Mikroökonómia konzultáció I.

Kálóczi Kristóf, Kiss László Marcell, Vida Tamás

2021.09.29.

Tartalomjegyzék

1. Elméleti összefoglaló 2
2. Feladatok 6

1
1. Elméleti összefoglaló

Az itt szerepl® fogalmak csupán végtelenül közel kerülhetnek az órán elhangzott és könyvben leírt fogalmak
pontosságához, de sosem érhetik el azt.

Rezervációs ár: A legnagyobb olyan ár, amiért egy fogyasztó hajlandó megvenni a terméket. A rezervációs
áron azonban a fogyasztó számára közömbös, hogy megveszi-e a terméket vagy sem.
Keresleti függvény - D(p) : Minden árhoz hozzárendeli azt a számot, amekkora azon az áron a termék iránti
kereslet. Speciálisan: ahányan megvennék a terméket az adott áron (vagyis ahány ember rezervációs ára nem
kisebb, mint az adott ár).
Kínálati függvény - S(p): Minden árhoz hozzárendeli az adott áron kínált jószágmennyiséget.
Egyensúlyi ár: Az az ár, ahol a kereslet megegyezik a kínálattal. Vagyis D(p∗ ) = S(p∗ ). Ennek magyarázata:
ˆ Ha az ár (p) nagyobb lenne ennél a p∗ árnál, akkor a piacon alacsonyabb lenne a kereslet a termék iránt, ezért
kevesebb jószág cserélne gazdát. A kínálat viszont ezen nagyobb, p ár esetén legalább akkora lenne mint a
p∗ árnál volt, tehát lenne néhány kínáló, aki a p árnál már nem tudná eladni a termékét, viszont hajlandó
lenne akár ennél kisebb áron is értékesíteni. Nekik megéri az árat csökkenteni, hogy keresletre találjanak, ez
biztosan nem egyensúly.
ˆ Fordítva, ha a p ár kisebb lenne a p∗ -nál, több terméket keresnének, mint ahányat kínálnak, néhányan nem
jutnának termékhez. Ekkor a p-nél nagyobb rezervációs árú fogyasztóknak megérné a p fölé licitálni, tehát ez
sem egyensúly.
ˆ Mindkét folyamat az egyensúlyi, p∗ ár felé tereli az árat, itt a kereslet megegyezik a kínálattal.

Piaci mechanizmusok:
a) Versenyz®i piac: A kínálati és keresleti oldalon sok, egymással versenyz® szerepl® áll. Žk a piaci árat adott,
küls® tényez®nek tekintik, vagyis árelfogadó magatartásúak.

b) Közönséges, bevételmaximalizáló monopólium: A kínálati oldalon egyetlen szerepl® áll. Mivel az egész ke-
resletet ® szolgálja ki, piaci er®vel rendelkezik: megszabhatja a termék egyenárát. A monopólium bevételét
maximalizálja, vagyis p · D(p) → max. Pl: Microsoft az PC-s operációs rendszerek piacán.

c) Tökéletes/els®fokú árdiszkrimináló monopólium: Olyan monopólium, amely ismeri minden fogyasztó rezer-
vációs árát és minden fogyasztónak külön, privát árajánlatot tehet. Így a fogyasztók ugyanazon termékért
más és más árat zetnek. Pl: bizonyos mértékben légitársaságok jegyárai, azonban az árdiszkrimináció itt
nem tökéletes.

Pareto-javítás: Egy jószágallokáció1 Pareto-javítása egy másik jószágallokációnak, ha valaki jobb helyzetbe
került úgy, hogy a többiek nem kerültek rosszabb helyzetbe.
Pareto-hatékonyság: Olyan jószágallokáció, amelynek nincs Pareto-javítása.
A Pareto-hatékonyság abszolút fogalom: el lehet dönteni egy jószágelosztásról, hogy Pareto-hatékony vagy sem.
Ezzel szemben a Pareto-javítás egy relatív fogalom, két jószágallokáció közötti viszonyra vonatkozik.
Fontos megjegyezni, hogy a Pareto-hatékonyság nem vezet el minket az abszolút jóhoz és igazságossághoz,
csupán az elosztás hatékonyságáról ad képet. Például a versenyz®i piac és a tökéletes árdiszkrimináció is Pareto-
hatékony állapothoz vezet, pedig a fogyasztói "jólét" szempontjából igen különböz®ek. Ahogy azt a kés®bbiekben
1 magyarul jószágelosztás, megmutatja, hogy kinek mennyi van az egyes jószágokból

2
látni fogjuk, ha állami beavatkozás történik egy versenyz®i piacon, általában nem jutunk Pareto-hatékony jó-
szágelosztáshoz.

Költségvetési halmaz: Elemei azon jószágkosarak, amelyeket a fogyasztó jövedelméb®l meg tud vásárolni.
Jelölje a fogyasztó jövedelmét m, az x jószág árát px , az y jószág árát py . Ekkor a költségvetési halmaz felírható
az alábbi módon:
m ≥ px · x + py · y

Költségvetési egyenes: Azon jószágkosarak alkotják, amelyeket a fogyasztó összes jövedelmét elköltve tud
megvásárolni. Vagyis
m = px · x + py · y

A költségvetési egyenes meredeksége 2 a fenti egyenletet átrendezve − ppxy .

Ez a jószágok közti trade-oot fejezi ki: x jószág 1 egységnyi többletfogyasztásához ppxy egység y jószágról kell
lemondania a fogyasztónak, ha a költségvetési egyenesen akar maradni.
A költségvetési egyenes felrajzolásakor nagy segítség, ha a tengelymetszetekre fókuszálunk. Ha csak x-et veszünk,
akkor pmx darabot tudunk venni maximálisan, ha csak y -t, akkor pmy -t.A tengelymetszetek tehát a ( pmx ; 0) és a
(0; pmy ) pontok. Ezek között tudunk a ppxy cserearánnyal mozogni.

1. ábra. A költségvetési egyenes általános alakja

Hogyan változik a költségvetési egyenes?

Jövedelem-változás hatására mindkét tengelymetszet változik: m0 0
a) és m
py -ra. A meredekség nem változik,
px
mivel az árarányban nem történt változás. Tehát összességében, ha n® a jövedelem, akkor párhuzamosan
kifelé, ha csökken a jövedelem, akkor párhuzamosan befelé tolódik a költségvetési egyenes.
2 az (x, y) koordináta-rendszerben

3
 2. ábra. A jövedelem-növekedés hatása

b) Az x termék árának megváltozása esetén az x-tengelymetszet és az árarány is megváltozik. Ha az x

termék ára p0x -re csökken, akkor az x-tengelymetszet kifelé tolódik, mivel pm > pm , vagyis a p0x áron több
0
x x
x jószágot tudunk maximálisan fogyasztani. Az y-tengelymetszet változatlan. A költségvetési egyenes pedig
0
kevésbé lesz meredek, mert ppxy < ppxy .

3. ábra. Az árváltozás hatása

4
c) Az y termék árának megváltozása esetén a helyzet hasonló, az x-tengelymetszet rögzített marad, az
y-tengelymetszet mozdul el, és viszi magával az áregyenest.

Állami beavatkozások
Az államnak szándékában állhat hatni az emberek fogyasztására, s ennek kézenfekv® eszköze a költségvetési
korlát megváltoztatása. Ezeket a transzformációkat a feljebb taglalt módszerek segítségével ábrázolhatjuk.

a) Termékek adóztatása esetén az árarányra tud hatni a szabályozás. A mennyiségi adó esetén minden
megvásárolt termék után t adót szed be az állam, ez gyakorlatilag a termék árát növeli t-vel. Az értékadó
a termék árát 1 + τ szorosára3 emeli. A mennyiségi támogatás a mennyiségi adó ellentéte, a fogyasztói ár
t-vel csökken.

b) Egyösszeg¶ adóztatás esetén a fogyasztók jövedelméb®l von el az állam, az árarányt nem befolyásolja.
c) Adagolás esetén a fogyasztó nem vehet többet egy rögzített x̄ (vagy ȳ) mennyiségnél, a költségvetési halmaz
egyenletei közé belép az x < x̄ vagy az (y < ȳ ) feltétel is.

d) Az adagolás és az adóztatás keveréke az az eset, mikor az állam x̄ mennyiség felett (vagy alatt) adóztat.
Ilyenkor a költségvetési egyenes megtörik, x̄ alatt az eredeti, x̄ felett a megváltozott árarány érvényesül.
Az alábbi példán az állam x̄ fogyasztás felett mennyiségi adót vetett ki az x jószágra, így a költségvetési
korlát meredekebb lett x̄ felett.

4. ábra. Megtör® költségvetési egyenes

e) Érdekes és negyedéves-gyanús eset még az élelmiszerjegy-program (Varian 30-31. oldal) is.

3 tau, görög bet¶

5
2. Feladatok

1. Feladat. Plinius4
Kitört a Vezúv, Pompeii lakosai menekülnek. Szerencséjükre a misenumi hadiotta az id®sebb Plinius vezetésével
a segítségükre siet, azonban nem rendelkezik elegend® hajóval ahhoz, hogy a város mind a 11000 lakosát ki tudja
menteni. Mivel Kr. e. 89-ben a Lex Plautia Papiria kiterjesztette a római polgárjogot - ezáltal a jogegyenl®séget
is - az egész itáliai félszigetre, így Plinius úgy dönt, hogy a legnagyobb rezervációs árral rendelkez® polgárokat
engedi fel a hajókra. Pompeii lakosainak a hajón való helyekre vonatkozó keresleti függvénye:

DL (pL ) = 6000 − 2 · pL

a) Hány polgár fér fel a hajókra, ha 500 sestertius a legkisebb rezervációs ár, amivel feljutna ember?
A mentési munkálatok sajnos nagyon költségesek, így Pliniusnak eszébe jut, hogy díjat kérjen a hajón utazni
kívánó emberekt®l (akiknek természetesen megígéri, hogy a zetett összeget a Szenátus kés®bb megtéríti).
b) Mekkora legyen ez a díj, ha Plinius bevételét szeretné maximalizálni, és hány polgárt enged fel a hajóra
ekkor?
A Plinius által felengedett pompeiiek fellszállnak a biztonságot nyújtó hadiottára, és t®lük az 1000, hajókon
szolgálatot teljesít® katona tudomást szerez a történésekr®l. A katonák megállapodnak a Plinius által a hajókra
fel nem engedett kétségbeesett lakosokkal, hogy titokban átadják a hajókon lév®, kizárólag számukra fenntartott
1000 katonai helyet. A katonák nagy része úgy gondolja, hogy szárazföldön is el tudnak menekülni a vulkánkitörés
el®l, és elegük van a szolgálatból, így hajón lév® helyeiket akár ingyen is hajlandóak átadni Pompeii szárazföldön
rekedt polgárainak - de természetesen jobban örülnek, ha helyeikért cserébe egy kis hálapénzt is kapnak a
kétségbeesett lakosoktól.
c) Hány lakos fog így összesen a hajókon utazni?
d) Pareto-javítás-e ez az állapot a b) részben kialakultakhoz képest, és Pareto-hatékony-e ez az állapot?

2. Feladat. Fesztivál
Peti, Pál és Petra koleszos szobatársak. Egyik közös vacsorájukon, nyár elején két kedvenc fesztiváljukról és
félretett pénzükr®l beszélgettek. Mindhárman úgy gondolják, hogy habár a fesztiválozás jó móka, egynél többre
nincs idejük egy nyár alatt. Peti vett egy Sziget-bérletet 53 ezerért, de több pénze nem maradt. A Volt fesztivál
neki 40 ezret érne meg. Pálnak Volt bérlete van, amit szüleit®l kapott. Ha nem ezt kapja szülinapjára, akkor
is vett volna, maximum 20 ezerért. Ž szerencsés volt, van még félretett 30 ezer forintja, viszont az idei Sziget
fesztivál nem érdekli. Petrának még egy bérlete sincs, pedig imád fesztiválozni. Az idei Szigetet 50 ezerre, a
Voltot 30 ezerre értékelte. Szerencsére van sok zsebpénze, 60 ezer forintja. A szobatársak tehát elkezdenek
üzletelni, és megpróbálják a bérlet-ügyletet csak hármuk közt elintézni (mert barátaik nincsenek, az internet
pedig megbízhatatlan).
a) Pareto-hatékony-e a javaik kezdeti elosztása? Ha nem, mutassunk javítást!
Egy fellép® lemondja a Sziget-fellépést, így a srácok Szigetre vonatkozó rezervációs árai csökkennek: Petinek
40, Petrának 45 ezret ér meg, hogy a Hajógyárin bulizhasson.
b) Mutassunk az el®z®t®l különböz® Pareto-javítást, mely Pareto-hatékony helyzethez vezet!
4 Köszönjük a feladatot Paulovics Péternek!

6
Miután sikerült cserélgetniük, Peti rájött, hogy a fesztiválbérletekkel való kereskedésben van fantázia. Belépett
egy facebookos Sziget-bérlet adásvételi csoportba. 60-an keresnek eladó bérletet, két-két ember venne 31 ezerért,
32 ezerért . . . 60 ezerért. Eladni még senki sem akart, így Peti lenne az egyetlen eladó. Peti h¶ségkártyájával
továbbra is vehet bérletet a Sziget oldalán 53 ezer forintért (erre a célra anyukájától korlátlan mennyiségben
kérhet kölcsön pénzt, azzal a feltétellel, hogy kamatmentesen visszazeti). Vett még 10 darabot, ezeket szeretné
árusítani.
c) Mekkora árat szabjon meg, hogy a lehet® legnagyobb bevételt érje el? Kik vesznek t®le? Pareto-hatékony-e
az így kialakult allokáció?
Sajnos miel®tt megvásárolta volna a tíz bérletet, kiderült, hogy az akciós bérletek fogyóban vannak, így Peti
csak kett®t tud 53 ezerért venni, a maradékot 58 ezerért kell.
d) Hány emelt árú bérletet vegyen, ha továbbra is csak ezen a platformon ad el, és zsebpénzét maximalizálni
akarja?

3. Feladat. Banán
Egy banánköztársaságban a banán tökéletes versenypiacán a banánra vonatkozó keresleti függvény D(p) =
800 − 2p, a termel®k kínálati függvénye S(p) = p − 100.

a) Mennyi az egyensúlyi ár? Mennyi a fogyasztói és a termel®i többlet?

A banánköztársaság kormánya nem szeretné, hogy a banántermel®k ennyire sokat kérjenek egy banánért, ezért
árplafont vezet be, p = 200-as árral.
b) Ki jár jól, illetve rosszul ezzel? Igazolja számításokkal!
A Banán Bank közgazdászai azt javasolják, hogy az árplafon helyett inkább t = 150 mennyiségi adót vessenek
ki a banánt termel®kre.
c) Mekkora lesz ekkor az egyensúlyi ár? Jobb megoldás ez, mint az árplafon?

4. Feladat. Csokis kalács

Dani két dolgot szeret mindennél jobban: csokis kalácsot enni és kocsikázni. Sajnos Dani nagymamája elköltözött,
így már csak a pékségben tud kalácsot venni, darabját 2 fabatkáért. A benzin literje 4 fabatkába kerül. Dani
minden vagyonát, 260 fabatkát erre a két dologra költi.
a) Rajzoljuk fel Dani fogyasztási lehet®ségeinek halmazát!
A budapesti szmog elérte a kritikus pontot, ezért az állam a benzin adóztatásával próbál javítani a helyzeten:
minden liter benzin után 30%-os értékadót kell zetni.
b) Milyen nagyságú mennyiségi adónak felel ez meg?

c) Rajzoljuk fel Dani új költségvetési korlátját!

Magyarország kedvencének egy szavazás során a csokis kalácsot választották, így a Parlament úgy határozott,
hogy minden állampolgár számára 12 fabatka érték¶ kalácsutalványt biztosít, amely csak erre a termékre hasz-
nálható fel.
d) Jobb vagy rosszabb helyzetbe került így Dani az eredeti, intézkedések el®tti helyzethez képest?

7
5. Feladat. A b®kez¶ állam
Venezuelában az emberek két dologra költik jövedelmüket(m): pitára (p) és rumra (r). A kormány a vá-
lasztásokhoz közeledve úgy dönt, megduplázza minden ember jövedelmét. Ennek hatására a rum ára azonnal
c-szeresére n®, a pita ára azonban hatóságilag rögzített, ezért nem változik.
Néhányan panaszkodnak a kormánynál, hogy rosszabb helyzetbe kerültek az intézkedéssel, mint amelyben eddig
voltak.

a) Mit mondhatunk c paraméter értékér®l?

A kormányt nagyon zavarja, hogy néhány ember elégedetlen.5 Ezért két módszeren gondolkozik, hogy mindenkit
elégedettebbé tegyen a kiinduló helyzethez képest: a b) kérdésben mennyiségi támogatással (t) ösztönzi a rum
fogyasztását; a c)-ben pedig italjegyeket(valamennyi rum fogyasztására feljogosító utalvány) ajándékoz minden
fogyasztónak.

b) Mennyi t minimális értéke (m, c és pr függvényében), ha a kormány eléri a célját?

c) Legalább mekkora italfogyasztásra feljogosító jegyet kell kibocsátania a kormánynak (m, c és pr függvé-
nyében), ha eléri a célját?

d) A két korrekciós intézkedés közül melyiknek örülnének jobban a fogyasztók?

5 Még a választások el®tt vagyunk.