A KÖZGAZDASÁGTAN

ALAPELVEI

Dr. Harazin Piroska és Dr. Czeglédi Pál diasorainak

felhasználásával
 MIRŐL LESZ SZÓ?

Milyen elvekkel jellemezhető a racionális cselekvés?

Hogyan írható le bármilyen tudatos emberi cselekvés
alternatívák közötti választásként?

Az ezekhez szükséges alapfogalmak:

Trade-off (átváltás)
Alternatív költség
Marginális értékek (határértékek)
A KÖZGAZDASÁGTAN

A közgazdaságtan egy görög eredetű

szóból származik (oikonómia: oikosz (ház)
+ némein (igazgatni)), jelentése: „a
háztartás ügyeinek intézése”

Egy háztartásnak és egy gazdaságnak

nagyon sok közös vonása van.
 A KÖZGAZDASÁGTAN

Mind a háztartás, mind a gazdaság számos döntéssel

szembesül:
• Kinek kell dolgoznia?
• Milyen termékeket milyen mennyiségben állítsanak
elő?
• Milyen erőforrásokat használjanak a termelés során?
• Milyen áron értékesítsék az egyes javakat?
 A KÖZGAZDASÁGTAN

A társadalom és a szűkös erőforrások:

• A társadalomnak azért kell az erőforrásokkal
gazdálkodnia, mert azok szűkösek.
• A szűkösség. . . azt jelenti, hogy a társadalom
erőforrásai korlátosak, ezért nem lehet előállítani
minden árut és szolgáltatást, amire az emberek
vágynak.
 SZŰKÖSSÉG
Nem valósíthatunk meg mindent, amire vágyunk…

Mindenki megiszik napi két liter tiszta vizet?

Mindenki megeszik napi öt darab (adag) zöldséget vagy
gyümölcsöt?
Mindenki alszik napi hét-nyolc órát?

Miért nem?

Miért azt mondjuk, hogy szűkös, miért nem azt mondjuk, hogy
korlátos?
Szűkösebb-e ma az ívóvíz, mint 700 éve?
 SZŰKÖSSÉG

Hétszáz évvel ezelőtt minden ötvenedik

londoni lakosra jutott egy söröző…
a jelenségnek valójában igen hétköznapi
és érthető oka volt: a víz és a tej -
szennyezettsége miatt - fogyasztásra gyakran
alkalmatlan volt, a teát és a kávét pedig
még nem ismerték. Maradt tehát a sör,
naponta akár négy és fél literrel…
a mainál jóval enyhébb volt, ezért
lehetséges, hogy még a gyerekek is ezzel Azaz, annak idején az ivóvíz
kezdték a napot. szűkösebb volt, mint most,
(Reggelire is sört ittak a középkori londoniak. Múlt- mert több sörről kellett
kor, 2005. december 5, kiemelés tőlem) lemondani ugyannyi vízért,
mint most.
A KÖZGAZDASÁGTAN

A közgazdaságtan azt vizsgálja, hogy a

társadalom hogyan gazdálkodik a
szűkös erőforrásaival.

A közgazdaságtan sokoldalú tudomány,

azonban van néhány központi elv,
amely egységessé teszi.
 MIÉRT KELL DÖNTÉSEKET HOZNI? –
A SZŰKÖSSÉG

• A döntés a szűkösség miatt történik

• A társadalom erőforrásai korlátosak, azaz korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre
(ADOTTAK)
• Azaz, nem lehet előállítani minden árut és szolgáltatást, amire az emberek
vágynak. (amire szükségük van)
• Korlátozott erőforrások, korlátozott jószág – de jobb, ha a szűkös szót
használjuk, mert nem csak fizikai korlátról van szó.
• Nem áll annyi rendelkezésre, mint amennyire szükség lenne – de ne csak mennyiségben,
hanem MINŐSÉG-ben is gondolkozzunk (tiszta levegő – ipari forradalom előtt nem
volt szűkös)
• A szűkösség nem szegénység
• Mechanizmusok és szervezetek kellenek, melyek ezek igazságos elosztását lehetővé
teszik
 HOGYAN DÖNTÜNK? -
HASZONÁLDOZAT

• Racionális és önérdekkövetőn – hiszen ez volt az

alapfeltevés az aktorokról
• Amikor döntünk valami mellett, valami másról le kell
mondanunk
• A szűkösség miatt!
• Valamit feláldozok a döntésem érdekében –
haszonáladozat
• Ennek költsége lesz – haszonáldozati, vagy alternatív
költség.
 A KÖZGAZDASÁGTAN
TÍZ ALAPELVE

Hogyan hoznak döntéseket az emberek?

• Az emberek átváltásokkal (tradeoffs)
szembesülnek.
• Mindennek az a költsége, amiről lemondunk
érte.
• A racionális emberek marginális értékekben
gondolkodnak.
• Az emberek az ösztönzőkre reagálnak.
 A KÖZGAZDASÁGTAN
TÍZ ALAPELVE

Hogyan hatnak egymásra az emberek?

• A kereskedelem (csere) révén mindenki
jobban járhat.
• A piacok általában képesek jól
megszervezni a gazdasági
tevékenységeket.
• A kormányzat olykor javíthatja a piaci
folyamatok eredményeit.
 A KÖZGAZDASÁGTAN
TÍZ ALAPELVE

A piaci erők és trendek, amelyek a gazdaság

egészének működését befolyásolják.
• Egy ország életszínvonala az adott ország
termelésétől függ.
• Az árak emelkednek, ha a kormány túl sok pénzt
bocsát ki.
• A társadalom rövid távon a munkanélküliség és az
infláció közötti átváltással szembesül.
 MINDIG TÖBB
LEHETŐSÉGÜNK VAN

Első alapelv: Az emberek átváltásokkal

szembesülnek
Gondoljunk át néhány döntési helyzetet: Mik az
„átváltások”?
• Narancslé-vásárlás a büfében
• A közgazdaságtan előadás meghallgatása
• Továbbtanulás
• Gyerekvállalás
• Külföldi munkavállalás
• Hitelfelvétel
• Házasságkötés
 MINDIG TÖBB
LEHETŐSÉGÜNK VAN

A kollektív döntésekben gyakran

hatékonyság és méltányosság
közötti átváltással szembesülünk.
Hatékonyság: a társadalom a
lehető legtöbbet aknáz ki szűkös
erőforrásaiból
Egyenlőség: A javak eloszlása az
egyének között egyenlően Egy anyukának két iskolás gyereke van,
történik-e? és napi két gömb fagyira való pénze.

Kapja-e az a gyerek két gömbös fagyit,

amelyik jobb jegyet hozott aznap?
EGY LEHETŐSÉG ELFOGADÁSA =
=EGY MÁSIK LEHETŐSÉG
ELSZALASZTÁSA

Második alapelv: Mindennek az a költsége, amiről

lemondunk érte
Kicsit részletesebben:
• Egy elérendő cél megvalósítása mindig annyiba kerül
nekünk, mint amennyit az az általunk legtöbbre értékelt
dolog ér, amiről lemondtunk érte.
• Ez az alternatív költség vagy lehetőségköltség.
„A költség az, amit a döntéshozó feláldoz vagy felad, amikor meghoz
egy döntést. Abból a saját értékelése szerinti élvezetből vagy
hasznosságból áll, amelyről előreláthatólag le kell mondania a
különböző cselekvési alternatívák közötti választás eredményeként”
(Buchanan 2001/1969)
EGY LEHETŐSÉG ELFOGADÁSA =
=EGY MÁSIK LEHETŐSÉG
ELSZALASZTÁSA

Mik a költségei a következőknek?

• Narancslé-vásárlás a büfében
• A hétfői (pénteki) közgazdaságtan-előadás
meghallgatása
• Továbbtanulás
• Gyerekvállalás
• Külföldi munkavállalás
• Hitelfelvétel
• Házasságkötés
 ALTERNATÍV
KÖLTSÉG/HASZONÁLDOZATI
KÖLTSÉG

• ALTERNATÍV költség: amit fel kell adni

az adott dolog megszerzése érdekében.
A MÁR MEGHOZOTT DÖNTÉSEK
HASZNAI ÉS KÖLTSÉGEI NEM
SZÁMÍTANAK

Harmadik alapelv: A racionális emberek

marginális értékekben gondolkoznak

A racionális emberek a cselekvések hasznait és

költségeit hasonlítják össze.
A hasznok és a költségek a következő
lépésünkre vonatkoznak: Akarunk-e eggyel
többet?
MARGINÁLIS/HATÁRVÁLTOZÁS

• Kismértékű elmozdulás az éppen

aktuális helyzethez képest.
HATÁR: valaminek a széle,
HATÁTVÁLTOZÁS: az éppen aktuális
helyzeten túl mit teszünk!
 AKKOR MIT IS MÉRLEGELÜNK?

• Cég felvesz egy ember?

• Marketing döntés: hirdetünk-e plusz felületen?

Döntés: határváltozásban való gondolkozás

Akkor teszünk valamit, ha a határhaszon nagyobb mint a határköltség
 A KÖLTSÉGEK ÉS A HASZNOK A
JÁTÉKSZABÁLYOKTÓL FÜGGENEK

Negyedik alapelv: Az emberek az ösztönzőkre

reagálnak

Ösztönző: minden, ami cselekvésre késztet; mindaz,

ami a költségeket és a hasznokat meghatározza.
Kinek az ösztönzőjét és hogyan változtatják meg a
következők?
• A „három csapás” intézménye
• A munkanélküliség segély jogosultsági idejének
lerövidítése
• A benzinár rögzítése
• Az energiár-rögzítés eltörlése.
 A KÖLTSÉGEK ÉS A HASZNOK A
JÁTÉKSZABÁLYOKTÓL FÜGGENEK

Az ösztönzők megváltoztatása általában nemcsak a

szándékolt hatást érik el:
• Mire ösztönzi az autósokat a biztonsági öv? (Vagy a
biciklistákat a sisak viselése?)
• Jobb vagy rosszabb állásuk lesz azoknak, akik munkát
keresnek a munkanélküli segély csökkentése vagy
jogosultsági idejének lerövidítése után?
• A jobb vagy a rosszabb adósok arányát növeli a
hitelezés támogatása?
→ A nem szándékolt hatások feltárása alapos elemzést
(modellezést, mérést) igényel.
 KONKLÚZIÓ: A KÖZGAZDASÁGTAN
RACIONÁLIS EMBEREKET TÉTELEZ
FEL

Összefoglalva:
A racionális döntés azt jelenti, hogy
• a rendelkezésünkre álló alternatívák közötti átválásokat
mérlegelve,
• összehasonlítjuk a cselekvéseinek alternatív költségeit a
hasznaival,
• s azt választjuk, amelyik a legnagyobb nettó haszonnal jár.
Ha a szabályok változnak, változnak a várható hasznok és
költségek is, és ennek következtében a cselekvések is.
De tényleg racionálisak az emberek?
 HOGYAN HATNAK
EGYMÁSRA AZ EMBEREK?
(HOGYAN MŰKÖDIK A
GAZDASÁG EGÉSZE?)
A CSERE POZITÍV ÖSSZEGŰ JÁTÉK

Ötödik alapelv: A kereskedelem révén mindenki

jobban járhat
Az önkéntes csere kölcsönösen előnyös →
a sporthasonlat a versenyre vonatkozóan hamis:
„most már nem a visegrádi államokkal, hanem Romániával és
Bulgáriával versenyzünk.”
„az európai gazdaság jelentősen lemaradt mind az amerikai,
mind a távol-keleti gazdaságok mögött”
Ki versenyez itt kivel?
Ki húz ebből hasznot? Amennyit a vesztes veszít,
annyit nyer a győztes?
A PIAC VISZONYLAG JÓL
MŰKÖDIK

Hatodik alapelv: A piacok általában képesek

jól megszervezni a gazdasági tevékenységet
Piac ≠ verseny
A piac egyfajta együttműködés is, amelyet nem
lehet helyettesíteni semmivel.
A piac lehetővé teszi azt, hogy más emberek
tudását hasznosítsuk, anélkül, hogy birtokában
lennénk, vagy meg kellene szereznünk ezt a
tudást.
 A PIAC VERSENY ÉS
EGYÜTTMŰKÖDÉS
EGYSZERRE
A polgáriasult társadalomban mindenki állandóan nagy tömegekkel
osztozik az együttműködés és a kölcsönös segítség szükségességében,
úgyhogy még egész élete is alig elég ahhoz, hogy csak néhány személy
barátságát megnyerje…. Az embernek … csaknem állandóan van
része embertársainak segítségében, és hiábavaló volna, ha ezt csupán
jóakaratuktól várná…. A cserélgetés, váltás és adásvétel hajlama
nélkül azonban mindenkinek magának kellene előállítania mindazt,
ami életének fenntartásához és kényelméhez szükséges. Mindenkinek
ugyanazokat a feladatokat kellene teljesítenie, ugyanazt a munkát
kellene végeznie, és nem lenne meg a foglalkoztatásokban az az
elkülönülés, ami nélkül a tehetségek különbözőségeinek
kibontakozására nem kerülhetett volna sor.
Adam Smith (2011/1776:26)
 A PIAC VISZONYLAG JÓL
MŰKÖDIK

Piaci intézmények:
• magántulajdon;
• a tulajdonjogok cseréjének
lehetősége.
Piacgazdaság: Olyan gazdaság,
ahol az erőforrások elosztása
számos, a termékek és
szolgáltatások piacán egymással
érintkező vállalat és háztartás
decentralizált döntésén alapul.
 PIACI CSERE: NÉHÁNY
ALAPVETŐ KÉRDÉS

• Mi határozza meg valaminek az értékét?

• Amikor veszünk valamit a boltban, ki nyer az üzleten,

a boltos vagy mi?

• Lehet-e növelni a gazdagságot pusztán cserével?

• Lehet-e a profit túl nagy?

ALAPVETŐ MEGFIGYELÉS: A LÁTHATATLAN
KÉZ

• Adam Smith, 1776, A nemzetek gazdaságtana

• Háztartások és a vállalatok úgy hatnak egymásra a
piacokon, mintha egy „láthatatlan kéz” terelné őket a
kívánatos piaci állapot felé.
• A láthatatlan kéz irányításának eszköze: az árak (Price, P):
• Az ár alapján döntünk, hogy mennyi a kereslet, a vállalat is, hogy
mennyi a kínálata
• Az ár tükrözi, hogy mennyit ér a társadalomnak és mennyibe kerül az
előállítása
• Az árak úgy alkalmazkodnak, hogy olyan eredmény felé tereljék a
vevőket, termelőket, ami végső soron a társadalom egészének jólétét
maximalizálja
 ÁLLAMI BEAVATKOZÁS
Hetedik alapelv: A kormány olykor javíthatja a
piaci folyamatok eredményeit
• A piaci intézmények kikényszerítő
mechanizmus
• Piaci kudarcok
• Egyenlőtlenség
 A HATÉKONYSÁG
NÖVELÉSE

• Piaci kudarc: ha a piac önmagában nem

képes az erőforrások hatékony
elosztására
• Okok:
• Externália
• Piaci erő
 AZ EGYENLŐSÉG NÖVELÉSE

• Lehetnek eltérések a gazdasági jólét elosztásában

• Piacgazdaságban az elosztás (jutalmazás) aszerint történik,
hogy mennyire képesek olyan dolgokat előállítani, amelyekért
mások hajlandóak fizetni.
• Ki keres többet?

• És a láthatatlan kéz nem biztosítja, hogy mindenből elegendő

jusson (élelem, ruha, egészségügy)
• A közpolitikának közbe kell lépnie

Képes javítani, de nem biztos, hogy fogja is

 MIÉRT NEM SZERETJÜK AZ
EGYENLŐTLENSÉGEKET?

„Bármennyire önzőnek is tételezzük az embert,

nyilvánvalóan vannak a természetében olyan
törvényszerűségek, amelyek érdekeltté teszik
mások sorsa iránt, és mások boldogságát
szükségessé teszik számára, jóllehet semmit nem
nyer belőle e boldogság látványa felett érzett
örömön kívül. Ilyen a szánalom és a részvét, azok
az érzések, amelyeket mások nyomorúsága miatt
érzünk, amikor vagy látjuk azt, vagy nagyon
élénken vagyunk kénytelenek elképzelni.”
(Adam Smith: Az erkölcs érzelmek elmélete, I.
fejezet, I. szakasz, I. rész)
HOGYAN MŰKÖDIK A
GAZDASÁG EGÉSZE?
 MIT TESZ GAZDAGGÁ EGY
ORSZÁGOT?
Nyolcadik alapelv: Egy ország életszínvonala
attól függ, hogy milyen eredményesen termel
árukat és szolgáltatásokat.
Az életszínvonalat több módon mérhetjük:
• Az egy főre jutó jövedelmek összehasonlításával.
• Az egyes nemzetek által előállított termékek és
szolgáltatások teljes piaci értékének
összehasonlításával.
 ÖSSZEFOGLALÁS

• Amikor az egyének döntéseket hoznak, a

különböző célok közötti átváltásokkal
szembesülnek.
• A cselekvések költségét az elmulasztott
lehetőségekkel mérhetjük.
• A racionális emberek a határhasznok és
határköltségek összehasonlítása révén hoznak
döntéseket.
• Az emberek ösztönzők hatására
megváltoztathatják magatartásukat.
 ÖSSZEFOGLALÁS

• A kereskedelem kölcsönösen előnyös lehet.

• A piacok általában jól hangolják össze az
emberek közötti gazdasági
tevékenységeket.
• A kormányzat javíthatja a piaci folyamatok
eredményeit a piaci kudarcok orvoslása
vagy a gazdasági egyenlőség elősegítése
révén.
 9-10-ES ALAPELVEK
• 9. alapelv: ha a kormány túl sok pénzt bocsát ki, az árak emelkednek
• Infláció: az árak átlagos szintjének emelkedése ---- ennek alacsonyan tartása a cél
• Hátterében a pénzmennyiség áll. Ha nagy mennyiségben bocsát ki pénzt, akkor csökken a pénz értéke
• 10. alapelv: a társadalom rövid távon átváltással szembesül az infláció és a munkanélküliség között
• Mindez rövid távon:
• nő a pénzmennyiség – ösztönzi a kiadásokat – nő az áruk és a szolgáltatások kereslete
• magasabb keresletre – többet termeljenek
• több munkavállaló alkalmazása – csökken a munkanélküliség