3.4.

MAX WEBER (1864-1920)

 Jogi, közigazgatási, történelmi és teológiai tanulmányok.
 Érdeklődése elsősorban társadalmi és nem gazdasági
 Tagja lett a Társadalomtudományi Egyletnek (Verein für Sozialpolitik), közgazdászok
és történeti iskolák tagjai, a társadalmi problémáinak megoldása elsősorban a
közgazdaságtantól várható.
 Weber: agrárgazdasági és társadalmi kutatások: a lengyel bevándorlás kérdéseit
vizsgálta az iparosodottabb Németországban: dicsérték alaposan kidolgozott kutatási
metodikáját.
 1918-1919 A német fegyverszüneti bizottság tagja, részt vett a welmari köztársaság
alkotmányának megalkotásában is.
 Max Weber: Gazdaság és Társadalom
o Csak halála után, 1922-ben jelent meg
o Alapfeltevése: a társadalom bürokratizálódik, az állam és a közigazgatás egyre
több és egyre bonyolultabb feladat elé kerül
o Nagyobb területeket, több embert és bonyolultabbá váló monetáris politikát
kell koordinálni – hatékonyabb közigazgatástan kell
o Ezt segítette a gyorsabb kommunikáció, a demokratizálódás pedig egyenesen
megköveteli
o E feladat megoldása Weber szerint: ideáltipikus bürokratikus elvek
kidolgozása – közigazgatástan legyen
 Hierarchikus felépítésű
 Világos alá-fölérendeltségi viszonyok
 Tisztázott hatásköri (felelősségi) körök, technikai szabályok és normák
 Aktaszerűség, mindenről írásos feljegyzés, személytelen ügyintézés
 A hivatalnokok képzése és értékelése semleges szakmai alapelvek
szerint
 Az előmenetel a képzettség alapján és szervezeti nem pedig egyéni
szempontok alapján
 Az irracionális faktorok kikerülése a közigazgatásból
3.5 AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK FELEMELKEDÉSE
 XVI. századtól: Brit gyarmatok, döntő a protestáns elem a relatíve kis létszámú
lakosságon belül
 Puritán protestáns irányzat, szerény életvitel, kemény munka
 1775-1783. sikeres függetlenségi háború, 13 volt gyarmatból Amerikai Egyesült
Államok
 Frontier elmélet: folyamatos terjeszkedés nyugat felé: a magukban küzdő telepesek
állandó alkalmazkodásra, önállóságra kényszerülése az ameriaki way of life alapján
 Első tapasztalat: határtalan tér, határtalanul kiaknázható erőforrások
 Évszázados tradíciók hiánya
 Előny: tabula rasa, kötöttségek nincsenek, nagyobb a tér az innovációra
 Hátrány: korábbi tapasztalatok, fogódzók hiánya
3.5.1 AMERIKAI ÜZEMEK A XIX. SZÁZAD ELEJÉN-KÖZEPÉN
 A XIX. századtól lassú, majd egyre gyorsabb technológiai felzárkózás az európai
centrumhoz
 Az üzemekben azonban kezdetleges állapotok: fluktuáció, képzetlen munkaerő, a
részlegvezetők (akik csupán szakmunkások) szinte korlátlan hatalma
 Fiziakai büntetés
 Primitív motiváció: „répa és bot”
 Napibér, kezdetleges toborzás, a munkavállalók alacsony munkamorálja
 Minimális képzés – a gyorsan változó összetételű munkaerőt nem érdemes
 A plusz teljesítményért beígért prémiumot gyakran nem fizetik ki
 Hatékonytalan termelés
3.5.2. A TÖMEGTERMELÉS FELTÉTELEINEK KIALAKULÁSA AZ USA-BAN
 Északi állam: fejlett ipar
 Déli állam: kisebb ipar, erős mezőgazdaság
 1861-65. Polgárháború – az Egyesült Államok gazdasági egységesülése nagyobb
gyorsasággal.
 Vasútépítés: 1869. az első transzkontinenciális vasútvonal
 Szívásos piac: kevesebb az áru, mint amennyit a fizetőképes kereslet szeretne, ez az
enyhe hiány szívja maga után az árakat felfelé
 Felismerés: az erőforrások nem végtelenek
 Szükséges nagy mennyiségben és hatékonyan termelni
 A mérnökök nagyobb arányú megjelenése az üzemekben
3.5.3. BEVÁNDORLÁS AZ USA-BA, TÁRSADALMI MOZGÁSOK
 1850-es évek az első hullám, írek a nagy éhínség elől.
 Az 1880-as évektől kezdve németek olaszok majd Közép és Kelet-Európa népei:
alacsony szintű angol nyelvtudással főleg agrárnépesség
 1900. 76 millió lakos
 1914-ig: 13 millió bevándorló
 A városi népesség aránya nő, 1896-ban a városi szavazók döntik el az elnökválasztást
(William McKinley)
 USA olvasztótengely, sok társadalmi konfliktus
 4. hét – A tudományos munkaszervezés avagy taylorizmus az
Egyesült Államokban
Taylorism on ABC world report
 Taylor a hatékonyságot, produktivitást szorgalmazta a gyárakban, sőt még az
otthonokban is
 Futószalagos termelés
 Kiszámolta, hogy hogyan kell használniuk a munkásoknak az ásót
4.1. TAYLORIZMUS ELŐZMÉNYEK
 1861-1865 – USA polgárháború
 vasútépítések, gyár méretek folyamatosan növekszenek
 Baldwin Locomotive Works
 1900-as évek, korlátlan piac, szívásos piac, az az érzete a vállalatvezetőknek, hogy
bármit gyártanak el tudják adni
 Hatékonyság, termelékenység, Teljesítménybér
 Képzetlen vezetők
o felsővezető – akié az üzlet/családi vállalkozás feje
o középvezetők – szakmunkások
 Koordinálatlan munkamegosztás
 Ki nem fizetett bónuszok
 Fegyelmezetlen, képzettlen munkaerő
 Társadalmi ellentétek
4.2. VEZETŐI DILEMMÁK
 Fő vezetői kihívások:
o gyorsan növekvő gazdasági és vállalatok
 hatalmas munkaerő áramlik be a gyárakba, ezt vezetőként meg kell
szervezni
o századfordulós bevándorlási hullám
o a műhelyvezetők hatalma
o soldiering – kék és fehérgalléros ellentét, társadalmi feszültség a társadalmi
osztályok között
4.3. DE KI AZ A TAYLOR?
 tőkés családi háttér – fehérgalléros
 piramis aljáról indul, munkások között kezd el dolgozni, munka mellett mérnöki
képzést végez
 első vezetési tanácsadó
o megismerte a munkásokat, hogyan gondolkodnak, reagálnak
 tudományos megfigyelés
o mi a hatékony, hogyan lehet valamit hatékonnyá tenni
 1903 – Üzemvezetés c. könyv
 1911 – Tudományos vezetés alapelvei c. könyv (Scientific Management)
4.4. TAYLORISTA ELVEK, ESZKÖZÖK
 Időelemzést végez, mindent megmér
 Időelemzés, mozdulatelemzés (ideális mozdulat mellé, ideális munkaeszközt keres)
 ergonómia – illeszkedjen az eszköz a munkát végző testéhez
 feladatvezérlés – task management
 kiválasztás – a munkafolyamatot milyen ember tudja jól elvégezni
 First Class Worker – a testi adottságai, képességei ideálisak
 bónuszrendszer – First Class Worker átlagához köti a bónuszokat – nő a kibocsátás, de
ezzel szemben nem arányosan nőnek a bérek
 sztrájkok
 növekvő profit
4.5. EGY GONDOLAT A TÖMEGTERMELÉSRŐL
 Nem Európában bontakozott ki a management
 Amerika: tömegtermelés, gyártási folyamata optimalizálása, minél többet termelni,
elfogadható minőségben. Európában a minőségen a hangsúly, minden egyes termék jó
minőségű legyen.
 Az európai mérnökök termékfókuszához képest kimutatható, hogy az amerikai
mérnökök inkább a gyártási folyamatra koncentráltak.
4.6. TAYLOR MENEDZSMENTTÖRTÉNETI JELENTŐSÉGE
 Vezetési problémákra adott választ
Vezetői dilemmák Taylori megoldások
Hogyan lehet fokozni a termelést? Specializáció
Hogyan foglalkoztathatók a képzetlen, Fizikai és szellemi munka szétválasztása.
fegyelmezetlen, nyelvtudás nélküli (Fizikai munkás ne gondolkodjon, meg kell
tömegek? neki mondani, hogy idő és mozdulatelemzés
segítségével hogyan lesz hatékony)
Hogyan törhetjük meg a műhelyvezetők Funkcionális mesterek. (A műhelyvezetők
hatalmát? munkáját kise elemekre bontjuk és
funkcionális mesterekre bízzuk, korai
funkcionális szervezet)
Hogyan oldható fel a munkások és a vezetők Növekvő torta, növekvő bérek
közötti ellentét? Sikeres PR (egyetemen tanított, könyveket
írt, tanácsadói tevékenység)