Nkozi2023 01 Bevezetes-1

Bevezetés: Mi az a nemzetközi
közgazdaságtan?
Czeglédi Pál
czegledi.pal@ econ.unideb.hu
Debreceni Egyetem GTK Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet
1. Néhány megjegyzés a követelményekről

• A mikroökonómia és a makroökonómia is kell, és alkalmazni is fogjuk
=∆ viszonylag nehéz tárgy
• Követni kell az órát, a könyvet most nem követjük annyira szorosan,

mint mikróból és makróból (azért is van ez a jegyzet.) Ez nem jelenti
azt, hogy a könyvet nem kell olvasni.
=∆ nem lehet bemagolni;
=∆ előadásra érdemes járni, szemináriumra meg kell.
A könyvet is olvasni kell, de „értően”: egy fejezeten belül sem kell

minden, azért is nincs a tematikában ez most részletezve.
2. Miért kell nemzetközi közgazdaságtant ta-

nulni?
Most egyrészt „kinyitjuk” a makroökonómiai modellünket (makróból csak a
zárt gazdaságról volt szó), másrészt a mikroöonómiai eszköztárat is be kell
1
vetnünk, hogy megértsük az országok közötti kereskedelmet.
Makroökonómiából csak a zárt gazdaságról volt szó: mintha egy ország

lenne a világon, vagy sok olyan ország, amelyek nem kerülnek kapcsolat-
ba egymással. De az igazság az, hogy sok ország van, amelyek sok szem-
pontból – egy főre eső jövedelem, természeti vagy földrajzi, adottságok, méret
– eltérnek.
[PPT]
Saját gazdaságuk méretéhez képest legtöbbet azok az országok kereskednek,

amelyek (1) kicsik és (2) gazdagok. Pl. Hong Kong nagyon kicsi is, és nagyon
gazdag is, tehát nagyon sokat kereskedik – relatı́ve.
=∆ Ha a valós folyamatokat akarjuk megérteni, akkor nyitott gazdaságot

kell feltételeznünk. Mit jelent ez?
(i) Az országok kereskednek egymással. Az egyik országban elők java-

kat és szolgáltatásokat cserélnek más országban élőkkel. Elég csak
megnézni, honnan származnak az élelmiszerek, amiket nap mint nap
vásárolunk, a ruhák, amiket hordunk, az autók, a buszok, amikben
ülünk, stb. Turiskáskodunk, külföldről rendelünk, online szolgáltatások
tömegét használjuk, amelyeket nem itthonról biztosı́tanak, stb. És per-
sze fordı́tva is igaz, külföldieknek adunk el élemiszert, autót, folyószám-
lavezetést, stb.
(ii) Az országok között áramolhatnak a termelési tényezők is. Vagyis ára-

molhat a tőke: az egyik ország polgárai, vállalatai vásárolhatnak másik
országbeli tőkejavakat („külföldi beruházás”), és áramolhat a munka is:
az egyes ország polgárai dolgozhatnak másik országban („migráció”).
Kevés magyarázatra szorul, hogy mindkét dolog fontos, és egyre fontosabbá
válik, illetve fontosabbá is vált a II. világháború óta a világban és a rend-
szerváltás óta Magyarországon.
Ha ezt az állı́tást kvantitatı́v módon szeretnénk alátámasztani, akkor általában
2
a kereskedelem (export+import) GDP-hez viszonyı́tott aránya az első mu-
tató, amit szokás vizsgálni, mert ez lehetővé teszi, hogy országokat ha-
sonlı́tsunk össze abból a szempontból, hogy relatı́ve – tehát önmagukhoz
képest – mennyire fontos a kereskedelem a számukra. Az triviális, hogy vo-
lumenét vagy értékét tekintve Kı́na többet kereskedik a világ többi részével,
mint Magyarország – de az nagyrészt azért van mert Kı́na sokkal nagyobb
gazdaság. Az, hogy a gazdasága méretéhez képest többet kereskedik-e Kı́na,
már sokkal kevésbé egyértelmű.
[PPT]
Az különösen jól látszik, hogy Magyarországnak nagyon fontos a külkereske-

delem. =∆ Tanulság: a kereskedelem jelentősége az egész világon növeke-
dett az elmúlt évtizedekben, és Magyarországon az egyik olyan ország, ahol
ez fokozottan igaz.
A kereskedelem elemzéséhez mikroökonómiai eszközöket kell majd bevetnünk.

Azzal ugyanis, hogy azt kérdezzük, mivel kereskedünk és mennyit, azt is
kérdezzük, hogy mit termelünk és fogyasztunk, és mit nem, illetve mennyit
termelünk abból, amiből termelünk, és mennyit fogyasztunk abból, amit
nem termelünk– tipikus mikroökonómiai kérdések: termelési mennyiség meg-
határozása, piacra lépés, relatı́v árak meghatározódása, stb.
3. A nemzetközi közgazdaságtan fő kérdései

Milyen kérdések következnek mindebből? A kérdések egyik csoportja a nem-
zetközi kereskedelemre vonatkozik és mikroökonómiai jellegű. Mikroökonómia
jellegű abban az értelemben, hogy a mikroökonómiában megismertekhez ha-
sonló kérdéseket fogalmazunk meg, de nem egyes termelőket és fogyasztókat,
hanem országokat tekintve az elemzés alapegységének. A kérdéseket ebből
következően a mikroökonómiából megismert eszközökkel fogjuk megválaszolni.
• Miért kereskednek egymással az országok?
3
• Hogyan kereskednek egymással, azaz mit cserélnek mire és mennyiért?
Szakszerűbben: mi határozza meg a külkereskedelem szerkezetét?
• Milyen hatása van a nemzetközi kereskedelemnek a nemzetek jólétére?
• Milyen hatása van a nemzetközi kereskedelem kormányok általi korláto-

zásának? Van-e különbség az egyes korlátozó eszközök hatásai között?
• Miért korlátozzák a kormányok a nemzetközi kereskedelmet?
A kérdések másik része makroökonómiai, mert a pénzt, illetve a pénzügyi

eszközöket is bekapcsoljuk majd az elemzésbe. Egy nyitott gazdaságra vo-
natkozó összefüggést, a GDP-azonosságot, már most is fel tudjuk ı́rni, mert
makróból is volt róla szó:
Y = C + I + G + N X,
ahol NX a – tág értelemben vett – külkereskedelem (nettó export). A nyi-

tott gazdaságra felı́rt korlátok tehát különböznek a zárt gazdaságra vonat-
kozótól =∆ egyes makroökonómiai összefüggéseink és következtetéseink is
megváltoznak, és újfajta kérdések adódnak:
• Az árfolyammal kapcsolatos kérdések: Mi határozza meg az árfolyamot?

Miért 390 Ft egy euró és nem 3900 (vagy már annyi?)? És ha megváltozik,
miért változik meg?
• Milyen hatása van a fiskális és monetáris politika lépéseknek az ár-

folyamra – és ezen keresztül hogyan módosulnak a gazdaságpolitikai
lépéseknek az ismert makroökonómiai változókra gyakorolt hatásaira
vonatkozó állı́tásaink a zárt gazdaság modelljéhez képest? Pl., mak-
roökonómiából volt egy olyan állı́tásunk, hogy fiskális és monetáris po-
litikai lépésekkel befolyásolni lehet a reál GDP-t rövid távon, tehát
enyhı́teni lehet a recessziók hatását. Megmarad-e ez a zárt gazdaságra
megfogalmazott következtetésünk a nyitott gazdaságban is? Az, hogy
az ilyen gazdaságpolitikai lépések hatással vannak az árfolyamra és ezen
4
keresztül a külkereskedelemre, hogyan érinti a fiskális és monetáris po-
litika hatásosságát?
A külkereskedelemmel foglalkozó első részében a kurzusnak, normatı́v kérdéseket

is fel fogunk tenni, alapvető normánk – mint általában – most is a hatékonyság
lesz. Ezen elemzések alapvető üzenete világos, meg is előlegezhetjük ezzel az
Adam Smith – idézettel (Smith (2011/1776, 526. o.):
Mi sem lehet azonban képtelenebb, mint a kereskedelmi mérlegről

szóló egész tan, amelyen azután nemcsak ezek a korlátozások,
hanem az egyéb kereskedelmi intézkedések fölépülnek. Ez a tan
abból indul ki, hogy ha a kereskedelmi mérleg két piac egymás
közti forgalmában kiegyenlı́tett, akkor egyikük sem veszt vagy
nyer; de ha bármely mértékben is az egyik oldal felé hajlik, akkor
az egyik veszı́t, a másik nyer, mégpedig a pontos egyensúlytól
való elhajlás arányában. Mindkét föltevés hamis. ...
... Az olyan kereskedelem, amelyet kiviteli jutalmakkal és mo-
nopóliumokkal erőltetnek, hátrányos lehet, és rendesen hátrányos
is arra az országra, melynek vélt javára ezeket létesı́tették, mint
ahogy ezt később igyekszem majd kifejteni. Az a kereskedelem
viszont, mely erőltetés és korlátozások nélkül két hely között ter-
mészetesen és rendesen lebonyolódik, mindig mindkettőre nézve
előnyös, ha nem is egyforma mértékben.
4. Ismétlés: a termelési lehetőségek határa görbe

Tegyük fel, hogy két jószágot termelhetünk, krumplishalat (QK ) és hagy-
másbabot (QH ).
Technológia: csak munkát használunk fel, és a krumplishal egységét egy

óra alatt termeljük meg, a hagymásbab egységét két óra alatt, a termelési
függvény állandó mérethozadékkal rendelkezik.
=∆ A termelési függvények:
5
QK = LK ,
QH = 0, 5LH ,
ahol LK és LH a krumplishal és a hagymásbab termelésében felhasznált mun-

ka mennyiségét jelölik. Írjuk fel a TLH-görbe egyenletét, és rajzoljuk is le!
Feltéve, hogy 100 egységnyi munka áll rendelkezésünkre, a TLH-görbén igaz,
hogy
LK + LH = 100,
azaz
QK + 2QH = 100,
s ı́gy
QK = 100 ≠ 2QH
A transzformációs görbe (termelési lehetőségek határa) a 1. ábrán látható. A
transzformációs határráta a görbe meredekségének abszolút értéke. Vagyis,
ha a vı́zszintes tengelyen a hagymásbab mennyiségét mérjük, akkor
- -
- QK --
-
M RT = - -=2
- QH -
egy egységnyi hagymásbab termelésének krumplishalban kifejezett alternatı́v
költsége, hiszen azt mutatja meg, hogy hány krumplishalról kell lemondani
egy hagymásbabért cserébe.
A 1. ábrán látható termelési lehetőségek határa görbe azért speciális, mert a

transzformáció határrátája független a két jószág mennyiségétől. Általános
esetben azonban nem ez a helyzet. Ha legalább az egyik jószág technológiáját
csökkenő határtermék jellemzi (miközben a másik technológiája állandó ha-
tártermékű), akkor a TLH-görbe a 2. ábrán látható formájú lesz.
Például, tegyük fel, hogy a hagymásbab termelése függvénye a következő:

Ô
QH = 5 LH , miközben a krumplishalé ugyanaz, mint fent: QK = LK . A
TLH-görbe egyenlete tehát:
QK + Q2H /25 = 100,
6
1. ábra. Lineáris termelési lehetőségek határa görbe
QK
100
meredekség= ≠ 100
50
= ≠2 , MRT = 2
QH
50
azaz
QK = 100 ≠ Q2H /25.
A transzformációs határráta ezért nem állandó:
MRT(QK , QH ) = 2QH /25.
Minél nagyobb a hagymásbab-termelés, annál nagyobb a transzformációs

határráta, mert annál több krumplishalat kell feláldozni egy újabb egységnyi
hagymásbabért cserébe.
Ha mindkét jószág termelésében csökken a határtermék, akkor is növekszik

az MRT.
Ô Ô
Például1 , legyen QH = 5 LH és QK = 10 LK . Ekkor a TLH-görbe egyen-
1
Mutassuk meg, hogy mindkét termelési függvény esetén csökken a munka
határterméke!
7
2. ábra. Konkáv termelési lehetőségek határa görbe
QK
QH
lete:
Q2K /100 + Q2H /25 = 100,
vagyis Û
Q2H
QK = 10 ◊ 100 ≠,
25
aminek a meredeksége a fenti függvény deriváltja
A B≠1/2 3 4
dQK 1 Q2H 2QH 2 QH
= 10 ◊ ◊ 100 ≠ ◊ ≠ =≠ ◊Ú ,
dQH 2 25 25 5 Q2H
100 ≠ 25
s ezért
2 QH 4QH 4QH
MRT(QK , QH ) = ◊Ú = Ú = .
5 Q2H Q2H QK
100 ≠ 25
10 ◊ 100 ≠ 25
5. Kérdések
1. Az exportot a idehaza termeljük meg, azt importot pedig a hazai jöve-
delmünkből vásároljuk. A hazai termelés és a hazai jövedelem is a
8
GDP-vel egyenlő, tehát az export és az import értékének összege nem
lehet nagyobb, mint a GDP kétszerese. Igaz vagy hamis az előző mon-
dat?
2. A GDP azonosság szerint: Y = C + I + G + X ≠ M , vagyis az import

növekedése csökkenti a GDP-t. Igaz vagy hamis az előző mondat?
3. A transzformációs határráta leı́rható a határtermékek hányadosként is.

Mégpedig, ha az X jószág mennyiségét mérjük a vı́zszintes tengelyen
(QX ), az Y jószág mennyiségét (QY ) pedig a függőleges tengelyen, ak-
kor a transzformációs határráta (tehát egységnyi X termelésének Y -ban
mért alternatı́v költsége) :
M PLY
M RT (QX , QY ) = ,
M PLX
ahol M PLY és M PLX munka adott jószág termelésére vonatkozó határ-
termékét jelöli. Magyarázza meg, hogy miért az M PLX van a nevezőben,
az M PLY pedig a számlálóban, és nem fordı́tva!
4. Tegyük fel, hogy az X jószág és az Y jószág termelési függvényei a

következők:
1 1
QX = 3LX3 , QY = 6LY3 ,
és az összes rendelkezésre álló munka mennyisége 100.
a) Mutassa meg, hogy a transzformációs határráta a következő formában

ı́rható: A B2
QX
M RT (QX , QY ) = 8 (1)
QY
b) A termelési lehetőségek határa néhány pontjában számolja ki a

transzformációs határrátát és mutassa meg, hogy ezekben a pon-
tokban igaz a 3. kérdésben felı́rt egyenlet!
9
Abszolút előny, komparatı́v előny,
ricardói model
Czeglédi Pál
2023. tavasz
Ezzel az előadással elkezdjük a „tiszta” kereskedeleméletet, ami elsősorban

arra keresi a választ, hogy (1) miért kereskednek egymással az országok, (2)
mi határozza meg, hogy melyik ország mit ad és mit vesz, és (3) növeli-e az
átlagpolgár jólétét a szabad nemzetközi kereskedelem.
1. Klasszikus kereskedelemelmélet
Klasszikus közgazdaságtan: Adam Smith, David Ricardo, John Stuart Mill,
stb, XVIII. sz. vége, XIX. sz. első háromnegyede: az ipari forradalom
időszaka Angliában, gazdasági fejlődés és ezzel együtt a nemzetközi keres-
kedelem (Brit Birodalom!) fellendülésének időszaka.
Kérdések:
(1) Miért van nemzetközi kereskedelem?
(2) Mi határozza meg a nemzetközi cserearányt (a javak egymáshoz képesti

árát a világpiacon)?
(3) Egy ország termelési és fogyasztási adottságai hogyan függnek össze?
1
(4) Mi határozza meg a nemzetközi kereskedelem szerkezetét? Melyik
ország mit importál és exportál, és miért azt?
(5) Hogyan érinti az ország jólétét a kereskedelem illetve annak korlátozása?
2. A nemzetközi kereskedelem klasszikus mo-

delljének feltevései
Emlékeztető: A modell azt jelenti, hogy leegyszerűsı́tő feltevéseket fogalma-
zunk meg, amikből – formálisan is – következtetésekre jutunk.
Feltevések:
(1) Két ország, két jószág: grafikusan sokkal könnyebb két országot kezelni,
mint többet. Jószág ©„szektor”©„iparág”
(2) Nincs pénz, árut árura cserélünk, és nincsenek pénzügyi eszközök sem
=∆ Az egyik jószág ára a másik jószágban van kifejezve és nem lehet
tartozni. A külkereskedelem mindig egyensúlyban van, az export és
import értéke – ugyanabban a jószágban kifejezve – meg kell, hogy
egyezzen.
(3) Mindkét országban mindkét jószág piacán tökéletes verseny van, illetve
a termelési tényezők piacán is. =∆ a határköltség megegyezik az
árral, a reálbérleti dı́jak megegyeznek a határtermékekkel, a vállalatok
profitja nulla.
(4) A termelési tényezők szabadon – tranzakciós költség nélkül – áramol-

hatnak az iparágak között.
(5) A termelési tényezők mennyisége és a két jószág két országbeli tech-
nológiája (2 ◊ 2 = 4 technológia van!) adott.
(6) A termelési tényezők az országok között nem áramolhatnak.
(7) A javak szabadon mozoghatnak az országok között.
2
(8) Az egyetlen termelési tényező a munka (≥ munkaérték-elmélet).
(9) A termelési függvény állandó mérethozadékú.
Megjegyzés: A két utolsó feltevés miatt a termelési függvény lineáris, vagy-

is Y = ALY formában ı́rható, ahol az A a technológiát leı́ró exogén pa-
raméter. Ekkor igaz az, hogy egy termelési tényező van és ugyanolyan
arányban növekszik az output, ahogyan az input: ha Y = ALY , akkor
Y /Y = (A · LY ) / (A · LY ) = LY /LY .
3. Mi az oka a nemzetközi kereskedelemnek?

A klasszikus modell keretein belül két választ fogunk adni. Az első az ab-
szolút előnyök elve, amit azért hasznos végiggondolni, hogy belássuk, miért
nem elégséges magyarázat. A komparatı́v előnyök elve sokkal hasznosabb – és
nehezebb is megérteni. Mindkét elmélet azt mondja, hogy az országok azért
kereskednek, mert ı́gy jobban járnak, és azt termelik, azaz exportálják, ami-
ben jobbak. Az első „jobb” („jobban járnak”) jelentése viszonylag egyértelmű,
a kulcs a második „jobb” („amiben jobbak”) – ennek értelmezése különbözte-
ti meg az abszolút előnyt a komparatı́v előnytől.
3.1. Az abszolút előnyök elve

Abszolút előny© termelékenységi előny, s mivel csak munkánk van: munkater-
melékenységi előny. Azaz az X termék termelésében annak az országnak van
abszolút előnye, amelyik kisebb munkaráfordı́tással képes termelni ugyan-
akkora mennyiséget X-ből. Az állı́tás az, hogy az ország azt a jószágot ex-
portálja, amiben abszolút előnye van, és azt importálja, amiben hátránya.
Példa: Az 1. táblázat a technológiákat ı́rja le, mert azt mutatja, hogy hány
egység munkára van szükség egy egységnyi kibocsátás előállı́tásához (vagyis
– a fenti feltevésekkel – ezek a határtermékek reciprokai (1/A)).
Abszolút előnyök:
3
1. táblázat. Két ország, két jószág: abszolút előnyök
jószág
X Y
A ország 5 2
ország
B ország 6 1
• Az A országnak X jószág termelésében van abszolút előnye, mert 5 < 6.
• A B országnak Y jószág termelésében van abszolút előnye, mert 1 < 2
Specializáció: az A országban X-et, A B országban Y-t fognak termelni.
Miért? Mert mindkét ország jól jár a specializáció+kereskedelem kombi-

nációval. Hogy ezt megmutassuk, tegyük fel, hogy ugyanannyi erőforrás
felhasználása mellett
• A országban eggyel több X-et termelnek, és
• B országban eggyel kevesebb X-et termelnek,
vagyis az absz. előnyök alapján specializálódnak. Összességében ekkor több

Y-t képesek termelni (2. táblázat)
2. táblázat. A termelés változása a specializáció hatására
jószág
X Y
A ország +1 ≠5/2 = ≠2, 5
ország
B ország ≠1 +6
össz.: 0 6 ≠ 2, 5 = 3, 5
Vagyis, amikor az A ország 1-gyel többet termel X-ből, akkor kénytelen 2,5-
del kevesebbet termelni Y-ból, mert 5 óra alatt annyi Y-t termelt volna meg.
A B ország viszont a 1 egység X jószág meg nem termelésével 6 órával több
időt fordı́that az Y termelésére, ami 6 egységnyi Y-t eredményez.
4
Ugyanannyi erőforrással tehát ugyanannyi X-et és több Y-t termelnek a spe-
cializáció hatására, ami azt jelenti, hogy Pareto-hatékony elmozdulás történt.
Jobban jártak, magyarán.
Probléma: Egy országnak mindkét jószágban lehet abszolút előnye. Sőt,

ez elég jellemzőnek tűnik: a gazdag országok azért gazdagabbak, mert ter-
melékenyebbek állı́tanak elő majdnem minden jószágot. Ekkor az abszolút
előnyök elve nem sokat mond a kereskedelem irányáról, szerkezetéről, vagy
hasznáról.
3.2. A komparatı́v előnyök elve

David Ricardo, 1817. A komparatı́v előnyök elve egyik olyan közgazdasági
koncepció, ami igaz, de nem nyilvánvaló.
Komparatı́v előny: Az A országnak komparatı́v előnye van X jószág ter-

melésében a B országgal szemben, ha
• az X jószág termelésében nagyobb az abszolút előnye vagy kisebb az

abszolút hátránya B országgal szemben, mint Y termelésében, vagy
• X jószágot kisebb (Y jószág egységeiben mért) alternatı́v költséggel

termeli, mint B ország.
Példa: 3. táblázat
3. táblázat. Két ország, két jószág: komparatı́v előnyök
jószág
bor posztó
Portugália 80 90
ország
Anglia 120 100
A 3. táblázat szerint mindkét jószág termelésében Portugáliának van abszolút

előnye: bor: 80 < 120, posztó: 90 < 100
Komparatı́v előnyök:
5
(1) Az abszolút előnyök eltérése alapján: Melyik jószág termelésében van
Angliának kisebb abszolút hátránya?
bor: 120/80 = 1, 5 > 100/90 = 1, 11: posztó.
Tehát posztótermelésben kisebb az abszolút hátránya, vagyis posztó

termelésében van komparatı́v előnye.
(2) Hasznosabb az alternatı́v költségek alapján gondolkodni: Melyik jószágot

termeli Portugália vagy Anglia „olcsóbban”, vagyis a másik jószágban
kifejezett kisebb alternatı́v költséggel?
• Hány egység borba kerül megtermelni egy egység posztót? (Mek-

kora egy egység posztó borban kifejezett alternatı́v költsége?)
Portugália: 90/80 = 1, 125
Anglia: 100/120 = 0, 83
=∆ A posztó alternatı́v költsége Angliában kisebb, tehát Ang-

liának van komparatı́v előnye posztó termelésében.
• Hány egység posztóba kerül megtermelni egy egység bort? (Mek-

kora egy egység bor posztóban kifejezett alternatı́v költsége?)
Portugália: 80/90 = 0, 89
Anglia: 120/100 = 1, 2
=∆ A bor alternatı́v költsége Portugáliában kisebb, azaz a bor

termelésében Portugáliának van komparatı́v előnye.
Összefoglalva: A 3. táblázat szerint Angliának van komparatı́v előnye posztó

termelésében, és Portugáliának van komparatı́v előnye bor termelésében.
Megjegyzések:
• A két alternatı́v költség egymás reciproka =∆ ha a posztó alternatı́v

költsége Angliában kisebb, akkor a boré ott nagyobb =∆ minden
országnak van valamiben komparatı́v előnye. Vagyis akkor is megéri
6
a specializáció és a kereskedelem, ha abszolút értelemben mindenben
„rosszabbak” vagyunk. Tekintve, hogy mindezt nemcsak országokra,
hanem egyénekre is alkalmazhatjuk, nehéz túlhangsúlyozni az állı́tás
jelentőségét. 1
• Az alternatı́v költségek, a fenti feltevések miatt (tök. verseny, szektorok

közötti szabad munkaáramlás), megegyeznek az ún. autark árakkal:
3 4
Pposz 90
= = 1, 125
Pbor P OR 80
3 4
Pposz 100
= = 0, 83
Pbor AN G 120
A B
Pbor 80
= = 0, 89
Pposz P OR 90
A B
Pbor 120
= = 1, 2
Pposz AN G
100
• Érdemes az előbbi jelölést általános formában is megérteni: a pX /pY

az X jószág egy egységének Y jószágban kifejezett árát jelenti, hiszen
azt mutatja, hogy egy egység X árából hány egység Y-t lehet vásárolni.
3.3. A specializáció jóléti hatása

Ha a fent kiszámolt komp. előnyök alapján specializálódik a két ország, akkor
hogyan változik a jólétük?
• Autark egyensúly: tegyük fel, hogy mindkét ország 100 egység bort
és 100 egység posztót termel =∆ összesen 200 posztó, 200 bor. Fel-
használt munkaóra:
Anglia: 100 · 120 + 100 · 100 = 22.000
Portugália: 100 · 80 + 100 · 90 = 17.000

1
„Elég különös, hogy éppen a piac – a nyı́ltan legkevésbé spirituális viszonyrendszer
– az, amely mélyen spirituális üzenetet hordoz: azt, hogy a csere teszi a különbséget átok
helyett áldássá” (Jonathan Sacks)
7
Összesen: 22.000 + 17.000 = 39.000 munkaóra.
• Kereskedelem és specializáció: tegyük fel, hogy tökéletesen spe-

cializálódnak: Anglia csak posztót, Portugália csak bort termel. De
mennyit?
22.000
Anglia: 0 bor; posztó = 0 bor; 220 posztó
100
17.000
Portugália: bor; 0 posztó = 212, 5 bor; 0 posztó
80
Összességében kereskedelem mellett 220 ≠ 200 = 20-szal több posztót
és 212, 5 ≠ 200 = 12, 5-del több bort termelnek =∆ Pareto-hatékony
elmozdulást eredményezett a specializáció és a kereskedelem.
3.4. Hogyan határozódik meg a világpiaci cserearány?

A 4. táblázat a 3. táblázatot egészı́ti ki.
4. táblázat. Cserearányok
bor posztó Pbor /Pposz Pposz /Pbor

80 90
Portugália 80 90 90
=0,89 80
= 1, 125
120 100
Anglia 120 100 100
= 1, 2 120
= 0, 83
1 2
A 4. táblázat szerint a Pbor
Pposz W
világpiaci cserearány nem lehet kisebb, mint
80/90 = 0, 89 és nem lehet nagyobb, mint 120/100 = 1, 2. Miért?
1 2
• Ha Pbor
Pposz W
< 80/90, akkor Portugáliának nem éri meg bort eladnia
és posztót vásárolnia, mert a bortermelők kevesebb posztót kapnak a
világpiacon egy egység borért, mint otthon.
1 2
• Ha Pbor
Pposz W
> 120/100, akkor Angliának nem éri meg bort vásárolnia
posztóért Portugáliától, hiszen otthon olcsóbb.
Tehát: A B
80 Pbor 120
6 6
90 Pposz W
100
8
Ez azt is jelenti, hogy ekkor Portugáliában nem éri meg posztót termelni,
1 2
Angliában pedig nem éri meg bort termelni. Pl., ha Pbor
Pposz W
= 1 akkor mi-
nek termeljenek Portugáliában 1,125 borért posztót, ha a világpiacon meg-
vehetik 1-ért, és minek termeljenek meg Angliában 1,2 posztóért bort, ha
megvehetik a világpiacon 1-ért?
4. Komparatı́v előnyök transzformációs görbék-

kel
Az előbbi példát érdemes transzformációs (TLH, PPF) görbékkel is illusztrálni:
X: a bor mennyisége; a Y : a posztó mennyisége.
1. ábra. Komparatı́v előnyök TLH-görbékkel
Y (posztó) Y (posztó)
Anglia Portugália
1 2 1 2
MRTANG = 1, 2 > Pbor
Pposz W
=1 MRTPOR = 0, 89 < Pbor
Pposz W
=1
220 212,5
188,89
183,3 220 X(bor) 212,5 X(bor)
Anglia termelési lehetőségei:
120X + 100Y = 22000

120
X + Y = 220
100
Y = 220 ≠ 1, 2X
9
Portugália termelési lehetőségei:
80X + 90Y = 17000

80 17000
X +Y =
90 90
Y = 188, 89 ≠ 0, 89X
1 2
Anglia fogyasztási lehetőségei (feltételezve, hogy Pbor
Pposz W
= 1):
A B A B
Pbor Pbor
·X +Y = · 0 + 220
Pposz W
Pposz W
Y = 220 ≠ X
1 2
Portugália fogyasztási lehetőségei (feltételezve, hogy Pbor
Pposz W
= 1):
A B A B
Pbor Pbor
·X +Y = · 212, 5 + 0
Pposz W
Pposz W
Y = 212, 5 ≠ X
Az 1. ábrán a folytonos vonal a termelési, a szaggatott a fogyasztási le-

hetőségek határát mutatja.
• Az MRT-k, vagyis a TLH-k meredekségei a bor termelésének alternatı́v

költégei:
120
MRTAN G = = 1, 2
100
80
MRTP OR = = 0, 89
90
Azaz Portugáliának azért van komparatı́v előnye botermelésben, mert
A B A B
Pbor Pbor
MRTAN G = > = MRTP OR
Pposz AN G
Pposz P OR
• Mindkét ország fogyasztási lehetőségei kibővültek, tehát rosszabbul

nem járhattak.
10
5. Kérdések
1. Tekintsük a 3.3. részben lévő számpéldát, és mutassuk meg, hogy
a komparatı́v hátrányok alapján specializálódva rosszabbul jár a két
ország együtt!
2. Armstonban az X és az Y szektor termelési függvényei:
X = 2LX és Y = 3LY
Ugyanez Bricktonban:
X = aLX és Y = bLY
Adjon meg néhány értéket a-ra és b-re úgy, hogy Bricktonnak az X
jószág termelésében legyen komparatı́v előnye! Mutassa meg, hogy
ez akkor is lehetséges, ha Bricktonnak, mindkét jószág termelésében
abszolút hátránya van!
3. Tegyük fel, hogy egy gazdaság termelési lehetőségeit a 2X + 5Y = 100

egyenlet ı́rja le!
a) Számolja ki az autark árarányt!
b) Tegyük fel, hogy a világpiaci árarány: (pX /pY )W = 2! Mennyit

termel az ország X-ből és Y-ból szabadkereskedelem mellett?
c) Írja fel az ország fogyasztási lehetőségeinek határát leı́ró egyenle-

tet!
d) Mekkora az ország GDP-je X-ben és Y-ban kifejezve autark egyen-

súlyban és szabadkereskedelem mellett?
4. Rajzoljon egy egyenes TLH-görbét és mutassa meg a következőket:
a) Akármilyen irányban is tér el a világpiaci árarány az autark ár-

aránytól, az ország a komparatı́v előnyök szerinti specializációval
nem járhat rosszul.
11
b) Ha az ország a komparatı́v hátrányos jószágra specializálódik,
rosszabbul jár, a fogyasztási lehetőségei szűkebbek lesznek, mint
a termelési lehetőségei.
c) Annál jobban jár a szabadkereskedelemmel az ország, minél job-

ban különbözik a világpiaci árarány az autark áraránytól.
12
A nemzetközi kereskedelem
alapmodellje
Czeglédi Pál
2023. tavasz
A mai előadás két irányban viszi tovább a klasszikus modellt:
• A fogyasztási és a termelési lehetőségek összefüggéseit vizsgáljuk meg

részletesebben, amit úgy teszünk meg, hogy a keresleti oldallal is törő-
dünk: bevezetjük a fogyasztók preferenciarendezését a modellbe.
• Csökkenő hozadékot feltételezünk a termelésben =∆ a TLH görbe

nem lineáris (hanem konkáv). Ezzel pedig megkapjuk a nemzetközi
kereskedelem alapmodelljét.1
1. Közömbösségi görbék a ricardói modellben

A fogyasztói preferenciarendezést a mikroökonómiában megismert módon
vezetjük be: grafikusan közömbösségi görbékkel és algebrailag hasznossági
függvénnyel. Az előadáson inkább csak a grafikus megoldást használjuk.2
1
Vagy „sztenderd modellt”, vagy a nemzetközi kereskedelem neoklasszikus modelljét.
2
Ha nem emlékszik a közömbösségi görbére mikroökonómiából, ismételje át! Itt az
előadáson csak pár percet tudunk erre szánni.
1
1.1. Autark egyensúly
Lineáris TLH-val az autark egyensúly ugyanúgy néz ki, mint a mikroökonómiai
fogyasztói egyensúly, de az értelmezés persze más (1. ábra).
A TLH meredeksége (x, y)–ban: M RT (x, y), a közömbösségi görbe mere-

deksége (x, y)–ban: M RS(x, y). Ezért az autark egyensúlyban (xA , yA ),
amely fogyasztási és termelési pont is egyben:
M RS(xA , yA ) = M RT (xA , yA )
és természetesen teljesülni kell annak a feltételnek is, hogy az (xA , yA ) pont
rajta van a TLH-görbén.
Vagyis az autark ár megegyezik a TLH és a közömbösségi görbe meredekségével

is:
A B
px
= M RS(xA , yA ) = M RT (xA , yA ),
py AU T
ami az MRT konstans volta miatt azt is jelenti, hogy a keresleti oldal nem
befolyásolja az autark relatı́v árat.
Az 1. ábrán:
• TLH: termelési lehetőségek határa
• TA : autark termelési pont;
• FA : autark fogyasztási pont;
• xF : az x jószágból fogyasztott mennyiség;
• yF : az y jószágból fogyasztott mennyiség;
• xT : az x jószágból termelt mennyiség;
• yT : az y jószágból termelt mennyiség;
2
1. ábra. Autark egyensúly két országgal
y y
A ország B ország
TLH
TLH
TA = FA
yF = yT
TA = FA
yF = yT
xF = xT x xF = xT x
2. ábra. Szabad kereskedelem melletti egyensúly két országgal
y y
FLH yT TK
export
TLH
yF FK yF FK
TA = FA
TA = FA
import
TK TLH FLH
xF xT x xF x
export import
3
1.2. Kereskedelem
A 2. ábrán:
• FLH: fogyasztási lehetőségek határa;
• TA : autark termelési pont;
• FA : autark fogyasztási pont3 ;
• FK : kereskedelem melletti fogyasztási pont;
• TK : kereskedelem melletti termelési pont.
Kinek miben van komparatı́v előnye? Az 1. ábra szerint

A BA A BB
px px
= M RT (xA
T , yT )
A
< M RT (xB
T , yT )
B
= ,
py AU T
py AU T
vagyis az A országnak van komparatı́v előnye az x jószág termelésében, a

B országnak pedig y jószág termelésében, mert az A országban kisebb az x
jószág termelésének y jószágban kifejezett alternatı́v költsége, ami az x jószág
autark ára is egyben. Továbbá, a múlt órán megmutattuk, hogy
A BA A B A BB
px px px
6 6 ,
py AU T
py W
py AU T
A kereskedelem tehát hasznos, mert FK mindkét országban magasabb közöm-

bösségi görbén van, mint FA . Utóbbi az 1. és a 2. ábra összehasonlı́tásából
világos. A kereskedelem szerkezete – két ország importjának és exportjának
mennyisége – a 2. árbáról olvasható le.
Miből származik ez a Pareto-javulás?
• Fogyasztás: Az A országban az y jószágot, a B országban pedig az x-et

olcsóbban tudják fogyasztani, mint az autark egyensúlyban.
• Termelés: abban az országban termelik mindkét jószágot, amelyikben

a legkisebb az alternatı́v költsége © specializáció.
3
De definı́ció szerint TA = FA .
4
2. Csökkenő hozadék
Konkáv termelési lehetőségek határa: az erőforrások átcsoportosı́tásával egy-
re kisebb pótlólagos kibocsátást tudunk elérni, és egyre többről kell lemon-
dani =∆ az MRT növekszik, ahogy az x növekszik (és y csökken). Ld. a 3.
ábrát.
3. ábra. Növekvő MRT
y1 M RT (x1 , y1 )
y2 M RT (x2 , y2 )
x1 x2 x
M RT (x2 , y2 ) > M RT (x1 , y1 ),
azaz több y-ba kerül egy újabb x-et termelni, ha x-ből már a kiinduló hely-
zetben többet termelünk. (Vagyis az x jószág termelésének y jószágban mért
határköltsége növekszik.)
2.1. Autark egyensúly

Autark egyensúlyban továbbra is igaz, hogy
A B
px
= M RS(xF , yF ) = M RT (xT , yT ),
py A
de most az MRT nem konstans, ezért az autark ár akkor is más, ha csak a
preferenciák térnek el. Ld. a 4. ábrát.
5
4. ábra. Autark egyensúly
y
TLH
yF = yT FA = TA
xF = xT x
2.2. Kereskedelem
A továbbiakban feltételezzük, hogy országunk kis ország, ami azt jelenti,
hogy az exportunk és importunk mennyiségének változása nem befolyásolja a
világpiaci árat. Ez az elemzést annyiban megkönnyı́ti, hogy elég egy országra
koncentrálnunk, mert csak nekünk kell a világ többi részéhez alkalmazkod-
nunk, nem nekik hozzánk.
A szabadkereskedelem melletti egyensúlyban (5. és 6. ábra) tehát a követ-

kezők teljesülnek:
Termelés:
(1) a termelők optimalizálnak:

A B
px
M RT (xT , yT ) = ,
py W
1 2
hiszen px
py W
azt mondja meg, hogy hány y az ára egy x-nek, mı́g az
M RT azt, hogy hány y a költsége egy x termelésének, tehát ez csak
1 2
a p = M C szabály egy másik megfogalmazása. Ha px
py W
> M RT ,
akkor megéri több x-et termelni és kevesebb y-t. Fordı́tva, fordı́tva.
(2) A termelési pont (TK (xT , yT )) rajta van a TLH görbén.
6
5. ábra. Kereskedelem, export és import – csökkenő hozadék mellett
(komparatı́v előny az y jószágban)
y
FLH
TK
yT
export
FA = TA FK
yF
xT xF x
import
6. ábra. Kereskedelem, export és import – csökkenő hozadék mellett

(komparatı́v előny az x jószágban)
FK
yF
import
yT
TK
FLH
xF xT x
export
7
Fogyasztás:
(3) A fogyasztók maximalizálják a hasznosságukat:

A B
px
M RS(xF , yF ) = ,
py W
úgy, hogy
(4) a fogyasztási pont (FK (xF , yF )) rajta van a világpiaci árarány és a
termelési pont által meghatározott „költségvetési korláton”, azaz a fo-
gyasztási lehetőségek határán (FLH):
A B A B
px px
xF + yF = xT + yT .
py W
py W
Megjegyzések:
• Vegyük észre, hogy – egy országot tekintve – négy ismeretlenünk van

(xF , yF , xT , yT ) és négy független egyenletünk.
• Érdemes azt is észrevenni, hogy a probléma második fele ((3) és (4))
a szokásos fogyasztói optimalizálás olyan költségvetési korlát mellett,
amely mentén a jövedelem (I) a termelés (xT , yT ) és a világpiaci árak
(pW
x , py ) által „adott”, és y-ban van kifejezve:
W
A B
pW · xT + pW
y · yT px
I= x = · xT + yT ,
pW
y py W
2.3. A külkereskedelem hatásai

Az autark egyensúlyból az szabadkereskedelemi egyensúlyba történő elmoz-
dulás tehát a kereskedelem hatása. Érdemes elgondolkozni azon, hogy ez a
teljes hatás milyen részhatásokra bontható.
(1) Termelési hatás: Átcsoportosı́tják az erőforrásokat a komparatı́v előnyös

iparágba.
(2) Fogyasztási hatás: Megváltozik a fogyasztási szerkezet is. Relatı́ve

többet fogyasztanak abból, ami a világpiacon relatı́ve olcsóbb lett az
eredeti, autark egyensúlybelihez képest.
8
(3) Külkereskedelmi hatás: Az első kettő váltja ki: beindul a kereskedelem.
Az export és az import mindkét országban növekszik (hiszen eddig
egyik sem volt).
(4) Jövedelmi hatás: Világpiaci árakon és az importjószágban mért GDP

növekszik. (Az x-ben mért RGDP a világpiaci áregyenes vı́zszintes
tengelymetszete, az y-ban mért RGDP a függőleges tengelymetszet. )
2.4. Csökkenő hozadékú versus állandó hozadékú mo-

dell
Van két olyan következmény a sztenderd modellben, ami a ricardói modellhez
képest másképp van:
• A komparatı́v előnyöket indokolhatják pusztán a preferenciák eltérései.

Ugyanolyan TLH-kkal, de különböző preferenciákkal rendelkező orszá-
gokban is eltérnek az autark árarányok. Ott, ahol nagyobb az M RS
(„jobban szeretik x-et”) relatı́ve drágább lesz az x, s ezert az x-szerető
országnak komparatı́v hátránya van x-ben =∆ azt importáljuk, amit
„szeretünk” s azt exportáljuk, amit nem.
• Nincs teljes specializáció, vagyis egyik jószágból sem termel az ország

nullát. Ha az M RT 0 és Œ között minden értéket felvesz, mindig
pozitı́v lesz az (xT , yT ) pontban mindkét koordináta. (Kivételeket el
lehet képzelni. Ld. pl. a második kiszámolós példát a 2.5.2. részben.)
2.5. Kiszámolós példa – paraméteres verzió

2.5.1. Bonyolultabb TLH
Kis ország, a hasznossági függvény U (x, y) = xy – , a TLH egyenlete ax2 +

by 2 = T , a világpiaci árarány (px /py )W = p > 0.
Kérdés:
a) Mekkora a fogyasztás és a termelés x-ből és y-ból autark egyensúlyban?
9
b) Mekkora a termelés x-ből és y-ból szabadkereskedelem mellett?
c) Mekkora a fogyasztás x-ből és y-ból szabadkereskedelem mellett?
d) Mekkora az export és az import?
Megoldás:
Autark egyensúly:
axA yA
M RT (xA , yA ) = = = M RS(xA , yA )
byA –xA
ax2A + byA2 = T,
amiből:
Û
T 1
xA = ·
a 1+–
Û
T –
yA = ·
b 1+–
A B Ò
px
= a/–b
py A
Termelés:
Ò axT
yT = T /b ≠ ax2T /b =∆ M RT (xT , yT ) = Ò =p
bT ≠ abx2T
amiből:
Û
T 1
xT = ·
a 1 + a/bp2
ı̂
ıT a/bp2
yT = Ù ·
b 1 + a/bp2
10
Fogyasztás:
M Ux yF– yF
M RS(xF , yF ) = = –≠1 = =p
M Uy –xF yF –xF
pxF + yF = pxT + yT ,
amiből:
pxT + yT 1 I
xF = © ·
p(1 + –) 1+– p
–
yF = –pxF = ·I
1+–
Export, import:
Y
_
]xT≠ xF , ha xT > xF ,
export = _
[y ≠ y , ha y > y .
T F T F
Y
_
]xF ≠ xT , ha xF > xT ,
import =
_
[y
F ≠ yT , ha yF > yT .
Megjegyzés: Mivel
pxF + yF = pxT + yT ,
s ı́gy
p (xF ≠ xT ) + yF ≠ yT = 0,
ha xF > xT , akkor yT > yF , és fordı́tva.
2.5.2. Egyszerűbb TLH
TLH: ax2 + by = T
Autark egyensúly:
11
2a yA
M RT (xA , yA ) = xA = = M RS(xA , yA )
b –xA
ax2A + byA = T,
amiből:
Û
T 1
xA = ·
a 1 + 2–
T 2–
yA = ·
b 1 + 2–
Û
A B
px 4aT
=
py A b (1 + 2–)
2
Termelés:
T a 2a
yT = ≠ x2T =∆ M RT (xT , yT ) = xT = p
b b b
amiből:
b p
xT = ·
a 2 Û
T b p2 4aT
yT = ≠ · , ha >p
b a 4 b2
és
Û
T
xT =
a
Û
4aT
yT = 0, ha p Ø
b2
Fogyasztás, export, import: ugyanaz, mint az előbb.
3. Kérdések
1. Egy, a világ többi részével szabadon kereskedő országban az X jószágból
100 egységet, az Y jószágból 200 egységet termelnek függetlenül attól,
hogy mekkora a világpiaci árarány. Az X jószág Y jószágban kifejezett
világpiaci ára pedig: (pX /pY )W = 3.
12
a) Mekkora az országban megtermelt jövedelem (GDP) értéke az Y
jószág egységeiben kifejezve?
b) Mekkora az országban megtermelt jövedelem (GDP) értéke az X

jószág egységeiben kifejezve?
c) Hogyan változik a fent kiszámolt két GDP, ha a világpiaci árarány

csökken?
d) Írja fel az ország fogyasztási lehetőségeinek egyenletét!
2. Egy ország termelési lehetőségeinek határát a következő egyenlet ı́rja

le:
1 2
x + y = 100,
2
az ország fogyasztóinak hasznossági függvénye pedig:
U (x, y) = xy
a) Számolja ki az X jószág Y jószág egységeiben kifejezett autark

árát!
b) Tételezzük föl, hogy a világpiaci árarány: (pX /pY )W = 2. Számolja

ki az X és az Y jószágból termelt, fogyasztott, illetve importált
vagy exportált mennyiségeket!
3. Az előbbi feladatban tegyük fel, hogy az Y jószág világpiaci ára 1 és

adottság, és vázoljuk fel az X jószág kı́nálati görbéjét!
a) A kı́nálati görbe felvázolásához számoljuk ki, mennyit termelnének

az X-ből a pX =1, pX =2, pX = 8, pX = 10 ár mellett!
b) A fent kiszámolt ár – kibocsátás párokat megfelelő koordináta-

rendszerben ábrázolva vázolja fel az X jószág kı́nálati görbéjét!
4. Az előző feladathoz hasonlóan tegyük fel, hogy az Y jószág világpiaci

ára 1 és adottság, és vázoljuk fel az X jószág keresleti görbéjét. (Eh-
hez fel kell használnia az X jószág előző feladatban kiszámolt termelni
kı́vánt mennyiségeit, illetve az termelési lehetőségek határa görbét is.)
13
a) A keresleti görbe felvázolásához számolja ki mekkora lenne az
ország fogyasztása az X jószágból pX =1, pX =2, pX = 8, pX = 10
ár mellett!
b) A fenti kiszámolt ár – kibocsátás párokat megfelelő koordináta-

rendszerben ábrázolva vázolja fel az X jószág keresleti görbéjét!
c) A keresleti és a kı́nálati görbét egy ábrára rajzolva olvassa le az

egyensúlyi árat! Hogyan viszonyul ez az egyensúlyi ár ahhoz az
autark árarányhoz, amit a 2. feladatban kiszámolt?
d) Hogyan ábrázolná ezen a keresleti – kı́nálati ábrán az autark árnál

alacsonyabb ár mellett termelt és fogyasztott mennyiséget, illetve
importot?
14
A Heckscher–Ohlin-modell és a
Leontief–paradoxon
Czeglédi Pál
2023. tavasz
Eli Filip Heckscher és Bertil Gotthard Ohlin svéd közgazdászok után. Ohlin
Heckscher diákja volt.
A HO-modell azt magyarázza, amit eddig adottnak tekintettünk: a kompa-

ratı́v előnyöket.
Az eddigi két modellel – a ricardói és a sztenderd modellel1 – nem adunk

magyarázatot a komparatı́v előnyök létére:
• A ricardói modellben a technológiák eltérése magyarázza a kompa-

ratı́v előnyöket, de a technológiákat adottnak tekintjük, illetve nem
magyarázzuk meg, hogy miért kellene eltérniük.
• A sztenderd modellben egyszerűen feltesszük, hogy a termelési lehető-

ségek eltérnek, és nem mondunk semmit arról, hogy miért.
A HO-modellel egy szinttel feljebb lépünk, s azt kérdezzük, hogy mi határozza

meg a komparatı́v előnyöket. A válasz röviden: az országok tényezőellátott-
1
A „szenderd modell”, „neoklasszikus modell”, „a kereskedelem alapmodellje” ugyan-
azt jelentik: a 3. heti előadás 5-6. ábráján összefoglalt elméletet.
1
ságának és a technológiák tényezőintenzitásának viszonya. A részletesebb
választ jelen előadás adja meg.
1. A modell feltevései
(1) 2 ◊ 2 ◊ 2, azaz: 2 jószág (szektor, iparág), 2 ország, 2 termelési tényező.
(2) A termelési tényezők homogének: minden munka ugyanolyan, minden

tőke ugyanolyan, nem differenciált, nem szektor-specifikus.
(3) A technológiák nem különböznek országok között.
(4) Mindkét szektor termelési függvénye állandó mérethozadékú: ⁄Qi =

F (⁄Ki , ⁄Ni ), i œ {X, Y }, ⁄ > 0.
(5) Különbözik a két ország tényezőellátottsága (ld. később).
(6) Különbözik a technológiák tényezőintenzitása: az egyik jószág több

munkát használ fel egy tőkeegységre vetı́tve (vagy kevesebb tőkét egy
munkaegységre vetı́tve), mint a másik (ld. szintén később).
(7) A két ország fogyasztóinak preferenciái megegyeznek.
2. Tényezőellátottság és tényezőintenzitás
2.1. Tényezőellátottság
Két dolog, amit a tényezőellátottságról érteni kell:
• a tényezőellátottság az ország tulajdonsága;
• a tényezőellátottság tőkével vagy munkával való relatı́v ellátottságot

jelent.
Példa:
Az 1. táblázat szerint:
2
1. táblázat. Tőke- és munkaellátottság
term. tény. tényezőellátottság

L K K/L L/K
A 100 200 2 1/2
ország
B 150 500 3,3 0,3
• A B ország jobban el van látva tőkével („tőkében gazdagabb”), mert

KA KB
2= < = 3, 3.
LA LB
• Az A ország jobban el van látva munkával („munkában gazdagabb”),

mert
LA LB
0, 5 = > = 0, 3.
KA KB
Megjegyzés: Hasonlóan a komparatı́v előnyök logikájához, itt is igaz, hogy
abból, hogy az egyik ország tőkével van jobban ellátva következik, hogy a
másik meg munkával.
2.2. Tényezőintenzitás
Az adott iparágban (adott jószág termelésében) alkalmazott tőke és munka
arányára vonatkozik:
• Az X iparág intenzı́vebben használja a tőkét (az X jószág termelési

tőkében intenzı́vebb), mint az Y iparág, ha
KX KY
> .
LX LY
• Az Y iparág intenzı́vebben használja a munkát (az Y jószág termelési

munkában intenzı́vebb), mint az X iparág, ha
LX LY
< .
KX KY
Fontos tehát érteni, hogy
3
• a tényezőintenzitás a jószág (technológia, iparág) tulajdonsága (nem az
országé);
• a tényezőintenzitás is relatı́ve értendő, munka-tőke arányként.
Egy nagyobb ország iparága nem tőkeintenzı́v, csak mert több tőkét használ
annál, amennyit egy kis ország ugyanolyan technológiával működő iparága.
Nem egészen pontos azonban azt mondani, hogy a tényezőintenzitás csak a

technológia függvénye, mert a tényezőintenzitás a tényezőáraktól is függ. Ha
mindkét országban tökéletes verseny van minden piacon:
W R W M PL
= M PL és = M PK =∆ =
P P R M PK
=∆ a vállalat relatı́v árak függvényében választja meg a tőke és a munka
mennyiségét. Ezért szükségünk van egy újabb feltevésre:
(8) A tényezőintenzitás relációja „nem fordul át”: a relatı́v tényezőárak

változása nem változtat a két iparág tőke és munkaintenzitásának vi-
szonyán. Bárhogy változik a munka és a tőke relatı́v bérleti dı́jának
aránya, mindig ugyanaz a technológia a munkaintenzı́vebb (vagy tőke-
intenzı́vebb).
2.2.1. Cobb-Douglas példa
Legyen az X és az Y iparág technológiája a következő Cobb-Douglas függvé-

nyeknek megfelelő:
2 1
X = 3KX3 LX3
1 1
Y = 2KY2 LY2
=∆ Az X iparág tőkeintenzı́vebb, az Y iparág munkaintenzı́vebb, függet-

lenül a tényezőáraktól. Mutassuk ezt meg!
4
A két termelési tényező határtermékének aránya a két iparágban:
2
≠2
M PLX 3 · 13 KX3 LX 3 1 KX
= 1 =
M PKX 1
3 · 23 KX 3 LX3
≠ 2 LX
1
≠1
M PLY 2 · 12 KY2 LY 2 KY
Y
= 1 1 =
M PK 2 · 12 KY 2 LY2 LY
≠
Ha a vállalatok profitot maximalizálnak a tökéletesen versenyző piacokon,

M PLX 1 KX W/P W
= = =
M PKX 2 LX R/P R
és
M PLY KY W/P W
Y
= = =
M PK LY R/P R
Vagyis:
W KX KY
= 1 =∆ =2> =1
R LX LY
és
W KX KY
= 2 =∆ =4> =2
R LX LY
Általánosan:
3 4
KX W KY W
=2 > =
LX R LY R
Ez pedig pontosan azt jelenti, hogy akármekkora is a W/R arány (W/R > 0),
az X jószág termelése tőkeintenzı́vebb az Y jószágénál. A két jószág tőke-
intenzitásának relációja, bármilyen termelési tényezőár-arány mellett ugyan-
akkora, azaz nem fordul át.
3. A Heckscher–Ohlin-tétel
A HO-tétel: Egy ország annak a jószágnak a termelésében rendelkezik kom-
paratı́v előnnyel, amelyiknek termelésében intenzı́vebben használják fel azt
5
a termelési tényezőt, amellyel az ország jobban el van látva.
Konkrétabban, a tőkével jobban ellátott országnak a tőkeintenzı́v jószág ter-

melésében van komparatı́v előnye, a munkával jobban ellátott országnak pe-
dig a munkát intenzı́vebben használó technológiájú jószág termelésében. Az
1. ábra egy ilyen helyzetet mutat.
1. ábra. A Heckscher–Ohlin-modell
tőkével jobban ellátott (A) ország munkával jobban ellátott (B) ország
y (munkaintenzı́v)
FK TK
export
import
FK
TK
import
export
x (tőkeintenzı́v) x (tőkeintenzı́v)
Az 1. ábrán:
Az X a tőkeintenzı́vebb technológia:
KX KY
> ,
LX LY
és az A a tőkével jobban ellátott ország:
KA KA
> .
LA LA
Ekkor az autark egyensúlyban az A országban a munka relatı́ve drágább:
WA WB
> .
RA RB
6
Mivel a munka relatı́ve drágább az A országban, a munkaintenzı́vebb jószág
határköltsége is nagyobb. Vagyis az autark egyensúlyban a tőkével jobban
ellátott országban a munkaintenzı́vebb jószág relatı́ve drágább, a tőkeinten-
zı́vebb relatı́ve olcsóbb. Így a kereskedelem megindulásával az A ország a
tőkeintenzı́v jószág termelésére specializálódik, azaz többet termel belőle,
mint amennyit fogyaszt. Az X-et exportálja a munkával jobban ellátott
országba, ahonnan cserébe munkaintenzı́v jószágot importál.
4. A tényezőárak kiegyenlı́tődése
Állı́tás: A HO-modell feltevései és szabad nemzetközi kereskedelem mellett
a tényezőárak kiegyenlı́tődnek.
Megjegyzés: A meglepő ebben az, hogy országok közötti szabad tényezőá-

ramlás nem kell hozzá.
KA KB WA WB
> =∆ > .
LA LB RA RB
=∆ A kereskedelem hatására az A ország tőkeintenzı́v jószágot exportál =∆

ennek a termelése növekszik és a munkaintenzı́v jószág termelése csökken
=∆ a tőke kereslete jobban növekszik, mint a munkáé =∆ a tőke relatı́v
ára növekszik, a munkáé csökken.
A munkával jobban ellátott B országban mindez fordı́tva van, ezért ott a

munka relatı́v ára növekszik. S e folyamat addig tart, mı́g a két országban
a relatı́v árak ki nem egyenlı́tődnek, mert annál tovább már nem éri meg
specializálódni:
WA WB
=
RA RB
Ez azt is jelenti, hogy a két ország ugyanazon iparágában a tényezőarányok
megegyeznek. Egyrészt azért, mert a tényezőarányok az országon belüli
mindkét iparágban ugyanakkorák:
WA M PLX M PLY
= = ,
RA M PKX M PKY
7
és mert a határtermékek aránya, a tőke-munka aránytól függ.
A Cobb-Douglas példában:
3 4 3 4
WA KX KY
= =
RA 2LX A LY A
és ugyanez igaz a B országra is:

3 4 3 4
WB KX KY
= =
RB 2LX B LY B
Szabadkereskedelem esetén tehát az A ország X szektorában ugyanakkor

tőke–munka arány érvényesül, mint a B országéban.
De a tőke-munka aránytól függ az X szektor határterméke is :

3 42/3
1 2 ≠2 KX
M PLX = 3 · KX3 KX 3 = ,
3 LX
s ugyanez igaz az A és a B országra is:
3 42/3 3 42/3
WA KX WB KX
= és =
PX LX A PX LX B
Ha tehát a tényezőár-arányok kiegyenlı́tődnek, akkor kiegyenlı́tődik a két

ország ugyanazon szektorának tényezőintenzitása is, s ezért
WA WB
= ,
PX PX
a PX pedig a két országban ugyanaz a kereskedelem miatt.
A modellünk szerint tehát a kereskedelem eredményeként a reálbérek – nem-

csak a bér és a bérleti dı́j aránya – is kiegyenlı́tődnek az országok között.
Nyilvánvaló, hogy ez nem történik meg valóságban: a magyar bérek vásár-
lóereje messze elmarad a német bérekétől, pedig kereskedünk velük. Nem is
beszélve a fejlett és a fejletlen országok között különbségekről. Miért kaptunk
ellentmondásos eredményt? Melyik feltevésünk nem teljesül?
• A kereskedelem nem teljes mértékben szabad.
8
• A technológiák eltérnek. Éppen azzal indokoltuk a szegény és a gazdag
országok közötti különbségeket2 , hogy a gazdag országokban nagyobb
a munka (és a többi termelési tényező) termelékenysége, ezért is hı́vják
úgy: teljes tényezőtermelékenység.
4.1. Egy következmény

Stolper – Samuelson tétel: A kereskedelem a relatı́ve bőségben rendelkezésre
álló termelési tényezőnek kedvez.
Például, a munkával bővebben ellátott országban bérek (relatı́ve) alacsonyab-

bak =∆ a nemzetközi kereskedelem felszabadı́tása után nő a termelés, a
munkakereslet és a bérek. A tőkével fordı́tva.
Folytassuk a Cobb-Douglas példát, hogy jobban megértsük a fenti tételt!

Autark egyensúlyban:
3 4 3 4
WA 1 KX WB 1 KX
= > =
RA 2 LX A RB 2 LX B
3 4 23
WA KX
=
PX LX A
3 4 13
RA LX
=2
PX KX A
A szabadkereskedelem beindulása után az A országban csökken a WA /RA

arány, és a fentiek miatt a KX /LX arány is. Emiatt viszont az X jószágban
mért reálbér is csökken, az X jószágban mért reálbérleti dı́j növekszik.
Az állı́tás fontos annak megértésében, hogy hogyan érinti a szabadkereske-

delem a jövedelemelosztást, s ezért fontos a kereskedelempolitika megérté-
sében is. Például, képzeljük el, hogy a képzett és képzetlen munka a két
termelési tényező! Mi történik, ha a képzett munkával relatı́v jól ellátott
ország kereskedni kezd a képzetlen munkával relatı́v jól ellátott országgal? A
képzett és a képzetlen bérek közötti különbség növekszik.
2
A bevezetés a közgazdaságtanba Termelés és gazdasági növekedés c. előadásában,
például.
9
=∆ A „globalizáció” és a jövedelmi egyenlőtlenségek összefüggését segı́t
megérteni a tétel.
5. A Leontief-paradoxon
Wassily Leontief ként ismert, de az okos emberek szerint Vaszilij Leontyevnek
kéne ı́rni (és mondani?).
5.1. A paradoxon
Leontief alapvetően input-output táblázatokkal foglalkozott, ami a szektorok
közötti áramlásokat leı́ró táblázat, s az ebben lévő adatok tényezőintenzitá-
sokról is szolgáltatnak információkat.
Export és import adatok 1947-re az USA-ra: Tegyük fel, hogy az USA 1
millió dollárral növeli az exportját és 1 millió dollárral csökkenti az importját!
Hogyan változna a munka és a tőke felhasználása?
Mit várunk a HO-modell alapján? Helyesnek tűnik azt feltenni, hogy –

különösen 1947-ben, a II. vh. után – az USA tőkével jól ellátott ország
volt a világ többi részéhez képest =∆ az export tőkeintenzı́v, az import
ezért munkaintenzı́v =∆ a „kı́sérletben” a tőkeigénynek kellene nőnie, a
munkaigénynek csökkenni.
Paradoxon: Leontief ennek az ellenkezőjét találta. Magyarán, azt találta,

hogy az amerikai export munkaintenzı́v, az import (pontosabban: az im-
porthelyettesı́tő iparágak) meg tőkeintenzı́v(ek), ami ellentmondani látszik a
HO-modellnek.
5.2. A paradoxon lehetséges feloldásai

(1) A munktarmelékenység eltér ez országok között =∆ effektı́v munkával
az USA jobban el van látva. Ha egy amerikai kétszer olyan termelékeny
10
mint egy német, akkor az egy effektı́v munkaegységre jutó tőke csak
fele annak, ami „látszik”.
(2) Természeti erőforrások (3. termelési tényező): Ha az USA relatı́ve

rosszul van ellátva természeti erőforrásokkal, akkor természeti erőforrá-
sokban intenzı́v javakat „kellene” importálnia. De a természeti erőfor-
rások kitermelése tőkeintenzı́v, azaz a természeti erőforrásokba intenzı́v
javak tőkeintenzı́vnek látszanak, ha a természeti erőforrásokat nem te-
kintjük külön termelési tényezőnek a modellben. Ezért ha a természeti
erőforrásokat nem tartjuk számon külön termelési tényezőként, akkor
azt találhatjuk, hogy az USA tőkeintenzı́v technológiájú javakat im-
portál, miközben valójában természeti erőforrásokban intenzı́v tech-
nológiájúkat importál.
(3) Vámok: az USA nagyobb vámokat vetett ki a munkaintenzı́v termékek

importjára.
(4) Az ı́zlések azonossága sem teljesül. Márpedig a HO-modellben – ahogy

a sztenderd modellben – a preferenciák eltérése is befolyásolja a kompa-
ratı́v előnyöket. A 2. ábra két országa, A és B, csak abban különböznek,
hogy a B országbeliek „jobban szeretik” az x jószágot, mint az A
országbeliek; a tényezőellátottság egyébként ugyanolyan a két országban.
Mégis, az A országban relatı́ve olcsóbb az x jószág autark egyenysúlyban,
tehát a kereskedelem beindulásával az A ország exportál majd x jószágot,
a B ország pedig y-t.
(5) Leontief az importhelyettesı́tő iparágakat vizsgálta, s a tényezőinten-

zitások a tényezőáraktól is függenek. Vagyis, ha Amerikában relatı́ve
magasabbak a bérek, akkor ott tőkeintenzı́vebben termelik azt, amit
„külföldön” munkaintezı́vebben. Vagyis az amerikai tőkeintenzı́ven ter-
melt javakat termelhetik külföldön munkaintenzı́ven, s ekkor az „im-
portot” tőkeintenzı́vnek mérjük.
11
2. ábra. Azonos TLH, különböző preferenciák, komparatı́v előnyök
TA = FA
TA = FA
x (tőkeintenzı́v) x (tőkeintenzı́v)
6. Kérdések
1. A 2. táblázat két ország, A és B tőkével és munkával való ellátottságát
mutatja.
2. táblázat. Tőke- és munkaellátottság (1. kérdés)
term. tény.
L K
A 300 400
ország
B LB KB
a) Adjon meg néhány értéket LB -re és KB -re úgy, hogy a B ország
a Heckscher – Ohlin-modell értelmében tőkével jobban ellátott
ország legyen az A-hoz képest! Mutassa meg, hogy ehhez a B
országnak nem kell több tőkével rendelkeznie, mint az A-nak!
b) Adjon meg néhány értéket LB -re és KB -re úgy, hogy a B ország
a Heckscher – Ohlin-modell értelmében munkával jobban ellátott
12
ország legyen az A-hoz képest! Mutassa meg, hogy ehhez a B
országnak nem kell több munkával rendelkeznie, mint az A-nak!
2. Két országot és két iparágat tartalmazó modellünkben a két iparág (X

és Y) termelési függvénye a következő:
1 2
X = LX3 KX3
2 1
Y = LY3 KY3
A két ország tőkével és munkával való ellátottsága pedig:
KA = 1000, LA = 8000
KB = 4096, LB = 4096
a) Vázolja fel (a TLH-görbék explicit egyenletének levezetése nélkül)

a két ország termelési lehetőségeinek határa görbéjét ugyanazon
az ábrán! A két TLH-görbe tengelymetszeteit számolja is ki!
b) Az ábrát felhasználva magyarázza meg, hogy melyik országnak

melyik jószág termelésében van komparatı́v előnye!
c) Hogyan változna az ábrája és az iménti következtetése, ha a két

ország termelési tényezőkkel való ellátottsága a következőre változna?
KA = 8000, LA = 1000
KB = 4096, LB = 4096
13
A kereskedelempolitika eszközei
Czeglédi Pál
2023. tavasz
1. Bevezetés
Protekcionista eszközök: a kormány által alkalmazott, a nemzetközi keres-
kedelem volumenét és összetételét befolyásoló eszközök. A protekcionizmus
a piac működésébe való kormányzati beavatkozást jelent.
Az elődás témája:
• Milyen protekcionista eszközök vannak? (röviden)
• Mi a jóléti hatása a legfontosabb egy-két protekcionista eszköznek?
2. Vámok
• Közvetett adó: akkor vetik ki, amikor a jószág átlépi az országhatárt
• Exportvám és importvám is létezik. (De a „vám” alapvetően import-

vámot jelent nekünk)
• Nemzetközi egyezmények ezt tekintik az egyetlen legálisan is alkalmaz-

ható eszköznek
1
• Mértéke a „vámtarifa”; ami „többhasábos” lehet: kivel szemben milyen
körülmények között mekkora (büntetővám, preferenciális vám, stb.)
• Költségvetési bevételt hoz, azzal a kivétellel, amikor a vám megszünteti

az importot (vagy az exportot, ha exportra vetik ki).
• A vámalap meghatározásának módja alapján:
– értékvám (ad valorem)
– specifikus vám (egyösszegű vám)
• Csúszó vám: a vámtarifa a világpiaci ár függvényében változik.
3. Nem vámjellegű protekcionista eszközök

• Kvóta: A behozatal vagy a kivitel maximumát ı́rják elő az adott jószág
fizikai mennyiségében, globálisan vagy országra lebontva. Sok admi-
nisztrációval (engedélyeztetés) jár.
• Önkéntes exportkorlátozás: (Voluntary Export Restraint, VER):

Az importőr ország kormánya kényszerı́ti az exportőrre. Politikai nyomás
kell hozzá, ezért csak (politikailag) nagy országok képesek rá (pl. USA
Japánnal szemben).
• Állami támogatások: Előnyöket biztosı́tanak a vállalatok (esetleg a

fogyasztók) bizonyos csoportjának a költségvetés terhére.
– közvetlen anyagi támogatás
– bizonyos költségek átvállalása (hitelkamat)
– adókedvezmény
– más vállalatok támogatásával a kérdéses vállalatok inputjának

olcsóbbá tétele.
• Szabályozás, bürokratikus akadályok
2
• Fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi előı́rások
• Hazai szállı́tók előnyben részesı́tése
• Külföldi importhányad korlátozása
4. A kereskedelempolitika nemzetközi koordinációja

1947: Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) =∆ 1995:
Világkereskedelmi Szervezet (WTO). Többoldalú kereskedelmi tárgyalások
Eredmények:
• az általános vámszı́nvonal jelentős csökkenése;
• egyre több „érzékeny” termékcsoportot vontak be;
• megtiltották a VER-eket;
• szolgáltatások: GATS;
• szellemi tulajdonjogok nemzetközi védelmére vonatkozó egyezmény: TRIPS;
• külföldi beruházásokkal kapcsolatos intézkedések: TRIMs;
• kereskedelempolitikai viták megoldása;
• diszkriminatı́v intézkedések és szabályok tilalma;
• a legnagyobb kedvezmény elve (MFN). Kivétel: vámuniók, szabadke-

reskedelmi övezet, fejlődő országok.
5. Többletek (ismétlés)
A jóléti elemzés elvégzéséhez szükségünk van a fogyasztói és a termelői több-
let mikroökonómiából ismert fogalmára, amelyeket itt csak nagyon röviden
ismétlünk át.1
1
Hiszen mikroökonómiából ismert.
3
1. ábra. Fogyasztói többlet
ár
fogyasztói többlet
piaci ár
keresleti görbe
mennyiség
keresett mennyiség
5.1. Fogyasztói többlet

A fogyasztói többlet a rezervációs ár és a piaci ár különbsége, ahol a re-
zervációs ár az a legmagasabb ár, amit a fogyasztó még hajlandó megfizetni
a jószág egy egységéért.
=∆ Ábrán: keresleti görbe alatti és piaci ár fölötti terület (1. ábra).
Ha a piaci ár változik, a fogyasztói többlet is változik. A 2. ábrán látható

változás csökkenést jelent, ha az ár p1 -ről p2 -re növekszik, és növekedést je-
lent, ha az ár p2 -ről p1 -re csökken.
5.2. Termelői többlet

A termelői többlet piaci ár és rezervációs ár különbsége, ahol a rezervációs
ár az a legalacsonyabb ár, amennyiért az eladó még hajlandó eladni a jószág
egy egységét.
Mikróból látták, hogy
termelői többlet=bevétel ≠ összes változó költség,
4
2. ábra. Fogyasztói többlet változása
ár
a fogyasztói többlet változása
p2
p1
keresleti görbe
q2 q1 mennyiség
tehát a fix költséggel több a profitnál, ezért a termelői többlet ár és termelt
mennyiség miatti változása a profit változásával egyezik meg.
=∆ Ábrán: a kı́nálati görbe és az ár közötti terület (3. ábra).
Ha a piaci ár változik, a termelői többlet is változik. A 4. ábrán látható

változás csökkenést jelent, ha az ár p2 -ről p1 -re csökken, és növekedést jelent,
ha az ár p1 -ről p2 -re növekszik.
5.3. Társadalmi többlet

A fogyasztói és a termelői többlet összege, a társadalmi jólét mércéje. A
javak elosztása akkor hatékony, ha a társadalmi többlet nem növelhető (5.
ábra).
6. A protekcionista eszközök jóléti hatása

A továbbiakban a termelői és a fogyasztói többlet fogalmait alkalmazva
értékeljük a vám és a kvóta (mennyiségi szabályozás) jóléti hatását.
5
3. ábra. Termelői többlet
ár
kı́nálati görbe
piaci ár
termelői többlet
mennyiség
4. ábra. A termelői többlet változása
ár
kı́nálati görbe
p2
a termelői többlet változása
p1
q1 q2 mennyiség
6.1. Feltevések
• Egy jószág piacát tekintjük, tehát az eddigiekkel szemben nem általános
egyensúlyi, hanem parciális egyensúlyi modellben gondolkodunk.
• A kérdéses jószágot komparatı́v hátránnyal termeljük: a világpiaci ár
6
5. ábra. Társadalmi többlet piaci egyensúlyban
ár
fogyasztói többlet
S
társadalmi többlet=fogyasztói többlet+

+ termelői többlet
pú
termelői többlet
mennyiség
qú
kisebb, mint az autark egyensúlyi ár (pW < pú ) =∆ kereskedelmi

korlátok hiányában az országunk importálja a jószágot.
• Kis ország: a világpiaci árat nem változtatja meg, „akármennyit” is

importál.
• A külföldi és a belföldi ár nem különbözik (a tranzakciós költségektől el-

tekintve), mert külföldi és belföldi jószág tökéletesen helyettesı́ti egymást.
• Fontos – és a kormányzattal szemben jóindulatú – feltevés: a kormányzat

a vámbevételt ugyanolyan „jól” költi el, mint ahogy a fogyasztó költené
el (és a vámszedésnek nincs költsége). Ezért a vámbevétel és a fo-
gyasztói többlet ugyanolyan megı́télés alá esik a jóléti elemzésben.
6.2. A vám jóléti elemzése

T értékű specifikus vámot vetünk ki =∆ a fenti feltevések miatt a belföldi
ár pW + T -re növekszik. Miért? Azért, mert az importőrök határköltsége
ennyivel növekszik meg.
Ha p < pW + T , akkor nem éri meg importálni, ha pedig p > pW + T , akkor
7
az importtal tiszta profitot lehetne elérni, ami növelné az importot és emiatt
csökkentené az árat.
Hogy ezt jobban megértsük, tekintsük a külföldi termelők előtt álló vámkivetés
utáni alternatı́vákat! A külföldi termelők vagy külföldön értékesı́tenek és ak-
kor a világpiaci árat (pW ) kapják, vagy kérdéses országban értékesı́tenek
és akkor a belföldi ár és a vám különbségét kapják: pT ≠ T , ahol a pT a
vámkivetés utáni belföld árat jelöli. A piacon elérhető profitnak azonban
nullának kell lennie a tökéletesen verseny miatt, vagyis a két ár nem térhet
el: pT ≠ T = pW , ahol a pT a vámkivetés utáni belföld árat jelöli. Ezért:
pT = pW + T .
Abból kiindulva tudunk következtetést levonni a jólét változására nézve,

hogy a vám kivetése után belföldi ár pW + T . Ennek következtében a belföldi
kı́nált mennyiség q2S -re növekszik, a hazai keresett mennyiség pedig q2D -re
csökken. Ezért:
import = q2D ≠ q2S

1 2
vámbevétel = T · q2D ≠ q2S
Ld. 6. ábrát és a hozzá tartozó 1. táblázatot.
8
6. ábra. A vám jóléti hatása
ár
a
b
pW + T
c d e f
pW
g D
mennyiség
q1S q2S q2D q1D
1. táblázat. A vám jólét elemzése
fogyasztói többlet:
fogyasztói többlet a vám bevezetése előtt= a+b+c+d+e+f
fogyasztói többlet a vám bevezetése után= a+b
a fogyasztói többlet változása= ≠(c + d + e + f )
termelői többlet:
termelői többlet a vám bevezetése előtt= g
termelői többlet a vám bevezetése után= g+c
a termelői többlet változása= c
vámbevétel:
vámbevétel a vám kivetése előtt= 0 ◊ import = 0
vámbevétel a vám kivetése után= T ◊ import = e
a vámbevétel változása= e
nettó jóléti hatás= ≠(c + d + e + f ) + c + e = ≠(d + f )
holtteher-veszteség= d+f
9
6.3. Az importkvóta jóléti hatása
Mennyiségi szabályozás: a kormány az egy időszak alatt behozni engedélyezett
jószág mennyiségének maximumát határozza meg.
Az elemzés hasonló a váméhoz. A kvótának akkor van hatása, ha kisebb,

mint szabadkereskedelem melletti import (kvóta< q1D ≠q1S ). Tegyük fel tehát,
hogy a fenti, ábrán kvóta= q2D ≠ q2S . Ennek következtében az ár akkorára
növekszik, hogy az importálni kı́vánt mennyiség éppen megegyezzen a kvóta
mennyiségével:
kvóta = D(pK ) ≠ S(pK ),
ahol pK a kvóta bevezetése utáni ár.
Ezek alapján a kvóta jóléti elemzése nagyon hasonló a váméhoz, lásd a 7.

ábrát és a 2. táblázatot. A leglényegesebb különbség az, hogy ami ott
vámbevétel az itt kvótajáradék. Ki kapja a kvótajáradékot? Attól függ,
hogy osztják el a behozatali engedélyeket:
• sorsolás útján: az engedéllyel rendelkező importőré az járadék.
• árverés: a legtöbbet fizetőé a járadék. Ekkor épp annyit fizetnek

a kormánynak, amennyi az importengedély birtokában elérhető „ar-
bitrázs”, s ezért az egész járadék állami bevétel.
• egyéb módszer: járadékvadászat, korrupció, stb.
=∆ Legjobb esetben a kvótajáradék olyan, mint a vámbevétel volt fent,

legrosszabb esetben annak egésze elvész vagy a járadékvadászat miatt, vagy
mert külföldiekhez kerül, akik nem számı́tanak bele a hazai jóléti kalkulus-
ba.
A 2. táblázatban a legjobb indulatú feltevéssel élünk, vagyis azzal, hogy a

kvótajáradék egésze a kormányzaté, amely azt „jól”2 költi el.
Megjegyzés: a legrosszabb esetben – ahogy láttuk – az egész kvótajáradék

2
Tehát úgy, mintha az átlagfogyasztó saját magára költené.
10
7. ábra. A kvóta jóléti hatása
ár
a
b
pK
c d e f
pW
g D
mennyiség
q1S q2S q2D q1D
kvóta
2. táblázat. A kvóta jóléti elemzése
fogyasztói többlet a kvóta bevezetése előtt= a+b+c+d+e+f
fogyasztói többlet a kvóta bevezetése után= a+b
a fogyasztói többlet változása= ≠(c + d + e + f )
termelői többlet a kvóta bevezetése előtt= g
termelői többlet a kvóta bevezetése után= g+c
a termelői többlet változása= c
kvótajáradék:
kvótajáradék a kvóta bevezetése előtt= 0 ◊ import = 0
kvótajáradék a kvóta bevezetése után= (pK ≠ pW ) ◊ import = e
a kvótajáradék változása= e
nettó jóléti hatás= ≠(c + d + e + f ) + c + e = ≠(d + f )
holtteher-veszteség= d+f
11
holtteher-veszteség. Általánosabban tehát:
d + f Æ holtteher-veszteség Æ d + f + e
7. A kvóta és a vám ekvivalenciája

A fenti két ábra alapján majdnem ugyanolyannak tűnik a vám és a kvóta –
legalábbis ami a jóléti hatásokat illeti. De a már emlı́tett különbségek mellett
is van még egy pár:
(1) Monopólium esetén vám mellett a monopólium nem tudja kihasználni

a monopolerejét. Nem emelheti magasabbra az árat pW + T -nél. Kvóta
esetén azonban a kvótán felül eső keresletnek megfelelően szabadon
„monopolkodhat”.
(2) Ha a kereslet megváltozik, kvóta esetén a belföldi ár és – ezért – a

holtteherveszteség növekszik, vám esetén nem.
(3) Az adminisztratı́v nehézségek eltérnek. A kvótát költségesebb admi-

nisztrálni.
(4) A kvóta sokkal inkább ösztönzi a korrupciót és a járadékvadászat egyéb

formáit.
8. Kérdések
1. Egy jószágot a világpiacon tökéletes versenyben termelnek olyan válla-
latok, amelyek költségfüggvénye a következő:
1
C(q) = q 2 + 50,
2
ahol q a jószág vállalat által termelt mennyisége.
a) Mutassa meg, hogy a világpiaci ár hosszú távon pW = 10.
b) Tegyük fel, hogy egy kis ország kormánya T értékű specifikus

vámot vet ki a jószág importjára. Mutassa meg, hogy a fenti
12
vállalat 10 + T árnál alacsonyabb áron nem importál, mert vesz-
teséget érne el.
2. Egy kis országban egy jószág hazai keresleti görbéje: D(p) = 330≠1, 5p
, hazai kı́nálati görbéje: S(p) = p/2 ≠ 10, ha p Ø 20 és S(p) = 0, ha
p < 20. A világpiaci ár pW = 50.
a) Mekkora a fogyasztói többlet, a termelői többlet és a vámbevétel

szabadkereskedelem mellett?
b) Mekkora a fogyasztói többlet, a termelői többlet és a vámbevétel,

ha az ország kormánya T = 30 egységnyi importvámot vet ki?
c) Mekkora holtteher-veszteséget okoz a vám bevezetése.
d) Mekkora lenne a legkisebb olyan vám, amely nullára csökkenti az

importot?
e) Mutassa meg, hogy a T = 30 és a T = 90 vámtarifa ugyanakkora

vámbevételt eredményez! Melyik vámtarifával lehet hatékonyabban
beszedni ugyanazt a bevételt? Miért?
f) Mekkora mennyiségi korlátozással (kvótával) lehetne elérni ugyan-

akkora árváltozást, mint amekkorát a 30 egységnyi vám bevezetése
okoz?
13
A protekcionizmus mellett és ellen
szóló érvek
Czeglédi Pál
1. Bevezetés
Az előző előadásokon láttuk, hogy a protekcionizmus általában káros, azaz
nem hatékony.
=∆ Vannak-e az eddigiektől eltérő érvek a protekcionizmus ellen és mellett?
=∆ Miért van protekcionizmus, ha egyszer káros?
2. Merkantilizmus
Mielőtt rátérnénk a protekcionizmus melletti konkrét érvek vizsgálatára, ér-
demes megismerkedni röviden azzal a közgazdasági eszmeáramlattal, amely
a XVI-XVIII. században meghatározta a nemzetközi kereskedelemre vonat-
kozó gazdaságpolitikai gondolkodást, és érvei – bár hamisnak bizonyultak – a
jelen gazdaságpolitikai gondolkodásában is tetten érhetők. A merkantilizmus
modern fellángolásaira szokás neomerkantilizmusként hivatkozni.
A merkantilizmus1 az a gondolat, hogy a külkereskedelem haszna a pénzá-

ramlás pozitı́v vagy negatı́v voltának felel meg, s ezért arra kell törekedni,
1
Részletesebben lásd pl. Farkas (2021) elmélettörténeti művét vagy LaHaye cikkét.
1
hogy minél több pénz áramoljon be és minél kevesebb ki. A cél tehát a po-
zitı́v kereskedelmi mérleg elérése. Figyelembe véve, hogy ebben az időben a
külkereskedelem nagyrészt állami monopólium volt, a merkantilizmus a nem-
zetközi kereskedelemnek az államkassza szempontjából való szemlélete. Nem
véletlen, hogy a merkantilizmust legtöbbször XIV. Lajos pénzügyminisz-
terének Jean-Baptiste Colbert gazdaságpolitikájához kötik. Német nyelv-
területen – ı́gy a Habsburg Birodalomban is – inkább kameralizmus (később
államtudomány) néven terjedt el2 .
A merkantilista gazdaságpolitikára tekinthetünk a kereskedők mint érdek-

csoport és az állam közötti egyfajta egyezségként. Eszerint a kereskedők
hozzájárultak az államkassza – főleg háborúk miatt felmerülő – kiadásainak
finanszı́rozásához, s ezért cserébe az állam privilégiumokkal, külkereskedelmi
monopóliumok garantálásával, importvámokkal és más eszközökkel védte a
hazai kereskedők érdekeit a nemzetközi versenytől.
A merkantilizmus legalább két szempontból is hamis. Egyrészt azért, mert

a külkereskedelmi többletet azonosı́tja a jóléttel. Másrészt pedig azért, mert
a nemzetközi kereskedelemre nullaösszegű játékként tekint, vagyis úgy mint
amiből az egyik ország csak akkor és annyit nyerhet ha és amennyit a másik
veszı́t. E tételeket már Adam Smith megcáfolta 1776-os művében.
Mi sem lehet azonban képtelenebb, mint a kereskedelmi mérlegről

szóló egész tan, amelyen azután nemcsak ezek a korlátozások,
hanem az egyéb kereskedelmi intézkedések fölépülnek. Ez a tan
abból indul ki, hogy ha a kereskedelmi mérleg két piac egymás
közti forgalmában kiegyenlı́tett, akkor egyikük sem veszt vagy
nyer; de ha bármely mértékben is az egyik oldal felé hajlik, akkor
az egyik veszı́t, a másik nyer, mégpedig a pontos egyensúlytól
való elhajlás arányában. Mindkét föltevés hamis. ...
... Az olyan kereskedelem, amelyet kiviteli jutalmakkal és mo-
nopóliumokkal erőltetnek, hátrányos lehet, és rendesen hátrányos
2
A szóban a camera a kincstárra utal.
2
is arra az országra ... Az a kereskedelem viszont, mely erőltetés
és korlátozások nélkül két hely között természetesen és rendesen
lebonyolódik, mindig mindkettőre nézve előnyös, ha nem is egy-
forma mértékben (Smith (2011/1776, 526. o.).
3. A protekcionizmus melletti érvénytelen ér-

vek
Érvénytelen érv az olyan érv, amely önmagának is ellentmond, nem logikus.
Ha végiggondoljuk a dolgot alaposan, akkor arra jutunk, hogy nem igazi
érv.
Nem az értékı́télet érvényességét kérdőjelezzük meg, hanem azt, hogy a

protekcionizmus valóban alátámasztható-e az adottnak tekintett értékı́télet
alapján.
3.1. Hazafiasság
• Miért lenne az hazafias dolog, hogy csökken a hazai fogyasztók jóléte
– ráadásul többel, mint amennyivel a hazai termelőké növekszik? A
„hazának” az a jó, ami a hazai átlagembernek jó. A múlt órán pedig
láttuk, hogy a hazai átlagembernek a protekcionizmus rossz.
• Miért kellene ahhoz kényszert alkalmaznunk – hiszen a külkereskedelem

korlátozása végül is az – , hogy hazafiasak legyünk? Mindenki vehet
hazait anélkül is, hogy pl. vámokkal erre kényszerı́tenék.
Ha hazai átlagember jólétének növelése hazafias dolog, tehát, akkor ebből

nem következik, hogy hazait vásárolni hazafias dolog, az pedig még kevésbé,
hogy állami kényszer (protekcionizmus) eszközeivel hazait vásároltatni másokkal
az lenne.
3
3.2. Foglalkoztatottság
Az érv az, hogy protekcionizmus növeli foglalkoztatottságot, mert munkahe-
lyeket teremt az importhelyettesı́tő iparágakban.
Láttuk (pl. ricardói modell), hogy nem növeli: ha az importhelyettesı́tő szek-

torban növekszik a foglalkoztatottság, akkor az exportszektorban csökken.
A közgazdaságtanban szokásos utilitarista normatı́v szempontból megkérdő-

jelezhető maga a cél is: a munka önmagában nem érték, munkahelyet „terem-
teni” egy csecsemő is tud. Általában minél kevesebb munkával szeretnénk
minél több értéket létrehozni, és nem minél több munkával.
3.3. A hazai piac megőrzése

Az érv úgy hangzik, ha nem importálunk, akkor megmarad a saját pia-
cunk.
De ha nem importálunk, akkor szegényebbek leszünk, tehát túl sokra nem

megyünk azzal, hogy megőrizzük a hazai piacot. A hazai piac szereplői járnak
vele végül is rosszul. Ráadásul, ahogy fent is láttuk, ha az importhelyettesı́tő
jószág piaca bővül, akkor az exportcikké – egy hazai jószágé – szűkül.
4. A protekcionizmus melletti érvényes érvek

Vannak olyan érvek is, persze, amelyek önmagukban megállnak, tehát logi-
kusak (mégsem feltétlenül megalapozottak):
1. Cserearány-nyereség (a vám jóléti elemzése nagy ország esetén)
2. A szabadkereskedelem jövedelemelosztásra gyakorolt hatása
3. Kiskorú iparág védelme
A három érv részletesebb kifejtése most következik.
4
4.1. Cserearány-nyereség
Hogyan hat a vám kivetése ha nagy országot feltételezünk?
A vám állami bevételt teremt. Láttuk, hogy kis ország esetén ez a bevétel
nem fedezi a kieső fogyasztói többletet, még a növekvő termelői többlettel
együtt sem.
A nagy ország azonban azért nagy ország, mert „számı́t” a világpiacon: a

nagy országbeli keresett vagy kı́nált mennyiség megváltozása elég nagy ah-
hoz, hogy – a világpiaci kereslet és kı́nálat megváltozásán keresztül – hatással
legyen a világpiaci árra. A nagy ország nem árelfogadó a világpiacon.
Nagy ország esetén tehát vám kivetésekor a világpiaci ár csökken az import
– és ezért a világpiaci importkereslet – csökkenése miatt =∆ cserearány-
nyereség keletkezik, amivel együtt a bevétel túlkompenzálhatja a kieső ter-
melői és fogyasztói többletet. Ez látható a 1. ábrán, amit a 1. táblázat
értelmez.
Jelölések a 1. ábrán:
• pW : világpiaci ár a vám kivetése előtt.
• pÕW : világpiaci ár a vám kivetése után (pÕW < pW )
• T : a specifikus vám mértéke
=∆ a vám kivetése utáni belföldi ár: pÕW + T , tehát a belföldi ár nem
növekszik T-val, csak annál kevesebbel:
pÕW ≠ pW < T
pÕW < pW + T
5
1. ábra. A vám jóléti hatása – nagy ország
ár
pÕW + T
a b c d
pW
e
pÕW
D
mennyiség
q1S q2S q2D q1D
1. táblázat. A vám jóléti hatása nagy országban
a fogyasztói többlet változása= ≠(a + b + c + d)
a termelői többlet változása= a
vámbevétel:
a vámbevétel változása= c+e
nettó jóléti hatás= ≠(a + b + c + d) + a + (c + e) = e ≠ (b + d)
holtteher-veszteség= b+d
cserarány-nyereség= e
6
Nem zárható ki tehát, hogy a vám növeli a társadalmi többletet, azaz, hogy
e > b + d az 1. ábrán =∆ létezhet olyan vámszint, ami optimális, azaz
amely mellett a társadalmi jólét maximális és nagyobb, mint a vám kivetése
nélkül.
DE:
• Az elmélet feltevései nagyon szigorúak (csak nagy ország, a többiek

nem tesznek ellenlépéseket)
• Cserearány-nyereség csak akkor keletkezhet, ha valaki másnak – egy

másik, exportőr országnak – cserearány-vesztesége van. Tehát, amit
nyerünk, nem létrehozzuk, hanem elvesszük valaki mástól. A kereske-
delemmel ellentétben ez nem pozitı́v, hanem negatı́v összegű játék.
• Továbbra is feltesszük, hogy a kormány ugyanolyan jól költi el a vám-

bevételt, mintha a fogyasztók jövedelme lenne, és magukra költenék.
4.2. A jövedelemelosztás megváltozása

A szabadkereskedelem megváltoztatja a jövedelemelosztást – ezt mi is láttuk
pl. a Heckscher – Ohlin-modellben.
Az érv pedig az, hogy szabadkereskedelemből származó nem kı́vánatos jöve-

delemelosztást úgy lehet elkerülni, hogy akadályozzuk a szabadkereskedel-
met, tehát protekcionista eszközöket vezetünk be. Pl. a mezőgazdasági
termékekre kivetett vámokkal.
Vegyük azonban figyelembe, hogy
• a jövedelemelosztást nemcsak protekcionista eszközökkel lehet megvál-

toztatni.
• a protekcionista eszközök szegényebbekké tesznek minket, tehát keve-

sebb újraosztható jövedelem lesz. Érdemes a protekcionizmust a tech-
nológiai haladás akadályozásával vetni össze. Akárcsak a szabadkeres-
kedelemnek, a technológiai haladásnak is vannak káros következményei
7
és jövedelem-újraelosztó hatása, mégsem okos dolog a technológiai ha-
ladás „betiltásával” próbálni megszüntetni ezeket a káros hatásokat.
Mivel az összes jövedelmet növeli az elvi lehetősége leagalábbis megvan
annak, hogy a szabadkereskedelem akadályainak lebontásával ténylege-
sen is nyerjen mindenki. A jövedelemelosztásnak vannak hatékonyabb
– kevesebb káros mellékhatással járó – következményei is.
4.3. Kiskorú iparág (infant industry)

Az érv:
Egy kialakulóban lévő iparág még nem tud versenyezni a világpiacon. Ha len-
ne lehetősége megerősödni, akkor viszont tudna, de az erős nemzetközi ver-
seny miatt nincs lehetősége. Ha tehát az állam – protekcionista eszközökkel –
támogatja az iparágat, amı́g az „fel nem nő”, azaz meg nem erősödik annyira,
hogy versenyezni tudjon a világpiacon, akkor csak a hatékonyságot és ezzel
az ország jólétét növeli.
Ehhez hasonló érvek a magyar iparosodás kezdeteinél, a 19. század derekán

is felmerültek: a Kossuth Lajos által alapı́tott Védegylet képviselte azt az
álláspontot, hogy a magyar ipart – legalábbis eleinte – meg kell védeni a
„verseny dermesztő szelétől” (Bekker 2002, 94-95. o.).
Kritikusai (Széchenyi István, Dessewffy Emil) szerint viszont „Magyarhon-

ban . . . a műipar csupán a külföld vagy örökös tartományokbóli átplántálás
által honosı́ttatik meg” (Bekker 2002, 95-96. o.).
A modern érvelés kétféle:
• Tökéletlen tőkepiacok: A tőkepiacon információs aszimmetria jellemző,

ezért akkor sem jut elég tőkéhez egy iparág, ha hatékony lenne. Bizo-
nyos vállalatok, vagy iparágak, amelyek hatékonyan tudnának termelni
mégsem termelnek, mert nem kapnak hitelt.
8
• Elsajátı́thatóság3 : Egy-egy iparág „úttörői” számára nem térül meg
a költség. Az innovációból származó profit könnyen „elsajátı́tható”,
mert az innováció bár költséges, az eredménye könnyen lemásolható.
A protekcionizmus – a külföldi verseny enyhı́tése s ezzel a potenciális
külföldi „másolók” költségeinek növelése – orvosolhatja ezt a problémát.
4.3.1. Kiskorú iparág – ellenérvek
• Honnan is tudjuk – pontosabban: tudja a kormány –, hogy valami majd

sikeres lesz? Ha a piaci szereplők nem tudják, a kormány mitől olyan
okos?
• Csak akkor érvényes az érv, ha van okunk feltételezni, hogy az iparág

egy idő múlva tényleg képes lesz versenyezni. De mekkora esély van
erre? Mekkora az esély arra, hogy egy iparág, ami 5–10–15 évig állami
gyámkodás alatt működik ezalatt versenyképessé válik.
• Mekkora az esély arra, hogy a kormányzatnak ösztönzője lesz arra, hogy

megszüntesse a protekcionista eszközöket? És magának a vállalatnak?
A szülő és gyermeke – az állam és vállalata párhuzam itt megbicsaklik,
mert a gyerekek egy idő után maguk is önállóak akarnak lenni, s ebben a
nem anyagi szempontok (önállóság, függetlenség mint önmagában vett
érték, társadalmi elvárásnak való megfelelés) nagy szerepet játszanak.
De mi oka lenne erre egy iparágnak vagy egy vállaltnak?
• Az, hogy valamit költséges megvalósı́tani nem érv az állami beavat-

kozás mellett. Ha „tudjuk”, hogy később nyereséges lesz, akkor a piaci
szereplőknek is megérheti befektetni.
3
Ennek az álláspontnak egyik neves kortárs (és nagyon népszerű) képviselője Mariana
Mazzucato
9
5. Miért van protekcionizmus?
Kérdés: Ha a legtöbb protekcionista eszköz a legtöbb elképzelhető feltétel
mellett káros, akkor miért léteznek mégis ilyen eszközök?
A válasz részletes kifejtése túlmutat a kurzuson, a politikai gazdaságtan

témakörébe tartozik. Röviden: a kis termelői csoportok sikeresebben ér-
vényesı́tik az érdekeiket a politikában, mint a nagy, fogyasztói csoportok. A
protekcionista eszközök pedig – ahogy láttuk – általában a fogyasztóktól a
termelők felé csoportosı́tanak át jövedelmet. Így a termelők kis csoportja
szempontjából kifizetődő a protekcionista eszközök mellett kardoskodni. Az
érv tehát a csoportviselkedés egyéni ösztönzőkből kiinduló elemzésén, azaz a
a kollektı́v cselekvés logikáján alapszik.
6. Következtetés
Vannak bár értelmes érvek is a nemzetközi kereskedelem szabadságának korlátozása
mellett, ezek az érvek csak olyan feltételek esetén lennének relevánsak is, ame-
lyek nagy valószı́nűséggel nem teljesülnek. A protekcionizmus melletti érvek
tehát vagy érvénytelenek, vagy érvényesek, de nem relevánsak. Érvényes és
releváns érvet nem találtunk. Megalapozott tehát az az álláspont, ami Adam
Smith óta a közgazdászok számára „default”: a nemzetközi kereskedelem sza-
badsága jobban növeli egy ország jólétét, mint e kereskedelem bármilyen más
állami „terelése”.
7. Kérdések
1. Tekintsük azt az esetet, amikor a nagy ország vámot vet ki az importra
és nettó értelemben nyer rajta!
a) Mi történik a világ többi részével, nyer vagy veszı́t?
b) Mutassa meg, hogy a világ egésze – a vámot kivető nagy országunkat
10
is beleértve – veszı́t azon, hogy a nagy ország vámot vet ki!
2. Mi történne, ha a nagy ország importkvótát vetne ki?
a) Változna-e a világpiaci ár? Ha igen, hogyan?
b) Keletkezne-e cserearány-nyereség? Ha igen, ki kapná meg?
3. Egy, a társadalom jövedelmének 1000-ed részével rendelkező érdekcso-

port 100 egységnyi erőforrást szán lobbizásra. Két alternatı́va áll előtte:
(1) vagy a vámok lebontásáért lobbizik, amivel az egész társadalom
jövedelmét növeli, de ő is részesül belőle; vagy (2) az általa termelt
jószág piacán érvényes vámok felemeléséért küzd, amivel a társadalom
többi részétől csoportosı́t jövedelmet saját magához.
a) Milyen körülmények között érné meg az érdekcsoport számára a

vámok lebontása mellett lobbizni?
b) Hogyan befolyásolná az előbbi kérdésre adandó válaszát, ha az

érdekcsoport az összes jövedelemnek nem az ezred, hanem a század,
vagy a tı́zezred részével rendelkezne?
11
A nemzetközi fizetési mérleg
Czeglédi Pál
2023. tavasz
1. Bevezetés
Új részt kezdünk, a nemzetközi pénzügyeket („nemzetközi makroökonómiát”)
=∆ foglalkoznunk kell a pénzzel is, pénzügyi eszközökkel;
=∆ egyik ország szereplői tartozhatnak a másik ország szereplőinek;
=∆ a javak kereskedelmének mérlege egy időszakra nem mindig nulla, mint

a tiszta kereskedelem eddig megismert modelljeiben.
2. Definı́ciók
A nemzetközi fizetési mérleg összesı́ti mindazokat a gazdasági műveleteket,
amelyek egy időszak alatt belföldiek („rezidensek”) és külföldiek („nem rezi-
densek”) között jönnek létre.
A nemzetközi fizetési mérleg feladata tehát alapvetően az, hogy számon tartsa
a tranzakciókat.
Flow (áramlás) tranzakciókat tartalmaz:
• áru és szolgáltatáskereskedelem,
1
• állományok változása.
Néhány alapfogalom:
• Belföldi: háztartás, személy vállalat, amelynek gazdasági érdeke az

adott ország területéhez kötődik
– háztartás: lakóhely,
– vállalat: telephely, székhely,
– ha hosszú ideig az adott területen működött a vállalat.
• Gazdasági művelet: nem csak fizetési művelet, hanem minden tranz-

akció:
– csere jellegű,
– transzfer jellegű.
• A gazdasági művelet tárgya lehet reál erőforrás (javak, szolgáltatások,

jövedelmek), és pénzügyi eszköz (értékpapı́r, hitel, készpénz, stb).
3. Könyvelési elvek
3.1. Bevezető példa

A nemzetközi fizetési mérleg azt az elvet tükrözi, hogy minden tranzakció
csere: vagy jószágot adunk jószágért, vagy vagyoneszközt vagyoneszközért,
vagy jószágot vagyoneszközért, vagy vagyoneszközt jószágért. Így pl., ha
mi több jószágot importálunk egy másik országból, akkor vagy többet kell
exportálnunk oda, vagy a másik országbeliek több olyan vagyoneszközt bir-
tokolnak majd, amit eddig mi birtokoltunk.
Pl., tegyük fel, hogy német autót vásárolunk! Mit csinál az importőr német
vállalat a tőlünk kapott forinttal?
• Vásárol belőle magyar javakat vagy szolgáltatásokat.
2
• Megtartja a pénzt.
• Beteszi egy bank forintszámlájára.
• Vásárol belőle eurót egy banktól
• Vásárol belőle magyar államkötvényt, részvényt vagy más pénzügyi

eszközt.
• Gyárat épı́t Magyarországon.
• Visszaadja nekünk ajándékba (vissza nem térı́tendő támogatásként)
• ...
Számos lehetősége van tehát, de mindegyik a fent emlı́tett két kategóriába

esik: vagy többet vásárol tőlünk, vagy a magyar vagyoneszközeit növeli s
emiatt mi többel „tartozunk neki”. A fizetési mérleg tehát az összes ilyen
tranzakciót számon kı́vánja tartani kettős könyveléssel. A fenti példában
magyar szempontból maga az import a tartozik oldal, mı́g a felsorolt op-
ciók egyike – vagy azok kombinációja – lenne a követel oldal. A két oldal
tehát definı́ció szerint megegyezik. Ezen még az ajándékozás lehetősége sem
változtat, mert – ahogy rövidesen látjuk majd – a viszonzatlan tranzakciókat
is két oldalra könyveljük.
Azt is illusztrálja ez a példa, hogy a külkereskedelmi deficit a másik ol-

dalról azt jelenti, hogy a külföldiek hajlandóak magyar vagyoneszközökből
az eddiginél többet tartani – azaz „tőkét hozni be”. A következőkben azt te-
kintjük át, hogy milyen elveket követve lehet ezt a fajta könyvelést viszonylag
könnyen átlátni.
3.2. Kettős könyvelés

Minden tranzakciónak két „lába” van:
• követel (+),
• tartozik (≠).
3
Az egyik a tranzakció tárgya, a másik a kiegyenlı́tés.
Az egyoldalú tranzakciókat (ajándék, segély) is két oldalra könyveljük el úgy,

hogy az egyik oldal a tranzakció tárgya, a másik oldal meg a „viszonzatlan
átutalás” =∆ a fizetési mérleg egésze mindig egyensúlyban van.
3.3. Követel (K(+)) és tartozik (T(≠))

A követel és tartozik oldalra vonatkozó könyvelés elvei az 1. táblázatban
vannak.
1. táblázat. Könyvelés elvek
követel (+) tartozik (≠)

devizabeáramlást eredményez devizakiáramlást eredményez
reáljavak kiáramlása (export) reáljavak beáramlása (import)
külföldiekkel szembeni tartozás növekedése külföldiekkel szembeni tartozás csökken
külföldiekkel szembeni követelés csökken külföldiekkel szembeni követelés növekszik
külföldiek belföldi eszközei növekednek külföldiek belföldi eszközei csökkennek
belföldiek külföldi eszközei csökkennek belföldiek külföldi eszközei növekszenek
Az első két sorbeli elvek a flow jellegű tranzakciókra alkalmazhatók (folyó

fizetési mérleg (ld. 4. rész)), a másik négy sorbeliek az állományváltozásokra
(tőke- és pénzügyi mérleg (ld. 4. rész)).
Megjegyzés:
• Az, hogy a egy tranzakció „devizabeáramlást eredményez” nem egye-

zik meg magával a devizabeáramlással. A devizabeáramlás maga a
tranzakció T(≠) oldala (mert a belföldiek külföldi eszközei nőnek).
• „Tőkebeáramlás”= külföldiek belföldi eszközei nőnek (vagy belföldiek

külföldi eszközei csökkennek). A „tőkekiáramlás” ennek a fordı́tottja.
Úgy is lehet fogalmazni tehát, hogy az állományváltozásokat tekintve a
tőkebeáramlás a pozitı́v, de ez a „tőkebeáramlás” nem mindig tükrözi
4
a hétköznapi szóhasználatot.1
4. A nemzetközi fizetési mérleg szerkezete
I. Folyó fizetési mérleg

1. Áruk: export (+), import (≠)
2. Szolgáltatások: turizmus: v.ö.: export és import vs bejövő turizmus és

kimenő turizmus.
3. Elsődleges tényezőjövedelmek: munka és a tőkejövedelmek, v.ö.: a

munka és a tőke szolgáltatásainak exportja és importja. Pl. tulaj-
donosi jövedelmek, államadósság a kamatai.
4. Viszonzatlan folyó átutalások (másodlagos jövedelmek): az egyik olda-

la mindig „megvan”; ez a sor a másik oldal. Pl. nemzetközi pénzügyi
transzferek, tagdı́jak, adott/kapott segélyek, tartósan külföldön élő
vendégmunkások hazautalt jövedelmei.
=∆ ezen egyenlegek összege adja a folyó fizetési mérleg egyenlegét.
II. Tőkemérleg
5. Az államháztartás viszonzatlan tőkeátutalásai: egyszeri transzferek,
tőkejavak, pl. adósságelengedés.
6. Egyéb szektorok viszonzatlan tőkeátutalásai Ilyenkor is van egy „nyil-

vánvaló” oldala a tranzakciónak; ez a másik. Ha elengedik az adóssá-
gunkat: tartozik a pénzügyi mérleg, a külföldiekkel szembeni tartozás
csökken (külföldiek belföldi eszközei csökkennek), és követel az 5. vagy
a 6. sor, attól függően, hogy kinek az adósságát engedik el.
1
Pl. Ha a devizaszámlámra euró érkezik, az tőkekiáramlás, hiszen a belföldiek (én)
külföldi eszközei (euróban denominált számlapénz) növekszenek.
5
7. Nem termelt, nem pénzügyi eszközök: szabadalom, szerzői jogok, ter-
mészeti erőforrások, föld.
III. Pénzügyi mérleg

8. Közvetlentőke-befektetések: 10 százalék feletti részesedés (illetve ú-
jabban szavazati jog, „befolyás”), részvényvásárlás. Ha egy külföldi
vállalat úgy szerez részesedést egy magyar vállalatban, hogy a vállalat
irányı́tása fölött befolyást is szerez vele, akkor ez a sor K (+).
9. Portfólióbefektetések: pénzügyi aktı́vák megvásárlása, de úgy, hogy az

nem nyújt befolyásolási (irányı́tási) jogot.
10. Pénzügyi derivatı́vák és munkavállalói részvényopciók
11. Egyéb befektetések
• Nyújtott hitelek: T (≠), mert a követelések növekedését jelenti, (v.ö.

exportálunk, de majd később fizetnek).
• Kapott hitelek: K (+), mert a tartozások növekedését jelenti. V.ö.

folyósı́tják nekünk a hitelt (az eszközeink nőnek (T(≠)), de többel tar-
tozunk (tehát K (+)).
• Beáramló deviza: T (≠), mert ez is a követelések növekedését jelenti

(illetve a belföldiek külföldi eszközei növekednek).
• Beáramló hazai valuta: T (≠), mert a külföldiekkel szembeni tar-

tozásunk csökken (illetve a külföldiek belföldi eszközei csökkennek).
IV. Tévedések és kihagyások egyenlege

(NEO: net errors and omissions)
6
V. Teljes fizetési mérleg
VI. Nemzetközi tartalékok változása

• Nemzetközi tartalék: rövid lejáratú likvid eszközök, amelyeket a kormányzat
– azon belül általában a központi bank – birtokol.
• A devizatartalék változása: növekedés: T(≠), csökkenés: K(+). Ez

furcsán hangzik, de a többi tétel könyvelésének módjából ez következik.
• Pl. Tegyük fel, hogy a CA ≠ KA ≠ FA > 0 a nemzetközi tartalékok

változása nélkül. Ez azt jelenti, hogy a teljes fizetési mérleg > 0 =∆
a nemzetközi tartalékok változása < 0. De nettó többet „exportáltunk”,
mint amennyi tőkebeáramlás történt a nemzetközi tartalékok változását
nem nézve, tehát a nemzetközi tartalékoknak is nőnie kellett.
Vegyük azt az egyszerű példát, hogy pusztán egyetlen egy export tranz-
akció volt, más magántranzakció nem történt =∆ export értéke>
magán devizabeáramlás =∆ teljes fiz. mérleg> 0 =∆ nemzetközi
tartalékok változása sor egyenlege < 0 =∆ a nemzetközi tartalék
növekedett, mert ha a magánszereplőkhöz nem érkezett annyi deviza,
amennyi az export volt, akkor a jegybankhoz kellett, hogy érkezzen.
• Elvileg a pénzügyi mérleg része, de a fontossága miatt ki szokták emel-

ni.
• Gyakran ezt – illetve a (≠1)-szeresét, azaz a teljes fizetési mérleget –

értik „a” fizetési mérleg alatt.
5. A nemzetközi fizetési mérleg séma

Ld. a 2. táblázatot.
7
2. táblázat. A nemzetközi fizetési mérleg szerkezete
Követel (+) Tartozik (≠)

I. Folyó fizetési mérleg (1 + 2 + 3 + 4) (CA)
1. Áruk
export import
2. Szolgáltatások
3. Elsődleges tényezőjövedelmek
beár. jöv. kiár. jöv.
4. Viszonzatlan folyó átutalások
II. Tőkemérleg (5 + 6 + 7) (KA)
5. Államháztartás viszonzatlan tőkeátutalásai kapott tr. nyújtott tr.
6. Egyéb szektorok viszonzatlan tőkeátutalásai

7. Nem termelt, nem pénzügyi eszközök forgalma k. b. eszk. nőnek k. b. eszk csökk.
III. Pénzügyi mérleg (8 + 9 + 10 + 11) (FA)

8. Közvetlentőke-befektetések (FDI)
k. b. eszk. nőnek k. b. eszk. csökk.
9. Portfólióbefektetések
10. Pénzügyi deriv. és munk. részvényopc.
b. k. eszk. csökk. b. k. eszk. növ.
11. Egyéb befektetések
IV. Tévedések és kihagyások egyenlege
V. Teljes fizetési mérleg (I + II + III + IV) (BP)
VI. Nemzetközi tartalékok változása
6. Egyenlegek
Nem világos, mit jelent „a” fizetési mérleg egyenlege, hiszen a teljes egyenleg
definı́ció szerint nulla. Milyen egyenlegeket érdemes számolni, és mit jelen-
tenek ezek?
Megjegyzés: Igaz, a kettős könyvelés logikáját nem mindenki érti. Például:
„Nagyobb probléma, hogy bár a reálgazdasági megközelı́tés (a

folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összege) pluszt mutat, a
pénzügyi mérleg az elmúlt négy negyedévben mı́nuszban volt.”
A félrevezető az ebben, hogy a ha a „reálgazdasági megközelı́tés pluszt mu-
8
tat”, a pénzügyi mérleg csak „mı́nuszban” lehet, hiszen a két mérleg összege
definı́ció szerint nulla. A „bár”-nak tehát nincs értelme. Nem örülhetünk a
folyó fizetési mérleg többletének úgy, hogy közben búslakodunk a pénzügyi
és tőkemérleg hiányán, mert a kettő ugyanaz.
6.1. A fizetési mérlegből kiszámolható szokásos egyen-

legek
• Külkereskedelmi mérleg: az áru- és szolgáltatás export és import kü-
lönbsége N X = X ≠ M .
• Folyó fizetési mérleg egyenlege: CA = N X + N Y + N CT , ahol
N Y : a külföldről megszerzett tényezőjövedelmek egyenlege (a 3. sor

egyenlege),
N CT : viszonzatlan folyó átutalások egyenlege (net current transfers,

4. sor egyenlege).
• Teljes fizetési mérleg =≠nemzetközi tartalékok változása. Fix árfolyam

esetén – ahogy majd látjuk – ennek nagy jelentősége van.
Megjegyzés: Ez utóbbi összefüggés mutatja, hogy „a” fizetési mérlegről

beszélni miért eléggé merkantilista (ld. az előző előadást) dolog.
7. A GDP azonosság és fizetési mérlegből számolható

egyenlegek
Induljunk ki a GDP-azonosságból:
GDP = C + I + G + N
¸ ˚˙X˝
külker. mérleg
9
Ehhez hozzáadva a 2. táblázat 3. sorának egyenlegét, kapjuk a bruttó nem-
zeti jövedelmet:
GN I = C + I + G + N
¸
+ N Y˝
X ˚˙ = GDP + N Y
külker.+els. jöv. egy.
A 2. táblázat 4. sorát hozzáadva pedig a bruttó rendelkezésre álló nemzeti

jövedelemhez jutunk:
GN DI = C + I + G + N
¸
X + N˚˙
Y + N CT˝ = GN I + N CT
CA
GN DI = C + I + G + CA
Ez azt is jelenti, hogy a belső felhasználás (C + I + G) és a folyó fizetési

mérleg egyenlegének (CA) összege a GNDI-jal egyezik meg, s ezért:
GN DI ≠ C ≠ G = I + CA
S ı́gy a folyó fizetési mérleg egyenlege nem csak akkor lehet nulla, ha a belföldi
megtakarı́tás megegyezik a belföldi beruházással:
S = I + CA
Nettó külföldi befektetések vagy külfölddel szembeni finanszı́rozási képesség

(net foreign investments):
N F I © CA + KA
AZ NFI előjele:
• Ha N F I > 0, akkor a belföldiek a külföldiekkel szemben követeléseket

halmoznak fel.
• Ha N F I < 0, akkor a belföldiek a külföldiekkel szemben tartozásokat

halmoznak fel.
10
8. Kérdések
1. A 3.1. részben találhatóhoz hasonlóan gondoljuk végig a következőket:
a) Tegyük fel, hogy egy magyar vállalat autót ad el külföldön. Az

autó árát vagy arra költjük, hogy (1) vásároljunk a külföldiektől,
vagy (2) növekszik a külföldi eszközeink értéke, vagy (3) csökken
a külföldiek magyar eszközeinek értéke.
b) Tegyük fel, hogy egy külföldi vállalt úgy dönt, hogy Magyar-
országon ruház be. A beruházással együtt vagy tőkének kell kiá-
ramlania, vagy csökken a folyó fizetési mérleg egyenlege.
2. A 7. részben található azonosságokat felhasználva magyarázza meg az

alábbiakat:
a) Ha egy országban fellendülnek a beruházások, de a nemzeti megta-

karı́tás nem változik, akkor csökken a folyó fizetési mérleg egyen-
lege.
b) Ha egy ország fogyasztói változatlan jövedelem mellett vissza-

fogják a fogyasztásukat (takarékosabbak lesznek), akkor növekszik
a folyó fizetési mérleg egyenlege.
c) Ha növekszik a költségvetési deficit, miközben a GDP és a be-

ruházás nem változik, akkor csökken a folyó fizetési mérleg egyen-
lege.
11
A devizapiac
Czeglédi Pál
2023. tavasz
1. Bevezetés
Ha több ország van, és ezért több nemzeti valuta is van, elég természetesnek
tűnik, hogy az emberek majd át akarják váltani egyik pénzt a másikra végső
soron azért, hogy vásárolhassanak azokból a javakból, amelyet csak az egyik
vagy a másik pénzért lehet elcserélni.
Természetes tehát, hogy egy-egy ország pénzének is van piaca. Ez a deviza-

piac, ennek az alapfogalmaival foglalkozik ez az előadás.
2. Devizapiaci alapfogalmak
Devizapiac
A kereskedelmi bankok világméretű hálózata, a legnagyobb piac a világon.
Talán közelebb áll bárminél a tökéletes verseny modelljéhez (sok eladó és
vevő (igaz vannak nagyon nagy szereplők is: nagybankok, központi bankok),
homogén jószág, tök. informáltság, szabad ki- és belépés).
1
A devizapiac szereplői
• végső felhasználók (vállalatok, fogyasztók)
• kereskedelmi bankok
• brókerek
• központi bankok
Megjegyzés: Számlapénzzel kereskednek, nem bankjegyekkel, a forgalom tril-

lió dollár nagyságrend. A napi devizapiaci forgalom a világ éves GDP-jével
összevethető nagyságrend.
Deviza- és valutaárfolyam

A devizáknak van piaca =∆ devizának van „ára” is: az egyik ország
valutájának ára a másik ország valutájának egységében kifejezve a devi-
zaárfolyam.
Árfolyamjegyzés
Direkt jegyzés
• A deviza ára belföldi valutában,
• belföldi valuta/külföldi valuta,
• pl. 383 Ft/e, vagy 1 EUR = 383 HUF
Indirekt jegyzés
• A belföldi valuta ára a kérdéses devizában kifejezve,
• külföldi valuta/belföldi valuta,
• pl. 0,0026 e/Ft, vagy 1 HUF = 0,0026 EUR
Továbbiakban a direkt jegyzést használjuk.
2
Árfolyamjegyzésre példa itt, itt, vagy itt.
Az árfolyam változása
• A direkt módon jegyzett árfolyam növekedése: a hazai valuta leértéke-
lődése, „gyengülése”.
Pl. 383 Ft/e-ról 401 Ft/e-ra növekszik: „a Ft gyengül az euróval

szemben”.
• A direkt módon jegyzett árfolyam csökkenése: a hazai valuta felértéke-

lődése, „erősödése”.
Pl. 383 Ft/e-ról 354 Ft/e-ra csökken: „a Ft erősödik az euróval szem-

ben”.
3. Azonnali, határidős és keresztárfolyam
3.1. Spot, forward, kereszt

• Azonnali (spot) árfolyam: Azonnali (két munkanpon belüli) teljesı́tés.
• Határidős (forward) árfolyam: Most kötünk szerződést és rögzı́tjük az

árfolyamot, de a teljesı́tés később lesz.
• Keresztárfolyam: Két másik árfolyamból számolunk egy harmadikat

valamilyen közvetı́tő deviza segı́tségével:
380Ft/e, 25CZK/e =∆
380 Ft/e
Ft/CZK keresztárfolyam = = 15, 2 Ft/CZK.
25 CZK/e
3.2. Forward árfolyam és kockázatkezelés

A forward ügylet célja a kockázatkezelés. Pl.: Alkatrészeket rendelünk Auszt-
riából és 3 hónap múlva kell fizetni 5000e-t. Nem tudjuk, hogy mennyi lesz
az árfolyam akkor, csak azt, hogy most 383.
3
• Ha marad 383 Ft/e =∆ 1915 e Ft-ot kell majd fizetnünk.
• Ha 400 Ft/e lesz =∆ 2000 e Ft-ot kell majd fizetnünk.
• Ha leesik – mondjuk – 360 Ft/e-ra =∆ 1800 e Ft-ot kell majd fi-

zetnünk.
=∆ Értelmes dolognak látszik most megvásárolni az eurót azzal, hogy

majd 3 hónap múlva kapjuk meg. A kulcs az, hogy a jövőbeli árat most
rögzı́tjük. Pl., ha 390 Ft a határidős ár, akkor előre tudjuk, hogy 1950 ezret
kell majd fizetnünk. Ha tehát mégis 383 lesz az árfolyam, akkor vesztünk va-
lamennyit, de legalább elkerüljük a kockázatot. S mivel az emberek általában
kockázatkerülők, ez meg is érheti nekik.
De akkor miért éri meg az ügylet másik oldalán állóknak, akik tipikusan
szintén kockázatkerülők? Azért mert az eladó és a vevő másképp ı́télik meg
a várható kimeneteket.
4. Arbitrázs
Az arbitrázs az árkülönbségekből adódó kockázatmentes profitlehetőség ki-
használása. Azért emeljük ki, mert az arbitrázs hiányára épülő érvelés sok-
szor visszatér a nemzetközi pénzügyek területén, s nélküle nemigen lehet
megérteni az árfolyamelméletek közül egyet sem.
Példa
Tegyük fel, hogy az árfolyam Londonban: 1,01e/$, New Yorkban: 0,99e/$
=∆ kockázat nélküli profitszerzésre van lehetőség. Miért?
Induljunk ki abból, hogy van egy dollárunk!
• Londonban vásárolhatunk rajta 1,01e-t,
• amit New Yorkban eladhatunk 1, 01/0, 99 = 1, 02 $-ért.
Vagy, induljunk ki abból, hogy van egy eurónk!
4
• New Yorkban vásárolhatunk rajta 1/0, 99 = 1, 01$-t,
• amit Londonban eladhatunk 1, 01 · 0, 99 = 1, 02 e-ért.
=∆ 2 % profit kockázat nélkül, ami mindenkit arra ösztönöz, hogy ezt

csinálja.
=∆ Londonban nő az euró kereslete (a dollár kı́nálata), New Yorkban nő

az euró kı́nálata (a dollár kereslete)
=∆ Londonban gyengül a dollár, New Yorkban erősödik.
4.1. Arbitrázs és keresztárfolyam

Az arbitrázsmechanizmus azt is garantálja, hogy a keresztárfolyam és a valós
árfolyam nem térhet el egymástól.
Példa
Legyenek az árfolyamok a következők:
• 380 Ft/e,
• 25 CZK/e,
• 14 Ft/CZK.
=∆ Arbitrázsra van lehetőség mindaddig, amı́g a keresztárfolyam nem

egyezik a valós árfolyammal.
Hogy megértsük, hogy miért, tegyük fel, hogy van 100 forintunk!
• Átválthatjuk 100/14 = 7, 14 CZK-ra,
• amit átválthatunk 7, 14/25 = 0, 286e-ra,
• amit visszaválthatunk 0, 2866 ◊ 380 = 108, 6 Ft-ra
=∆
5
• A CZK kereslete és a Ft kı́nálata növekszik =∆ a CZK Ft-ban kife-
jezett ára növekszik.
• A CZK kı́nálata és az euró kereslete növekszik =∆ az euró CZK-ban

kifejezett ára növekszik.
• Az euró kı́nálata és a forint kereslete növekszik =∆ az euró forintban

kifejezett ára csökken.
Ugyanaz az érvelés euróból vagy cseh koronából kiindulva is elmesélhető:

Tegyük fel, hogy van egy eurónk!
1 e =∆ 380 Ft =∆ 27,14 CZK =∆ 1,086 e.
Tegyük fel, hogy van, 100 cseh koronánk!
100 CZK =∆ 4e =∆ 1520 Ft =∆ 108,6 CZK
Következtetés:
Mindegy, hogy hol kezdjük a sort, lényeg, hogy ugyanabból a valutából

ugyanoda visszaérkezve nyerünk, és valamikor a sorban cseh koronát vásárol-
junk forintért, mert a piacon a cseh koronát alulértékelik a keresztárfolyamhoz
képest1 . Mindaddig nyerünk, amı́g nem igaz, hogy
Ft/e árfolyam
= Ft/CZK árfolyam
CZK/e árfolyam
5. Egyéb devizapiaci tranzakciók
5.1. Devizaswap
Az azonnali és a határidős ügylet összekapcsolása, csereügylet: azonnali el-
adás és határidős visszavásárlás (vagy fordı́tva).
1
A keresztárfolyamból számolva az árfolyam 380/25=15,2 Ft/CZK > 14 Ft/CZK. Ha
a reláció fordı́tva lenne – pl. a Ft/CZK árfolyam 16 lenne 14 helyett –, akkor a fenti sorban
Ft-ot kellene vásárolni cseh koronáért.
6
5.2. Devizaopció
Az adott árfolyamon a devizaopció tulajdonosának joga van eladni/vásárolni
devizát meghatározott jövőbeli időpontban (vagy időpontig).
5.3. Futures
A forwardhoz hasonló, ez is határidős ügylet, de sztenderdizált a lejárat, az
összeg, stb.
6. Az árfolyam jelentősége
Az árfolyam rövid távon meghatározza a külföldi és a belföldi javak árárányát.
Pl.: német BMW 50.000 e, magyar Suzuki: 5.000.000 Ft.
• ha az árfolyam 350Ft/e =∆ BMW=17.500.000 Ft © 3,5 Suzuki
• ha az árfolyam 400 Ft/e =∆ BMW=20.000.000 Ft © 4 Suzuki
=∆ Jobban megéri importálni, ha erősebb a forint, mert 1 BMW-ért keve-

sebb Suzukiról kell lemondani.
7. Az árfolyammeghatározódás egy egyszerű

modellje
A hazai devizapiacot meg lehet közelı́teni a folyó fizetési mérleg alapján:
• Devizabeáramlást generáló tételek =∆ kı́nálat. Pl. export: valamit

eladunk a külföldieknek, de a költségeink hazai valutában merülnek fel,
ezért a exportból származó devizát el szeretnénk adni forintért.
• Devizakiáramlást generáló tételek =∆ kereslet. Pl. import: ahhoz,

hogy külföldi javakat tudjunk vásárolni, először devizát kell vásárolnunk
7
(vagy annak, akinek forintot adtunk a külföldi jószágért devizát kell
vásárolnia)
Az előbbiekből az következik, hogy ha az árfolyam gyengül, akkor
• növekszik az export, ezért növekszik a deviza kı́nált mennyisége.
• csökken az import, ezért csökken a deviza keresett mennyisége.
=∆ Levezethető a deviza keresleti és kı́nálati görbéje, s létezik egy egyensúlyi

árfolyam.
7.1. Devizakı́nálat
• A devizakı́nálatot az exportkı́nálatból, illetve a külföldiek belföldi javak
iránti keresletéből lehet levezetni.
• Az exportbevétel a devizakı́nálat, mert az exportőr devizát kap, de

forintra van szüksége a költségei fedezéséhez.
• A 1. táblázatban feltételezzük hogy egy jószág belföldi ára 50.000 Ft.
• Az adott belföldi ár mellett az árfolyam növekedése csökkenti a külföldi

árat, ami növeli a külföldi keresett mennyiséget.
A devizakı́nálat e két utóbbi szorzata:
devizabevétel = a deviza kı́nált mennyisége =

= (a jószág külföldi ára) ◊ (a jószág külföldi keresett mennyisége)
A fenti levezetésből az következik, hogy deviza kı́nált mennyisége növekszik,

ha a valutánk gyengül – feltéve, hogy a hazai jószág iránti külföldi kereslet
eléggé rugalmas:
Ha az árfolyam (E) növekszik
=∆ a külföldi ár, P ú = P/E, csökken (mert P , a belföldi ár, adott)
=∆ a jószág külföldön keresett mennyisége, Dú (P ú ), növekszik
8
=∆ a kettő szorzata, P ú ◊ Dú (P ú ), növekszik, ha D(P ú ) eléggé gyorsan
növekszik a P ú csökkenésével, vagyis elég rugalmas.
Rövidebben:
Eø =∆ P ú = P/E ¿ =∆ Dú (P ú )ø =∆ P ú ◊ Dú (P ú )ø, ha D(P ú ) eléggé

gyorsan növekszik.
1. táblázat. A devizakı́nálat levezetése
a deviza
belf. ár. árfolyam külf. ár ker. menny. kı́nált mennyisége
(Ft) (Ft/e) (e) (ezer e)
50.000 200 250 1000 250
50.000 250 200 1300 260
50.000 300 166,67 1600 266,67
50.000 350 142,86 2000 288,71
A 1. táblázat első sora ı́gy jön ki, például: Adott, hogy P = 50.000 Ft és
E = 200 Ft/e. Ebből a külföldi ár: P ú = 50000/200 = 250. Az szintén
adott, hogy Dú (250) = 1000, ezért a deviza kı́nált mennyisége: Se (200) =
250 · 1000 = 250.000 e
A devizakı́nálat levezetése képlettel (csak az elszántaknak szóló,

kiegészı́tő anyag)
Legyen
• P ú a jószág külföldi ára;
• P a jószág belföldi ára;
• E az árfolyam;
• Dú (P ú ) a jószág külföldi keresleti függvénye.
9
P ú
QSe = Se (E) = P ú Dú (P ú ) = D (P/E)
E
3 4
ˆSe (E) P P Õ P
= ≠ 2 Dú (P/E) + Dú (P/E) ≠ 2
Ê E E E
5 6
ˆSe (E) P P Õ
= ≠ 2 Dú (P/E) + Dú (P/E)
Ê E C
E D
ˆSe (E) P Dú (P/E)
Õ
P ú
= ≠ 2 D (P/E) 1 +
Ê E E Dú (P/E)
ˆSe (E) P
= ≠ 2 Dú (P/E) (1 ≠ |‘ú |)
Ê E
ˆSe (E)
> 0 ≈∆ |‘ú | > 1
Ê
7.2. Devizakereslet
• A devizakeresletet az importkeresletből, azaz a belföldiek külföldi javak
iránti keresletéből lehet levezetni.
• Az import devizában vett értéke a deviza keresett mennyisége.
• A 2. táblázatban feltesszük, hogy a külföldi ár adott és 10.000e.
• Az árfolyam növekedése növeli a belföldi árat, ami miatt csökken a

belföldi keresett mennyiség, s ezért az import értéke, hiszen a külföldi
ár adottság.
A deviza keresett mennyisége a kettő szorzata:
devizakereslet = importkiadás =
= (a jószág külföldi ára) ◊ (a jószág belföldön keresett mennyisége)
A fenti levezetésből az következik, hogy a deviza keresett mennyisége csökken,

ha a valutánk gyengül:
Ha az árfolyam növekszik
=∆ a belföldi ár, P = E · P ú , növekszik (mert P ú , a külföldi ár adott)
=∆ a jószág belföldön keresett mennyisége, D(P ), csökken
10
=∆ a megvásárolni tervezett deviza mennyisége, P ú ·D(P ) is csökken.
Rövidebben:
Eø =∆ P = E ◊ P ú ø =∆ D(P )¿ =∆ P ú ◊ D(P )¿.
2. táblázat. A devizakereslet levezetése
a deviza
külf. ár árfolyam belf. ár ker. menny. keresett menny.
(e) (Ft/e) (ezer Ft) (millió e)
10.000 200 2.000 1000 10
10.000 250 2.500 900 9
10.000 300 3.000 800 8
10.000 350 3.500 700 7
A 2. táblázat első sora ı́gy jön ki, például: Adott, hogy P ú = 10.000 e
és E = 200 Ft/e. Ebből a belföldi ár: P = 10.000 · 200 = 2.000.000. Az
szintén adott, hogy D(2.000.000) = 1000, ezért a deviza keresett mennyisége:
De (200) = 10.000 · 1000 = 10 millió e
A devizakereslet levezetése képlettel (csak az elszántaknak szóló,

kiegészı́tő anyag)
Legyen D(P ) az (import)jószág iránti kereslet annak hazai ára függvényében.
e = De (E) = P D(P ) = P D(EP )

ú ú ú
QD
ˆDe (E)
= P ú DÕ (EP ú )P ú = (P ú )2 DÕ (EP ú ) < 0
Ê
7.3. Devizapiaci egyensúly

Van tehát egy, az árfolyam függvényében felfelé hajló kı́nálati görbénk és egy
lefelé hajló keresleti görbénk
=∆ van egyensúlyi árfolyam: az az E ú árfolyam, amelynél:
De (E ú ) = Se (E ú ) = Qúe .
11
Lásd a 1. ábrát.
1. ábra. Devizapiaci egyensúly
Se
Eú
De
Qe
0 Qúe
8. Kérdések
1. Három ország, A, B és C devizájával kereskednek a devizapiacon. Az
árfolyamok: E A/B , E B/C és E A/C . Mutassa meg, hogy bármelyik va-
lutából indulunk is ki, kockázatmentesen tudunk
A B A B
E A/C E A/B · E B/C
≠ 1 · 100 vagy ≠ 1 · 100
E A/B · E B/C E A/C
százalékos hozamot szerezni! Vagyis, e hozam akkor pozitı́v, ha a ke-

resztárfolyam és a piaci árfolyam nem egyezik meg:
E A/C E A/C
A/B
>E B/C
vagy A/B < E B/C
E E
2. A 7.3. részben szereplő modellben a kereslet vagy a kı́nálat visszaesése

a deviza egyensúlyi (keresett és kı́nált) mennyiségének visszaesésével
jár. Ehhez kapcsolódóan érdemes elgondolkozni a következőkön:
a) Minek a hatására csökkenhet le a devizakereslet?
b) Minek a hatására csökkenhet le a devizakı́nálat?
12
c) Hogyan csökkenhet egyáltalán a deviza egyensúlyi mennyisége (feltéve,
hogy senki sem dobja a tűzre a devizát)?
3. Az exportjószágunk – amelynek az ára P = 1 – iránti külföldi kereslet

egyenlete: Dú (P ú ) = 100(P ú )≠– , ahol – > 0. Mutassa meg, hogy a
devizakı́nálati függvény (Se (E)), felfelé hajlik, ha – > 1!
13

Nkozi2023 01 Bevezetes-1

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Nkozi2023 01 Bevezetes-1

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Bevezetés: Mi az a nemzetközi

1. Néhány megjegyzés a követelményekről

• Követni kell az órát, a könyvet most nem követjük annyira szorosan,

=∆ nem lehet bemagolni;

=∆ előadásra érdemes járni, szemináriumra meg kell.

A könyvet is olvasni kell, de „értően”: egy fejezeten belül sem kell

2. Miért kell nemzetközi közgazdaságtant ta-

Makroökonómiából csak a zárt gazdaságról volt szó: mintha egy ország

Saját gazdaságuk méretéhez képest legtöbbet azok az országok kereskednek,

=∆ Ha a valós folyamatokat akarjuk megérteni, akkor nyitott gazdaságot

(i) Az országok kereskednek egymással. Az egyik országban elők java-

(ii) Az országok között áramolhatnak a termelési tényezők is. Vagyis ára-

Ha ezt az állı́tást kvantitatı́v módon szeretnénk alátámasztani, akkor általában

Az különösen jól látszik, hogy Magyarországnak nagyon fontos a külkereske-

A kereskedelem elemzéséhez mikroökonómiai eszközöket kell majd bevetnünk.

3. A nemzetközi közgazdaságtan fő kérdései

• Miért kereskednek egymással az országok?

• Milyen hatása van a nemzetközi kereskedelemnek a nemzetek jólétére?

• Milyen hatása van a nemzetközi kereskedelem kormányok általi korláto-

• Miért korlátozzák a kormányok a nemzetközi kereskedelmet?

A kérdések másik része makroökonómiai, mert a pénzt, illetve a pénzügyi

ahol NX a – tág értelemben vett – külkereskedelem (nettó export). A nyi-

• Az árfolyammal kapcsolatos kérdések: Mi határozza meg az árfolyamot?

• Milyen hatása van a fiskális és monetáris politika lépéseknek az ár-

A külkereskedelemmel foglalkozó első részében a kurzusnak, normatı́v kérdéseket

Mi sem lehet azonban képtelenebb, mint a kereskedelmi mérlegről

4. Ismétlés: a termelési lehetőségek határa görbe

Technológia: csak munkát használunk fel, és a krumplishal egységét egy

ahol LK és LH a krumplishal és a hagymásbab termelésében felhasznált mun-

A 1. ábrán látható termelési lehetőségek határa görbe azért speciális, mert a

Például, tegyük fel, hogy a hagymásbab termelése függvénye a következő:

QK + Q2H /25 = 100,

A transzformációs határráta ezért nem állandó:

MRT(QK , QH ) = 2QH /25.

Minél nagyobb a hagymásbab-termelés, annál nagyobb a transzformációs

Ha mindkét jószág termelésében csökken a határtermék, akkor is növekszik

2. A GDP azonosság szerint: Y = C + I + G + X ≠ M , vagyis az import

3. A transzformációs határráta leı́rható a határtermékek hányadosként is.

4. Tegyük fel, hogy az X jószág és az Y jószág termelési függvényei a

és az összes rendelkezésre álló munka mennyisége 100.

a) Mutassa meg, hogy a transzformációs határráta a következő formában

b) A termelési lehetőségek határa néhány pontjában számolja ki a

Ezzel az előadással elkezdjük a „tiszta” kereskedeleméletet, ami elsősorban

(1) Miért van nemzetközi kereskedelem?

(2) Mi határozza meg a nemzetközi cserearányt (a javak egymáshoz képesti

(5) Hogyan érinti az ország jólétét a kereskedelem illetve annak korlátozása?

2. A nemzetközi kereskedelem klasszikus mo-

(4) A termelési tényezők szabadon – tranzakciós költség nélkül – áramol-

(6) A termelési tényezők az országok között nem áramolhatnak.

(7) A javak szabadon mozoghatnak az országok között.

(9) A termelési függvény állandó mérethozadékú.

Megjegyzés: A két utolsó feltevés miatt a termelési függvény lineáris, vagy-

3. Mi az oka a nemzetközi kereskedelemnek?

3.1. Az abszolút előnyök elve

• Az A országnak X jószág termelésében van abszolút előnye, mert 5 < 6.

• A B országnak Y jószág termelésében van abszolút előnye, mert 1 < 2

Specializáció: az A országban X-et, A B országban Y-t fognak termelni.

Miért? Mert mindkét ország jól jár a specializáció+kereskedelem kombi-

• A országban eggyel több X-et termelnek, és

• B országban eggyel kevesebb X-et termelnek,

vagyis az absz. előnyök alapján specializálódnak. Összességében ekkor több

2. táblázat. A termelés változása a specializáció hatására

Probléma: Egy országnak mindkét jószágban lehet abszolút előnye. Sőt,

3.2. A komparatı́v előnyök elve