Makroökonómia vizsga

Study online at https://quizlet.com/_blt6fr

1. bruttó hazai termék (GDP): A gazdaságban elQállított termékek és szolgáltatá-

sok összterméke
2. Eszközök: Olyan vagyonelemek, mint például a kötvények, részvények, mqtár-
gyak, föld stb.
3. Infláció: Általános és tartós áremelkedés
4. Közgazdasági elmélet: Egy gazdasági jelenség bemutatásának logikai kerete
5. Közgazdasági modell: A gazdasági jelenségek egyszerqsített megfogalmazása
matematikai vagy grafikus eszközök segítségével
6. Központi bankok: A bankrendszer felügyeletét ellátó kormányzati szerv
7. Mikroökonómia: Az egyedi vállalatok, háztartások és piacok viselkedését
tanulmányozó tantárgy.
8. Monetáris politika: A gazdaságban lévQ pénzkínálat, valamint a kamatlábak
nagyságának menedzselése
9. Pénzügyi válság: A pénzügyi piacokon tapasztalható jelentQs zavar, ami az
eszközárak hirtelen esésével és vállalati csQdökkel jár.
10. Üzleti ciklusok: Az aggregált gazdasági tevékenységben megfigyelhetQ is-
métlQdQ, de eltérQ nagyságú és hosszúságú emelkedések és csökkenések.
11. Aktivitási ráta = Részvételi arány: A felnQtt civil lakosság munkaerQ-állományt
alkotó része
12. Árindexek: Az árszínvonal mérésére szolgáló mutatók
13. Árfolyam: Egy valuta ára egy másik valutában kifejezve, például a dollár ára
euróban kifejezve
14. Beruházás: Adott idQszakban elQállított tQkejavakra, azaz más javak termelése
során huzamosabban használt javakra fordított kiadások
15. bruttó nemzeti termék (GNP): Adott ország rezidensei által megkeresett
összjövedelem
16. Fisher egyenlet: A reálkamatláb meghatározása pontos fogalmakkal. Eszerint
a nominális kamatláb (i) egyenlQ a reálkamatláb (r) és a várt infláció (pí-e) összegév-
el.
17. Fogyasztói kiadások: A fogyasztási javakra fordított kiadás
18. Adaptív (visszatekintQ) várakozások : Olyan várakozások, amelyek a múlt
alapján formálódnak, és így nagyon lassan változnak.
19. Ágazati eltolódások: Amikor új ágazatok fejlQdnek ki, és régiek halnak el
1 / 15
 Makroökonómia vizsga
Study online at https://quizlet.com/_blt6fr
20. aggregált kínálati görbe: Az a görbe, ami az infláció és a vállalatok által
termelni kívánt teljes kibocsátás közötti kapcsolatot jeleníti meg.
21. Akcelerációs Phillips-görbe: A Phillips-görbe olyan felírása, amelyben a
munkanélküliség természetes rátáját úgy értelmezzük, mint az inflációt nem gy-
orsító munkanélküliségi ráta (NAIRU).
22. Általános egyensúly: Az a helyzet, mikor az összes piac egyensúlyban van
abban a pontban, ahol az aggregált kibocsátás keresett és kínált mennyisége
megegyezik.
23. Ársokkok: Az infláció olyan elmozdulásai, amelyek függetlenek a munkaerQpi-
ac feszességétQl vagy az inflációs várakozásoktól
24. Bérek rugalmatlansága: A bérek azon tulajdonsága, hogy nem képesek
beállni a munkaerQpiaci keresletet és kínálatot kiegyenlítQ szintre, és ezzel eltüntetn
a munkanélküliséget
25. Ciklikus munkanélküliségi ráta: Az aktuális munkanélküliségi ráta és a
munkanélküliség természetes rátája közötti különbség
26. Foglalkoztatási ráta: A munkaképes korú polgári lakosság foglalkoztatott
hányada
27. Frikciós (súrlódásos) munkanélküliség: A munkavállalók és vállalatok
egymásra találásának idQigényébQl fakadó munkanélküliség
28. Hosszút távú Phillips-görbe: Az inflációs ráta és a munkanélküliségi ráta
összes, hosszú távon lehetséges kombinációját összekötQ egyenes.
29. Inflációt nem gyorsító munkanélküliségi ráta (NAIRU): A munkanélküliségi
ráta azon szintje, amely mellett az infláció nem gyorsul tovább.
30. Keresleti sokkok: Olyan sokkok, amelyek hatására eltolódik az aggregált
keresleti görbe.
31. Kibocsátás természetes rátája: A munkanélküliség természetes rátája mel-
lett elQállítható aggregált kibocsátás, megegyezik a potenciális kibocsátással.
= potenciális kibocsátás
32. Kollektív alku: A kollektív alku során a munkavállalók nagyobb csoportjának
bérét alkudják ki egyszerre ahelyett, hogy minden egyes munkavállaló egyénileg
alkudna saját bérérQl
33. Költségsokkok: Olyan helyzetek, amikor a munkavállalók a termelékenység
növekedésénél nagyobb ütemq béremelést harcolnak ki, így megnövelve a termelés
költségeit és azon keresztül az inflációt.

2 / 15
 Makroökonómia vizsga
Study online at https://quizlet.com/_blt6fr
34. Munkanélküliség természetes rátája: Az a munkanélküliségi ráta, ame-
lyik még akkor is fennmarad, amikor a munkapiaci bérek teljes mértékben
alkalmazkodtak. Úgy értelmezhetQ, mint a teljes foglalkoztatottsághoz tartozó
munkanélküliségi ráta.
35. Munkanélküliségi rés: Az aktuális munkanélküliség és a munkanélküliség
természetes rátája közötti különbség
36. Okun törvénye: Arthur Okun által megfogalmazott állítás, miszerint negatív
irányú kapcsolat van a munkanélküliségi rés és a kibocsátási rés között.
37. Önkorrekciós mechanizmus: Olyan mechanizmus, amely azért lép életbe,
mert a rövid távú aggregált kínálati görbe felfelé vagy lefelé tolódik, hogy a
gazdaság idQvel visszakerüljön a teljes foglalkoztatottság állapotába (az aggregált
kibocsátás pedig a potenciális szintre)
38. Phillips-görbe: A munkanélküliség és az infláció közötti negatív irányú kapc-
solatot mutató görbe.
39. Piactisztító szint: Az a reálbérszint, amelynél a kínált munkamennyiség
egyenlQ a keresett mennyiséggel, és nincs munkanélküliség
40. Racionális várakozások: Az emberek minden rendelkezésükre álló informá-
ciót optimálisan használnak fel jövQre vonatkozó várakozásaik kialakításához.
41. Stagfláció: Olyan helyzet, amikor az infláció emelkedik, az aggregált kiboc-
sátás pedig csökken.
42. Várakozásokkal kiegészített Phillips-görbe: A Phillips-görbe olyan egyen-
lete, mely szerint az infláció negatív irányú kapcsolatban van az aktuális
munkanélküliség és a munkanélküliség természetes rátája közötti különbséggel.
43. A pénz funkciói: 1. Csereeszköz
2. ÉrtékQrzQ
3. ÉrtékmérQ
44. A pénz mennyiségi egyenlete: a pénzkínálatnak és a pénz konstans forgási
sebességének szorzata meg kell, hogy egyezzen a nominális jövedelemmel,
vagyis MV = PY.
45. Aciklikus gazdasági változó: Mozgása nem függ az üzleti ciklus alakulásától
46. Árragadósság: Rövid távon érvényesül
Az árak nem változnak gyorsan
Okai: étlapköltségek, lépcsQzetes árváltoztatás
47. Autonóm lazítás: Monetáris politikai folyamat, jegybank az inflációtól
függetlenül csökkenti a reálkamatlábat, ekkor az MP görbe lefelé tolódik
3 / 15
 Makroökonómia vizsga
Study online at https://quizlet.com/_blt6fr
48. CipQtalpköltség : A reálpénzállomány csökkenésébQl származó költség, például
a gyakori bankba járás kényelmetlenségei.
49. ElQjelzQ gazdasági változó : Fordulópontjai megelQzik az üzleti ciklus fordulópon-
tjait
50. Étlapköltség: A vállalatok számára jelentQs átárazási költség
51. Fisher-hatás: Várt infláció és a nominális kamatláb együtt mozog hosszú
távon
52. Gazdasági expanzió: Fellendülés
mélypont -- csúcspont
53. gazdasági recesszió: Visszaesés
csúcspont -- mélypont
54. hiperinfláció: Túlságosan magas infláció.
55. Hosszú távú modellek: - Árak rugalmasak
- Trend (csökken-nQ)
- Klasszikus dichotómia érvényesül
- Kínálat alapján (GDP)
- Klasszikus
56. IS görbe: Aggregált kibocsátás és a reálkamatláb közötti kapcsolatot mutatja
az árupiac egyensúlya mellett
57. Jegybanki alapkamat: A központi bank által meghatározott irányadó ka-
matláb, az Egyesült Államokban ez a bankok közötti egynapos kölcsönök kamatát
jelenti (federal funds rate)
58. Késleltetett gazdasági változó: Fordulópontjai idQben kövezit az üzleti ciklus
fordulópontjaival
59. Kibocsátási rés: Aktuális és potenciális kibocsátás különbsége
60. Klasszikus dichotómia: A reál- és a nominális változók teoretikus
szétválasztása a klasszikus modellben, mely szerint a nominális változók nem
hatnak a reálváltozókra.
Azon nézet, amely szerint hosszú távon a gazdaság nominális és reáloldala
teljesen elválik egymástól.
61. Kontraciklikus gazdasági változó: Ellentétes irányban mozog
Expanzió = csökken
Visszaesés = nQ

4 / 15
 Makroökonómia vizsga
Study online at https://quizlet.com/_blt6fr
62. Mennyiségi pénzelmélet: Adott forgási sebesség mellett a nominális
jövedelem nagyságát a pénzmennyiség alakulása határozza meg
árszínvonal = pénzmennyiség (M) * forgási sebesség (V) / reáljövedelem (Y)
63. Monetáris aggregátum: A pénzkínálat mérésére szolgáló mutató (M1 és M2)
M1: nem gazdasági szereplQk kezében lévQ készpénzállomány, a látra szóló betétál-
lomány és a folyószámlák
M2: M1 és kevésbé likvid eszközök
64. MP (monetáris politikai) görbe: Központi bank által meghatározott reálka-
matláb és az infláció kapcsolata
65. Nem várt infláció költségei: - növekvQ bizonytalanság
- relatív árak változákonyságának növekedése
- nagyobb infláció = nagyobb bizonytalanság
66. Nyílt piaci vásárlás: Jegybank állampapírt vásárol - ezzel bQvíti a pénzkínála-
tot
Monetáris politikai lépés
67. Pénz: Olyan eszköz, amely általánosan elfogadott termék és szolgáltatás el-
lenérzékeként, valamint adósságtörlesztésként
68. Pénz forgási sebessége: Adott évben átlagosan hány tranzakcióban vesz
részt a pénzegység
P*Y/M
69. potenciális kibocsátás: az a maximális fenntartható kibocsátás, amelyet a
gazdaság meg tud termelni erQsödQ inflációs nyomás elQidézése nélkül
Aggregált kibocsátás hosszú távon fenntartható szintje
70. Prociklikus gazdasági változó: Azonos irányban mozog
Expanzió = növekszik
Visszaesés = csökken
71. Rövid távú modellek: - Árak ragadósak
- Ciklusok (recessziók, fellendülések)
- Nincs klasszikus dichotómia
- Kereslet alapján számol
- Keynesi
72. Taylor-elv: Az az elv, miszerint a nominális kamatokat nagyobb mértékben
emelik, mint a várt infláció növekedése, annak érdekében, hogy a reálkamatlábak
növekedjenek az infláció emelkedése esetén.

5 / 15
 Makroökonómia vizsga
Study online at https://quizlet.com/_blt6fr
73. Üzleti ciklus: Aggregált gazdasági teljesítmény visszatérQ, de nem periodikus
ingadozása
74. Vagyon: Minden olyan eszköz, amely értékQrzQ funkcióval bír
75. Várt infláció költségei: - reálpénzkereslet csökkenésével kapcsolatos cipQtalp-
költségek
- étlapköltség
- adórendszer torzító hatása
- relatív árak változákonyságának növekedése
- értékmérQ funkció sérülése
76. A munka határterméke, MPL: A munka egy egységgel való növelésébQl szár-
mazó többletkibocsátás.
77. A tQke bérleti díja :Regységnyi tQke bérletének ára
78. A tQke határterméke, MPK : A tQke egy egységgel való növelésébQl származó
többletkibocsátás.
79. aggregált termelési függvény: megmutatja, hogy adott mennyiségq termelési
tényezQvel (munka és tQke) mekkora kibocsátás érhetQ el
80. Állandó mérethozadék: Ha minden termelési függvényt ugyanannyi száza-
lékkal növelünk, akkor a kibocsátás is ugyanannyi százalékkal növekszik
81. Árszínvonal: Árak átlagos szintje
82. Autonóm beruházás: A tervezett beruházási kiadások exogén része (azaz, a
modell változói, például a reálkamatláb által nem magyarázott változó).
83. Autonóm fogyasztás: A fogyasztási kiadások azon része, amely sem a ren-
delkezésre álló jövedelemtQl, sem a reálkamatlábtól nem függ.
84. Beruházási adókedvezmény: A vállalatok számára biztosított adóked-
vezmény fizikai tQkejavakba történQ beruházásaik után.
85. Bruttó hazai termék (GDP): Azt méri, hogy egy adott gazdaságban adott idQ
(jellemzQen egy év) alatt mennyi végsQ felhasználásra szánt terméket és szolgál-
tatást állítanak elQ.
Megegyezik az adott gazdaságban tevékenykedQ emberek és vállalatok összes
reáljövedelmével is.
Ingadozása = üzleti ciklus
86. CsökkenQ határtermék : az egyik input növelése a többi input változatlansága
mellett a kibocsátást csökkenQ ütemben növeli, azaz az egységnyi többletinput
által generált többletoutput (ezt nevezzük határterméknek) az input növelésével
csökken
6 / 15
 Makroökonómia vizsga
Study online at https://quizlet.com/_blt6fr
87. Defláció: az árszínvonal tartós csökkenése
88. Depresszió: Reál GDP nagyon súlyos csökkenése
89. Endogén változó: Olyan változó, amelyet egy adott modell magyaráz, a vál-
tozó értéke a modellen belül határozódik meg.
90. Exogén változó: Olyan változó, amelyet egy modellben adottnak tekintünk.
A változó értéke független a modelltQl.
Endogén változók magyarázatához szükségesek.
91. Fiskális politika: költségvetési politika: adóztatás és a közkiadások
folyósítása
92. Fizetési mérleg: Egy olyan számviteli rendszer, amely az adott ország
nemzetközi forrásáramlásaira hatást gyakorló valamennyi bevételi és kiadást tételt
tartalmaz - érintse akár a magánszektort akár a kormányzatot
93. fogyasztói árindex (CPI): Fogyasztók által fogyasztott termékek és szolgál-
tatások átlagos árát mutatja.
Megélhetés költségeinek mérQszáma
Fontos a jószágkosár meghatározása
94. Gazdasági profit: Értékesítés bevétele - inputfelhasználás költségei
95. GDP Termelési megközelítés: A GDP az adott nemzetgazdaságokban adott
idQ alatt újonnan elQállított, végsQ felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások
piaci áron vett összértéke.
Tartalma:
- Nem piaci termékeket és szolgáltatásokat imputált értéken (=becsült) számítjuk
bele.
- végsQ felhasználásra szánt javak (=hozzáadott érték)
- tQkejószágok
- készletek
96. GDP-deflátor: inflációs mutató, a nominál GDP és a reál GDP hányadosa
97. Hiperinfláció: Túlságosan magas infláció.
98. Hozzáadottérték-adó: A végtermék értékesítésébQl származó bevétel és a
felhasznált közbülsQ javak költségének különbségére kivetett adó
99. Ikerdeficit: A külkereskedelmi hiány és a költségvetési deficit szimultán jelen-
tkezése
100. infláció/inflációs ráta: Azt mutatja, hogy az általános árszínvonal milyen
gyorsan emelkedik.

7 / 15
 Makroökonómia vizsga
Study online at https://quizlet.com/_blt6fr
101. Inflációs ráta: Árszínvonal adott idQszak alatt bekövetkezett változását mutat-
ja.
102. Kamatláb: A kölcsönzés költsége
Egységár, amelyet. a kölcsönzött források után fizetni kell
103. Kínálati sokk: a termelési függvény eltolódása, azaz adott tQke- és
munkaerQállomány mellett a kibocsátás megváltozása
A teljes tényezQtermelékenység megváltozása
104. Kis nyitott gazdaság: Olyan gazdaság, amelyik nyitott a külkereskedelem-
ben és a határokon átívelQ tQkemozgások elQtt, ugyanakkor a világgazdaságban
betöltött szerepe kicsi, tehát bármi is történik az adott gazdaságban, az nem hat
a világpiaci reálkamatlábra, az viszont hat a kis gazdaságra
105. Kiszorítási hatás: Az a jelenség, amikor a kormányzati vásárlások
emelkedése a költségvetési egyenleg romlása és a társadalmi megtakarítás
csökkentése révén a magánberuházások csökkenését eredményezi.
106. Költségvetési hiány: A költségvetési kiadások bevételek fölötti többlete
107. Kormányzati beruházás: A kormányzat által tQkejavakra fordított kiadások,
mint például iskolák és autópályák. Ezek a tQkeállomány növekedéséhez vezetnek
és így általában elQsegítik a gazdasági növekedést.
108. Kormányzati megtakarítás: A nettó adók és a kormányzati fogyasztás, il-
letve vásárlások különbsége.
109. Kormányzati vásárlás: A kormányzat - legyen az akár szövetségi, állami
vagy helyi - adott idQszakban elQállított termékekre és szolgáltatásokra fordított
kiadásai.
110. Külkereskedelmi többlet/hiány: Az adott ország nettó exportja pozitív vagy
negatív
111. Magánmegtakarítás: A magánháztartások rendelkezésre álló jövedelmének
és fogyasztási kiadásainak különbsége.
112. Magánmegtakarítási ráta: A magánháztartások rendelkezésre álló
jövedelmének megtakarításra fordított hányada.
113. Makroökonómia: Nemzetgazdasági vagy régiós szintq gazdasági
tevékenységekkel és az árak általános alakulásával foglalkozó tudomány.
114. Megtakarítás-beruházás diagram: Az árupiaci egyensúly grafikus leírása.
115. Megtakarítás-felhasználási azonosság: Azt fejezi ki, hogy a megtakarítás-
ból vagy beruházás lesz (tQkejószág beszerzése és a tQkeállomány növelése), vagy

8 / 15
 Makroökonómia vizsga
Study online at https://quizlet.com/_blt6fr
pedig nettó export (javak eladása külföldiek számára külföldi valutaeszközért
cserében)
116. Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek százalékos aránya a munkaerQ-ál-
lományon belül
117. Nagy nyitott gazdaság: Egy olyan gazdaság, amely nyitott a külk-
ereskedelem és a nemzetközi tQkeáramlás elQtt, és a mérete kellQen nagy ahhoz,
hogy befolyásolja a világpiaci reálkamatlábat
118. Negatív kínálati sokk: kibocsátás csökkenése
- termelési függvény lefelé tolódik
- tQke és munka határterméke csökken
119. Nemzeti vagyon: Egy ország eszközállományának és kötelezettségeinek
különbsége egy adott idQpillanatban
120. Nettó külföldi eszközállomány: A hazaiak által tartott külföldi eszközök
(kötvények, részvények, bankszámlák, gyárak...) és a külföldiek által tartott hazai
eszközök külömbsége
121. Nettó tQkekiáramlás : Megtakarítás és beruházás közötti különbség
122. Nominál bér W: munka ára
123. Nominális GDP: a megtermelt végsQ felhasználásra kerülQ termékeknek és
szolgáltatásoknak a folyó év árain számított értékösszege.
- nominális változó: aktuális piaci áron vett változó
124. Nominális kamatláb: figyelmen kívül hagyja az inflációt
125. nyitott gazdaság: Olyan gazdaság, amelyben mindenki szabadon részt ve-
het a nemzetközi áru- és tQkeforgalomban.
126. PCE-deflátor: Személyes fogyasztási kiadások árindexe
GDP-deflátorral megegyezQ módon számolhatjuk, de csak a személyes fogyasztási
kiadásokat vesszük figyelembe
127. Piaci érték: Gazdaság teljes kibocsátásának értékét úgy kapjuk meg, hogy
minden terméket és szolgáltatást az aktuális piaci árával súlyozva adunk össze.
P*Q
128. pozitív kínálati sokk: Kibocsátás növekése
- termelési függvény felfelé tolódik
- tQke és a munka határterméke növekszik

9 / 15
 Makroökonómia vizsga
Study online at https://quizlet.com/_blt6fr
129. reál GDP: - az inflációs hatástól megtisztított, bázis áron mért GDP
- GDP állandó (bázis) árakon mért értéke
- Reál GDP= Nominális GDP/árszínvonal
130. reálbér w: munkavállalók bére termékekben és szolgáltatásokban kifejezve
nominális bér/árszínvonal
131. Recesszió: a gazdasági aktivitás visszaesése, a reál GDP csökkenése két
vagy több egymást követQ negyedévben az azt megelQzQ negyedévhez viszonyítva
132. Stabilizációs politika: Gazdaságpolitika, melynek célja, hogy a kibocsátást
és a foglalkoztatást a természetes ráta szintjén tartsa.
133. társadalmi megtakarítás: A magánmegtakarítás és kormányzati meg-
takarítás összege.
134. társadalmi megtakarítási ráta: A nemzeti jövedelem azon hányada, amelyet
a kormányzat és a háztartások megtakarításra fordítanak, azaz S/Y .
135. Teljes tényezQtermelékenység :AA technológia szintjének mérQszáma; men-
nyire hatékonyan használjuk fel az adott tQkét és munkát
136. Termelékenység: megmutatja, hogy mennyire hatékonyan használjuk fel a
rendelkezésre álló tQkét és munkát
137. Termelési függvény jellemzQi : Y=F(K,L)
- állandó mérethozadék
- csökkenQ határtermék (konkáv)
- növekvQ
138. Termelési tényezQk : Munka: munkások száma, ledolgozott órák száma
TQke: termékek és szolgáltatások elQállításához használt épületek és eszközök
139. tQke reálbérleti díja rc : TQke bérleti díja termékekben és szolgáltatásokban
kifejezve
nominális bérleti díj / árszínvonal
140. tökéletes tQkemobilitás : Azon helyzet, amikor egy nyitott gazdaság sem-
miféle akadályt nem állít a tQke határokon átívelQ szabad mozgása elé.
141. Túlkereslet: azon állapot, amikor egy adott jószág keresett mennyisége
meghaladja a kínált mennyiséget
142. Túlkínálat: azon állapot, amikor egy adott jószág kínált mennyisége nagyobb,
mint a keresett mennyiség
143. vagyon: Egy személy eszközeinek (például kötvény, részvény, ingatlan,
mqalkotás stb.) és kötelezettségeinek különbsége.

10 / 15
 Makroökonómia vizsga
Study online at https://quizlet.com/_blt6fr
144. világpiaci reálkamatláb: A világpiacon érvényesülQ reálkamatláb
145. Zárt gazdaság: Olyan gazdaság, amely nem folytat külkereskedelmet, azaz
nettó exportja nulla.
146. Asszimetrikus informáltság: Olyan helyzet, amelyben egy tranzakció egyik
résztvevQje lényegesen pontatlanabb információkkal rendelkezik, mint a másik fél
147. Befektetési alapok: Olyan alapok, amelyek egyéni befektetQknek bocsátanak
ki befektetési jegyeket, s így jutnak forrásokhoz, majd ebbQl értékpapírokat, így
részvényeket és kötvényeket vásárolnak.
148. Befektetési bankok: Értékpapírokkal kereskednek, emellett úgy segítik a
vállalatok értékpapír-kibocsátását, hogy jegyzési garanciát vállalnak az értékpa-
pírokra.
149. Biztosítótársaságok: Olyan társaságok, amelyek a biztosítottak által be-
fizetett díjakból jutnak forrásokhoz, cserébe biztosítják az ügyfeleket a halále-
setek pénzügyi kockázatai, valamint lopásból, tqzesetekbQl és balesetekbQl származ
veszteségek ellen.
150. Erkölcsi (morális) kockázat: Annak a veszélye, hogy a tranzakció végreha-
jtása után az egyik fél olyan tevékenységet folytat, amely nemkívánatos a másik
fél szempontjából
151. Értékpapírok = pénzügyi instrumentumok: A forrást igénylQk jövQbeli
jövedelmére szóló követelések, illetve olyan eszközök, mint a törzsrészvények
vagy a kötvények
152. Kontraszelekció: Amikor egy tranzakcióban a leginkább részt venni kívánó
fél az, amelyik a legnagyobb valószínqséggel produkál a másik fél számára ked-
vezQtlen eredményt.
153. Kötvények: Olyan hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír, amely adott idQszak
alatt meghatározott idQközönként kifizetéséket ad.
154. pénzügyi közvetítés: megtakarítók és forrást igénylQk összekapcsolása
155. pénzügyi mélyülés: Pénzügyi fejlQdés, amely javítja a vállalatok külsQ forrá-
sokhoz való hozzáférését, és erQsen kapcsolódik a gazdasági növekedéshez
156. potyautas-probléma: Azok a magánbefektetQk, akik nem fektetnek be erQ-
forrást az információgyqjtésbe, elQnyt szerezhetnek a más befektetQk által szerzett
információkból
157. prudenciális felügyelet: Rendszeresen vizsgálja a bankokat, ellenQrzi a pru-
denciális szabályozás végrehajtását.

11 / 15
 Makroökonómia vizsga
Study online at https://quizlet.com/_blt6fr
158. prudenciális szabályozás: Kormányzati szabályok, amelyek gátolják a
bankok túlzott konkázatvállalását
159. adósságdefláció: Akkor fordul elQ, amikor jelentQs nem várt árszínvon-
al-csökkenés kezdQdik, és ez az eladósodás terheinek növekedése révén tovább
rontja a vállalatok nettó vagyonát.
160. árnyékbankrendszer: Fedezeti alapokból, befektetési bankokból és egyéb,
nem betéti jellegq pénzügyi vállalkozásokból áll, amelyek kevésbé szigorúan szabá-
lyozottak, mint a bankok.
161. bankpánik: Több bank egyidejq csQdje
162. értékpapírosítás: Kisebb hitelek (így a jelzáloghitelek) átalakítása szab-
ványos adósságpapírokká
163. értékpapír-visszavásárlási megállapodások = repók: rövid távú hitel-
nyújtási megállapodások, amelyeknél különféle eszközöket, például jelzáloghi-
tel-fedezetq értékpapírokat használnak fedezetként
164. eszközárbuborék: Az eszközök árainak emelkedése fundamentális gaz-
dasági értékül fölé
165. fundamentális gazdasági értékek: A jövQbeli jövedelemáramlásra vonatkozó
reális várakozások által meghatározott eszközérték
166. haircut: A felvett hitel összegénél nagyobb fedezet
167. kamatkülönbözet: A hitel kamatlába és a teljesen biztonságos eszközök
kamatlába közötti eltérés.
168. keletkezQ-szétosztó üzleti modell : A jelzálogbrókerek azon üzleti gyakorla-
ta, amelyben a nyújtott hiteleket gyorsan továbbadják a befektetQknek jelzáloghi-
tel-fedezetq értékpapírok formájában
169. Makroprudenciális szabályozás: Az aggregált hitelpiacokat érintQ szabály-
ozás
170. Megbízó-ügynök probléma: Amelyben egyének vagy intézmények a be-
fektetQk (a megbízóik) ügynökeként tevékenykednek, de nem viselik szívükön a
befektetQk legjobb értekeit
171. pénzügyi válság: A pénzügyi piacokon tapasztalható jelentQs zavar, ami az
eszközárak hirtelen esésével és vállalati csQdökkel jár
172. subprime jelzáloghitel: Az elsQrendqnél rosszabb minQsítéssel rendelkezQ
hitelfelvevQk számára kínált jelzáloghitelek

12 / 15
 Makroökonómia vizsga
Study online at https://quizlet.com/_blt6fr
173. TQkeáttétel csökkentése : A pénzügyi intézmények visszafogják hitelnyújtá-
sukat
174. tQkeáttételi ciklus
: Hitelezési fellendülés, majd összeomlás
175. ügynökelmélet: Annak elemzése, hogy az aszimmetrikus informáltság prob-
lémái miképpen idézhetnek elQ kontraszelekciós és morális kockázati problémákat.
176. állandósult állapot: Azon állapot, ahol az egy munkavállalóra jutó tQkeál-
lomány nem változik tovább, állandó értéket vesz fel.
177. beruházási függvény: Megmutatja az egy munkavállalóra jutó tQkeállomány
és beruházás közötti összefüggést a beruházások és megtakarítások egyezQsége
mellett.
178. konvergencia: A különbözQ kezdeti egy fQre esQ GDP-vel jellemezhetQ orszá
egy közös szintre zárkóznak fel.
179. megtakarítási ráta: A fogyasztó jövedelmének minden idQszakban megtakarí-
tott hányada.
180. növekedési számvitel egyenlete: A termelési függvény növekedésre átfo-
galmazott alakja, amely kimondja, hogy a kibocsátás növekedési üteme egyenlQ
a teljes tényezQtermelékenység növekedési ütemének, valamint a tQke és a munka
bQvülésébQl adódó hozzájárulás összegével.
181. solow-diagram: A solow-féle növekedési modell egy diagramja, amely
grafikus módon írja le az állandósult állapotbeli beruházást és tQke-munka arányt
182. Solow-féle növekedési modell: Leírja, hogy a megtakarítási ráták és
a népességnövekedés hogyan hat a tQkefelhalmozásra, s így a gazdasági
növekedésre
183. Solow-féle reziduum (maradék): A termelési függvény nem magyarázott
(maradék)tagja, amelyet elsQként Robert Solow használt a növekedési számvitel-
ben.
184. TényezQfelhalmozás : A tQke és a munka növekedése.
185. tQkefelhalmozási egyenlet : Rámutat, hogy a tQkeállomány változása mege-
gyezik a beruházás és az amortizáció különbségével
186. tQkefelhígulás: A munkaerQállomány növekedése kisebb egy munkavállalóra
jutó tQkeállományhoz vezet.
187. tQke-munka arány : Az egy munkavállalóra jutó tQkeállomány; a Solow-féle
növekedési modell egyik kulcsváltozója.

13 / 15
 Makroökonómia vizsga
Study online at https://quizlet.com/_blt6fr
188. Endogén növekedéselmélet: Olyan elmélet, amely megmutatja, hogy a
technológiai fejlQdés miért serkenti endogén módon (a rendszeren belül) a gaz-
dasági növekedést.
189. humán tQke : A munkavállalók iskolákban és különbözQ képzési programok
során szerzett tudása és képességei, amelyek nagyban befolyásolják a ter-
melékenységet.
190. kiegyensúlyozott növekedési pálya: Konstans ütemq növekedés.
191. kizárhatóság: Az adott jószág tulajdonosa megtilthatja az adott jószág
használatát mások számára, amíg azok nem fizetnek a használatért.
192. Nem versengQ jószág : Egy olyan jószág, amelyet több ember használhat
egyszerre különbözQ tevékenységek során.
193. Romer-modell: Paul Romer által felírt növekedéselméleti modellek, ame-
lyekben a technológiai fejlQdés endogén (azaz modellen belüli) módon hat a
növekedésre
194. VersengQ jószág : Ha adott jószágot egy adott tevékenység során használunk,
akkor az párhuzamosan egy másik tevékenységben nem használható.
195. Hierarchikus mandátum: elsQdleges cél az infláció stabilizálása -> többi en-
nek alárendelve
196. kettQs mandátum : két egyformán fontos cél meghatározása a központi bank
számára: stabil infláció és a legnagyobb fenntartható foglalkoztatottság
197. Adatkésés: annak az idQigénye, amíg a döntéshozók beszerzik a szükséges
adatokat a gazdasági folyamatokról
198. Aktivisták/aktivitást támogatók: szerintük az önkorrekciós mechanizmus
lassú és ár/bér ragadósság van, így gazdaságpolitikai beavatkozásra van szükség
199. Aktivitást ellenzQk : szerintük az árak és bérek rugalmasak, így gyors az
önkorrekciós mechanizmus
200. Felismerési késedelem: idQigény, amíg a döntéshozók számára világossá
válik, hogy mit mutatnak az adatok -> el kell telnie egy kis idQnek, míg a tendencia
világossá válik
201. Hatáskésés: idQigény, amíg egy intézkedés ténylegesen kifejti a hatását
202. Jogalkotási késedelem: adott intézkedés végrehajtására vonatkozó szabá-
lyok elfogadásának idQigénye
203. Végrehajtási késedelem: egy gazdaságpolitikai döntést követQen a gaz-
daságpolitikai eszközökön is változtatni kell, és ennek van idQigénye
14 / 15
 Makroökonómia vizsga
Study online at https://quizlet.com/_blt6fr
204. Taylor szabály: Federal Reserve 2%-os historikus átlaga plusz az infl. rés és
kibocsátási rés súlyozott átlaga-> Képlet:
205. Monetáris politika nulla alsó korlát mellett: az önkorrekciós mechaniz-
mus eltqnik nulla alsó korlátnál, az aggregált keresleti sokkok deflációs spirálhoz
vezetnek
206. Nem konvencionális monetáris politikai eszközök: a központi bank olyan
eszközei, amelyek használatakor nincs szükség a jegybanki alapkamat csökken-
tésére (0 alsó korlát mellett mqködik)
207. Mennyiségi lazítás: a központi bank mérlegének bQvülése, ami a gazdaság-
ban elérhetQ likviditás nagymértékq emelkedéséhez vezet
208. Keresletoldali infláció: Olyan infláció, amely az aggregált kereslet növelését
célzó gazdaságpolitikai lépések következménye
209. Költségoldali infláció: Olyan infláció, amely vagy egy átmeneti negatív
kínálati sokk következménye, vagy abból ered, hogy a munkavállalók a ter-
melékenység növekedése által indokoltnál nagyobb béremelést harcolnak ki
210. Példák nem konvencionális monetáris politikára: likviditásnyújtás, es-
zközvásárlás, várakozások menedzselése
211. Költségvetési deficit: Kiadások (kormányzati vásárlások + transzfer + ka-
matfizetés) -Bevétel(adóbevétel)
212. ElsQdleges deficit : a kamat nincs beleszámolva!
213. Kormányzati költségvetési korlát: Az a követelmény, mely szerint a költ-
ségvetési deficitnek egyenlQnek kell lennie a monetáris bázis változásának és a
befektetQk kezében lévQ államkötvény állományváltozásának összegével
214. Ricardoi ekvivalencia: adóknak nincsenek hatásai a racionális fogyasztóra
-> megtakarít
215. Szuverén államadósság-válság: az országok államadósság-piacának
összeomlásai

15 / 15