KÖZGAZDASÁGTAN VÁZLAT

a csökkenő határhaszon törvénye: egy adott jószág fogyasztásának növelésével általában

folyamatosan nő az összhasznunk, de miközben egyre többet fogyasztunk belőle, egyre kisebb
mértékben nő az összhasznunk - amikor nő egy jószág fogyasztása, általában csökken a
határhaszna

A dollárárverés játékban az emberek viselkedése a határhaszon-elmélet szempontjából nézve

teljesen racionálisnak tekinthető. (Hamis)

Egy terméket addig éri meg termelni, amíg a termelés határhaszna nem válik negatívvá.(Igaz)

A csökkenő határhaszon törvénye analóg a Weber-Fechner törvénnyel.(iGAZ)

a csökkenő határhozadék törvénye: általában ha van egy állandó ráfordításunk, és ehhez

egy változó mennyiségű ráfordítást teszünk hozzá, akkor a változó ráfordítás egymás utáni
egységei egyre kevesebb pótlólagos termékkibocsátást eredményeznek (nagyobb beruházások
és befektetések esetében korlátozottan igaz)

az adók holtteher-költsége: az adó miatt a termék ára megemelkedik --> keresett mennyiség
csökken - adót az állam csak azoktól tud beszedni, akik így is megveszik --> a fogyasztói
többlet egy része elveszik, de az államnak nem jelent bevételt

5. Mit jelent az adó holtteher-költségének fogalma?

Az adó holtteher költsége abból ered, hogy a megemelt adó miatt megemelkedik az ár, emiatt
kisebb lesz a keresett mennyiség, így elveszik egy rész fogyasztói többlet, ami az államnak
mégsem jelent bevételt.

alternatív lehetőségek: ezeket kell megfizetni (mert minden helyettesíthető valamivel)

általános gazdasági egyensúly: senki sem tudja a saját hasznát egyoldalúan növelni pusztán
azzal, hogy változtat a stratégiáján --> senkinek nem érdeke felborítani, tartósan
fennmaradhat. Feltételei: nincsenek gazdaságon kívüli hatások, a gazd. Tevékenységeknek
nincsenek externáliái, keresletek és kínálatok rugalmasak (munkaerő is), nincsenek
monopóliumok, érvényes a csökk. határhaszon és a csökk. határhozadék törvénye + néhány
technikai feltétel

befektetői költségek: hosszú lejáratú döntések - a jövő lehetőségeinek megalapozásáról van

szó

20. Egy befektető általában igyekszik többségi tulajdonrészt szerezni a befektetésben,

hogy részleteiben is...
(Hamis?)
beruházás: költsége csak apránként térül meg (nem befektetői döntés, mert rövid távú a
gondolkodás)

15. Mi a különbség egy beruházás és egy befektetés között?

A beruházás, akármilyen nagy is, előbb-utóbb elfogy, felhasználásra kerül, s utána nincs
többé. A befektetés viszont beláthatatlan ideig fennmarad, legalábbis a befektetés pillanatában
ezt remélik a befektetők.

csere: sohasem egyenlő értékek cseréje, csak akkor van értelme, ha mindkét fél valami
számára értéktelenebbet áldoz fel egy értékesebbért

11. Egy egyszerű csere nem hozhat létre új gazdasági jószágot, mivel semmiféle új jószág
nem termelődik közben
(Hamis)

cserearányok: központi elosztás helyett alakulnak ki, a kereslet és a kínálat együttese

határozza meg őket

elsüllyedt költség: ami már nem döntési lehetőség

énvédő mechanizmusok: az emberek a saját pszichéjük belső állapotai és a külső világ

realitásai közötti ellentmondásokat kezelik úgy, hogy az énképük lehetőleg ne sérüljön
(racionalizálás, projekció, elfojtás stb.)

externáliák: a gazdasági tevékenységek gazdaságon túlmutató hatásai (pl.

környezetszennyezés)

felhalmozódás: a tőke keletkezésének módja

fogyasztói döntések: rövid lejáratú döntések (termelők esetében is) -döntéskor az élet
folyamatos fenntartásáról van szó

fogyasztói döntések logikája: határelemzés - csak a határköltségek és a határhasznok

számítanak (mindig azt a döntést kell hozni, amelynek határhaszna nagyobb a
határköltségénél - ilyen csak egy van, ezért ha ezt választjuk, helyesen döntünk)

fogyasztói többlet: az a haszonmennyiség, amennyivel egy termék a teljes vásárlói körnek

nagyobb összesített hasznot hoz, mint amennyit összesen fizetnek érte (az a terület, ami a
keresleti görbe és a piaci ár egyenese között van

8. A fogyasztói többlet létezése elsősorban abból a pszichológiai tényből adódik, hogy

különböző emberek más és más jószágokat hajlamosak helyettesíteni valami mással.
(Igaz) „A fogyasztói többlet abból adódik, hogy mindenki mást és mást talál könnyebben
helyettesítőnek a maga számára.”

A fogyasztói többlet megjelenésének pszichológiai alapjai vannak, konkrétan az, hogy

mindenkinek más és más jószágok jelentenek nagyobb értéket.(Hamis)

haszon: minden, amit az ember értékesnek tekint, legyen az akár anyagi, akár nem anyagi
természetű jószág

haszonáldozati költség: tulajdonképpen minden költség az (mi lett volna a következő

legnagyobb hasznot hozó elköltési mód)

határköltség: a termék egy-egy pótlólagos egységének a létrehozásához szükséges

haszonáldozati költség - a meglévő állapothoz viszonyítunk

határhaszon: a határköltség párja

hiány: ha az adott termékből hiány van, a fogyasztók között verseny alakul ki - a mennyiség
csökken, az ár nő

holtteher-költség: ami a fogyasztónak költség, a termelőnek viszont nem bevétel

2. Az alábbiak közül egy állítás igaz

(C) Egy termelőnek és a fogyasztónak is lehetnek holtteher költségei (akár egyidejűleg is)

18. Miért lehet a bizalom holtteher-költség csökkentő hatású?

A kereskedelem holtteher költsége a megbízhatatlan szállítókkal való veszekedés vagy a
részletes szerződések megírása. Így a holtteher költséget csökkenti, ha a partnerek annyira
megbíznak egymásban, hogy egy üzletet egy kézfogással meg mernek kötni.

A termékekre kirótt fogyasztói adó holtteher-költsége elsősorban az adó behajtásával járó

adminisztratív költségekből adódik. (hAMIS)

3. Miért vezet a hiány holtteher-költségekhez?

Ha hiány van , hatalmas sorok alakulnak ki a termékért. A sorban állás költsége a vevőnek
költség, de az eladónak nem bevétel. Az ilyen költség a holtteherköltség.

11. Miért vezet a többlet holtteher-költségekhez?

A többlet a termelőknek okoz holtteherköltséget, például mert az eladatlan terméket
raktározni kell, s ez költség a termelőnek, de nem haszon a fogyasztónak.

hozadék: a befektetés által lehetővé tett jövőbeli hasznoknak és költségeknek a különbsége

hozam: az évenkénti hozadék és befektetett eszközök összértékének százaléka (folyamatos
hozadék, a befektetés mértékéhez viszonyítva célszerű mérni)

humánspecifikus motivációk: csakis az embernél megtalálható motiváció (pl. teljesítmény,

autonómia, munka, pénz), self kell hozzá

időpreferencia-ráta: meghatározza, hogy egy jószág mennyivel ér többet ma, mint holnap

informális emberi kapcsolatok: ide tartoznak azok a nem közvetlenül gazdasági

tevékenységek, melyek megteremthetik a gazdasági tevékenységek pszichológiai feltételeit

innováció: a gazdasági fejlődés motorja: új technikai, technológiai, szervezési és egyéb

megoldások kitalálása, amely megalapozza a fogyasztói többlet folyamatos növekedését (a
tőke közvetítésével)

játékelmélet: olyan matematikai diszciplína, amely egyfajta speciális és sok esetben

gigantikus méretű matematikai objektum, a kifizetési táblázat* tulajdonságait vizsgálja, az
optimális kevert stratégiákat kutatja (*magába sűríti egy adott játék összes szabályát,
lehetséges lefolyását, lehetséges végeredményét minden játékos számára)

kamat: a pénz azonnali rendelkezésre állásának a díja (nem a pénz használatáé!)

A kamat gazdasági szempontból

(c) A kamat a pénz azonnali rendelkezésre állásának a díja, tehát az időpreferencia ára.

A kamat a pénz használatának ára. (hamis)

keresett mennyiség: egy adott ár mellett milyen mennyiséget hajlandók megvenni a

fogyasztók (adott pillanatban a vásárlók adott preferenciái esetén egy adott ár mellett milyen
mennyiség kelne el) - az ártól függően változik

kereskedelem: új értékeket létrehozó tevékenyég technikailag fejlett formában (a két tárgy

olyan helyre kerül, ahol hasznossága nagyobb, mint korábban volt)

A kereskedelem magasabb szintre emeli a termelési lehetőségek határát. (IGAZ)

Ha egy ország kivétel nélkül minden terméket alacsonyabb költséggel képes előállítani,
mintegy másik ország, akkor nem lehetséges kölcsönösen előnyös kereskedelem e két ország
között. (Hamis)

A kereskedelem új értéket nem termel, mert semmiféle új jószágot nem állít elő.(Hamis)
kereslet: keresett mennyiség és az ár összefüggése - a termék ára nem okoz változást a
keresletben!

5.Egy termék iránti keresletet megváltoztathatja a(z)

(c) Inkább a rossz idő (ld. esernyőgyár vs nyaralóhajó példa).

2. Az egyetlen dolog, ami nem okoz változást egy termék keresletében, az a termék ára
(Igaz)

4. Ha egy termék ára nő, akkor csökken iránta a kereslet, legalább egy ideig
(Hamis)

5. Egy termék iránti kereslet pszichológiai eszközökkel befolyásolható

(Igaz)

Minden jószág keresleti görbéje alapjában hasonló alakú:minél alacsonyabb az ára,

annál több fogy belőle
(Hamis) „Egy presztízsjószág néha drágábban nagyobb mennyiségben kel el, mint
olcsóbban.”

Ha egy jószág iránti keresletben sikerül tisztán pszichológiai eszközökkel elkülöníteni

különböző árrugalmasságú vásárlói csoportokat, az a nyereség növekedéséhez vezethet.
(IGAZ)

A homár iránti kereslet növekedése növeli a homár átlagos termelési költségét. (Igaz)

Egy termék ára elsősorban az iránta való piaci kereslettől függ(Hamis)

kereslet-kínálat összefüggései: a kettő meghatározza egymást (az olló két szára is csak
együtt vág) - metszéspont: ha a termelők éppen annyit termelnek az adott termékből,
amennyit a metszéspont x koordinátája mutat, akkor a megtermelt mennyiség valamennyi
darabját hajlandóak a fogyasztok olyan áron megvenni, amennyiért érdemes volt megtermelni
- az utolsó megtermelt példány határhaszna sem kisebb a határköltségénél, a korábbiaké
egyértelműen nagyobb

kevert stratégia: a játékos egy adott helyzetben minden lehetőségéhez kapcsol egy-egy
valószínűségértéket, majd ezek alapján dönt, hogy mit tegyen

kínálat: különféle piaci árak esetében mekkora mennyiséget hajlandóak termelni a termelők.
A termék termelési feltételeinek változása megváltoztatja a kínálatot (~kereslet)

kínált mennyiség: ~keresett mennyiség, növelhető a kínálat megváltoztatása nélkül is

komparatív előnyök elve: abban, hogy kinek mit érdemes termelnie, nem az abszolút
előnyök számítanak, hanem a relatív hatékonyság

3. Ha valaki valamiben a legjobb a világon, akkor is lehet, hogy komparatív hátránya

van abban a tevékenységben
(Igaz) Ld. kétféle anyagot állítanak elő, nem a legmagasabb érték a legjobb.

19. A komparatív előnyök elve csak a teljes gazdaság szintjén jelenik meg, az egyén
szintjén már nem érvényesül
(Hamis)

A komparatív előnyök elve csak a teljes nemzetgazdaság szintjén érvényesül, az egyéni

választási döntésekben nem jelenik meg.(hAMIS)

kockázat: összefoglalja a bizonytalanságot, veszélyeket

12.Melyik esetekben bizonyultak az emberek kockázatkerülőnek

(a):nagy valószínűségű nagy nyereség
b:kis valószínűségű nagy nyereség
c:nagy valószínűségű nagy veszteség
d:a három közül egyikben sem

Az emberek nyereség esetében mindig kockázatkerülők, veszteség esetében pedig

kockázatkeresők.(Hamis)

7. Mennyire kockázatkerülő az ember?

Viszonylag nagy valószínűségű nyereségekl vagy nagyon kis valószínűségű veszteségek
esetén esetén inkább kockázatkerülők vagyunk. Viszonylag nagy valószínűségű veszteségek
vagy nagyon kis valószínűségű nyereségek esetén inkább kockázatkeresők vagyunk.

könyvelés: minden bevétel és kiadás - nem mutatja a fogyasztói többletet

költség: az, ami hasznot feláldozunk egy jószág megszerzése érdekében

6. Ha úgy döntök, hogy elalszom egy mozielőadás alatt, akkor ebből adódóan a károm
(c) Annyi, amennyit érne álmosan megnézni a filmet, levonva belőle azt, amennyit nekem ez
az alvás msot ér: az opportunity cost-ra utal a kérdés (haszonáldozati költség)

17. A kereslet növekedése növeli az adott jószág átlagos termelési költségét

(Igaz)
A kereslet csökkenése csökkenti az adott jószág átlagos termelési költségét
(Hamis) Bár meg lehetne magyarázni, hogy miért igaz: ha csökken a kereslet, az ár is
csökken, tehát a termelők fontosabbnak fogják tartani a termelési ár minimalizálását, hogy
megmaradjon az árrés.

13. A gazdasági gondolkodás szerint a tárgyaknak sosincs költségük, mert csakis az

emberi döntéseknek van költsége
(Igaz) „költség az, ami hasznot feláldozunk egy jószág megszerzése érdekében.”

Egy termék ára elsősorban attól függ, hogy mekkora költséggel képesek a gyártók
megtermelni. (Hamis)

Ha egy termékből hiány alakul ki, s így az ára nő, akkor az iránta való kereslet csökken.
(Hamis)

makroökonómia: ~, amely a teljes gazdaság egészét vizsgálja, ezen belül olyasfajta

fogalmakat, mint pl. GNP (össznemzeti termék), infláció, munkanélküliségi ráta, befektetési
ráta, gazdasági egyensúly, recesszió, költségvetés, pénzügyi politika stb.

marketing: az a gyakorlati tevékenység, amely a kereslet felmérésével és annak

megváltoztatási lehetőségeivel foglalkozik

mikroökonómia: a közgazdaságtannak az a területe, amely az egyes gazdasági szereplők

(fogyasztók, termelők, vállalkozások) gazdasági viselkedését vizsgálja, ezen belül olyasfajta
fogalmakat, mint például kereslet, kínálat, árak, bérek, profit, tőke, kockázat stb.

motiváció: minden, ami egy élőlényt arra késztet, hogy tegyen valamit ahelyett, hogy nem
tenne semmit. Energetizálják a cselekedeteket, irányt adnak nekik

nemzetközi kereskedelem: a komparatív előnyök elvét érvényesíti

önreprodukció: (pl. DNS -> mRNS -> fehérje-> DNS)logikailag azonos az önreferencia
fogalmával

pénz: a csere általános eszköze, amiben mindenki kifejezi az általa kínált jószág árát, és amit
mindenki elfogad az általa kínált jószágért

a pénz önreprodukciós mechanizmusa: társadalom (sejt) - pénz (DNS) - tőke (mRNS) -

jószágok (fehérjék) 1. pénz --> tőke (felhalmozódás) 2. tőke --> jószágok (termelés) 3.
jószágok --> pénz (a piacon)

portfólió: a különböző befektetések együttese

piac: a kölcsönös gazdasági kapcsolatok teljes rendszere, ahol a gazdaság résztvevői mintegy
"árcédulákkal" látják el a rendelkezésre álló erőforrásokat, és ezzel segítik a gazdasági
döntések meghozatalát.(az egymással folyamatosan versengő keresleti és kínálati ajánlatok
összessége)

1. Ha az árakat tisztán csak a piac határozza meg, akkor legtöbbször nagyobb

szubjektív értéket kapunk egy vásárlásnál, mint amennyit konkrétan fizetünk
(Igaz) A fogyasztói többlet miatt?

7. A szabadversenyes piac a leghatékonyabb minden gazdasági jószág megtermelésében

(Hamis) A közhasznú dolgokat nem csinálná senki (pl. iskola, közvilágítás) „Vannak olyan
jószágok, amelyeket külön-külön senkinek sem érdeke megtermelni, mégis mindenkinek
közös érdeke, hogy létezzenek.”

18. A piacgazdaság még olyankor sem tudja sohasem kielégíteni az összes ember
szükségletét, amikor a társadalom össz-szükségletét meg tudja termelni a társadalom
(hamis)

Ha a társadalom össz-szükségletét meg tudja termelni a társadalom, akkor a

piacgazdaság általában ki tudja elégíteni az összes ember összes egyéni szükségletét is.
(Igaz) „Egyikőjük sem képes maga megtermelni a saját szükségletét. Az egész társadalom
együtt mégis képes mindenkit kielégíteni.”

piaci egyensúly: a két görbe metszéspontja, Marshall kereszt

Ha egy termék ára a Marshall-kereszt metszéspontjának megfelelő ár alatt van, akkor

(c) Marshall kereszt metszéspont alatt: hiány. Felett: többlet.

6. Ha egy termék árát tisztán csak a piac határozza meg, akkor az egyensúlyi ár a
keresleti és a kínálati görbe metszéspontjában található.
(Igaz)

piaci kamatláb: a piaci egyensúlyi ár megfelelője - egyensúlyi kamat; mekkora kamat és

kockázat mellett mennyi tőkét hajlandók kihelyezni a tőketulajdonosok/elfogadni a
felhasználók

piactisztító ár: a keresleti és a kínálati görbe metszéspontja által meghatározott ár és

mennyiség megtisztítja a piacot a holtteherköltségek nagy részétől

rugalmas kereslet: a görbe inkább vízszintes - az árváltozásokra a keresett mennyiség nagy

változásokkal reagál

19. Mit jelent a kereslet rugalmasságának fogalma?

Rugalmasnak nevezünk egy keresletet akkor, ha az árváltozásokra a keresett mennyiség nagy
változásokkal reagál, s rugalmatlannak akkor ha nem
rugalmatlan kereslet: a görbe inkább függőleges - az árváltozásokra a keresett mennyiség
nem nagy változásokkal reagál

Ha a kereslet nem 100%-osan rugalmas vagy rugalmatlan, akkor majdnem minden

vásárláskor nagyobb értéket kapunk a pénzünkért, mint amennyit fizetünk érte.(IGAZ)

self: énfogalom, az egyén általános képe saját magáról

Stevens-törvény: W-F-tv: az összefüggés bizonyos esetekben nem logaritmikus, hanem

hatványfüggvény szerinti. 1-nél nagyobb kitevő esetén a határhaszon nő (csökkenő
határhaszon - keresleti görbe jobbra lejt; növekvő határhaszon - balra lejt)

szabad jószág: olyan jószág, ami korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll

termelői többlet: a beruházás több hasznot hoz, mint amennyi mellett már éppen érdemes
volt beruházni

tiszta stratégia: a játékos valamilyen elv alapján dönti el, hogy melyik lépéslehetőséget
választja, és ebből az elvből egy adott helyzetben mindig ugyanaz a lépés következik (pl. kő-
papír-olló: mindig kő)

többlet: akkor jön létre, ha az árak magasabbak, mint amit a görbék metszéspontja mutat - a
termelők az adott árért többet is hajlandóak termelni, de a vevők nem hajlandóak megvenni
--> holtteherköltség a termelőknek

tőke: olyan eszközök, amelyeket a korábbi termelés eredményéből rezerválunk a jövőbeli

termelés növelése érdekében, akár a magunk, akár más számára (termelt termelési tényező)

A tőke szempontjából a vállalkozók a változások fizetett ügynökeinek tekinthetők.(iGAZ)

tőke visszapótlása: minden bevételből vissza kell pótolni a termeléshez felhasznált tőkét,
hogy a cég életben maradjon

a tőke hozadékrátája: a társadalomban meglévő összes tőke egy egységre vetített hozadéka -
hosszú távon csökkennie kell, de ezt ellensúlyozni tudja az innováció

üzleti terv: a leendő cég részletes működési terve

12. Ha az üzleti terv súlyosan alulteljesül, akkor a cég piaci értéke mindig csökken
(Hamis)
17. Miért tud a tőke hozamrátája hosszú távon konstans maradni?
A tőke hozadékának csökkenését ellensúlyozza a technikai-technológiai fejlődés, azaz az
innováció. A keresleti és kínálati görbék az innovációk, illetve a tőke által termelt további
tőke hatására általában éppen annyival mozdulnak el, hogy a piaci kamatláb nagyjából
konstans marad.

vállalkozó: aki a saját tőkéjét kockáztatva bevezeti az újdonságot a gazdasági gyakorlatba

volumen hozadék: egy adott mennyiségű befektetett eszköz hatása a befektetett hozadékra

Weber-Fechner törvény: az inger és az érzet közötti kapcsolatot általában a

logaritmusfüggvény írja le (konstans ingerváltozás --> csökkenő érzetváltozás)

9. A Weber-Feckner-törvény és a Stevens- törvény együtt megmagyarázzák, hogy

(a) miért vannak kivételek a csökkenő határhaszon törvénye alól

CAMP-modell:

2(C) nem veszi figyelembe a személyes preferenciákat

A CAPM modell szerint a tőzsde elvileg sohasem kerülhet egyensúlyi állapotba, ezért a
tőzsdézés eleve kockázatos tevékenység.(hAMIS)

béta (szisztematikus kocskázat) – bizalom:

A béta értéke
(b) A béta értéke elvileg negatív is lehet, de ez gyakorlatilag csak nagyon ritkán fordul elő,
tehát akármennyi lehet (elvileg).

7. A bizalomra NEM igaz, hogy

(c) szintjével együtt csökken az ország bétája

Magyarország bétáját önmagában is növeli az, hogy a puskázást diákcsínynek tekintjük

és nem súlyos csalásnak, mint az angolok
(Igaz) csalás bagatelizálása – kisebb bizalom – nagyobb béta („nem söprik a szőnyeg alá a
konfliktusokat”)

A rendőrségnek a maffiaháborúkba elsősorban prevenciós céllal kell beavatkoznia

(Igaz) a háborúskodás, a konfliktus hosszútávon bizalomhoz vezet, ezt preventálja a rendőrség
„Miért nem hagyják a rendőrök, hogy a futballhuligánok jól elverjék egymást...”
15. Ha egy évben nagyon rossz az időjárás, akkor a gazdaság átlagos összbétája nő
(Hamis)

Ha egy évben nagyon jó az időjárás, akkor a gazdaság átlagos összbétája csökken

(Hamis) pont hogy növeli a bétát: „Ez viszont érinti a bétát, mivel ez együtt változhat a
gazdaság általános állapotával. Amikor jobb az időjárás, akkor minden jobban megy, és a
halászhajó hozama erősen megnő.”

16. Lehet-e a béta értéke negatív? Ha nem, miért nem, ha igen, milyen esetben?
A béta értéke elvileg lehet negatív, de gyakorlatilag nagyon ritkán fordul elő.
Itt nem tudom, hogy milyen esetben lehet negatív? Esetleg ha annak van kockázata, ha nem
fektetek be..?

kilátáselmélet:

8. A kilátáselmélet szerint melyik NEM igaz

(d) A közepes valószínűségek közötti különbségekre érzékenyebbek vagyunk, mint elvileg
kellene

diverzifikálás:

A diverzifikálás
(d) „Egy-egy befektetés kockázatának azt a részét, amely diverzifikációval kivédhető, nem
indokolt igazi kockázatnak tekinteni. Ezt úgy nevezik, hogy nem szisztematikus kockázat.”

teljesítmény:

Ha egy kiváló programozó teljesítménye több, mint tízszerese egy átlagos kollégája
teljesítményének, akkor körülbelül tízszeres bért kell kapnia
(Hamis) A pénz és a teljesítmény sosem egyenesen arányos.

EGYÉB

A spekulánsok azért elítélendők, mert mások tájékozatlanságából húznak hasznot.(Hamis)

Egy ötlet gazdasági értékét nagy mértékben befolyásolja, hogy mennyire eredeti az ötlet.
(Hamis)
A Tom Sawyer-effektus lényege, hogy pszichológiai tényezők akár egy költség előjelét is
megfordithatják. (Igaz)

A tőkések gazdasági viselkedését elsősorban saját mohóságuk motiválja.(Hamis)

A profit fő forrása elsősorban az adott gazdasági tevékenységben rejlő bizonytalanság.

(Hamis)

1. Hogyan demonstrálták, hogy a keresleti görbe általános alakja állatok esetében is

érvényes?
Patkányokkal végeztek kísérletet, az árak szerepét pedálnyomások játszották. Olyan görbét
produkáltak, mint az emberek szoktak tipikus esetben. A kísérlet eredménye: a víz keresleti
görbéje rugalmatlannak bizonyult, de a Cherry Coke-é nem. Észszerűen nehezen
helyettesíthető alapvető szükségleti cikként kezelték a vizet.

6. Mit jelent a keresletdifferenciálás fogalma?

A különböző árrugalamasságú keresletek különválasztása, pszichológiai eszközökkel. Azaz
egy csoportnak drágábban (v. olcsóbban) kínálom ua.-t az árut, s erre keresek egy korrekt
módot (pl. azt mondom, hogy a másik csoport kedvezményt kap v. aki jó előre lefoglalja a
repjegyet, annak sokkal olcsóbb)

9. Mitől függ, hogy a farkasok körülpisilik-e a területüket, és mi ennek a gazdasági

vonatkozása?
Az európai farkasok körülpisilik a területüket, a prérifarkasok nem. Az európai farkasoknál a
terület szűkös jószág, a prérifarkasoknál nem.

10. Mit demonstrál a Puskás Öcsi-, a Tom Sawyer-, és a Naszreddin Hodzsa- effektus?
Tom Sawyer – effektus: Pszichológiai hatásokkal egy költség előjelét is meg lehet fordítani, a
kerítésmeszelést, amiért úgy fizettünk, mintha szórakozás lenne, szórakozásnak is érezzük.
Naszreddin Hodzsa –effektus : amit addig adásnak minősült, valaki kapásnak állítsa be
Puskás Öcsi – effektus: a foci, amiért fizetést kapunk, mint munkáért, munkává is válik
számunkra

12. Miért drágább a teljes társadalomnak a sorkatonaság, mint a profi hadsereg?

Mert míg a profik komparatív előnye a katonáskodás, addig a
besorozattaké döntő többségben nem az. Ezért kár a kiképzésükre,
ellátásukra költeni, s hagyni, hogy azzal foglakozzanak, amiben
komparatív előnyük van a profi katonákkal szemben.
13. Befolyásolhatja-e egy kockázat érzékelését a helyzet megfogalmazása?
Igen. Ha a megfogalmazásban a nyereségről van szó, a kockázatkerülés kerül előtérbe, ha
veszteségről akkor viszont a kockázatkeresés.

20. Mit jelent a piactisztító ár fogalma, és miért nevezik így?

Mind a termelőknek, mind a fogyasztóknak érdeke, hogy az ár és a megtermelt mennyiség
egyaránt a keresleti és a kínálati görbe metszéspontja által meghatározott mennyiséget vegye
fel. Ezt az árat nevezzük piactisztító árnak. Az ár megtisztítja a piacot a holtteher költségek
nagy részétől.

21. Mit jelent az időpreferencia-ráta fogalma és milyen közgazdasági fogalom

kapcsolódik hozzá?
A tőkejavak és a fogyasztói javak esetében is igaz, hogy többet ér egy jószág ma, mint holnap.
Hogy mennyivel ér többet azt az időpreferencia-ráta határozza meg.
A piaci kamatláb fogalma kapcsolódik hozzá, a piaci kamatlábakból számolják ugyanis vissza
a fogyasztók átlagos időpreferencia-rátáját.
22. Mit jelent az, ha egy vállalkozás bétája 2 értékű?
Ha a béta értéke 2 akkor a vállalkozásba fektetett tőke hozamának ingadozása a teljes piac
átlagos hozamának ingadozásához képest kétszeres.

10. Az állatkísérletekből kiderült, hogy...

a:a patkányok számára nem létezik Giffen-jószág
(b): a prérifarkasok nem tekintik gazdasági jószágnak a területet
c:a patkányok számára nem létezik rugalmatlan kereslet

Aumann matematikai példája és Kelley kölcsönös sorsirányításos pszichológia kísérlete

egyaránt a szinkronitás fontosságát mutatja
(igaz) Szinkronitás: két, egymással nem összefüggő dolog együttjárása. Kelley kölcsönös
sorsirányítás: igen, Aumann 10 feleség „kiterítése”: nem

9. Egy üzleti gondolkodónak legjobb, ha közgazdasági vagy mérnöki végzettsége van.

(Hamis) „Akármi lehet az alapképzettsége”

10. A viselkedésgazdaságtan irányzata elveti a klasszikus közgazdasági modelleket

(Hamis) „Az utóbbi időkben kialakult a közgazdaságtudományban egy új irányzat, a
viselkedésgazdaságtan [...] Ez az irányzat abból indul ki, hogy tartsuk meg a régi modelljeink
működési logikáját [...], de a modellek kiinduló feltételezéseibe építsünk be minél többet
pszichológiai ismereteinkből.” Tehét nem veti el, hanem ráépít.

12. Ha az üzleti terv súlyosan alulteljesül, akkor a cég piaci értéke mindig csökken
(Hamis)

14. A befektető fő feladata a befektetési tárgyalások során, hogy igyekezzen leleplezni a

befektetést kérő vállalkozó blöffjeit
(Hamis)
A multik azt erőltetnek a vásárlókra, amit épp érdekük eladni és ezt erőfölényük miatt
meg is tehetik.
(Hamis?) Ilyen csúnyán anti-kapitalista dolgot a Mérő sosem mondana.

20. Egy befektető általában igyekszik többségi tulajdonrészt szerezni a befektetésben,

hogy részleteiben is...
(Hamis?)

Ha két gazdasági kérdés matematikailag azonos, akkor a válaszok is azonosak kell, hogy
legyenek rájuk
(Hamis) Pszichológiai tényezőket is figyelembe kell venni (Kudos to Lilla)