1.3.

A menedzsment gyökerei – egyház, állam, hadsereg

Három szervezet, ahol a kezdetektől megtalálható a menedzsment.
Állam:
 Először Egyiptom, az ókori kelet, Kína területén a Kr. e. 7-6. évezredtől
 Élén az uralkodó és kísérete
 Feladata: az adott terület védelmének és gazdasági működésének megszervezése és
biztosítása
 Adóztatási rendszert épített ki
 Területe, népessége nőtt
 Az állami szervezet fokozatos kiépülése: katonai, adóztatási, közigazgatási,
igazságszolgáltatási hivatalnokok és szervezetek
 Az állami közigazgatás egyre bonyolultabb, működtetése egyre nagyobb szakértelmet
és több vezetői ismeretet igényel
Egyház
 Fókuszban a keresztény egyház, mint evilági szervezet
 Római Birodalom bukása és a népvándorlás után az egyház szervezte újjá Európát
 Területi szervezet: egyházközség (plébánia) – esperesi kerület – egyházmegye
 Gazdasági szervezet: püspöki gazdaságok, szerzeteskolostorok: voltaképpen
mintagazdaságok, a korszak legfejlettebb gazdálkodó szervezetei, ahol a szerzetesek is
dolgoztak
 Templomos lovagrendek: „Európa barbárai” a bankrendszer elődjének számító
szolgáltatás először a keresztesek és zarándokok számára
Hadsereg:
 Kr. e. VI – V. század: Szun-ce: A háború művészete
 A középkor zsoldos csapatai – vállalkozások, a zsoldosvezér a menedzser és leader
egy személyben: belőlük alkalmanként uralkodó (id. Francesco Sforza Milánóban)
 Az államok gazdasági ereje, népessége nő, adminisztrációja fejlődik: állandó
hadseregek a XVII. századtól
 Egyenruha, egyéges fegyverzet, szabványosítása (sztenderdizálás)
 Különböző fegyvernemek (gyalogság, lovasság, tüzérség) kifejlődése: ezeket külön
ezredekbe szerveztés
 A fegyvernemek között együttműködés szükséges
 A fegyvernemekből kombinált magasabb szervezeti egység: hadosztály (vö.: divízió)
Állam – egyház – hadsereg és hármójuk viszonya
 Hogyan tekintenek egymásra? - gyakori küzdelem a primátusért
 Koronként és társadalmanként változik: állam és egyház között szoros együttműködés,
szembenállás vagy békés egymás mellett élés, esetleg különálló intézmények partneri
viszonya
 Állam és egyház távol kívánja tartani a hadsereget a hatalomtól
 Hadsereg: gyakran lenézi, szervezetlenséggel, hatékonytalansággal vádolja a másik
kettőt – katonai hatalomátvételek
Állam – egyház – hadsereg és gazdaság: átjárható szférák
 Mivel küldetésük különböző, kézenfekvő lenne, hogy nem
 Az interakció és a vezetői átjárhatóság mégis létezik
 A gazdaság az összekötő kapocs, erre a legtöbb példa
 Politikai okokból a hadsereg a legszeparáltabb, de ez is koronként és társadalmonként
változik.
 A vezetői működés akkor sikeres több szférában, ha a hasonlóságok és
különbözőségek is felismerésre kerülnek
Menedzsment hatások és interakciók:
 A területek vezetői egyre gyakrabban váltanak területet, mennek át egyikből a
másikba
 2. hét szervezetek, vezetés és vezetők az ókortól az ipari forradalomig
2.1. ŐSKOR
 A mai ember (Homo sapiens) kb. 300.000 évvel ezelőtt jelent meg (vadászat, halászat,
gyűjtögetés).
 Gondolkodás. tagolt beszéd, közösen végzett munka
 A jól szervezett és vezetett közösségek lettek sikeresek
2.2. ÓKORI KELET
 Mai Irak területén jöttek létre az első városállamok
 Földművelés, állattenyésztés megjelenése
 Kézművesség terjedése és fejlődése
 Városállamok kialakulása a mai Irak reületén
 EGYIPTOM:
o Összefüggő területű birodalom
o Szervezett állam
o Hadsereg
o Óriási építkezése
 GÖRÖG VÁROSÁLLAMOK
o Egymástól független, alkalmi szövetségek
o A legerősebb Athén és Spárta
o Erejük alapja: fejlett kézművesség, kereskedelem, erős hadsereg
o Államforma: köztársaság, királyság
o Demokrácia (népuralom): a közösség szerepe a döntéshozatalban mindenhol
erős, a pártharcok azonban nagyon gyengítik őket
 MACEDÓN
o Nagy Sándor – a katonai siker nem minden
o Jól szervezett hadsereg és kiváló hadvezér
o Legyőzi a hatalmas Perzsa Birodalmat is
o Békében azonban nem jó vezető
o Korai halála után birodalma széthullik a belső kohézió hiánya miatt
2.3 ÓKORI RÓMA
 Kicsiny városállamból világbirodalom
 Mi a siker oka?
o Fejlett mezőgazdaság, kézműves ipar és kereskedelem
o Erős, jól szervezett és fegyelmezett hadsereg
o Kezdetben szerencsés politikai rendszer (zsarnok királyságból demokrácia)
 A rabszolgaság a gazdaságban
o Kezdetben csupán házi rabszolgaság: főleg a mezőgazdaságban dolgoztak,
szinte családtagként
o Róma hódító háborúinak hatására: a rabszolgák létszámának nagy növekedése,
sok rabszolga az ércbányákban dolgozott
o A rabszolgának nem áll érdekében hatékonyan dolgozni - A korabeli
nagyüzemekben foglalkoztatottak munkája nem volt hatékony, létszámuk
csökkenésével egyértelművé vált, hogy ez a termelési módszer kudarc.
o A rabszolgák nem voltak motiváltak, nem volt kiút a helyzetükből.