MUNKAERŐPIAC

Közgazdaságtan I.
Dr. Vezendi-Varga Judit, egyetemi adj., DE
ÁJK, 2022/23. ősz
 MUNKAERŐ, MUNKAERŐPIAC
◦ Munkaerő (mint termelési tényező) fogalma

◦ Munkaerőpiac
• Mint minden piac, ez is a kereslet és a kínálat találkozási helye.
• Itt a csere tárgya a munkaerő (termelési tényező).
• A vevők (kereslet): a munkáltatók.
• Az eladók (kínálat): a munkavállalók.
• A munkaerő ára a bér.
 Munkaerőpiac jellemzői
Nem csak a munkaerő, de az azt hordozó emberek „piaca” is. (Munkaerő nem
választható el hordozójától.) Ezért:

1. Érdekképviseletnek jelentős szerepe van (keresleti, kínálati oldalon egyaránt).

2. Társadalmi és szubjektív tényezők jelennek meg rajta.
3. Keresletet-kínálatot alakító mechanizmusok kissé másként működnek.
4. Munkaerőpiac hat a gazdaságra, a társadalomra. A társadalom pedig
visszahat a munkaerőpiacra (pl. népesedés).
 Munkaerőpiac szereplői
I. az állam,
II. a munkavállalók és érdekképviseleteik,
III. a munkáltatók és érdekképviseleteik
 I. Az állam

Állam szerepe a munkaerőpiacon:

- munkáltatóként és
- szabályozóként (Mt., kötelező bérminimum, vitarendezés stb.) jelenik meg.
II. A munkaadók
◦ A munkaerőpiac keresleti oldala.

◦ Munkavállalókkal szembeni előnyük: náluk van a tőke.

◦ Elsődleges céljuk:
◦ szervezeti célok elérése (profitmaximalizálás).

◦ Munkaerő-piaci pozíciójukat befolyásolja:

◦ a munkaerőpiac globális egyensúlyi helyzete (hiány vagy felesleg munkaerőből),
◦ a munkáltatót érintő részpiacok állapota,
◦ mennyire erősek a munkavállalói érdekképviseletek,
◦ a munkáltató piaci pozíciója,
◦ a munkáltató bérköltség növelő képessége (tud-e magasabb bért fizetni),
◦ milyen munkakörülményeket biztosít,
◦ a munkáltató szervezettsége, belső viszonyai stb.
III. A munkavállalók
◦ Munkaerőpiac kínálati oldala.

◦ Célja:
◦ Munkaképességének legkedvezőbb feltételek melletti értékesítése (szubjektív).

◦ Hátrányban van munkáltatóval szemben

◦ Ok: a tőke a munkáltató kezében van.
 MUNKAERŐ KERESLET
◦ A piac vevői oldala, ahol a munkáltatókat találjuk.
◦ A munkaerőkereslet megmutatja, hogy a gazdasági szereplők

- meghatározott időszakban,
- milyen létszámú,
- milyen összetételű
- munkaerőt kívánnak foglalkoztatni.

◦ Befolyásoló tényezők (4)

 Munkaerő keresletet befolyásoló
tényezők
1. Munka termelékenysége.
 = egységnyi munkaráfordítás hatékonysága

Ha magas a munkatermelékenység?
munkaerő iránti kereslet csökken

2. Végtermék iránti kereslet.

Ha nő a végtermék iránti kereslet?

nő a munkaerő kereslete

3. A munkabér
=Azaz a munka, mint termelési tényező ára.

Ha magas a bér?
 munkaerő iránti kereslet alacsonyabb (vesztesei vannak a magas bérszínvonalnak)

4. A többi (munkán kívüli) termelési tényező ára

 Magas munkabér hatása a
foglalkoztatási szintre
Magasabb
termelési
Fogyasztók Termelők Alacsonyabb
költségek +
Magas bér vásárlásaikat kibocsátásukat foglalkoztatási
Magasabb a
csökkentik csökkentik szint
termék piaci
ára

- A minimálbér növelésének (illetve az általános bérszínvonal

emelkedésének) mindig lesznek vesztesei, hisz előbbiek a
munkaerő-kereslet csökkenését (a munkanélküliség
emelkedését) okozzák.

- Alacsonyabb bérszínvonal mellett a munkaerőkereslet

magasabb (munkanélküliség alacsonyabb).
 Munkaerő kínálatot
◦ Ez a munkaerőpiac eladói oldala, a munkavállalók képviselik.
◦ Megmutatja, hogy
- meghatározott időszakban
- milyen létszámú és
- milyen összetételű munkaerő kíván dolgozni.

◦ Befolyásoló tényezők
 Munkaerő kínálatot befolyásoló
tényezők
◦ Egyén szintjén (munkavállaló aspektusa):
- az munkavállaló életminősége,
- a munkaidő hossza,
- a szabadidő,
- a jövedelem nagysága.

◦ Nemzetgazdasági szinten:
- A demográfiai adottságok,
- A munkajogi előírások és egyéb szabályok.
 Munkaerőpiacot érintő közpolitikai cél
Mi ez a cél?
 munkanélküliség csökkentése

Hogyan érhető el?

1. Az állam ösztönzi a munkaerő-kereslet bővülését.

2. Az állam szűkíti a munkaerő-kínálatot a munkaerőpiacon.
Egyensúlytalanság a munkaerőpiacon
Egyensúlyi ár (=egyensúlyi bér) mellett egyensúly van a munkaerő-piacon.

Túlkereslet: az aktuális bérszínvonal alacsonyabb, mint az egyensúlyi bér

munkaerő kereslete > munkaerő kínálata
Munkavállalóknak előnyös (válogathatnak az álláshelyek közül)

Túlkínálat: az aktuális bérszínvonal magasabb, mint az egyensúlyi bér

Munkaerő kereslete < munkaerő kínálata
Munkanélküliség (munkavállaknak hátrányos)
Munkaadóknak előnyös: válogathatnak a munkavállalók közül, esetlegesen alacsonyabb bérszint
mellett jobb munkavállalót tud alkalmazni.
 Átlagéletkor
emelkedése (lásd
nyugdíjkorhatár Népesség
emelése) 
munkaképes kor
emelkedése
Nem
Munkaképes
munkaképes
korú lakosság
korú lakosság

Aktívak Inaktívak
(munkaerő (munkaállomány
állomány) on kívüliek)

eltartottak (pl.
Foglalkoztatottak Munkanélküliek
tanulók)

a) alkalmazottak, a) állásukat elvesztők,

b) önfoglalkoztatók b) állásukat elhagyók
Közös: dolgozni akarnak!
 MUTATÓSZÁMOK
◦ Aktivitási ráta (%)=
(aktívak száma/ össznépesség)x100

◦ Foglalkoztatási ráta (%)=

(foglalkoztatottak száma/ össznépesség)x100

◦ Munkanélküliségi ráta (%)=

(munkanélküliek száma/ aktívak száma)x100
 Munkanélküliség típusai
1. Súrlódásos vagy frikciós munkanélküliség
Oka: az információáramlás tökéletlensége, illetve a piacok működésének sajátossága. Aki munkát keres, nem talál rá azonnal
a munkát kínáló munkáltatóra.
Rövidebb távon áll fent.
A piac működésével van összefüggésben: munkahelyek szűnnek meg, de újak is keletkeznek, s idő kell még a munkavállaló
megtalálja új munkahelyét.

2. Szerkezeti vagy strukturális munkanélküliség

Oka: a bérek nem teljesen rugalmasak. A munkaerő-kereslet és munkaerő-kínálat nem egyenlő. Az egyensúlyi bérszinttől
magasabb a reálbérszint.
Mi okozhatja, hogy az egyensúlyinál nagyobb az aktuális bérszint?
- minimálbér szabályozás
- szakszervezetek tevékenysége
- hatékony bérek elméletének alkalmazása (munkáltató által)
Forrás:
G. Mankiw: A közgazdaságtan alapjai, Budapest, Osiris, 2011, 465-489. o.
Dajnoki Krisztina: Munkaerőpiaci és HR ismeretek, Debreceni Egyetem, 2015., 5-14. o.

2022. 10. 06.