A munkanélküliség okai és

következményei a gazdaságra
nézve.
 A munkapiaci helyzet a munkakereslet és a munkakínálat
össszevetésével jellemezhető.
⦿ Munkakínálat – az a munkamennyiség, amelyet a háztartási szektor
felkínál a vállalati szektornak, különböző reálbérek mellett.
⦿ Munkakereslet – az a munkamennyiség, amelyet a vállalati szektor
felkínál használni a különböző lehetséges reálbérek mellett a
termelési folyamatban.
 A munkaképes lakosság két csoportra oszlik:
⦿ Az inaktív népességre, akik nem szándékoznak munkát vállalni, hanem például
háztartásban dolgoznak, illetve valamilyen örökölt vagy szerzett jövedelemből tartja el
magát.

⦿ Az aktív népességre, akik megjelennek a munkapiacon és hajlandóak munkát

vállalni. Nem minden munkára jelentkező embert foglalkoztatnak, ezért az aktív
népességnek két fajtája van:
1. Foglalkoztatottak: olyan emberek akik munkát keresnek és találnak is..

2. Munkanélküliek: olyanok, akik hiába keresnek munkát, nem találnak olyat,

ahol foglalkoztatnák őket.
A reálbér a háztartási szféra bevétele és a vállalati szféra
költségtényezője is.
Minnél nagyobb a reálbér, annál drágább lesz a
munkaerő, annál nagyobbak a vállalati szféra
költségei, ami csökkenti a munkakeresletet.
A csökkenő reálbér a munkakereslet növekedését
eredményezi.
 A munkapiaci egyensúly helyzete két egymással szorosan
összefüggő tényezőtől függ:
⦿ a munka mennyiségtől és a reálbér szinttől.
A kereslet-kínálat egyensúlytalansága munkanélküliséghez vezet.
A munkapiacon egyensúlytalanság van, ha a munkakereslet túllépi a
munkakínálatot, munkaerőhiány tapasztalható.
Fordítva, ha a munkakínálat nagyobb a munka keresletnél,
munkanélküliség lép fel.
 A munkanélküliség egyik oka az elégtelen kereslet.

A gazdasági szereplők nem tudják értékesíteni termékeiket,

ezért felszabadul a munkaerő egy része. A felhasznált

munkamennyiség és a vele megtermelt jövedelem szintjei között

erős kapcsolat van.

Adott tőkeállomány mellett növekvő jövedelem csökkenő

munkanélküliséggel jár együtt, még adott tőkeállomány

mellett csökkenő jövedelem növekvő munkanélküliséget

eredményez.
A munkanélküliség típusai:

1. Önkéntes munkanélküliség – a munkavállaló jobb munkát szeretne, jobb

munkakörülmények,jobb bér, önként más munkát keres.

2. Kényszerű – az aktívan munkát keresők egy része nem talál semmilyen

munkát. A gazdaság függvényében van, ha nő a gazdaság, nő a
munkakereslet, ha visszaesik, akkor csökken a munkakereslet.

3. Technológiai munkanélküliség - amikor a gyorsan fejlődő technológia

munkaerőt szorít ki, mert a tőke felváltja a munkát.
Köszönöm a figyelmet!
 Források:
⦿ https://penzugysziget.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2
197:04tetel&catid=281&Itemid=101
⦿ https://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/23het/kozgaz/kozgaz23.html
⦿ https://kgk.sze.hu/images/dokumentumok/kautzkiadvany2011/kreativgondolk
odas/KucsberLZ.pdf
⦿ http://193.6.240.222/konyvtar/uploads/doku_e-konyvtar/digitalis_dolgozatok/
dido-2012/10980_n%C3%A9meth_judit_2012m%C3%A1j.pdf