A közgazdaságtan alapvető

kérdései és módszere

Bevezetés a közgazdaságtanba előadás

2022. szeptember 9.
Kötelező irodalom
 Miről lesz ma szó?
Mivel foglalkozik a közgazdaságtan?

Mi teszi a közgazdaságtant tudománnyá?

Mi teszi a közgazdaságtant társadalomtudománnyá?

Miért nem értenek egyet sokszor a közgazdászok?

Miért kell közgazdaságtant tanulni?

 Mi a közgazdaságtan?

A közgazdaságtan azt vizsgálja, hogy a társadalom

hogyan gazdálkodik a szűkös erőforrásaival.

„A közgazdaságtan az, amit a közgazdászok

csinálnak”

Jacob Viner
Társadalmi együttműködés
 Adam Smith:
„A nemzetek gazdagsága”
A leghíresebb Adam Smithtől
származó idézet
Az embernek azonban csaknem állandóan van része
embertársainak segítségében és hiábavaló volna, ha ezt
csupán jóakaratuktól várná. Célját leginkább akkor
lesz képes elérni, ha önszeretetüket saját hasznára
tudja fordítani…Ha bárki bármiféle üzletet ajánl
valakinek, ezt javasolja: Add nekem azt, ami nekem
kell, és megkapod azt, ami neked kell… A
mészárosnak, a sörfőzőnek vagy péknek nem a
jóindulatától várjuk ebédünket, hanem attól, hogy
azok saját érdekeikre vannak tekintettel.
Smith, A. (2011/1776): Vizsgálódás a nemzetek
jólétének természetéről és okairól. I. Napvilág
Kiadó, Budapest (26. o.)
 Adam Smith:
Az erkölcsi érzelmek elmélete
A „láthatatlan kéz”
… noha csak tulajdon kényelmükkel törődnek, noha az
egyetlen cél, melyet azon sok ezernek, kiket
foglalkoztatnak, munkájától várnak, tulajdon hiú és
kielégíthetetlen vágyaik csillapítása, mégis megosztják a
szegénnyel minden újításuk hozadékát. Egy láthatatlan
kéz vezeti őket arra, hogy az élethez szükséges javakat
csaknem ugyanúgy osszák fel, mint ahogy ez akkor
történne, ha a föld egyenlő részekre lenne felosztva
valamennyi lakója között; és ekképp anélkül, hogy
szándékolnák, anélkül, hogy tudomásuk lenne róla,
előmozdítják a társadalom érdekét…
(Smith, A. (2000/1759): Az erkölcsi érzelmek
elmélete, 4. rész, I. fej. )
 Nem szándékolt következmények
A közgazdaságtanban egy cselekedetnek, egy szokásnak, egy
intézménynek, egy törvénynek számos hatása lehet. Ezek közül
a hatások közül csak az első az, amelyiket egyből az okaival
együtt látunk, tehát ami látható. A többi csak szép sorjában
mutatja meg magát, ezek tehát nem láthatók, tehát jobb ha
Frédéric Bastiat
előrelátóak vagyunk. A jó és a rossz közgazdász között ez a (1801-1850)
nagy különbség. Az egyik csak a látható hatásokat vizsgálja,
míg a másik minden látható hatást megvizsgál, valamint
szükségesnek tartja, hogy előretekintsen.
(Bastiat 2011/1848:75)
 Mi teszi tudománnyá a
közgazdaságtant?
Mi teszi tudománnyá a természettudományokat?

Elmélet és megfigyelés:
• Az elmélet előrejelzést tud adni a valóságra
vonatkozóan
• Az előrejelzést tapasztalati úton – lehetőleg
ellenőrzött kísérlettel – igazolni lehet (el lehet vetni).
 Természettudomány és
társadalomtudomány
Lényeges különbség: a társadalomtudomány (és különösen a
közgazdaságtan) értelmes, tudatosan cselekvő lényekkel
foglalkozik.
Következmény:
1. A természettudomány nem képes megmagyarázni a
társadalmi jelenségeket.

Mi történik egy tízezressel, ha észrevétlenül kiesik zsebemből a

járdán?

Mi történik egy kővel, ha bedobjuk a vízbe?

Mi történik egy emberrel, ha bedobjuk a vízbe?
 Természettudomány és
társadalomtudomány
2. A társadalomtudomány művelőink egyrészt nehezebb,
másrészt könnyebb dolguk is van, mert
• sokkal nehezebb kontrollált kísérleteket végezni;
• a megmagyarázandó jelenségek bonyolultabbak;
• a tudós bele tudja képzelni magát a „szereplők” helyzetébe
(a fizikus nem tudja beleképzelni magát egy kvark
helyzetébe).
Léteznek közgazdasági törvények, amelyeknek figyelembe
nem vétele ugyanúgy katasztrofális következményekhez
vezethet, mint a fizikai vagy biológiai törvények figyelembe
nem vétele.
A fényt nem lehet megenni; piaci árak nélkül nem lehet
gazdaságos döntéseket hozni.
 Közgazdasági modellek

Mi az, hogy modell?

A valóság leegyszerűsítése
(„absztrakció”): definíciók, feltevések
axiómák: zárt rendszer.
következtetések.

Nincs egyetlen modell: az adott

kérdéstől függően választjuk meg a
feltevéseket.
V. ö.: Különböző nagyítású,
részletességű, célú térképek.
Az első modellünk: a gazdasági körforgás
Javak és
Bevétel szolgáltatások piaca Kiadás

•A vállalatok eladnak
Eladott Megvásárolt
•A háztartások vásárolnak
javak és javak és
szolgáltatások szolgáltatások

Vállalatok Háztartások
•javakat és szolgáltatásokat •javakat és szolgáltatásokat
adnak el vásárolnak
•termelési tényezőket •termelési tényezőket
vesznek bérbe birtokolnak és adnak bérbe

termelési A termelési tényezők Munka, tőke,,

tényezők piaca föld

bér, bérleti díj, •A háztartások eladnak jövedelem

profit •A vállalatok vásárolnak
= inputok és outputok áramlása

= pénzáramlás

Copyright © 2004 South-Western

Mikroökonómia és makroökonómia
Mikroökonómia:
a háztartások és a vállalatok hogyan viselkednek, hogyan hoznak
döntéseket és hogyan hatnak egymásra a különböző piacokon.
Milyen hatása lesz a könyvpiacon annak, ha a Shopline megveszi
a Librit?
Makroökonómia:
A gazdaság egészét érintő jelenségeket vizsgálja.
Miért esett vissza a GDP a járvány alatt, s miért növekszik
mostanában?
Miért kezdett el növekedni az inflációs ráta, miközben évekig
alacsony volt?
Lehet-e csökkenteni az inflációt úgy, hogy ne növeljük a
munkanélküliséget?
 Miért nem értenek egyet a
közgazdászok?
Ha a világ minden közgazdászát egy sorban egymás után fektetnénk, a
sor vége akkor sem jutna el a következtetésig.
(George Bernard Shaw)
Pozitív állítás: leíró: Ami van, az miért úgy van, ahogy van?
Ha…, akkor… típusú állítások.

Normatív állítás: előíró: Milyennek kellene lennie a világnak.?

Normát, értékítéletet tartalmaznak.

Mindkét tekintetben lehet (és van) vita.

De a normatív egyet nem értés nem közgazdasági vita.
 Pozitív és normatív állítások
• A minimálbér emelése növeli a munkanélküliséget.
• A minimálbért emelni kell.

• Az egykulcsos adó munkára ösztönöz, ezért növeli a

foglalkoztatottságot.
• Az egykulcsos adó igazságtalan.

• A lakossági gázárak hatósági maximumának csökkentése arra

ösztönzi a szolgáltatókat, hogy kevesebb beruházást hajtsanak
végre.
• A lakossági gázárak hatósági maximumát csökkenteni kell.

• Ha a kormány minden egyetemet privatizálna, csökkenne a

diplomások száma.
• Az egyetemek működését a kormánynak kell finanszíroznia.
 Miért kell közgazdaságtant tanulni?
1. Önmagában véve érdekes.

2. Az egyetemes műveltség része.

3. Segít különböző gazdasági döntések

meghozatalában, nemcsak a pénzügyi vagy üzleti
döntések esetén.

4. A felelős állampolgári döntések meghozatala is

megkíván némi közgazdasági ismeretet.
 Összefoglalva

A közgazdaságtan az emberi viselkedés megértésének az a

módja, amely abból a feltevésből indul ki, hogy az egyéneknek
céljai vannak és általában a megfelelő módszert választják arra,
hogy azokat elérjék.
A közgazdasági szemléletmód elsajátításával új horizontok
nyílnak meg előttünk, mert egy újfajta gondolkodásmódot
ismerünk meg, de egy új gondolkodásmód elsajátítása nem
könnyű…