1

Munkagazdaságtan

1
 2

2. fejezet
A munkaerőpiac áttekintése

MUNKAERİPIAC
Az a piac, amely a dolgozókat allokálja a munkahelyek között, és a foglalkoztatási döntéseket
összehangolja.
A munkaerı szolgáltatásainak összes vásárlójából (= munkáltatók) és eladójából (= dolgozók)
áll.
Munkaerıpiac lehet:
1. Országos (résztvevık országra kiterjedıen keresik egymást)
2. Helyi (helyben keresik egymást)
3. Szakszervezeti képviselető
4. Belsı (határozott szabály és eljárás-együttes irányítja egy vállalaton belül a
munkaviszonyt)
5. Másodlagos (kisebb munkáltatóknál, nincsenek szabályok, alacsony bér, ingatag állás)

A MUNKAERİ-ÁLLOMÁNY ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG
4 fı áramlás a munkaerı-piaci státusok között:
1. foglalkoztatott dolgozók munkanélkülivé válása ⇒ kilépés, állományon kívül helyezés
2. munkanélküli dolgozók alkalmazáshoz jutása ⇒ új felvétel, visszahívás
3. munkaerı-állományba tartozók kikerülése az állományból ⇒ nyugalomba vonulás,
lemorzsolódás (munkavégzés, -keresés abbahagyása vmilyen okból)
4. sosem dolgozók és lemorzsolódottak feltőnése ⇒ új belépés, visszalépés

munkaerı-részvételi ráta:
munkaerı-állomány / népesség (férfiaké csökken, nıké drámaian nı)
munkanélküliségi ráta:
a munkanélkülieknek a munkaerı-állománybeliekhez viszonyított létszámaránya.
Feszes, ha bıséges álláslehetıség, kevés munkanélküli. (~ 5%)
Laza, ha sok dolgozó, könnyen betöltik az álláshelyeket. (≥ 7%)

2
 3

ÁGAZATOK ÉS FOGLALKOZÁSOK: ALKALMAZKODÁS A VÁLTOZÁSOKHOZ

A munkahelyi ágazatok megoszlásának eltolódása, az egyes szektorokon belül a termelési
technológiában bekövetkezett változások együttesen azt is megkövetelték, hogy a dolgozók új
szakképzettségeket szerezzenek, és új munkahelyeken dolgozzanak.

A MUNKÁBÓL SZÁRMAZÓ KERESLET

A munkaerıpiac résztvevıi egyidejőleg szolgálják a különbözı munkaerı-fajták allokálását
és ármegállapítását. Ezek az árak jelzésekként/ösztönzıkként hatnak az allokációs
folyamatokban, amely egyéni és önkéntes döntéseken alapul.
A munkaerı árának nagy jelentısége van a jövedelem és a vásárlóerı meghatározásában.
Bértétel: a munkaerı egy órára számított ára.
Nominálbér: az az összeg, amelyet a dolgozó folyó dollárban óránként kap. A különbözı
dolgozók adott idıpontban kapott bérének összehasonlítására használható.
Reálbér: nominálbér / árak vmilyen mérıszáma, megmutatja, hogy mennyit lehet vásárolni a
dolgozó nominálbérébıl.
Pl. 64$-t keres, 32$ egy pár cipı ára, a dolgozó naponta két pár cipı ellenértékét
keresi meg. ⇒ Reálbér = 64/32 = 2
Fogyasztói árindex (CPI): mérıszám a fogyasztók által különbözı évben fizetett árak
összehasonlítására.

Meghatározzuk, hogy mennyibe kerül a fogyasztói javak, szolgáltatások
vmilyen kosara az egyes években. A kosár költségét a bázisidıszakban 100-nak
vesszük, többi évi indexet ehhez arányítva határozzuk meg.

2 probléma az összehasonlítással kapcsolatban:
1. A fogyasztók idıvel – az árak változásaira reagálva - változtatnak az
általuk megvásárolt jószágkosáron. Így a kosarat idırıl idıre aktualizálni
kell.
2. Javak és szolgáltatások minısége; eddig nem sikerült jó módszert találni
a minıségváltozások hatásának gyakorlatban alkalmazható
elkülönítésére.
⇒ Egyes közgazdászok szerint a CPI túlbecsüli az inflációt(akár évi 1 %ponttal)

Annak eldöntését, hogy a reálbérek emelkedtek-e v csökkentek, befolyásolja az,
hogy a fogyasztói árindex milyen pontosan méri a vásárlóerı idıbeli változását.

Bér: idıegységre számított fizetés.

Kereset: bér és ledolgozott idıegységek számának szorzata.

3
 4

Jövedelem: egy személy/család rendelkezésére álló összes

erıforrás vmely idıszak folyamán, mely magában foglalja
a keresetet és a nem munkából származó jövedelmet
(osztalék, kamat, utalvány ,támogatás, segély).
Összjavadalmazás: kereset + kiegészítı természetbeni (egészségügyi ellátás, biztosítás,
fizetett szabadság) vagy halasztott (nyugdíjbiztosítás) juttatások.

HOGYAN MŐKÖDIK A MUNKAERİPIAC?

munkaerıpiac Fı piacok, melyeken a vállalat a ráfordításait megvásárolja.

3 piac tıkepiac
termékpiac → Az a piac, melyen a kibocsátást értékesíti.
A munkáltatók döntéseit mindhárom piacon fennálló feltételek befolyásolják.
A dolgozóknak emellett az idı eltöltésének egyéb lehetıségeit is figyelembe kell venniük.

Fı munkaerı-piaci kimenetelek:
a) Foglalkoztatási feltételek (bérek, javadalmazási szintek, munkafeltételek)
b) Foglalkoztatási szintek
Bármely munkaerı-piaci kimenetelt a kereslet és a kínálat erıi is befolyásolják.

A MUNKAERİ-KERESLET
A kibocsátás és a munkaerı+tıke egyesítése 3 erıtıl függ:

Termék iránti kereslet (P)

Vállalatok által adott áron megszerezhetı (input) munkaerı és tıke mennyisége

Rendelkezésre álló technológiák közötti választás (T)
L=L(Q,W,R,T)
Hogyan befolyásolja a vállalat által foglalkoztatott dolgozók számát a 3 tényezı változása?
(most egyszerre csak egy változik!)
A bérek változása
Görbe mentén mozgunk.

4
 5

1. Bér nı → költség nı, termékár nı, termék-kereslet csökk., kibocsátás csökk.,

foglalkoztatottság csökk. ⇒ mérethatás (kisebb termelési volumennek a
kívánt foglalkoztatásra gyakorolt hatása)
2. Bér nı → munka relatív költsége nı, tıkeigényesebb technológia, több tıkeinput,
alacsonyabb foglalkoztatottság ⇒ helyettesítési hatás (munkaerıt tıkével
helyettesítik)
bér
Keresleti görbe: bérek és a foglalkoztatás közti összefüggés.
→ Negatív meredekségő
– ha a bérek növekednek, D
kevesebb munkaerıre van igény.
dolgozók
száma
Keresletet befolyásoló egyéb tényezık változása
1. termék iránti kereslet nı → kibocsátás nı, munkaerı-kereslet nı → görbe jobbra
tolódik
2. tıkekínálat nı, tıkeár csökken
→ termelési költség csökken, termelés nı, foglalkoztatottsági
szint nı, munkaerı-kereslet nı (mérethatás)
→ tıkeigényesebb technológia, munkaerı-kereslet csökken
(helyettesítési hatás) → görbe balra tolódik
⇒ tıkeár esésének 2 ellentétes hatása van a munkaerı-keresletre.
Tehát a gazdaságelmélet nem ad egyértelmő elırejelzést arra nézve, miként hat a tıkeár
esése a keresletre.
Piaci, ágazati és vállalati kereslet
Kereslet 3 szinten elemezhetı:
1. Egy bizonyos vállalat
2. Egy ágazat (pl. iparág)
3. Teljes munkaerıpiac
Hosszú és rövid táv
Rövid távon a munkáltatók nehezen tudnák tıkével helyettesíteni a munkaerıt, fogyasztók
sem változtatnak jelentısen a keresletükön.
Hosszú távon a bérek és a keresletet befolyásoló egyéb tényezık változására adott válaszok
jelentısebbek.

A MUNKAERİ-KÍNÁLAT
Piaci kínálat
A munkaerı-kínálat pozitív összefüggésben áll a szóban forgó piacon fennálló bértétellel, a
máshol fizetett bérek változatlansága mellett.
S
Kínálati görbe: (mint a keresleti görbe), de meredeksége pozitív. bér
Hány dolgozó kíván a piacra lépni
az egyes bérszintek mellett.

dolgozók
Vállalati kínálat száma

Vállalatok bérelfogadók;
ha versengeni kell a munkaerıpiacon, akkor a béreknek,
melyeket dolgozóiknak fizetnek, nagyon közel kell lenniük a fennálló bérhez.

A többiek által fizetett bérnél alacsonyabb bér fizetésével nem lehet dolgozót találni.

5
 6

Magasabb bér fizetésével többet fizetne, mint amennyivel megfelelı számú és

minıségő munkavállalót vonzhatna.
⇒ kínálati görbe ezért vízszintes: a fennálló bérszinten a vállalat annyi dolgozóhoz jut,
amennyire szüksége van.

A BÉR MEGHATÁROZÁSA
A fennálló bért nagymértékben befolyásolják a kereslet és kínálat erı.
A piactisztító bér
bér S

dolgozók
száma
Bértétel, amelynél a kereslet egyenlı a kínálattal, a piactisztító vagy piaci egyensúlyi bér.
We bérszint – emellett a munkáltatók a munkahelyeiket be tudják tölteni, és minden
munkavállaló talál munkát ezen a piacon.
− nincs sem többlet, sem hiány.
− a piac egyensúlyban van.
− szabadon mőködı piacon ez az, ami érvényre jut.
− fennálló bérré válik.

Az egyensúly megbomlása
Változás következhet be a keresleti és kínálati görbe eltolódásával is. Ekkor az egyensúlyi
bér is eltolódik.
Egyensúlyhiány és piacon kívüli hatások

Nem mindig vagy nem azonnal alakul ki piactisztító bér.

A munkaerıpiac olyan erıknek van kitéve, melyek akadályozzák mind a bérek, mind a
foglalkoztatottság alkalmazkodását a keresletben vagy kínálatban fellépı
változásokhoz.

Alkalmazkodás más korlátai: piacon kívüli erık; jogszabályok, szokások, intézmények,
melyek korlátozzák az egyének, vállalatok választási lehetıségeit.

A munkaerıpiac gyorsabban igazodik a piaci erıkhöz, amikor azok a bérek emelését
indokolják, mint amikor a csökkenését.

Piaci szint fölötti bér (a munkaerı kínálata meghaladja a kínált munkahelyek számát)
fennállása esetén munkanélküliség lép fel.
Szakszervezetek a munkaerıpiacon

Szakszervezetek a dolgozókat képviselik, a kínálati görbét befolyásolják.

2 féle mód:
1. Szerzıdés vagy kollektív alku-megállapodás alapján mőködik, mely a munkáltató
belátására bízza a dolgozók kiválasztását. Ezek kiterjednek a bérekre,
javadalmazásokra, munkafeltételekre, panaszok intézésében követendı eljárásokra,
ill. elıléptetést és állományon kívül helyezést meghatározó szabályokra. A
megállapodás mindenkit köt.
− Szerzıdések vízszintessé teszik a kínálati görbét.
2. Kínálat közvetlen korlátozása. (ez a ritkább) A szakszervezet szabja meg a tagok
számát és személyét. Így megszabja a piaci munkaerı-kínálat szintjét is.

A szakszervezetek a piactisztító szint fölé emelik a bért.

6
 7

AZ ELMÉLET ALKALMAZÁSAI
KI ALULFIZETETT ÉS KI TÚLFIZETETT?

Munkáltatók és munkavállalók más normák szerint ítélik meg a béreket.

Törekedjünk szőkös erıforrásaink lehetı leghatékonyabb felhasználására, ami magában
foglalja, hogy a kibocsátást a legkevésbé költséges módon kell megtermelni a legtöbbet
kihozva az erıforrásokból.
Egyensúlyi szint feletti bérek

Túlfizetettség: ha a bér magasabb, mint a munkakörre vonatkozó piaci egyensúlyi
bér.
− Munkaerı-felesleg, munkáltatók többet fizetnek
− Ha csökkentenék a béreket → nıne a kibocsátás, csökkenne a termékár;
többen találnának munkát
Egyensúlyi szint alatti bérek

Alulfizetettség: ha a bér az egyensúlyi szint alatt van.

Munkáltatók nehezen találnak dolgozót, munkaerı-hiány

Ha növekednének a bérek → emelkedne a kibocsátás, vonzóvá válna a piac a
dolgozók számára
Gazdasági járadékok

Egyének szintjén bér összevetése a rezervációs bérekkel (az a bér, amely alatt a
dolgozó visszautasítaná az adott munkahelyet.

Az az összeg, mellyel egy dolgozó bére meghaladja a rezervációs bérét, az illetı
gazdasági járadéka.

Vmely ágazattal szembeni kínálati görbe a rezervációs bérek listája, amely megmutatja
az egyes bérszinteken rendelkezésre álló munkaerıt.

A tényleges bér és a rezervációs bér közötti különbség a járadék összege.

A munkáltatók nem ismerik a dolgozók rezervációs árait, kideríteni költséges lenne.

A munkáltató a munkakör, gyakorlottsági szint, ledolgozott idı vagy az érdemekkel
kapcsolatos megfontolások alapján fizet.
− Kivétel a kétlépcsıs bérrendszer: a vállalat az új belépıinek alacsonyabb
bért fizet, hogy meglévı dolgozóinak fizetését ne kelljen csökkenteni. Tehát
az új dolgozótól vonnak el járadékot.
NEMZETKÖZI ELTÉRÉSEK A MUNKANÉLKÜLISÉGBEN

A munkanélküliség gyakoriságának és idıtartamának mérıszámai segítik a piacon
kívüli erık országok közötti összehasonlítását.

7
 8

3. fejezet
A munkaerő-kereslet

A munkaerı-kereslet származékos kereslet; dolgozók közremőködésével hozzájárul javak

és szolgáltatások értékesítési célú termeléséhez.
A kormányzati befolyásolás (elıírások, szabályozások) a munkáltatók költéseit növeli.
Ha a munkaerı-keresleti görbe a bértétel csökkenı függvénye, a befolyásolás csökkentheti a
foglalkoztatást.
Feltevések:

NYERESÉGMAXIMALIZÁLÁS

Kibocsátás növelése vagy csökkentése
− vállalat csak az ellenırzési körébe tartozó változókat módosíthatja

Marginális (kicsi), napi változtatások szemben a jelentıs döntésekkel

Ráfordítások változtatása

Adott ráfordítást a többi változatlansága mellett vizsgáljuk. (tıke, munka)

A vállalat akkor növeli kibocsátását, ha az egy egység értékesítésébıl származó bevétel-
növekedés nagyobb, mint az elıállítás pótlólagos költsége.

Amíg a kibocsátás újabb egységébıl származó határbevétel nagyobb, mint a határköltség,
a vállalat tovább bıvíti a kibocsátást. (fordítva is igaz)

A nyereség akkor maximális, ha a határbevétel egyenlı a határköltséggel.

A vállalat két ráfordítástípus/termelési tényezı; munkaerı és tıke egyesítésével állítja
elı kibocsátását.

3 szabály a ráfordítások felhasználásáról:
Ha a ráfordítás egy további egységével elıállított jövedelem
a) nagyobb a pótlólagos kiadásnál, bıvítsük a ráfordítást egy egységgel!
b) kisebb a pótlólagos kiadásnál, csökkentsük a ráfordítás igénybevételét!
c) egyenlı a pótlólagos kiadással, a ráfordítás további változtatása nem kívánatos!

A PÓTLÓLAGOS RÁFORDÍTÁSEGYSÉGBİL SZÁRMAZÓ HATÁRJÖVEDELEM

Határjövedelem = határtermék x határbevétel

Az egységnyi ráfordítás által elıállított határjövedelmet a ráfordítás határtermék-
bevételének nevezzük.

Határtermék: MPL
− A munkaerıegységek változása (∆L) által a fizikai kibocsátásban elıidézett
változásként (∆Q) határozzuk meg, változatlanul tartva a tıkét:
→ MPL = ∆Q / ∆L
− A tıke határtermékét a tıkeállomány egységnyi változásához (∆K) kapcsolódó
kibocsátás-változásként határozzuk meg, változatlanul tartva a munkát:
→ MPL = ∆Q / ∆K

Határbevétel: MR
− Annak a termékpiacnak a jellemzıitıl függ, ahol a kibocsátást eladják.
− Ha a vállalat tiszta versenypiacon mőködik, az értékesített kibocsátás egységére esı
határbevétel egyenlı a termék árával (P).

8
 9

− Ha a vállalat monopolhatalommal rendelkezik, a pótlólagos kibocsátásegységek csak

akkor adhatók el, ha a vállalat csökkenti a termék árát; a határbevétel kisebb, mint az
ár. (MR < P)

Határtermék-bevétel
− MRPL = MPL x MR (ált. eset)
− MRPL = MPL x P (versenypiacon)

− MRPK = MPK x MR (ált. eset)

− MRPK = MPK x P (versenypiacon)
−

A PÓTLÓLAGOS RÁFORDÍTÁS HATÁRKÖLTSÉGE

A ráfordítás-típusok pótlólagos egységeinek igénybevétele növeli a vállalat összköltségét.

Versenypiac (Ha a vállalatnak nincs befolyása az árra, a piaci árat fizeti.)
− ráfordítás határköltsége = az egységárral

Monopolisztikus piac (Ha a vállalatnak van befolyása a dolgozóinak fizetett bérre.)
− határköltség > az egységár

A MUNKAERİ IRÁNTI RÖVID TÁVÚ KERESLET,

HA MIND A TERMÉK-, MIND A MUNKAERİPIAC VERSENYPIAC

Rövid távon a vállalat nem tud módosítani tıkeállományán.

− Módosítsa-e kibocsátási szintjét?
−

DÖNTİ FELTEVÉS: CSÖKKENİ MPL

Pl. autókereskedésben
Elsı eladó határterméke MPL=10.
Új, felvett eladó határterméke MPL=11.
Harmadik, újabb eladóé MPL=5, egy negyediké MPL=3.
Amíg a munkaerı hozzáadásával növekszik a kibocsátás, a munkaerı határterméke pozitív.
A harmadik eladó felvételével a határtermék csökken (5-re, majd 3-ra).
Csökkenı határhozadék: a munkaerı minden pótlólagos növekményének elıbb-utóbb egyre
kisebb és kisebb kibocsátás-növekedést kell eredményeznie.
Ahogy a foglalkoztatás bıvül, minden újabb dolgozóra a
tıkeállományból egyre kisebb rész jut, amelyet munkájához
igénybe vehet.

A NYERESÉGMAXIMALIZÁLÁSTÓL A MUNKAERİ-KERESLETIG
A nyereség csak akkor maximális, ha a foglalkoztatás olyan, hogy a munkaerı bármely
további egységnyi változtatása a határkiadással egyenlı határtermék-bevételt eredményez:
MRPL = MEL
A munkaerı-ráfordítás nyereségmaximalizáló szintjénél (pénzegységben):
MPL x P = W
MPL = W / P

9
 10

Ez utóbbi mindkét oldala fizikai mennyiségeket fejez ki.

MPL
W/P

(W/P)0
MPL

E1 E0 E2 Foglalkoz-
tatás (E)
A munkaerı-kereslet és a reálbér

a meredekség negatív → Minden újabb
igénybe vett munkaerıegység egyre kisebb
kibocsátás-növekedést eredményez.

A vállalat rövid távú munkaerı-kereslete
megegyezik munkaerıhatártermék-görbéjének
süllyedı szakaszával.

A munkaerı-keresleti görbe lehet a pénzbér süllyedı függvénye is.

Piaci keresleti görbék

= a vállalati görbék összegzése. (negatív lejtés)

Ha a reálbér csökken, nı azon dolgozók száma, akiket a meglévı vállalatok alkalmazni
kívánnak. (és fordítva)

Vállalat keresleti görbéje azt mutatja, hogy az egyes bérszintek mellett az illetı vállalat
mennyi munkaerıre tart igényt.
Ellenvetések a kereslet határtermékenységi elméletével szemben
1. A munkáltatók rendszerint nem ismerik a nyereségmaximalizálás szabályait, és nem
tudják pontosan mérni/értékelni az egyes munkaerı-egységekkel elıállítható
kibocsátást.
DE: A munkáltatók ismernek összefüggéseket. Aki nem elég jó profitmaximalizáló, az
a piacon nem marad fent sokáig.
2. Munkaerı hozzáadásával változatlan tıkeállomány mellett egyáltalán nem növelhetı a
kibocsátás. (Fix K mellett L határterméke 0.)
DE: Olyan technikák esetében, melyek látszólag személyenként egy-egy gépet tesznek
szükségessé, a munkaerı határterméke általában nagyobb 0-nál, ha a tıkeállomány
változatlan.

A MUNKAERİ IRÁNTI KERESLET VERSENYPIACON,

HA MÁS RÁFORDÍTÁS IS VÁLTOZHAT

A MUNKAERİ IRÁNTI KERESLET HOSSZÚ TÁVON

W = C
MPL x P = W → P = W / MPL
MPL MPK
MPK x P = C → P = C / MPK

A nyereség maximalizálásához a vállalatnak oly módon kell alakítania munkaerı- és

tıkeráfordítását, hogy egy további kibocsátásegység munkaerı felhasználásával való

10
 11

elıállításának határköltsége egyenlı legyen egy további kibocsátásegység

tıkefelhasználással való elıállításának határköltségével.

Hogy a vállalat maximálja profitját, olyan ponton kell mőködnie, hogy sem a
munkaerı, sem a tıke további marginális változtatásával ne lehessen sem csökkenteni a
költségeket, sem pedig más módon növelni a nyereséget.

A béremelés hatása:
1. ↑W → MPL x P < W → ↑MPL → ↓L mérethatás
2. ↓L → ↓MPK → MPK x P < C → ↑MPK → ↓K
3. L-t helyettesíteni kell K-val, így olcsóbban termel (helyettesítési hatás)
⇒ Konklúzió: ↑W → ↓L

KETTİNÉL TÖBB RÁFORDÍTÁS

Egyéb ráfordítások: nyersanyagok, energia

Bármely munkainput iránti kereslet a sajátbér és a többi munkainput bérének
függvénye.

Ha két ráfordítás (j és k) a termelésben…
1. Helyettesítık (helyettesítési és mérethatás is)
a) Ha a helyettesítési hatás erısebb, akkor j és k bruttó helyettesítık → ↑Wk → ↑Ej
b) Ha a mérethatás erısebb, akkor j és k bruttó kiegészítık → ↑Wk → ↓Ej
2. Kiegészítık (csak mérethatás)
− ↑Wk → ↓Ej

A j iránti kereslet, ha k ára:

a) b)
A j ráfordítás A j ráfordítás
bére (Wj) bére (Wj)

D0 D1 D1 D0
A j ráfordítás igénybevétele (Ej) A j ráfordítás igénybevétele (Ej)

A MUNKAERİ IRÁNTI KERESLET,

HA A TERMÉK PIACA NEM VERSENYPIAC

a termékpiac monopolpiac → a munkaerıpiac monopszonisztikus

a monopólium addig vesz fel dolgozókat, míg nem lesz:

MRPL = MR x MPL = W
MR/P x MPL = W/P
MR/P < 1

Monopólium esetén a kibocsátás és a foglalkoztatás szintje is alacsonyabb, mint
versenyviszonyok között.

Monopólium növelheti a hasznosságot, ha magasabb béreket fizet, melynek költségeit a
fogyasztókra hárítja.

11
 12

MONOPSZÓNIUM A MUNKAERİPIACON
Amikor vmelyik munkaerıpiacon csak egy vállalat vásárol munkaerıt, az ilyen vállalatot
monopszóniumnak nevezzük.

Képes befolyásolni a bértételt.

Nem bérelfogadó

jobbra emelkedı munkaerı-kínálati görbével néz szembe, azaz a felé irányuló görbe a
piaci kínálati görbe

NYERESÉGMAXIMALIZÁLÁS

jobbra emelkedı kínálati görbe → munkaerı-felvétel határköltsége meghaladja a bért

addig kell felvenni dolgozókat, míg nem teljesül, hogy:
MRPL = MEL

határkiadás meghaladja a bért → MEL a kínálati görbe felett lesz



Pl. 7$ órabérrel 9 dolgozó → bérköltség óránként 63$
ha 10 dolgozó, akkor 7,5$ órabér → bérköltség 75$
⇒ egy további dolgozó felvétele tehát óránként 12$-ba kerül, ami több mint a 7,5$-
os bértétel
Pénzbér
MEL Kínálat
X

Z
WC
T
WM
Y
MRP

EM EC ET Foglalkoztatás

X = profitmaximalizáló szint



Y pontban EM dolgozó megszerzéséhez szükséges bértétel W

Monopszonista számára (a határkiadás) MRPL, MEL > W (feltéve, hogy minden
dolgozó ugyanannyi bért kap)

Monopszonista viselkedés versenyzı munkaerıpiacon is létrejöhet.

HOGYAN REAGÁL A MONOPSZONISTA A KÍNÁLAT ELTOLÓDÁSÁRA

ÉS A KÖTELEZİ BÉREMELÉSRE?

(Versenyzı piac esetében: Ha a kínálati görbe balra tolódik, vagy a bérek a piactisztító
szint fölé emelkednek, akkor csökken a foglalkoztatás.)

monopszónium esetén nincs munkaerı-keresleti görbe, a vállalat nem bérelfogadó
A munkaerı-kínálat MEL értékét növelı eltolódása

kínálat balra tolódik → rövid távon bér nı, foglalkoztatási szint csökken
hosszú távon a munkát tıke helyettesíti, MEL → ML/MPL > C/MPK

12
 13

A kötelezı bér hatása

= kötelezı minimális bér

2 alapeset: kötelezı bér…
− alacsonyabb, mint amit a vállalat egyébként fizetne (irreleváns eset)
− magasabb, mint amit a vállalat egyébként fizetne (releváns eset)

Ha a kötelezı bér magasabb, de viszonylag közel van ahhoz a bérhez, amit a
monopszonista amúgy is fizetne, akkor rövid távon mind a bér, ind a foglalkoztatás
nıhet.

Hosszú távon még ebben az esetben is csökkenhet a foglalkoztatás.

Ha az új bér csökkenti a vállalat számára a munkaerı-határkiadást, a foglalkoztatottság
bizonytalanul reagál.

A kínálati görbe minden olyan eltolódása, ami növeli a munkaerı-kiadást, egyértelmően
csökkenti a foglalkoztatást.

Pénzbér
E MEL

Kínálat
A
Wm’
B C D
Wm

W0
MRP

E0 Em E1 Foglalkoztatás

POLITIKAI ALKALMAZKODÁS:
A MUNKÁLTATÓI BÉRTÖMEGADÓK ÉS
BÉRTÁMOGATÁSOK MUNKAERİ-PIACI HATÁSAI

KI VISELI A BÉRTÖMEGADÓ TERHÉT?

Adó kivetése elıtt a munkavállalók által kapott bér (W0) azonos a munkáltatók által
fizetett bérrel. (W0)

Adó kivetése után a munkáltatók bérköltsége X összeggel meghaladja azt, amit a
munkavállalók kapnak.
→ A munkáltató csökkenti a felvett dolgozók számát.
Munkaerı-kínálati többlet alakul ki. Foglakoztatás is visszaesik.
→ Ez kiküszöbölhetı: ha a munkavállalói bér csökken.
→ Bérek nem csökkennek az adó teljes összegével.
→ A munkavállalók csökkentik munkaerı-kínálatukat, ahogy bérük csökken, s a
vállalatoknak nehezebbé válik dolgozót találni.
→ A bér (W0-X) szintre süllyedését megakadályozza a munkaerıhiány. Így a bér W0
és (W0-X) között lesz.
⇒ A munkáltatói bértömegadó terhének egy részét a munkáltatók, egy részét pedig a
munkavállalók viselik alacsonyabb bértétel és alacsonyabb foglalkoztatási szint
formájában.
⇒ Hosszú távon a bértömegadó a bérekre hárul, a foglalkoztatásra alig.

13
 14

A FOGLALKOZTATÁS TÁMOGATÁSA, MINT A SZEGÉNYEK SEGÍTÉSÉNEK EGYIK ESZKÖZE

Kormányzati támogatás, bértömeg-támogatás (pl. pénzbeli v adókedvezmény)

Csökkenti a munkaerı igénybevételének költségét.

Munkaerı-keresleti görbe felfelé tolódik

Általános: nem függ a felvettek jellemzıitıl

vagy Szelektív (célzott): bizonyos célcsoportok

3.A Függelék

technikai helyettesítési határráta (MRTS):

A tıke mennyiségének az a csökkenése, amely a munkaerı mennyiségének adott
növekedése mellett a kibocsátás változatlan szinten tartása esetén lehetséges, a tıke és
a munka között.

Mennyivel kell a tıke mennyiségét csökkenteni a kibocsátás egy egységnyi
csökkentéséhez, ha elegendı többletmunkaerıt veszünk fel ahhoz, hogy ez a
kibocsátás egy egységgel növekedjen.

Az MRTS negatív, mert ha L nı, akkor K-nak csökkennie kell, hogy Q változatlan
maradjon.

MRTS = (∆K/∆L) | Q állandó
Reálbér: egy további munkaerıegység költsége.
Határtermék: egy további munkaerıegység révén létrejövı kibocsátás.
MPL = W/P a vállalat munkaerı-keresleti görbéje rövid távon egyenlı a munkaerı-
határtermék-listájával.
MRTS = – MPL/MPK = – W/C (egyenlıkiadás-egyenes meredeksége)

14
15

4. fejezet
Munkaerő-keresleti rugalmasságok
- A kérdés: milyen mértékben reagál a foglalkoztatási kereslet a bérek változásaira.
- Rugalmasság= 1%-os bérváltozás által elıidézett %-os foglalkoztatás változás.
- A kereslet sajátbér-rugalmassága:
η ii= %∆Ei/ %∆Wi η ii<0
• i= munkaerı kategória
• E= a kategória foglalkoztatása
• W= a kategória bére
• A bér növekedése a foglalkoztatás csökkenését okozza.
Kérdés: a rugalmasság abszolút értékének nagysága:
1. rugalmas kereslet (keresleti görbe): a rugalmasság > 1
2. rugalmatlan kereslet: a rugalmasság < 1
3. egységnyi rugalmasságú kereslet: a rugalmasság= -1

Fontos következmény:
1. rugalmas kereslet mellett az összkereset (E*W) csökken, ha W nı, mert a
foglalkoztatás gyorsabb ütemben zsugorodik, mint ahogy a bértétel emelkedik.
2. rugalmatlan kereslet mellett az összkereset nı, ha W nı.
3. egységnyi rugalmasság mellett változatlan marad, ha W emelkedik.
4.

• A bérekben bekövetkezı egységnyi változás a görbe mentén mindegyik pontban

ugyanazt a reagálást váltja ki.
• A keresleti görbe mentén egységben mérve azonos változások nem jelentenek azonos
százalékos változásokat.

15
16

A származékos kereslet Hicks- Marshall-féle törvényei

A sajátbér-rugalmasságot meghatározó legfontosabb tényezık

A kereslet sajátbér-rugalmassága magas, ha:

1. az elıállított termék iránti kereslet árrugalmassága magas.
2. az adott munkaerı-kategória könnyen helyettesíthetı más termelési tényezıkkel.
3. a többi termelési tényezı kínálata igen rugalmas (vagyis a többi termelési tényezı
igénybevétele áruk jelentıs növelése nélkül fokozható.)
4. a szóban forgó munkaerı-kategória foglalkoztatásának a költsége a termelés
összköltségének jelentıs hányada.

Ad.1.: A termékkereslet árrugalmassága:

- έ = %∆Q / %∆P έ<0
- minél nagyobb a termék iránti kereslet rugalmassága, annál nagyobb lesz a munkaerı
iránti kereslet rugalmassága.
 vállalati szinten rugalmasabb a munkaerı iránti kereslet, mint ágazati –vagy
piaci –szinten
• helyettesíthetı termékek az ágazaton belül (rugalmas termékkeresleti
görbe).
• ágazatok közt kevésbé helyettesíthetıség.
 a vállalati szintő áremelkedéshez képest az ágazati szintő áremelkedésnek
nincs olyan nagy hatása a keresletre.
 a bérrugalmasság hosszú távon nagyobb, mint rövid távon
(a termékpiacon hosszú távon nagyobb a kereslet árrugalmassága, rövid távon
nincsenek a terméknek jó helyettesítıi , ill. a fogyasztók kezét megköti tartós
fogyasztási cikkeik meglévı állománya.)

Ad.2.: A tıke és a munka helyettesítési rugalmassága:

- Minél könnyebb a munkaerı helyettesítése más termelési tényezıkkel (tıke), annál nagyobb
lesz keresletének bérrugalmassága.
- δ= %∆(K/L) / %∆(W/R*) δ>0

Ad.3.: A tıke kínálatrugalmassága:

- Hosszú távon az egyéb ráfordítások (tıke) árának felverése kevésbé valószínő, mint rövid
távon => hosszú távon a munkaerı iránti kereslet rugalmasabb, mint rövid távon.
- λ=%∆R / %∆K λ>0

Ad.4.: a munkaerı költségének hányada az összköltségben

- Minél nagyobb a munkaerı részesedése az összköltségbıl, annál nagyobb a kereslet
bérrugalmassága.
- C= W*L+R*K

1, 2., 3. törvény mindig fennáll

4. nem mindig áll fenn

A magyarázat: helyettesítési és mérethatás.

Helyettesítési hatás:
- Bér nı, munka relatív költsége nı a munkáltatókat arra készteti, hogy kevesebbet
vegyenek belıle igénybe és többet más ráfordításból, azaz több tıkeinput alacsonyabb
foglalkoztatás

16
17

Mérethatás:
- Bér nı, a termelés határköltsége nı  termékkereslet csökken, kibocsátás csökken
foglalkoztatás csökken

Ad.1.: A termékkereslet árrugalmassága: mérethatás.

- W nı  P nı  Q csökken  L csökken
- Hogy adott P növekmény mellett mekkora lesz Q, tehát L csökkenése: έ –tıl függ
(rugalmasság).

Ad.2.: A tıke és a munka helyettesítési rugalmassága: helyettesítési hatás.

- W nı  K nı  L csökken
- Rövid távon: nincs ilyen helyettesítési hatás.
- Hosszú távon: minél nagyobb a helyettesítési rugalmasság, annál nagyonn mértékben
csökken L.

Ad.3.: A tıkeár (bármely egyéb inputár) keresletrugalmassága: helyettesítési hatás.

- Ha a vállalat a béremelkedés miatt helyettesíteni kívánja a munkát, ezt a törekvését
korlátozza, ha ezzel felveri a tıkeinput árát. Minél inkább felveri, annál kevésbé helyettesíti a
munkaerıt.

Ad.4.: A munka költségének hányada az összköltségben: mérethatás.

- Ha az arány magas, akkor adott százaléknyi béremelkedés magasabb költségemelkedést
jelent = nagyobb áremelkedés = nagyobb kibocsátás-csökkenés = nagyobb L csökkenés
- Az összköltségen belüli csekély részesedés nem “védelmezheti meg” a nagyon jól
helyettesíthetı ráfordításokat  keresleti bérrugalmasságuk rendszerint nagy lesz.

A munkaerı-kereslet sajátbér-rugalmasságára vonatkozó becslések

a. rövid távú mérethatás
b. helyettesítési hatás
c. a kereslet hosszú távú teljes rugalmassága.

a. L%-os változása W%-os változásának hatására rögzített K mellett.

- a rövid távú keresleti rugalmasság = csak mérethatást tartalmaz = rövid távú
mérethatás  megközelíti a hosszú távú mérethatást, ha a termékpiaci helyettesítés
viszonylag gyors. (gyros☺)
- a mérethatás hosszú távon nagyobb, mint rövid távon (HT-n nagyobbak a termékpiaci
helyettesítés lehetıségei)
- egy tipikus vállalat ill. szőken értelmezett gazdasági ág esetében a rövid távú
munkaerı-keresleti görbe rugalmatlan (becslés, kb.: -0,5).
b. helyettesítési hatás: L%-os változása W%-os változásának hatására, rögzített Q
(kibocsátás) mellett = nem lép fel mérethatás (kb -0,5)
c. a munkaerı iránti kereslet hosszú távú teljes rugalmassága: a+b (kb -1)

A származékos kereslet törvényeinek alkalmazása: következtetéses elemzés

- Minél rugalmasabb a munkaerı iránti kereslet, annál kisebb lesz a bérnyereség, amelyet a
szakszervezetnek sikerül tagjai számára elérnie.
- Következésképpen:
1. A szakszervezetek nagyobb béremelkedést érnek el tagjaik számára rugalmatlan
munkaerı-keresleti görbéjő piacokon.

17
18

2. A szakszervezetek olyan lépéseket igyekeznek tenni, amelyek csökkentik a tagjaik

szolgáltatásai iránti kereslet bérrugalmasságát.
3. A szakszervezetek feltehetıen elıször azokon a piacokon törkszenek a dolgozók
megszervezésére, amelyeken a munkaerı- keresleti görbe rugalmatlan. (mivel ezeken
a piacokon nagyobb a szakszervezetbe tömörülés potenciális hozadéka)

A kereslet keresztbér-rugalmassága
- Több input, több munkainput, keresztár/bér – rugalmasságok.
Pl. ácsok bére nı = több téglaház = kımővesek iránti kereslat nı; vagy: ácsok bére nı =
házépítés csökken = gázszerelık iránti kereslet csökken.

A kereslet keresztbér- rugalmassága

ηjk= %∆Ej / %∆Wk
ηkj= %∆Ek / %∆Wj
- Pozitív keresztrugalmasság = a két ráfordítás egymás bruttó helyettesítıi
(egyik ráfordítás árának emelkedése növeli a másik iránti keresletet)
- Negatív keresztrugalmasság = bruttó kiegészítık
(pl.: a tizenévesek és a felnıttek egymás helyettesítıi, a tizenévesek bére csökken:
1. helyettesítési hatás: adott kibocsátás mellett a felnıttek foglalkoztatása csökken
2. mérethatás: nı minden ráforditás felhasználása.)
- A mérethatás és helyettesítési hatás relatív nagyságától függ, hogy a két ráfordítás
egymásnak bruttó helyettesítıje-e vagy bruttó kiegészítıje.
Mérethatás > helyettesítési hatás => bruttó kiegészítık
- (negatív keresztrug.)
- (a felnıttek foglalkoztatása és a tizenévesek bére ellentétes irányban mozog)
Helyettesítási hatás > mérethatás => bruttó helyettesítık
- (pozitív keresztrugalmasság)
- (a felnıttek foglalkoztatása és a tizenévesek bére ugyanabba az irányba mozog)

Alkalmazhatók-e a származékos kereslet törvényei a keresztrugalmasságokra?

Közvetlenül nem, de a mögöttük álló megfontolások és mechanizmusok igen.

Mérethatás: 4., 1. törvény.
Helyettesítési hatás: 2., 3., 4. törvény.

Mérethatás:
- Ad.4.: Adott munkainput költségének hányada az összköltségben: minél nagyobb ez a
hányad, annál nagyobb a mérethatás.
Ha az arány magas, akkor adott százaléknyi bércsökkenés nagyobb költségcsökkenést jelent =
nagyobb árcsökkenés = nagyobb kibocsátás növekedés = nagyobb foglalkoztatás emelkedés =
nagyobb valószínőséggel bruttó komplementaritás = keresztrugalmasság negative.

- Ad.1.: A termékkereslet árrugalmassága: W csökken (tizenévesek bére)  P csökken  Q

nı  összfoglalkoztatás nı (felnıttek + tizenévesek)
Tehát: minél nagyobb a termékkereslet árrugalmassága, annál nagyobb a mérethatás, és így a
bruttó komplementaritás valószínősége = negative keresztrugalmasság.

Helyettesítési hatás:
- Ad.2.: A helyettesítési hatás nagyobb, ha az a munkaerı-kategória, amelyiknek megváltozik
az ára, könnyen helyettesíthetı más termelési tényezıkkel.

18
19

Ha a két csoport könnyen helyettesíthetı egymással, akkor nagyobb lesz a helyettesítési hatás
(a bruttó helyettesíthetıség valószínősége) = pozitív keresztrugalmasság.
- Ad.3.: A rugalmasabb tényezıkínálati görbék (lapos munkaerı-kínálati görbe) a
keresztbérrugalmasságok esetében is – egyébként ugyanolyan körülmények között – nagyobb
helyettesítési hatáshoz vezetnek.
- Ad.4.: Minél nagyobb adott kategória részesedése az összköltségbıl, annál kisebb a
lehetısége annak, hogy e kategóriával a másik kategóriát helyettesítsük – kisebb helyettesítési
hatás.

A keresztrugalmassághoz kapcsolódó becslések

- A vizsgálatok valamely munkaerı-kategóriára nézve becslik a foglalkoztatás reagálását
máshol bekövetkezı bér-, ill. árváltozásra, állandó szinten tartva akibocsátást.
(ami a felhasznált tényezıknek csak az összetételében bekövetkezı változásra való
összpontosítást teszi lehetıvé).

A legfontosabb eredmények:
1. A munkaerı és az energia helyettesítıi egymásnak a termelésben, de helyettesíthetıségük
mértéke csekély.
2. A munkaerı és a nyersanyagok valószínúleg helyettesítıi egymásnak a termelésben, de a
helyettesíthetıség mértéke itt is csekély.
3. Nem tudjuk, hogy a szakképzett, illetıleg a szakképzetlen munkaerı helyettesítıje-e vagy
kiegészítıje a tıkének a termelési folyamatban.
- Annyi azonban igaznak tőnik, hogy a szakképzett (magas iskolázottságú) munkaerı
nagyobb valószínőséggel kiegészítıje a tıkének, mint a szakképzetlen, és ha mindkettı
helyettesítıje a tıkének, akkor a helyettesíthetıség mértéke a szakképzett munkaerı esetén
kisebb.
4. 3-asból: A szakképzett munkaerı a szakképzettlennél nagyobb valószínőséggel áll bruttó
komplementarítási viszonyban a tıkével.
Így jobban megértjük a szakképzett és szakképzetlen dolgozók keresetének alakulását, mert
az elmúlt nagyjánól egy évtized során drámaian csökkent a számítógépek és más magas
szinvonalú tıkejavak ára.
5. 3-asból: Adott %-os béremelkedés mellett a szakképzetlen dolgozók esetében nagyobb lesz
a helyettesítés (tıkével) miatti foglalkoztatásveszteség mértéke. Így a szakképzetlenek
sajátbér-rugalmassága nagyobb lesz, mint a szakképzett dolgozók esetében.
6. A bevándorlók és a bennszülöttek, az új és a régi bevándorlók között a helyettesíthetıség
és komplementaritás mértéke csekély.

Politikai alkalmazás- a minimálbértörvények hatásai

A nominális minimálbér (MW) és az átlagos órakereset (AHE) hányadósa:

19
20

MW0/AHE0 idıvel csökken, mert AHE emelkedik ( infláció, termelékenység emelkedése) 

a kormány magasabb nominális minimálbért határoz meg  az induló szintre téríti vissza a
minimálbér viszonylagos értékét.

A foglalkoztatásra gyakorolt hatás: elméleti elemzés

Aggodalmak:
1. Magasabb minimálbér, csökken a legkevésbé képzettek foglalkoztatása  az alacsony
bérő dolgozók, akik a béremelkedés után is alkalmazásban maradnak, azokon segít a
minimálbér növelése ( a továbbfoglalkoztatottak helyzete javul), azok, akik elvesztik
állásukat, még szegényebekké válnak ezáltal.
2. Ha az alacsony bérő munkavállalók iránti kereslet rugalmas, akkor a
továbbfoglalkoztatottak (alacsony bérő dolgozók) összkeresete csökken, ha a
minimálbér emelkedik.

Megfontolások:
1. Nominál vs. Reálbér:
- csökkenı reálminimálbér = kedvezıtlen foglalkoztatási következmények enyhülnek.
- Egységes nominális minimálbér (USA)  regionális ár-/ bérkülönbségek =>
regionális eltérések a reálminimálbérben  a legkedvezıtlenebb hatás abban a
régióban lesz, ahol a legalacsonyabbak a megélhetési költségek (magas
reálminimálbér)
2. Egyéb tényezık változatlanul tartása (pl. keresletváltozás hatása kiszőrendı).

EiH-E1 = a minimálbér növekedése által okozott munkahelyveszteség .

3. A lefedetlen szektorok problémája (a teljes veszteség kisebb, mint a lefedetlen szektor

vesztesége).

20
21

- akármekkora a lefedetlen szektor, a foglalkoztatás teljes vesztesége valószínőleg kisebb,

mint a lefedett sz.-beli fogl. Veszteség
- a részleges érvényő minimálbértörvény nem csökkenti a szakképzetlen dolgozók
összfoglalkoztatását, hanem a foglalkoztatásnak a lefedett sz-ból a lefedetlen sz-ba való
áttolódása irányába hat, és a lefedetlensz-ban mérséklıdnek a bérek.
- az áthelyezıdés mértéke a lefedetlen sz. mértékétıl függ. ( minél kisebb, annál kisebb az
esélye, h. a lefedett sz-ban állásukat vesztık itt munkahelyet találnak.)
4. A termékkereslet vállalat/ ágazatközi eltolódása a minimálbér emelés hatására (a
lefedett szektorban):
- adott kötelezı béremelés költség- és árnövelı hatása attól függ, hogy mekkora adott költség
aránya az összköltségen belül = ahol alacsonyabb, ott éppen nıhet is a foglalkoztatás.

Alkalmas-e a minimálbér a szegénység elleni küzdelemre?

- az alacsony bérő foglalkoztatás RT-n rugalmatlanul reagál a minimálbér változásaira => a

minimálbér emelése egészében véve növeli az alacsony bérő dolgozók összkeresetét.
- a minimálbér viszonylag gyenge eszköz a szegénység csökkentésére, zömmel nem a
szegény családokban élı dolgozók húznak belıle hasznot.

A munkaerı iránti kereslet rugalmasságfogalmainak alkalmazása a technológiai

változás problémájára

1. A technológiai változás hathat a termékkeresletre és/vagy a termékkereslet

árrugalmasságára.
- régi termék kerslete csökken, régi terméket elıállító vállalat munkakereslete csökken.
- ha a termékhelyettesíthetıség nı, az új termék bevezetése növeli a termék és az ott
felhasznált munka iránti keresleti rugalmasságot.
2. A technológiai változás hathat a termelési tényezık relatív árára =tıkeköltség csökken = a
munka megdrágul => a munka tıkével való helyettesítése
- munka/ tıke kereszt(ár)- rugalmasságának elıjele attól függ, hogy bruttó helyettesítıje vagy
kiegészítıje
- csökkenı tıkeár és viszonylag közeli tıke/munka helyettesíthetıség és kis mérethatás
mellett: bruttó helyettesíthetıség = pozitív kereszt(ár)- rugalmasság.
- csökkenı tıkeár és nem közeli tıke/munka helyettesíthetıség és nagy mérethatás mellett:
bruttó kiegészítık = növekvı munkakreslet = negatív kereszt(ár)- rugalmasság.

Technológiai változás hatása az összfoglalkoztatásra

-az automatozálás bizonyos munkaerı-kategóriák iránti keresletre gyakorolt hatása lehet + is

és – is.
- A technológiai változás nagyobb valószínőséggel növeli a szakképzett, mint a szakképzetlen
munkaerı iránti keresletet.

21
22

5. fejezet
A félig állandó munkaerőktgek és hatásuk a munkaerő-keresletre:

- sok munkaktg félig állandó, nem szigorúan arányos a munkaórák számával, a vállalat
dolgozónkénti alapon viseli, nagymértékben független az egyes munkavállalók által
ledolgozott munkaóráktól
- általában nem bér jelegőek

Nem bér jellegő munkaerıktgek:

- 2 kategória: felvételi és szakképzési ktegek, kiegészítı munkavállalói járandóság
A felvételi és szakképzési ktgek:
- tetemes ktg az új munkavállalók felvétele és kiképzése
- felvételi ktg: állások meghirdetése, jelentkezık alkalmassági értékelése, sikeres pályázók
munkába állítása, állományban tartásukkal felmerülı általános ktgek (nyilvántartási,
bérszámfejtés+bérfolyósítás ktgei)
- formális v informális képzés + eligazítás: növeli a termelékenységet, a dolgozókat
hatékonyabb munkaidı-kihasználásra teszi képessé
- 3 féle szakképzési ktg:
1. az oktatóként dolgozó személyek alkalmazásának explicit pénzbeli ktge + képzési folyamt
során felhasznált anyagok ktgei
2. a termelıberendezések és gyakorlott dolgozók képzésre való igénybevételének implicit
vagy lehetıségktge
3. a képzésben részesülık idejének implicit v lehetıségktge
- a dolgozók toborzásával + szakképzésével járó ktgek miatt a munkáltatóknak átfogó
munkaerı-felvételi stratégiát kell kialakítaniuk
- magas bérek stratégiája: a vállalat minden megüresedı munkahelyre sok pályázót
mozgósít, válogathat, csak jól képzett, gyakorlott dolgozókat vesz fel
- alacsony bér stratégiája: csak gyakorlatlan pályázók számára lehet vonzó, magasabb
bért fizetı munkáltatók elcsábíthatják tıle az általa kiképzett dolgozókat, magasabbak
a kiképzési + toborzási ktgei
A kiegészítı munkavállalói járandóságok:
- magukban foglalna törvényben elıírt társadalombiztosítási járulékokat és magán
megállapodás alapján nyújtott járandóságokat (ünnepnapokra járó fizetés, évi rendes +
betegszabi, magánnyugdíj, életbiztosítás…)

22
23

Sokféle nem bér jellegő ktg félig állandó természete:

- sokféle nem bér jellegő ktg inkább dolgozónkénti, semmint munkaóránkénti ktg, nem
változik az egy munkavállaló által ledolgozott órák csekély módosulásával (félig állandó ktg)
- a felvételi és szakképzési ktgek félig állandó ktgek, az új munkavállalókhoz kapcsolódnak,
nem pedig az illetık által a képzési idıszak után ledolgozott órákhoz
- számos járandóság ktge szintén félig állandó
- a munkanélküliségi biztosítás ktge a legtöbb munkáltató számára félig állandó ktg

A foglalkoztatás és a munkaidı közötti átváltás:

A dolgozók és a munkaórák kombinációjának meghatározása:
- bizonyos fajta munkaerıktgek nem órafüggıek, míg mások igen, fontossá teszi annak
vizsgálatát, milyen határkiadással (MEm) néz szembe a munkáltató, ha egy további dolgozót
alkalmaz
- fontos megvizsgálni, milyen határkiadással szembesül a vállalat, ha egy órával meg kívánja
nyújtani meglévı munkaerı-állományának átlagos munkahetét
- bármely adott kibocsátási szint elıállítási ktgének minimalizálásához a vállalatnak mind
foglalkoztatási szintjét, mind átlagos munkahetét úgy kell alakítania, hogy mind2re nézve =
legyen egységnyi pótlólagos kibocsátás elıállításának ktge:
MEm/MPm=MEh/MPh
- pl. MEm nı MEh-hoz képest, a vállalat a dolgozókat órákkal igyekszik helyettesíteni,
kevesebb munkavállalót alkalmaz, viszont heti több órában
- FLSA: méltányos munkaügyi normákról szóló törvény, a munkavállalóknak szokásos
munkabérük legalább 50%-át kitevı túlórapótlékot kell fizetni minden egyes órára, amelyet
heti 40 órán felül ledolgoznak
Politikaelemzés: a túlórapótlék:
- foglalkoztatás csökkenhet:
- a túlórapótlék növelése még akkor is növeli a munkaerı átlagos ktgét ha minden
túlmunka megszőnik
- még ha tıkeigényesebb termelési módszerek alkalmazására térnek is át azok a
vállalatok, amelyek a kétszeres túlórapótlékot megelızıen túlmunkát vettek igénybe,
kibocsátásuk egységktge valószínőleg növekszik
- lehet, hogy kicsi a helyettesíthetıség a túlmunkát végzık és a munkanélküliek között
- lehetséges, hogy a munkáltatók és a munkavállalók között kölcsönös az egyetéréts a
heti munkaidı és az összjavadalmazás „csomagjában”

23
24

Politikaelemzés: a részidıs foglalkoztatás és a kötelezı kiegészítı járandóságok:

- hogyan hajtanak végre a munkáltatók kiigazítást a dolgozók és a dolgozónkénti
munkaórák kombinációján: túlmunka, részidıs foglalkoztatás

A vállalatok munkaerı-beruházásai és a munkaerı iránti kereslet:

- a felvételi és szakképzési ktgek rendszerint erısen a munkaviszony kezdeti idıszakára
koncentrálódnak és nem merülnek fel újra. A késıbbiekben viszont ezek a korai felvételi és
szakképzési beruházások növelik a munkavállalók termelékenységét. Sor került ezekre a
beruházásokra, a vállalat számára olcsóbb folytatni a meglévı dolgozók igénybevételét, mint
új dolgozókat felvenni.
- a beruházási ktgek felmerülése azt jelenti, hogy a felvételi döntésekben múltbeli, jelenlegi és
jövıbeli tényezıket is számításba kell venni
A jelenérték fogalma:
- a vállalat két idıszakra kiterjedı jelenértéke = a kezdeti idıszakbeli bevételével plusz a
következı idıszakbeli bevételének diszkontált értékével
PVP=MP0+MP1/1+r
A többidıszakos munkaerı-kereslet:
- a vállalat keresleti görbéje nem más, mint az alkalmazási idıszakokbeli munkaerı-
határtermék jelenértékét ábrázoló görbe. A vállalat akkor tudja max nyereségét, ha munkaerı-
határkiadásának jelenértéke = munkaerı-határtermék jelenértékével
- ha a vállalat kezdeti idıszakbeli munkaerıktge meghaladja a dolgozó kezdeti idıszakbeli
határtermékét, akkor a nyereség maximalizálásához a következı idıszakbeli reálbérnek a
következı idıszakbeli határtermék alatt kell lennie
A bárajánlatok korlátai a többidıszakos modellben:

Az általános és speciális szakképzés:

- általános: sok munkáltatóra nézve egyformán növeli az egyén termelékenységét
- speciális: amely csak annál a vállalatnál növeli az egyén termelékenységét, ahol
alkalmazásban van
A speciális szakképzés és a bérprofil:
- mennyit fektessenek be a munkavállalóik szakképzésébe és ha kínálnak szakképzést, hogyan
strukturálják a béreket a szakképzés alatt és után, hogy befektetéseiket visszanyerhessék
- a béráramlás ajánlat megválasztásában a vállalatnak 3feltételt kell teljesítenie:

24
25

1. nem vállalhat magára nagyobb jelenértékő bér és szakképzési kiadásokat, mint amekkora
dolgozói határtermékének jelenértéke
2. olyan beáramlást kell kínálnia, amelynek jelenértéke legalább akkora, mint az alternatív
munkáltatóké
3. olyan szakképzés utáni bért kell kínálnia, amely elég magas ahhoz, hogy képzésben
részesített dolgozóit visszatartsa attól, hogy közvetlenül a szakképzést követıen kilépjenek,
mert különben elvész a vállalat szakképzési befektetése.
Az elmélet következményei:
- Elbocsátás: a vállalat vonakodása az olyan dolgozók elbocsátásától, akikbe beruháztak
- Munkaerı termelékenysége: az átlagos termelékenységnek az a csökkenése, amely a
gazdasági visszaesés korai szakaszaiban következik be
- ahogy a kereslet és a kibocsátás csök kezd, azok a vállalatok, amelyek spec szakképzési
beruházást hajtottak végre, úgy reagálnak, hogy továbbra is állományban tartják speciális
szakképzésben részesült dolgozóikat (munkaerı tartalékolás: mért termelékenység
csökkenését idézi elı)
-Még egyszer a minimálbér hatásairól: ha a minimálbér megakadályozza a szakképzési
idıszakbeli bér kellıen alacsonyra süllyedést, a speciális szakképzést nyújtó vállalatok esetleg
nem képesek a szakképzés után olyan bért kínálni, amely sokkal magasabb lenne, mint a
dolgozók számára szóba jöhetı alternatív bérajánlatok
- a képzésben részesített dolgozók állandóan a kilépés határán vannak, ami kockázatossá teszi
a vállalat kezdeti idıszakbeli beruházását

25
26

6. fejezet
A gazdaság felé irányuló munkaerő-kínálat: a munkavégzésre
vonatkozó döntés

• Ez a fejezet arra a kérdésre ad válasz, hogyan döntsön valaki: Dolgozzon-e és ha igen,

mennyit.

Irányzatok a munkaerı-állományban való részvétel és a munkaidı alakulásában:

• Munkaerı-részvételi ráta: valamely népességcsoporton belül azok százalékaránya,

akiknek vagy van munkahelyük, vagy munkahelyet keresnek.
• Legforradalmibb változás a nık körében az otthonukon kívül munkát végzık
arányának óriási növekedése.
• 2. irányzat a férfiak pályafutásának csökkenı idıtartama. A férfiak munkaerı-
részvételi rátája csökken, különösen a fiatalok és az idısek körében. A férfiak késıbb
kezdik meg és korábban fejezik be pályafutásukat, mint a 20. sz. elején.
• Mind a munkaidıvel, mind a bérezéssel kapcsolatos munkáltatói ajánlatok célja
nyereségük növelése, de ehhez a meglévı és reménybeli munkavállaló preferenciáinak
is eleget kell tenniük.
• Hosszú távon eleget kell tenni a munkavállalók kínálati preferenciáinak, a munkaidı
rövid távú változásai úgy tőnik zömmel a piac keresleti oldalából fakadnak.
• Századunk folyamán a munkaórák száma egyértelmően és drámaian csökkent.

A munkavállalási döntés elmélete

• A munkavállalási döntés végsı soron az idı eltöltésére vonatkozó döntés (szabadidı

és fizetségért végzett munka közötti választás)
• Valamely jószág iránti keresletet befolyásoló tényezık:
1. A jószág lehetıségköltsége (amely gyakran egyenlı a piaci árral)
2. Az illetı gazdagságának szintje
3. Az illetı preferenciarendszere
• Normáljószág: a gazdagság növekedésével nı a jószág iránti kereslet.
• Alacsonyrendő jószág: a gazdagság növekedik, de a kereslet csökken (pl.:
autóbuszon utazás)
• 1. 2. fontos változók, mert ezeket a kormányzati vagy piaci erık könnyebben
befolyásolhatják. Általában feltételezik ,hogy a preferenciák adottak, nem változnak
azonnal.
• Mi a szabadidı lehetıségköltsége?
o Az illetı bértétele: az a többletkereset, amelyet a dolgozó egy további óra
munkavégzés eredményeként hazavihetne.
• Bérek(W) nem változnak, de nı a jövedelem(Y), akkor a ledolgozni kívánt
munkaórák(H) száma csökken.
∆H
• Jövedelemhatás: a szabadidıórák reagálása a jövedelemváltozásra. W 〈0 , mert a
∆Y
számláló és a nevezı ellentétesen mozog.
• Helyettesítési hatás: Ha a jövedelem állandó a bértétel emelkedik, akkor a szabadidı
ára nı a kereslet iránta pedig csökken, fokozva ezzel a munkavégzésre való

26
27

ösztönzést. (a szabadidı és a munkára fordított idı között helyettesítés lép fel)

∆H
Helyettesítési hatás= 〉0 Y
∆W
• Általában a változásoknál mindkét hatás megfigyelhetı és egymás ellenében
mőködnek. Ritka mikor csak az egyik található meg, de elıfordul.
• „Tiszta” jövedelemhatás: öröklés→munkaórák számától függetlenül nı a
jövedelem→ több szabadidı fogy.
• „Tiszta” helyettesítési hatás: Adócsökkentés→bértétel növekedés
+
Benzinadı növekedés→jövedelem nem változik
• Ha a bér emelkedik, mindkét hatás fellép, de nem tudjuk melyik az erısebb.
• Munkaerı-kínálati görbe:
• H a bér a W* felé emelkedik akkor a jövedelmi hatás, ha W* alatt marad akkor a
helyettesítési hatás domminál.

Munkavégzés és szabadidı közötti választás

• Közömbösségi görbék jellemzıi: (6.2 ábra)

o Észak-Keleti irányban nı a hasznosság
o Nem metszik egymást
o Negatív meredekségőek
o Konvexek (ami viszonylag szőkös, azt magasabbra értékeljük)
o Más-más embereknek , más a közömbösségi görbeserege

• Jövedelem-és bérkorlátok: (6.5 ábra)

• A költségvetési korlát a szabadidı és jövedelem adott személy számára lehetséges
kombinációit tükrözi. (a költségvetési korláttól jobbra lévı kombinációk nem
valósíthatók meg) Meredeksége a bértétel grafikus megjelenítése.
• Bértétel: munkaidı növekedésébıl fakadó jövedelemnövekedés. =
• Az a közömbösségi görbe, amelyik éppen érinti a korlátot, az a legmagasabb
hasznossági szintet jeleníti meg.
• Jövedelemhatás: nı a nem munkából származó jövedelem, a költségvetési korlát É-K-i
irányba, párhuzamosan (nem változtat a bértételen) tolódik.
• Béremeléssel járó jövedelmi – és helyettesítési hatás: bértétel↑→gazdagabb dolgozó→
szabadidı lehetıségköltsége↑

27
28

o Helyettesítési hatás erısebb, mint a jövedelmi hatás, ezért a munkaórák száma

nı (6.8 ábra)

o Jövedelemhatás erısebb, mint a helyettesítési hatás: béremelkedés→

munkaórák száma csökken (6.9 ábra)

• A különbség oka a hasznossági függvények alakja.

28
29

• Melyik hatás az erısebb? (6.10 ábra)

o Minél kijjebb tolódik a korlát annál nagyobb a jövedelemhatás. Azonos
körülmények között, azoknál a személyeknél, akik hosszabb idıt töltenek
munkavégzéssel, a bértételek változásakor nagyobb a jövedelemhatás.
• Rezervációs bér: az a bér, amely alatt az adott személy nem fog dolgozni, a munka
kontra szabadidı összefüggésében, pedig az 1 óra kiesı szabadidınek tulajdonított
értéke jeleníti meg.

Empirikus megállapítások a jövedelem- és a helyettesítési határsól

• Az elméletek ellenırzéséhez felhasznált adatok típusai:

1. Keresztmetszeti adatok: elemezhetı a munkaerı-kínálatnak egyének közötti,
adott idıpontban érvényesülı szabályszerőségei.
2. Idısoros adatok: vizsgálható a munkaerı részvételnek és a munkaidınek
többéves idıszakbeli irányzatai.
• Ezek kombinálhatók is.
• A munkaerı-állományban való részvételre vonatkozó döntésekben általában a
helyettesítési hatás vagy túlsúlyban.

„Cövekes” költségvetési korlátok

• Általában igaz, hogy az állami „jövedelempótló” programoknak (munkanélküli

járadék, társadalombiztosítás) van egy közös jellemzıjük: csak olyanoknak
folyósítanak járandóságok, akik nem dolgoznak. (6.13 ábra)
↓
• Pl.: üzemi baleseti biztosítás: a dolgo a sérülés után a sérülés elıtti keresetét kapja,
amíg munkába nem áll.
• Feltétel: felgyógyulása után ugyanannyit kereshet.

• AB = sérülés elıtti költségvetési korlát,

E0 = sérülés elıtti kereset
BAC = sérülés utáni költségvetési korlát
↓
• Az optimum a C pontban van(haszonmax.). Itt nem dolgozik.
• AC cövek hatása:

29
30

1. Az elsı munkaórához tartozó hozam negatív. Tehát ha betegség után 1 órát

dolgozik jövedelme jelentısen csökken. (helyettesítési hatás)
2. Az a lehetıség, hogy hozzájuthat E0 –hoz és több szabadidıt élvezhet, növeli
hasznosságát (U1<U2). C jobb, mint f→erıteljes jövedelmi hatás→késlelteti,
gátolja a visszatérést a munkába.
• Megoldás: a g-nél kisebb járandóság→minimális hasznosságveszteség→ösztönzi a
gyorsabb gyógyulást, mert U1 alá kerül így lehetıvé teszi f pont újabb elérését.
• Probléma: különbözı preferenciák, így mindenkinél más és más az optimális
járandóság.
• A legjobb a betegség elıtti kereset százalékában meghatározni a segélyt, és
adminisztratív eszközökkel ösztönözni a visszatérést (pl.: felsı hatás, hány hétig
kaphatnak segélyt)

Zérus nettó bértételő program

• Jóléti programok problémája: megnövelik a rászorulók jövedelmét, csökkentve

ezzel a szabadidı árát, ezért kevesebbet fognak dolgozni. (6.14 ábra)

• Formája: garantált évi jövedelem. Felmérik mennyi pénzre lenne szüksége

(családnagyság, térségbeli megélhetési költségek stb…), ezután a megállapított
pénzbıl kivonják a tényleges keresetet, a különbözetet havonta megkapják.
• Ha valaki nem dolgozik Yn támogatásban részesül.
• Ha valaki kap támogatást, akkor a munkavégzés többletórája nem eredményez nettó
jövedelemnövekedést, mert a többletkereset a jóléti járadék ugyanakkora csökkenését
váltja.

30
31

• Nettó bér=szabadidı ára=0 (BC szakasz)

• Növeli a szegények jövedelmét (AC helyett ABC)
• Jövedelmi hatás: E-F óraszám csökken
• A bér zérusra csökken, mert minden megkeresett $ a jóléti járandóság 1-1 $-nyi
csökkenésével jár.→helyettesítési hatás→segélyt kapók számára 0. (B)
• Ha preferencia rendszer olyan, mint 6.15 ábrán, akkor segély helyett dolgozik.
• Megoldás: munkavégzés megkövetelése pl.: napi 3 óra munka a segélyre jogosultság
feltétele. (6.16 ábra)

Pozitív tényleges bértételő támogatási programok

• Pl: munkajövedelem adókedvezménye (EITC)

• Feltétele: alacsony jövedelmő családoknak jár jövedelemadó kedvezmény, ahol
legalább 1 keresı van.

• A dolgozó jövedelme nı→jövedelem hatás→kevesebb munkavégzés

• Helyettesítési hatás szakaszonként különbözik:
o AB-n szabadidı árának növekedése→több munka
o BD-n és DE-n munkaerı-kínálat csökken→tiszta jövedelemhatás
• Nem tudjuk eldönteni, hogy a helyettesítés hatás, vagy a jövedelmi hatás e a nagyobb.
• Pozitív hatása: lesznek olyanok, akik eddig nem dolgoztak, és most munkát keresnek.

31
32

8. fejezet
Kiegyenlítő bérkülönbségek és munkaerőpiacok

A munkaköri összeillesztés: a dolgozói preferenciák és tájékozottság szerepe

- a munkavállalók maximalizálni igyekeznek hasznosságukat  munkahelyük anyagi és nem
anyagi vonatkozásai is fontosak számukra.

Az egyéni választás és kimenetele

- kiegyenlítı bérkülönbözet: többletbér, melyet a munkáltató azért fizet, hogy a dolgozó
számára ellensúlyozza a nem kívánatos munkahelyi körülményeket.
 2 társadalmilag kívánatos célt szolgál:
- társadalmi szükségletet szolgál azáltal, hogy piszkos, veszélyes v. kellemetlen munkák
önkéntes elvégzésére készteti az embereket.
- egyéni szinten jutalomként szolgál azáltal, hogy a kedvezıbb munkahelyeket betöltı
hasonló dolgozókénál több fizetéshez juttatja ıket.

A munkaerı allokációja
- ösztönzık, kiegyenlítı bérkülönbözetek által toborozzák a kellemetlen munkahelyek
betöltésére az embereket.

Kárpótlás a dolgozóknak
- a kiegyenlítı bérkülönbözetekben azok az árak öltenek testet, amelyekért a dolgozó számára
a jó munkafeltételek megvásárolhatók, ill. a rosszak eladhatók.

Feltevések és jóslatok
- “+” bérkülönbözet (magasabb bér)  “rossz” jellemzıket kísér
- “ü” bérkülönbözet (alacsonyabb bér)  “jó” jellemzıket kísér
 egyébként azonos körülmények mellett igaz csak
 a dolgozók jellemzıit változatlanul tartva, a rossz munkahelyeken foglalkoztatottak
magasabb bért kapnak, mint a kellemes körülmények között dolgozók. (mindazok a
jellemzık, melyek befolyásolják a béreket).

1. feltevés: a hasznosság maximalizálása

 a dolgozók nem jövedelmük, hanem hasznosságuk maximalizálására törekednek.
=> a kiegyenlítı bérkülönbözet csak ekkor áll elı
=> a rosszabbul fizetı, kellemesebb munkahelyeket kínáló munkáltatók versenyképesek
lesznek.
=> a bérek nem egyenlítıdnek ki, ehelyett a nettó elıny válik egyenlıvé a marginális dolgozó
tekintetében (nettó elıny: a díjazásból és a munkakör pszichés vonatkozásaiból származó
együttes hasznosság).

2. feltevés: a dolgozók tájékozottsága

 a dolgozóknak tudomásuk van a számukra potenciálisan fontos munkahelyi jellemzıkrıl.
- valószínő, hogy nem ismerik pl. az elbocsátás vagy a munkahelyi sérülés pontos
valószínőségét, de a kellı tájékozottságra tehetnek szert ahhoz, hogy értékelni tudják
valamelyes pontossággal a helyzetet.

3. feltevés: a dolgozók mobilitása

- választási lehetıség kell fennálljon a munkavállalók számára, egyébként nem alakulna ki
kiegyenlítı bérkülönbözet.

32
33

=> minden álláspályázó több állásajánlatot kap, amelyek közül választhat => választási
lehetıség
=> a dolgozók mobilak => választási lehetıség
| még ha egy idıpontban kevés ajánlatuk van is, bizonyos idıszakra nézve
beláthatóan viszonylag széles a választék => olyan munkahely választódik ki, amely
maximalizálja a hasznosságot.

Az egyensúlyi bérkülönbözetek empirikus kimutatása

- Adam Smith- 5 “fı körülmény”-t vetett fel, “amelyek …a foglalkoztatás némely eseteiben
csekély anyagi nyereséget indokolnak, másokban viszont tetemeset ellensúlyoznak”.
 munkaviszony tartóssága, munkaköri ismeretek elsajátításának nehézsége, a siker
valószínősége, …
- a fejezet fı gondolatmenete: Smith: “a munkabérek a foglalkoztatás könnyő vagy nehéz,
tiszta vagy piszkos, megbecsült vagy megvetett voltától függıen különböznek”.
 a bizonyítékok hiánya jellemzı, mert:
- egyébként azonos körülmények között lesznek a kellemetlen munkakörökben
magasabbak a bérek nehéz kiszőrni az életkor, iskolázottság, nem, régió, faj, szakszervezeti
tagság, stb. hatásait  e tényezık bérekre gyakorolt hatását ismerni kell nagy minta,
számítógép szükséges (utóbbi 20 évben vált elérhetıvé a kutatók számára).
 az elmélet ellenırzése olyan munkaköri jellemzık kiválasztását igényli, amelyek
marginálisan “jó” vagy “rossz” voltával kapcsolatban széles körő az egyetértés.
 a bérek magasabbak, ha magasabb a munkahelyi kockázat. (munka közbeni sérülés,
halálos baleset).

A hedonista bérelmélet és a sérülés veszélye

A munkavállalókkal kapcsolatos megfontolások

- É-Ny felé nı a haznosság

- A közömbösségi görbék: konvexek (alulról nézve)
- a helyettesítés csökkenı határrátája jellemzı
-

33
34

- az A személynek meredekebb a közömbösségi görbéje, mint a B személynek, bármely

kockázati szint mellett.
- R1 kockázati szint mellett a C pontban nagyobb a meredekség, mint a D pontban.

A munkáltatókkal kapcsolatos megfontolások

3 feltevés:
- feltehetıen költséges a dolgozókat fenyegetı sérülés kockázatát csökkenteni
- verseny miatt a vállalatok zérus nyereséggel mőködnek
( = abban a pontban, amelyben minden költség fedezhetı, és a tıke megtérülési rátája
nagyjából ugyanakkora, mint hasonló befektetések esetén).
- az összes többi munkahelyi jellemzı feltehetıen adott
=> ha egy vállalat a sérülésveszély csökkentését célzó programra vállalkozik 
csökkentenie kell béreit, hogy versenyképes maradjon.
=> csekély kockázathoz alacsony bérek, nagy kockázathoz magas bérek társulnak, az
egyéb körülményeket változatlanul tartva.
- ha egy vállalat többet költ biztonságra, kevesebbet költhet egyéb körülményekre, ha
versenyképes akar maradni.

- DK felé nı a nyereség
- egyenlınyereség görbék (isoprofit): konkávak (alulról nézve)
- a biztonsági kiadások határhozadéka csökkenı
- a kockázati szint csökkentésének költsége az egyenlınyereség-görbe meredekségében
tükrözıdik

34
35

- egyazon kockázati szint mellett XX’ laposabb, mint YY’ => X vállalat olcsóbbantudja
csökkenteni a kockázatot, mint Y
- YY’ görbe: olyan vállalaté, amelynél a sérülések gyakoriságának csökkentése költséges,
nagy bércsökkentésre van szükség ahhoz, hogy a biztonsági program közepette változatlan
szinten lehessen tartani a nyereséget => a nyereségizokvant meredek lesz.

A munkáltatók és a munkavállalók egymásra találása

- a munkavállalók XR’ szakasz bármely pontját elınyben részesítik YR’ szakasz bármely
pontjával szemben, mert adott kockázati szint mellett magasabb bért kapnak.
- magas kockázati szinteken Y kerül elınybe X vállalattal szemben, mert ha a kockázati szint
R fölé emelkedik: X számára annyira olcsó a kockázat csökkentés, hogy nem sok pénzt takarít
meg, Y viszont sokat megtakarít => magas kockázati szintek mellett magas béreket hajlandó
fizetni.
=> R’Y’ menti ajánlatok elınyösebbek az R’X’ mentieknél.

Az ajánlati görbe
XR’Y’ görbe: ajánlati görbe  a munkavállalók csak a görbe mentén elhelyezkedı
ajánlatokat fogadják el.

- ajánlati görbe: potenciálisan elfogadható ajánlatok ( minél többféle vállalat van a

piacon, annál kisimultabb).
- Több vállalat zérus nyereséget képviselı egyenlınyereség-görbéi

A viselkedéssel kapcsolatos fı felismerések:

1. - a bér a kockázat függvényében emelkedik - egyébként azonos körülmények között

35
36

- a biztonságot erısen preferáló dolgozók olyan vállalatoknál vállalnak munkát, ahol a

legolcsóbban lehet biztonságot elıállítani  ık a biztonságosabb és alacsonyabban fizetı
munkahelyeket fogadják el.
- és fordítva….
2. – a munkahelyi összepárosítás folyamata – ha a tájékozottság és a választási lehetıség
feltételei mellett zajlik – olyan folyamat, amelyben a vállalat és a dolgozók úgy kínálnak ill.
fogadnak el munkahelyeket, ahogy a leginkább érvényesítik erısségeiket és preferenciáikat.

Normatív elemzés: foglalkozásbiztonsági és – egészségügyi szabályozás

Hasznára van-e a dolgozóknak a kockázatcsökkentés?

Norma: RAX –nél magasabb norma jogellenes.

 X vállalat WAX és RAX ajánlata B1 közömbösségi görbén fekszik, míg Y régi (mostanra
jogellenes) ajánlata a magasabb B2-n volt => B számára csökken a hasznosság.
- ha a dolgozók tájékozatlanok, nem képesek felfogni a különbözı kockázati szinteket, vagy
immobilak  nem önként választanak kockázatos munkahelyeket => a kormányzati
szabályozás javíthat a dolgozók helyzetén.

Mennyire legyenek szigorúak az OSHA-normák?

- az egészségügyi normák betartásának költsége végsı soron a munkavállalókra hárul:
kisebb béremelés, nehezebb munkafeltételek, a munkahely megszerzésének v.
megtartásának ellehetetlenülése.
- => a munkavállalók keresete az alá a szint alá csökken, amilyen szinten OSHA-norma
híján lett volna.

36
37

- hozam- költség vizsgálat = a program költségei arányban vannak-e azzal az értékkel,

amelyet a kockázatcsökkenés a dolgozók számára jelent  csak akkor kívánatos a norma
társadalmilag. (érték—kiegészítı bérkülönbözetekkel becsülhetı)

A OSHA megítélése alternatív normák mellett

- az OSHA normák haszna a közvetlen kedvezményezetteken túl kiterjed más, külsı felekre,
akik fizetési hajlandóságát is számításba kellene venni.
- nagy annak valószínősége, hogy a foglalkozási megbetegedések által közvetlenül fenyegetett
dolgozók kezelését külsı felek támogatják.
- a dolgozók valójában talán nem is tudják, mi a legjobb számukra hosszú távon ellenérv
arra, hogy a kockázatcsökkenés hozamát a dolgozók kockázat csökkenéssel szembeni fizetési
hajlandóságán mérjük. ( a dolgozók preferenciáit a környezet alakítja).

A hedonista bérelmélet és a kiegészítı járandóságok

A hedonista elmélet alkalmazása:

- leíró módon: a kiegészítı járandóságok munkaerı- piaci hatásainak elemzésére
- normatív módon: a magánnyugdíjak szabályozására irányuló kormányzati program egyik
fontos vonatkozásának felmérésére

A munkavállalói preferenciák
- a legtöbb kiegészítı járandóság az azonnal elkölthetı készpénztıl eltérı formában
javadalmazza a dolgozókat.
- 2 nagy kategória:
1. természetbeni járandóságok: jószág formájában történı javadalmazás (pl. biztosítás,
fizetett szabadság és ünnepnapok).
2. halasztott járandóság: olyan javadalmazás, amelyet a dolgozó most keres meg, de pénz
formájában csak késıbb fizetik ki neki.

Természetbeni juttatások:
- az emberek jobban örülnek, ha X $ készpénzt kapnak, mint ha X $-ba kerülı jószágot  a
készpénz a legnagyobb rndelkezést és választási lehetıséget biztosítja a munkavállalónak
hasznossága maximalizálásában.
=> a természetbeni fizetség kisebb hasznosságot hoz létre, mint a készpénzben kapott
fizetség.
De: az egészségbiztosítás az adózás szempontjából jóval kedvezıbb a munkavállaló számára,
mert a jövedelem-adó szabályozás szerint jórészt nem terheli adó.

A halasztott javadalmazás:
- a természetbeni juttatásokhoz hasonlóan a halasztott javadalmazési rendszerek is
adókedvezményt élveznek a folyó készpénzfizetéshez képest.
- a nyugdíjalap idıs korra halasztja az adózást, a a nyugdíjalapok számára adómentes
felhalmozást tesz lehetıvé.

A munkáltatói preferenciák
- tételezzük fel, h. a munkáltatók számára az összjavadalmazás összetétele érdektelen, csak a
javadalmazás szintje számít. ( mert mindkét kiadás ugyanakkora pénzösszeget jelent)
- a munkáltató zérus nyereséghez tartozó egyenlınyereség-görbéje  meredeksége: -1

37
38

Okok, amelyek miatt a vállalatok egy-az egytıl eltérı alapon is kínálnak járandóságokat:
1. – bérek helyett járandóságok formájában növelve a javadalmazást, a munkáltatók
mentesülnek olyan adóktól és biztosítási befizetési kötelezettségektıl, amelyek a
béralap arányában ıket terhelik.
2. – egyes járandóságok lehetıvé teszik a vállalatok számára, hogy bizonyos típuső
dolgozót olyan helyzetekben is vonzzanak, amelyekben a bértételek használata jogilag
megkérdıjelezhetı volna.
 eyek a járandóságok laposabbá teszik az egyenlınyereség görbét
3. – némelyik járandóság növelheti a munkahelyi hiányzást, csökkentve ezáltal a vállalat
nyereségességét.
Tehát:
- amikor a járandóságok nagyobb mértékben növelik a termelékenységet, vagy kisebb
mértékben növelik a költségeket, mint a bérekre fordított hasonló kiadás  az
egyenlınyereség-görbe laposabbá válik.
- amikor a járandóságok növelik az egyéb költségeket, vagy csökkentik a
termelékenységet  az egyenlınyereség-görbe meredekebbé válik.

A bérek és a járandóságok együttes meghatározása

- amikor valamennyi vállalat egyenlıny.-g-je -1 meredekségő=> az ajánlati g. negatív

és egységnyi meredekségő.
- mindig jobbra süllyedı az ajánlati görbe a munkaerıpiacon.
- a dolgozók fizetnek saját járandóságukért.

Politikai alkalmazás: nyugdíjreform rendelkezések

- 2 típusú nyugdíjrendszer:
- meghatározott járulékú rendszer: a munkáltató azt ígéri, hogy minden évben bizonyos
összegő járulékot fizet be egy alapba, amelyhez a dolgozó nyugdíjba vonulása után hozzájut
 az egyén nyugdíja kizárólag attól függ, mekkora nyugdíjba vonulásakor az alap.

38
39

- meghatározott ellátmányú rendszer: a munkáltató a nyugdíjba vonulástól esedékes

bizonyos nagyságú járandóságra tesz a munkavállalóknak ígéretet  ez a járandóság lehet
havi meghatározott összeg vagy az illetı nyugdíjba vonulás elıtti keresetének meghatározott
hányada.
 mindkét esetben a munkáltató garantálja a nyugdíj nagyságát és azt, hogy meglegyen a
szükséges pénzalap, amikor az ígért járandóságot folyósítani kell.
- a nyugdíjrendszer véglegességi kikötései = azt szabályozza, hogy ki válhat nyugdíjra
jogosulttá.

39
40

9. FEJEZET
BERUHÁZÁSOK AZ EMBERI TŐKÉBE: OKTATÁS ÉS SZAKKÉPZÉS
BEVEZETÉS
− Sok munkaerı-kínálati döntés a dogozó részérıl jelentıs induló beruházást
igényel.
− A beruházásoknak három fajtája van:

Oktatás, szakképzés

Vándorlás

Új munkahelyeresés.
− Ezeket a beruházásokat nevezzük emberitıke-beruházásnak.

A munkáltatónak „bérbe adható” szakértelemek együttese.
− A berházások három szakaszban mennek végbe:

Kisgyermekkor
∗ Nagy a befolyása a szülınek, az iskolának, a kulturális környezetnek

Tizenéves és a fiatal felnıtt szakasz
∗ Középiskola, felsıfokútanitézet

Munkaerıpiacra lépés után
∗ Munka közbeni képzés, esti iskola, formális képzések
− Ebben a fejezetben a középsı szakasz kerül elemzésre.
− Az emberek emberitıke-beruházásukat befolyásolja, hogy milyen könnyen
képesek tanulni.
− A szülık vagyoni helyzete és iskolázottsága is szerepet játszik a gyermek alapvetı
kognitív (=megismerı, tanulási) képességeiben.
− „ A közösség reálvagyonának látható anyagi tıkében megtestesülı része csekély a
lakosság felhalmoott ismeretanyagában és képességeiben megtestesülı részhez képest.”

BERUHÁZÁS AZ EMBERI TİKÉBE: AZ ALAPMODELL

− Az emberi tıke gyarapításának költségei három kategóriára oszthatóak

Zsebbıl fedezett (közvetlen költségek): tandíjak, tankönyvek ára, stb.

Az elmaradt kereset: beruházási idıszakban a munkavégzés lehetetlen

Pszichés veszteségek: tanulás sokszor unalmas és nehéz
− A jövıben várható hozamokat és költségeket is diszkontálni kell
(jelenértékszámítás)
− Minél kisebb a diszkontkamatláb (r) értéke annál nagyobb súlyt helyezünk a
jövıbeli hozamokra.
− A modell szerint az emberek hasznosságmaximalizálók és teljes élettartamukat veszik
figyelembe.

Akkor ruháznak be, ha a hozamok jelenértéke meghaladja a költségek
jelenértékét.
− Két eszköz:

NPV>0, vagy

IRR (belsı hozadék ráta), ha meghaladja az alternatív hozadékrátát, akkor
beruháznak.
− MC (határköltségek, konstans), MB (határhozamok jelenértéke csökkenı)

MC=MB -> hasznosságmaximalizáló mennyiség (HC*)

40
41

A FELSİOKTATÁS IRÁNTI KERESLET

A felsıoktatás költségeinek és hozamainak mérlegelése
− Némelyek számára a hozamok rövid távon is jelentkeznek (pl. tetszenek nekik a
kurzusok)

A felsıoktatás ennyiben fogyasztási jószág
− A felsıoktatásban lévı ingadozások viszont a beruházás költségeinek és hozamainak
ingadozásával magyarázhatóak.

− Két verzió a keresetáramlásra, amit

fontolóra kell venni a felsıoktatás
megkezdése elıtt

A: azonnal elindul, de nem
emelkedik meg nagyon

B: az iskolás években negatív, aztán
akár alacsonyabb is lehet a kezdés,
mint az A esetben, de után sokkal
dinamikusabban és magasabbra nı.

Az elmélet elırejelzései
− Jelenre orientáltság

A jelenre orientált egyének (r nagyon nagy) kisebb valószínőséggel tanulnak
tovább felsıfokon, mint az elıre tekintık.

Nem sokat számítanak a jövıbeli események.

Szoros statisztikai korreláció van az iskolázottság és az egészségi állapotok
között.
∗ A felsıoktatásban résztvevık nagyobb valószínőséggel alakítanak ki elıre tekintı
egészségügyi szokásokat.
∗ Több veszteni valójuk van.
− Az életkor

A felsıoktatásban részt vevı diákok zöme fiatal.

41
42

A fiatalok nagyobb jelenértékő összhozamra számíthatnak, mint az idısebb

dolgozók, egyszerően azért, mert hosszabb a még hátralevı, munkában tölthetı
élettartamuk.
− A költségek

A felsıoktatási részvétel csökken, ha felsıoktatás költségei növekednek.

Az emberitıke-beruházások valószínősége nagyobb, ha a költségek alacsonyabbak.

Jómódú családokból származó diákok nagyobb valószínőséggel folytatnak felsıfokú
tanulmányokat.

Vannak határon lévı emberek, akiket a költségek változása a legjobban érint:
∗ Alacsony kognitív teljesítményőek
∗ Akiknek a szülei kevésbé jómódúak
∗ Magasabb a személyes diszkontrátájuk
− A keresetkülönbözet

A felsıoktatási részvétel növekszik, ha a diplomások és az érettségizettek
keresete közötti rés tágul.

Az oktatás iránti kereslet pozitív összefüggést mutat az életkeresetben felsıoktatás
révén elérhetı növekedéssel.

A friss diplomások által kapott átlagos hozam jelentıs befolyást gyakorol a diákok
döntéseire.

Barátok és ismerısök végzettsége- és foglalkozásválasztásának jelentıs hatása az
egyéni emberitıke-döntésekre.
Piaci reakciók a felsıoktatásban való részvétel változásaira
− A diplomát szerzık nagyobb létszáma leszorító hatást gyakorol a bérekre.
− Ebbıl következıleg nem lehet teljes bizonyossággal becsülni a béreket.

ISKOLÁZOTTSÁG, KERESET ÉS AZ ISKOLAELVÉGZÉSE UTÁNI EMBERITİKE-BERUHÁZÁS

− A munkába állás után megvalósuló emberitıke-beruházások gyakran a
munkahelyen kapott szakképzésbıl fakadnak.
Az átlagos kereset és az iskolázottsági szint
− A teljes munkaidıs dolgozók átlagos keresete az iskolai végzettségi szint függvényében
emelkedik.
− A keresetet a bértétel és a ledolgozott órák száma egyaránt befolyásolja.
Munka közbeni képzés és az életkor-kereset profilok konkáv alakja
− A leggyorsabb keresetnövekedése aktív életszakasz elején megy végbe.

A férfiaknál ez az elsı tíz év.
− Az emberitıke-elmélet a profilok konkáv alakját a munka közbeni képzés szemszögébıl
magyarázza.
− Munka közbeni képzések

Csinálva tanulás
∗ Munkáltató által mőködtetett formális programok keretében.
∗ Vagy informálisan: tapasztaltabb dolgozó segíti a kezdı munkáját.

Szakképzés
∗ Valamennyi formája költséges.
− A munka közbeni képzés költségeinek viselıi

Speciális képzésnél: dolgozó, vállalat megosztva.
∗ Csak az adott helyen, cégnél felhasználható tudás.

Általános képzés: csak a munkavállaló

42
43

∗ Általánosabban felhasználható tudás.

∗ Az ember általában fiatalkorában vállalja
− A bér mindig egyenlı az MP-jükkel (határtermékükkel)

− Es keresetet tud elérni A0 életkorban.

− Ha beruház, akkor a jövıbeli kereseti
potenciálja megnövekszik Ep
− A tényleges kereset elmarad a
potenciálistól Ea
− Ea és Ep közötti rés a dolgozó beruházási
költsége.

Az életkor-kereset profilok szétnyílása

− Az életkor-kereset profilok általában legyezıszerően szétnyílnak az életkor
elırehaladtával.
− A férfiak esetében az életkor kereset profilok általában konkávabbak, és erısebben
szétnyílnak.
− Keresetek azért nyílnak szét jobban, mert a jobb képességőek életük során is többet
fektetnek be.
A nık és az emberi tıke megszerzése
− A nık keresete alacsonyabba a férfiakénál, és kevésbé meredek.
− Az elmélet alapja, hogy bármi, ami csökkenti a várható hozamot, az csökkenti a
dolgozók emberitıke-beruházáshoz főzıdı érdekeltségét.
− Nık és férfiak közötti fı különbség

Munkában töltött, aktív életszakasz hossza a nıknél rövidebb.
∗ Kevesebb munkaórát teljesítenek, mint a férfiak, háztartási szerepük miatt.
∗ Családalapítás idejére kiesnek a munkából.

Nık kerülik azokat a foglalkozásokat vagy képzési irányokat, amelyekben a
jártasság a munkaerıpiacon kívüli idıszak folyamán elértéktelenedik.
− A nık és a munkahelyi képzés

A nık laposabb életkor-kereset profiljának magyarázata lehet az alacsonyabb szintő
munka közbeni képzésükben gyökerezik.

Ha a munkáltatók arra számítanak, hogy a nıi dolgozók aktív élettartama
rövidebb lesz, kisebb valószínőséggel részesítik ıket képzésben.

Aktív élettartamuk meghosszabbodásával több munkahelyi képzésben részesülnek.
− A nık és a formális iskolázás

Erısödött a nık kötıdése a munkaerı-állományhoz, és várható aktív
élettartamuk meghosszabbodott.

Ma már egyre inkább kifizetıdı posztgraduális képzésben részt venniük.

Egyes szakterülteken „alulreprezentáltak”
∗ Egyrészt szocializácós adottság, hogy egyes területek iránt nem érdeklıdnek.

43
44

∗ Vagy olyan területek ahol a folyamatos tanulás szinte kötelezı a fejlıdés

miatt.

JÓ BERUHÁZÁS-E A TANULÁS?
− A beruházás hozadékának értékelésére két módszer van:

Jelenérték módszer (NPV)

Belsı hozadék módszere (IRR)
Jó beruházás-e a tanulás az egyének számára
− Általában a keresetet alkalmazzák a hozamok mérésére, ugyanígy a tanulási költségeknél
csak a pénzbelit figyelik, a pszichéset nem.
− Az oktatás hozadékának becsült rátája: 5-12%
− De a becsült hozadékokban torzítások vannak.
− A felfelé irányuló torzítás

Eltúlozhatják a tanulás hozadékát azzal, hogy az adott diák számára elérhetı
nyereséget nem tudják különválasztani.

Szokványos becslésekben ez jelentéktelen.
− A lefelé irányuló torzítás

A felsıoktatási részvétel hozama nem feltétlenül csak a nagyobb
termelékenységben tükrözıdik.

Elmulasztják a kiegészítı járandóságok bevonását.

Ez érintettek részben pszichés vagy nem pénzbeli hozamokhoz is jutnak.

Az összelınyt tehát alulbecsüljük, ha csak a keresetkülönbségeket vizsgáljuk.
− A kiválasztási torzítás

Sokszor nem veszik figyelembe, hogy valaki azért megy egy adott felsıfokú
intézménybe, mert nem lenne képes mást végezni.
∗ Pl.: lehet, hogy autószerelınek csapnivaló lenne, így nem tudna annyit keresni
vele, mint a másik, aki viszont nem lenne jó menedzser.

Alulbecsülik azok számára a hozadékot, akik részt vesznek benne.

Felülbecsüli a hozadékot azok számára akik kimaradnak.
Jó társadalmi beruházás-e az oktatás
− A globalizálódó piacok verseny elé állítják egy ország munkavállalóit.
− Két felfogás ütközik:

Emberitıke-elmélet hívei
∗ Szerintük az iskolázási beruházásokozza a termelékenység növekedését.
∗ Iskolázás termelékenység javítóeszköz

Jelzésmodell-elmélet hívei
∗ Szerintük az iskolázottság csak egy jelzés a munkáltatónak, hogy a munkavállaló
mennyire termelékeny.
∗ Az iskolázás szőrıeszköz.
− A jelzésmodell

A munkáltató sohasem lehet biztos egyetlen pályázó tényleges
termelékenységében.

Mutatókból tájékozódhat: életkor, gyakorlat, iskolai végzettség, stb.

Egyes mutatók megváltoztathatatlanok, mások megszerezhetık.

A megszerezhetó mutatókat hívjuk jelzéseknek.

Többet ér a munkáltatónak, hogy ha meg tudja különböztetni a munkavállalóit.

A termelékenyebb munkavállalókat jobban megfizeti.

44
45

A dolgozók azt az iskolázottsági szitet fogják választani, amelynél maximális a

különbség diszkontált életkeresetük és iskolázási összkötlségük között.

3 megjegyzés
∗ A dogozóknak nem kell úgy gondolkodniuk önmagukrók, hogy ık valamilyen
jelzésre tesznek szert, amikor iskolába járnak.
∗ Ahhoz, hogy az iskolázottság jelzésértékő legyen negatív összefüggésnek
kell fennállni a munkahelyi termelékenység és az iskolázás költségei között.
A magasabb költségek kisebb kognitív képességet jelenthetnek.
De azért is lehetnek magasak a költségek, mert az egyén családja kevésbé
jómódú.
Ez utóbbi esetben a jelzés csütrötköt mond.

∗ Létezik valamiféle optimális jelzés,

amelyen a társadalom számára nem
kívánatos túlmenni.
e’ is megkülönbözteti az egyéneket, de
ezt már e*-gal is elértük, e’ viszont
sokkal több költséget jelent
feleslegesen.
−

− Jelzés vagy emberi tıke?

A jelzési felfogás hívei szerint az iskolában elsajátított ismeretanyag arányos
az ott eltöltött idıvel.
∗ A lemorzsolódóknak alacsonyabb a keresete, mint a diplomást szerzıké, de mivel
kevesebbet is fektettek be, nem egyértelmő, hogy hozadékrátájuk alacsonyabb.
∗ A kereset és az iskolázottság tartósan fennmaradó összefüggése és a
keresetkülönbség növekedése csak azt jelzi, hogy az iskolázottság jó jelzıeszköz.
∗ A dolgozókat olyan munkakörökbe helyezik, amelykre túlképzettek.
Ennek oka, hogy növekszik az iskolázottsági szint.

Az emberitıke-felfogás hívei szerint aki négy év után lediplomázik, az
valószínüleg négyszer annyit sajátított, mint amennyit a lemorzsolódó
elsıéves.
∗ A lemorzsolódóttak alacsonyabb hozadékrátája nem a lemorzsolódásukhoz
kapcsolódik, hanem lemorzsolódásuk okához.
∗ Ha az iskolázottság csupán jelzıeszköz lenne, akkor a munkáltatók kezdetben
támaszkodnának rá, de ahogy megismerik dolgozóikat, az iskolázottságnak egyre
kisebb jelentıséget kellene játszania a kereset meghatározásában.
∗ Az iskolázottságukat tekintve túlképzett dolgozók általában kevesebb gyakorlatot
szereztek, kevesebb munkahelyi képzésben részesültek.
Emberitıke többletük nagyobb.
− Az iskola minısége

Ha az iskola tényleg csak jelzıeszköz, akkor nem tıle várnánk az alacsony
kognitív képességek orvoslását.

45
46

A jelzés elmélet híve azt állítják, hogy semmiféle kimutatott összefüggés nincs az
iskolázási ráfordítások és a diákok kognitív jártassági teszten mutatott teljesítménye
között.

A jobb iskolák növelik a termelékenységet azáltal, hogy jól használható
problémamegodlási jártosságokat alakítanak ki.
− Van-e jelentısége a vitának?

Hogy az egyének visszanyerhessék az emberi tıkébe fektetett beruházásaikat az kell,
hogy a munkáltatók hajlandóak legyenek többet fizeteni.

Ha a munkáltatók képesek olyan tesztet összeállítani, amely megmutatja, hogy melyik
egyén a jobb termelékenységő, akkor a jelzés-elmélet alapján az iskola elveszti
jelentıségét, ha ez a teszt olcsóbb.

Tehát az iskola vagy ténylegesen növeli a dolgozók termelékenységét, vagy pedig ez a
legolcsóbb módszer a szőrésre.

FÜGGELÉK
A munkaerı-piaci alkalmazkodás „pókhálómodellje”
− Példa

Munkaerıpiac egysúlyban van.

A bér W0 szinten

A mérnökök száma N0 szinten

A mérnökök iránti kereslet D0-ból D1-be tolódik

Ha W1-et az új egyensúlyi bérszintnek

vélik, akkor N1 számú személy fog
mérnöki tanulmányokba kezdeni. ->
felesleg lesz->a bérszint lecsökken W2-re-
> nem kezdik meg olyan sokan a mérnöki
tanulmányokat N2-en lesznek
->mérnök hiány->a bér feltolódik-> és így
tovább amíg el nem éri az egyensúlyi
szintet.

− A jövıbeli bérekkel kapcsolatos dolgozói várakozások

A pókhálómodell szempontjából döntı jelentıségő az a feltevés, hogy a
munkavállalók rövidlátó várakozást alakítanak ki a bérek jövıbeli viselkedésével
kapcsolatban.

Három megközelítés:
∗ Naív várakozás
Az új bérszint tartós marad.
∗ Adaptív várakozás
A várt jövıbeli bért a jelenlegi és a múltbeli bérek valamilyen súlyozott
átlagával vesszük egyenlınek.
∗ Racionális várakozás
Munkavállalók felismerik, hogy a jelenleg kialakult bér csak átmeneti.

46
47

A bérek hajlamosak túlalkalmazkodni.

Nem jó, ha az állam a szakterületeken végzett tanulmányok támogatásával igyekszik a
pillanatnyi hiányt megszüntetni, mert késıbbi felesleg kialakulását bátorítja.
A keresetek és az iskolázottság hedonista modellje
− Adam Smith: A bérek a munkakör elsjatításának „nehézségével és költségével” együtt
emelkednek.
− A kínálati (dolgozói) oldal

Az iskolázottság közötti közömbösségi

görbéket mutatja be a két munkavállalóra,
A-ra és B-re.

Az ábra szerint A: idısebb, vagy
jelenorientáltabb, vagy gyengébbek a
képességei, vagy nehezebb finanszírozni,
vagy az elızıek kombinációja.

− A keresleti (munkáltatói) oldal

A munkáltatónak azt kell fontolóra venniük, hogy hajlandóak-e az iskolázottabb
dolgozóknak magasabb bért fizetni.

Egyenlınyereség görbék, jellemzıik:
∗ Konkávak
∗ Zérus nyereséget jelenítenek meg.
Egyik vállalat sem fizethet magasabb bért az egyes iskolázottsági szintek
esetében.
∗ Az egy további év iskolázásból származó hozamtöbblet az Y vállalatnál kisebb, mint a Z
vállalatnál, aminek következtében Y egyenlınyereség-görbéje laposabb.
Lehet hogy az iskolázottabb személyek termelékenyebbek, de nem érnek sokkal
többet Y-nak.
− Az iskolázottság és a bér közötti összefüggés piaci meghatározódása

A dolgozó a Z vállalattól sohasem juthat

annyi hasznossághoz, mint amennyihez Y-
nál juthat.

A olyan vállalatnál dolgozik, ahol kevésbé
értékelik felül az iskolázottságot.

Ha a munkáltatók nem lennének hajlandók
arra, hogy magasabb bért fizessenek a
magasabb iskolázottságú dolgozóknak,
akkor egyenlınyereség-görbéi vízszintesek
lennének.

47
48

10.fejezet
A dolgozói mobilitás: vándorlás, bevándorlás és munkahely-
változtatás

A dolgozói mobilitás meghatározó tényezıi

- emberitıke-modell: az önkéntes mobilitás olyan beruházás, amelyben a dolgozó

valamilyen kezdeti idıszakban költségeket visel el azért, hogy hosszabb idıszakon
keresztül hozadékokhoz jusson.
- ha a mobilitással járó hozamok jelenértéke meghaladja a költségeket (pénzbeli és
pszichés) => az emberek a munkahely-változtatás és/vagy elköltözés mellett döntenek.
- a nettó hozamok jelenértéke = ∑ (Bjt – Bot)/(1+r)t -C
- Bjt  az új munkahely betöltésébıl a t. évben származó hasznosság
- Bot  a régi munkahely betöltésébıl a t. évben származó hasznosság
- C  a változtatás során elıálló hasznosságveszteség (közvetlen és pszichés ktg.)
- T  az az idıtartam, amelyet az illetı az új munkahelyen várhatóan tölt.

A földrajzi mobilitás

A vándorlás áramlási iránya

- a vándorlási áramlás a viszonylag gyenge kereseti lehetıségeket nyújtó térségekbıl olyan
helyek felé irányul, ahol jobbak a lehetıségek.
- a vizsgálatokból kiderült, hogy a célterület jó lehetıségeinek “húzóereje” nagyobb, mint az
eredeti területek rossz lehetıségeinek “tolóereje”.
- az emberek olyan területekre törekszenek, ahol a teljes munkaidıs dolgozók reálkeresete a
legmagasabb.
- a munkanélküliségi ráta is befolyásoló tényezı.
- a származási hely jellemzıinek nincs komoly nettó hatásuk a vándorlásra ( pl. a
legszegényebb területeken élık esetén a legerısebbek az elköltözési ösztönzık, de ık a
legkevésbé hajlandók elköltözni).

A költözık személyi jellemzıi

- a mobilitás sokkal nagyobb a fiatalok és az iskolázottabbak körében.
 Az életkor: minél fiatalabb valaki, annál nagyobb az emberitıke- beruházásból eredı
potenciális hozadéka  minél hosszabb idıszakon keresztül lehet valamely beruházás után
hozadékhoz jutni, annál nagyobb a hozadékok PV-je.
- a vándorlási költségek nagy része pszichés költség.
 Iskolázottság: jelzi, hogy ki fog 1-1 korcsoporton belül költözni.
- az információk megszerzése költséges lehet.

A távolság szerepe
- a távolság növekedésével emelkednek a költségek (pszichés ktg. És info.szerzés ktg.).
- az emberek nagyobb valószínőséggel költöznek kisebb távolságra, mint nagyobbra.
- láncszerő vándorlás: az emberek szívesebben költöznek oda, ahova korábban barátaik/
rokonaik költöztek.
- az alacsony iskolázottság erısebben tart vissza a nagy távolságra költözéstıl, mint az életkor
=> a vándorlás és a távolság közötti összefüggésre az információs ktg-k vannak nagyobb
hatással. (az alacsonyabb képzettségőek esetén ezek a ktg-k magasabbak).
- az életkor mint visszatartó tényezı a pszichés költségekkel függ szorosan össze, az
iskolázottság szintje az infohoz jutás könnyőségével függ össze.

48
49

A szaktudás, a kereseteloszlás és a nemzetközi vándorlás

- pozitív szelekció: a kivándorlók szakképzettebbek a származási országban maradó átlagos
dolgozónál.
- negatív szelekció: a kevésbé kiegyenlített kereseteloszlású országokból kivándorlók
körében sokan lesznek a szakképzetlenek ( ık a kiegyenlítettebb keresető országokba
mennek).
- kiegyenlített kereseteloszlás: az emberitıke beruházások kisebb hozadékúak (abban az
országban) => az innen kivándorló szakképzett munkavállalók nyernek.

A nemzetközi és belföldi vándorlás egyéni hozadéka

- az, hogy a bevándorlás jó befektetés-e a bevándorlók számára, attól függ, hogy a származási
országukhoz képest mekkora keresetet tudnak a fogadó országban elérni.
- a bevándorlók kezdetben lényegesen kevesebbet keresnek, mint abennszülöttek (angol
nyelvi nehézségeik, az amerikai foglalkoztatási lehetıségekkel kapcsolatos tájékozatlanságuk
és amerikai munka-elıtörténetük hiánya miatt  a munkáltatók bizonytalanok a
termelékenységüket illetıen).
- a bevándorlók keresete viszonylag gyorsan emelkedik  mert megérkezésük után
nagyarányú emberitıke-beruházásokat hajtanak végre. (munkatapasztalatot szereznek,
javítják angolnyelv-tudásukat  ezek a befektetések növelik a számukra elérhetı béreket).
- a bevándorlók az utóbbi években egyre kevésbé szakképzettek, mint elıdeik.

A visszavándorlás
- a visszavándorlásnak 2 fı oka van:
1. csak korlátozott ideig szándékoznak külföldön tartózkodni  miután céljaikat elérték,
hazatérnek.
2. a munkavállalási lehetıségek nem olyanok, mint amire számítottak, vagy a pszichés
költségek a vártnál nagyobbak.

Politikai alkalmazás: A bevándorlás korlátozása

A bevándolrók története az Usa-ban

- az illegális bevándorlás 2 kb. azonos nagyságú kategóriára osztható:
- azok, akik legálisan lépnek be, de az engedélyezettnél hosszabb ideig maradnak.
- akik már eleve illegálisan lépnek be (vízum nélkül).

Naiv felfogások a bevándorlásról

1. minden illegális bevándolró 1-1 állampolgárt vagy jogszerően tartozkodó külföldit
foszt meg a munkalehetıségtıl.
2. az illegális bevándolrók oolyan munkákat végeznek, amelyeket egyetlen amerikai
állampolgár sem végezne.
 mindkettı figyelmen kívül hagyja a keresleti és kínálati görbék meredekségét.

49
50

 noha a kitoloncolás növelné az amerikai állampolgárok foglalkoztatását és bérszintjét a

kétkezi munkások piacán, bizonyosan nem növelné a foglalkoztatást egy-az-egyhez arányban.
- a kitoloncolással megszőnne N2-N1 munkahely, a foglalkoztatott amerikaiak száma N3-ról
N1-re melkedne, bérük W2-rıl W1-re emelkedne.
- DE van 1 eset, amikor a kitoloncolás valóban egy-az-egyhez arányban teremtene
amerikai állampolgároknak munkahelyeket!  amikor a minimálbértörvény munkaerı-
felesleget idéz elı.

- ABS1 = amerikai segédmunkások kínálata, ACS2 = összkínálat.

- a mesterségesen magasra emelt bér miatt N’ dolgozó közül N talál munkahelyet.
 ha akadnak köztük illegális külföldiek, akkor az ı visszaküldésük hasonló számú
amerikainak teremtene munkahelyet.
- a keresleti görbének a B pontban vagy ettıl balra kellene metszenie a belföldi kínálati görbét
(ABS1) ahhoz, hogy a kitoloncolás után a bérszint ne emelkedjen ( és így ne semmisítsen meg
munkahelyeket).
 a fenti elemzés figyelmen kívül hagyja azt a lehetıséget, hogy ha megakadályozzuk az
alacsony bérő bevándorló munkaerı e munkahelyekre kerülését, a munkáltatók esetleg olyan
országokba viszik át a munkahelyeket, amelyekben bıséges a kínálat az alacsony bérő
munkaerıbıl.
- DE: nem minden, szakképzettséget nem igénylı munkahelyet lehet külföldre költöztetni.

50
51

A nyertesek és a vesztesek elemzése

- noha a nagy bevándorlóáramlás talán nem csökkenti egy-az-egyhez arányban az

állampolgárok által betöltött munkahelyek számát, mégis káros az amerikai munkavállalók
számára.
- a bevándorlás következtében (10.1 ábra.) az amerikai segédmunkásoknak kifizetett
összbértömeg W1ON1B-rıl W2ON2D-re zsugorodik.  az amerikai munkavállalók egy része
a bércsökkenésre reagálva kilép a piacról, akik pedig maradnak, kebesebbet keresnek.
- DE: még ha a szakképzetlen munkaerı bevándorlása hátrányosan érintené is a belföldi
segédmunkásokat, téves lenne arra következtetni, hogy az amerikaiak összességére
nézve szükségképpen káros:
1. a bérek csökkennek és a foglalkoztatás nı => az ilyen munkaerı által elıállított
javak és szolgáltatások mennyisége nı, ára csökken.
2. a kétkezi munkaerıt alkalmazók jobban járnak, legalábbis rövid távon:
nyereségük W1AB-rıl W2AC-re növekszik.
- 2 hatása lesz: - emeli a tıke hozadékát, az üzemekbe és berendezésekbe irányuló
beruházások megnınek.
- a megnövekedett nyereség több embert késztet munkáltatóvá válásra.
=> normális szintre szorítja le a nyereséget, gyarapszik az orszég tıkeállománya, és némely
dolgozók elıtt megnyílik a lehetıség tulajdonossá válásra.
3. az elemzés feltételezte, hogy a bevándorlók beözönlésének nincs hatása a keresleti
görbére  ez nem rossz feltevés, ha egyetlen piacot szemlélünk  mert talán csekély a
bevándorlók keresetének az a hányada, amelyet kétkezi munkaerıvel elıállított javakra ls
szolgáltatásokra költenek.
- a bevándorlók azonban pénzt is költenek az USA-ban  ez a pótlólagos kereslet
munkalehetıségeket teremt másoknak.
=> azoknak a dolgozóknak, akik nem közeli helyettesítıi a szakképzetlen
bevándorló munkaerınek, elınyük származhat a bevándorlásból.

- a vizsgálatok, melyeket helyi munkaerıpiacokon végeztek: minimálisra becsülték a

bevándorlás bennszülött bérekre és foglalkoztatási szintre gyakorolt hatását  még azoknak a
szakképzetlen kisebbségi dolgozóknak az esetében is, akiknek az alacsony képzettségő
bevándorlók potenciális helyettesítıi.
- a bevándorlás helyi munkaerı-piaci vizsgálatokból becsült, meglepıen jelentéktelen
hatásának lehetséges magyarázata:
1. a bevándorlók talán olyan területeken települnek le, ahol a munkahelyekszáma amúgy is
növekvıben van

51
52

2. a bennszülöttek belsı vándorlása segít ellensúlyozni a bevándorlók megnövekedett

kínálatát.

Meghaladja-e a bevándorlásból eredı teljes nyereség a veszteségeket?

- a bevándorlás tiszta nyertesei: a tulajdonosok, fogyasztók és azok a dolgozók, akik a

bevándorlóknak kiegészítıi a termelésben.
- a legvalószínőbb vesztesek: azok a bennszülött dolgozók, akiknek munkaereje a
termelésben nagymértékben helyettesíthetı a bevándorló munkaerıvel.
- a bennszülött dolgozók más csoportjainak esetében a nyereség, ill. veszteség a
helyettesítési és a mérethatás potenciálisan egymás ellenében érvényeslülı befolyása
következtében, nem jósolható meg.
 a fent említett csoportokat érı hatások csekélyek, de ezeket bizonytalannak kell tekinteni
(empirikus vizsgálat alapján).

A bevándorlás teljes hatása a fogadó országra:

- ha a bevándorlás növeli a bennszülöttek összes szabadon elkölthetı jövedelmét, akkor
a nyertesek képesek kártalanítani a veszteseket!
- a bevándorlással nı az olyanok száma, akik a fogadó ország számára egyszerre fogyasztók
és termelık  hogy ez gazdagabbá teszi-e a bennszülötteket vagy szegényebbé, attól függ,
hogy a bevándorlók mennyivel növelik az össztermelést ahhoz képest, amennyit
fogyasztanak.
- amikor a bevándorlók megérkezésük után munkába lépnek  a bevándorlók nem kapnak
több fizetséget, mint amekkora határtermékük értéke (munkáltatói nyereségmaximalizálási
modell)
 ha fogyasztásuk fedezésében kizárólag saját keresetükre hagyatkoznak  nem
csökkentik a bennszülöttek szabadon elkölthetı jövedelmét.
- ha a bevándorlók által fizetett adók elegendık azoknak az ellátmányoknak a
fedezésére, amelyeket bizonyos programok keretében kapnak => a bennszülöttek
szabadon elkölthetı jövedelme nem csökken ( és fordítva…)
- a bevándorlás nettó költségvetési hatásainak legátfogóbb vizsgálatából arra lehet
következtetni, hogy ezek a hatások pozitívak (= a bevándorlók és leszármazottaik több adót
fizetnek, mint amennyi kormányzati ellátásban részesülnek).
- az illegális bevándorlás talán nagyobb valószínőséggel növeli a bennszülöttek
jövedelmét, mint a legális bevándorlás!
1. az illegális bevándorlók fıként dolgozni jönnek, nem pedig családegyesítési céllal
=> növelik a termelést.
2. noha általában szegények, nem jogosultak sok olyan programra, amelyek alacsony
jövedelmő állampolgárok javára csoportásítanak át erıforrásokat
3. nem kerülhetik el a legtöbb adó megfizetését (bértömeg-, forgalmi és vagyonadó).
=> az illegális bevándorlás Pareto-javító is lehet.

A munkahely-változtatás és a munkahelyi összeillés

- kilépés: önkéntes munkaviszony-megszőnés

- elbocsátás: nem önkéntes munkaviszony-megszőnés

A munkahelyi mobilitás mintái

A bérhatás:

52
53

- az alacsonyabb bérő ágazatok munkavállalóinak magasabb a kilépési rátája.

- a kilépési arány a vállalatméret növekedésével általában csökken  mert a nagyvállalatok
több lehetıséget kínálnak áthelyezésre és elıléptetésre és magasabb béreket fizetnek
(általában) (szoros egymásrautaltság a termelési folyamatban).
- a nık kilépési aránya magasabb, mint a férfi dolgozóké, bérük alacsonyabb, rövidebb a
munkahelyi gyakorlati idı  a vállalatspecifikus képzés alacsony szintje miatt.
-ha kiszőrjük a nık alacsonyabb bérének és rövidebb pályafutásának hatását, nem látszik
semmiféle különbség a nemek között a munkaköri kilépésre való hajlandóságban.

Ciklikus hatások:
- a dolgozók kilépési valószínősége nagyobb, amikor viszonylag könnyő gyorsan jobb
munkahelyet találniuk.
 amikor a munkaerıpiac feszes (= az álláskeresık számához képest bıségesebben vannak
munkahelyek)  magasabb kilépési arányra számíthatunk, mint amikor a munkaerıpiac
laza (= kevés munkahely áll rendelkezésre és sok dolgozót bocsátanak el)
- a feszesség egyik mérıszáma a munkanélküliségi ráta
- a kilépési arány és a munkanélküliség között negatív összefüggés van
- a munkaerıpiaci feltételek másik mérıszáma az elbocsátási arány, amely általában
emelkedik gazdasági visszaeséskor, és süllyed, amikor a vállalatok bıvítik termelésüket  ez
is fordított összefüggésben áll a kilépési aránnyal.

- recesszióban (kevés álláslehetıség, sok álláskeresı) => javul a munkavállaló-munkáltató

párosítás „minısége” (= mekkora valószínőséggel nem szünteti meg egyik fél sem véglegesen
a munkaviszonyt) (minden állásra több pályázó van).
- a dolgozók recesszió idején kevesebb ajánlatra számíthatnak => hajlanak rá, hogy
megragadják az elsı kínálkozó lehetıséget => romolhat a párosítás minısége.
 kutatások alapján: az utóbbi befolyás van túlsúlyban => recesszió idején romlik a
párosítás minısége.

Életkor és munkahelyen eltöltött idı:

- az életkor emelkedésével csökken a mobilitás.
- a munkahelyi összeillés minısége javul az életciklus folyamán => minél hosszabb idıt tölt
el valaki egy munkakörben, annál kevésbé valószínő, hogy megválik tıle.

A kilépés költségei:
- amikor viszonylag alacsonyak a munkahelyrıl való kilépés költségei, olyankor nagyobb a
mobilitás valószínısége.

53
54

=> a fellendülési idıszakokban növekszik a kilépési ráta.

- az erısen városi térségekre koncentrálódó foglalkoztatású ágazatokban, ahol a munkáltató-
változtatás nem feltétlenül igényel lakóhely-változtatást, magasabb a munkahely-
változtatások aránya, mint a nem nagyvárosi térségekben.
- a pszichés költségek lényegesen különböznek az egyének között.
- a mobilitás társadalmilag hasznosnak tekinthetı, mert:
- elımozdítja az egyéni jólétet és a munkahelyi összeillés minıségét
- kiegyenlítı bérkülönbözeteklétrejötte (8.fej.)
- minél nagyobb a „piacon levı” dolgozók és munkáltatók száma adott idıpontban,
annál rugalmasabban képes a gazdaság olyan munkahelyi összepárosításokat létrehozni,
amelyek legjobban megfelelnek a változó környezetnek.
- az alacsony mobilitási költség csökkenti a munkáltatók érdekeltségét abban, hogy
munkahelyi képzést nyújtsanak.

A munkahely-változtatás költsége és a monopszónium-modell

Háttérproblémák
- “egységes ár törvénye”: az azonos szakképzettségő dolgozók piacán, egyensúlyban,
valamennyi vállalat ugyanazt a bértételt fizeti (amíg a foglalkoztatás feltételei azonosak).
=> - a dolgozók emberitıke-jellemzıi határozzák meg a béreket
- a munkáltatói jellemzık nem befolyásolják a béreket, ( minden vállalatnak a piaci
bért kell fizetnie minden szakképzettségi csoport számára, nyereségességétıl, ágazatától
és méretétıl függetlenül) kivéve amikor a foglalkoztatás kedzevı vagy kedvezıtlen
feltételei kiegyenlítı bérkülönbözet kialakulását idézik elı.
=> adott képzettségő munkaerı “egy(en)ára” a dolgozói mobilitás révén áll elı.
 a standard modell feltételezi, hogy a mobilitás költségmentes, és hogy a dolgzók
körében a kilépési ráta végtelenül rugalmasan reagál a bérekre.

A mobilitási költségek következményei

- a munkahelyi mobilitás emberitıke-modelljébıl az következik, hogy a dolgozó nem
ruház be a mobilitásba, ha a nettó hozamok jelenértéke negatív.
- ha egy adott vállalat kismértékben eltér a piaci bértıl, az némely dolgozókat
munkáltatóváltásra indíthat, de nagyobb eltérés szükséges ahhoz, hogy másokat is
mobilitásba való beruházásra késztessen.
- amikor a munkaerı-határköltség a bér fölött van, kismértékő kötelezı béremelés
egyidejőleg növelheti a bérszintet, és csökkentheti a munkaerı határköltséget.
- a mobilitási költségek létezése azt jelenti, hogy bizonyos bértartományban és véges
idıszakban az egyes vállalatok számára könnyen lehet emelkedı alakú a munkaerı-
kínálati görbe. (= a vállalat munkaerı-költsége a bértétel fölött helyezkedik el).
=> a vállalat monopszóniumszerő viselkedésének egyik lehetséges forrása a munkahely-
változtatással járó költségek létezése.
- noha a munkáltató monopszóniumszerő viselkedésének gyökere az emelkedı alakú
munkaerı-kínálati görbe - amelynek következtében a vállalat munkaerı-határköltsége a
bértétel fölött helyezkedik el - az, hogy milyen mértékben tér el ez a viselkedés a standard
munkaerı-keresleti modell által feltételezettıl, attól függ, hogy milyen mértékben haladja
meg a munkaerı-határköltség a bértételt.
- ha azonban a határköltség csak kevéssel haladja meg a kezdeti bértételt, akkor ugyanez a
kötelezı béremelés esetleg növeli a munkaerı-határköltségét, amitıl a szokványosan
jósolt foglalkoztatáscsökkenést várhatjuk.
- ha pl. a határköltség lényegesen nagyobb a kezdeti bértételnél => még viszonylag nagy
kötelezı béremelés is csökkenti a munkaerı határköltséget.

54
55

- az, hogy milyen mértékben haladja meg a vállalat munkaerı-határköltsége a bértételt,

attól függ, mennyire meredek a munkaerı-kínálati görbe.
- amikor a mobilitási költségek alacsonyabbak, az egyes munkáltató számára a
munkaerı-kínálati görbe laposabb lesz, és a hozzá tartozó határköltséggörbe
viszonylag lassabban emelkedik.(10.5.b.)
- ha a mobilitási költségek magasabbak, akkor mind a vállalat munkaerı-kínálati
görbe, mind pedig a munkaerı-határköltsége meredeken melkedik (10.5.a.)

- az, hogy milyen mértékben viselkedik egy vállalat monopszóniumként, atól függ,
hogy mennyire meredek a munkaerı-kínálati görbéje - ami viszont a mobilitási
költségtıl függ.

55
56

11. fejezet
Munkadíj és termelékenység: bérmeghatározás a vállalaton belül

Munkáltatók elıtt számos vezetıi döntés áll, amelyek az alábbi gyakorlati tényezıkben
gyökereznek:
1. a dolgozók különböznek egymástól, munkavégzési szokásaik befolyásolják a
termelékenységet
2. a dolgozó motivációs szintje jelentısen változhat az idı múlásával, ill. különbözı
környezetben
3. termelékenysége a veleszületett képességeknek, a kifejtett erıfeszítésnek és a
környezetnek a függvénye
4. a termelékenység a munkáltató céljainak elımozdítását szolgáló kezdeményezésé

A munkaszerzıdés:
- többnyire hiányosak és burkoltak
- informális megállapodások együttesei, amelyek túlságosan homályosak, semhogy jogi úton
kikényszeríthetık lennének
- USA: tetszés szerinti foglalkoztatás: a munkáltatóknak joguk van bármikor megszüntetni a
munkaviszonyt. Nem terjed ki a szerzıdéses kikötésekkel foglalkoztatott, szakszervezeti tag
dolgozókra, az állásukban véglegesített oktatókra, egyes közszolgálati rendszerek dolgozóira.
- fontos, hogy a burkolt szerzıdések önkikényszerítık legyenek

Az információs aszimmetriák kezelése:

- mind a vevınek, mind az eladónak pontos infóval kell rendelkezniük az ügylet tárgyát
képezı javak vagy szolgáltatások minıségérıl és áráról
- a szerzıdésnek kikényszerítınek kell lennie
- formális szankciók a csalás ellen
- megfelelı típusú személlyel kötik meg az ügyletet
- opportunista magatartás: viselkedésüknek a feltáruló lehetıségekhez igazításával
általában önérdeküknek igyekeznek érvényt szerezni. Olyan javadalmazási politikák
alkalmazása, melyek mind2 felet érdekeltté teszik ígéretei betartásában.
- csalás büntetése: áldozat megszünteti a munkaviszonyt
- az önkikényszerítéshez az szükséges, hogy mind a munkáltató, mind a munkavállaló többet
nyerjen a fennálló munkaviszony becsületes folytatásából, mint a megszakításából.

56
57

- a speciális szakképzés növeli a dolgozók határtermék-bevételét, de csak az ıket alkalmazó

vállalatnál. A dolgozók jelenlegi munkáltatójuknál elıállított határtermék-bevétele és a
számukra másutt megszerezhetı bér közötti rés olyan többlet, amelyen a munkáltatóknak és a
munkavállalóknak valamiképpen meg kell osztozniuk. A többlet megosztása a burkolt
szerzıdések önkikényszerítéséhez szükséges. Bármelyik fél törekvése a többletbıl rá esı rész
növelésére csökkenti a másik fél munkaviszony-megszüntetésbıl származó veszteségét.

A dolgozók motiválása:
- dolgozók hasznosságmaximalizálók, önérdekeik motiválják ıket
- Felügyelet: költséges, egyes esetekben lerombolja a szakosodás elınyeit, más
esetekben nem megvalósítható. A felügyelık maguk is munkavállalók, ıket is
ösztönözni kell.
- Teljesítmény szerinti díjazás: 2 probléma:
1. Ki kell elégítenie mind a munkáltató, mind a munkavállaló kívánságait. Folyó
teljesítményre alapozott díjazás: munkavállaló keresete változó lesz, kockázat.
Erkölcsi kockázat: biztosítási probléma
2. teljesítménybérezés mutatószáma

A csoportban dolgozó egyén motiválása:

- egyszerre probléma, lehetıség
- méltányosság problémái: viszonyítási csoportjukban másokhoz képest milyen
bánásmódban részesülnek
- csoportlojalitás: legtöbb ember hajlandó bizonyos személyes áldozatokat hozni
csoportjáért, iskolájáért, ıt foglalkoztató szervezetért, közösségért….
- potyautas önzı érdekkövetésének problémája: A személy keményen dolgozik egy
olyan szervezet céljainak elımozdításáért, amelyhez a B-Z személyek is tartoznak, a
többiek kihasználhatják A-t azáltal, hogy bármiféle saját erıfeszítés nélkül élvezik a
szervezet felvirágzásának elınyeit.

Javadalmazási rendszerek:
Termelékenység és az éves munkadíj alapja:
- dolgozók díjazása történhet munkaidejük, teljesítményük v kettı keveréke alapján
A munkavállalók preferenciái:
- darabbér, jutalék, eredményrészesedési rendszer

57
58

A munkáltatók szempontjai:
- az ösztönzı díjazási rendszer munkáltatót érintı költségétıl és hozamától függ
Egyéni ösztönzık:
- hatására a munkavállalók olyan munkavégzési célokat tesznek magukévá, amelyek
összhangban vannak munkáltatójuk céljaival
- hátrányai: darabbér (minıséggel, vállalat egészével nem törıdnek) , jutalék (saját
értékesítési érdeküket ügyfél elé helyezzék), berendezések nem rendeltetésszerő használata
(rongálás, másik akadályoztatása)
Csoportösztönzık:
- hátulütıje, hogy a csoport egyénekbıl tevıdik össze
- potyautasság
- nyereségfüggı prémiumok széles körő alkalmazása
Idıbérezés, érdem szerinti emeléssel:
- érdem szerinti díjazási rendszer: évrıl évre jobban teljesítık nagyobb fizetésemelésben
részesülnek
- külsı tényezık kiküszöbölése, rangsorolás

A termelékenység és a bérszint:
- magasabb bérek növelik a dolgozók termelékenységét:
- dolgozók típusa, magasabb bérek jobb dolgozók felvételére nyújtanak lehetıséget,
mert növelik a munkáltatóhoz jelentkezık táborát.
- a munkavállalók mit tekintenek méltányos bérnek?:
1. szolgáltatásaik mekkora nyereséget hoznak a munkáltatónak
2. a munkavállalók gyakran hasonlítják össze keresetüket másokéval
3. díjazásuk méltányosságát a munkavállalók azzal egybevetve ítélik meg, amennyit
másutt kereshetnének
- hatékonysági bér: az a piaci fölötti díjazási szint, amelynél a munkáltató számára a további
munkadíjemelésbıl származó határbevétel egyenlı a határktg-el, lesz az a szint, amely max a
nyereséget

Termelékenység és munkadíj ütemezése:

- munkavállalót a pályafutás egészében várható javadalmazás jelenértéke izgatja
Elıször alulfizetés, azután túlfizetés:
- pályafutásuk elején a munkavállalók „alulfizetettek” legyenek, késıbb pedig „túlfizetettek”

58
59

- leginkább olyan dolgozók számára vonzó, akik hosszú távú kapcsolatot akarnak kialakítani a
munkáltatójukkal
- növeli a munkavállalók érdekeltségét a szorgalmas munkában
- pályafutásuk elején határterméküknél kevesebbet fizetne, késıbb pedig határterméküknél
többet:
- ki kell elégítenie 2 feltételt:
1. a munkavállalóknak felkínált keresetáramlás jelenértékének egyenlınek kell lennie
a dolgozók számára a munkaerıpiacon kínált alternatív keresetáramlással
2. a rendszernek azokat az egyensúlyi feltételeket is ki kell elégítenie, amelyek szerint
a vállalatok maximalizálják nyereségüket és nem tesznek szert a normálisnál nagyobb
nyereségre
- 2 feltétel akkor teljesül, ha a munkaerı felvétele addig a pontig történik, amíg adott személy
teljes pályafutása alatti határtermékének jelenértéke = nem lesz a pályafutása alatti
keresetáramlás jelenértékével

Elıléptetési viadalok:
1. bizonytalan, hogy ki gyız
2. a gyıztest viszonylagos teljesítmény alapján választják ki
3. a jutalom a gyıztes kezében összpontosul

Pályafutási szempontok és termelékenység:

Az erıfeszítések eltorzulása:
- a pályafutásszempontokat szem elıtt tartó dolgozók érdekeltek abban, hogy erıfeszítésüket
a teljesítmény mérhetı területeire összpontosítsák és háttérbe szorítsák azokat a területeket,
amelyeket más munkáltatók nem tudnak megfigyelni.
Darabbér és erıfeszítés:
- darabbérfeltételeket újra és újra ki kell igazítani (technológia változik)
- a munkáltató becslést végez arra vonatkozólag, hogy mennyi idıt igényel a feladat
elvégzése, és úgy állítja be a darabbértételt, hogy dolgozóinak átlagos órakeresete eléggé
vonzó legyen ahhoz, hogy munkaerıt tudjon toborozni és megtartani
Az erıfeszítés és ütemezés:
- 2 ösztönzı: jelenlegi fizetésük és a jövıbeli elıléptetés esélye
- pályafutási szempontok erısek: a munkáltatóknak nincs szüksége rövid távú
teljesítménydíjazási ösztönzıkre munkavállalóik motiválásához

59
60

- a dolgozókat nagyobb valószínőséggel mozgatják pályafutásszempontok amikor fiatalok

Az elmélet alkalmazása: magyarázat 3 rejtélyre:

Miért emelkednek a keresetek a munkahelyen töltött idı fvényében?
- emelkednek az életkor fvében és a szolgáltatási idı fvében is
- a dolgozók határtermék-bevételükkel megegyezı bért kapnak, bérük tehát azért emelkedik,
mert nı a termelékenységük
- általános szakképzési beruházás
- a dolgozók és munkáltatójuk közösen vállalatspecifikus beruházásokat hajtanak végre
- részét alkothatják az olyan dolgozók vonzására és motiválására kidolgozott késleltetett
javadalmazási ösztönzı rendszernek, akik hosszú távon kötıdnek munkáltatójukhoz (a bér
gyorsabban és elıbb-utóbb magasabbra emelkedik, mint a határtermék-bevétel

Miért fizetnek többet a nagyvállalatok?

- a legnagyobb vállalatoknál a bérek gyorsabban emelkednek a megszerzett gyakorlat fvében
- több lehetıséget kínálnak specifikus szakképzettség megszerzésére
- gyakrabban alkalmaznak erısen egymásra utalt termelési folyamatokat, amelyek rendkívüli
megbízhatóságot és fegyelmezettséget követelnek a dolgozóktól
- magasabb bérük a merev fegyelmet követelı munkakör kellemetlenségét kiegyenlítı
bérkülönbözetként fogható fel
- a nagyvállalatok számára költségesebb a betöltetlen munkahely

60
61

12. fejezet
Nem, faj, etnikum a munkaerőpiacon

A nemek szerinti keresletkülönbségek:

A különbség lehetséges forrásai az életkor és az iskolai végzettség. Nıknél az életkor szerinti
keresletprofilok laposabbak. A nık általában túlreprezentáltak a rosszul fizetett
foglalkozásokban és alulreprezentáltak a jól fizetettekben. – eltérı foglalkozás megoszlás
következménye. A nık még az azonos foglalkozásokban is kevesebbet keresnek. A
keresletkülönbözet egy része a nık által ledolgozott alacsonyabb munkaóraszámmal függhet
össze. A megmagyarázhatatlan különbség értelmezhetı diszkrimináció munkaerı-piaci
bánásmód következményeként.
Diszkrimináció: ha azonos termelékenységi jellemzıkkel rendelkezı dolgozók demográfiai
csoport-hovatartozásuk miatt eltérı bánásmódban részesülnek. Nemek közötti: nıknek
kevesebbet fizetnek – bérdiszkrimináció. Azonos iskolázottságú nıket alacsonyabb felelıségi
szintekre szorítanak, rosszabbul fizetett foglalkozásokba – foglalkozási diszkr.
Diszkr. Amikor az ár, amit a munkáltatók adott termelékenységi jellemzıkért fizetnek, a
különbözı demográfiai csoportok esetében következetesen eltérı.
Foglalkozási szegregáció: ha a foglalkozások szerinti megoszlás valamely demográfiai
csoporton belül jelentısen eltér egy másik csoportbeli megoszlástól. (nıi és férfi túlsúlyú
foglalkozások)

Mérés: a foglalkozási elkülönülés

- disszimilaritási index: a másik nemhez tartozók hány %-nak kellene foglalkozást
változtatnia ahhoz, hogy a két nem foglalkozások szerinti megoszlása azonos legyen.
Tökéletesen szegregált 100%, egyformán oszlana meg 0 lenne.

Mérés: a bérdiszkrimináció
1. adatok győjtése – iskolázottság, életkor, régió, vállalat mérete…..
2. statisztikai becslés – a jellemzık hogyan járulnak hozzá a nık béréhez
3. becslés hogy mennyit keresnének a nık, ha a termelékenységi jellemzıik azonosak
lennének a férfiakéval
4. összehasonlítjuk a nıkre kiszámított hipotetikus átlagkereseti szintet a férfiak tényleges
átlagkeresetével
2 probléma ezzel: van ami nem mérhetı, nem minden potenciális jellemzıt tartalmaz.
Nık és férfiak bérréséhez hozzájárul a munkaerı-piaci gyakorlat

Keresleti különbségek a fekete és fehér amerikaiak között:

A feketék és fehérek munkanélküliségi rátája közötti arány viszonylagos állandósága azt
sugallja, hogy ezt az arányt nem nagyon befolyásolja az üzleti ciklus. A feketék
munkanélküliségi rátája valamennyi csoportban hozzávetıleg kétszerese a fehérekénél.
Foglalkozás elkülönülés és bérdiszkrimináció:
Úgy tőnik, hogy a fajok szerinti foglalkozási elkülönülés kevésbé elterjedt, mint a nemek
szerinti. A disszimilaritás index megállapította, hogy feketék és fehérek foglalkozási
megoszlását összehasonlító indexek értéke fele a férfiak és nık foglalkozási megoszl-ból
adódó indexekének.
A fehérek és feketék iskolai teljesítmények és iskoláik mért minısége között az utóbbi idıken
szőkült a rés.

Etnikum szerinti kereseti különbségek:

61
62

A diszkrimináció 3 forrása:
Személyes elıítélet, statisztikai elıítélet, nem versenyzı munkaerı-piaci erık
Személyes elıítéleten alapuló modellek:
A munkáltatók, vagy az ügyfelek vagy a munkavállalók elıítéletre hajlamosak, jobban
szeretik ha nem kell bizonyos demográfiai csoportok tagjaival kapcsolatba kerülni.
1. Munkáltatói diszkrimináció
Minél elıítéletesebb egy munkáltató annál nagyobb mértékben értékeli le a tényleges
termelékenységet. A munkáltatói diszkr. következménye, hogy a diszkriminálók úgy tőnik
nyereség helyett hasznosságot maximalizálnak. Versenypiacon nem maradhatnának fent
tartósan a diszkr. vállalatok, mivel a költségei magasabbak lesznek. Azok engedhetik meg
maguknak a diszkr., akik bizonyos fokú monopolerıvel rendelkeznek és vmilyen állami szerv
gyakorol az árai felett ellenırzést.

Fogyasztói diszkrimináció:
A fogy. diszkr. szegregált munkahelyekhez vezet. Azok a vállaltok, akiknek ilyen ügyfeleik
vannak preferált csoportból vesznek fel munkaerıt, magasabb fizut kapnak, magasabb árakat
is számítanak fel.

Munkavállalói diszkrimináció:
A vállalatnak költséges a munkavállalói diszkr. és az attól való megszabadulás is. A fej
szerinti megkülönböztetéstıl mentes munkahelyeken dolgozó fiatal fehérek magasabb béreket
kapnak, mint az egyébként velük összehasonlítható, de szegregált munkahelyeken dolgozó
társaik.

Statisztikai elıítélet:
A statisztikai diszkr. a szőrési probléma részeként fogható fel, amely akkor merül fel, amikor
azok a megfigyelhetı személyi jellemzık, amelyek összefüggnek a termelékenységgel, nem
tökéletes elırejelzık. Felvételi döntések során a korrelatív változókkal kapcsolatos
információkat kiegészítik szubjektív elemekkel, egyéni adatokat és csoportadatokat is
felhasználnak. A csoportadatok piaci diszkr.-ót idézhet elı, mert azonos mért termelékenységi
jellemzıjő emberek csoport-hovatartozástól függıen módszeresen eltérı elbánásban
részesülnek.

A diszkrimináció nem versenyzı típusú modelljei:

1. Becsıdülés: A foglalkozási elkülönülés léte és mértéke láttán némelyek úgy érvelnek, hogy
ez az elkülönülés bizonyos foglalkozások bérének leszorítását célzó, szándékos becsıdítési
politika következménye.
2. Kettıs munkaerıpiac: A teljes munkaerıpiac egymással nem versenyzı elsıdleges és
másodlagos piacra tagolódik. Elsıdleges szektor: magas bér, stabil foglakozás, jó
munkafeltétel, míg a másodlagos: alacsony bér, bizonytalan. A szektorok közötti mozgást
korlátozottnak vélik. Kisebbségiek és nık másodlagosban.
3. Kereséssel kapcsolatos monopszónium: a munkavállalókat terhelı munkahely-keresési
költségek felmerülésére épül. Az a tény, hogy van néhány diszkr. munkáltató ez növeli a
nık és a kisebbség álláskereseti költségeit = kisebb vszínőséggel találnak rá azokra a
munkáltatókra, akik legjobban ki tudják használni a képességeiket.
4. Az összejátszó magatartás: A munkáltatók összejátszanak egymással a kisebbségiak
alávetésére.

A diszkrimináció megszőnésére irányuló szövetségi programok:

Kétféle szabályegyüttes:

62
63

- munkáltatókra elıírt diszkriminációmentességi törvény

- a szövetségi állammal szerzıdık pozitív akcióra kötelezése – megüresedett álláshelyeket
igyekezzenek kisebbségiekkel és nıkkel betöltetni.

Az egyenlı díjazásról szóló 1963. Évi törvény: jogszerőtlennek nyilvánított a hasonló

szakképzettséggel, körülmények között dolgozó nık és férfiak külön munkadíját.
A polgári jogokról szóló törvény: munkaerı-piaci diszkr. leküzdését korlátozták némely
pontok: rangidısség, összehasonlítható érték
A szövetségi szerzıdésbetartási program 1965-ben (OFCCP).

63
64

13. fejezet
A szakszervezetek és a munkaerőpiac

A szakszervezetek felépítése és tagsága

• Szakszervezet dolgozók olyan szervezete, amelynek célja, hogy tagjainak körében
javítsa a foglalkoztatás pénzbeli és nem pénzbeli feltételeit.
• 2 típusa:
o Ágazati szakszervezet: valamely ágazat vagy vállalat dolgozóinak nagy
részét, vagy összességét képviseli tekintet nélkül a foglalkozásukra.
o Szakmai szakszervezet: egyazon foglalkozási csoportba tartozó dolgozókat
képvisel.
• A munkaszerzıdés különbözı vonatkozásairól alkusznak a munkáltatókkal. (bér,
kiegészítı járandóságok, munkafeltételek, túlóra, munkaköri besorolás, elıléptetés,
elbocsátás)
• Az egyezkedés szintjei: Országos, Ágazati, Vállalati
• Kollektív alku lehet:
o erıteljesen centralizált. (ágazatok képviselıi döntenek olyan kérdésekrıl
amelyek sok munkáltatóra nézve kötelezıek)
o Egy nagy szakszervezet tárgyal több munkáltatóval.
o Decentralizált (egyezkedés 1 szakszervezet és 1 vállalat között)
• Demokratikus országokban a szakszervezetek politikai erıt is képviselnek.

A szakszervezeti rendszer nemzetközi összehasonlítása

• A szakszervezeti szervezettség mérıszámai:
o Azon dolgozók százalékaránya, akik szakszervezeti tagok
o Azon dolgozók százalékaránya, akiknek alkalmazási feltételei kollektív
szerzıdés hatálya alá esnek.
• Nincs összefüggés a szakszervezetek tagsági szintje é ereje között.
• A legtöbb fejlett gazdaságban az elmúlt évtizedben mintha az egyezkedés fokozódó
decentralizálódásának irányzata érvényesülne.
• A legtöbb empirikus munkát a szakszervezetekkel kapcsolatban az USA-ra
vonatkozóan végezték. Itt az alkufolyamat decentralizált, és a dolgozók többsége nem
szakszervezeti tag.

A szakszervezeti célok elérésének korlátai

64
65

• A szakszervezetek célja a tagok jólétének elıremozdítása.

• Célok:
o Eljárási célok: dolgozók beleszólása a vállalatirányításba pl.: személyzeti
kérdések, túlmunka-elosztás, dolgozók fegyelmi és pénzügyei.
o Javadalmazási szint növelése pl.: bértétel, nyugdíj, egészségbiztosítás,
szabadság
• Korlátozó feltételek:
o Jobbra süllyedı alakú munkaerı –keresleti görbe.
o Azonos körülmények között, minél gyorsabban tolódik kijjebb (beljebb) a
munkaerı-kínálati görbe annál kisebb (nagyobb) csökkenéssel fog járni a bérek
bármely adott növekedése a foglalkoztatásban.
• A rugalmatlan munkaerı-keresleti görbéjő, gyorsan növekvı ágazatokban képesek a
szakszervezetek legerıteljesebben növelni tagjaik bérét.

A „monopol-szakszervezeti” modell

• A szakszervezet megszabja a munkaerı árát és a munkáltató azzal reagál, hogy –

figyelembe véve az új bértételt- a foglalkoztatás szintjét nyereségmaximalizáló módon
alakítja.

• Feltételek:
o Szakszervezetnek fontosak a bérek és a foglalkoztatási szint.
o Képes összesíteni a tagjai preferenciáit
• Csökkenı helyettesítési határrátát mutat az ábra (görbéi konvexek), mert feltételezzük,
hogy az a foglalkoztatás veszteség, amelyet adott bérnövekedés fejében a
szakszervezetek hajlandók elviselni, a foglalkoztatás csökkenésével egyre kisebbé
válik.
• a pont= szakszervezet hiánya
• Kollektív egyezkedés hatása: szakszervezet + munkáltató magasabb bértételben
állapodik, meg és a munkáltató meghatározza az alkalmazni kívánt szakszervezeti
tagok számát.
• A szakszervezet a b pontba igyekszik elmozdulni. Itt a bér Wu, foglalkoztatás Eu.
• b pont a szakszervezet által elérhetı legmagasabb hasznossági szint.

65
66

A „hatékony szerzıdési” modell

• Mindkét fél jobban jár, ha együtt határozzák meg a béreket és a foglalkoztatást.

• Munkaerı-keresleti görbét a munkáltatónak az egyes bértételek mellett
nyereségmaximalizálási foglalkoztatási szintre vonatkozó döntése határozza meg.
• Ha W0 bérhez tartozó a pontban a munkáltató bıvítené, vagy szőkítené a
foglalkoztatást, nyeresége csökkenne. A nyereség csökkenésének elkerüléséhez
alacsonyabb bértételre lenne szükség. (13.3 ábra)
↓
• Egyenlınyereség görbék: olyan bér-foglalkoztatás kombinációk helye, amelyek
mellett a munkáltató nyeresége változatlan.
• Maximumát mindegyik görbe a keresleti görbével való metszéspontjában éri el.
• A feljebb lévı egyenlınyereség-görbe alacsonyabb munkáltatói nyereségszintet jelenít
meg.

• 13.4 ábra munkáltatói egyenlınyereség-

görbék +szakszervezeti közömbösségi
görbék együtt ábrázolása azt szemlélteti,
hogy a monopol-szakszervezeti megoldás (b pont) miért nem hatékony szerzıdés.
• d pont jobb, mert a szakszervezet magasabb közömbösségi görbére kerül, a vállalat
nem járna rosszabbul.
• Az e pont is jobb, sıt az egész ed szakasz ilyen pontok halmaza. Ezek a pontok egy
szakszervezeti közömbösségi görbe, és egy munkáltatói egyenlınyereség-görbe
érintkezési pontját képviseli.
• ed görbe= szerzıdési görbe=hatékony szerzıdések helye
• A felek jobban járnak, mint a b pontban, de nem közömbös, hogy ed melyik pontjában
állapodnak meg
• A szerzıdési görbe 13.4 ábrán látható alakja nem szükségszerő, a görbék alakjától
függıen haladhatna fölfelé és balra, vagy függılegesen.
• Ha a szerzıdési görbe függıleges a vállalat abba egyezik bele, hogy a foglalkoztatást
azon a szinten tartja, amely a piaci bértétel mellett maximalizálja a nyereségét.
• Valóban „hatékonyak”-e a szerzıdések?
o Számos vizsgálat elemezte a következményeket, és ıszintén megvallva az idı
szerint olyan bizonyítékok is vannak, amelyek alátámasztják a hatékony
szerzıdési modellt, meg olyanok is amelyek ellene szólnak.

66
67

A szakszervezeti tagság: a kereslet és a kínálat elemzése

• A szakszervezeti tevékenység keresletének és kínálatának egyszerő modellje

felhasználható azoknak a hatóerıknek a megmagyarázására, amelyek befolyásolják a
szakszervezeti tagság alakulását.
• A munkavállalók igénye (keresleti oldal) a szakszervezeti taggá válásra függvénye a
szakszervezeti tagság „árának”.
• Az ár tartalmazza a belépési díjat, havi tagdíjat, annak az idınek az értékét, amelynek
szakszervezeti tevékenységekre fordítását az egyéntıl elvárják stb.
• Minél magasabb ez az ár, annál kisebb azoknak a munkavállalóknak a hányada, akik
szakszervezeti tagok kívánnak lenni. (13.5 ábra D0 keresleti görbéje)
• A szakszervezetek szakszervezeti szolgáltatások nyújtására való hajlandóság a
szakszervezeti tagság árának emelkedı alakú függvénye.(13.5 ábra S0 kínálati görbéje)
• E keresleti és kínálati görbe metszéspontja megadja a szakszervezeti tagok munkaerı-
állományon belüli egyensúlyi százalékarányát (U0) és a szakszervezeti szolgáltatások
egyensúlyi árát (P0)

• Keresletet befolyásoló tényezık:

1. Az egyének szakszervezeti tagság iránti igénye pozitív összefüggésben áll a
szakszervezetbeli tagság általuk érzékelt nettó hozamával. Pl.: minél nagyobbnak
gondolják a bérnyereséget, amelyet a szakszervezet elér számukra, annál távolabb lesz
jobb oldali irányban a keresleti görbe és annál magasabb lesz a szervezettség szintje.
2. Ízlés: ha az egyének ízlése a szakszervezeti tagság javára módosul, szintén jobbra
tolódik a keresleti görbe.
• Kínálati oldalt befolyásoló tényezık:
1. Szakszervezeti tevékenység költségeinek változása kihatással van a kínálati görbére.
2. Az ágazati szerkezet olyan változásai, amelyek nehezítik a munkaerı szervezését,
ugyancsak balra tolják a görbét, és csökkentik a szakszervezeti szervezettség szintjét.
• A szervezettségi arányszámok csökkenésének felgyorsulása tapasztalható az ötvenes
évek közepe óta az USA-ban. Okai:
a. Munkaerı-állomány demográfiai változásai
b. Ágazati összetétel eltolódása
c. Foglalkoztatás súlyponteltolódása olyan államok irányába, ahol nem kedvezı a
környezet a szakszervezeteknek
d. Megnövekedett versenyerık

67
68

e. A munkáltatók szakszervezetek szervezkedési erıfeszítésével szembeni

ellenállás megnövekedett.

Szakszervezeti akciók a munkaerı-keresleti görbe módosítására

• Az akciók célja a piaci korlátok lazítása: vagy a szervezett munkaerı iránti kereslet
növelésére, vagy a tagjaik általuk nyújtott szolgáltatások iránti bérrugalmasság
csökkentésére.
• A bérrugalmasság 3 tényezıje:
o Mennyire árrugalmas a végtermék iránti kereslet
o Mennyire könnyő a szakszervezeti tagokat más ráfordításokkal helyettesíteni a
termelésben
o Mennyire érzékenyen reagál az egyéb ráfordítások kínálata az árukra.
• A szakszervezetek támogatják a minimálbérek emelését, és a bevándorlást korlátozó
törvényalkotást.

Egyezkedés és sztrájkfenyegetés

• Termelékenységi alku: növelik a béreket, cserébe a szakszervezet hozzájárul olyan

szabályokhoz, amik növelik a termelékenységet.
• Sztrájk: kísérlet arra, hogy megtagadják a vállalattól valamennyi szakszervezeti tag
munkaerı-szolgáltatásait. Bár maga a sztrájk ritka, de a sztrájkfenyegetés minden
alkuhelyzet felett ott lebeg a magánszektorban.
• A sztrájkok és az alku egyszerő modellje:
• Feltételezzük , hogy csak a béremelés nagyságáról folyik az alku.
• 13.6 ábrán W az a százalékos bérnövekedés, amelyrıl a munkaerı és a vállalatvezetés
alkuszik.

•
• A vállalat sztrájk elıtti legmagasabb bérajánlata Wf Ha ezt elutasítják sztrájk
következik be. Egy ideig ki tudja szolgálni megrendelıit, de nınek a költségei az
elégedetlen fogyasztók és az elmaradó megrendelések miatt, ezért emeli bérajánlatát.
Ezt a 13.6-os ábrán a munkáltatói engedményütemezés (EC) mutatja.
• A szakszervezet Wi béremelést szeretne. A sztrájk elején álláspontjuk
megkeményedik, a bérkövetelést növeli a szakszervezet. De az elszenvedett jövedelem
kiesés miatt csökkentik a bérkövetelést. Ezt mutatja a szakszervezeti ellenállásgörbe
(UR).

68
69

• Ha a két görbe metszi egymást, akkor azon a bérnövekedési szinten megállapodnak, a

sztrájk véget ér.
• Ami feljebb tolja UR-t meghosszabbítja a sztrájk idıtartamát és növeli a várható
béremelkedést. (Wi nı, vagy UR laposabb lesz) pl.: csökken a sztrájkolás költsége a
dolgozóknak.
• Ami fokozza a munkáltatók ellenállását lejjebb szorítja EC-t, meghosszabítva a sztrájk
idıtartamát, és csökkentve a várható bért. Pl.: rugalmatlan termékkeresleti görbe,
sztrájk elıtt sztrájkkészlet felhalmozása, könnyő helyettesíteni a dolgozókat.
• A sztrájkok indokolatlanul költségesek, ezért az alkuprotokoll segít elhárítani a
jövıbeli sztrájkokat.
• A sztrájkok kevésbé gyakoriak és rövidebbek, ha nagyobb a sztrájk együttes
költsége.Ha költséges akkor miért van mégis?
o Mert növelheti a jövıbeli egyezkedés sikerét.
o Szakszervezet belsı szolidaritásának erısítése.
o Mert az két félnek egymás céljairól és ellenállási szándékáról tökéletlen
információval rendelkezik. (információs aszimmetria)
• A sztrájkok és az aszimmetrikus tájékozottság: a dolgozók nem tudják a vezetés
mennyit titkol el a nyereségbıl, és szeretnének magasabb béreket (nagyobb
részesedést a vállalati nyereségbıl). A szakszervezet, ismerve a vállalatvezetés
információs elınyét és érdekeltségét a jövedelmezıség alábecslésében, megpróbál
jelzést kicsikarni a sztrájkkal.
• Ha a vállalat hazudik, akkor a vállalat nem fog harcolni, mert a vállalatvezetés tudja,
hogy a pénzügyi behódolás lehetséges, és nem akarja felvállalni a sztrájk költségeit.
• Ha a vállalatnak tényleg alacsony a nyereségszintje, akkor a behódolás nem
lehetséges. A sztrájk vállalása azt a jelzést küldi, hogy a béremelés nem jogos.
• Következtetés: a munkáltatónak a béremelés megfizetésére való hajlandóságával és
képességével kapcsolatos nagyobb bizonytalanság növeli mind a sztrájk kitörésének
valószínőségét, mind a sztrájk idıtartamát.

Alkudozás a közületi szektorban: a döntıbíráskodás fenyegetése

• A közületi szektorban tilos sztrájkolni, ilyenkor a törvény egy 3. felet kapcsol be.
Feladata: közvetítés a két fél között. Ha ez nem sikerül egy semleges 3. fél jelentést ír,
ami megállapodást javasol.(ténymegállapítás) Ha így sem sikerül, akkor
döntıbíráskodás. Az ítélet tartalma kötelezi a feleket. Ezt érdekelbírálásnak nevezik
• Az érdekelbírálás 2 formája:
o Szokványos döntıbíráskodás: szabad döntés, mindkét fél meghallgatása
o Végsı ajánlati döntıbíráskodás: a bíró csak a bíráskodást megelızı utolsó
ajánlatok közül dönthet, hogy kiét fogadja el. Ez ösztönöz minél reálisabb
ajánlatokat tenni, mert így növelik az esélyét, hogy a döntıbíró az ı ajánlatukat
fogadja el.
• Hogyan befolyásolja a döntıbíráskodás lehetısége a két fél közötti egyezkedéseket?
• A bíró döntésével kapcsolatos bizonytalanság saját idegenkedésük a kockázattól.(a
bíráskodás igénybevétele szerencsejáték)

A szakszervezeti bérhatás elmélete

• Wu szakszervezeti tagok, Wn szervezetlen dolgozóknak fizetett bér.
• Ha a kettı közötti különbség kizárólag a szakszervezeti jelenlétnek tulajdonítható,
akkor a viszonylagos bérelıny (R) százalékosan megadható: R=(Wu-Wn)/Wn
• 13.7 ábra a szakszervezeti és nem szakszervezi bér közötti különbözet értelmezésének
nehézségeit, mutatja.

69
70

• Feltételek: kezdetben mindkét szektor szakszervezet nélküli, és a mobilitás

költségmentes. (Azonos bérek)

• Ha az egyik szektor szakszervezetivé válik, a másik négy féleképp válaszolhat rá.

1. Túlcsordulási hatás: ha a szakszervezet Wu1 szintre emeli a béreket akkor a
foglalkoztatás csökkeni fog, aminek következtében L1u − E u1 számú
munkanélküli dolgozó lesz. Ha az összes munkanélküli dolgozó átcsordul a
nem szakszervezeti szektorba, a kínálati görbék eltolódnak. A szakszervezeti
szektorban megszőnik a munkanélküliség, a másik piacon pedig csökkenni
fognak a bérek, és nı a foglalkoztatási szint.
W 1 −W 1
Relatív bérelıny: R1 = u 1 n ( Wn1 〈W0 , ezértR1 〉 A )
Wn
Wu1 − W0
Abszolút hatás: A =
W0
2. Fenyegetés hatás: A szervezetlen dolgozók azt kérik, hogy a szakszervezet
képviselje ıket is. Ettıl való félelemben a munkáltató a piacinál magasabb
béreket kínál. A szakszervezeti tagság költségekkel jár, ezért Wu1ésW0 közötti
elég, hogy a nem szakszervezeti tagok ne is váljanak azzá. (13.8 ábra) A
szakszervezeti szektorbeli béremelkedés és a foglalkoztatás csökkentés a
szervezetlen szektorbeli kínálati görbét eltolja ( S n1 ) Viszont a fenyegetés miatti
béremelkedés csökkenti a foglalkoztatást ( E n∗ ). Ez növeli a munkanélküliséget.
A viszonylagos szakszervezeti bérelıny kisebb, mint a szakszervezetek
abszolút hatása tagjaik reálbérére.

70
71

3. Várakozási munkanélküliség: Azok a dolgozók, akik azért utasítanak vissza

alacsonyabb bérő, nem szakszervezeti állásokat, hogy jobban fizetı
szakszervezeti állást keressenek. A dolgozók akkor lépnek át az egyik
szektorból a másikba, ha az utóbbi magasabb várható bért kínál. Valamely
szektorbeli várható bér egyenlı a szektor bértételének és az e szektorbeli
munkahelyhez jutás valószínőségének szorzatával.
4. A munkaerı-kereslet eltolódása: Ha a szervezett szektor iránti termékkeresletet
növelik a szakszervezetek, akkor a keresleti görbe jobbra tolódik, a bérek
csökkennek a nem szakszervezeti szektorban.

Bizonyítékok a szakszervezetek összjavadalmazásra gyakorolt hatásáról

• Az adatok azt mutatják, hogy a szakszervezeti vállalatoknál magasabb a kiegészítı

járandóságokra fordított rész az
• Arra lehet következtetni, hogy a szakszervezeti szervezettség növeli annak
valószínőségét, hogy a dolgozók igénybe veszik azokat az állami járandóságokat,
amelyekre jogosultak.
• Más vizsgálatok kimutatták, hogy a szakszervezeti vállalatoknál általában erısebben
tagolt a feladatmegosztás, veszélyesebbek a munkahelyek, kevésbé rugalmas a
munkaidı, gyorsabb a munkatempó, alacsonyabb a dolgozók elégedettsége
munkájukkal, és kisebb a túlmunka elosztása felett munkavállalói ellenırzés.

71
72

15. FEJEZET
A MUNKANÉLKÜLISÉG

BEVEZETÉS

− A munkanélküliek a statisztikák szerint azok, akik idıleges elbocsátottként

korábbi munkáltatójuk visszahívására várnak, illetve azok, akik az elızı
hónapban aktívan keresetek munkát.
− Számos oknál fogva nem írja le a fenti megfogalmazás a valódi helyzetet.

Akik nem kersenek aktívan munkát nem számítják ide, pedig lehet, hogy ık is
akarnak dolgozni, de már belefáradtak abba, hogy elutasítják ıket.

Nem mond semmit azok keresetére, akik dolgoznak, de adott esetben nem érik el a
megfeleı szintet.

A munkanélküliek jelentıs része olyan családban él, ahol van más keresı.

A munkanélküliek kisebb-nagyobb jövedelemtámogatásban részesül.
U
− Munkanélküliségi ráta: u =
L
− A munkanélküliségi ráta tájékoztat minket arról, hogy a lakosságnak mekkora
százaléka nem dolgozik.
− A foglalkoztatási ráta arról ad képet, hogy a lakosság hány százaléka dolgozik.

A MUNKAERİ-PIACI ÁLLOMÁNYOK ÉS ÁRMALÁSOK MODELLJE

− EU: azok a személyek, akik önszántukból elhagyták, vagy elveszítették
munkahelyüket.
− EN: munkaerı-állományba belépık, akik kaptak munkát.
− NU: munkaerı-állományba belépık, akik nem kaptak munkát.

A munkanélküliek egyharmada ilyen

İk lehetnek új belépık, vagy visszalépık.
− A munkenélküliségi ráta csökkentésére alkalmas politikai recepet attól függ, hogy mi
váltotta ki a magas rátát.
− A munkanélküliségi ráta és a piaci áramlások:
+ − − + + −

u = F ( Pen , Pne , Peu , Pue , Pun , Pnu ,)
1
∗ Függvényalak: u =
( P + Pnu ) Pue + Pne Pun
1 + ne
( Pne + Pnu ) Peu + Pnu Pen

72
73

∗ A + jelesek növelik a munkanélküliségi rátát

∗ A – jelesek csökkentik a munkanélküliségei rátát
∗ Pen : a foglalkoztatatottak részaránya, akik kilépnek a munkaerı-
állományból.
∗ Peu : a foglalkoztatottak részaránya, akik munkanélkülivé válnak
∗ Pun : a munkanélkülieknek a részaránya, akik kilépnek a munkaerı-
állományból.
∗ Pl.: ha egy 100 tagú csoportbó 15-en munkanélkülivé váltak, akkor: Peu =0,15

A MUNKANÉKÜLILSÉG TÍPUSAI ÉS AZOK OKAI

Súrlódásos munkanélküliség: az álláskeresési elmélet
− Még a piaci egyensúly és a teljes foglalkoztatás mellett is van súrlódásos
munkanélküliség.
− Azért lép fel, mert a munkaerıpiacokon az információáramlás tökéletlen, és mert
idıbe telik, mire a munkanélküli dolgozó és az üres állásokkal rendelkezı munkáltató
egymásra talál.
− Minél kisebb Pue , annál tovább tart a munkanélküliség várható idıtartama.
− Ha K a minimális szakképzettségi szintet jelöli, akkor

W(K)-egy munkahelyhez tartó bér.
− A bérajánlatok eloszlása f(W)

− Az álláskeresık nem mindig engedhetik meg maguknak, hogy begyőjtsék az összes

bérajánlatot, és a legkedvezıbbet fogadják el.

Ezért felállítanak egy rezervációs bért WR, ennél kisebb bérért nem mennek el
dolgozni.
*
W

∫
WR
f (W )

Az állástalálás valószínősége:
∫ f (W )
− Magasabb rezervációs bér hosszabb munkanéküliségi idıszakot, de magasabb
várható bért hoz magával.
− A rezervációs bért úgy kell megválasztani, hogy határohozama egyenlı legyen a
határköltségével.
− Következmények:

Amíg a rezervációs bért nem a piacon kínált legkisebb bérrel teszik egyenlıvé,
addig az állástalálás valószínősége mindig kisebb lesz, mint 1.
∗ Álláskeresési munkanélküliség

73
74

Ha valaki a szakképzetségének megfelelı bér helyett alacsonyabb rezervációs

bért szab meg, akkor gyakorlatilag nagy valószínőséggel alulfoglalkoztatott lesz.

A ténylegesen elért bér puszta szerencsén múlik, elıfordulhat, hogy két azonos
szakképzettségő egyén, azonos rezervációs bérrel, különbözı bérhez jut.

Az információk hatékonyabb győjtése-terjesztése növelheti a keresési
folyamat gyorsaságát.

Ha egy egyén számára kevéssé költséges munkanélkülinek lenni, akkor növeli
rezervációs bérét.
− Munkanélküliségi biztosítási járadék hatásai

USA-ban UI járadék (munkanélküli segély) függ az egyén korábbi kereseti szintjétıl

Pótlási arány: a korábbi kereset azon hányada, amelyet az UI járadék pótol.

Bıkezőbb munkanélküli segély növeli a dolgozók rezervációs bérét -> nı a
munkanélküliség idıtartama.

Megoldás lehet: prémiumokat adni azoknak, akik elıbb találnak munkát.
Szerkezeti munkanélküliség: a munkanélküliségi ráta foglalkozási és regionális
eltérései
− Szerkezeti munkanélküliség olyankor lép fel, amikor valamely térségben a
keresett és a kínált szakképzettségek között meg nem felelés vagy a dolgozók
kínálata és kereslete között térségközi egyensúlytalanság van.
− Foglalkozási egyensúlytalanságok

Ha az autószerelıkbıl költségmentesen mérnök alakítható, akkor ez a munkanélkülis
nem létezne.

Szerkezeti munkanélküliség keletkezik, ha az igazodás költségei elég nagyok
ahhoz, hogy késletessék vagy akár megakadélyozzák az ilyen mozgásokat.
− Földrajzi egyensúlytalanságok

Mérséklıdik a kereslet, és megnövekszik a munkanélküliség egy területen.

3 okból várnak saját otthonuk környékén állásra.
∗ Tökéletlen információáramlás miatt esetleg nem is tudnak más munkahelyrıl.
∗ A költözés pénzbeli költségei túl nagyok lennének.
∗ A költözés pszichés költségei is tetemesek.

A vándorlás általában csökken az életkorral.

Azokban az országokban, ahol nagyobb az emberek mobilitása (USA) ez a
munkanélküliségi tényezı sokkal elenyészıbb.

Ilyen esetben megnövekszik a munkaállományból kilépık száma.
− Kormányzati politikák

A kormányzat támogtja az átképzést.

Több tájékoztatást nyújt.

Sok országban a foglalkoztatottak munkanélküliségbe való áramlásának csökkentését
tőzték ki célul.
∗ Ezek a reformok azonban csökkentik és lassítják a munkáltatók által teremtett új
munkahelyek beindulását.

Európában sokkal hosszabb a munkanélküliség, mint mondjuk az USA-ban.
− Hatékonysági bérek

Szerkezeti munkanélküliség alakulhat ki, ha a munkáltatók a piaci szint fölötti,
vagyis hatékonysági béreket fizetnek.

Ha minden munkáltató így viselkedne, akkor a kínálat meghaladná a keresletet.

Mivel nem így tesznek, ezért kialakul egy magas és egy alacsony bérő szektor.

Lesznek olyanok, akik felmondanak alacsony szektorbeli munkahelyükön, és várják,
amíg valaki kikerül a magas bérő szektorból.

74
75

Negatív összefüggés van tehát a regionális bértétel és a munkanélküliségi ráta között.

∗ Ezt bérgörbének nevezzük.

∗ Amikor a munkanélküliség viszonylag magas, a reábérek csökkenek.
∗ A bérgörbe nem a bérváltozást, hanem a bérszintet írja le.

Minél jobban meghaladja a bér az egyensúlyi szintet, annál nagyobb a
munkanélküliség.

Az olyan dolgozó, aki munkanélküli, akkor várakozik magas bérő állásra, ha:
∗ PeWe > P0We + (1 − P0 )W0
Pe : a magas bérő munkahelyze jutás valószínősége, ha munkanélküli
We : magas bér
P0 : a magas bérő munkahelyze jutás valószínősége, ha állást vállal az
alacsonybérő szektorban.
W0 : alacsonybér

Amikor a munkanélküliség viszonylag magas, a reábérek csökkenek.
A kereslethiányos (ciklikus) munkanélküliség
− A kereslethiányos munkanélküliség az üzleti tevékenység ingadozásaihoz
kapcsolódi, és akkor lép fel, amikor a kibocsátások piacánnbekövetkeztı
összkereslet csökkenés lefelé rugalmatlan reálbérek közepette csökkenést idéz
elı a munkaerı iránti összkeresletben.
− A munkáltatók például csökkenthetik a béreket, ahelyett, hogy a létszámot
csökkentenék, vagy csökkenthetik a munkaórák számát.
− Lefelé merev bérek az Egyesült Államokban

A nominális bérek lehetnek merevek, mégis csökkenhetnek a reálbérek.

Van, hogy a reálbérek nem csökkenek kellı ütemben, ilyenkor a nominális béreket is
kell csökkenteni, azonban a nominális bérek ellenállást mutatnak a csökkentéssel
szemben.

A merevség okai:
∗ A munkáltatóknak a szakszervezetek miatt nem áll módjukban
egyoldalúan csökkenteni.
A szakszervezetek általában az elbocsátások politikáját részesítik elınybe, ekkor
ugyanis azoktól válnak meg, akik nem olyan rég dolgoznak a cégnél.
A szakszervezeti tagok általában a régiek közül választanak elnököt, akinek a
célja a régiek védelme.
Bennfentes-kívülálló hipotézis
A tagokat nem érdeklik a nem tagok, vagy azok akiket már kirúgtak.

75
76

∗ Az általános érvényő bércsökkentés minden munkavállaló kilépési

hajlandóságát növelné, és termelékenység csökkenéséhez vezet.
∗ A belsı munkaerıpiaccal rendelkezı munkáltatók gyakran bizonyos
kereseit pályát írgérnek a munkavállalóknak életútjuk tartamára.
Ez függ a vállalat teljesítményétıl
Ha a vállalat arra kéri a dolgozókat, hogy csökkenthesse bérüket, azok úgy
gondolhatják, hogy a vállalat ki akarja ıket használni, nincs is rossz helyzetben,
ezért ellenállnak.
Ha a vállalat elbocsát néhány embert, az arra útaló jel lehet, hogy a vállalalat
valóban bajban van.
Tehát az infomációs aszimmetria az elbocsátást teszi preferált politikává.
∗ A rangidısség szerinti elbocsátások (utolsóként felvett, elsıként távozik), az
idısebbek hajlandóak belemenni a bércsökkentsébe.
∗ Kisvállalkozásokhoz való áramlás csökkenteni az átlagos nominálbért és a
munkanélküliségi rátát.
Az egyének státusérzetükbıl nem mennek alacsonyabb nominálbérő helyekre,
inkább munkanélküliek lesznek.
∗ A fennálló piaci bérek olyan társadalmi normákként értelmezıdhetnek,
amelyek meggátolják a munkanélkülieke abban, hogy a foglalkoztatott dolgozók
bérei alá kínálva próbáljanak munkát találni.
− A munkanélküli ellátások finanszírozása az Egyesült Államokban

A járadékfinanszírozás módszerek az USA-ban kihatással vannak arra, hogy a
reálbérek ingadozása helyett az ideiglenes elbocsátást választják.

Az UI adót (T) kizárólag a munkáltatók fizetik az alkalmazottjuk után.
∗ T = tW ha W ≤ WB
∗ T = tWB ha W > WB
W: a munkavállaló keresete a naptári év folyamán
WB : az adóköteles béralap, amelyen felül már nincs UI
∗ UI-t az elbocsátási tapasztalatok határozzák meg.
∗ Akik több embert bocsátanak ki arra magasabb adót vetnek ki.

A tapasztalati minısítés tökéleten, mert sokszor egy további dolgozó elbocsátásának
költsége kisebb, mint a pótlólagos UI járadék.

Ha az UI rendszer tökéletesen tapasztali minısítéső
∗ Az elbocsátó vállalatnak a dolgozó által kapott teljes UI járadékkal megegyezı
pótlólagos UI adót kellene fizetnie.

UI adó teljesen független a tapasztalatoktól
∗ Az elbocsátott dolgozó teljes bérét megtakarítja, mert UI adója nememelkedik.
∗ Ez általában növeli az elbocsátás vonzerejét.
− Ciklikus ingadozások Európában

Európában talán a szakszervezetek miatt nem csökkent a dolgozók reálbére.

Mégis az európai munkáltatók épp olyan gyorsan igazítanak munkaerı-
ráfordításukon mint az amerikai munkáltatók.
∗ Ez az európai ellátási lánc természetében rejlik.

Számos országban alkalmaznak munkanélküli javadalmazásokat a rövid munkaidıs
dolgozókra.

A munkáltatókat intézményi erık arra sarkallják, hogy inkább a munkaórák
lecsökkentését vállasszák, mint az elbocsátást.
Szezonális munkanélküliség

76
77

− A szezonális munkanélküliség hasonlít a kereslethiányos munkanélküliségre

annyiban, hogy ezt is a munkaerı iránti kereslet ingadozásai idézik elı.
− A munkáltatók ahhoz, hogy dolgozókat vonzzanak az ilyen szezonális ágazatokba,
magasabb béreket kell fizetniük a dolgozóknak, azért amiért azok idıközönként
munkanélküliek.
− Ex ante – a dolgozók önként vállalták ezt az ágazatot.
− Ex post – amikor benne vannak szívesebben maradnának munkaviszonyban.
− Ez a munkanélküliség tekinthetı tehát önkéntesnek és kényszerőnek egyaránt.

MIKOR VAN „TELJES FOGLALKOZTATÁS”?

− A munkanélküliség akkor is nyugtalanító, ha túlságosan alacsony és akkor is, ha
túlságosan magas.
− A túlságosan alacsony növelheti a lógást a dolgozók körében.
− Nehéz az optimálisat meghatározni.

Elméletben: az a szint ahol a bér- és árinfláció stabil vagy elfogadható mértékő.

Amely mellett a betöltetlen állások megegyeznek a munkanélküli dolgozók számával.
− A legutóbbi idıkig a nık munkanélküliségi rátája általában magasabb volt, mint a
férfiaké.
− Elkerülhetetlen bizonyos súrlódásos munkanélküliség.

77