2 Mutassa be a munkanélküliség hatásait a gazdaság egésze és az egyes gazdasági

alanyok szempontjából! (Rácz Hajni)

A közgazdaságtan egyik ága a munkagazdaságtan, mely a munkaerő piacot vizsgálja. A

munkaerőpiac munkavállalókat allokálja a munkahelyek között és összehangolja a foglalkoztatási
döntéseket. A munkaerőpiac szereplői munkaadók és a munkavállalók, így alkotják a keresletet és
kínálatot.
A népesség aktív tagjai alkotják a munkaerő állományt, ami a foglalkoztatottak és a
munkanélküliekből tevődik össze.

Kínálat a munkaerő oldalon jelenik meg. A munkaképes korú munkára alkalmas egyén eladásra
kínálja szabadidejét.
A háztartások azért bocsátják áruba munkájukat, hogy az ellenértékként kapott béren javakat
vásároljanak (kritika: motiváció).

A kínálatot befolyásolja:
 A népesség száma
 Szakmastruktúrája azaz a felépítése
 Rezervációs bér (az a legkisebb bér, ami mellett hajlandóak munkát vállalni)
 Az idő felhasználásának alternatívái:
 Piaci munka
 Háztartási munka
 Szabadidő
 Egyéb jövedelem

A Keresleti oldalt a munkáltatók képviseli, nagysága attól függ, mekkora az árupiaci kereslet a
termékük iránt (profitmaximalizálás).

A munkaerő ára (a munkaerő bérleti díja):

 bér: reálbér = (nominális bér / árindex)
 béren felüli költségek (noha ez a munkavállaló számára nem jelent bevételt, a
munkaerő költségeket növeli)

Foglalkoztatott: az a személy, aki alkalmazottként, szövetkezeti vagy társas vállalkozás

tagjaként, egyéni vállalkozóként, segítő családtagként a megfigyelt héten legalább 1 órányi,
jövedelmet biztosító munkát végzett (lehet akár regisztrált munkanélküli is!), ill. rendelkezett
olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság, stb.) távol volt.

Munkanélküli: aki
 az adott héten nem dolgozott és
 nincs olyan munkája, amelyből átmenetileg távol volt,
 a kikérdezést megelőző 4 héten aktívan keresett munkát,
 két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna állást.

A munkanélküliség természetes rátája: az az átlagos szint, amely körül a munkanélküliség

évről évre ingadozik (a hosszú távon érvényesülő munkanélküliségi ráta)

u*= állásukat elvesztők %-os aránya

állást találók %-os aránya

A munkanélküliség fogalma
Munkanélküliség akkor alakul ki, amikor a munkapiacon kialakult reálbér az egyensúlyi
reálbérnél magasabb.
Ekkor a munkapiacon túlkínálat alakul ki, a munka kereslete kisebb, mint a kínálata, a
foglalkoztatottak számát a vállalati szféra munkakereslete határozza meg.

1
 2 Mutassa be a munkanélküliség hatásait a gazdaság egésze és az egyes gazdasági
alanyok szempontjából! (Rácz Hajni)

Egy ország népességén belül a munkapiaci kínálat maximumát az aktív népesség adja, így a
munkanélküliségről akkor beszélünk, ha a foglalkoztatottak száma kisebb, mint az aktív
népesség. Munkanélkülinek tehát azt tekintjük, aki az aktív népességhez tartozik, de nem
foglalkoztatott. Ennek értelmében a munkanélküliek a makrogazdaság szintjén felkínált
munkaerő-állomány ki nem használt részét alkotják.

Munkanélküliség
 Adott részpiacon (szituációban) adott reálbérszint mellett DL< SL
 A kialakult bérszinten elhelyezkedni kívánók egy része nem, vagy csak rövidebb-
hosszabb idő elteltével talál elfogadható munkát.

A kiváltó okok szerint a munkanélküliség alábbi formáit különböztetjük meg:

 Kényszerű munkanélküliség (Valós munkanélküliség: keresnek, de nem találnak
munkát.)
 Önkéntes munkanélküliség (alacsony reálbér, vagy csak frikcionális)
 Strukturális munkanélküliség (a piac szerkezete miatt)
 Konjunkturális munkanélküliség (recesszió)

Kényszerű munkanélküliek azok, akik az adott munkapiaci feltételek mellett felkínálják

munkaerejüket, de nem foglalkoztatják őket. Röviden: keresnek, de nem találnak munkát. A
kényszerű munkanélküliséget tehát a vállalati szféra elégtelen munkapiaci kereslete váltja ki.
Ennek kialakulása visszavezethető arra, hogy az árupiacon csökken a termékek és a
szolgáltatások iránti kereslet, emiatt a vállalatok csökkentik termelésüket, így a
foglalkoztatottak számát is.
Önkéntes munkanélkülieknek azokat tekintjük, akik az adott munkapiaci feltételek mellett
valamilyen ok miatt nem kívánnak munkát vállalni. A munkanélküliségnek ez a formája a
munkavállaló saját szándéka miatt alakul ki. Ezen belül két csoportot különböztetünk meg
kialakulásának oka szerint.

A frikcionális (súrlódásos) munkanélküliség azért alakul ki,mert a munkavállalók

munkahely-változtatás, új munkahelyek keresése általában időt vesz igénybe. Ez alatt az idő
alatt a munkavállaló munkanélküli lesz. Ez általában ideiglenes, és rövid ideig tart, addig,
amíg a munkavállaló meg nem találja a számára megfelelő új munkahelyét.
Az önkéntes munkanélküliség másik formája azzal függ össze, hogy vannak olyan
munkavállalók, akik azért nem jelennek meg a munkapiacon, mert a kialakult reálbér
számukra túl alacsony. Magasabb reálbérek mellett már áruba bocsátanák munka erejüket.

Strukturális munkanélküliségről akkor beszélünk, ha a munka kereslete és kínálata

szerkezetében tér el egymástól.

A strukturális munkanélküliség a gazdaság szerkezetének változásával kapcsolatban alakul ki.

A makrogazdaság fejlődése során új nemzetgazdasági ágak, ágazatok jelennek meg, régiek
tűnnek el.
Ezek a változások jelentősen átrendezik a vállalati szféra munkaerő keresletét. Ehhez a
munkakínálat nem tud azonnal alkalmazkodni, idő szükséges.(Képzések-átképzések)
Egy adott makrogazdaságban a foglalkoztatottak, ezzel együtt a munkanélküliek száma nem
egyenletesen alakul. Attól függően, hogy a vállalati szféra értékesítési lehetőségei és ezáltal
termelése hogyan alakul számuk nő, illetve csökken. Gazdasági növekedés, fellendülés esetén
a makrogazdaság kibocsátása nő, ekkor nő a foglalkoztatottak száma, csökken a
munkanélküliség. A termelés visszaesésekor, kisebb – nagyobb gazdasági válságok
kialakulásakor a kibocsátás csökken, a munka nélkül maradók száma nő.

2
 2 Mutassa be a munkanélküliség hatásait a gazdaság egésze és az egyes gazdasági
alanyok szempontjából! (Rácz Hajni)

A makrogazdaság kibocsátásának ingadozása miatt kialakuló munkanélküliséget

konjunkturális munkanélküliségnek nevezzük. A konjunkturális munkanélküliség általában
együtt jár a strukturális munkanélküliséggel, hiszen a termelés visszaesése a gazdaság
különböző területeit nem azonos mértékben érinti. Lesznek olyan területek, ahol
válságjelenségek alakulnak ki, máshol esetleg éppen a fellendülés jegyei figyelhetők meg.

A munkanélküliség vizsgálatakor az alábbiak nem hagyhatók figyelmen kívül:

1) A hivatalos statisztikákban általában a kényszerű munkanélküliek száma jelenik meg,
a munkanélküliségi rátát is ez alapján számítják ki. Ebből értelemszerűen következik,
hogy az így kapott adatok a valós munkapiaci helyzetnél némileg kedvezőbb képet
mutatnak. (a KSH statisztikai kimutatása szerint Mo-n 2019. I. negyedévében a
munkanélküliségi ráta 3,6%)
2) Egy makrogazdaságban még kedvező konjunkturális helyzetben is, -még akkor is, ha a
vállalati szféra munkaerő kereslete megegyezik a háztartási szféra munkakínálatával-
van munkanélküliség. Frikcionális és strukturális okokból.
Mindig vannak, akik éppen munka nélkül vannak. A munkanélküliségnek ez esetét
természetes munkanélküliségnek nevezzük, és akár emberi tényezők is alakíthatják.

A munkanélküliség csökkentésének lehetőségei

A munkanélküliség minden országban komoly társadalmi és gazdasági problémákat okoz.
Minden kormány programjában fő célkitűzésként szerepel a munkanélküliség csökkentése. A
kormányok foglalkoztatási politikai célkitűzéseinek megvalósítását különböző eszközök
segítik.
Az alábbi lehetőségeket érdemes vizsgálni:
 Árupiaci kereslet növelése
 A munkakínálat csökkentése
 Nominálbérek csökkentése

1. Amennyiben valamilyen gazdaságpolitikai eszközzel sikerül a kormányzatnak elérnie

a makrogazdaság agg regált keresletének növekedését, akkor sikeresen veheti fel a
küzdelmet a munkanélküliséggel. Az árupiaci kereslet növekedése a vállalati szférát
arra ösztönzi, hogy növelje termelését. A termelés növelése érdekében a korábbiaknál
több munkavállalót kell alkalmazni, nő a foglalkoztatottak száma, csökken a
munkanélküliség.
2. A rendelkezésre álló gazdaságpolitikai eszközökkel a kínálati oldalon beavatkozva a
munka kínálatát csökkenti.
Például az alábbi eszközökkel:
 Reálbérek csökkentése: tartósan nem járható út, mivel a reálbérek csökkenése a
háztartási szféra vásárlóerejét csökkenti, így csökken a makrokereslet, ezen
keresztül a makrogazdasági kibocsátás, a foglalkoztatottak száma.
 Célzott transzferek kifizetése (Például a szülőképes korú nők munkakínálata
csökkenthető a családi pótlékok emelésével, GYED, GYES fizetésével, vagy
korkedvezményes nyugdíj bevezetése, stb)
 Oktatási, képzési időtartamok növelése, átképzések szervezése, oktatáspolitikai és
területfejlesztési beavatkozásokkal

3. A nominálbérek emelése is hozzájárulhat a munkanélküliség csökkenéséhez, mivel ez

csökkenti a vállalati szféra munkaerővel kapcsolatos költségeit, így megéri több
munkást alkalmazni. A gyakorlatban azonban ez nem járható út, egyrészt, mert az
érdekvédelmi szervezetek azonnal fellépnek a nominálbérek emeléséért, ha kell
sztrájkokkal küzdenek a munkavállalók érdekeiért. A nominálbérek csökkentése azért
3
 2 Mutassa be a munkanélküliség hatásait a gazdaság egésze és az egyes gazdasági
alanyok szempontjából! (Rácz Hajni)

sem igazán járható út, mert hosszabb távon a foglalkoztatottak számának

csökkenéséhez vezet, az önkéntes munkanélküliség növekedése okán.

Okun törvénye (ez ide tartozó rész, de nyirbálni lehet a lényegre, amit sárgával jelöltem)
A makrogazdaság jövedelmének, kibocsátásának nagysága adott tőkeállomány és technikai
fejlettség mellett a foglalkoztatottak számától is függ.
Rövid távon tehát a munkanélküliség és a makro jövedelem közt szoros összefüggés van. Az
összefüggés egy – egy gazdaság statisztikai adatainak segítségével is bizonyítható. Az
összefüggés egyszerű, növekvő jövedelem növekvő foglalkoztatottsággal, csökkenő
jövedelem pedig növekvő munkanélküliséggel jár.
A statisztikai adatok elemzése alapján a munkanélküliségi ráta és a kibocsátás változása
között konkrét arány határozható meg. Arthur Okun megfigyelései alapján a következő
törvényszerű összefüggést fogalmazta meg: A munkanélküliségi ráta egy százalékos
változása a természetes munkanélküliségi rátához képest a kibocsátási rést 3 százalékkal
változtatja meg.
A kibocsátási rés a potenciális és a tényleges kibocsátás eltérést fejezi ki a makrogazdaság
potenciális jövedelméhez viszonyítva.
Okun törvényét egy konkrét gazdaság, konkrét időszakának statisztikai adatai alapján
fogalmazta meg. Ebből következően a számszerű összefüggés nem mindig, minden feltételek
között, nem minden országban mutatja ugyanazt az értéket. Mindenesetre megmutatja, hogy a
munkanélküliség csökkentése csak akkor lehetséges, ha a makrogazdaság jövedelme nő.

Gazdasági hatások:
 a túl bőkezű rendszer megterheli a gazdaságot, nem ösztönöz
 A túl szigorú rendszer átcsoportosítja a munkanélkülieket más segélyezési csoportba,
könnyen kilátástalanságot okozhat
 Reál GDP csökkenése esetén: munkanélküliségi ráta nő (Okun-törvény), reál GDP
növekedése csökkenti a munkanélküliséget

Gazdasági hatások az egyes gazdasági alanyok szempontjából:

 Munkavállaló: ha túl nagy a munkakeresési időtartam, felélheti a megtakarításait,
csökken a beruházás, a vásárló erő csökken. Megjelenhetnek az egyénre gyakorolt hatások,
növekszik a megbetegedések száma.
 Vállalat: a munkanélküliség megugrása esetén kezdetben csökkenhet (nem nőhet) a
reálbér, válogathat az alkalmazandók között. Hosszú távon recessziót okozhat, a belső
keresletcsökkenés hatással lehet a vállalat bevételeire. Az alacsony reálbér növeli a
munkavállalási hajlandóságot, így munkaerő hiány alakulhat ki, mely a termelés
visszaeséséhez vezethet.
 Állam: ha nő a munkanélküliség, kevesebb lesz a vállalatok által befizetett járulék, a
megtakarítások (vagy hitel) terhére történik a járadékok kifizetése. A munkanélküliség
egyénre gyakorolt hatásai tb-költségeket jelenthetnek a pszichoszomatikus, ill. pszichés
megbetegedések által.

4
2 Mutassa be a munkanélküliség hatásait a gazdaság egésze és az egyes gazdasági
alanyok szempontjából! (Rácz Hajni)

Munkapiaci mutatók
aktív népesség= munkanélküliek száma
munkanélküliségi ráta (u)

munkaképes korú lakosság= aktív népesség

aktivitási ráta

munkaképes korú lakosság= foglalkoztatottak

foglalkoztatási ráta