Foglalkoztatás

FOGLALKOZTATÁS
Munka?
Household work – work?
Gyermekmunka – munka?
Közfoglalkoztatás
 Felülvizsgálat
• 2005-ben az Európai Bizottság
megvizsgáltatta, hogy hol tart ezeknek a
céloknak a teljesülése, és lehangoló jelentést
kapott.
• Ennek alapján két fő célra alapozva
újrafogalmazták a szerződést:
nagyobb gazdasági növekedés és
a foglalkoztatás bővítése.
 Európa 2020 stratégia

• Cél: a munkahelyek számának és a foglalkoztatás

színvonalának uniós szintű növelése.
• a 20 és 64 év közötti lakosság 75%-a rendelkezzen
munkahellyel
• az iskolából kimaradók aránya 10% alá csökkenjen, és a
30–34 év közötti lakosságnak legalább 40%-a
rendelkezzen felsőfokú végzettséggel
• a szegények és a társadalmilag kirekesztettek, illetve az
ilyen veszélyeknek kitett személyek száma legalább 20
millióval csökkenjen
 Munkaerő-piaci alapfogalmak
• Munkaerő-kereslet: a gazdaság
közvetlen szereplői egy meghatározott
időszakban milyen létszámú és
összetételű munkaerőt kívánnak
foglalkoztatni.
• Munkaerő-kínálat: akik dolgoznak, ill.
akik záros határidőn belül szeretnének
munkába állni.
 Munkaerő-piaci alapfogalmak
Gazdaságilag aktív népesség
• a munkaerőpiacon megjelenők, vagyis a
foglalkoztatottak és a munkanélküliek
együtt.
 Munkaerő-piaci alapfogalmak
• Foglalkoztatott – KSH
aki a referencia-időszakban (ún.
vonatkozási héten), legalább 1 óra,
jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy
munkájától csak átmenetileg (szabadság,
betegség stb. miatt) volt távol
 Munkaerő piaci alapfogalmak
Munkanélküli - akire egyidejűleg
• az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája,
amelytől átmenetileg távol volt),
• aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy
hét folyamán,
• rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna
állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát,
ahol 30 napon belül dolgozni kezd.

A NFSZ
az álláskereső kifejezést használja azon
munkanélküliek esetében, akik álláskeresés céljából a
munkaügyi kirendeltségen nyilvántartásukat kérték,
álláskeresés érdekében.
Unemployment rate
Munkanélküliségi ráta, 2014
Munkanélküliségi ráta, 2011
Munkanélküliség iskolai végzettség és
nemek szerint, 2011
 A munkanélküliség típusai
Súrlódásos (frikciós) munkanélküliség
• az információáramlás tökéletlensége megakadályozza, hogy azok, akik munkát
keresnek, azonnal rátaláljanak az állásokkal rendelkező munkáltatókra.

Szerkezeti (strukturális) munkanélküliség

• a munkaerő-kereslet és -kínálat között „illeszkedési hézag” lép fel.

Globális, ciklikus munkanélküliség

• oka a munka összkeresletének az alacsony szintje. A gazdasági dekonjunktúra
következménye, hogy a kialakult bérszínvonalon a munkaerő-állomány egy részének
nem jut munkaalkalom.

Rövid távú, idényszerű munkanélküliség

• a szezonális ágazatok éven belüli hullámzásaihoz igazodik.

Abszolút munkanélküliség
a társadalomban egy adott régióban a munkát keresők száma nagyobb, mint a
munkahelyek száma. Kitörési lehetőséget csak a munkahelyteremtés nyújt, addig is
segélyezéssel és közmunkaprogramokkal enyhíthető.
 A foglalkoztatási helyzet okai
• 90-es évek elején: elsődleges ok a gazdasági
visszaesés
• az évtized közepétől: gazdasági fellendülés,
nagyobb szerepe lehetett a munkaerőpiac
kínálati oldalának
• A magyar munkaerőpiac tartós jellemzője a
csekély kiáramlás a munkanélküliségből,
melyben a munkanélküli ellátások ellenösztönző
hatása is szerepet játszhat.
 Fő problémák – 2010 előtt
A termelékenység folyamatosan növekszik, de

• a foglalkoztatás növekedése 2000-ben lényegében

megállt
• az alacsony foglalkoztatási szint nem magas
munkanélküliséggel, hanem magas inaktivitással
párosult
• az alacsony iskolai végzettségűek magas inaktivitása,
az alacsony iskolai végzettség koncentrálódása és
újratermelődése bizonyos társadalmi rétegekben és
térségekben.
 Munkaerő-piaci alapfogalmak:
inaktív
• Az a személy, aki az adatfelvétel eszmei
időpontjában kereső tevékenységet nem
folytatott, ám jövedelemmel (pl. nyugdíj,
gyermekgondozási segély) rendelkezett.
 Inaktivitási arány iskolai végzettség szerint,
2009
8 általánosnál kevesebb
85,8
Általános iskola 8. osztálya 65
Szakiskola és
szakmunkásképző 27,7
Gimnázium 52,6
Egyéb érettségi 25,8
Főiskola 19,2
Egyetem 17,5
 Mi a magyarázata a kiugróan
magas inaktivitási rátának?
• Alacsony nyugdíjkorhatár, korai
nyugdíjazás
• A reményvesztett állástalanok nagy száma
• A „rejtett álláskeresők” magas száma
• A nem bejelentett foglalkoztatottak magas
aránya
• Az inaktív népesség területi koncentrációja
• A roma népesség foglalkoztatási helyzete
 Sikerek és kudarcok területi
metszetben
Összefüggés: munkaerő-piaci aktivitás területi különbségei
és társadalmi-gazdasági helyzet
• Az átlagosnál magasabb foglalkoztatási aránnyal
rendelkező területeken az átlagosnál magasabb az egy
főre eső gazdasági teljesítmény, magasabb a hazai és
külföldi vállalkozások sűrűsége, magasabb a vállalatok
termelékenysége, kedvezőbbek a lakosság egészségi
állapotát, jövedelmi, vagyoni helyzetét jelző
mutatószámok.
• Az alacsony foglalkoztatási szint alacsony gazdasági
teljesítményt, alacsony vállalatsűrűséget, alacsony
vállalati termelékenységet, alacsony jövedelmeket,
alacsony iskolázottságot, rossz életkörülményeket és
rossz életkilátásokat jelez az érintett területeken.
 Sikerek és kudarcok területi
metszetben
• A leszakadó, hátrányos helyzetű térségekben
kedvezőtlen a munkanélküliek összetétele: az átlagosnál
magasabb az iskolázatlanok, a tartósan munkanélküliek,
a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya,
magas a munkaerőpiacról tartósan kiszorult inaktív
népesség aránya, a foglalkoztatottak között pedig az
átlagosnál magasabb a szakképzettséget nem igénylő
munkát, alacsony béreket és rövid foglalkoztatási
periódusokat kínáló, a szegénységet konzerváló, a
segélyfüggőség tartósítását jelentő jóléti foglalkoztatási
programokban résztvevők részesedése
 OKOK
• A rendszerváltási sokk után létrejövő új munkahelyek
területi koncentrációja meghaladta a megszűnő
álláshelyek területi koncentrációját
• Az új munkahelyek elsősorban az ország urbanizált,
viszonylag iskolázott népességgel és fejlett
infrastruktúrával rendelkező középső és nyugati régióiba
koncentrálódtak.
• területi mobilitás hiánya (lakhatás)
• az országon belüli regionális kereseti és bérköltség
különbségek jelentősen mérséklődtek és a
településtípusok szerinti különbségek - Budapestet
leszámítva - meg is szűntek.
• Magas közlekedési költségek
Munkaerőpiac és a nők
 Nők és férfiak a munkaerőpiacon
• foglalkoztatási és a munkanélküliségi
arányok
• férfi-női kereseti rés (gender pay-gap).
• Munkaerő-piaci eszközökkel és
középtávon: a munka és a családi,
háztartási kötelezettségek harmonizálása
Munkanélküliség nemek szerint, 2012
 The unadjusted gender pay gap, 2014 (difference
between average gross hourly earnings of male and
female employees as % of male gross earnings
Romák
Roma people on the labour market
Gaps in employment between the Roma and
non-Roma population by gender
 Romák
• A rendszerváltás bő öt évében a roma népesség foglalkoztatása
drámai módon összeomlott. 1993-ra a rendszerváltás előtt
foglalkoztatottak fele elveszítette az állását, és kevés jel utalt
akkoriban arra, hogy a munkaerőpiacról kiszorult, illetve az újonnan
piacra lépő generációk képesek lennének ezen a helyzeten
változtatni.

• A gazdaság megújulása lassan növekvő foglalkoztatást

eredményezett. Ám a foglalkoztatás szerkezeti átrendeződése nem
kedvezett az alacsonyabb iskolázottságú népességnek: az
iskolázatlan – általános iskolánál magasabb végzettséggel nem
rendelkező – munkaerő foglalkoztatási részesedése 1995 és 2004
között tíz százalékkal visszaesett.
 Romák
• Munkaerőpiac alsó szegmense
• Az instabil foglalkoztatás - társadalmi dezintegrálódás: rendszeres
életvitel hiánya, megélhetési gondok – társadalmi kirekesztődés

• Alkalmi munkák
• a korai nyugdíjazás lényeges eleme volt a roma foglalkoztatás
leépülésének
• romák foglalkoztatásának instabilitása szélsőségesen nagy (az
állások keletkezése és megszűnése igen gyors, ha maguknak az
álláshelyeknek az élettartama rendkívül rövid).
Be nem jelentett foglalkoztatás (OECD)
Be nem jelentett foglalkoztatás és adózás
- cégek, OECD
 Be nem jelentett foglalkoztatás: okok
A rejtett gazdaság magyarázó tényezői
• Gazdasági faktorok: - strukturális változások és azok munkaerő-
piaci hatásai – szegénység
• Intézményi faktorok: - magas közterhek - fejletlen intézményi
infrastruktúra (túl bonyolult és instabil jogi rendszer, gyenge
pénzügyi szektor, alacsony színvonalú adó-ellenőrzés, nem
rugalmas foglalkoztatási szabályozás) - túl-szabályozottság és
bürokrácia (bonyolult regisztrációs rendszer, költséges
engedélyezési rendszer, vállalkozói tevékenység akadályai) - az
állam és a közszolgáltatások adminisztrációjának gyengesége -
korrupció mértéke
• Társadalmi faktorok (a szocialista rendszer kapcsán örökölt
attitűdök és a hosszabb távú kulturális tradíciók): - az állam
szerepéhez való negatív viszonyulás - a közintézmények
működésében való bizalom hiánya - az adófizetések és az abból
fizetett szolgáltatások közötti kapcsolat megértésének a hiánya
 Egy lehetséges megoldás: a munkaerőpiac
rugalmasabbá tétele
Atipikus foglalkoztatási formák:A foglalkoztatás azon formái,
amelyeknél a munkavégzés egyes elemei eltérnek a normának
tekintett
(napi 8 órában, a hét öt munkanapján, kötött beosztásban, egy
műszakban, munkaviszony keretében ellátott) munkaköri jellemzőktől.
• A munkaszerződés jellege szerint: alkalmazott -> egyéni vállalkozó
(önfoglalkoztató)
• A munkaszerződés időtartama szerint: határozatlan -> határozott
időre szóló (időszakos, szezonális)
• A munkaidő hossza szerint: teljes munkaidős -> részmunkaidős
• A munkaidő beosztása szerint: kötött -> rugalmas, kötetlen
• A munkavégzés helye szerint: munkahelyen -> otthon
bedolgozóként, távmunka, munkaerő-kölcsönzés.
A részmunkaidőben foglalkoztatottak az
összes foglalkoztatott között, %
Határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak,
2012
 A foglalkoztatáspolitikai eszközök
finanszírozása
• Nemzeti Foglalkoztatási Alap
• Aktív és passzív eszközök
 Passzív eszközök - pénzbeli ellátások

Foglalkoztatási törvény alapján:

• Álláskeresési járadék
• Nyugdíj előtti álláskeresési segély
• Keresetpótló juttatás(képzésben résztvevőknek)

Szociális törvény alapján

• Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) -
közfoglalkoztatás
• egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti
támogatás
 Álláskeresési járadék
• Álláskereső,
• az álláskeresővé válását megelőző három éven belül
legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik,

• kereső tevékenységet nem folytat, tehát

munkaviszonyban nem áll,
• vállalkozói tevékenységet sem folytat,
• munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem
vezetett eredményre, és
• számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége
sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
 Álláskeresési járadék
• folyósítási idő maximum 90 nap
• Összeg: maximum minimálbér
 Pénzbeli ellátások
• Először 1988-ban

• 1990-es évek elejétől fokozatos szigorítás

(előzetes biztosítás időtartama, ellátás
összege, folyósítás időtartama)
A munkaerő piaci politikákra fordított
közkiadások a GDP %-ban, 2011
 Közfoglalkoztatás

A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális

formája. Támogatott „tranzitfoglalkoztatás”, amelynek
célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-,
illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra. A
közfoglalkoztatók támogatást vehetnek igénybe annak
érdekében, hogy átmeneti munkalehetőséget
biztosítsanak azok számára, akiknek az önálló
álláskeresése hosszú ideig eredménytelen. (NFSZ)
A közfoglalkoztatás a jelenlegi piaci és gazdasági
környezetben számottevő lehetőséget jelent a halmozottan
hátrányban lévő, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban
(a továbbiakban: FHT) részesülő, illetve álláskeresési vagy
szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a
megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok,
menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők) átmeneti
jellegű, határozott időtartamú foglalkoztatására.
Munkaerő-piaci célcsoport:
• a munkaügyi kirendeltségen regisztrált álláskeresők –
FHT-ban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális
ellátásra nem jogosult álláskeresők –, valamint
• a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól
szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő
személyek.
 Közfoglalkoztatási bér
Szakképzettséget, középiskolai
végzettséget nem igénylő munkakörökben
8 órára
• 79.155 forint – bruttó
• 101. 480, h szakképzett
+ járulék köteles

150 Milliárd Ft
Nagyon sokat költünk közfoglalkoztatásra

0.5

0.4 HU
közfoglalkoztatás (GDP %)

BE

0.3
IE
FR
0.2
NL
SI
0.1 ES

AT J D PT
CZ, PL IT SK
0.0 US GR EE
0 2 4 6 8 10
tartós munkanélküliek (aktív népesség %)

www.budapestinstitute.eu Forrás: Eurostat és OECD