- Köznyelvben: munkanélkülinek hívunk minden olyan

személyt, aki szeretne dolgozni de nem talál munkát.

- Szociálpolitikai megközelítésben:
hátrányos helyzetűek
- nem rendelkeznek jövedelemmel, megélhetési gondjaik vannak
- a munkanélküli segély, munkanélkülieket támogató programok

- Az EU statisztikai hivatala ajánlása szerint

(Eurostat): az számít munkanélkülinek, aki munkaképes
korú, nem dolgozik, de rövid időn belül munkába tudna állni és
keres is munkát.
 Regisztrált munkanélküli:
 munkaügyi hivatalnál bejelentkezett
 figyelemmel kísérhetőek,
 jogosultak az úgynevezett munkanélküli-
ellátás(ok) igénybevételére.

 Nem regisztrált munkanélküli:

 Nem vehetik igénybe a támogatást,
 számuk nem határozható meg pontosan.
 Abszolút munkanélküliség

 Frikciós (súrlódásos) munkanélküliség

 Strukturális (szerkezeti) munkanélküliség

 Technológiai munkanélküliség

 Konjunkturális munkanélküliség

 Speciális típusok
 A munkaerő-állomány (A):
A közgazdaságtan megfogalmazása szerint a munkanélküliek (B)
és a foglalkoztatottak (C), vagyis a munkaerő piacán jelen
lévők együttesen alkotják. A munkerő-állomány tagja mindenki,
aki gazdaságilag aktívnak minősül.

A munkanélküliségi ráta:
A munkanélküliek számának és a munkaerő-állománynak a
hányadosa – százalékos formában kifejezve.

B Pl.: foglalkoztatottak: 17.000.000 (C)

x 100 munkanélküliek: 4.000.000 (B)
munkaerő-állomány (A): C+B
A
Ebben az esetben a munkanélküliségi ráta
19,05%.
4.000.000
x 100 = 19,05%
21.000.000
 FOGLALKOZTATÁSI ARÁNY
A foglalkoztatottak és a munkaképes korú
népesség számának hányadosa – százalékos
formában kifejezve.

AKTIVITÁSI VAGY RÉSZVÉTELI (PARTICIPÁCIÓS)

ARÁNY
Ez az arányszám a gazdaságilag aktívak és a
munkaképes korú népesség számának
hányadosaként képezhető.
 A munkanélküliség bizonyos mértéke természetesnek
mondható. Számos ember dönt úgy önszántából, hogy állást
változtat.

 A természetestől eltérő munkanélküliségi ráta: ha a munkaerő

kereslete nem egyezik meg a kínálatával.
 Hosszú távon elméletileg ki kell egyenlítődnie;
 Rövid távon azonban súlyos gazdasági és társadalmi
problémákat eredményezhet.

 A GDP növekedése csökkenti, a recesszió (visszaesés) pedig

növeli az állástalanok számát.
A munkaerő adásvételével kapcsolatos
közgazdasági értelemben vett piac. Szintén a
kereslet – kínálat hat rá.

A kettő közti különbség létrehozhat:

 munkerő-hiányt – előnyös a munkavállalók
számára;
 munkaerő-felesleget – munkanélküliséget
eredményez, kedvez a vevőknek.

A munkerő-piac további részpiacokra bontható az

egyes szakmák, foglalkozási ágak és térségek szerint.
 Üresedés, illetve a munkahelyteremtés
határozza meg.

 A munkahelyek létrehozása a piacgazdaságban

elsősorban a magántulajdonon alapuló,
nyereségérdekelt szabad vállalkozások feladata,
hozadéka pedig a gazdasági növekedés.

 A közhatalom (kormány, helyi önkormányzat)

nyereségérdekelt vállalkozásain kívül is hoz létre
munkahelyeket a közfeladatok ellátására, amivel
növeli a munkaerő-keresletet és egyben a
közfoglalkoztatottak létszámát.
A lehetséges munkavállalókból áll. Ezek lehetnek:
 diákok,
 munkanélküliek,
 a munkájukat befejező,
 a munkájukat elvesztő, vagy
 újabb munkát is vállaló személyek
 nyugdíjasok.

Mivel a munkaerő-kereslet nincs teljesen

összhangban a munkaerő-kínálattal, ezért a
közösségi (állami) és munkáltatói szerepvállalással
kell a munkaerő-kínálatot segíteni.
Az állami és közösségi szolgáltatások a következők:
 munkaerő-piaci és foglalkozási tájékoztatás
nyújtása,
 munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi
(térségi) foglalkoztatási tanácsadás,
 munkaközvetítés,
 a munkanélküliek és diákok szakképzésének az
elősegítése,
 hátrányos helyzetű személyek munkaviszony
keretében történő támogatása,
 álláskeresők támogatása,
 a földrajzi mobilitási képesség javítása.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!