Professional Documents
Culture Documents
Az esszéről
Az „esszé” kifejezés a francia essayer (= megkísérel, megpróbál, megvizsgál) szóból származik. Az es�-
szében általában valami mellett érvelünk. Az érvelés akkor jó, akkor hatásos, ha
●● érveink szilárdak, vagyis a tárgyra vonatkoznak és meggyőző bizonyítékokkal támasztjuk alá azokat;
●● Állítsuk ezeket sorrendbe. Döntsük el, hogy időrendben vagy tematikusan haladunk-e, vagy össze-
4. Az esszé stílusa
●● A jól megfogalmazott esszé értekező stílusú, betart bizonyos formai szabályokat, ismeretter-
jesztő.
●● Ne a tanárának írjon! Érveljen, mert ami az Ön számára magától értetődő, másnak nem az!
●● Fogalmazzon világosan, tömören, és a szöveg pontosan azt mondja, amit Ön mondani akar!
–– Ne általánosítson!
–– Ne túlozzon!
–– Ne moralizáljon!
–– Ne ismételjen!
Jó tanács: A beadás előtt mindig olvassa el még egyszer az esszét!
Olvassa el a feladat első mondatát, amelyet nevezzünk most a feladat főcímének! Ebből tudni fogja,
milyen korszakba, témakörbe tartozik a feladat, melyik korszakkal és területtel kell foglalkoznia, ha
ezt az esszét választja. Figyelem! A „főcím” túl általános is lehet, tehát folytassa a feladat elolvasásá-
val, értelmezésével munkáját!
A feladat szövege többnyire pontosan meghatározza, mit kell csinálnia. A feladat mindig a vizs-
gázónak szóló utasítással kezdődik: „Mutassa be!”, „Elemezze!”, „Ismertesse!”, „Hasonlítsa össze!”
Nem mindegy, hogy be kell mutatni valamit, vagy összehasonlítani valamivel! Különbség, ha utalni
kell valamire, vagy ha elemeznie kell azt!
Ha biztos akar lenni a dolgában, legjobb, ha kulcsszavaz: ceruzával vagy tollal húzza alá, vagy írja ki
a piszkozati lapra a feladat kulcsszavait, azokat a kifejezéseket, amelyek a legkonkrétabban mutatják
meg, hogyan és miről kell írnia az esszében! (A példaként szereplő feladatnál kulcsszó lehet a „mutas-
sa be” és a „tatárjárás utáni”.) Ha a feladat végén felszólítást talál arra, hogy „Használja a középiskolai
történelmi atlaszt!”, akkor biztosan használnia is kell. Ebben az esetben az egyik (vagy több) forrás
az atlaszban található, és arra Önnek hivatkoznia/utalnia is kell. Természetesen minden feladathoz
használhatja a történelmi atlaszt!
3. A források
Ezután a források következnek. Az érettségi dokumentumai forrásnak neveznek minden ismeretfor-
rást/mellékletet, amely vagy tartalmazza a szükséges információkat, vagy segít előhívni azokat az
ismereteket, amelyekkel a feladat sikeresen megoldható. Olvassa el a forrásszövegeket! Az idézet vé-
gén található forrásmegjelölés rendszerint további információkat tartalmaz a szövegről, eredetéről,
szerzőjéről, a korszakról. A források lehetnek:
●● szövegek
–– eredeti források (törvények, oklevelek, krónikák, emlékiratok, naplók stb.), amelyek származhat-
nak forrásgyűjteményekből, de főleg a használatban lévő tankönyvekből választják ki ezeket a
feladatkészítők;
–– történészi szövegek (főleg népszerű tudományos és ismeretterjesztő könyvekből – az utóbbi
időben kevés számban találkozunk ilyen szövegekkel);
–– tankönyvi szövegek (az utóbbi időszakban ilyen szövegeket nem találunk a források között, de
régebben előfordultak);
●● képek
A képi források és a térképek elemzésekor gyakran okoz gondot a sokszorosítás miatt bekövetkező
minőségromlás.
4. Esszétípusok
A feladat és a források megismerése után körvonalazódik, hogy miféle esszétípust kell írnia. Némi-
képp leegyszerűsítve három típus különíthető el markánsan:
c) Összehasonlító esszé
Két vagy több tényező összehasonlító bemutatását kell elvégeznie. Ilyenkor nem elég a „bemuta-
tom az egyiket, majd a másikat” módszer. Az alapos összehasonlításhoz szempontokra van szükség.
Ezeket lehet, hogy a feladatban megfogalmazzák, de lehet, hogy a vizsgázónak kell kitalálnia. Fenti
példánkat folytatva: ha Hunyadi János támadó és védekező harcait kell összehasonlítani, akkor fontos
szempont lehet a magyar és a török hadsereg szerkezetének, létszámának az összevetése, vagy a két
hatalom anyagi hátterének (pl. bevételeinek) az összehasonlítása. Szerepelhetnek földrajzi, topográ-
fiai nézőpontok is (pl. távolságok, terepviszonyok, geopolitikai adottságok).
A három esszétípus közül a kronologikus a legegyszerűbben megoldható, az összehasonlító a leg-
nehezebb. Az eddigi érettségikben az összehasonlító igen ritkán fordult elő (inkább csak emelt szin-
ten), míg a másik kettő kb. fele-fele arányban szerepelt.
Az esszé megírása
A feladat és a forrásszövegek elolvasásakor körvonalazódik a probléma, valószínűleg „beugranak”
azok a korszakkal kapcsolatos háttérismeretek, amelyek meg fogják könnyíteni a szöveg értelme-
zését. Most már hozzákezdhet az esszé megírásához! Célszerű a piszkozati lapon dolgoznia. Keresse
meg a kulcsszavakat a feladatban! Húzza alá vagy írja ki azokat!
Ezután gyűjtse össze és rendszerezze a témához tartozó lexikai anyagot! Az órán és a felkészülés
során szerzett ismeretei felidézése mellett támaszkodjon a történelmi atlaszra is (használatáról fen-
tebb írtunk). Gyűjtse össze az atlasz kronológiájában és a térképlapokon található információkat, írja
le azokat vázlatosan a piszkozati lapra! Hogy mi ezt hogyan csináltuk, arra vonatkozóan mintákat talál
a kötetben lévő rövid és hosszú esszék bemutatásakor.
Ha ezzel megvan (ez néhány percet jelent), próbálja meg eldönteni, hogy a feladat melyik esszé-
típusba tartozik: kronologikus, tematikus vagy összehasonlító-e.
Fontos lépés a forrásokból történő információgyűjtés. Ha a feladat kronologikus, próbálja meg
időrendbe tenni a forrásokat. Amennyiben tematikus, akkor a logikai sorrendet igyekezzen megállapí-
tani. Összehasonlító feladat esetében pedig válassza szét a forrásokat. Ceruza vagy toll segítségével
húzza alá a kulcsszavakat, a szöveg legfontosabb szavait, kifejezéseit! Ha nem akar „belefirkálni” a
feladatlapba, írja ki a piszkozati lapra azokat. Ez 5-8 percet igényel. Természetesen minden fontos
információt jegyezzen fel, ami eszébe jutott! Használja saját, felidézett ismereteit!
Most már hozzákezdhet az esszévázlat kidolgozásához! Fogalmazzon meg tételmondatokat,
alapvető állításokat! Ügyeljen arra, hogy műveleteket és a hozzájuk rendelhető tartalmi elemeket
egyaránt említsen! Műveleti elemek például: megadott szempontok alapján információk gyűjté-
se; egyszerű következtetések megfogalmazása történelmi események okairól, következményeiről.
Tartalmi elemek például: fogalmak, történelmi adatok (nevek, évszámok, helynevek). Szoros ös�-
szefüggés van a kettő között, hiszen a műveletek csak konkrét tartalmakon keresztül értelmezhetők
és értékelhetők. Egy művelethez a problémamegoldó (rövid) feladatok esetében egy-két tartalom
kapcsolódik, míg az elemző (hosszú) feladatokban több, kettő-három tartalmi elem is rendelődik.
A tartalmi válaszelemek általában két részből állnak: az egyik elem az idő- és térmeghatározás, az
általános és konkrét fogalomhasználat, a felsorolás (rögzítés, bemutatás), a másik a következtetés
(megállapítás).
Figyelem! A rövid esszé esetében ez a feltétel nem könnyen teljesíthető! A „bevezetés” itt lehet a
téma térben-időben való elhelyezése, a „befejezés” pedig egy zárómondat. Itt nincs hely az összeg-
zésre, kitekintésre.
Másolja át a piszkozatot a feladatlap megfelelő helyére! Amennyiben úgy érzi, hogy rögtön, vázlat
nélkül meg tudja írni az esszét, tegye azt. Javasoljuk, hogy a kulcsszavazást akkor is végezze el, mert
ez segít majd az ellenőrzésben.
Írásában a forrásokra (ez lehet az atlasz is) többféleképpen hivatkozhat. Utalhat a forrás szerzőjére
(pl. „ahogy azt Teleki Pál kifejti…” vagy „amint azt a 1844. évi II. tc. írja…”); megszámozhatja a forrá-
sokat, és a szám segítségével hivatkozhat rájuk (pl. „ahogy a 3. számú forrásban olvasható…”); végül,
talán az a legelegánsabb, ha konkrét hivatkozás nélkül utal a forrásra (pl. „Teleki Pál a londoni és a
washingtoni követek számára 1941 márciusában adott tájékoztatójában összefoglalta a semlegességi
politika indítékait.”). Ebben az esetben fontos, hogy az olvasó számára kiderüljön az összefüggés.
Ha hibát, hiányosságot talál, javítsa a szövegben! Mint fentebb javasoltuk: húzza át egyszer a javí-
tandó szót (mondatot), és írja fölé a jó megoldást. Ha ez hely hiányában nem megoldható, csillagozza
meg a helyet, ahová a beszúrást (a javítást) illesztené, és a szöveg alá a csillag kitétele után írja le a
beszúrandó kifejezést, mondatot. Ebben az esetben a margóra vagy a lap aljára is írhat. Természete-
sen több bejegyzést is tehet, több csillaggal jelezve azokat.
Az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvános-
ságra kell hozni. A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó az iskola képviselőjének jelenlétében,
az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti. Dolgozatáról másolatot készíthet,
és az értékelésre észrevételt tehet. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap
végéig adhatja le. Észrevételeit az e célra készített űrlapon fogalmazhatja meg. Kérésére az űrlapot
az iskola kinyomtatja.
Javasoljuk, hogy először ellenőrizze a kapott pontok összesítését, adja össze a részpontokat,
majd az összes pontszámát. (Mindenki tévedhet, szaktanára számos dolgozatot javított ki.)
Ahhoz, hogy tartalmi észrevételt is tehessen, részletesen tanulmányozza a javítási-értékelési út-
mutatót! Vesse össze megoldásait a javítási-értékelési útmutatóban szereplő ismeretelemekkel, ér-
tékelési szempontokkal! Észrevételeit, megjegyzéseit, javaslatait beszélje meg a dolgozatot javító