Könyvek

Vállalati gazdaságtan

Szükségletek, gazdaság

BGE PSZK

Emberi szükségletek I. Emberi szükségletek I.

Személyes szükségletek: például… Személyes szükségletek: pl.

• legyen hol laknom,
• legyen mivel közlekednem,
Mire van szükségem?
• legyen mit ennem, stb.

Társadalmi szükségletek: például…

Társadalmi szükségletek: pl. működjön
• az egészségügy,
Mire van szükségünk? • az oktatás
A társadalmunknak mire van szüksége? • a kultúra,
• a honvédelem,
• a rendvédelem, stb.

Emberi szükségletek II. Emberi szükségletek II.

Anyagi szükségletek: például… Anyagi szükségletek: pl.

• lakást kell vennem,
Milyen anyagi természetű szükségleteink vannak? • autót kell vennem,
• kenyeret kell vennem, stb.

Nem anyagi szükségletek: pl. Nem anyagi szükségletek: pl.

• orvoshoz kell mennem,
Milyen nem anyagi természetű szükségleteink vannak? • iskolába szeretnék járni,
• moziba vagy színházba szeretnék menni,
• lélegeznem kell, stb.

1
 .
A szükségletek kielégítése - javak

Szükségleteinket az ún. javak (jószágok)

megszerzése elégíti ki.
A gazdaság fogalma az anyagi és nem anyagi
szükségletek kielégítését jelenti. A jószágok csoportosítása I.:

» Termékek
» Szolgáltatások
» Szabad javak

A szükségletek kielégítése - jószágok Jószágok csoportosítása II.

Termékek:
Anyagi szükségletemet termékek megszerzése révén
elégíthetem ki.
» Magánjavak
Szolgáltatások:
Nem anyagi jellegű szükségleteim kielégítése érdekében
szolgáltatásokat veszek igénybe. » Közjavak
Szabad javak:
Olyan javak, amelyek korlátlanul állnak rendelkezésre.
Szükségletünk kielégítése érdekében senkinek sem kell » Vegyes javak
terméket előállítania vagy szolgáltatást nyújtania. E
javakhoz bárki korlátozás nélkül hozzáfér. (Pl. a levegő.)

Magánjavak
• A fogyasztók között rivalizálás van a fogyasztásban,
• megvalósítható a fogyasztók bizonyos részének kizárása,
• a piacon, pénzért lehet megszerezni őket,
• fogyasztásukban az egyéni fogyasztás a jellemző,
• a kínálatot egyéni termelők biztosítják,
• lényegében a hagyományos piaci áruk.
Közjavak
• Az egyének általi fogyasztása nem csökkenti a többiek
rendelkezésére álló készletet (nincs rivalizálás a fogyasztók között),
• fogyasztásukból senki sem zárható ki,
• fogyasztásukban a kollektív fogyasztás a jellemző (egyidejűleg
többen is fogyaszthatják ugyanazt a szolgáltatást).
• Két csoportjuk:
– szabad természeti javak: korlátlanul és mindenki számára
rendelkezésre állnak (pl. víz, levegő) .
– termelt közjavak: termelési folyamat eredményei (pl. közút)

2
 Vegyes javak Szükséglet-kielégítési szférák

• Az egyéni fogyasztás nem csökkenti a rendelkezésre álló

készletet,
• de bizonyos személyek kizárhatók belőle.

• pl. kábeltévé

Szükséglet-kielégítési szférák Közszféra (közszektor, public sector)

Közigazgatási szektor
Kormányhivatalok, szervezetek és testületek, amelyek a központi
Közszféra Üzleti vagy a helyi hatalom hatásköre alá tartoznak. Működési területeik:
- igazgatás, védelem, közrend, a gazdasági növekedés előmozdítása, oktatás,
szféra
egészségügy, kultúra, szociális szolgáltatások.
Társadalombiztosítási szolgáltatások, amelyeket a kormány szervez,
ellenőriz és finanszíroz.

Köztulajdonban lévő vállalatok

Civil Személyes
• A közhatalomnak legalább többségi tulajdona van benne és/vagy
szféra szféra, család,
irányítja;
háztartás
• piaci körülmények között működik;
• javakat állít elő és/vagy szolgáltatásokat nyújt.
+ Külföld

A közszektor struktúrája
Civil szféra

A civil szférát a civil szervezetek és mozgalmak alkotják

A civil társadalom szervezetei (EU – Fehér Könyv):

• szakszervezetek és a munkaadók szervezetei (ún. szociális

partnerek)
• nem kormányzati szervezetek (NGO-k)
• szakmai szervezetek
• karitatív szervezetek
• az állampolgárokat a helyi életbe bekapcsoló szervezetek
• (egyházak és vallási közösségek)

3
 Civil szféra II. Civil ≠ non-profit !

Nem kormányzati szervezetek Non-profit szervezetek

(non-governmental organizations, NGO-k, harmadik szektor)

(Jellemzőek a civil szektorra, de nem csak a civil szektor

- Nem személyes haszonszerzés céljából hozzák létre.
hozhat létre non-profit szervezeteket.)
- Önkéntes alapon szerveződnek.
- Bizonyos szervezeti forma keretei között működnek,
intézményesültek. - alapítványok
- Függetlenek a kormánytól, más állami intézményektől, politikai - egyesületek
pártoktól, gazdálkodó szervezetektől. - non-profit gazdasági társaságok
- Nem öncélúan, hanem a társadalom vagy annak egy csoportja - köztestületek
érdekében működnek. - közalapítványok

Szektorköziség I. Szektorköziség II.

a szükséglet-kielégítési szférák (szektorok)

Szektorközi együttműködés:
Közszféra Üzleti
szféra
• A köz-, az üzleti és a civil szektor (ill. ezek közül legalább
kettő) együttműködése valamilyen közös ill. társadalmi cél
elérése érdekében.

• A köz-, az üzleti és a civil szektor (ill. ezek közül legalább Személyes

kettő) által szervezet (pl. alapítvány) létrehozása, amelynek Civil szféra, család,
szféra háztartás
feladata valamilyen közös ill. társadalmi cél megvalósítása.

Szektorköziség III.
A társadalom szükséglet-kielégítési technikái A termelés

A termelés a szükségletek kielégítésének alapja.

Biztonság
Üzleti szféra - rendőrség
Közszféra
- testőr A termelő folyamatok közös jellemzői:
- polgárőrség
- magas kerítés

Tanulás - Célirányos tevékenységek: konkrét szükségletek

- állami iskola kielégítésére, konkrét javak előállítására irányulnak.
Család, - magániskola
Civil szféra
háztartás - alapítványi iskola - A termékeket a természet nyersanyagaiból és/vagy már
- önképzőkör
korábbi termelési folyamatban megmunkált termékből
hozzák létre.

4
 A termelés menete: munkafolyamatok Az újratermelési folyamat

Tervezés Az előkészítés folyamata Termelés

Szervezés Eszközök, munkatársak megválasztása
Munkavégzés A teendők ellátása
Ellenőrzés Hibák elkerülése Elosztás Fogyasztás
Szabályozás Tapasztalatok visszacsatolása

Csere (forgalom)

A fogyasztás fajtái A gazdaság erőforrásai I.

A fogyasztás két elkülöníthető fajtája:

INPUT OUTPUT
Termelési
1. Személyes (közvetlen, végső) fogyasztás: folyamat
Fogyasztási javak
(eszünk, ruházkodunk, színházba megyünk, stb.)
Áruk és
2. Termelő (közvetett, másodlagos) fogyasztás: szolgáltatások
A termeléshez felhasznált termékek, szolgáltatások. Lehetnek:
– személyes fogyasztásra alkalmatlanok (pl. gépek, fűtőanyagok)
Emberek
– személyes fogyasztásra alkalmasak (pl. gyümölcs, vasút)
(fogyasztók,
munkaerő)

A gazdaság erőforrásai II.

Gazdasági rendszer
Az erőforrások fajtái a gazdaságban:

Természeti - Korlátlanul rendelkezésre álló (pl. víz, levegő)

Gazdasági rendszer: a gazdasági tevékenység során a
erőforrások - Megújítható, újratelepíthető (pl. föld, erdő) gazdasági szereplők között kialakuló kapcsolatok
- Nem megújítható (a föld méhének kincsei) összessége, a társadalmi újratermelés, a gazdasági
Munkaerő A munkaképes emberek fizikai és szellemi körforgás megvalósulásának módja.
képességeinek összessége - újratermelhető
Tőkejavak Termelési eszközök
Vállalkozó Szervezőmunka: a termelési eszközöket
Alaptípusai:
összekapcsolja a megfelelő munkaerővel és a • Klasszikus (tiszta) piacgazdaság
természeti erőforrásokkal. • Központosított tervgazdaság
+ Információs A modern gazdaságban a piacok működését, azon
• Vegyes piacgazdaság:
erőforrások belül az egyes szereplők versenyképességét
alapvetően meghatározó tényező (erőforrás).

5
 Gazdasági rendszer Gazdasági rendszer

Klasszikus (tiszta) piacgazdaság: Központosított tervgazdaság:

- A termelési eszközök magántulajdonban vannak - A termelési eszközök állami tulajdonban vannak

- A termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a - A legfontosabb gazdálkodási döntéseket az állam hozza
rendelkezésükre álló javak felhasználásáról meg: központi tervekkel irányítja a termelést
- A termelést a piac hozza összhangba a szükségletekkel

Gazdasági rendszer .

Vegyes piacgazdaság:

- A legfontosabb szabályozó erő a piac

Köszönöm a figyelmet!
- Jelentős szerepet kap az állam is: szabályoz, prioritásokat
határoz meg, „újraeloszt”
eckert.balint@uni-bge.hu

6
 Vállalkozás ill. vállalat
Vállalati gazdaságtan
Vállalkozás (mint fogalom):
Legtágabb értelemben:
Vállalkozás, vállalat Olyan emberi elhatározás ill. ennek nyomán végzett tevékenység,
amely valamely cél elérésére törekszik, „vállalkozik”.
Szűkebb értelemben:
1. Olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja fogyasztói
igények kielégítése nyereség elérésével (üzleti vállalkozás).
(≠ Vállalat: a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás szervezeti
kerete.)
BGE PSZK
2. Vállalkozás ~ Vállalat, de míg a vállalkozásnál a tevékenységen, a
célok elérésére való törekvésen van a hangsúly, addig a vállalatnál a
szervezeti egység jellegen.

Miért jön létre üzleti vállalkozás? I. Miért jön létre üzleti vállalkozás? II.

A vállalatalapítás lehetséges motivációi: A vállalatalapítás lehetséges motivációi:

• - • nyereségszerzés
• - • kereslet-kielégítés
• - • foglalkoztatás
• - • szociális szempontok

Az üzleti vállalkozás alapvető célja:

Az üzleti vállalkozás alapvető célja: • fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett
• -

Fogyasztói igény – fizetőképes kereslet A vállalat küldetése

A vállalat küldetése: a vállalat alapvető céljának konkrét

A fogyasztói igény olyan igény, amelyet a gazdaság
szereplői nem saját szervezetükön (háztartás, vállalat)
belüli munkával, s nem is közösségi intézmények
(állami, önkormányzati, alapítványi, stb.) útján kívánnak
kielégíteni.
A fogyasztói igény mint valamely termék vagy
szolgáltatás iránti fizetőképes kereslet jelenik meg a
piacon.
értelmezése. Meghatározza a működési kört, a belső
működés és az érintettekkel való kapcsolatok
alapelveit:
• Mi a vállalat működési köre (milyen fogyasztók milyen igényeit
milyen eljárással kívánja kielégíteni)?
• Milyen belső működési elveket fogalmaz meg saját maga
számára?
• Milyen elvekre építi kapcsolatát a működése által érintett
személyekkel, csoportokkal, intézményekkel?

1
 A vállalati működés érintettjei I.
Belső érintettek:
Külső érintettek:
A vállalati működés érintettjei III.
Belső érintettek:
• tulajdonosok
• vezetők (menedzserek)
• beosztott munkavállalók
Külső érintettek:
• fogyasztók; versenytársak; szállítók; kormányzat;
állami intézmények; pénzügyi intézmények; helyi
közösségek; érdekcsoportok: a munkavállalók
érdekképviseleti szervei, a munkáltatók
érdekképviseleti szervei, környezetvédő csoportok, stb.
A vállalatok szervezeti jogi formái II.
Jogforrások:
2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az
egyéni cégről
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Harmadik
könyv harmadik rész: gazdasági társaság; negyedik
rész: szövetkezet)
A vállalati működés érintettjei II.
A vállalat működésének érintettjei azok, akik a vállalkozással
lényeges, kölcsönös és tartós kapcsolatban állnak.
Két csoportjuk: belső ill. külső érintettek
(A vállalat működésének érintettje minden olyan személy vagy
csoport, aki/amely befolyásolhatja a szervezet működését
és/vagy érdekelt annak következményeiben.)
A vállalatok szervezeti jogi formái I.
Önálló vállalkozó
Társas vállalkozás
Egyéni vállalkozó
Közkereseti társaság
Gazdasági társaság
Betéti társaság
Korlátolt felelősségű társaság
Szövetkezet
Részvénytársaság
Egyéni vállalkozás
Alapvető jellemzője: egyetlen személy tulajdonában áll.
A tulajdonos:
• Egyedül fekteti be a vállalkozás működtetéséhez szükséges
tőkét;
• személyesen közreműködik a tevékenység folytatásában;
• a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával
korlátlanul felel;
• csak egy egyéni vállalkozása lehet és egyidejűleg nem lehet
gazdasági társaságnak korlátlan felelős tagja;
• foglalkoztathat alkalmazottat.
2
 Szövetkezet
A szövetkezet
• A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a
nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és
társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi
személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni
hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott
személyes közreműködésre terjed ki.
• A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni.
• A szövetkezet tevékenysége értékesítésre, beszerzésre, termelésre és
szolgáltatásra irányulhat.
Gazdasági társaság
A gazdasági társaságok
• üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására,
• a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott,
• jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások,
• amelyekben a tagok a nyereségből közösen
részesednek,
• és a veszteséget közösen viselik.
Betéti társaság (Bt.)
A létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a
társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság
gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni
hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább az egyik tag (a
továbbiakban: beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági
vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal
egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag
(a továbbiakban: kültag) a társasági kötelezettségekért - ha e
törvény eltérően nem rendelkezik - nem tartozik helytállási
kötelezettséggel.
Elemei:
• A bel- és kültagok megkülönböztetése a helytállási kötelezettség alapján.
• Létesítő okirata: társasági szerződés.
• Legfőbb szerve a tagok gyűlése.
• Vezető tisztségviselője: a beltagok közül kijelölt vagy választott ügyvezető.
Szövetkezet
Az induló tőke összege a szövetkezet által folytatandó tevékenységhez
igazodva, tetszőleges mértékű lehet.
De!
A fokozottan kockázatos tevékenységet folytató szövetkezetekre külön
jogszabályokban előírt, magas tőkeelvárások vonatkoznak:
- Pl. szövetkezeti hitelintézetek: min. 300 millió forint
Közkereseti társaság (Kkt.)
A létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a
társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság
gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni
hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon
által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és
egyetemlegesen helytállnak.
Elemei:
• A tagok korlátlan és egyetemleges helytállási kötelezettséggel
tartoznak a társaság kötelezettségeiért.
• Létesítő okirata: társasági szerződés.
• Legfőbb szerve a tagok gyűlése.
• Vezető tisztségviselője: a tagok közül kijelölt vagy választott
ügyvezető.
Korlátolt felelősségű társaság (Kft.)
Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű
törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag
kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének
szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb
vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság
kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni.
Elemei:
• A tagok kötelezettségei korlátozottak.
• Létesítő okirata: fő szabály szerint a társasági szerződés, egyszemélyes kft. esetén
az alapító okirat.
• Minden tagnak egy törzsbetéte van. Az egyes törzsbetétek különböző mértékűek
lehetnek (min 100 ezer Ft.).
• A törzstőke minimális összege 3 millió Ft.
• Legfőbb szerve a taggyűlés.
• Vezető tisztségviselője: ügyvezető.
3
 Részvénytársaság (Rt.)
Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és
névértékű részvényből álló alaptőkével működik, és a
részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a
részvény névértékének vagy kibocsátási értékének
szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért
a részvényes - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem
köteles helytállni.
Típusai:
• Nyilvánosan működő részvénytársaság: az a részvénytársaság,
amelynek részvényeit tőzsdére bevezették.
• Zártkörűen működő részvénytársaság: az a részvénytársaság,
amelynek részvényei nincsenek bevezetve tőzsdére.
Részvénytársaság (Rt.) II.
Elemei:
• A részvényesek kötelezettségei korlátozottak.
• Létesítő okirata: alapszabály.
• Egy részvényesnek több részvénye is lehet. A részvények azonos
névértékűek.
• A részvény a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági
jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező,
forgalomképes értékpapír.
• Az alaptőke az összes részvény névértékének összege.
• A zrt. alaptőkéje nem lehet kevesebb 5 millió forintnál. Az nyrt.
alaptőkéje nem lehet kevesebb 20 millió forintnál.
• Legfőbb szerve a közgyűlés.
• Ügyvezetését az igazgatóság látja el.
• Nyrt. közvetlenül nem alapítható, Zrt. Tőzsdére való bevezetése
útján hozható létre.

A vállalkozási forma megválasztása .

• Milyen szempontokat mérlegelünk a szervezeti-jogi forma

megválasztásakor? Köszönöm a figyelmet!

• Melyek az egyes szervezeti-jogi formák előnyei, ill. hátrányai?

eckert.balint@uni-bge.hu

4
 Regisztrált vállalkozások, 2017-2018
Vállalati gazdaságtan

A vállalkozási környezet

BGE PSZK

1 2

Vállalkozások méretkategóriái Vállalkozások méretkategóriái

Nemzetközi statisztikákban (EU) alkalmazott méretkategóriák: Az európai uniós besorolás szerinti KKV kategóriák:

- mikrovállalat: 0-9 alkalmazott

- kisvállalat: 10-49 alkalmazott Foglalkoztatotti Éves nettó vagy
KKV kategória
- középvállalat: 50-249 alkalmazott létszáma árbevétele mérlegfőösszege

- Nagyvállalat: 250 és annál több alkalmazott Közép < 250 ≤ 50 millió € ≤ 43 millió €
Kis < 50 ≤ 10 millió € ≤ 10 millió €
Mikro < 10 ≤ 2 millió € ≤ 2 millió €

3 4

Uniós vállalkozások méretkategóriánként, 2018 A szervezet környezete I.

Szám szerinti megoszlás: III. Makrokörnyezet

Mikro-: 93,0%, Kis-: 5,9%, Közép-: 0,9% Nagy-: 0,2%
II. Külső (közvetlen) környezet
Foglalkoztatottak összesített száma szerinti megoszlás: I. Belső környezet
Mikro-: 29,7%, Kis-: 20,1%, Közép-: 16,8% Nagy-: 33,4% A szervezet

Értékhozzáadás:
Mikro-: 20,8%, Kis-: 17,6%, Közép-: 18,0% Nagy-: 43,6%

Forrás: Annual Report on European SMEs 2018/2019, European Commission

I.+II. = A szervezet közvetlen környezete (akciókörnyezete)

5 6

1
 A szervezet környezete II. A piac
Belső környezet:
• Alkalmazottak (vezetők és beosztottak) A piac a vállalat működésének fő közege.
• Tulajdonosok, igazgatóság Mint eladó:
Külső (közvetlen) környezet: • fogyasztói igényeket elégít ki,
Fogyasztók, szállítók, versenytársak, a kormányzat, • versenytársakkal találkozik.
érdekcsoportok, a média, érdekképviseletek, pénzügyi
szervezetek. Mint vevő:
Makrokörnyezet: • az erőforrások piacán szerzi be a működéséhez szükséges
• Politikai-jogi környezet tényezőket;
– természeti erőforrások
• Technológiai környezet
– munkaerő (munkaerőpiac)
• Szociális-kulturális (társadalmi) környezet
– tőkejavak (pénz- és tőkepiac)
• Gazdasági környezet – információk (információs piac)
• Természeti (ökológiai) környezet • az árupiacon szerez be anyagokat és alkatrészeket.

7 8

A vállalkozások makrokörnyezete I. A vállalkozások makrokörnyezete II.

Politikai-jogi környezet
• Politikai-jogi környezet • A politikai rendszer milyen általános helyzetet teremt
• Technológiai környezet az üzleti tevékenység számára (pl. magántulajdon
védelme, állami beavatkozások)
• Társadalmi (szociális-kulturális) környezet
• A politika jelenlétének dinamikája a gazdaságban
• Gazdasági környezet • A politikai erőviszonyok alakulása
• Természeti környezet • A politika stabilitása és kiszámíthatósága
• A jogi rendszer kiépítettsége: mennyire szabályozott a
működés, mennyire átláthatóak a szabályok?

9 10

A vállalkozások makrokörnyezete III.

Technológiai környezet (kutatás és fejlesztés)

• A társadalom technikai, technológiai fejlettsége

• A kutatásra fordított GDP hányada
• A kutatás színvonala

(A termékekben és szolgáltatásokban megjelenő szellemi

(2014) tőke egyre fontosabb tényezővé válik)

11 12

2
 A vállalkozások makrokörnyezete IV.

Szociális-kulturális környezet

• Demográfiai jellemzők
• Életmód
• Szociális értékek
• Az egészségügyi ellátás helyzete
• A közösségek, mozgalmak, érdekvédelmi szervezetek
szerepe

13 14

Egészségügyi Fogyasztói Index, 2018

15 16

A vállalkozások makrokörnyezete V.

Gazdasági környezet

• Globalizáció (nemzetköziesedés):
• Az üzleti lehetőségek áthelyeződése a nemzeti ill.
regionális (pl. EU) keretekből a világméretű dimenziókba.

• Makrogazdasági folyamatok
• Növekvő ill. csökkenő mértékű gazdasági fejlődés, a
Egy főre jutó GDP, 2019
gazdaság hanyatlása (előrejelzés)

17 18

3
 A makrokörnyezet elemzése

• Politikai-jogi környezet -P
• Technológiai környezet -T
• Társadalmi környezet -S
• Gazdasági környezet -E

STEP (PEST) elemzés

19 20

A vállalkozások makrokörnyezete VI.

Természeti környezet

• A természet a szükségletek kielégítésének szolgálatába

állítható – a természeti erőforrások kihasználása

– A természeti erőforrások korlátozottak

– A természeti környezetet károsodás éri

• Előtérbe kerül a természeti környezet megőrzése ill.

regeneráló használata A megújuló energiaforrások aránya a
bruttó energiafogyasztásban, 2009

21 22

A makrokörnyezet elemzése .

• Politikai-jogi környezet -P
• Technológiai környezet -T Köszönöm a figyelmet!
• Társadalmi környezet -S
• Gazdasági környezet -E
• Természeti környezet -E
eckert.balint@uni-bge.hu
STEEP elemzés

De akár STEEPLE elemzést is készíthetünk.

23 24

4
 A vállalati stratégia lényege I.
Vállalati gazdaságtan

Bevezetés a vállalati A vállalati stratégia olyan koncepció, amely

• rögzíti a vállalkozás hosszú távú célkitűzéseit,
stratégiába • meghatározza a célok megvalósulásához szükséges
erőforrásokat, valamint
• a lényegesebb fejlesztési akciókat.

BGE PSZK A stratégia a vállalati működés vezérfonala.

1 2

A vállalati stratégia lényege II. A vállalati stratégia fő kérdései

Ahhoz, hogy a stratégia valóban a vállalati működés

vezérfonala legyen

A stratégia közvetlenül kapcsolódik a vállalat alapvető • meg kell határoznia a vállalat küldetését, működési körét;
céljához: • rá kell mutatnia a tartós versenyelőny megszerzésének módjára
(Mit tud versenytársainál jobban csinálni?);
Meghatározza a cél megvalósításának legfontosabb • az érintettek tevékenységét úgy kell összehangolnia, hogy
fellépjen a szinergia. /Szinergia = az együttes hatás mértéke –
kereteit. hiszen az egész több, mint a részek egyszerű összege; Ansoff,
1965/

(Chikán Attila)

3 4

Küldetés – működési kör Működési kör: diverzifikáció

Küldetés: A vállalat alapvető céljának konkrét értelmezése. Meghatározza a
működési kört, a belső működés és az érintettekkel való kapcsolatok
alapelveit.

Működési kör : meghatározásához három tényezőt (dimenziót) kell egyidejűleg A vállalat gyakran nem korlátozza tevékenységét egyetlen
definiálni: fogyasztói csoport egyetlen igénytípusának kielégítésére →
• azok a szükségletek, amelyeket a vállalat ki akar elégíteni;
• azok a fogyasztói csoportok, amelyeknek igényeit ki akarja elégíteni;
• azok az eljárások, módszerek, amelyekkel az igényt kielégíti.
Diverzifikáció:
Igények A működési kör kiterjesztése új területekre.

Fogyasztók

Eljárások

5 6

1
 Működési kör IV.
Működési kör: stratégiai üzleti egységek Stratégiai üzleti egységek

Stratégiai üzleti egységek:

Egymástól jól elkülöníthető üzleti területek a vállalaton belül,
amelyek jól definiálható termék-piac kombinációkat képviselnek,
és eredményességük önmagukban is értékelhető. Vállalati
központ
Eltérő
Követelményei: stratégiai üzleti területeken Stratégiai Stratégiai
• Önálló szakmai egység a vállalaton belül. működnek üzleti üzleti
• Önálló szervezeti egység vagy több összefüggő terület együttes egység egység
rendszere a vállalaton belül.
• Meghatározott környezeti feltételek (vevőigény, versenyhelyzet, Stratégiai üzleti Stratégiai üzleti
stb.) jellemzik. terület terület
• Lehet önálló (a vállalati stratégiába illeszkedő) stratégiája.
/Könczöl, 1989/

7 8

A vállalati stratégia típusai – szervezeti

A vállalati stratégia típusai – funkciók szerint
szintek szerint
A vállalati stratégia több funkcionális terület szerint is készül:
A vállalati stratégia több szinten készül:
Vállalati szintű stratégia:
Vállalati szintű stratégia: Az egész vállalatra kiterjedően határozza meg a stratégiai célokat
Az egész vállalatra kiterjedően határozza meg a stratégiai és a fejlesztési irányokat
célokat és a fejlesztési irányokat
Funkcionális stratégiák:
Az üzleti egységek stratégiái: Az egyes alapvető szakmai területekre határozzák meg a stratégiai
célokat és fejlesztési irányokat
Az egyes stratégiai üzleti egységek, divíziók stratégiai
előirányzatai
Pl.: pénzügyi stratégia, humánerőforrás-stratégia,
marketingstratégia, K+F stratégia, gyártási stratégia

9 10

A stratégia a tervek hierarchiájában Tudatosság a stratégiában

A tudatos stratégia tartalmaz:

Tervezési szintek / időhorizontok:
• Jövőképet, értékelést magáról a vállalatról, annak
Hosszú távú Stratégia különböző érintettjeiről, a vállalatnak az érintettekhez
való viszonyáról – és ezek kívánatos jövőjéről.
• Algoritmust a célok elérésére.
Középtávú Középtávú (pl. üzleti)
tervek • Visszacsatolásos mechanizmust a stratégia
alkalmazásával elért eredmények értékelésére és
Rövid távú Operatív tervek
összevetésére az eredeti szándékokkal.

11 12

2
 Stratégiai menedzsment A stratégiai menedzsment folyamatábrája

Az iménti három elem (a jövőkép kialakítása, a célok eléréséhez A vállalat Helyzetelemzés Stratégiaválasztás II. Megvalósítás
szükséges algoritmusok, visszacsatolási mechanizmusok) küldetése, A stratégia
A vállalat
belső Stratégiai
együttes, integrált alkalmazása. mai és
alternatívák Stratégiai
meg-
adottságok valósulása, Teljesítmény
jövőbeni
kialakítása, döntések vállalati
helyzetének
A stratégiai menedzsment Környezeti
feltételek
elemzése
értékelése magatartás

• a stratégiai tervezés,
• a stratégiamegvalósítás és I. Stratégiai tervezés

• a visszacsatolás
integrált egységére épülő vállalatvezetés.
Stratégiai ellenőrzés és visszacsatolás

III. Visszacsatolás
/Chikán Attila/

13 14

Köszönöm a figyelmet!

eckert.balint@uni-bge.hu

15

3
 A stratégiai menedzsment folyamatábrája
Vállalati gazdaságtan
A vállalat Helyzetelemzés Stratégiaválasztás II. Megvalósítás
küldetése, A stratégia
A vállalat
belső Stratégiai meg-
mai és
A stratégiai elemzés egyes adottságok
jövőbeni
helyzetének
alternatívák
kialakítása,
Stratégiai
döntések
valósulása,
vállalati
Teljesítmény
értékelése
módszerei Környezeti
feltételek
elemzése magatartás

I. Stratégiai tervezés

BGE PSZK
Stratégiai ellenőrzés és visszacsatolás

III. Visszacsatolás
/Chikán Attila/

Belső elemzés Belső elemzés az erőforrások felől

Cél: Belső erősségek és gyengeségek számba vétele. - Klasszikusan vizsgálandó erőforráscsoportok:

A belső elemzés néhány megközelítésmódja:
1. Erőforrás alapú megközelítés
2. Sikerességi tényezők vizsgálata
- Emberi erőforrások (képesség, tapasztalat, kreativitás, vezetés,
elkötelezettség)
- Tárgyi erőforrások (telepítési helyzet, termelőeszközök, alapanyagokhoz való
hozzáférés)
- Pénzügyi erőforrások (belső forrásteremtő képesség, hitelképesség)
- Szervezeti erőforrások (struktúra, tervezés, koordináció)
- További vizsgálható erőforráscsoportok:
- Technológiai erőforrások (szabadalom, védjegy, szerzői jog, üzleti
titok/információ)
- Információs erőforrások (a szervezet jól informáltsága, az információszerzés
képessége, az információgyűjtés, feldolgozás, továbbítás infrastruktúrája és
gyakorlata)
- Innovációs erőforrások (műszaki és tudományos személyzet, kutatási
infrastruktúra)
- Hírnév (márkanév, imázs a vevők szemében, vállalati kapcsolati rendszer)
4

Belső elemzés Belső elemzés a sikerességi tényezők felől

Cél: Belső erősségek és gyengeségek számba vétele.

Kritikus sikerességi tényezők: azok a belső tulajdonságok (adottságok),
amelyek szükségesek ahhoz, hogy az adott iparágban, üzletágban a
A belső elemzés néhány megközelítésmódja:
vállalat sikeres, versenyképes legyen. Azok a belső tényezők, amelyek
potenciálisan versenyelőnyt biztosíthatnak a számára.
1. Erőforrás alapú megközelítés
- Állapítsuk meg, hogy az adott üzleti területen melyek a kritikus sikerességi
2. Sikerességi tényezők vizsgálata tényezők!
- Vizsgáljuk meg a vállalkozást e tényezők tekintetében! Mely tényezők az
erősségei (előnyben van a versenytársaival szemben) és melyek a
gyengeségei (hátrányban van a versenytársaival szemben)?

1
 Versenyhelyzet-elemzések
A külső környezet elemzése

Cél: kialakítani
• azoknak a lehetőségeknek a listáját, amelyek bekövetkezése a jövőben
pozitív hatást gyakorol a vállalat működésére, eredményességére.
• azoknak a fenyegetéseknek a listáját, amelyek bekövetkezése a jövőben
hátrányosan hat a vállalat működésére, eredményességére.
A versenyhelyzet diverzifikált tevékenység esetén az
A külső elemzés módszerei: egyes stratégiai üzleti egységek szintjén vizsgálható:
(→ A vállalat általános helyzetének megismerése.)
1. Makrokörnyezeti hatások áttekintése: STEP (STEEP, STEEPLE) elemzés
2. Versenyelemzés: Porter 5 versenyerő modellje

2. Porter versenyerő modellje A modell szerepe a SÜE-k elemzésében

Célja: az iparági/üzletági versenyhelyzet elemzése.

→ A módszerrel értékelhető a vállalat egyes működési területeinek
Porter megközelítésének alapja: – egymástól eltérő – piaci helyzete.
A versenyhelyzet értékelésekor nem elég a jelenlegi
versenytársakra koncentrálni. (1) → Alkalmas az üzletági versenyhelyzet (stratégiai üzleti egységek
versenyhelyzetének) elemzésére.
Figyelembe kell venni az adott piaci szegmensben (iparágban):
- A potenciális új versenytársak fenyegetését (2)
- A termékhelyettesítés veszélyét (3)
- A szállítók alkupozíciójának erősségét (4)
- A vevők alkupozíciójának erősségét (5)
→ 5 versenyerő modellje

Az üzletági versenyhelyzet elemzésének

Porter féle modellje Rivalizálás a versenytársak között
Potenciális új
Leghatásosabb eszközök:
Az új belépők fenyegetése versenytársak

A szektoron belüli A vevők alkupozíciójának

versenytársak erőssége 1. Alacsonyabb árak
Szállítók Vevők
2. Minőség növelése
3. Termékfejlesztés
A szállítók alkupozíciójának A verseny intenzitása a szektor 4. Kapcsolódó szolgáltatások kínálása
erőssége vállalatai között
5. Kibővített garancia
A helyettesítő termékek 6. Reklámtevékenység erősítése
Helyettesítő fenyegetése
/Porter, 1980/ termékek

2
 Potenciális új belépők fenyegetése
A rivalizálás intenzitásának erősödése
Ennek az erőnek a vizsgálata tulajdonképpen egy mérlegelés:

• A versenytársak számának növekedése

A belépést akadályozó tényezők pl. A belépést támogató tényezők pl.
• A versenytársak egyenlőbbé válása - Tapasztalat, piaci jártasság - Magasabb minőségű termék
hiánya - Alacsonyabb árak
• A termékek iránti kereslet csökkenése - Erős vásárlói lojalitás - Összességében minden, ami az
• A fogyasztók könnyebben váltanak márkát - Erős márkapreferenciák
- A kormányzat protekcionista
akadályozó tényezőkkel
ellentétes
• Fix költségek növekedése gazdaságpolitikája
- A belépés magas költségei
• Az árcsökkentés szokásossá válása - Beszerzési folyamatokban való
járatlanság, kapcsolathiány
• Az akvizíciók és fúziók elszaporodása - Nem megfelelő elhelyezkedés
- A piac telítettsége

Helyettesítő termékek fenyegetése Szállítók alkupozíciója

A fenyegetés erősödik, ha
- a helyettesítő termékek ára relatíve csökken, és a fogyasztók A szállítók alkupozícióját erősítő tényezők pl.
olcsóbban tudnak azokra váltani;
- A helyettesítő termékek fejlődése intenzívebb, így nagyobb • A lehetséges szállítók száma alacsony
mértékben felelnek meg a fogyasztói preferenciáknak. • A beszerzendő anyag nehezen helyettesíthető, ill. helyettesítése
költséges
A vizsgálat korlátja: milyen új helyettesítők fognak megjelenni a
jövőben?

Vevők alkupozíciójának erőssége Összetett elemzési módszerek

A vevők alkupozícióját erősítő tényezők pl. Cél: a belső és külső tényezők együttes vizsgálata.

Egyes módszerei:
• A vevők koncentráltak
• A termékek standardizáltak, nem megkülönböztethetőek 1. Portfolióelemzések:
• A vevők olcsón tudnak másik márkára vagy helyettesítő termékre - BCG mátrix
váltani - GE-McKinsey mátrix
• A vevőnek nem lényeges az eladó „személye” 2. SWOT elemzés
• Az eladónak különösen fontos az adott vevő igénye
• A vevők jól informáltak az eladó költségeiről

3
 Portfolióelemzés
BCG-mátrix
(az üzleti portfolió elemzése)

A portfolióelemzés a vállalat egészének elemzésekor A BCG-mátrix a termékeket (termékcsoportokat)

- a piaci növekedés (kereslet alakulása) és
• a vállalati tevékenység struktúrájának vizsgálatára, - a relatív piaci részesedésük
• a stratégiai üzleti egységek egymáshoz értelmezett helyzetének és függvényében ábrázolja.
struktúrájának értékelésére
Kategóriái:
szolgál.
- Sztárok: a kereslet folyamatosan nő és a vállalat piaci részesedése
Módszerei: e termék vonatkozásában magas.
- BCG mátrix - Kérdőjelek: a kereslet nő, a relatív piaci részesedés alacsony.
- GE-McKinsey mátrix - Fejőstehenek: A növekedés üteme már csökken, de a termékkel a
vállalat uralja a piacot.
- Döglött kutyák: a piaci kereslet és a piaci pozíció is gyenge.

BCG-mátrix A BCG-mátrix és a nyereség

Piaci kereslet növekedése

Piaci kereslet növekedése

„Kérdőjelek” „Sztárok”
Alacsony nyereség,
Magas „Kérdőjelek” „Sztárok” Magas de növekedhet Nagy nyereség,
(esetleg kezdeti növekvő lehetőségek
veszteség)

„Döglött kutyák” „Fejőstehenek”

Alacsony „Döglött kutyák” „Fejőstehenek” Alacsony Alacsony, megbízhatatlan Nagy, stabil
nyereség, ill. veszteség nyereség

Alacsony Magas Alacsony Magas

/Boston Consulting Group/ Relatív piaci részesedés /Boston Consulting Group/ Relatív piaci részesedés

A BCG-mátrix és a követendő stratégia A BCG-mátrix kritikája

A BCG-mátrix a termékeket (termékcsoportokat

Piaci kereslet növekedése

„Kérdőjelek” „Sztárok” - a piaci keresletük és → külső tényező

Magas Esélyelemzés → Beruházás/befektetés a további - a relatív piaci részesedésük → belső tényező (versenyképesség)
Beruházás/befektetés vagy
kivonulás
növekedés érdekében függvényében ábrázolja.

A modell leegyszerűsítő:
„Döglött kutyák” „Fejőstehenek”
Alacsony Kihasználni a helyzetet,
- Egyetlen külső, ill. belső tényezőt ragad ki.
Kivonulás amíg lehet,
kisebb beruházás/befektetés

Alacsony Magas → GE-Mc Kinsey mátrix

/Boston Consulting Group/ Relatív piaci részesedés

4
 A GE-mátrix
A GE-Mc Kinsey mátrix dimenziói
Az üzleti tevékenység ereje (belső tényezők)

Az üzleti tevékenység ereje A piac (iparág) vonzereje Alacsony Közepes Magas

(külső tényezők)

A piac/iparág vonzereje (külső tényezők)

(belső tényezők)

Magas
Beruházási
•A piac mérete Beruházni
•Piaci részesedés lehetőség
•Kutatás-fejlesztés •A piac növekedése
•Ráfordítás •A versenytársak helyzete
Megőrzés

Közepes
•Pénzügyi erőforrások •A belépést gátló tényezők Lassan / Beruházási
•Minőség •Jövedelmezőség visszavonulni Választás lehetőség
•Imázs •Technológia
•A vezetés rátermettsége •Jogi szabályozás

Alacsony
•Társadalmi hatások Lassan
Visszavonulni
visszavonulni

Összetett elemzési módszerek 1. SWOT-elemzés

Cél: a belső és külső tényezők együttes vizsgálata.

Egyes módszerei:
A SWOT-elemzés
1. Portfolióelemzések:
- BCG mátrix - a belső adottságok (erősségek és gyengeségek) és
- GE-McKinsey mátrix - a külső környezet (lehetőségek és fenyegetések)
2. SWOT elemzés
elemzését egyaránt magában foglalja.

A SWOT-elemzés sémája Erősségek és gyengeségek

Az erősségek a szervezetnek azokat a tulajdonságait és

Belső megkülönböztető képességeit jelentik, amelyeket más
szervezetekkel (főként a versenytársaival) szemben magáénak
Erősségek (Strengths) Gyengeségek (Weaknesses) tudhat, amelyek előnyt jelentenek a számára.

A gyengeségek a vállalatnak azok a speciális tulajdonságai,

Külső
Lehetőségek (Opportunities) Fenyegetések (Threats)
amelyek – a más szervezetekkel (főként a versenytársakkal) való
összehasonlításban hátrányt jelentenek a számára.
A SWOT-ban a belső elemzést (erősségek és gyengeségek
vizsgálatát)
- relatívan (más szervezetekkel, a versenytársakkal
összehasonlítva)
- a jelenre vonatkozóan
végezzük el.

5
 A négy tényezőcsoport komplex vizsgálata: SWOT mátrix
Lehetőségek és fenyegetések
Belső, jelen
A vállalat számára lehetőség minden olyan esemény, ill. változás a külső
környezetében, amely, ha bekövetkezik, esélyt teremt a számára: azt
kiaknázva Erősségek Gyengeségek
- növelheti a bevételeit és/vagy a nyereségét;
- potenciálisan versenyelőnyt biztosíthat a számára;
- elősegíti célkitűzései elérését.
Lehetőségek
A vállalat számára fenyegetés (veszély) minden olyan esemény, ill. változás a

Külső, jövő
külső környezetében, amely, ha bekövetkezik, akadályt jelent a számára:
hatására
- csökkenhet a bevétele és/vagy a nyeresége;
- potenciálisan versenyhátrányt eredményez a számára;
- akadályozza célkitűzései elérését.
Fenyegetések
A SWOT-ban a külső elemzést (lehetőségek és fenyegetések vizsgálatát)
- a jövőre, ezzel összefüggésben
- potenciálisan bekövetkező eseményekre, változásokra vonatkozóan
végezzük el.

Köszönöm a figyelmet!

eckert.balint@uni-bge.hu

6
 Az üzleti terv
Vállalati gazdaságtan
Az üzleti terv a vállalkozás középtávú céljainak, valamint az ezek
Üzleti tervezés eléréséhez szükséges eszközöknek, elképzeléseknek a
bemutatását, számszerűsítését jelenti – a különböző céloknak
megfelelő részletezettséggel és tagolással.

• Általában rövidebb időtávú,

• részletesebb, mint a stratégiai terv.
BGE PSZK
• Megalapozásában fontos a stratégia szerepe.

Az üzleti terv szerkezete (ajánlás)

Az üzleti terv szerepe
Fedőlap
Tartalomjegyzék
I. Bevezető oldal (Azonosító adatok)
Segíti a vállalkozást II. Vezetői összefoglaló
III. Üzletági elemzés
• az alapításkor a kezdeti célok és feladatok meghatározásában; IV. A vállalkozás bemutatása
• a vállalkozási ötlet, ill. egy-egy fejlesztési elképzelés
megvalósíthatóságának, üzleti életképességének vizsgálatában; V. Marketingterv
• a működés során a rövidebb (pl. éves) célok és feladatok VI. Működési (termelési, szolgáltatási, kereskedelmi) terv
meghatározásában, a működés megalapozásában, a megfelelő VII. Szervezeti terv
előrelátás biztosításában; VIII. Kockázatelemzés
• Pótlólagos pénzügyi források megszerzése során (kötvény- vagy
részvénykibocsátás, hitelfelvétel). IX. Pénzügyi terv
• Hozzájárul a vállalkozás vagy abban meglévő tulajdonrész sikeres X. Függelék (mellékletek)
eladásához.
Forrás: Szőrös Krisztina - Kresalek Péter: Üzleti tervezés (2013)

Köszönöm a figyelmet!

eckert.balint@uni-bge.hu

1
 A marketing fogalma
Vállalati gazdaságtan A sikeres marketing lényeges összetevői
(Michael Marks, Marks & Spencer, 1887):
Marketing
Eladni
- A megfelelő terméket,
- a megfelelő helyen,
BGE PSZK - a megfelelő áron,
- a megfelelő módon kínálva,
- a megfelelő embereknek.

A marketing fogalma A marketing fogalma

A marketing definíciói: A marketing definíciói:

• Az a folyamat, amelyben a vállalat kielégíti a vevők • Piackutatáson alapuló, piacközpontú termelési és

igényeit olyan nyereségszinten, amely a vállalat értékesítési koncepció, amelynek célja a piachoz való
igényeit elégíti ki. alkalmazkodás, ill. a piac - a vállalat saját érdekeinek
megfelelő - befolyásolása.

Marketingstratégia

A marketingstratégia (marketingkoncepció):

• Funkcionális stratégia, amely a vállalkozás

Marketingstratégia stratégiájának integráns része (integráltság).
• A vállalkozás működését a fogyasztói igényekre
orientáltan integrálja (integráló szerep).

Célja:
A vásárló érdekeinek maximális figyelembevétele mellett
érvényesíteni a vállalati érdekeket.

1
 A vásárlói és a vállalati érdek Marketingstratégia
A marketingstratégia célja: A vásárló érdekeinek maximális figyelembevétele mellett
érvényesíteni a vállalati érdekeket.
A vállalat érdekei: A vásárló érdekei:
• Kényelmes vásárlás
Elemei:
• Jövedelmezőség
• Profit • Gyors vásárlás
• Pozitív cash flow • A termék (sok helyen való, ill. közeli)
elérhetősége • (A fogyasztói magatartások és befolyásoló tényezőik
• Folyamatos likviditás • Részletes, megbízható információ
• Jövedelmező termékek • Figyelmes, empatikus kiszolgálás
értékelése) → a fogyasztói szükséglet meghatározása.
értékesítése • Széles választék • (A versenyhelyzet, a versenytársak elemzése) →
• Magas ár • Hasznos, tartós, megbízható termék
• Kevés kedvezmény • Jó minőség
versenystratégia meghatározása.
• Kevés hiteladás • Kedvező ár • A fogyasztó kiszolgálása (marketing mix)
• Szabad promóció • Árkedvezmény, hitelbe vásárlás
• Kevés garancia • Hatékony, gyors vevőszolgálat,
• Stb. • Stb.

Fogyasztói magatartások értékelése Fogyasztói magatartások értékelése

A sikeres marketingstratégia kialakításához meg kell érteni

a vállalat által kiszolgált (ill. kiszolgálandó) A fogyasztói vásárlás lépései:
• fogyasztói csoportok vevői magatartását és annak
• befolyásoló tényezőit. A szükséglet felismerése →
Információszerzés →
A fogyasztói döntéshozatal típusai: Értékelés →
Döntés a vásárlásról →
VÁSÁRLÁS →
Vásárlás utáni értékelés
Alacsony ár, Magas ár,
gyakori vásárlás ritka vásárlás
kenyér, nadrág, tv-készülék, autó, lakás

Fogyasztói magatartások értékelése A fogyasztói szükséglet meghatározása

Míg az egyéni fogyasztó jellemzően végső fogyasztásra vásárol, a
szervezeti fogyasztók – legalábbis részben – termelő felhasználásra,
saját termelő vagy szolgáltatásai folyamataikhoz kapcsolódóan
vásárolnak termékeket, vesznek igénybe szolgáltatásokat.
A fogyasztói igények kialakulásának (megtervezésének) szempontjai (egyéni fogyasztók
esetében):
Gazdasági szempontok:
• jövedelem,
• ár
Egyéb tényezők:
• Szociális (család, kultúra, társadalmi elhelyezkedés, stb.),
• Pszichológiai (motiváció, attitűd, tanulás, személyiség)
• Demográfiai (kor, nem, családi állapot)
• Szituációs (különleges körülmények: nem várt helyzet, időhiány, stb.)
A piac szegmentálása: A piac részekre bontása.
A fogyasztók különbözőek (érdekeik, életmódjuk, céljaik, stb.
szerint) → eltérőek az igényeik → az egyes termékekhez
fogyasztói csoportok rendelhetők.
A szegmentálás segítségével megismerjük:
• mely területek felelnek meg méretben a vállalkozásnál rendelkezésre
álló forrásoknak (elérhető piac);
• mely területek válhatnak a jövendő növekedés várható piacaivá
(potenciális piac);
• mely területek igénylik leginkább a vállalkozás termékeit,
szolgáltatásait (célpiac).

2
 Piacszegmentálás
Egyéni fogyasztók esetén (a fogyasztási cikke piacán) a leggyakoribb
szegmentálási szempontok:
• az értékajánlat tartalma szerint: a terméktől elvárt tulajdonságok,
használat gyakorisága és volumene, árérzékenység, stb.;
• demográfiai szempontok: életkor, nem, családi állapot, nemzeti
hovatartozás;
• társadalmi tényezők: foglalkozás, jövedelem, képzettség, vallás,
családméret;
• személyiségre jellemző szempontok: pszichés jellemzők, életstílus,
életfelfogás, motiváció;
• földrajzi tényezők: régió, lakóhely településtípusa, éghajlati és
időjárási jellemzők, stb.
Piacszegmentálás
Szervezeti fogyasztók esetében a szegmentálás alapja lehet:
• a termék jellege, szerepe a szervezeti fogyasztó folyamataiban:
alapanyag, alkatrész, segédanyag, termelő berendezés, stb.
• a vásárló szervezet jellege: vállalat, kormányzat, önkormányzat, civil
szervezet;
• a szervezet jellemzői: méret, ágazat, telepítési hely, stb.;
• a beszerzés helye a vásárló szervezetben: centralizált vagy
decentralizált.
• a beszerzés gyakorisága a vásárló szervezetben: egyedi, alkalmi,
rendszeres.

Célpiac kiválasztása (Targeting) A fogyasztói szükséglet meghatározása

A vállalat értékeli az egyes azonosított piaci szegmentumokat, mérlegeli
vonzerejüket és kiválasztja a leginkább ígéreteseket.
Pozícionálás: A vállalat
A célpiac azon piacszegmensek köre, amelyeken a vállalat a jelentkező piaci
igényeket ki akarja elégíteni.
• meghatározza, hogy az egyes célpiacokon megjelenő
A célpiac és az alkalmazandó marketingstratégia összefüggése: termékei milyen tulajdonságokkal rendelkezzenek a
versenytárs termékekhez képest; és
A célpiachoz tartozó piaci Marketingstratégia típusa Kialakítandó marketing
szegmensek száma mixek száma
1 egyszegmensű 1 (célzott)
több multiszegmens több (célzott) • megfogalmazza azokat a tényezőket, amelyek alapján a
valamennyi szegmens nélküli 1 (nem célzott) fogyasztó előnyhöz juthat, ha a vállalat termékét
vásárolja meg.

Versenystratégia Versenystratégia
Lehetséges versenystratégiák a vállalat célpiacon elfoglalt helye
alapján:
Célja: Piacvezető:
• az adott piacon a legnagyobb a részesedése;
• általában diktálja az árakat;
A vállalat a piaci versenyben minél nagyobb
• versenyelőnyben van a versenytársakkal szemben az új termékek
versenyelőnybe kerüljön vetélytársaival szemben: bevezetésében.
Piackihívó:
• felfutó pozícióban van, de nem piacvezető;
• minél magasabb jövedelmezőséget és • erőteljesen törekszik piaci részesedése növelésére, ill. piacvezető szerepre tör.
• minél nagyobb piaci részesedést érjen el. Piackövető:
• Meglévő piaci részesedését, pozícióját őrzi meg, stabilizálja.
Meghúzódó:
• Általában kis- vagy középvállalat, amely a célpiac egy-egy szegmensére
specializálódik.

3
 A fogyasztó kiszolgálása

Tartalma: a megvalósításra kerülő marketingtevékenység kereteinek,

súlypontjainak meghatározása = a marketing mix elemeinek
megfelelő kombinálása.

Marketing mix (4P):

Marketing mix (4P)

Marketing-
Termék Ár Értékesítési hely
kommunikáció
(Product) (Price) (Place)
(Promotion)

4
 A marketing vállalati működése

A marketing vállalati működése:

• a marketing mix elemeinek vállalati alkalmazása:

A marketing vállalati működése – termékmarketing
– ármarketing
– értékesítési utak marketingje (értékesítési csatorna
marketing)
– Marketingkommunikáció

• a mindezt megvalósító marketingszervezet.

Termékmarketing Termékmarketing: termékszerkezet

Termékmarketing: A termékszerkezet (portfolió) kialakítása a vállalat egyik

legfontosabb stratégiai döntése.
Eszközök és módszerek olyan összessége, amely
a termékek körének és tulajdonságainak a meghatározására, Alapja a marketing- és az innovációs stratégia.
ill. a fogyasztónak való bemutatására szolgál.
Vizsgálható
Elemei:
• horizontálisan: a fogyasztói szükségletek oldaláról (pl. Corolla,
• Termékszerkezet meghatározása Yaris, stb.)
• Termékéletciklus kezelése
• vertikálisan: a választható tulajdonságok szerint (pl. motor,
• a termék bemutatása szín, stb.)

Termékmarketing: termékéletciklus Termékmarketing: termékéletciklus

Alapja: a termékek (és a szervezetek, technológiák, iparágak, stb.)

állandó mozgásban, változásban vannak. Bevezetés Növekedés Érettség Hanyatlás

Időtartama:
- a piacra kerüléstől
Jövedelem

- a piacról történő kivonásig.

Árbevétel
A termékek (szervezetek, technológiák, iparágak, stb.) életciklusának
szakaszai: bevezetés, növekedés, érettség, hanyatlás.
Nyereség
A termékek életciklusának hossza igen különböző lehet (néhány
hónap - több évtized) → rövid, közepes és hosszú életciklusú Idő
termékek.
Tendencia: a termékek életciklusa egyre rövidebb (ld. gyors
technológiai fejlődés).

1
 Az életciklus szakaszai és a stratégia Az életciklus szakaszai és a stratégia

1. Bevezetés:
A forgalom általában lassan nő.
2. Növekedés:
A piaci bevezetés költségei miatt a termék még többnyire veszteséges. A piac már elfogadta a terméket – az árbevétel és a nyereség gyorsan
nő.
A stratégiai cél a termék megismertetése a vevőkkel, elfogadtatása. A követendő stratégia:

- intenzív reklám,
- a termék további korszerűsítése,
- esetleg az ár mérséklése.

Az életciklus szakaszai és a stratégia Az életciklus szakaszai és a stratégia

3. Érettség:
Az árbevétel eléri a csúcspontját. 4. Hanyatlás:
A fajlagos költségek lecsökkentek (termelés teljes kapacitással), Az árbevétel és a nyereség is csökken.
a nyereség megnőtt → de: csökkenni kezd, ahogy telítődik a piac.
Stratégiai cél: a forgalom további élénkítése, ill. a vevői érdeklődés Az alkalmazandó stratégia a jövő lehetőségeinek függvénye:
fenntartása.
Lehetséges módszerek: - erőteljes korszerűsítéssel kihasználni a maradék lehetőségeket,
- árcsökkentés, vagy
- akciók, kuponok, - kivonni a terméket a piacról.
- termékdiverzifikáció, kapcsolódó termékek kínálása,
- személyes értékesítés bevezetése.

Termékmarketing: a termék bemutatása Termékmarketing: a termék bemutatása

Célja: A 10 legértékesebb globális márka 2020-ban (Forbes):
a vevők meg tudják különböztetni a termékeket egymástól, azonosítani tudják a
márkákat. Helyezés Márka Márkaérték Változás az Márka- Iparág
(mrd $) elmúlt évhez bevétel
képest (mrd $)
Eszközei: márka, csomagolás, címkézés 1. Apple 241.2 17% 260.2 Technológia
2. Google 207.5 24% 145.6 Technológia
3. Microsoft 162.9 30% 125.8 Technológia
A márka átfogó arculat, amely egységesen jellemzi az adott márkához tartozó 4. Amazon 135.4 40% 260.5 Technológia
termékek teljes palettáját. 5. Facebook 70.3 -21% 49.7 Technológia
Egyes vállalatok egyetlen márkát (vállalati márka) alakítottak ki, míg más vállalatok 6. Coca-Cola 64.4 9% 25.2 Üdítőitalok
különböző termékeiknek, termékcsoportjaiknak más-más márkát fejlesztettek ki. 7. Disney 61.3 18% 38.7 Szabadidő
A márka lényeges eleme a márkanév, amelynek regisztrálása védelmet jelenthet a piaci 8. Samsung 50.4 -5% 209.5 Technológia
9. Louis 47.2 20% 15 Luxuscikkek
versenyben (mások nem használhatják). További jellemző elemei: logó, színvilág,
Vuitton
betűtípus, egységes formai jellemzők, stb. 10. McDonald’s 46.1 5% 100.2 Étterem

Világmárkák és hazai márkák.

2
 Termékmarketing: a termék bemutatása
Miben segíthet a vállalat által kialakított márka?
• Elsősorban a vállalat és érintettjei, elsősorban fogyasztói közötti
kapcsolat megerősítésében.
• A fogyasztóknak a közösséghez tartozás érzetét nyújthatja.
• Tudatja velük, hogy mit várhatnak el az adott márkanév alatt kínált
terméktől.
• Közös alapot teremt akár különböző kultúrákban élő emberek számára is
(pl. közös szimbólumok).
Ármarketing: az árképzési stratégia elemei I.
• Az árpolitikai célok kiválasztása – Az árképzés lehetséges
céljai: a profit maximalizálása, az árbevétel
maximalizálása, forgalomnövekedés, a piaci részesedés
növelése, a piac lefölözése, túlélés.
• A kereslet meghatározása – A keresleti görbe írja le a
fogyasztó árérzékenységét (mennyiség az ár
függvényében).
• A költségek becslése – A költségeknek a termelés ill. az
értékesítés volumenével való kapcsolatán alapul. A vállalat
legalább annyit szeretne értékesíteni, amennyi a költségeit
fedezi.
Ármarketing: árképzési módszerek
Az árakat alapvetően három elv szerint képezhetjük:
1. Költségorientált árképzés: a teljes költség egy
meghatározott százalékkal való megnövelése.
2. Keresletorientált árképzés: az ár meghatározása az egyes
árszintekhez kapcsolódó kereslet függvényében.
3. Versenytárs-orientált árképzés: az árnak a piaci árszinten
való meghatározása.
Ármarketing
Az ármarketing
elvek és módszerek összessége, amelyek alkalmazásának
célja a vállalat által kínált termékek árának meghatározása
a piaci áresemények figyelembevételével.
Ármarketing: az árképzési stratégia elemei II.
• A versenytársak árképzésének elemzése – A vállalat ennek
révén tudja meghatározni helyét a kereslet szabta
maximum és a költségek szabta minimum között.
• Az árképzés módszereinek kiválasztása – Az ár
megállapítása a korábbi fázisokban begyűjtött információk
alapján meghatározható a végső ár. Ehhez meg kell
választani az alkalmazandó árképzési elvet, módszert.
• A végső ár meghatározása
Értékesítési utak (elosztási csatornák)
Az értékesítési utak (elosztási csatornák):
azoknak az elveknek és módszereknek az összességét
jelentik, amelyeken keresztül az előállított termék eljuthat a
fogyasztóhoz.
A vállalati vezetés feladata:
• a lehetséges elosztási csatornák feltérképezése,
• ajánlatok értékelése,
• a legkedvezőbb elosztási mód(ok) kiválasztása.
3
 Értékesítési utak (elosztási csatornák) Marketingkommunikáció

A marketingkommunikáció célja:
A választás (elosztási módok kiválasztása) szempontjai:
a vállalkozás célpiacán szereplő fogyasztók informálása és
• a fogyasztó kiszolgálásának színvonala, meggyőzése.
• a vásárlói elégedettség
A marketingkommunikáció – hasonlóan a marketing mixhez –
• ráfordítások meghatározott feladatok kombinációját jelenti
(marketingkommunikációs mix):
Az értékesítési utak egyszerűsített sémája:
• Reklám
• Személyes eladás
• Eladásösztönzés
Termelő Nagykereskedő Kiskereskedő Fogyasztó • Közönségkapcsolatok (PR)

A marketingkommunikáció elemei: reklám
A reklám olyan eszköz, amelyet a vállalat a fogyasztók és a
közönség meggyőzése érdekében alkalmaz. Alaptípusai:
• Márkareklám
• Cégreklám
• Termékcsalád-reklám
A reklámokat a vállalat az ún. reklámhordozók útján juttatja el a
célcsoporthoz: elektronikus média, nyomtatott sajtó, plakátok,
levelek, stb.
Szponzorálás: a reklám sajátos változata. A vállalat azzal a céllal
nyújt támogatást, hogy felhívja a figyelmet termékeire, vagy
magára a cégre.
A marketingkommunikáció elemei:
személyes eladás
A személyes eladás alapvetően értékesítési ajánlattétel a
potenciális vevővel való személyes találkozás során.
Különösen fontos pl. termelő berendezések, jogi
szolgáltatások, tanácsadás, új gyógyszer, stb.
értékesítésekor.
A személyes eladáskor meghatározó jelentősége van az
eladó (ügynök, üzletkötő, tanácsadó, újabban: key
account manager) személyiségének → a vállalat
számára kiemelkedően fontos a személyes eladók
kiválasztása, képzése, ösztönzése, ellenőrzése.

A marketingkommunikáció elemei:
A marketingkommunikáció elemei: PR
eladásösztönzés

Az eladásösztönzés A közönségkapcsolatok (PR)

különböző vásárlásösztönzési eszközök alkalmazását célja, hogy a fogyasztóban ill. a társadalomban kedvező
jelenti. Pl. megítélés alakuljon ki a vállalatról, annak termékeiről és
• áruminták, munkatársairól.
• kuponok, Jellegzetes eszközei:
• vásárlói hűségkártyák, • Tájékoztató anyagok, prospektusok a vállalatról ill. a
• utazási lehetőségek, termékekről
• nyeremények, • Közszolgálati tevékenységek anyagi támogatása
• a vendéglátásban bizonyos napszakokban adott • Kiállítások, versenyek, rendezvények támogatása
engedmények (happy hours). • Médiakapcsolatok kialakítása és ápolása, stb.

4
 Reklám kontra PR
REKLÁM
• Cél: az áru eladása, az értékesítés
• Közvetlen befolyásolás
• A piaci taktika eszköze
• Alapvetően egyirányú kapcsolat
(eseti visszacsatolás)
• Szűkített információk
• A potenciális fogyasztóhoz szól
• A kereskedelmi munka része
• Jellemzője a profitorientáció
.
PUBLIC RELATIONS
• Cél: megértés, bizalom, támogatás,
együttműködési készség,
konszenzus
• Közvetett befolyásolás Köszönöm a figyelmet!
• A piaci stratégia eszköze
• Kétoldalú kapcsolat (rendszeres
visszacsatolás)
• Teljes körű információk eckert.balint@uni-bge.hu
• Valamennyi érdekszférához szól
• A menedzsmentmunka része
• A szervezeti és a közérdek
együttes képviselete jellemzi
5
 Vállalati gazdaságtan

Termelés és szolgáltatás
A javak előállításának módjai

BGE PSZK

1 2

A javak előállításának módjai A termelés és szolgáltatás általános

folyamata
Termelés:
A rendelkezésre álló erőforrások egy részének
felhasználása arra, hogy más erőforrásokon tartós INPUT → ÁTALAKÍTÁS → OUTPUT
változásokat végrehajtva új javakat hozzunk létre.
Anyag, energia Termelés, gyártás Termék
(→ Termék: a termelés végső eredménye, a létrehozott új Munkaerő Szolgáltatás Pénz
jószág) Pénz Információ
Információ
Szolgáltatás:
Erőforrások felhasználása fogyasztói igényeket kielégítő,
nem termelő tevékenységre.

3 4

A termelési folyamatok tipizálása Termelési folyamat – a termék jellege szerint

Egynemű, szabványos tömegtermék:

Általában homogén anyagi struktúrával rendelkezik.
A termelési folyamatok osztályozhatók pl. Pl. tégla, cement, vaj, szövet, stb.

• A termék jellege szerint Összetett termék:

• A termelés tömegszerűsége szerint Többféle, különböző anyagi struktúrájú összetevőből
épül fel.
• A gyártási rendszer jellege szerint
Pl. számítógép, bútor, épület, stb.

5 6

1
 Termelési folyamat – a termelés Termelési folyamat – a gyártási rendszer
tömegszerűsége szerint jellege szerint I.
Műhelyrendszerű gyártás:
Tömeggyártás: A vállalaton belüli termelőegységek (műhelyek, üzemek, gyáregységek) a termék előállításának
Egyszerű termékek előállítása nagy mennyiségben. egyetlen műveletét, ill. fázisát végzik.
Pl. eszterga-, maró, fúróműhelyek, fonodák, szövödék.
Pl. cementgyártás, háztartási eszközök gyártása, villamos áram-előállítás. Alacsony tömegszerűségű termelésben (egyedi és kissorozatgyártásban) jellemző.

Csoportos gyártási rendszerű gyártás:

Sorozatgyártás: A termelőegységben a gyártási folyamat egy technológiailag jól körülhatárolt fázisa zajlik.
Kisebb a mennyiségi és szélesebb a választékigény, mint tömeggyártás Meghatározott termékek ill. ugyanolyan technológiát igénylő néhány fajta termék előállítására.
esetén. Megfelel a sorozatgyártás tömegszerűségi feltételeinek.
Pl. gépek, ruházati termékek, bútorok gyártása.
Lehet kis-, közép- és nagysorozat-gyártás. Folyamatrendszerű gyártás:
A termelőegységek valamilyen termék vagy részegysége előállítására specializáltak, a
berendezések (ill. munkahelyek) a technológiai műveletek sorrendjében vannak elhelyezve.
Pl. autóiparban, vegyiparban, háztartási gépek előállításakor.
Egyedi gyártás:
Az egyes termékek egyedileg (esetleg néhány darabos mennyiségben)
készülnek.
Pl. híd, hajó, színházépület építése.

7 8

Termelési folyamat – a gyártási rendszer

Szolgáltatások jellemzése
jellege szerint II.
A szolgáltatás
Projektrendszerű gyártás:
Egyedi, egyszeri előállítás.
Gyakran a termeléshez szükséges eszközöket és munkaerőt viszik a munkavégzés helyére.
• eredményének fizikai számbavétele általában nem lehetséges,
Pl. építőipar, filmkészítés.
inkább tartalma, tartóssága ragadható meg;
• fogyasztása létrehozásával egy időben megkezdődik (akár teljes
fogyasztása egybeeshet a létrehozással);
• nyújtásához szükséges a fogyasztó jelenléte ill. aktív
közreműködése;
• gyakran helyhez kötött;
• szerepe világszerte növekszik – részesedése a termelőszektor
„kárára” egyre nagyobb.

9 10

Szolgáltatások tipizálása Szolgáltatások – kézzelfoghatóság szerint

A szolgáltatások osztályozhatók pl.

Kézzelfogható a szolgáltatás eredménye:
• kézzelfoghatóság, Pl. hajvágási szolgáltatás (új frizura)
• az előállítási folyamat,
• tárgyuk, Nem kézzelfogható a szolgáltatás eredménye:
• piacosíthatóság, Pl. tanácsadás, biztosítás

• a megvalósulás módja

szerint.

11 12

2
 Szolgáltatások – az előállítási folyamat
Szolgáltatások – tárgyuk szerint
szerint

Eszközorientált szolgáltatás: Dolgokra irányuló szolgáltatás:

A szolgáltatás fő forrását berendezések képezik. Pl. javítás, tisztítás, szállítás.
Pl. gépi autómosás, filmvetítés moziban, repülésirányítás.
Személyre irányuló szolgáltatás:
Emberorientált szolgáltatás: Pl. egészségügy, oktatás.
A szolgáltatás lényegét emberek közötti interakció adja.
Pl. vendéglátás, tanácsadás.

13 14

Szolgáltatások – a megvalósulás módja

Szolgáltatások – piacosíthatóság szerint
szerint

Piacosítható szolgáltatás: Hosszabb ideig folyamatosan megvalósuló szolgáltatás:

Fogyasztója ismert ill. azonosítható, így a szolgáltatás Pl. biztosítás
igénybevételéért díj kérhető.
Pl. személyes tanácsadás.
Ismétlődő szolgáltatások:
Pl. javítás
Nem piacosítható szolgáltatás:
Felhasználásának köre meghatározhatatlan.
Alkalmilag előforduló szolgáltatások:
Pl. rádióműsor (pontosan kik hallgatták?)
Pl. jogi, tanácsadói szolgáltatások

15 16

Termelési stratégia

A termelési stratégia a vállalati stratégiából levezethetően

tartalmazza a vállalkozás alaptevékenységére, a
termelésre vonatkozó legfontosabb célkitűzéseket:

A termelés megszervezése
• a gyártási lehetőségeket;
• az ahhoz szükséges eszközök, munkaerő, egyéb
erőforrások összetételét;
• az alkalmazandó termelésszervezési, irányítási elveket.

17 18

3
 Termelési kapacitás A termelés operatív tervezése

A termelési stratégiában kiemelt a termelési kapacitás

megtervezése.
A kapacitás nagysága: pl. az a termékmennyiség, amelyet a Az operatív termelési terv a stratégiai célokat bontja
termelő-berendezéseken egy év alatt elő lehet állítani. tovább konkrét részfeladatokra. Ide tartozik:

Egy gépcsoport kapacitásának meghatározó tényezői:

• Negyedévi, havi és műszakfeladatok meghatározása.
• termelő-berendezések száma;
• kapacitásnorma: • A termelési feladatok területi megosztása a
– Időnorma: valamely termék előállításához adott berendezésen mennyi idő termelőegységek (műhelyek, üzemek, gyáregységek)
szükséges, között.
– Teljesítménynorma: egységnyi idő alatt hány termék állítható elő a
berendezésen;
• időalap.

19 20

A termelés megvalósítása Gyártási főfolyamat

Az a folyamat, amelyben előállítják a vállalkozás

Az ipari termelési folyamat részei: működési körébe tartozó terméket.

• Gyártási főfolyamat Alaptípusai:

• Gyártási segédfolyamatok • Kitermelő folyamatok (pl. bányászat)
• Gyártási mellékfolyamatok • A nyersanyag vegyi összetételét megváltoztató
• A gyártás műszaki előkészítése folyamatok (pl. kohászat, vegyipar)
• A nyersanyag alakját módosító folyamatok (pl.
gépipar, építőanyag-ipar)

21 22

Gyártási segédfolyamatok Gyártási mellékfolyamatok

Altípusai:

Kisegítő folyamatok: A gyártási mellékfolyamatok során történik a

A főfolyamat lebonyolítását elősegítő termék ill. szolgáltatás főfolyamatban vagy a segédfolyamatokban keletkező
előállításával foglalkoznak. melléktermék és hulladék feldolgozása.
Pl. speciális szerszámok készítése.
Pl. salaktégla előállítása.
Kiszolgáló folyamatok:
Belső szolgáltatások, amelyek a főfolyamat érdekében
történnek.
Pl. karbantartás, szállítás.

23 24

4
 A termelési folyamat irányítása és
A gyártás műszaki előkészítése szervezése
A termelésirányítás az operatív termelési tervek
megvalósításában tölt be fontos szerepet.
A termék létrehozásának, a gyártás lebonyolításának
feltételeit biztosítja. Főbb tevékenységei:
• az indítandó feladatok kijelölése, a rendelkezésre állás
Két fő területe: vizsgálata;
• a feladatok ütemezése;
• Termékfejlesztés • gyártásfelügyelet;
• technológiafejlesztés • hiba esetén beavatkozás.

Számítógéppel integrált termelés (Computer Integrated

Manufacturing; CÍM): a termelés mind szélesebb körét
számítógépes irányítással végzik.

25 26

Köszönöm a figyelmet!

eckert.balint@uni-bge.hu

27

5
 A tárgyi eszközök fogalma
Vállalati gazdaságtan

Gazdálkodás a tárgyi A tárgyi eszközök a vállalat olyan eszközei, amelyek

eszközökkel - közvetlenül vagy közvetett módon,
- tartósan (általában: egy évnél hosszabb ideig),
- több termelési cikluson keresztül
szolgálják az üzleti tevékenységet.
BGE PSZK

1 2

A tárgyi eszközök alapvető

A tárgyi eszközök főbb csoportjai
tulajdonságai
Ingatlanok:
Termőföld, telek, erdő, építmények, épületek és a rendeltetésszerű használatukhoz A tárgyi eszközök
szükséges felszerelések, berendezések, beépített csőhálózatok, stb.
a vállalati vagyon kevéssé mobil, dologi formában megtestesülő
Műszaki berendezések, gépek, járművek:
Műszaki berendezések, gépek, járművek, ide sorolva a számítástechnikai
részei;
eszközöket, valamint a különböző szállítóeszközöket – amennyiben a - hosszabb idő alatt, fokozatosan használódnak el;
vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgálják.
Egyéb berendezések, felszerelések, járművek:
- működőképességüket hosszú időn keresztül (élettartamuk alatt)
A vállalkozás tevékenységét tartósan, de közvetett módon szolgáló berendezések, megőrzik.
felszerelések, járművek.
Beruházások:
Állományuk bővítése, ill. átalakítása általában
Azok a befektetések, amelyek az ingatlanok, valamint a műszaki berendezések,
gépek, járművek létrehozásával, ill. vásárlásával kapcsolatosak – amikor még - jelentős előlegezett tőkebefektetést igényel;
nem helyezték üzembe azokat, működésüket nem kezdték meg.
- Jelentős műszaki előkészítést igényel;
(Tételesen ld. Számviteli tv.)
- jelentős átfutási időt igényel.

3 4

A tárgyi eszközök szerepe a A tárgyi eszközökkel való gazdálkodás

vállalkozások tevékenységében stratégiai kérdései
A vállalati stratégia megalkotása során ki kell térni a tárgyi
eszközökkel való gazdálkodás egyes kérdéseire:
A tárgyi eszközök – főként a műszaki berendezések, gépek
• A vállalkozás eredményes működéséhez milyen méretű és
– a vállalat olyan erőforrásai, amelyek alapvetően összetételű tárgyi eszközöket kell fenntartani?
meghatározzák
• Milyen új kapacitásokat szükséges létrehozni és milyen
összetételben?
- a termelési folyamatot; • Mely területeken, milyen mértékben célszerű az elavult gépek,
- a technológia műszaki színvonalát; berendezések cseréjét elvégezni?
- az előállítható termékek minőségét; • A termelési kapacitások bővítését (ld. beruházás) vagy leépítését
- a munkaerő (a másik alapvető erőforrás) termelékenységét. milyen módszerekkel célszerű elvégezni?

A tárgyi eszközökkel kapcsolatos stratégiát össze kell hangolni a

marketing- és az innovációs stratégiával.

5 6

1
 Értékcsökkenési leírás Üzemfenntartás
Fogalma:
Az értékcsökkenési leírás (amortizáció) a tárgyi eszközök Fogalma:
értékcsökkenésének költségként való elszámolása. A tárgyi eszközök termelőképességének folyamatos fenntartása.
Szerepe: Funkciója:
• Az elszámolt amortizáció növeli a termelési költséget, s ezen A tárgyi eszközök műszaki állapotának folyamatos fenntartása,
keresztül a termék árát. javításuk, karbantartásuk és felújításuk.
• Elszámolásával megtérül a tárgyi eszközökbe korábban Célja:
befektetett tőke; s így
Üzemfenntartási rendszer működtetése révén
• Újabb befektetések, ill. a tárgyi eszközök pótlásának forrása
lehet. - a gépek, berendezések teljesítőképességének viszonylagosan
Hatása a vállalkozásra: állandóvá (tervezhetővé) tétele;
Képződésének mértéke befolyásolja a befektethető pénzügyi - a géphibák miatti időkiesések, termelési zavarok, minőségi
források mennyiségét; s így a tárgyi eszközökkel kapcsolatos problémák kiküszöbölése.
beruházások ütemét.

7 8

Az üzemfenntartás alkalmazható módszerei Beruházás

Hibajavító karbantartás: megvárják, amíg bekövetkezik a
meghibásodás, és akkor végzik el a szükséges munkákat.
Fogalma:
Megelőző karbantartás:
1. Felülvizsgálat utáni karbantartás: Vizsgálati terv szerint ellenőrzik a termelő • Tárgyi eszközök létesítésére, állományuk bővítésére
berendezéseket, a vizsgálat eredményei nyomán végzik el az indokolt irányuló műszaki-gazdasági tevékenység.
javításokat.
2. Naptári időszakonkénti karbantartás: Előre meghatározott naptári
• Pénzügyi szempontból: a tárgyi eszközök létesítéséhez
időközönként (függ: az alkatrészek és részegységek élettartamától) végeznek szükséges pénzügyi források előteremtése és
el vizsgálatokat és – a vizsgálatok eredményeitől függően – javításokat a létesítésük befektetés útján való finanszírozása.
berendezéseken.
3. Használati idő szerinti karbantartás: Meghatározott ideig való használat után
végeznek el javításokat, alkatrészcseréket, függetlenül a termelő berendezés
tényleges állapotától.
4. Tervszerű megelőző karbantartás (TMK): Alapgondolata: a tárgyi eszközök
karbantartási szükséglete (karbantartási ciklusa) műszaki paramétereik,
használati idejük és igénybe vételük körülményei alapján jól megtervezhető.

9 10

Beruházások csoportosításai Beruházások csoportosításai

Csoportosítási szempontok: Pótló, ill. bővítő beruházások

• Pótló, ill. bővítő beruházás Pótló beruházás:

• Gazdasági alanya szerint Az elhasználódott tárgyi eszközök újakkal való helyettesítése.
• Ágazati hovatartozás szerint Bővítő beruházás:
• Alap-, járulékos és kapcsolódó beruházás Korábban a vállalatnál nem lévő tárgyi eszközök létesítése.
• Anyagi-műszaki összetétel szerint
• A finanszírozás forrása szerint Kapcsolódó fogalmak:
• Megvalósításának módja szerint • Bruttó beruházás: a pótló és bővítő beruházások együttesen.
• Nettó beruházás: a bővítő beruházások.

11 12

2
 Beruházások csoportosításai Beruházások csoportosításai

Alap-, járulékos és kapcsolódó beruházások:

Gazdasági alanyai szerint:
• Alapberuházás: a beruházási cél megvalósítását
Kormányzati, önkormányzati, vállalati és háztartási közvetlenül szolgálja.
beruházások. • Járulékos beruházás: az alapberuházás
rendeltetésszerű működését biztosító, azzal közvetlenül
Ágazati hovatartozás szerint: összefüggő, de többnyire önmagában nem használható
tárgyi eszköz.
• Kapcsolódó beruházás: az alapberuházás működését
Anyagi (termelő jellegű), ill. nem anyagi (nem termelő elősegíti, ám közvetlenül más szervezet fejlesztését
jellegű) jellegű beruházások szolgálja (ott üzemeltetik, ott kerül állományba)

13 14

Beruházások csoportosításai Beruházások csoportosításai

A finanszírozás forrása szerint:

Anyagi-műszaki összetétel szerint: • Saját forrásból

• Gép, gépi felszerelés, berendezés, járművek
• Építési, építési szerelési beruházások (ezek
eredményeként új létesítmény keletkezik)
• Egyéb beruházások
Saját forrás lehet: alaptőke; nyereség; amortizációs alap;
Előnyei: azonnal rendelkezésre áll, nincs kamatköltség, nem terheli
visszafizetési kötelezettség
Hátránya: a lekötött saját forrás fékezheti a növekedési ütemet
• Idegen forrásból

Hosszú (5-30 év), közép- (1-5 év) és rövid (1 évnél rövidebb) lejáratú
hitelek; állami támogatás; kötvénykibocsátás +
részvénykibocsátás.

15 16

Beruházások csoportosításai
.
Megvalósításuk módja szerint:

• Saját vállalkozásban végzett beruházás:

saját vagy bérelt munkaeszközökkel, saját dolgozóival,
Köszönöm a figyelmet!
önmaga számára.

• Megbízásos, ill. megrendelés útján végzett beruházás: eckert.balint@uni-bge.hu

a beruházó lebonyolítót bíz meg a beruházás
lebonyolításával.

17 18

3
 A logisztika fogalma
Vállalati gazdaságtan

Logisztikai tevékenység (vállalati logisztika): az

A vállalat logisztikai rendszere anyagáramlással, ill. a készletezés kérdéseivel
foglalkozó vállalati tevékenység.
Logisztikai rendszer: a logisztikai tevékenységek együttes
rendszere.
BGE PSZK

1 2

A logisztikai rendszer elemei A logisztika fogalma

„7M” definíció:
- logisztikai létesítmények: épületek, területek, utak, A logisztikának azt kell biztosítania, hogy a
- megfelelő termék,
szállítópályák
- megfelelő minőségben,
- logisztikai eszközök: szállítóeszközök, anyagmozgató - megfelelő állapotban,
eszközök, tárolóeszközök - megfelelő helyen,
- megfelelő időben,
- logisztikai szervezet - megfelelő felhasználónak,
- megfelelő költségen
álljon rendelkezésre.

„9M” definíció:
+ megfelelő módon és eszközzel,
+ megfelelő környezetvédelemi óvintézkedésekkel, a
környezet minimális terhelésével

3 4

A logisztika fogalma A vállalat logisztikai rendszerének részrendszerei

Az Egyesült Államok Logisztikai Tanácsának értelmezésében
“…a LOGISZTIKA az alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a
kapcsolódó információk származási helyéről, felhasználási helyre
történő hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési,
megvalósítási és irányítási folyamata, a vevői elvárásnak megfelelő
teljesítés szándékával.”
Tehát a logisztika elsősorban az anyagi folyamatok és az információk
áramlását vizsgáló tudomány.
A logisztika az értékesítés, a termelés és a beszerzés folyamataiban egyaránt lényeges
szerepet tölt be.
A logisztikai rendszer három fő része:
• Beszerzési logisztika: a vállalat számára szükséges anyagok, alkatrészek, stb. külső
forrásokból való biztosítása, vagyis a folyó termelés anyagi inputjainak beszerzése.
• Termelési logisztika: a termelési folyamaton belüli anyagellátási feladatok megoldása, a
különböző termelési fázisok között áramló termelésközi készletekkel való gazdálkodás.
• Értékesítési logisztika: a vevői igények kielégítésének technikai lebonyolítása.
Mindhárom résznél:
• Összetett anyagi folyamatokat kell lebonyolítani.
• Készletezési funkciókat kell ellátni.
Ezekhez gondoskodni kell a teljes logisztikai rendszer összehangolt működéséről.

5 6

1
 A logisztikai rendszer értékelése
A logisztikai rendszer alapvetően két kritérium alapján minősíthető:
- az általa nyújtott szolgáltatások színvonala
- működésének költségei
A két értékelési kritérium egymással összefügg; mozgásirányuk általában
ellentétes – pl. ha a színvonal nő (javul), akkor általában a költség is nő (romlik)
7 8
A logisztikai rendszer működési költségei
• A logisztika fizikai folyamataihoz kapcsolódó költségek: szállítás, tárolás,
anyagmozgatás, csomagolás, stb.
• A logisztika irányítási, információs és ügyviteli ráfordításai.
• A „hiány” költségei: azok a költségek, amelyek annak következtében merülnek
fel, hogy a logisztikai rendszer nem képes valamilyen igényt megfelelően
kielégíteni. Pl. késedelmi kötbér, az állásidőre fizetett munkabér, a rendkívüli
beszerzés többletköltsége.
9 10
A beszerzéssel kapcsolatos stratégiai kérdések
• Egyáltalán szükség van-e külső beszerzésre, vagy célszerűbb saját
gyártásban kielégíteni a szükségletet?
• A szállítók kiválasztásának elvei.
• A fontosabb beszerzési területeken/irányokban egy vagy több szállító (a
rendelési mennyiség megosztása)?
• Hosszú távú, tartós szállítói kapcsolatok vagy egyedi/alkalmi szerződések?
• a szállításokkal szembeni alapvető elvárások (pl. a szállítások gyakorisága;
az elvárt minőség; az igényelt, a szállításokat kísérő szolgáltatások).
11
A logisztikai szolgáltatás színvonala
A logisztikai rendszer szolgáltatásának színvonalát jellemző tényezők:
• Rendelkezésre állás: a logisztikai rendszernek az a képessége, hogy kielégítse
a vele szemben jelentkező igényeket. (Mennyire áll készen a változó igények
kielégítésére?)
• Kiszolgálási idő: az az időtartam, amely az igény jelentkezése és annak
kielégítése között eltelik. (A logisztikai rendszer „reakcióideje”).
• A kiszolgálás minősége: Megfelelő szolgáltatásokat, illetve megoldásokat
nyújt-e a logisztikai rendszer a felmerülő igényekre és problémákra?
A logisztika stratégiai kérdései
A logisztikai rendszer kialakítása, működtetése, fejlesztése stratégiai kérdés a
vállalkozás számára → logisztikai stratégia
A logisztikai stratégia kérdéseit az alábbi részterületeken vizsgáljuk:
• A beszerzéssel kapcsolatos stratégiai kérdések
• Az értékesítés és a fizikai elosztás stratégiai kérdései
• A készletezés stratégiai kérdései
Az értékesítés és a fizikai elosztás stratégiai kérdései
- Rendelésre vagy készletre gyártson a vállalat?
- Rendelésre gyártás: a termelési folyamat elkezdésekor a vevő személye ismert.
- Készletre gyártás: a termelés kereslet-előrejelzés alapján folyik, a vevő konkrét
személye nem ismert. (gyorsan romló árunál ritkább; éles piaci versenyben – a
gyors kiszolgálás érdekében – gyakoribb)
- A készletezési pontok száma, helye:
- Piacorientált raktárhálózat: a jelentősebb felvevőpiacok közelében (ilyenkor a
termelő általában közvetlenül a fogyasztóknak szállít).
- Termelőorientált raktárhálózat: a gyártóhelyek közelségében (ilyenkor a termelő
általában közvetítőket vesz igénybe ahhoz, hogy a fogyasztókhoz eljuttassa a
terméket).
- A készletezési pontok közötti szállítások rendszere.
A lehetséges szállítási módok (közúti, vasúti, vízi, légi, csővezetékes), ill. ezek
kombinációinak a meghatározása.
12
2
 A készletezés stratégiai kérdései
A vállalati készletgazdálkodás funkciója: a gazdaságossági követelmények
érvényesítésével biztosítja az anyagi folyamatok zavartalanságát.
Stratégiai kérdései:
- A készletekbe fektetett tőkeállomány megfelelő nagysága (túl kicsi készlet
akadályozhatja a folyamatos kiszolgálást, túl nagy készlet meghosszabbítja a
megtérülési időt).
- A készletezési rendszer megfelelő feltételeket biztosítson a vállalkozás
rugalmas működéséhez.
- A készletekkel kapcsolatos folyamatos ráfordítások szintje minél alacsonyabb
legyen (függ: a beszerzési, termelési és értékesítési folyamatok szervezésétől;
az egyes termékekből tartandó készletek szintjétől).
13
A készletek csoportosítása
• Vásárolt készletek: azok a készletelemek, amelyekhez a
vállalat vásárlás útján jutott hozzá:
– anyagok,
– áruk.
Saját termelésű készletek: azok a készletelemek,
amelyeket a vállalat maga állított elő, maga termelt meg:
– befejezetlen termelés,
– félkész termékek,
– késztermékek.
15
Saját termelésű készletek
Befejezetlen termelés: Azok a megmunkálás alatt lévő, ill. további megmunkálásra váró
termékek, amelyeken legalább egy érdemi műveletet már elvégeztek.
Félkész termékek: Olyan termékek, amelyek a vállalatnál már egy teljes megmunkálási
folyamaton keresztülmentek, félkész termékként raktárra vették őket, ill. ily módon
raktárra vehetők.
Késztermékek: A vonatkozó műszaki feltételeknek megfelelő, minőségi átvétel után raktárra
vett, ill. késztermékként értékesíthető termékek.
17
Vállalati készletgazdálkodás
• A készletek csoportosítása
• Készletfogalmak
• Készletnormák
• Anyagnormák
• Függő és független keresletű készletek
• Készletgazdálkodási alapmodellek
14
Vásárolt készletek
Anyagok: olyan munkatárgyak, amelyek a termék-előállítás vagy szolgáltatásnyújtás során
megjelenési formájukat általában elveszítik, értékük az előállított termék vagy
szolgáltatás értékében jelenik meg. Főbb fajtái:
– Nyers- és alapanyagok: az előállított termék lényeges részeivé válnak.
– Segédanyagok: lehetővé teszik a termék létrehozását vagy értékesítését.
– Üzemanyagok: a munkaeszközök üzemeltetéséhez szükségesek.
– Fenntartási anyagok: a vállalati eszközállomány fenntartásához (javítás,
karbantartás, csere) használják fel.
– Egyéb anyagok: Pl. csomagolóanyagok, irodaszerek, munkaruha.
Áruk: olyan termékek, amelyeket a vállalat változatlan állapotban való továbbadás céljából
szerzett be.
16
Készletfogalmak
A készletgazdálkodás területén használatos fogalmak:
• Biztonsági készlet: a készlet akkora mennyisége, amekkora alá a készletszint tartósan nem
süllyedhet (ha felhasználnak belőle – pl. szállítói késedelem áthidalására vagy a terven felüli
készletfelhasználás fedezésére -, akkor pótolni kell).
• Folyókészlet: két utánpótlási időpont között biztosítja az anyagellátást.
• Átlagkészlet: A vállalatnál található készlet átlagos szintje:
biztonsági készlet + ½ x folyókészlet
• Maximális készlet: a készlet akkora mennyisége, amekkora fölé a készletszint tartósan nem
emelkedhet:
biztonsági készlet + folyókészlet
• Jelzőkészlet: A készletek olyan szintje, amelynek elérésekor gondoskodni kell az utánpótlásról:
utánpótlási idő (napokban kifejezve) x napi felhasználás + biztonsági készlet
18
3
 Készletnormák
A készletek megengedhető szintjét határozzák meg.
Kifejezési módjuk szerint lehetnek:
• Időnormák: A készletmennyiség hány napi felhasználás fedezéséhez
elegendő?
• Mennyiségi normák: A készletmennyiség természetes mértékegységben.
• Értékbeni normák: A készletekben mekkora pénzösszeg köthető le?
Folyó- és tervnormák:
• Folyónormák: Meghatározzák, hogy adott időszakban a termelési és forgalmi
folyamatok tényleges ellátásához a készletek milyen szintjét kell biztosítani.
• Tervnormák: A tervezési folyamatban készülnek; jövőbeni, számításba vett
feltételekre irányozzák elő a készletek kívánatos szintjét.
Anyagnormák
A termelés anyagokkal kapcsolatos igényeinek kielégítése anyagnormák felhasználásával történik.
Alapvető változatai:
• Anyagfelhasználási norma: Egy termékegység előállításához adott anyagféleségből mennyi
használható fel?
• Anyagkihozatali norma: Egységnyi anyagból mekkora termékmennyiséget kell előállítani?
Típusai:
• Nettó anyagfelhasználási norma: A termék előállításához elméletileg szükséges anyagmennyiség
(amennyi ténylegesen belekerül a termékbe).
• Bruttó anyagfelhasználási norma: A termék előállításához közvetlenül szükséges anyagmennyiség
(nettó norma + az előállítás során keletkező hulladék és veszteségek).
(→ Anyagfelhasználási mutató: nettó / bruttó anyagfelhasználkási norma)
• Beszerzési norma: A termék előállításához beszerzendő anyagmennyiség (bruttó norma + szállítási
és tárolási veszteségek).

19 20

Függő és független keresletű készletek Gazdálkodás a független keresletű készletekkel

Függő keresletű készletek: A vállalati készletgazdálkodás feladata: a készletszint szabályozása (ne legyen túl sok, ne legyen túl
kevés).
Azok a készletek, amelyek a termelési vagy értékesítési folyamatban csak → A beszerzési döntéseket kell jól meghozni.
együttesen (egymástól függő mennyiségben, meghatározott arányban) → A beszerzési döntést meghatározó fő kérdések:
használhatók fel. Mikor kell rendelni?
- Rögzített időközönként?
Független keresletű készletek: - Ha a készlet valamilyen meghatározott szint alá csökken?
Mennyit kell rendelni?
Azok a készletek, amelyek felhasználása nincs közvetlen kapcsolatban más
- Előre rögzített mennyiséget?
készletek felhasználásával.
- Olyan mennyiséget, hogy a készlet egy meghatározott szintet érjen el?
Az e kérdésekre adott válaszokból levezethetők a készletgazdálkodás alapmodelljei →

21 22

Készletgazdálkodási alapmodellek Gazdálkodás a függő keresletű készletekkel

A készletgazdálkodási modellek alapváltozatai:
Anyagszükséglet-tervezési rendszer
(Material Requirements Planning; MRP):
• Fűrészfog modell: A rendelési időköz és a rendelt mennyiség is állandó.
• Ciklikus modell: A rendelési időköz állandó, a beérkező rendelés pedig egy meghatározott szintre Céljai:
tölti fel a készletet (az időköz állandó, a mennyiség változó). - a készletszint szabályozása a készletek beérkezésének megfelelő ütemezése útján;
• Kétraktáros modell: Mindig akkor rendelünk, amikor a készlet egy meghatározott szintre csökken; a - a készletgazdálkodás hatékonyságának javítása a készletszint szabályozása révén.
rendelési mennyiség állandó (az időköz változó, a mennyiség állandó).
Fő jellemzői:
• Csillapításos modell: A készletek bizonyos szintre csökkenése esetén azokat alkalmanként
meghatározott szintre töltjük fel (az időköz és a mennyiség is változó). - Egységes rendszerként kezeli a beszerzés-készletezés-termelés folyamatait.
- Az értékesítésből – a végtermék iránti keresletből – indul ki (→ termelési terv → ehhez
szükséges készletszintek meghatározása).
- Visszacsatolás szerepe: az értékesítési előrejelzés és a tényleges értékesítés közötti
eltérés végigvezetése a rendszeren.

23 24

4
 A logisztika anyagi folyamatai Szállítás
Ide tartozik:
• a szállítók termékeinek a vállalathoz való eljuttatása;
A logisztikai tevékenység keretében megvalósuló anyagi • a termékeknek a vállalattól a vevőkhöz való eljuttatása.
folyamatok:
A vállalatnak döntenie kell:
- szállítás, • A lehetséges szállítóeszközök milyen kombinációit alkalmazza? Milyen
(egyszerű vagy összetett) legyen a szállítási lánc?
- anyagmozgatás, • A szállítást milyen szervezettel (saját, szerződéses szállító cég) valósítja meg.
- tárolás.

25 26

Anyagmozgatás Tárolás
A termékek vállalaton belüli mozgatása. Általában raktárakban történik.

Ide tartozik: A készletek elhelyezése lehet

• A vállalat különböző helyen lévő gazdasági egységei, telephelyei közötti • Fixhelyes rendszerű: az egyes készletfajtákat mindig meghatározott helyen
anyagmozgatás. tárolják.
• Egy telephelyen belül az üzemek közötti, illetve a raktárak és az üzemek közötti • Szabadhelyes rendszerű: az egyes készleteket mindig a legközelebbi szabad
anyagmozgatás. helyen rakják le, és nyilvántartják, hogy mit hova helyeztek el.
• Egy üzemen belül eltérő helyeken zajló megmunkálási fázisok közötti
anyagmozgatás.
• Raktári anyagmozgatás: a termékek helyváltoztatása a tárolás ideje alatt és
helyén.

27 28

Sorbanállási rendszerek .
Aszerint, hogy a jelentkező igényeket a készletgazdálkodási rendszerben milyen
sorrendben elégítik ki:

• FIFO-rendszer (first in first out = elsőként be, elsőként ki): Érkezési sorrendben
elégítik ki a beérkező igényeket (egyszerű, hatékony, gyakori).
• LIFO-rendszer (last in first out = utolsóként be, elsőként ki): A jelentkező

•
igények beérkezésükhöz képest fordított sorrendben kerülnek kielégítésre.
RND-rendszer (random = véletlen): A beérkező igények kielégítése
Köszönöm a figyelmet!
véletlenszerű sorrendben történik.
• PRI-rendszer (priority = elsőbbség): A beérkező igények kielégítése fontossági
sorrendben történik. eckert.balint@uni-bge.hu
Aszerint, hogy a beérkezési
sorrendhez képest milyen
sorrendben adjék ki a készletet?
(FIFO, LIFO, RND)

29 30

5
 Az emberi erőforrás fogalma

Vállalati gazdaságtan Emberi erőforrás: a szervezet tevékenységében közreműködő embereknek a

munkavégzéshez szükséges képességeik, szakismeretük és a munkamegosztásban
elfoglalt helyük szerint strukturált összessége. A munkaerővel azonos értelemben
használjuk. (Chikán Attila)
Emberierőforrás-gazdálkodás Megegyezése más erőforrásokkal:
Ezzel is gazdálkodni kell – olyan kritériumok szerint, mint vagyongyarapítás, megtérülés, stb.
Megkülönböztetése más erőforrásoktól:
A munkaképesség hordozói az emberek, akiknek céljaik, terveik, vágyaik, szükségleteik,
érzelmeik vannak.
BGE PSZK Igényeket támasztanak, érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek → (más erőforrásokhoz
képest) további ráfordításokat igényelnek.

1 2

Az emberierőforrás-gazdálkodás
Az emberierőforrás-gazdálkodás funkciói
működési rendszere
Funkciói: a munkaerő
•A stratégia tartalma
• vonzása: a vállalat kellően vonzó legyen a munkaerőpiacon ahhoz, hogy képes Humán stratégia •Stratégiatípusok
legyen megszerezni a számára szükséges munkaerőt (létszámban,
képeségekben, képzettségben, szakértelemben);
• megtartása: a szervezet számára értékes munkatársak hosszú távú megőrzése;
• motiválása: annak felismertetése a munkavállalókban, hogy egyéni céljaik Az emberierőforrás- •A munkaerő biztosítása
megvalósítása érdekében megfelelő erőfeszítéseket kell tenniük a szervezeti gazdálkodás •A munkaerő hatékony foglalkoztatása
célok eléréséért; (tényleges) működése •Bér- és jövedelemgazdálkodás, ösztönzés
•Munkaügyi kapcsolatok
• hasznosítása: a munkavállalók erőfeszítéseikkel olyan teljesítményt érjenek el,
ami biztosítja a vállalat eredményes működését.
•Munkaügyi nyilvántartások
•Teljesítmény-elszámolás •Munkautalványozás
•Nyilvántartás •Munkaidő-nyilvántartás
•Információ •Munkabérek, jövedelmek elszámolása
•Kommunikáció •Bérköltségek felosztása
(Forrás: Roóz József, 2002)

3 4

A humán stratégia A humán stratégia tartalma

A humán stratégia olyan funkcionális stratégia, amely meghatározza az emberi
erőforrással való gazdálkodásra, mint szakmai területre vonatkozó hosszú távú
koncepciót.
A humán stratégia megvalósításának közege a vállalatnál:
• Szervezeti struktúra: a szervezet elemeinek belső elrendezése, amelynek főbb
dimenziói a szervezeten belüli munkamegosztás, hatáskörmegosztás, koordináció és
konfiguráció (szervezeti felépítés).
• Szervezeti kultúra: a szervezet alapfilozófiájának, közösen elfogadott értékrendjének,
szellemének, hagyományainak, szokásainak tartósan érvényesülő rendszere.
A humán stratégia leginkább a következő kérdésekre kell, hogy választ adjon:
• Hogyan biztosítsa a vállalat a stratégiai céljaihoz mennyiségében és minőségében is
illeszkedő emberi erőforrást?
• Hogyan vonja be hatékonyan a rendelkezésére álló emberi erőforrást az
értékteremtésbe?
• Hogyan érhető el az érintetti viszonyban (hiszen a munkavállalók belső érintettek) a
kölcsönös elégedettség? (A munkavállaló egyik oldalról tudását és kompetenciáit
megfelelően hasznosítsa a vállalati értékteremtésben, másik oldalról elégedett
legyen a cserébe kapott kompenzációval.)

5 6

1
 A humán stratégia tartalma
A stratégiai célok megvalósításához szükséges munkaerő meghatározása során a
vállalat megállapítja munkaerő-szükségletét és munkaerő-keresletét:
• Munkaerő-szükséglet: a vállalatnál adott időszakban elvégzendő feladatok
ellátásához a vállalatvezetés megítélése szerint szükséges munkaerő
munkakörök szerint strukturálva.
Itt új fogalomként jelenik meg a munkakör, ami a vállalati munkafolyamatok
egy személyre lebontott része, amely meghatározható ismeretek és
képességek alkalmazását igényli.
• Munkaerő-kereslet: a munkaerő-szükségletnek a külső munkaerőpiacon
megjelenő része.
Stratégiatípusok
• Belső fejlesztést előirányzó stratégia: A munkaerőpiacon nehezen beszerezhető,
értékes munkaerő szervezeten belüli „kinevelése”.
• Felvásárlás típusú stratégia: ha a munkaerőpiacon viszonylag könnyen elérhető a
munkaerő, a vállalat a jelentkezők közül kiválasztja az alkalmas személyeket.
• Munkaerő-kölcsönzés: olyan háromoldalú, munkavégzésre irányuló jogviszony jön
létre, amelyben vállalat egy kölcsönbeadó céggel köt szerződést, miszerint a vele
munkaszerződésben álló munkavállaló a vállalatnál, mint kölcsönvevőnél végezzen
munkát.
• Szerződéses típusú stratégia: A vállalat kiszervezi a tevékenységet.
Munkaszerződés helyett valamilyen üzleti szerződéses kapcsolat (megbízási
szerződés, vállalkozási szerződés) jön létre.
• Szövetségre lépés stratégiája: A vállalat szövetségre lép háttérintézményekkel
(kutatóintézetek, egyetemek, főiskolák) a szükséges magas kvalifikációjú munkaerő
nem állandó jellegű foglalkoztatása érdekében.

7 8

Az emberierőforrás-gazdálkodás Munkaerő-tervezés,
(tényleges) működése a munkaerő-szükséglet meghatározása
A munkaerő-tervezés alapozza meg, hogy a munkáltató milyen mennyiségű és
Az emberierőforrás-gazdálkodás főbb tevékenységei: összetételű munkaerő-kereslettel jelenik meg a munkaerőpiacon.
Összetevői:
1. A munkaerő biztosítása tevékenységcsoport: – A munkaerő-szükséglet meghatározása
- munkaerő-tervezés, a munkaerő-szükséglet meghatározása; – A munkaerő-kapacitás elemzése, tervezése
- a munkaerő-szükséglet kielégítése (a szükséges létszám megszerzése,
munkába állítása); A munkaerő-szükséglet meghatározása a munkaerő biztosítását megalapozó
tervezőmunka része: meg kell tervezni a szükséglet
- munkaidő-gazdálkodás; - mennyiségét,
- a munkaerőmozgás irányítása; - minőségét,
- munkaerő-fejlesztés, képzés. - szakmai és szakképzettségi struktúráját.
2. A munkaerő-állomány hatékony foglalkoztatása tevékenységcsoport
3. Bér- és jövedelemgazdálkodás, ösztönzés tevékenységcsoport
4. Munkaügyi kapcsolatok tevékenységcsoport

9 10

A munkaerő-szükséglet
meghatározásának módszerei I.
A termelés normaóra-szükségletén alapuló létszám-meghatározás:
1 termék előállításának időszükséglete x gyártandó termék száma
Létszámszükséglet = ---------------------------------------------------------------------------------------------
egy fő által teljesíthető éves nettó munkaidő
A munkaerő-szükséglet
meghatározásának módszerei II.
Munkaerő-szükséglet meghatározása létszámnormatívák segítségével:
A létszámszükséglet megállapítása az egyes gépek, berendezések működéséhez
előírt létszám alapján.
A kisegítő létszám meghatározása ún. kiszolgálási normák felhasználásával:
Pl. anyagmozgatók létszámának meghatározása
Funkcióelemzés:
A tevékenység részekre bontása és az egyes részekre megállapított időigény
alapján határozható meg a teljes tevékenység időigénye, s így létszámszükséglete.

A norma alul- vagy túlteljesítése esetén változik a létszámigény.

11 12

2
 A munkaerő-szükséglet A munkaerő-kapacitás elemzése, tervezése
meghatározásának módszerei III.
A rendelkezésre álló munkaerő-állomány értékelése, kapacitásának elemzése nyomán
Bázisalapú tervezés:
következtetésekre jutunk:
Egy korábban ténylegesen használt létszámból indulunk ki, és a megváltozott feladatok
volumenéhez igazítva határozzuk meg a létszámszükségletet. • az állományt növelni kell,
• az állományt csökkenteni kell,
Munkakörelemzésen és -tervezésen alapuló létszám-meghatározás: • az állomány összetételét meg kell változtatni.
• Az adott munkakör tartalmának, funkciójának és kapcsolódó rendszerének kialakítása,
munkaköri leírásban való rögzítése.
A szükséglet és a lehetőség közötti összhang megteremtésének módjai:
• A szükséglet meghatározása a meglévő munkakörök elemzésével kezdődik (jellemzőik,
hasznosságuk, szükségességük; hol van szükség felvételre, elbocsátásra, átcsoportosításra). • Átképzés (általában célszerű először a belső munkaerőpiacról való pótlás
lehetőségét megvizsgálni)
• A létszám-szükséglet meghatározása mellett arra is rámutat, hogy hol van szükség az adott
munkahelyen belüli módosításra (a munkafeltételek megváltoztatására, képzésre, • Létszámcsere (felvétel, elbocsátás)
teljesítményértékelésre, jutalmazásra, stb.).

13 14

A munkaerő-szükséglet kielégítése A munkaszerződés

Az összhang megteremtésének alapvető módjai: A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, amelyet írásba kell foglalni.

• Átképzés vagy átcsoportosítás (a belső munkaerőpiacról) Tartalmi elemei:

• Létszámcsere (felvétel, elbocsátás – kölcsönhatás a külső munkaerőpiaccal)
Kötelező Lehetséges Mellőzhetetlen
A szerződésbe bele kell Akkor kell belefoglalni, ha a Nem kell belefoglalni, mert
A külső munkaerőpiaccal való kölcsönhatásban a munkaerő felvétele toborzás és foglalni. felek megállapodnak benne. jogszabály állapítja meg és
kiválasztás útján valósul meg. - szerződő felek - próbaidő nincs lehetőség eltérésre.
megnevezése - határozott idejű - pl. szabadság
(munkáltató, munkaviszony
A toborzás jellemző módjai: munkavállaló)
- alapbér
• saját kapcsolatrendszer révén; - munkakör
• pályázati felhívás közzététele révén;
• fejvadászcég megbízása révén;
• munkaközvetítő irodán, munkaügyi központon keresztül.

15 16

Munkaidő-gazdálkodás: fogalmak Munkaidő-gazdálkodás: fogalmak

A munkaidő-gazdálkodás feladata: a rendelkezésre álló munkaerő (munkaidő-
kapacitás) minél teljesebb kihasználása (a munkahely és a munkafolyamat minél
jobb megszervezése révén).
Munkaidő: az az időtartam, amely alatt a munkavállalónak a munkaszerződésnek
megfelelően, munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére kell állnia.
Megállapítható napi, heti, havi, éves keretben.
Munkarend (munkaidő-beosztás): meghatározza, hogy
- a munkaidőt milyen rendszer szerint kell teljesíteni;
- mikor kezdődik és mikor fejeződik be a napi munkaidő;
- mikor, és milyen munkaközi szünetek vannak.
Műszakszám: A munkarend jellemzője. Lehet egy- vagy többműszakos munkarend.
Ezen belül a munkavállaló lehet állandó vagy váltott műszakos.
Üzemidő (üzemóra, gépóra): a munkafolyamatban részt vevő termelő berendezés
működési ideje (lehet több vagy kevesebb, mint az oda beosztott munkavállaló
munkaideje).

17 18

3
 Rugalmas munkaidőrendszerek A munkaerőmozgás irányítása

Lényege: a munkaidőt nem a vállalat, hanem a munkavállaló határozza meg, akár
naponta eltérő ritmusban.
A munkaidő szabályozása ebben az esetben csak viszonylag tág munkaidőkeretek
megszabásával történik:
– Törzsidő: a napi kötelező munkaidőnél rövidebb idő, amely alatt a dolgozó
köteles a munkahelyén tartózkodni.
– Peremidő: tágabb időintervallum a törzsidőt megelőzően és azt követően. Ezen
belül a dolgozó szabadon választhatja meg a napi munkaidő kezdését és
befejezését.
A rugalmas munkaidőrendszer két fő szabálya:
- Egy adott időciklus átlagában a teljes munkaidőt le kell dolgozni.
- A munkát határidőre el kell végezni.
A létszámszükséglet kielégítése általában munkaerőmozgással jár. A vállalat
szempontjából
• külső munkaerőmozgásról beszélünk, ha valaki belép a szervezetbe vagy valaki
kilép onnan;
• belső munkaerőmozgásról, ha valakinek megváltozik a beosztása, új munkakörbe, ill.
pozícióba kerül.
Vállalati szempontból
• fluktuáció alatt a szervezetből (önként vagy kényszer hatása által) távozott
munkatársak pótlására felvett munkatársak százalékos arányát értjük az átlagos
állományi létszámhoz képest, 12 hónapos időintervallumra vetítve.
• mobilitás alatt a szervezetben alkalmazott munkavállalók közül új beosztásba
kerülők százalékos arányát értjük az átlagos állományi létszámhoz képest, 12
hónapos időintervallumra vetítve.

19 20

Munkaerő-fejlesztés, képzés Az emberierőforrás-gazdálkodás

működési rendszere - ismétlés
Az emberi erőforrás tudatos és állandó fejlesztést igényel, amelynek kiindulópontjai
• az egyénekkel kapcsolatos ismeretek (eddigi tanulmányok, tapasztalatok,
személyiségjegyek, stb.); •A stratégia tartalma
Humán stratégia •Stratégiatípusok
• a jelenlegi és a jövőben betöltendő munkakörök szakmai, munkakultúra terén
jelentkező és személyiségbeli követelményei;
• a vállalati és a személyes célok és törekvések.

Az emberierőforrás- •A munkaerő biztosítása

Az oktatás, képzés történhet
gazdálkodás
• iskolarendszerben (a munkavállaló beiskolázásával);
(tényleges) működése
• munkaerőpiaci képző intézmény, oktatásra szakosodott vállalkozás bevonásával;
• vállalati keretek között (saját oktatók, trénerek révén).
•Teljesítmény-elszámolás
•Nyilvántartás
•Információ
•Kommunikáció
(Forrás: Roóz József, 2002)
•A munkaerő hatékony foglalkoztatása
•Bér- és jövedelemgazdálkodás, ösztönzés
•Munkaügyi kapcsolatok
•Munkaügyi nyilvántartások
•Munkautalványozás
•Munkaidő-nyilvántartás
•Munkabérek, jövedelmek elszámolása
•Bérköltségek felosztása
•Humán kontrolling

21 22

A munkaerő-állomány hatékony Az emberierőforrás-gazdálkodás

foglalkoztatása működési rendszere - ismétlés

Feltételei: •A stratégia tartalma

Humán stratégia •Stratégiatípusok
• A munkaerő rendelkezzék a rá bízott feladatok elvégzéséhez szükséges szellemi és
fizikai képességekkel, szakértelemmel, személyiségjegyekkel.
• Legyenek biztosítottak a tárgyi feltételek, munkakörülmények, amelyek szükségesek Az emberierőforrás- •A munkaerő biztosítása
a feladat teljesítéséhez. gazdálkodás •A munkaerő hatékony foglalkoztatása
• A dolgozó legyen kész arra, hogy képességeit optimálisan fejtse ki a kitűzött feladat (tényleges) működése •Bér- és jövedelemgazdálkodás, ösztönzés
teljesítése érdekében. Legyen érdekeltsége abban, amit csinál. •Munkaügyi kapcsolatok

•Munkaügyi nyilvántartások
•Teljesítmény-elszámolás •Munkautalványozás
•Nyilvántartás •Munkaidő-nyilvántartás
•Információ •Munkabérek, jövedelmek elszámolása
•Kommunikáció •Bérköltségek felosztása
(Forrás: Roóz József, 2002) •Humán kontrolling

23 24

4
 A motiváció Teljesítményértékelés

A motiváció cselekvésre késztető tényező, amely növeli a személy hajlandóságát egy A teljesítményértékelés az egyes munkavállalókkal való együttműködésben
cél érdekében kifejtendő tevékenység elvégzésére, az elvárt cselekvés (rendszerint párbeszédben) lezajló időszakos, a vezetők által lebonyolított értékelés:
végrehajtására.
A motiváció erőssége összefügg annak a jutalomnak az értékével, amit a cél elérésével • A munkavállaló számára visszajelzés teljesítményéről és az azzal kapcsolatos
az egyén megkaphat. vezetői elégedettségről.
A motivációs tényezők egy része pénzben nem kifejezhető értékkel bír a munkavállaló • A vezető számára visszajelzés a humán stratégia megvalósításának gyakorlatáról és
számára: a szükséges képzési programok meghatározásának alapja.
• sokoldalú, érdekes munkakör,
• részvétel a döntési folyamatokban;
• önkifejezés lehetősége;
• önfejlesztés lehetősége;
• a munkavállaló ízlésének megfelelő vezetési stílus;
• vezetői visszajelzések (teljesítményértékelés, pozitív megerősítés);
• jól informáltság a szervezettel, annak helyzetével kapcsolatban;
• összetartó, jó hangulatú munkatársi csapat;
• vonzó szervezeti kultúra.

25 26

A munkabér A bér funkciói

Az ösztönzők a munkavállaló számára pénzben kifejezhető értékkel bíró tényezők.

A munkabér az az összeg, amit a dolgozó a munkája fejében, annak ellenértékeként a
munkáltatójától kap.
• A munkáltató oldaláról: anyagi ellenszolgáltatás a munkavállaló munkaerejével való
rendelkezés miatt.
• A munkavállaló oldaláról: az a jövedelem, amely a munkavállaló és családja
megélhetését hivatott biztosítani.
- Allokációs funkció: szerep a munkaerő-áramlás vezérlésében.
- Ösztönzési funkció: a dolgozó gazdasági, munkahelyi magatartásának
befolyásolása.
- Megélhetési funkció: a dolgozó számára a megélhetés alapvető eszköze – a
fogyasztási cikkek és szolgáltatások vásárlására fordítható jövedelem.
- Gazdálkodási funkció: költségtényező a gazdálkodó szervezetek gazdasági
kalkulációiban.
- Árstabilizáló funkció (nemzetgazdasági szinten): a piacon megjelenő vásárlóerőt
meghatározó tényező.

27 28

Bérpolitika A munka díjazásának módozatai

Bérpolitika: mindazoknak az intézményeknek, intézkedéseknek, módszereknek az
összessége, amelyek a bérezési viszonyok befolyásolását, alakítását szolgálják.
A bérpolitika szintjei:
- Makroszintű: országos, kormányzati bérpolitika
- Mikroszintű: a gazdasági szervezetekben kialakított és érvényesített bérpolitika
(vállalati bérpolitika)
A munkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, ill. a kettő
összekapcsolásával állapítható meg:
• Időbérezés: A bér csupán a munkavállaló által a munkában töltött időhöz
kapcsolódik. Nincs összefüggésben a munka mennyiségével és minőségével.
Főként olyan helyen alkalmazzák, ahol a teljesítmény objektív meghatározása,
mérése nem lehetséges. Jellemzően havibér (általában szellemi foglalkozásúaknál)
vagy órabér (általában fizikai foglalkozásúaknál).
…

29 30

5
 A munka díjazásának módozatai A bérrendszer elemei
A bérrendszer elemei az alapbér és az alapbéren felüli bérelemek.

A munkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, ill. a kettő
összekapcsolásával állapítható meg:
…
• Teljesítménybérezés: A teljesítménybér a bizonyos időegységre megállapított
normakövetelmény és a tényleges teljesítmény egymáshoz való viszonya alapján
kerül kifizetésre:
- a normakövetelmény teljesítése esetén az ahhoz rendelt összeg lesz a bér;
- felülteljesítés esetén annál nagyobb – lineáris, degresszív vagy progresszív módon megállapított
mértékű – bér;
- alulteljesítés esetén annál kisebb bér illeti meg a munkavállalót.
• Kombinált bérrendszer: Az időbért a teljesítménybérezéssel ötvözi. Pl. a csupán a
munkában töltött időtől függő alapbért a teljesítménytől függő jutalék egészíti ki.
Az alapbér általában a kereset legjelentősebb összetevője, amelyben kifejezésre jut az
adott munkakör, a beosztás rangja, a hierarchiában elfoglalt hely.
Alapbéren felüli bérelemek:
• Jutalék: meghatározott teljesítmény elérése esetére előre kikötött munkabér (a
teljesítménybérezés egyik fajtája).
• Prémium: feladat vagy cél (prémiumcélkitűzés) teljesítéséhez kötött speciális
teljesítménybér: meghatározott teljesítmény elérése esetén a személyi alapbéren
vagy az azt helyettesítő teljesítménybéren felül jár.
• Jutalom: olyan anyagi juttatás, amelynek megadása kérdésében a munkáltató
mérlegelési jogkörében dönt.
• Bérpótlékok: az alapbérezésnél figyelembe nem vett, az átlagostól eltérő (annál
nehezebb) munkakörülményeket honorálják.

31 32

Munkakör-értékelési és bértarifa-rendszer Nem pénzbeli ösztönzők

Alkalmazásának célja: A vállalatok ösztönzési rendszerében általában nem pénzbeli (de a munkavállaló
számára pénzben kifejezhető értékkel bíró) juttatások is helyet kapnak, mint pl.:
• a különböző munkakörök ragsorának kialakítása,
• az egyes munkakörök fokozatokba sorolása,
• az ezen fokozatokhoz tartozó bértételek meghatározása. - biztosítások;
- természetbeni juttatások (pl. cégautó- vagy mobiltelefon-használat);
A bértarifa az egyes fokozatokhoz rendelt bértételeket jelenti, amelyeket az esetek - szociális szolgáltatások (pl. étkezési támogatás, óvoda, üdülő, étterem,
többségében alsó-felső korlátos intervallumként határoznak meg. egészségügyi ellátás);
- kulturális és sportszolgáltatások (pl. kulturális vagy sportesemények látogatásának
támogatása).

33 34

Az emberierőforrás-gazdálkodás Munkaügyi kapcsolatok

működési rendszere - ismétlés
A munkaügyi kapcsolatok a gazdasági élet kulcsszereplői, azaz
•A stratégia tartalma
Humán stratégia •Stratégiatípusok • a munkáltatók (ill. szövetségeik);
• a munkavállalók (ill. kollektív érdekképviseleteik, a szakszervezetek);
• és az állam (ill. a gazdasági kormányzat)
•A munkaerő biztosítása közötti kapcsolatok, egyezkedések és intézkedések rendszere.
Az emberierőforrás-
gazdálkodás •A munkaerő hatékony foglalkoztatása
(tényleges) működése •Bér- és jövedelemgazdálkodás, ösztönzés A gyakorlatban a munkaügyi kapcsolatok három szintjét különíthetjük el:
•Munkaügyi kapcsolatok • Makroszint: a nemzetgazdaság szintje, ahol a gazdaság egészére kiterjedő
megállapodások születnek (pl. a mindenkori minimálbér meghatározása).
•Munkaügyi nyilvántartások • Középső szint: ágazati szint, ahol egy-egy ágazatot (pl. kereskedelmi dolgozók,
•Teljesítmény-elszámolás •Munkautalványozás vegyipari dolgozók) érintő megállapodások, ágazati kollektív (keret-) szerződések
•Nyilvántartás •Munkaidő-nyilvántartás születnek.
•Információ •Munkabérek, jövedelmek elszámolása • Mikroszint: a vállalati kollektív szerződések megkötése.
•Kommunikáció •Bérköltségek felosztása
(Forrás: Roóz József, 2002)

35 36

6
 Munkaügyi kapcsolatok vállalati szinten
.
A vállalati szinten megvalósuló érdekegyeztetés a vállalatvezetés és a munkavállalók
szempontjait kölcsönösen figyelembe vevő, a munkavégzés körülményeire és
díjazására vonatkozó megállapodások kötését célzó folyamat.

A kollektív szerződés a vállalatvezetés és a munkavállalók hosszú távra szóló

megállapodásait rögzítő keretszerződés. Szabályozhatja Köszönöm a figyelmet!
• a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket;
• e jogok és kötelességek gyakorlásának módját;
• az ezzel összefüggő eljárási rendet;
• a kollektív szerződést kötő felek kapcsolatrendszerét.
eckert.balint@uni-bge.hu

Az üzemi tanács a vállalat tevékenységét érintő kérdésekben tanácsadási joggal

rendelkező, a vezetés és a munkavállalók képviselőiből álló intézmény.

37 38