14.

A prózai szöveg felépítése, szerkezeti egységei és főbb

szerkezettípusai
A szöveg olyan nyelvi összefüggő egység, mely a kommunikációs folyamat része. Egy „Ó!” felkiáltás és egy
négy kötetes regény is egy szöveg. Attól szöveg a szöveg, hogy egységes, a szövegösszetartó erő tartalmilag és
nyelvtanilag összekapcsolja. A tételben főleg az írásban rögzített prózai szövegekről lesz szó.
Szerkezeti egységei
A szöveg kisebb és nagyobb egységekből áll. Legkisebb egysége a mondatok, melyek mondattömböket
alkotnak. A mondattömbben lévő mondatok még jobban összefüggenek egymással. A mondattömböket
bekezdésekbe rendezzük.
Egy szöveg makroegységei a bevezetés-tárgyalás-bevezetés, mikroegységei pedig a mondat-mondattömb-
bekezdés.
Szerkezettípusai
1. Lineáris (láncszerű)
a) időrendre épülő– elbeszélő szövegekre jellemző
b) térbeli építkezés – leíró szövegekre jellemző
c) logikai menetre épülő – publicisztikai- ill., érvelő szövegekre jellemző, fontos az ok-okozati kapcsolat
2. Párhuzamosság 3. Ellentétezés
• pl.: megy a nyelvtan óra, közben kitekintünk • ha ugyanarról a kérdésről két ellentétes
arra, hogy mi történik a kormányinfón véleményt szeretnénk bemutatni
• pl: Jó vagy nem jó, hogy bezárják az
iskolákat?
4. Keretes szerkezet
• a szöveg elején leírtak valamit, majd a végén visszatérnek rá, ezáltal keretet adva a szövegnek
5. Mozaikszerű
• kezdetben nem kapcsolódnak össze az olvasó számára a mozaikok, majd a végén összeáll a kép
6. Képzettársításos – asszociatív
• szabad asszociációkra épül
• posztmodern regényekre jellemző

Befejezés: Bármelyik szerkezettípust is alkalmazzuk, a legfontosabb, hogy elérje kommunikációs célját és

logikusan felépített legyen.