1 dia: 1880 december 26.-án született Ausztráliában, Adelaine városában. 1949
szeptember 7.-én halt meg Guildfordban. Foglalkozásait tekintve pszichológus, professzor és szociológus volt.
2. dia: Több neves intézményben is oktatott. Ide tartozik a Queenslandi
Egyetem, a Pennsylvaniai Egyetem és a Harvard. Queenslandben 1923-26 között tevékenykedett. Innen került az Egyesült Államokba és a Pennsylvaniai Egyetemen kezdi meg tanító tevékenységét. Azonban itt sem tartózkodik túl sokáig hiszen 1926-ban a Harvardi Business School ipari kutatás karának professzora lesz.
3. dia Itt Lawrence J. Henderson által megismerkedik a Pareto féle elmélettel. A
klasszikus vezetési irányzat és az emberközpontú vezetési irányzat. A vezetés, irányítás szükségessége már az ókorban is jelen volt, de mint tudományt a 19. század elejére helyezzük.
Ekkor alakult ki a klasszikus és az emberközpontú vezetési irányzat. A
klasszikus irányzatok nem veszik figyelembe az emberi érzéseket, képességeket. Ezzel szemben az emberközpontú irányzatnál ezen tényezők állnak a középpontban. Míg a klasszikus elméletek nem veszik figyelembe a munkacsoportokat, az emberközpontú elméletek szerint a csoportok a szervezet alapegységei.
Emberközpontú elvet vall: Vilfredo Pareto (1848–1923) közgazdász. Nagy
szociológiai műve, "A szociológia általános elmélete". Ebben Marxszal vitatkozik társadalmi szempontokban. Míg Marx szerint a történelem az osztályharcok története, Pareto szerint a hatalmi elitek körforgásának története. Úgy véli, hogy az elitek kicserélődése keveset változtat a társadalom igazságtalan voltán, s az új elit ugyanúgy elnyomja a társadalom nagy többségét, mint a régi.
4. dia1933 - „Az ipari civilizáció emberi problémái”: ebben a könyvben foglalta
össze eredményeit, melyek szerint a termelékenységet jelentősen befolyásolják az emberek közötti kapcsolatok, a pszichikus és szociális tényezők és a szervezeten belül kialakult különböző viszonyok. Mayo megállapította, hogy a munkamegosztási viszonyok sok különböző hatalmi-, érdek- és érzelmi kapcsolatrendszert alakítottak ki és ezek az informális csoportok gyakran nagyobb hatással vannak a szervezet működésére, mint a szervezet formális egységei. A formális tervezés pénzügyi tervezést jelent. 5. dia Egy ipari civilizáció emberi problémái (1945)
„Rámutatott a szervezetek belső konfliktusaihoz vezető, a munkások érzelem
logikája és a munkairányítók hatékonyság- és költség logikája közötti feszültségekre.”
6. dia 1947-es „Egy ipari civilizáció politikai problémái”: megvesztegetett
kormányzati és politikai vezetők által hozott, és az ipar által teljesíthetetlen rendeletek következtében fellépő politikai problémákat írja le nagy részletességgel.
7. dia Mary Parker Follett elmélete szerint a munkások pillanatnyi érzelmeik
hatása alatt viszonyulnak a vezetéshez. Mayo érvelése szerint az mindkét félnek csak előnyére válik, ha a munkást főnökei tisztelettel és szükségletei kielégítésével kezelik. Problémák igazi megoldása a munkakörülmények javítása és az, hogy a vezetés több figyelmet fordít a munkásokkal kialakított kapcsolatra.
8 dia Ezeket az eredményeket nagy részben az azóta híressé vált, a Western
Eletric vállalat Hawthorne gyárában 1927 és 1932 között végzett tanulmányokon végzett kutatásainak köszönhette. Kutatásai során sikeresen bizonyítani tudta, hogy a Hawthorne tanulmányokban leírtakkal ellentétben az ipari szervezetek problémáinak szociális tényezői is vannak, és nagyrészük azokkal kapcsolatos okokra vezethető vissza. Mayo nem részletezte ugyan a vezetés figyelmének, a csoportkapcsolatoknak és a különleges elismeréseknek a munkások közérzetére való hatását, s nem tért ki arra sem, hogy a termelékenység javulása mennyiben az emberi tényezők, és mennyiben környezeti tényezők eredménye.
Abraham Maslow, a szükségletek hierarchiájától az önmegvalósításig: A humanista pszichológia utazása a szükségletek hierarchiáján, a motiváción és a teljes emberi potenciál elérésén keresztül