Kiegészítendő állítások:

1) A makroökonómiai mutatók időbeliségét tekintve definiáljuk az ún. állományjellegű változókat, amelyeket

egy adott időpontban értelmezünk, valamint az ún. folyamatjellegű változókat, amelyeket pedig egy adott
időintervallumban tudunk értelmezni.
2) Modellezéstechnikai szempontból léteznek az ún. exogén változók, amelyek a modellek bemeneti változói, és
segítségükkel magyarázzuk a modellek ún. endogén változóit, amelyek a kimeneti változók, és ezek alakulását
megpróbáljuk kiszámolni.
3) A legfontosabb, aggregált makrogazdasági teljesítményt leíró mutató a GDP, amely megmutatja adott idő
alatt (azaz ez egy folyamatjellegű változó), adott gazdaságban megtermelt, végső felhasználásra szánt termékek
és szolgáltatások piaci áron vett összértékét.
4) Tartalmi felosztás alapján egy másik fontos kategória: a munkapiaci mutatók. A munkapiac szempontjából
releváns embertömeg a munkaképes korú lakosság, amelyet két alapvető kategóriára osztunk, az aktívak és
az inaktívak. Az aktívakat további két csoportba tudjuk tagolni, a foglalkoztatottak és az munkanélküliek.
5) A munkapiaci abszolút számok helyett jellemzően arányokat képzünk az országok közötti könnyebb
összehasonlíthatóság érdekében. Három fontos munkapiaci rátát tudunk definiálni, amelyek a következőek:
a foglalkoztatottak és a munkaképes korúak hányadosaként definiált foglalkoztatottsági ráta; az aktívak és a
munkaképes korúak hányadosaként definiált részvételi ráta; valamint a munkanélküliek és
az aktívak hányadosaként definiált munkanélküliségi ráta.
6) Végül szintén fontos tartalmi kategória az árváltozást leíró mutatók, mint például a GDP-deflátor és a
fogyasztói árindex. A két mutató között számos különbség van, például súlyozásukat tekintve: a
CPI bázisidőszaki súlyozású index, amíg a GDP-deflátor tárgyidőszaki súlyozású.

Feleletválasztás
1) Az alábbiak közül flow típusú (folyamatjellegű) változó A felsoroltak közül mindegyik flow típusú változó.
2) Az alábbiak közül stock típusú (állományjellegű) változó A felsoroltak közül mindegyik stock típusú változó.
3) Egy közgazdasági modell segítségével szeretnénk leírni, hogyan módosul a kék toll ára, ha csökken a fekete toll ára,
amelyről tudjuk, hogy a kék toll nem tökéletes helyettesítője. Ebben a modellben a kék toll ára endogén változó, a fekete toll
ára pedig exogén változó.
4) Annak érdekében, hogy elkerüljük a halmozódási problémát a GDP számításakor, milyen típusú javakat nem számolunk
bele? A közbülső javakat.
5) Az alábbiak közül melyiket vesszük figyelembe a GDP meghatározásakor? Mishkin professzor zsömlét vásárol.
6) Az alábbiak közül melyik számít beruházási kiadásnak a GDP meghatározásakor? A fentiek közül egyik sem számít
beruházásnak.

7) A fejlett országokban a GDP-ben a legnagyobb részarányt a __________ képviseli. fogyasztás

8) Egy nyitott gazdaságban a GDP megegyezik Egyik megadott válasz sem helyes.

9) Ha egy gazdaságban a végső felhasználásra szánt javakból előállított mennyiség a korábbi periódushoz képest nem
változik, de az összes ár az eredeti háromszorosára növekszik, akkor a nominális GDP az eredeti háromszorosára
növekszik.

10) A reál GDP __________ árak, a nominális GDP __________ árak mellett mutatja az országhatáron belül, adott idő alatt
termelt, végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások piaci áron számított összértékét.

bázisidőszaki; tárgyidőszaki

11) Az inflációs ráta az árszint egy adott időszak alatt bekövetkezett százalékos változását mutatja.

12) Egy család a vasárnapi ebédhez húst vásárol. Ez a nemzetijövedelem-számvitelben fogyasztásnak minősül.
13) A fogyasztói árindex különböző javak árainak súlyozott átlagaként adódik. Ezek a súlyok azt írják le, hogy a
reprezentatív fogyasztó fogyasztói kosarában mekkora szerepe volt az adott jószágnak a bázisidőszakban.

14) A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek és a gazdaságilag aktív lakosság arányát mutatja.

15) A foglalkoztatottsági ráta a foglalkoztatottak és a munkaképes korú népesség arányát mutatja.

Kiegészítendő állítások

A felsorolt alapfogalmakat illessze az alábbi állításokban kihagyott helyre! Egy fogalmat több helyen is felhasználhat.

1) Az aggregált termelési függvény megmutatja, hogy adott mennyiségű termelési tényező használata mellett
mekkora kibocsátás érhető el. A két legfontosabb termelési tényező a tőke és a munka.

2) Az Y = A x Kalfa x L 1-alfa aggregált termelési függvényben A a teljes tényezőtermelékenység, amely megmutatja

a vállalati szektor hatékonyságát. A felírt termelési függvény állandó mérethozadékú, vagyis ha
mindkét termelési tényező használt mennyiségét X%-kal növeljük, akkor a kibocsátás is X%-kal növekszik.

3) Megmutatható továbbá, hogy érvényesül rá a csökkenő határtermék elve, azaz ha adott termelési tényező
használt mennyiségét ceteris paribus növeljük, akkor annak határterméke csökken.

4) A két inputpiacon, azaz a tőke és a munka piacain az egyensúlyi inputárakat a kereslet és a kínálat
egyenlőségeként definiáljuk.

5) Megmutatható, hogy a tőke reálbérleti díja megegyezik a tőke határtermékével, a reálbér pedig egyenlő a
munka határtermékével.

6) Az inputpiacokon elemezni tudjuk különböző sokkok hatását. Például egy negatív kínálati sokk növeli az
adott input árát, míg egy negatív keresleti sokk csökkenti azt.

Fleletválasztás

1) A teljes tényezőtermelékenység (A) tíz százalékos ceteris paribus növekedése ________ növekedését okozza.

1. a tőke határtermékének (MPK) 10 százalékos

2. a munka határtermékének (MPL) 10 százalékos
3. a kibocsátás 10 százalékos
4. Mindegyik megadott válasz igaz.

2) A tőke határterméke (MPK)

1. megmutatja, hogy mennyivel növekszik a kibocsátás, ha egy újabb egység tőkét vonunk be ceteris paribus a
termelésbe.
2. tökéletesen versenyző, profitmaximalizáló vállalatoknál optimumban megegyezik a tőke reálbérleti díjával.
3. a következőképp definiálható: MPK = A * F (K + 1, L) – A * F (K, L)
4. Mindegyik megadott válasz igaz.

3) Az alábbiak közül melyik okozhatja egy input határtermékének csökkenését?

1. Az adott input reálárának növekedése.

2. Az adott input termelésben használt mennyiségének csökkenése.
3. Technológiai fejlődés.
4. A megadottak közül egyik sem okozhatja.

4) Tegyük fel, hogy egy Cobb–Douglas-típusú aggregált termelési függvénnyel jellemezhető gazdaság egyensúlyban van,
amikor egy járvány elpusztítja a népesség egy részét. Minden más változatlanságát feltételezve, az alábbiak közül melyik lesz
nagyobb az új egyensúlyban? A reálbér.
5) Az állandó mérethozadék azt jelenti, hogy ha minden termelési tényezőből használt mennyiséget X százalékkal növelünk,
az a kibocsátás X százalékos növekedéséhez vezet.

6) Az alábbiak közül melyik okozza a tőke határtermékének növekedését? A felhasznált tőkemennyiség ceteris paribus
csökkenése.

7) A munkára érvényesül a csökkenő határtermék elve. Ez grafikusan úgy jelenik meg, hogy a munkára vonatkozó parciális
termelési függvény ellaposodik.

8) Egy gazdaságban rögzített munka- és tőkekínálat mellett növekszik a vállalati szektor munka iránti kereslete. Ennek
hatására növekszik a reálbér.

9) Amikor a termelésben használt tőkeállomány ceteris paribus növekszik, akkor a munkára vonatkozó parciális termelési
függvény meredeksége minden pontjában _______. Egyúttal pedig a tőke határterméke (MPK) _______. növekszik; csökken

10) Egy gazdaságban egy exogén sokk hatására ceteris paribus növekszik a termelésben használható munka mennyisége.
Ennek hatására: Mindegyik fenti válasz igaz.

11) Tekintsük az Y=A*Kalfa *L1-alfa termelési függvényt. Ha ceteris paribus növeljük a termelésben használt munka
mennyiségét, akkor az egy egységnyi többletmunka által okozott kibocsátásnövekedés nagysága csökken.

12) Az alábbi ábra egy gazdaság munkapiacának eredeti (folytonos vonal) és exogén sokk utáni (szaggatott vonal) állapotát
mutatja. Milyen exogén sokk hatására történhetett az ábrázolt változás? Növekedett a termelésben használható
tőkemennyiség.

13) Az alábbi ábra egy gazdaság munkapiacának eredeti (folytonos vonal) és exogén sokk utáni (szaggatott vonal) állapotát
mutatja. Milyen exogén sokk hatására történhetett az ábrázolt változás? Növekedett a teljes tényezőtermelékenység.
14) Tekintsük az Y=A*Kalfa *L1-alfa termelési függvényt. Az alábbiak közül melyik okozhatja a munka határtermékének
csökkenését? A termelésben használt tőke mennyiségének ceteris paribus csökkenése.

15) Egy gazdaságban exogén sokk következik be, amelyről csupán annyit tudunk, hogy a gazdaság munkapiacán az alábbi
ábrával jellemezhető változást okozza (a folytonos vonal mutatja a sokk előtti, a szaggatott vonal pedig a sokk utáni
állapotot). A tőkepiacra gyakorolt hatást nem tudjuk. Ennyi információ alapján az alábbi állítások közül melyik lehet igaz?

1. A tőke reálbérleti díja csökken.

2. A tőke reálbérleti díja növekszik.
3. A tőkekereslet növekszik.
4. A megadottak közül mindegyik lehet igaz

Kiegészítendő állítások

A felsorolt alapfogalmakat illessze az alábbi állításokban kihagyott helyre! Egy fogalmat több helyen is felhasználhat.

1) Az autonóm fogyasztás a fogyasztási kiadások exogén része, amely független a modell változóitól (pl. a
rendelkezésre álló jövedelemtől vagy a kamatlábaktól)
2) A fizetési mérleg olyan számviteli rendszer, amely minden, az adott ország nemzetközi forrásáramlásaira
hatást gyakorló bevételi és kiadási tételt tartalmaz akár a magánszektort, akár a kormányzatot érinti.
3) A kiszorítás jelensége olyankor áll fenn, amikor a kormányzati vásárlások emelkedése a költségvetési
egyenleg romlása és a társadalmi megtakarítás csökkentése révén a magánberuházások csökkenését
eredményezi.
4) A nagy nyitott gazdaság olyan gazdaság, amely nyitott a külkereskedelem és a nemzetközi tőkeáramlás előtt,
és mérete kellően nagy ahhoz, hogy megtakarítási és beruházási döntései kihassanak a világpiaci reálkamatlábra.
5) A társadalmi megtakarítás a magánmegtakarítás és a kormányzati megtakarítás összege.
6) Nettó tőkekiáramlás a megtakarítás és a beruházás közötti különbség.
7) Az ikerdeficit a külkereskedelmi hiány és a költségvetési deficit szimultán jelentkezése.
8) A vagyon egy személy eszközeinek (például kötvény, részvény, ingatlan, műalkotás stb.) és
kötelezettségeinek különbsége.

Feleletválasztás
1) A magánmegtakarítás a rendelkezésre álló jövedelem és a fogyasztási kiadások különbségével egyenlő.
2) A kormányzati megtakarítás a nettó adóbevételek és a kormányzati vásárlások különbségével egyenlő.
3) A társadalmi megtakarítás értékét megkaphatjuk, ha a GDP értékéből levonjuk a fogyasztási kiadásokat és a kormányzati
vásárlásokat.
4) Hosszú távon a reálkamatláb növekedésével növekszik a magánmegtakarítások nagysága.
5) Hosszú távon a reálkamatláb csökkenésével növekszik a beruházások nagysága.
6) Hosszú távon egy zárt gazdaságban az egyensúlyi reálkamatláb értékét növeli egyéb feltételek változatlansága mellett a
kormányzati vásárlások növekedése.
7) Hosszú távon egy zárt gazdaságban az egyensúlyi reálkamatláb értékét növeli egyéb feltételek változatlansága mellett

1. a kormányzati vásárlások csökkentése.

2. az adók emelése.
3. az autonóm beruházás csökkenése.
4. A fentiek közül egyik sem.

8) Hosszú távon egy zárt gazdaságban a kormányzat ceteris paribus növeli a vásárlásait. Ennek hatására a megtakarítási
függvény balra tolódik, a reálkamatláb növekszik és a beruházások csökkennek.
9) Hosszú távon, zárt gazdaságban az üzleti kilátások javulásának hatására az autonóm beruházás növekszik. Ennek
eredményeképp a beruházási függvény jobbra tolódik, a reálkamatláb növekszik és a megtakarítások növekednek.
10) Hosszú távon, zárt gazdaságban a fogyasztói optimizmus javulása miatt az autonóm fogyasztás növekszik. Ennek
hatására a megtakarítási függvény balra tolódik, a reálkamatláb növekszik és a beruházások csökkennek.
11) Az adók emelése adott reálkamatláb és GDP mellett csökkenti a magánmegtakarítást, de növeli a társadalmi
megtakarítást.
12) Tekintsünk egy zárt gazdaságot hosszú távon, amely az alábbi ábrával jellemezhető egy exogén sokk előtt (folytonos
vonal), valamint után (szaggatott vonal). Az ábrázolt változás oka lehet a kormányzati vásárlások csökkentése.

13) Tekintsünk egy zárt gazdaságot hosszú távon, amely az alábbi ábrával jellemezhető egy exogén sokk előtt (folytonos
vonal), valamint után (szaggatott vonal). Az ábrázolt változás oka lehet egy beruházási adókedvezmény visszavonása.
14) Tekintsünk egy zárt gazdaságot hosszú távon, amely az alábbi ábrával jellemezhető egy exogén sokk előtt (folytonos
vonal), valamint után (szaggatott vonal). Az ábrázolt változás oka lehet az adók csökkentése.
15) Tekintsünk egy zárt gazdaságot hosszú távon, amely az alábbi ábrával jellemezhető egy exogén sokk előtt (folytonos
vonal), valamint után (szaggatott vonal). Az ábrázolt változás oka lehet a vállalkozók optimizmusának növekedése.

Kiegészítendő állítások

A felsorolt alapfogalmakat illessze az alábbi állításokban kihagyott helyre! Egy fogalmat több helyen is felhasználhat.

1) A közgazdászok pénz alatt olyan eszközöket értenek, amelyek általánosan elfogadottak termékek és
szolgáltatások ellenértékeként, valamint adósságtörlesztésként.

2) Vagyon minden olyan eszköz, amely értékőrző funkcióval bír.

3) A pénz funkciói: csereeszköz funkció, értékmérő funkció, értékőrző funkció.

4) Nyílt piaci vásárlás során a jegybank állampapírt vásárol, s ezzel bővíti a pénzkínálatot.

5) Nyílt piaci eladás során a jegybank állampapírt ad el, s ezzel mérsékli a pénzkínálatot.

6) Az M1 jelzésű monetáris aggregátumba tartozik a nem banki gazdasági szereplők kezében levő
készpénzállomány, a látra szóló betétállomány és a folyószámlák állománya.

7) Az M2-vel jelölt monetáris aggregátumba tartozik az M1 monetáris aggregátum, valamint néhány kevésbé
likvid eszköz.

8) A pénz forgási sebessége megmutatja, hogy egy pénzegység adott évben átlagosan hány tranzakcióban vesz
részt.

9) A pénz forgási sebessége a nominális jövedelem (P x Y) és a pénzmennyiség (M) hányadosa.

10) A pénz mennyiségi egyenlete a nominális jövedelem, a pénzmennyiség és a forgási sebesség közötti
kapcsolatot írja le M x V = P x Y

11) Az emberek által tartani kívánt pénzmennyiséget pénzkeresletnek nevezzük.

12) A mennyiségi pénzelmélet szerint adott forgási sebesség mellett a nominális jövedelem nagyságát a
pénzmennyiség alakulása határozza meg.

13) Hosszú távon érvényesül a klasszikus dichotómia, vagyis gazdaság reáloldala és nominális oldala teljes
mértékben elválik egymástól.

14) A mennyiségi pénzelmélet alapján érvényes az alábbi összefüggés: az árszínvonalat megkapjuk, ha a

pénzmennyiség és a forgási sebesség szorzatát osztjuk a reáljövedelemmel.
15) Hosszú távon, az infláció mennyiségi elmélete szerint, adott forgási sebesség mellett az inflációs ráta
megegyezik a pénzmennyiség és az aggregált kibocsátás növekedési ütemeinek különbségével.

16) Hosszú távon, a Fisher-hatás szerint, az várt infláció és a nominális kamatláb együtt mozog.

Feleletválasztás

1) A pénz nem jövedelem, mert a jövedelem folyamatjellegű, míg a pénzmennyiség állományjellegű változó.

2) Az alábbiak közül a leglikvidebb eszköz a folyószámlabetét.

3) Definíció szerint a pénz három célt szolgál. Melyiket NEM az alábbiak közül? Termelési tényező.

4) Az M1 monetáris aggregátumba tartozik az alábbiak közül a háztartások folyószámlabetétje.

5) Az alábbi tételek egy kivételével részei az Ml-nek. Melyik a KIVÉTEL? A lekötött betét.

6) Ha egy országban az éves nominális GDP értéke 50 000 Mrd tallér és a pénzmennyiség értéke 10 000 Mrd tallér, akkor ott
a pénz forgási sebessége 5.

7) A pénzkereslet az a pénzösszeg, amit a bankszférán kívüli magángazdasági szereplők adott időpontban tartani akarnak.

8) A pénz mennyiségi elmélete szerint az árszínvonal emelkedik, ha egyéb feltételek változatlansága mellett a pénz forgási
sebessége gyorsul.

9) A pénz mennyiségi elmélete alapján az árszínvonal hosszú távon emelkedik, ha változatlan forgási sebesség mellett a
pénzmennyiség növekedési üteme nagyobb a reál GDP növekedési üteménél.

10) A klasszikus dichotómia alapján a jegybank hosszú távon nem képes befolyásolni a reál GDP alakulását.

11) Az az összefüggés, amely szerint a pénzkínálat változása nem hat a reálváltozókra, a pénzsemlegesség, amely csak
hosszú távon érvényesül, rövid távon nem.

12) Ha a reálkamatláb értéke 3%, míg a várható inflációs ráta 5%-os, akkor a Fisher-hatás alapján a nominális kamatláb 8%-
os lesz.

13) A pénz mennyiségi elmélete alapján hosszú távon az inflációs ráta emelkedik, ha ceteris paribus a pénz forgási sebessége
gyorsul.

14) Ha a gyorsabb infláció miatt a vállalatoknak gyakrabban kell átárazniuk termékeiket, akkor számukra megnőttek az
étlapköltségek.

15) A várt infláció költségei közé tartozik a reálpénzkereslet csökkenésével kapcsolatos cipőtalpköltségek.

16) A hiperinfláció esetén megjelenik a cserekereskedelem vagy a külföldi fizetőeszköz használata.

17) Ha a várt inflációs ráta megegyezik a tényleges inflációs rátával, akkor is felmerül az infláció cipőtalpköltsége.

18) Az alábbiak közül milyen jellegű infláció okozza a legnagyobb költségeket? Magas és ingadozó.

19) Az infláció azért káros jelenség, mert többek között cipőtalp- és étlapköltségei vannak

Feleletválasztós
1) Üzleti ciklusnak nevezzük az aggregált gazdasági teljesítmény visszatérő, de nem periodikus ingadozásait.
2) Gazdasági expanzió (fellendülés) az üzleti ciklusnak a mélyponttól a csúcspontig tartó szakasza.
3) Gazdasági visszaesés (recesszió) az üzleti ciklusnak a csúcsponttól a mélypontig tartó szakasza.
4) Potenciális kibocsátásnak nevezzük az aggregált kibocsátás hosszú távon fenntartható szintjét.
5) Kibocsátási rés az aktuális és a potenciális kibocsátás különbsége.
6) A prociklikus gazdasági változó értéke expanzió idején növekszik, visszaesés idején csökken.
7) A kontraciklikus gazdasági változó értéke expanzió idején csökken, visszaesés idején emelkedik.
8) Az aciklikus gazdasági változók mozgása nem függ az üzleti ciklus alakulásától.
9) Az előjelző gazdasági változók fordulópontjai időben megelőzik az üzleti ciklus fordulópontjait.
10) A késleltetett gazdasági változók fordulópontjai időben követik az üzleti ciklus fordulópontjait.
11) Az egyidejű gazdasági változók fordulópontjai időben egybeesnek az üzleti ciklus fordulópontjaival.
12) A fogyasztás prociklikus és egyidejű változó.
13) A beruházás prociklikus és egyidejű változó.
14) A munkanélküliségi ráta erősen kontraciklikus változó.
15) Az inflációs ráta általában prociklikus és késleltetett változó.
16) A rövid lejáratú állampapírok kamatlába prociklikus és előjelző változó.
17) A hosszú és rövid lejáratú állampapírok kamatlába közötti különbség kontraciklikus és előjelző változó.
18) A vállalati és az államkötvények kamatkülönbözete kontraciklikus, egyidejű változó.
19) A rugalmas árak gyorsan elérik hosszú távú egyensúlyi szintjüket.
20) A ragadós árak csak lassan érik el hosszú távú egyensúlyi szintjüket.
21) A hosszú távú makroökonómiai modellekben rugalmas árak érvényesülnek, a rövid távú modellekben pedig
az árak ragadósak.
22) Az árragadósság oka lehet az étlapköltségek jelenléte vagy a lépcsőzetes árváltoztatás.
23) Tervezett kiadások: az a teljes összeg, amelyet a háztartások, a vállalatok, a kormányzat és a külföldiek a
hazai előállítású termékek és szolgáltatások vásárlására kívánnak költeni.
24) A fogyasztási kiadások pozitív irányú kapcsolatban vannak a rendelkezésre álló jövedelemmel és negatív
irányú kapcsolatban vannak a reálkamatlábbal.
25) A beruházási kiadások pozitív irányú kapcsolatban vannak a vállalkozók optimizmusával és negatív irányú
kapcsolatban vannak a reálkamatlábbal, valamint a pénzpiaci súrlódásokkal.
26) A nettó export negatív irányú kapcsolatban van a reálkamatlábba l.
27) Az árupiaci egyensúly akkor áll be, ha az aggregált kibocsátás értéke megegyezik a tervezett kiadásokkal.
28) Az IS-görbe az aggregált kibocsátás és a reálkamatláb közötti kapcsolatot mutatja az árupiac egyensúlya
mellett.
29) A reálkamatláb – aggregált kibocsátás térben felrajzolt IS-görbe negatív meredekségű, mert a reálkamatláb
emelkedése csökkenti a tervezett kiadások és emiatt az aggregált kibocsátás nagyságát.
30) Az autonóm kiadások vagy a kormányzati vásárlások emelkedésével, a pénzpiaci súrlódások
mérséklődésével, illetve az adók csökkentésével az IS-görbe jobbra tolódik.

1) Fellendülésről beszélünk, ha az üzleti ciklus folyamán a kibocsátás növekszik.

2) Kontraciklikus-változónak nevezzük azokat, amelyek értéke fellendülés idején csökken, recesszió idején
emelkedik.

3) A beruházás prociklikus változó.

4) Késleltetettnek nevezzük azt a változót, amelyik fordulópontja időben később következik be, mint az üzleti
ciklus fordulópontja.

5) Egy ország gazdasági teljesítményének alakulását mutatja a mellékelt ábra. Az ábra alapján az országban
fellendülés volt 2035. 1. negyedéve és 2036. 2. negyedéve között.
6) Az árragadósság oka lehet az étlapköltségek jelenléte.

7) A tervezett kiadások elemei közül melyiket érinti közvetlenül a rendelkezésre álló jövedelem alakulása? A
fogyasztási kiadásokat.

8) A tervezett kiadások elemei közül melyiket nem érinti közvetlenül a reálkamatláb alakulása? A kormányzati
vásárlásokat.

9) A vállalatok által a hitelek után fizetett kamatláb magasabb, mint a rövid lejáratú, biztonságos hitelek
kamatlába, mert némelyik vállalati hitelfelvevő nem fizeti vissza adósságát.

10) Ha a reálkamatláb emelkedik, akkor a hazai valuta értéke növekszik a külföldi valuták értékéhez képest, így
a hazai áruk megdrágulnak a külföldi árukhoz képest, így a nettó export csökken.

11) A fogyasztási kiadások nagysága 15 000, a kormányzati vásárlások nagysága 4000, a tervezett beruházási
kiadások nagysága 6000, a nettó export nagysága 1000. Ha az aggregált kibocsátás nagysága 24 500, akkor a
nem tervezett készletberuházások értéke –1500 (negatív).

12) Árupiaci túlkínálatról beszélünk, ha adott reálkamatláb mellett a tényleges kibocsátás értéke meghaladja a
tervezett kiadások értékét.

13) A fogyasztási kiadások nagysága 10 000, a kormányzati vásárlások nagysága 2000, a tervezett beruházási
kiadások nagysága 3000. Ha árupiaci egyensúly mellett az aggregált kibocsátás nagysága 14 000, akkor a nettó
export értéke –1000 (negatív).

14) A pénzpiaci súrlódások csökkenésével csökken a vállalatok számára a hitelfelvétel reálköltsége, az IS-görbe
jobbra tolódik.

15) Ha emelkedik az adók nagysága, akkor egyebek változatlansága mellett az IS-görbe balra tolódik.

16) Az alábbi változások közül melyik eredményez az IS-görbe mentén való elmozdulást, s nem magának a
görbének az eltolódását? A reálkamatláb megváltozása.

1) A jegybanki alapkamat a központi bank által meghatározott irányadó kamatláb.

2) Ha a központi bank csökkenti (növeli) a jegybanki alapkamatot, akkor rövid távon a reálkamatláb is csökken
(nő).

3) A monetáris politikai görbe a központi bank által beállított reálkamatláb és az infláció közötti kapcsolatot
mutatja.

4) A monetáris politikai görbe a Taylor-elv értelmében pozitív meredekségű, vagyis a jegybank növeli a
reálkamatlábat az infláció emelkedése esetén.

5) A monetáris politika autonóm lazításáról beszélünk, ha a jegybank az inflációtól függetlenül csökkenti a

reálkamatlábat. Ekkor a monetáris politikai görbe lefelé tolódik.

6) A monetáris politika autonóm szigorítása esetében a jegybank az inflációtól függetlenül növeli a

reálkamatlábat. Ekkor a monetáris politikai görbe felfelé tolódik.
7) Az aggregált keresleti (AD) görbe az inflációs ráta és aggregált kibocsátás közötti kapcsolatot mutatja az
árupiac egyensúlya mellett.

8) Az AD-görbe negatív meredekségű, vagyis az inflációs ráta emelkedése csökkenti az aggregált kereslet
mennyiségét, mert az inflációs ráta emelkedése a reálkamatláb emelésére ösztönzi a központi bankot, s az
emelkedő reálkamatláb a tervezett kiadások csökkenését idézi elő.

9) Az aggregált keresletet növeli, vagyis az AD-görbét jobbra mozdítja az monetáris politika autonóm lazítása ,
vagy az IS-görbe jobbra tolódása.

1) A jegybank az alapkamat beállításával __________ képes szabályozni a reálkamatlábat. csak rövid távon

2) A központi bank addig képes pontosan szabályozni a reálkamatlábat, ameddig a várható inflációs ráta
konstans.

3) A monetáris politikai görbe a(z) _____ és a(z) _____ közötti kapcsolatot mutatja. reálkamatláb; inflációs ráta

4) Az monetáris politikai görbe egyenletében exogén változó az inflációs ráta (π).

5) Az monetáris politikai görbe egyenletében endogén változó a reálkamatláb (r).

6) Az inflációs ráta emelkedése esetén a Taylor-elvet követő jegybank a jegybanki alapkamatot az inflációs rátát
meghaladóan növeli az infláció stabilizálása érdekében.

7) Autonóm monetáris szigorításról beszélünk, ha a jegybank adott inflációs ráta mellett megemeli a
reálkamatlábat.

8) Autonóm monetáris lazításról beszélünk, ha a jegybank adott inflációs ráta mellett csökkenti a reálkamatlábat.

9) Ha a jegybank monetáris politikai döntéshozói megemelik a monetáris politikai görbe λ paraméterét, akkor ez
a monetáris politika autonóm szigorításának példája.

10) Az aggregált keresleti (AD) görbe az aggregált kibocsátás és az inflációs ráta közötti kapcsolatot mutatja
árupiaci egyensúly esetén.

11) Az aggregált keresleti (AD) görbe negatív meredekségű, mert az inflációs ráta emelkedése a jegybankot az
alapkamat emelésére készteti, ami növeli a reálkamatlábat, s így csökkenti a tervezett kiadásokat.

12) Az aggregált keresleti (AD) görbe jobbra tolódik (az aggregált kereslet nő), ha egyebek változatlansága
mellett nőnek a kormányzati vásárlások.

13) Az aggregált keresleti (AD) görbe balra tolódik (az aggregált kereslet csökken), ha egyebek változatlansága
mellett autonóm monetáris szigorítás következtében nő a reálkamatláb.

14) Ha a jegybank egy autonóm monetáris szigorítás keretében emeli a reálkamatlábat, akkor az MP-görbe
felfelé tolódik, felfelé mozdulás történik az IS-görbe mentén, míg az AD-görbe balra tolódik.

15) Ha a kormányzat növeli vásárlásait, akkor az MP-görbe helyzete nem változik, míg az IS-görbe és az AD-
görbe jobbra tolódik.
16) Rövid távon a jegybank monetáris politikája _________________ befolyásolja, míg a kormányzat fiskális
politikája ____________________ befolyásolja. a reálkamatlábat; az IS-görbe helyzetét

17) A mellékelt ábrán egy aggregált keresleti görbe látható. Az adott AD-görbe mentén elmozdulva a 2-es
pontban a reálkamatláb nagyobb, mint azt 1-es pontban.

1) A Phillips-görbe a munkanélküliség és az infláció közötti kapcsolatot mutató görbe.

2) A munkanélküliség természetes rátája az a munkanélküliségi ráta, amelyik még akkor is fennmarad, amikor a
munkapiaci bérek teljes mértékben alkalmazkodtak. Úgy értelmezhető, mint a teljes foglalkoztatottsághoz
tartozó munkanélküliségi ráta.

3) A munkanélküliségi rés az aktuális munkanélküliségi ráta és a természetes munkanélküliségi ráta közötti

különbség (U – Un).

4) A rövid távú Phillips-görbe azt mutatja, hogy rövid távon (adott várható infláció mellett) negatív irányú
kapcsolat van a munkanélküliségi ráta és az inflációs ráta között.

5) A várakozásokkal kiegészített Phillips-görbe a Phillips-görbe olyan egyenlete, mely szerint az inflációs ráta
negatív irányú kapcsolatban van a munkanélküliségi réssel, továbbá egy az egyhez nagyságú pozitív irányú
kapcsolatban van a várható inflációs rátával.

6) A hosszú távú Phillips-görbe azt mutatja, hogy hosszú távon (amikor a várt infláció a tényleges inflációhoz
tart) a munkanélküliségi ráta az inflációs rátától függetlenül megegyezik a természetes munkanélküliségi rátával.

7) Az ársokkok az infláció olyan elmozdulásai, amelyek függetlenek a munkanélküliségi réstől vagy az inflációs
várakozásoktól.

8) Az adaptív várakozások olyan várakozások, amelyek a múlt alapján formálódnak, és így nagyon lassan
változnak.

9) Az akcelerációs Phillips-görbe a Phillips-görbe olyan felírása, amelyben a munkanélküliség természetes

rátáját úgy értelmezzük, mint az inflációt nem gyorsító munkanélküliségi rátát (NAIRU-t).

10) Az aggregált kínálati görbe az a görbe, amely az inflációs ráta és a vállalatok által termelni kívánt teljes
kibocsátás közötti kapcsolatot jeleníti meg.

11) A potenciális kibocsátás (vagy másként a kibocsátás természetes rátája ) a munkanélküliség természetes
rátája mellett előállítható aggregált kibocsátás.
12) Okun törvénye szerint negatív irányú kapcsolat van a munkanélküliségi rés (U – Un) és a kibocsátási rés (Y
– YP) között.

13) A rövid távú aggregált kínálati görbe azt mutatja, hogy rövid távon (adott várható infláció mellett) pozitív
irányú kapcsolat van az aggregált kibocsátás és az inflációs ráta között.

14) A hosszú távú aggregált kínálati görbe azt mutatja, hogy hosszú távon (amikor a várt infláció a tényleges
inflációhoz tart) az aggregált kibocsátás az inflációs rátától függetlenül megegyezik a potenciális kibocsátással.

15) A hosszú távú aggregált kínálati görbe jobbra tolódik, vagyis a potenciális kibocsátás növekszik, ha nő a
gazdaság rendelkezésére álló tőkeállomány, a munkaerő kínálata vagy az elérhető technológiai színvonal, esetleg
csökken a munkanélküliség természetes rátája.

16) A rövid távú aggregált kínálati görbe felfelé tolódik, ha nő a várható infláció, az inflációt emelő ársokkok
következnek be, vagy ha az aggregált kibocsátás tartósan meghaladja a potenciális kibocsátást.

1) A Phillips-görbe mögött meghúzódó elképzelés szerint alacsony munkanélküliség esetén a vállalatok

béremeléssel igyekeznek munkavállalókat vonzani, s a bérek emelkedése megnöveli az árakat is.

2) Az eredeti rövid távú Phillips-görbe (ahol a nominálbérek növekedési üteme van a függőleges tengelyen) azt
mutatja, hogy a nominálbérek prociklikusan mozognak.

3) Milton Friedman és Edmund Phelps azzal járultak hozzá a Phillips-görbe elemzéséhez, hogy szerintük hosszú
távon a munkanélküliségi ráta független az inflációs ráta alakulásától.

4) A Phillips-görbe szerint a munkanélküliségi ráta és az inflációs ráta közötti negatív irányú kapcsolat rövid
távon érvényesül, de hosszú távon nem.

5) A klasszikus dichotómia érvényesülését a függőleges Phillips-görbe mutatja.

6) A rövid távú Phillips-görbe és a hosszú távú Phillips-görbe alakja között az a különbség, hogy a rövid távú
Phillips-görbe negatív meredekségű, míg a hosszú távú Phillips-görbe függőleges.

7) A rövid távú Phillips-görbe azonnal fölfelé tolódik, ha nő a várt inflációs ráta.

8) A rövid távú Phillips-görbe felfelé tolódik, ha a nyersanyagárak emelkedése folytán növekednek a termelési
költségek.

9) Az 1970-es évek inflációjának hatására a Phillips-görbét az ársokkok hatásával egészítették ki.

10) Adaptív várakozások esetén a gazdasági szereplők a múltbeli események alapján alakítják ki jövőre
vonatkozó elképzeléseiket.
11) A mellékelt ábrán egy ország Phillips-görbéje látható. A jelenlegi inflációs ráta – munkanélküliségi ráta
kombinációt az 1-es pont jellemzi. Ha az U1-es munkanélküliségi ráta változatlan marad, akkor adaptív
várakozások mellett és kínálati sokkhatás nélkül a következő időszakban a Phillips-görbe felfelé tolódik és az
inflációs ráta magasabb lesz.

12) A mellékelt ábrán egy ország Phillips-görbéje látható. A jelenlegi inflációs ráta –munkanélküliségi ráta
kombinációt az 1-es pont jellemzi. Ha az U1-es munkanélküliségi ráta változatlan marad, akkor adaptív
várakozások mellett és kínálati sokkhatás nélkül a következő időszakban a Phillips-görbe lefelé tolódik és
csökken az inflációs ráta.

13) Ha a munkakereslet tartósan magas szintje folytán a munkanélküliségi ráta tartósan a természetes ráta alatt
van, akkor az infláció folyamatosan gyorsul (az inflációs ráta évről évre nagyobb lesz).

14) Ha a bérek és az árak rugalmasabbak lesznek, akkor az infláció érzékenyebb lesz a munkanélküliségi ráta
természetes rátától való eltéréseire.

15) Adott rövid távú aggregált kínálati görbe mentén felfelé haladva változatlanok az inflációs várakozások.

16) Adott hosszú távú aggregált kínálati görbe mentén felfelé haladva változatlan a reálkibocsátás.

17) A rövid távú aggregált kínálati görbe és a hosszú távú aggregált kínálati görbe alakja között az a különbség,
hogy a rövid távú aggregált kínálati görbe pozitív meredekségű, míg a hosszú távú aggregált kínálati görbe
függőleges.
18) A mellékelt ábrán az A és a B ország aggregált kínálati görbéje látható. A két ország közötti egyetlen
különbség a bérek és az árak eltérő rugalmassága. Az ábra alapján a bérek és az árak a B országban
rugalmasabbak, mint az A országban.

19) Ha nagy jelentőségű, tartósan érvényesülő technológiai fejlesztést vezetnek be a termelésbe, akkor a rövid
távú és a hosszú távú aggregált kínálati görbe is jobbra tolódik.

20) A mellékelt ábrán egy ország aggregált kínálati görbéje átható. A jelenlegi inflációs ráta –kibocsátás
kombinációt az 1-es pont jellemzi. Ha az Y1 kibocsátás változatlan marad, akkor adaptív várakozások mellett és
kínálati sokkhatás nélkül a következő időszakban a rövid távú aggregált kínálati görbe felfelé tolódik és az
inflációs ráta magasabb lesz.

1) Az aggregált kereslet/kínálati modell rövid távú egyensúlyi állapotában az aggregált kibocsátás keresett és
kínált mennyisége megegyezik az egyensúlyi inflációs ráta mellett, az aggregált kibocsátás viszont eltérhet a
potenciális kibocsátástól.

2) Az aggregált kereslet/kínálati modell hosszú távú egyensúlyi állapotában az aggregált kibocsátás keresett és
kínált mennyisége megegyezik az egyensúlyi inflációs ráta mellett, továbbá az aggregált kibocsátás egyenlő a
potenciális kibocsátással, valamint a tényleges inflációs ráta megegyezik a várt inflációs rátával.

3) Ha a rövid távú egyensúlyi állapotban az aggregált kibocsátás értéke kisebb a potenciális kibocsátásnál, akkor
csökken a várt inflációs ráta, és a rövid távú aggregált kínálati görbe jobbra/lefelé tolódik. Az infláció csökken és
a kibocsátás nő a potenciális kibocsátás eléréséig.
4) Ha a rövid távú egyensúlyi állapotban az aggregált kibocsátás értéke meghaladja a potenciális kibocsátás
értékét, akkor növekszik a várt inflációs ráta, és a rövid távú aggregált kínálati görbe balra/felfelé tolódik. Az
infláció emelkedik és a kibocsátás csökken a potenciális kibocsátás eléréséig.

5) Az önkorrekciós mechanizmus működése során a várt inflációs ráta közeledik a tényleges inflációs rátához, s
az aggregált kibocsátás közeledik a potenciális kibocsátáshoz.

6) A hosszú távú egyensúlyi állapotból kiindulva egy pozitív keresleti sokk hatására rövid távon az inflációs ráta
és a kibocsátás is emelkedik, hosszú távon viszont csak az infláció emelkedik, a kibocsátás pedig visszatér a
potenciális szintjére.

7) A hosszú távú egyensúlyi állapotból kiindulva egy negatív keresleti sokk hatására rövid távon az inflációs ráta
és a kibocsátás is csökken, ezzel szemben hosszú távon csak az infláció mérséklődik, a kibocsátás pedig
visszatér a potenciális szintjére.

8) A hosszú távú egyensúlyi állapotból kiindulva egy átmeneti pozitív kínálati sokk hatására rövid távon az
inflációs ráta csökken, míg a kibocsátás emelkedik, hosszú távon viszont az infláció és a kibocsátás is visszatér a
sokk előtti értékére.

9) A hosszú távú egyensúlyi állapotból kiindulva egy átmeneti negatív kínálati sokk hatására rövid távon az
inflációs ráta emelkedik, míg a kibocsátás csökken, hosszú távon viszont az infláció és a kibocsátás is visszatér a
sokk előtti értékére.

10) A hosszú távú egyensúlyi állapotból kiindulva egy tartós pozitív kínálati sokk hatására rövid távon és hosszú
távon is csökken az inflációs ráta, valamint emelkedik az aggregált kibocsátás.

11) A hosszú távú egyensúlyi állapotból kiindulva egy tartós negatív kínálati sokk hatására rövid távon és hosszú
távon is emelkedik az inflációs ráta, továbbá csökken az aggregált kibocsátás.

1) Az alábbi egyenletek közül melyik lehet egy aggregált keresleti (AD) görbe egyenlete?

2) Az alábbi egyenletek közül melyik lehet egy rövid távú aggregált kínálati (AS) görbe egyenlete?

3) Az alábbi egyenletek közül melyik lehet egy hosszú távú aggregált kínálati (LRAS) görbe egyenlete?

4) Az AD–AS modellben akkor beszélünk rövid távú egyensúlyi állapotról, ha a kibocsátás keresett és
kínált mennyisége megegyezik egymással.

5) Az AD–AS modellben a hosszú távú egyensúlyi állapotban a kibocsátás keresett és kínált

mennyisége a munkanélküliség természetes rátájának megfelelő pontban egyezik meg egymással.

6) Ha az adott inflációs ráta mellett az aggregált kibocsátás keresett és kínált mennyisége megegyezik
egymással, akkor hosszú távú egyensúlyról beszélünk, amennyiben a munkanélküliség a természetes
rátáján van.
7) Az AD–AS modellben a hosszú távú egyensúlyi inflációs rátát az aggregált keresleti (AD) görbe és a
hosszú távú aggregált kínálati (LRAS) görbe metszéspontja határozza meg.

8) Az önkorrekciós mechanizmus hajtóereje az inflációs várakozások alkalmazkodása a tényleges

inflációs rátához.

9) Az önkorrekciós mechanizmus működése növeli a kibocsátást, ha a jelenlegi kibocsátás kisebb a

potenciális szintjénél.

10) Ha az aggregált kereslet tartósan magas szintje folytán az aggregált kibocsátás tartósan a
potenciális szintje fölött van, akkor az infláció folyamatosan gyorsul (az inflációs ráta évről évre
nagyobb lesz).

11) Ha a hosszú távú egyensúlyi állapotból kiindulva az autonóm fogyasztás visszaesik, akkor ennek
következtében gazdaságpolitikai beavatkozás híján rövid távon az inflációs ráta és a kibocsátás is
csökken.

12) Ha a hosszú távú egyensúlyi állapotból kiindulva az autonóm fogyasztás visszaesik, akkor ennek
következtében gazdaságpolitikai beavatkozás híján hosszú távon csökken az inflációs ráta, de a
kibocsátás nem változik.

13) A Volcker-féle dezinfláció autonóm monetáris szigorításként jellemezhető.

14) Ha adaptív várakozások mellett az 1. időszakban a rövid távú egyensúlyi állapotban a tényleges
inflációs ráta kisebb a várható inflációs rátánál, akkor egyebek változatlansága mellett a következő, 2.
időszakban a várható és a tényleges inflációs ráta is kisebb lesz, mint az 1. időszakban volt.

15) Ha az egyensúlyi kibocsátás rövid távon a hosszú távú egyensúlyi kibocsátás fölött van, akkor az
önkorrekciós mechanizmus működésének eredményeképp az inflációs ráta nő, de a kibocsátás
csökken.

16) Stagflációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az inflációs ráta nő és vele egy időben a
kibocsátás csökken.

17) Az alábbi események közül melyik nevezhető kedvező kínálati sokknak? A termelési folyamatok
automatizálásával csökkennek a termelési költségek.

18) Ha egy gazdaságban rövid távon az inflációs ráta csökkenését és ezzel együtt a kibocsátás
emelkedését figyeljük meg, akkor ennek oka lehet az alábbiak közül az inflációs várakozások
mérséklődése.

19) Ha a munkanélküliség természetes rátája tartósan emelkedik, akkor hosszú távon a kibocsátás
csökken, és gazdaságpolitika beavatkozás híján az egyensúlyi inflációs ráta emelkedik.
1) A gazdaságpolitika céljai közé tartozik a gazdasági teljesítmény stabilizálása és az árstabilitás
elérése.

2) A gazdasági teljesítmény stabilizálása azt jelenti, hogy a gazdaság a potenciális kibocsátás

közelében termel, a munkanélküliségi ráta pedig a természetes ráta közelében van.

3) Az árstabilitás azt jelenti, hogy az inflációs ráta a központi bank által meghatározott, valamivel
nulla fölötti inflációs cél közelében van.

4) Ha a gazdaság a potenciális szinten termel és az inflációs ráta az árstabilitásnak megfelelően alakul,

akkor a gazdaságot jellemző reálkamatlábat egyensúlyi reálkamatlábnak nevezzük.

5) Szerencsés egybeesésnek nevezzük azt a helyzetet, amikor nincs konfliktus az infláció és a

kibocsátás stabilizálásának gazdaságpolitikai céljai között.

6) Aggregált keresleti sokkok és tartós aggregált kínálati sokkok esetén érvényesül a szerencsés
egybeesés, vagyis az inflációt stabilizáló gazdaságpolitika a gazdasági teljesítményt is stabilizálja.

7) Átmeneti kínálati sokkok esetén nem érvényesül a szerencsés egybeesés, vagyis a központi
banknak választania kell a gazdasági teljesítmény és az infláció stabilizálása között.

8) A gazdaságpolitikát jellemző késedelmek, az adatkésés, a felismerési és a jogalkotási késedelem és

a hatáskésés.

9) A monetáris politika esetében általában kevésbé fontos a jogalkotási és a végrehajtási késedelem,

mint a fiskális politikánál.

10) A Taylor-szabály azt ajánlja, hogy a központi bank úgy alakítsa a reál jegybanki alapkamatot, hogy
az egyenlő legyen annak 2%-os historikus átlaga plusz az inflációs és kibocsátási rések súlyozott
átlaga.

11) Nulla alsó korlát: a jegybanki alapkamat legalacsonyabb lehetséges szintje.

12) A nulla alsó korlát elérése esetén az infláció csökkenése súlyosbítja a recessziót, vagyis az
önkorrekciós mechanizmus nem működik.

13) A nemkonvencionális monetáris politika eszközei: a likviditásnyújtás, az eszközvásárlás és a

várakozások menedzselése.

1) Az alábbiak közül melyik a gazdaságpolitika fő célkitűzése? A gazdasági teljesítmény stabilizálása.

2) Ha a természetes munkanélküliségi ráta érvényesül, akkor is van munkanélküliség a gazdaságban,

mégpedig strukturális, valamint súrlódásos jellegű.
3) Az egyensúlyi reálkamatláb fogalma szerint az a reálkamatláb, amelynél a kibocsátási rés zérus.

4) Hosszú távú egyensúlyi helyzetről akkor beszélünk, ha az aggregált kereslet és kínálat egyensúlya a
potenciális kibocsátás szintjén áll be.

5) 2007 augusztusában a másodrendű jelzálogkölcsönnel rendelkező adósok egy része

fizetésképtelenné vált. Az alábbiak közül melyik lehetséges következménye ennek a pénzügyi
súrlódásnövekedésnek? Az AD-görbe valószínűleg balra tolódott, ami negatív kibocsátási rést
eredményezett.

6) Az alábbi ábrán egy gazdaság rövid távú egyensúlyi helyzetét az 1-es pont mutatja. Az ábrán
feltüntettük még a πT inflációs célt is. Az ábrázolt helyzetben nem áll fenn a szerencsés egybeesés, a
jegybank rövid távon csak a kibocsátási cél rovására érheti el az inflációs célt.

7) Tegyük fel, hogy a kiinduló helyzetben a gazdaság hosszú távú egyensúlyi állapotban van, és
teljesült az inflációs cél. Ha ebből a helyzetből egy átmeneti kedvezőtlen kínálati sokk kimozdítja a
gazdaságot, akkor a jegybank autonóm monetáris szigorítással elérheti az inflációs célt, de ezzel
távolodik a kibocsátási céltól.

8) Az alábbi ábrán egy gazdaság rövid távú egyensúlyi helyzetét az 1-es pont mutatja. Az ábrán
feltüntettük még a πT inflációs célt is. Az ábrázolt helyzetben a jegybank autonóm monetáris
lazítással egyidejűleg közeledhet az inflációs és a kibocsátási cél elérése felé.
9) Mi a közös a jogalkotási és a végrehajtási késedelemben? Mind a kettő fontosabb a fiskális
politikában, mint a monetáris politikában.

10) Ha egy közgazdász az árakat és béreket rövid távon nagymértékben ragadósnak gondolja,
ugyanakkor viszonylag rövid időtartamúnak becsüli a gazdaságpolitikai késedelmeket, akkor szakmai
érvek alapján valószínűleg az aktív gazdaságpolitikai beavatkozást támogatók táborába fog tartozni.

11) Ha az inflációs cél 2%, a jelenlegi inflációs ráta is 2%, és a kibocsátási rés 0, akkor a Taylor-szabály
szerint a nominális jegybanki alapkamat 4%.

12) Ha változatlan inflációs ráta mellett a tényleges kibocsátás emelkedik a potenciális kibocsátáshoz
képest, akkor a Taylor-szabályt követő jegybank emeli a jegybanki alapkamatot.

13) Ha a jegybanki alapkamat a nulla alsó korlátba ütközik, akkor az aggregált keresleti görbe pozitív
meredekségű lesz, mert az infláció emelkedése csökkenti a reálkamatlábat.

14) Ha a gazdasági teljesítmény elmarad a potenciális kibocsátástól és a jegybanki alapkamat a nulla

alsó korlátba ütközik, akkor a várakozások menedzselésének keretében a jegybanknak az inflációs
várakozások élénkülését kell elérnie a gazdaság ösztönzése érdekében.

15) A nulla alsó korlátba akkor ütközhet bele a jegybank, ha negatív keresleti sokk érte a gazdaságot.

16) A gazdasági vezetés nemkonvencionális monetáris politikai eszközt alkalmaz, ha a jegybank

vállalati kötvényeket vásárol.

1) A kormányzati költségvetés nem más, mint elszámolás a kormányzat bevételeiről és kiadásairól. A

kiadási oldalon négy nagy tétel található. A kormányzati vásárlások a termékekre és szolgáltatásokra
fordított kiadásokat jelentik, és jellemzően két alcsoportra bontjuk őket ( kormányzati beruházás és
kormányzati fogyasztás). Szintén a kiadási oldalon könyvelik el a folyó viszonzatlan átutalásokat,
vagyis transzfereket, amelyek egyik fontos eleme a munkanélküli-segély. Kiadásnak minősülnek
továbbá a támogatások és a nettó kamatkiadások is.

2) A bevételi oldal legjelentősebb tétele az adókból származó bevételek. A bevételek és kiadások

különbségeként megkapjuk a költségvetés egyenlegét, amely lehet negatív (ezt nevezzük deficitnek),
pozitív (ezt nevezzük szufficitnek) és pontosan nulla.

3) A költségvetési egyenleg statisztikai szempontból egy folyamatjellegű mutató, jellemzően egy

adott évre számoljuk ki. Ez változó hatással van egy másik fiskális változóra – amely azonban az
időbeliségi kategorizálás alapján egy állományjellegű változó, azaz adott időpontban értelmezhetjük
–, az államadósságra. Egy költségvetési deficit növeli, egy költségvetési szufficit pedig csökkenti az
államadósságot. Az államadósságot jellemzően egy fontos makrogazdasági változó, a GDP arányában
szoktuk meghatározni. Az államadósság fontos kategória, mert a kormányzat kamatot köteles fizetni
utána, amely kamatok megjelennek a költségvetés kiadási oldalán. A kamatfizetési kötelezettség
magyarázatát adja meg a összefüggés, amelyet kormányzati költségvetési korlátnak
nevezünk.
4) Ha az államadósság elér egy kritikus szintet, akkor bekövetkezhet az ún. szuverénadósság-válság,
amely ördögi kör: az adósság növekedése növeli a csőd valószínűségét, amely miatt a hitelezők
magasabb kamatot kérnek (hiszen adósságmegtagadástól félnek, azaz attól, hogy a kormányzat nem
fizeti tovább az adósságát), ami növeli a költségvetési hiányt, amely az adósság emelkedéséhez vezet
és így tovább. Ha egy állam többször is jelentett már államcsődöt, mint például Argentína, akkor
szembesülhet az ún. adósságintoleranciával, azaz a hitelezők számára alacsonyabb GDP-arányos
adósság mellett sem lesznek hajlandóak hitelt nyújtani.

5) Ugyanakkor az államadósság nem feltétlenül olyan nagy probléma, mint amilyennek elsőre látszik.
Ha a kormányzat a pénzt például infrastruktúrafejlesztésre költi, azaz kormányzati tőkébe ruház be,
akkor az hozzájárul a jövőbeli termelékenység javításához, és így serkentheti a hosszabb távú
gazdasági növekedést. Vagy a negatív hozadékokon is enyhíthet, ha a pénzt a humán tőke növelésére
költik, azaz oktatásra, a munkavállalók képzésére, termelékenységük növelésére. Ekkor várhatóan
növekszik a munkavállalók bére is, amely nagyobb adóbevételeket eredményez.

1) Szuverénadósság-válság akkor következik be, amikor egy ország GDP-arányos államadóssága

túlságosan megnövekszik.

2) Költségvetési politikának nevezzük, amikor a gazdaságpolitikai döntéshozók döntenek a

költségvetés kiadási és bevételi tételeiről.

3) A „seigniorage”
során a pénz vásárlóereje csökken.
az infláció növekszik.
egyfajta inflációs adónak is tekinthető.
Mindegyik megadott válasz igaz.

4) Az IS-görbe modelljében az adómultiplikátor értéke abszolút értékben kisebb, mint a kiadási

multiplikátor értéke.

5) Az adócsökkentés __________ az aggregált keresletet, mivel __________. növeli; növeli a

rendelkezésre álló jövedelmet, és így a fogyasztási keresletet

6) A kormányzati vásárlások ceteris paribus emelkedése hosszú távon egy zárt gazdaságban csökkenti
a kormányzati megtakarítást, nem változtatja meg a magánmegtakarítást és csökkenti a társadalmi
megtakarítást.

7) A szuverénadósság-válságok folyamata a következő lépésekből áll: (1) növekszik a GDP-arányos

államadósság, (2) növekszik a csődkockázat, (3) növekszik a fizetendő kamat nagysága, (4) növekszik
a költségvetési hiány, majd újra (1) és így tovább. Ezt a körforgást a kormányzat költségvetési
megszorító intézkedésekkel igyekszik megtörni. Sikeres beavatkozás esetén a körfolyamat melyik
pontján törik meg az adósságválság ördögi köre? (4).

8) A költségvetési politika a beruházások kiszorításához vezet, amennyiben az expanzív fiskális

politika hatására növekszik a reálkamatláb.
9) A ricardói ekvivalencia alapján egy adócsökkentés nem növeli meg a fogyasztást, mert a fogyasztók
arra számítanak, hogy a jelenbeli adócsökkentést a jövőben adóemelés fogja ellensúlyozni.

10) A kormányzati vásárlások növekedése rövid távon magasabb inflációhoz és nagyobb

kibocsátáshoz vezet.

11) Az államadósság monetizálásának nevezzük, amikor a kormányzat által kibocsátott

értékpapírokat a központi bank vásárolja meg.

12) Az államadósság akkor nem terheli a jövő generációkat, ha a kölcsönbe felvett összegeket
kormányzati tőkeállományba és az emberi tőkébe történő beruházások finanszírozására használják
fel, amelyek később növelik a termelékenységet és az adóbevételeket.

13) Az adósságintolerancia
nem más, mint egyfajta adósságtűrő képességi korlát.
arra utal, hogy az adott országot a befektetők viszonylag alacsony GDP-arányos államadósság mellett
sem finanszírozzák.
a sorozatosan nem teljesítő államokkal, mint például Argentína, szemben alakul ki.
Mindegyik fenti válasz helyes.

14) Az adócsökkentésnek a kibocsátásra gyakorolt expanzív hatását fokozhatja az adócsökkentés

kínálatoldali hatása.

15) Amikor az irányadó kamatláb a nulla alsó korláton van, akkor a kiadási multiplikátor nagyobb,
mint amikor pozitív a kamatláb. akkor a kormányzati vásárlások növelése az alábbi hatással jár:

1) A kamatkülönbözet a vállalkozásoknak nyújtott hitelek kamatlába és a teljesen biztonságos

eszközök kamatlába közötti eltérés.

2) A pénzügyi innováció a hitelek vagy más pénzügyi termékek új típusainak bevezetése.

3) A kényszerértékesítés a bankok eszközeinek gyors kiárusítása.

4) A pénzügyi válság a pénzügyi piacokon tapasztalható jelentős zavar, amely az eszközárak hirtelen
esésével és vállalati csődökkel jár.

5) Az értékpapírosítás a kisebb hitelek (így a jelzáloghitelek) átalakítása szabványos

adósságpapírokká.

6) A megbízó–ügynök probléma olyan jelenség, amely során egyének vagy intézmények a befektetők
(a megbízóik) ügynökeként tevékenykednek, de nem azok legfontosabb érdekét képviselik.

7) A pénzügyi liberalizáció a pénzügyi intézmények és piacok korlátozásainak eltörlése.

8) A bankpánik több bank egyidejű csődje.

9) Az eszközárbuborék az eszközök árainak emelkedése fundamentális gazdasági értékük fölé.