A sejtek felépítése és működése

I. A SEJTEK SZERVETLEN ANYAGAI

Sejtek: élő szervezeteknek legkisebb felépítési és működési egységei, önállóan életjelenségeket mutatnak.
SEJTFELÉPÍTÉS – RENDSZEREZÉS
prokarióta eukarióta (valódi sejtmagvas)
(sejtmagnélküli) egysejtű többsejtű
baktériumok, minden életműködés • eltérő felépítésűek, közöttük működésmegosztás van
kékbaktériumok ellátására képes • hasonló alakú/működésűek → szövetbe rendeződnek → szervek
• hatékonyabb anyagcsere, sikeresebb alkalmazkodás
ELEMI ÖSSZETÉTEL
• biogén elemek: C (9,5%), H (63%), O (25,5%), N (1,4%) → élő szervezet tömegének 98%-a
- szénhidrátok - lipidek (zsír) - fehérjék (kera- - nukleinsavak
(glükóz) tin) (DNS, RNS)
Másodlagos biogén elemek
Kémiai elem neve Szerepe az élő szervezetekben
Foszfor (P) nukleinsavak, ATP fontos alkotóeleme; a csontok sejt közötti állománya
Kén (S) fehérjék, vitaminok alkotóeleme
Nátrium (Na)
sejtek közötti folyadéktér (pl. vérplazma) fontos ionja, az ingerületi jelenségek kiala-
Kálium (K)
kításában van szerepe
Klór (Cl)
Kalcium (Ca) fogak és a csontok sejt közötti állományának alkotója
izomösszehúzódás, véralvadás
Magnézium (Mg) növényekben a zöld színanyag, a klorofill alkotórésze
Vas (Fe) hemoglobin, biológiai katalizátor/enzim (sejtlégzés, fotoszintézis) alkotója

Nyomelemek
csekély mennyiségben fordulnak elő, de nélkülönözhetetlenek a normális életműködéshez
Kémiai elem neve Szerepe az élő szervezetekben
Kobalt (Co) B-vitamin alkotóeleme
Cink (Zn) nukleinsavak térszerkezetének alakítása, egyes enzimek alkotórésze
Jód (I) pajzsmirigyben képződő hormon, a tiroxin alkotóeleme
Fluor (F) fogzománc alkotóeleme
Króm (Cr) szénhidrátok anyagcseréjében fontos nyomelem
Réz (Cu) vérképzésben és a sejtlégzésben fontos, egyes enzimek alkotórésze
Mangán (Mn) csontok fejlődése, egyes enzimek alkotórésze
Szelén (Se) pajzsmirigy hormontermeléséhez alapvető, egyes enzimek alkotórésze
Molibdén (Mo) gátolja a fogszuvasodást, egyes enzimek alkotórésze
A VÍZ
• sejtek tömegének 2/3-a
• oldószer
• kiindulási anyaga a fotoszintézisnek
• terméke a sejtlégzésnek
• nagy fajhője → exoterm/endoterm átalakulások → Ø nagy hőmérséklet változás → hőmérséklet-kiegyenlítő
• hidrolízis, szét lehet vele vágni molekulákat

1
 A sejtek felépítése és működése
II. A SEJTEK SZERVES ANYAGAI
SZÉNHIDRÁTOK
monoszacharidok diszacharidok poliszacharidok
 − −−−−−−−−− (több 100)
pl.: glükóz, ribóz, pl.: répacukor, növényi állati
dezoxiribóz malátacukor, tej- tart. tápanyag keményítő glikogén
cukor vázanyag cellulóz kitin
vízben jól oldódó, édes ízű vegyületek vízben nem oldódnak
vagy raktározott tápanyagok vagy a test szilárdításában fontos anyagok
a növényi rostok kitakarítják a beleinket → egészséges bélperisztaltika

LIPIDEK
neutrális zsírok foszfolipidek v karotionidok szteroidok
Zsírok Olajok =foszfatidok i - színesek - szteránvázasak (gyűrűs)
telített telítetlen - kettős oldódá- a - fotoszintézis- - apoláris/kettős oldódású
Ø kettős k. van kettős k súak s hez - koleszterin
szilárd folyékony - biológiai z - karotin o biológiai membrán apoláris oldó-
állati növényi membránok o - xantofil szere
bőralja, belső magvak (dió, kialakításában k - likopin o sejthártya szilárdításáért felel
szervek fala, hő- oliva, napraforgó, fontos szerep o lerakódik az érfalon → érelme-
szigetelésmecha- tökm, esszenciális - lecitin – tojás- szesedés, érszűkület → szív- és
nikai védelem zsírsav -3,-6) sárgája érrendszeri betegségek
glicerin + zsírsavak (palmitin-, szte- - epesav (kettős oldódású)
arin- és olajsav) - ösztrogén, tesztoszteron
tartalék tápanyag - D-vitamin: napfény hatására, csontok
D, E, K, A vitaminok oldószere

FEHÉRJÉK (proteinek, proto=elsődleges)

- 20 különböző aminosavból (20 féle), makromolekulák
100

- pl.: tojásfehérje, hús- és izomfehérjék (aktin, miozin), hüvelyesek (borsó, bab, lencse, szója), tejtermékek (ka-
zein), búza, sikér (glutén → autoimmunbetegség: immunrendszer túl érzékeny, a saját bélbolyhait pusztítja)
- O2 szállítás – vérben: hemoglobin – izomban: mioglobin
fibrilláris (szerkezeti) globuláris
- vízben nem oldódnak - vízben jól oldódnak
- szálas, rostos szerkezetűek - gombolyagszerű molekulák
- szaru, gyapjú, keratin, selyem, csont, kollagén - enzimek (biokatalizátorok), antitestek
- denaturáció szétszedi (tej → aludttej + tejsavó → túró)
koaguláció: szétszedés után összecsomósodik egy nagy masszává
o magas hőmérséklet (rántotta) o erős rázás (tojáshab felverése) o áramütés
o tömény alkohol (sebfertőtlenítés) o erős savak és lúgok (roncsolás)
o sózás (hús besózása tartósít) o nehézfémek sói (ólom, higany → mérgezés)

NUKLEINSAVAK
- Rosalind Franklin → Wilkins, Crick, Watson → Nobel-díj
RNS (ribonukleinsav) DNS (dezoxiribonukleinsav)
adenin – guanin – citozin – uracil adenin – guanin – citozin - timin
- rövidebb életidejű - hosszú életidejű
- egy szálú (önmagával alkothat) - kettős spirál
- gén: a DNS egy szakasza, ami egy
fehérje tervrajzát kódolja
hossza: több milliárd molekula
- kevéssé reakcióképes
- tárolja és átadja a sejtek működésé-
hez szükséges információkat

2
 A sejtek felépítése és működése
IV. A SEJTES SZERVEZŐDÉS

BIOLÓGIAI MEMBRÁN: vékony, rugalmas hártya

• alapvázukat kettős rétegbe rendeződött foszfolipidek alkotják (vizes közegben: poláris-kifele, apoláris-befele)
• tartalmaznak fehérjéket: szabályozhatják az egyes anyagok átjutását/katalizálhatnak biokémiai folyamatokat
• enzimrendszereket alkotnak az egy-egy lépést katalizáló enzimek
SEJTHÁRTYA: a sejt külső határoló membránja
• fehérjéi – receptorfehérje (jelfogó): sejtanyagcserét befolyásoló kémiai anyagokat (pl.: hormonokat) köt meg
– márker (jelölő fehérje): szöveti sejtek összekapcsolása, saját- és idegen sejtek megkülönböztetése
– csatornafehérje
– sejtkapcsoló fehérje: összeköti egymással a szöveti sejteket
SEJTFAL: a növények, a gombák és a baktériumok sejtjeit szilárdító, legkülső réteg
• vizes oldatok számára szabadon átjárható → nem akadály az oldott anyagok felvételében és leadásában
• véd az ozmózisnyomástól, növényekben: cellulóz, gombákban: kitin a szilárdító összetevő
CITOSZOL: enzim fehérjék kolloid oldata
• sejtplazma alapállománya, ami kitölti a sejtalkotók közötti teret
• benne: sejtváz van, ami fehérjefonalakból és -csövekből áll, fehérjéi irányítják a sejten belüli mozgásokat
• enzimrendszerek kötődnek hozzájuk – enzimfutószalag (minden enzimnek más a feladata) apró lépésekben
• RIBOSZÓMA: fehérjegyár, fehérje- és RNS tartalmú sejtalkotók, a citoszolban található
ENDOPLAZMATIKUS RETIKULUM
• DER: durva felszínű, mert riboszómákat tartalmaz → export fehérjék készítése, csomagolása, veszélyes bontó
fehérjék gyártása
• SER: sima felszínű, lipideket raktároz, zsír anyagcsere
GOLGI-KÉSZÜLÉK: fehérjék összekapcsolását végző csomagolóüzem, itt alakul ki a fehérjék szerkezete
• 6-8 egymáshoz simuló, lapos membránzacskó + sok membrángolyócska
• LIZOSZÓMA: enzimeik lebontják az elöregedett/felesleges sejtalkotókat, a golgi-készülékről fűződnek le
• több lizoszóma összeolvadása → sejtnedvvel teli sejtüreg alakul ki, amiben sok a kristályzárvány
• apoptózis: programozott sejthalál
SEJTMAG
• kívül: sejtmaghártya (dupla membrán, pórusok törik át), belül: magplazma, benne: sejtmagvacska
• pórusokon: ki: RNS molekulák, be: fehérjék
• magplazma: 2-23 db DNS → KROMOSZÓMA: DNS molekula hiszton fehérjékre felcsavarodva
• irányítja a sejt anyagcsere-folyamatait és biztosítja az információk örölklődését
MITOKONDRIUM: sejterőmű, lebontó anyagcsere központja, (számuk egy sejtben: 1-több 1000)
• hosszúkás, két membránnal határolt sejtalkotó, belül: plazmaállomány, benne: sejtlégzés, ATP képződés
• DNS-t, RNS-t és riboszómákat is tartalmaz → önálló fehérjeszintézis, osztódás a sejten belül
ZÖLD SZÍNTEST (kloroplasztisz): csak növényi sejtekben, a fotoszintézis helye
• két membránnal határolt, benne: gránumok, amikben: Ef-t megkötő színanyagok (karotin, klorofil, xantofil)
• benne gyakoriak: keményítőzárványok
• DNS-t, RNS-t és riboszómákat is tartalmaz → önálló fehérjeszintézis, osztódás a sejten belül
CSILLÓK, OSTOROK: csillók: rövidek, sok van belőlük ostorok: hosszúak, kevés van belőlük
• felszínük: sejthártya, bennük: fehérjékből álló csövecskék, amik, ha elcsúsznak egymáson → mozgás
sejtmag átmérő sejtváz membránnal határolt sejtalkotók riboszómák DNS-állomány
prokarióta nincs 1 μm nincs nincsenek vannak 1 db, gyűrű alakú
eukarióta van 10-100 μm van vannak vannak több, fonál alakú
3
 A sejtek felépítése és működése
V. A SEJTEK ANYAGFORGALMA
TRANSZPORTFOLYAMATOK: a membránon keresztüli anyagleadás és -felvétel
• passzív transzport: nem kell ATP, mert csökken a koncentrációkülönbség a membrán két oldala között
a részecskék diffúzióval áramlanak a nagyobb felől a kisebb koncentrációjú hely felé
• aktív transzport: kell ATP, nő a koncentrációkülönbség
• diffúzióval átjut: kisméretű apoláris és gyengén poláris molekulák, a víz
nem jut át: ionok, nagyobb molekulájú poláris anyagok és a makromolekulák
- csak passzív lehet, irányát a koncentrációkülönbség határozza meg, a sejtek nem képesek szabályozni
• membránfehérjék közreműködésével: ionok, erősen poláris anyagok jutnak át, szabályozott folyamat (p./akt.)
ENDO- ÉS EXOCITÓZIS: bekebelezés és ürülés
• endocitózis: sejthártya fehérjéi megkötik → sejthártyán bemélyedés → sejtváz fehérjéi által membránhólyag
lefűződik → sejtplazmába jut → lizoszómával egyesül → emésztőenzimei lebontják
• exocitózis: emészthetetlen anyagok kiürítése a sejtből
OZMÓZIS: oldószer diffúziója féligáteresztő hártyán, csak egyes anyagokat enged át
• mindig: hígabb oldatból a sűrűbb oldatba áramlik át az oldószer → hogy csökkenjen a koncentrációkülönbség
• ozmózisnyomás: az oldatnak a hártyára gyakorolt hidrosztatikai nyomása
- minél töményebb az oldat → annál nagyobb lesz a folyadékoszlop → és az ozmózisnyomás is
• sejtek víztartalmának alakulása, növények vízfelvétele

VI. A LEBONTÓ FOLYAMATOK

BIOLÓGIAI OXIDÁICÓ (sejtlégzés), aerob
• szerves anyagok C atomjai → CO2, H2 tartalmuk NAD koenzimre kerül NADH2
• terminális oxidáció: enzimrendszer segítségével oxidálódnak, H2-jük + a levegő O2-je → H2O + sok ATP
• szőlőcukor biológiai oxidáicója: glikolízis: sejtplazmában, 3 C atomos piroszőlősavra bomlik
- ha aerob, a mitokondriumban folytatódik
- citromsavciklus: mitokondriumban, CO2 és hidrogénnel feltöltött szállítómolekula (NADH2) képződik
➢ NADH2-k oxidálódnak → 38 mól ATP
𝐶6 𝐻12 𝑂6 + 6 𝑂2 = 6 𝐶𝑂2 + 6 𝐻2 𝑂 + 38 𝑚𝑜𝑙 𝐴𝑇𝑃
➢ nem csak C6H12O6-ból, hanem zsírokból és fehérjékből származó C atomok is oxidálódnak
• a terminális oxidáció és a citromsavciklus párhuzamosan történik
ERJEDÉS: anaerob feltételek mellett szerves anyagok lebontásából energia
• tejsavas erjedés: gerincesek vázizomrostjaiban O2 hiányban, ha glikolízis után tejsav képződik → 2 mól ATP
- baktériumok, gombák is képesek így energiát nyerni (tejsavbaktériumok → savanyított élelmiszerek)
• alkoholos erjedés: élesztőgombákra jellemző, végtermékei: etilalkohol + CO2, 1 mól C6H12O6-ból 2 mól ATP
- szőlő → bor; gabonafélék → sör; élesztő a kelt tésztákhoz (CO2 teszi „könnyűvé”)
• a tejsavas- és az alkoholos erjedést katalizáló enzimek a cisztolban találhatók, így ott játszódik le a folyamat

VII. A FOTOSZINTÉZIS
• fényszakasz: Ef megkötése (karotin, klorofil, xantofil), Ek való átalakítása, ATP és NADPH2 képződése
• sötétszakasz: NAPH2 és ATP → CO2 megkötése és redukciója → C6H12O6 (+keményítő, cellulóz)
- szállítószövet háncsrészébe kerül → növény minden sejtjéhez eljut
• jelentősége: termelő szervezetek, Nap energiájának csak töredékét használják, általuk létrehozott szerves
anyagokkal táplálkozik minden heterotróf, ez a leghatékonyabb energianyeréshez
6 𝐶𝑂2 + 6 𝐻2 𝑂 = 𝐶6 𝐻12 𝑂6 + 6 𝑂2