A fogyasztói magatartás és a kereslet

Fogyasztói döntést befolyásoló külső és belső tényezők:

Külső tényezők:
→ Nomináljövedelem: Ténylegesen pénzhez kapott pénzösszeg
→ Reáljövedelem: Az az áru és szolgáltatás mennyiség, amit a nomináljövedelem
adott árakon meg tudunk vásárolni
→ Ár (termék): Amit a vevő hajlandó adni, illetve az eladó szeretne kapni az adott
termékért, szolgáltatásért
→ Szűkösség: Nem lehet kielégíteni maradéktalanul szükségleteinket.
Szűkösséget a jószágok ára és a nomináljövedelem jelenti

Belső tényezők:
→ Szükséglet: A fogyasztó szükségletei kielégítésére törekszik, a fogyasztás végső célja
a szükséglet kielégítése
→ Hasznosság: Valamely jószág hasznos tulajdonságainak összeségét értjük
→ Preferencia rendszer: A fogyasztó 2 jószág összehasonlításakor eltudja dönteni, hogy
számára melyik hasznosabb

Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezők:

Preferencia-rendszer:
− Hasznosnak tekintünk minden olyan jószágot, amely a szükségleteinket ki tudja elégíteni
− A fogyasztók a hasznosságuk alapján rangsorolják a javakat
→ Ezt a rangsort nevezzük preferencia rendszernek
↓
a preferencia-rendszer azt jelenti, hogy a fogyasztó 2 jószág
összehasonlításakor eltudja dönteni, hogy számára melyik a hasznosabb

A fogyasztói döntés tényezői

Belső tényezők Külső feltételek (korlátok)

Szükségletek Szűkösség

Hasznosság alapján Ár

Nomináljövedelem
Szükségletek rangsora=
preferencia-rendszer Fizetőképes szükséglet= kereslet
Reáljövedelem

FOGYASZTÁS
Racionális fogyasztó:
− Mindennapos probléma a szűkösség
↓
a fogyasztó számára szűkös az erőforrás a jövedelemre
− Habár korlátozottan áll rendelkezésre a jövedelem, mégis sokféle módon elkölthető
↓
Választási lehetőség

döntései mérlegelnie kell

1-1 termék megvásárlásával kapcsolatban
− Ezekből a döntésekből születik meg 1-1 termékpiaci kereslete
− A körülmények azonban mindig változnak
■ ár
■ jövedelem
■ ízlésünk
− Meghatározzák fogyasztásunkat→ megváltoztatják a termék iránti keresletet
− Racionálisnak tekintjük azt a fogyasztót, aki a döntéseiben az adott feltételek mellett a
lehető legjobb eredmény elérésére törekszik, valamint a választásaikban következetes

Teljes haszon, határhaszon, telitettségi pont:

Hasznosság:
 Nincs meghatározott mértékegysége
 haszonegységekkel mérhető→ számszerűsíteni tudjuk

Teljes haszon (összhaszon):

 Az a szám, amely megmutatja, hogy az egyes jószágmennyiségek elfogyasztása
után mennyi hasznot szerzett a fogyasztó
 Jelölése: TU (Total utility)

Határhaszon:
 Az a szám, amely megmutatja, hogyan változik a fogyasztó összhaszna, ha egy
egységgel növeli valamely termék fogyasztását
 változást jelöl (∆)
 Jelölése: MU (manginal utility)
 MU= ∆TU
∆Q

Telitettségi pont:
 Egy adott jószág olyan mennyisége, amelynél a fogyasztó összhaszna már nem nő
tovább
 Teljes haszon maximális
 A határhaszon értéke nulla
Gossen I törvénye: Az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a
teljes haszon egyre kisebb mértékben nő.
(Csökkenő határhaszon törvénye)

Gossen II törvénye: Alapján a fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az

utolsó pénzegység által nyerhető határhaszon bármelyik termékre
azonos.
MUx/Px= MUy/Py….= MUz/Pz