Az önszabályozó tanulás pszichológiája

1
 Követelmény
 Zárhelyi dolgozat
 Teszt formájában
 Az e-learning felületen
 Kötelező irodalom
 www.tanulasfejlesztes.ektf.hu
 Molnár Éva: Önszabályozó tanulás; nemzetközi kutatási
irányzatok és tendenciák; Magyar Pedagógia, 102. évfolyam,
1. szám, 2000, 63-77.p.
 Réthy Endréné: A kognitív és motivációs önszabályozást
kialakító oktatás; Iskolakultúra, 2002/2.; 3-12.p.
 Oroszlány Péter: A tanulás tanítása. Budapest, AKG Kiadó,
1999.
 Dávid Mária: (2006) A tanulási kompetencia fejlesztése –
elméleti háttér. In: Alkalmazott pszichológia folyóirat, 2006.
VIII. évfolyam, 1. szám (51-64. p.)
3
 Ajánlott irodalom
 N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.):
Pszichológia Pedagógusoknak; Osiris Kiadó,
Budapest, 2004.
 Robert Fischer: Hogyan tanítsuk gyermekeinket
tanulni? Műszaki könyvkiadó, Budapest, 2000
 Mező Ferenc – Mező Katalin: Tanulási stratégiák
fejlesztése az IPOO-modell alapján Tehetségvadász
Stúdió – Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális
egyesület, Debrecen, 2007

4
 Tartalom
 Miért fontos?
 A tanulásfejlesztés módjai
 Tanulási stílus
 Metakogníció
 Tanulásfejlesztés kisiskoláskorban és
serdülőkorban
 Az önszabályozó tanulás
 „Az iskola dolga……..”

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan

kell tanulni, hogy felkeltse tudás iránti
étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól
végzett munka örömére és az alkotás izgalmára,
hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és
segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni”

(Szentgyörgyi Albert)
 OECD, PISA- tapasztalatok
oktatás sikeressége nagyban függ
 a tanulási kedv felkeltésétől,
 önbizalom erősítésétől és
 a hatékony tanulási stratégiák átadásától

a tudás, a lakosság tanultsága mára az országok legfontosabb

termelőereje
↓
ezért vizsgálatok, háromévente, 15 évesek matematikai, olvasási-
szövegértési és természettudományos tudása
az életben szükséges, használható gyakorlatias tudásra
irányulva
 PISA eredmények
 A magyar gyerekek nagyon gyengén szerepelnek a
Pisa-vizsgálatokban, különösen az olvasásban

 16-18 évesen funkcionális analfabéta majdnem

25%

 a jók sokkal motiváltabbak, azaz kedvvel

tanulnak, bíznak magukban, és tudják, hogy kell
hatékonyan tanulni, a gyengék ezek hiányáról
számolnak be
ezek olyan tényezői az iskolai eredményességnek,
amit a többség nem hoz otthonról
+
akkor képes ugyanis a diák önállóan tanulni, az
iskolai dolgaiért felelősséget vállalni, ha
rendelkezik a megfelelő módszerekkel
↓
a korszerű iskola ezt biztosítja
 Az önálló tanulás fejlesztésének
módszertani lehetőségei
 A tanuló aktivitására építő módszerek
alkalmazása az oktatásban
 Indirekt tanulás-módszertani fejlesztés
 Direkt tanulás-módszertani fejlesztés
 Tanulási tanácsadás
 A tanuló aktivitására építő
módszerek az oktatásban

 Kooperatív tanulásszervezés
 Projekt oktatás
 Egyéni differenciálás
 Kritikai gondolkodás fejlesztése
 Csoportmunka
 Pármunkát
 Játékos feladatok
 Indirekt tanulásfejlesztés

 Tanuláshoz szükséges alapkészségek

fejlesztése (figyelem, emlékezet, gondolkodás,
szókincs, olvasás, írás)

 Megfelelő tanulási környezet kialakítása

 Direkt tanulásfejlesztés

 Hatékony tanulási szokások kialakítása

 Megfelelő tanulás iránti attitűd kialakítása
 A tanulás iránti motiváció kialakítása
 Tanulási technikák és stratégiák
begyakoroltatása
 Hatékony tanulási szokások
kialakítása
 A tanulás optimális körülményeinek megteremtése
(rendezett tanulási tér, jó fényviszonyok, a
taneszközök kezelésének kialakított szokásrendszere).
 Időtervezés (napirendben, heti rendben a tanulási idő
elhelyezése, az egyes tantárgyakhoz szükséges
tanulási idő tervezése)
 A tanulási folyamat szokásrendszerének
kialakítása (a tantárgyak tanulásának sorrendje, az
ismétlések számának és idejének optimalizálása).
 Erősségek, gyengeségek a
szokásokban I.
Van valami, ami akadályozza abban, hogy
Ha ismeretlen szóval találkozik, meg
munkájában a legjobbat tudja
szokta-e nézni a szótárban?
nyújtani?
Ugyanazon a helyen szokott tanulni Át szokta-e futni a fejezetet, mielőtt
minden nap? elkezdené részletesen olvasni?

Át szokta-e nézni a fejezetet a bekezdések

Reggelente tudja-e már, hogy mivel fogja
címeire figyelve, mielőtt elkezdené
tölteni a napot?
részletesen olvasni?

El szokta-e olvasni a fejezet elején

Van-e az íróasztalán olyasmi, ami
vagy/és végén található összefoglalást,
elvonhatja figyelmét?
mielőtt magát a fejezetet olvassa?

Tanulás közben át szokott-e siklani Együtt tartja-e ugyanahhoz a tárgyhoz

grafikonokon, táblázatokon? tartozó jegyzeteit?
Gyakran készít egyszerű ábrákat az
Az előadásokról vázlatos formában készít-
olvasott anyag lényeges pontjainak
e jegyzetet?
kiemelésére?
 Erősségek, gyengeségek a
szokásokban II.
Olvasmányairól vázlatos formában Amikor memorizál mindent
készít-e jegyzetet? egyszerre akar megjegyezni?
Meg szokta próbálni egy mondatban Időnként megpróbálja elemezni saját
vagy egy rövid bekezdésben munkáját, hogy feltárja esetleges
összefoglalni az olvasott anyagot? gyenge pontjait?
Miután elolvasott egy fejezetet s Gyakran előfordul Önnel, hogy egy
jegyzeteket készített, szokott tesztkérdésre adott válaszról azt
összefoglalást írni az egész gondolja később, hogy az egy másik
fejezetről? kérdésre a jó válasz?
Szokta-e tudatosan hasznosítani az
Vizsga előtt éjszakába nyúlóan
egyik tantárgyban megszerzett
szokott tanulni?
tudást egy másik tanulása során?
Ugyanolyan gyorsan készít
A vizsgára való felkészülés során
jegyzeteket órán, mint amilyen
szokott-e memorizálni szöveget?
gyorsan ír?
 Fontos tanulási szokások
 Előkészület a tanórára- nyugodt, relaxált figyelem
megteremtése a tanóra elején, esetleg témákat „hívni”
 Emlékeztetők írása otthon az órára készülve- órai
történések, fontos gondolatok, személyes szűrő (leltárszerű
ismeretek vagy összefüggő szöveg)
 Próbafelmondás- az olvasottak lényegének összefoglalása
és elmondása
 Figyelem- és ennek ébrentartása- a másikra való figyelem
az ismétlés, szervezés, kérdések stb. mentén bennünket is
tovább lendít
 Idegen nyelvek, versek tanulásával kell kezdeni a
tanulnivalót és a végén újra ismételni azt, majd reggel
átnézni. Itt nem összeadódnak a rászánt percek (ha
előzetesen foglalkozunk vele), hanem
megtöbbszöröződnek.
 Fontos tanulási szokások
 A frissen tanultak délutáni rögzítése. Félóra elegendő
ahhoz, hogy átfussuk az aznap tanultakat és így a
magyarázatokat felelevenítsük. Csak ezután kezdeni bele a
másnapi leckébe (napköziben is jó lenne alkalmazni).
 A tantárgyak sorrendje személyiségfüggő. A legnehezebbel
kezdjünk? aztán a könnyebbek? Vagy fordítva? De….
 Hasonló jellegű tárgyakat ne vegyünk egymás után. (Homogén
gátlás!!)
 Egy tárgyon belül, ha írásbeli és szóbeli feladat is van, akkor először
célszerű a szóbelit megtanulni és az írásbelit utána megírni.
 Ismétléseknél ne egyszerre sokszor vegyük át az anyagot,
hanem gyakrabban, kisebb- nagyobb időközökkel.
 Ha valamit megununk, vagy elfáradunk benne, tegyük
félre és jöhet a következő.
 Feladatok a tanulási szokásokkal
kapcsolatban
 A fontos szokásokat érdemes szem elé tenni,
tehát kiírni és a tanórán is aszerint
„működni”, valamint utalni rá.
 elmélkedés (egy témáról)
 koncentráció (egy tárgyról, annak jellemző
tulajdonságairól)
 memoriterek minden nap, közös ismétléssel
(de úgy, hogy azért kiderüljön, ki
bizonytalanabb)
 Attitűdformálás és motiváció

 A tanulás légkörének optimalizálása

(Rogers-i elvek)
 A tananyag és gyermek fejlettségi szintjéhez
való igazítása
 Az érdeklődés felkeltése, a tanulói
kompetenciamotívumot erősítő módszertani
elemek alkalmazása
 Tanulási technikák és stratégiák
begyakoroltatása
 Elemi tanulási technikák alapvető tanulási módszerek, apró
tanulási fogások, amelyek elősegítik a tananyag megértését,
tanulását.
 Összetett tanulási technikák: az elemi módszerek együttes
alkalmazása, kombinálása (jegyzetelés, összefoglalók, táblázatok,
vázlatok, mind map-ek készítése)
 Tantárgyspecifikus tanulási technikák gyakorlása (pld: a
szótanulás különböző módszerei idegen nyelvek esetében)
 Tanulási stratégiák: a tanulási feladat végrehajtásának célszerű
tervezése, a tanulási technikák egységes műveletsorokká rendezése
(pld. PQRST – módszer)
 A tanulásra vonatkozó metakogníció fejlesztése
 Tanulási technikák:

 Mindazok a gondolkodási és cselekvési

műveletek, melyek a tanulás gyakorlati
megvalósulását jelentik.
 Olyan módszerek, a tanulás apróbb lépései,
amelyek elősegítik a tanulnivaló megértését,
rögzítését, előhívását, egymással kapcsolatba
hozását.

22
 Elemi tanulási technikák
 Szöveg hangos olvasása.
 Néma olvasás.
 Az elolvasott szöveg elmondása.
 Az elolvasott, vagy elmondott anyag néma átismétlése szövegbeli támpont nélkül.
 Elmondás más személynek.
 Elolvasott, vagy elmondott szövegről magnófelvétel készítése és visszajátszása.
 Ismétlés (bármely módon).
 Beszélgetés a társakkal a tanult információról.
 Áttekintés.
 Ismeretlen szó meghatározása.
 Aláhúzás: a fontosabb részek kiemelése céljából.
 Parafrazeálás: egyes mondatok, szövegrészek átfogalmazása.
 Kulcsfogalmak kiírása.
 Kulcsfogalmak definíciója.
 Tanári vázlat, vagy ábra értelmezése.
 Fogalmak közötti kapcsolatuk megkeresése és ennek rögzítése.
 Összefoglalás készítése.
 Kérdések felvetése.
 Saját, vagy mások által feltett kérdésekre válaszadás.
23
 Tanulási stratégiák:
 A tanulásra vonatkozó tervek, elhatározások
rendszere, melyek meghatározott célra irányulnak,
tartósak, ugyanakkor az új helyzetekre jól
adaptálhatók, és variálhatók az információgyűjtés,
feldolgozás tárolás és előhívás terén.
 A tanulási feladat végrehajtása, során a tanulási
technikák egységes műveletsorokká rendeződnek, így
alakítva ki a tanulási stratégiát.

24
 A tanulási stratégiák
 Mélyrehatoló: A dolgok átlátására, megértésére
törekszik, az új ismereteket igyekszik a régiekhez
kapcsolni, önállóan próbál véleményt alkotni.
 Reprodukáló: A részletek megjegyzésére épül, a
tanulás célja a minél pontosabb felidézés az
összefüggések feltárása nélkül.
 Szervezett: Jó munkaszervezéssel törekszik a legjobb
teljesítményt elérésére.
 PQRST módszer
 Önálló ismeretfeldolgozáshoz, egyik leginkább alkalmazható
tanulási stratégia
 A hatékony tanulás egyes
1. Áttekintés (Preview)
2. Kérdésfeltevés (Question)
3. Olvasás (Read)
4. Felmondás (Self recitation)
5. Ellenőrzés (Test)
A módszer alkalmazásával hatékonyan tanulhatók önállóan egész
tankönyvek, vagy nagyobb fejezetek. Az első (P) és az utolsó (T)
lépések a fejezetekre, mint egészekre alkalmazandók, A három
középső lépés (Q _ R _ S) a fejezet minden egyes szakaszán
egyenként hajtandó végre.
26
 A tanulási stílus
preferált információfeldolgozási mód - személyiségtulajdonság

 Az egyén által leginkább előnyben részesített (preferált) külső és belső

feltételek és módok, melyek között a tanulás végbemegy (Bireley, 1987.)
 A megismerés tipikus módja, amely tükrözi , hogy a személy milyen észlelési
ingereket fog fel és dolgoz fel könnyebben, milyen ingerekre emlékszik jobban. A
különböző probléma-megoldási stratégiák közül melyeket alkalmazza
hatékonyabban, és a tanulást az emlékezeti információkat hogyan szervezi. Egy
kognitív stílus, amely meghatározza a megismerés (tanulás) útját, módját.
 Úgy gondoljuk, hogy a vezető tanulási stílusoknak megfelelő tanulási technikák
gyakoroltatásával tehető leginkább hatékonnyá a tanulás. Előfordulhat
ugyanakkor, hogy valamely hiányzó vagy gyengén működő tanulási stílus
fejlesztésére van szükség ahhoz, hogy a tanulás eredményes legyen.

27
 A tanulási stílusok
Információ-feldolgozás alapján:
 Analitikus
 Globális
 Impulzív
 Reflektív

Érzékleti modalitások alapján: (az érzékszervi

ingerek feldolgozása szerinti elkülönítés)
 Vizuális
 Auditív
 Motoros
 Metakogníció
 „a tudásra vonatkozó tudás” (Csíkos, 2007. 13. o.)
 „…olyan érzésem van, mintha mindenki tudná, hogy
a jelenség (tudniillik hogy az ember tudásra tehet
szert saját tudásáról és képes a saját gondolkodását
tudatosan megtervezni, nyomonkövetni és
ellenőrizni) kétségkívül létezik, sőt elméleti alapon
igazoltnak vehetjük, hogy a jelenség pedagógiai
szempontból is releváns. (Csíkos, 2004. 4. o.)
 Tanulási tanácsadás
 a tanulási problémák személyre szabott
kezelése
 a tanulásra vonatkozó metakogníció
fejlesztése
 a tanulási problémához illeszkedő direkt
tanulás-módszertani fejlesztés
 A tanulás fejlődése és tanulás-fejlesztés fő
feladatai kisiskoláskorban
 Fejlődés-lélektani jellemzők:
 A hangsúly a szándékos tanulásra helyeződik. Megjelennek az emlékezeti
stratégiák, mint az ismételgetés, emlékezeti szervezés. Megfigyelhető a
mechanikus bevésésre való hajlam. 9 éves korig nem tudják önállóan elemezni
a tananyag lényeges részeit.
 A tanulás fejlesztésének fő feladatai:
 Felkészíteni a tanulókat az elemi tanulási technikák készségszintű
alkalmazására (írás, olvasás, ismétlés, áttekintés, beszélgetés a társakkal a tanult
információkról)
 Kialakítani egy hatékony tanulási szokásrendszert otthon és az iskolában (a
tanulás helyének elrendezése, idejének beosztása, a tanulási folyamatra
vonatkozó szokások kialakítása pld. tanulandó tárgyak sorrendje)
 Felkészíteni a tanulókat az önálló feladatvégzésre – aktivitásukra építő
módszerek alkalmazásával
 Fejleszteni a tanuláshoz szükséges alapképességeket, pótolni a hiányokat
 Tanácsokat adni a szülők részére, az önálló tanulás otthoni fejlesztéséhez
 A tanulás fejlődése és tanulás-fejlesztés fő
feladatai serdülőkorban
 Fejlődés-lélektani jellemzők:
 9 éves kor után megnő az emlékezet terjedelme, a szóbeli absztrakt emlékezés
aránya. Az emlékezet és a gondolkodás fejlődésének következtében az
értelmes tanulás kerül előtérbe. A tanulásban egyenetlenség figyelhető meg, a
serdülő a számára érdekes anyagot tanulja, az érdektelent elhanyagolja.
Középiskolás korra kifejlődik az önirányított tanulás képessége. Alkalmazni
tudják a korábban megtanult tanulási technikákat. Kialakul a tanulásra
vonatkozó metakogníció.
 A tanulás fejlesztésének fő feladatai:
 A hangsúly az értelmes tanulás fejlesztésére helyeződik. Fontos a
lényegkiemelés, az összefüggések felismerésének fejlesztése.
 Összetett tanulási technikák tanítása (jegyzetelés, vázlat, ábrák, tábláza-tok,
készítése). Tantárgyspecifikus tanulási technikák gyakorlása.
 Középiskola végére hatékony tanulási stratégiák kialakítása (pld. PQRST-
módszer)
 A felső tagozat végétől egyéni vagy csoportos tanácsadás alkalmazása,
amennyiben tanulási problémával küzdenek
Az önszabályozó tanulás
 Definíció
 Schunk és Zimmerman (1994):olyan komplex
gondolkodási, érzelmi, akarati és cselekvési
önfejlesztési képesség, amely minden esetben
a saját cél elérésére irányítja a tanulási
képességeket
 Az önszabályozó tanuló jellemzői
(Zimmerman, 1995)
 A tanulás a tanuló kezdeményezésére jön létre
 Kitartás
 Önállóság
 Hatékony tanulási stratégiákat alkalmaznak és
felmérik a következményeket
 Önreflexívek
 Kialakult érdeklődés
 Belső, személyes célok megfogalmazása
 Saját képesség reális ismerete
 A tanulás szeretete
 Az önszabályozó tanulás
alkotóelemei
 Tervezés
 Végrehajtás
 Monitorozás
 Visszacsatolás
 Szabályozás

Fontos a fentiek szándékos és tudatos

alkalmazása a tanulási folyamatban!
 Az önszabályozó tanulás stratégiái

Pintrich (1999)
1. Kognitív tanulási stratégiák, amelyek segítik a
tanulókat figyelmük fenntartásában, az információ
szelektálásában, kidolgozásában, memorizálásában,
ismétlésében
2. Metakognitív és szabályozó stratégiák, amelyek a
tanulói törekvések reflexiói, monitorozzák és
szabályozzák a tanulók kognitív stratégiáit
3. Forrás-menedzselési stratégiák, amelyek a külső és
belső „források” menedzselését, kiaknázását és
felhasználását segítik (pl.: motiváció)
37
 Kutatási irányok
1. A megismerő folyamatokat, az értelmi
komponenseket (kognitív és metakognitív stratégiák
kiválasztása, alkalmazása) hangsúlyozó kutatások
2. Motivációs és a selffel kapcsolatos komponenseket
(célmegfogalmazások, énkép, önhatékonyság, kontroll-
tevékenységek) kiemelő kutatások
3. Szocio-kognitív komponensekre fókuszáló kutatási
irányzatok, amelyek a tanulási helyzetek, stílusok
vizsgálatára vonatkoznak.

38
Ford és Nichols (1991) az önszabályozó folyamatok
három mechanizmus működésétől,
együttműködésétől függnek:
a. Visszacsatoló mechanizmus (feedback), ami a cél
vetületében monitorozza és értékeli a folyamatot
b. Előrecsatoló mechanizmus (feedforward), amely a
személyes lehetőségeknek és környzeti elvárásoknak
megfelelően irányítja a folyamatot.
c. Kontroll folyamatok aktiválása, a rivális célok és
zavaró tényezők ellenőrzésére

39
A megismerő folyamatokra vonatkozó
vizsgálatok
 A megismerés az értelmi komponensek szerepét
hangsúlyozó elméletek szerint az önszabályozó tanulás
folyamatát alapvetően a kognitív és metakognitív
képességek határozzák meg.

 A sikeresség nagyban függ attól, hogy milyen stratégiát

alkalmaznak, hogyan tervezik meg és valósítják meg az
adott tanulási tevékenységet.

40
Pintrich (2000) három típusát különbözteti meg a tervezés
és aktiválás folyamatának:

1. Célkeretben valósul meg a feladatspecifikus célok

kiválasztása

2. Előzetes tudás alkalmazása a tanulási folyamatban

3. A metakognitív tudás alkalmazása a tanulás számára

hasznosnak tűnő kognitív feladatok és kognitív
stratégiák tudatos használatára irányul.

41
Az önszabályozó tanulás a metakognitív tudást három
komponensre osztja:

 Deklaratív tudás: milyen kogníciót és tudást foglal

magában az adott megismerő stratégia (pl.: kidolgozás,
ismétlés)

 Procedurális tudás: hogyan használják a különböző

megismerő stratégiákat a gyakorlatban

 Feltételes tudás: magában foglalja a mikor és miért tudást

a különböző stratégiák használatában

42
 A motivációs komponensekre és a
selfre irányuló vizsgálatok
Dweck (1998) modelljében a két fő irányvonal:

- A tanulási cél a kompetencia növelésére vonatkozik

- A teljesítmény-cél magában foglalja vagy a

kompetenciára vonatkozó negatív értékelések elkerülését,
vagy a teljesítmény pozitív értékelésének elérését.

43
A motiváció és affektív apparátus szabályozó funkciója a
következő folyamatokra irányul:
- Célirány monitorozása (a feladat elvégzésre irányuló
törekvés)
- Önhatékonyság (a feladat elvégzésére irányuló
kompetencia felbecsülése)
- A feladat értékéről való meggyőződés
- A személyes érdekek a feladat elvégzésében

A motivációs monitorozás során negatív érzelmek segítségül

hívása (bűntudat, szégyenérzet) is segíthet a feladatvégzési
kitartásban.

44
 Szocio-kognitív komponensekre
irányuló elméleti megközelítések
Az önszabályozó tanulás folyamatában a környezeti
kontextus meghatározó tényező.
A tanulási esemény fogalma: a tanuló célirányos tanulási
helyzetben való részvétele.
 Az informális tanulás rugalmas, és nem kényszerítő
jellegű, és ebből adódóan kedvező hatást gyakorol a
különböző önszabályozási stratégiák alkalmazására.
 Az osztályteremben megvalósuló tanulási esemény
sem nem kumulatív, sem nem célirányos, mivel közvetett
tapasztalatot ad, és a tanár által kitűzött célok vezérlik.

45
 Az önszabályozó tanulás kutatási
irányainak közös elemei

1. Aktív, konstruktív alapfeltétel: aktív, a tanulási

folyamatban konstruktív tanulót feltételez

2. Kontroll-képesség alapfeltétel: a tanulók képesek a

monitorozást, a kontrollálást és a szabályozást
megismerő tevékenységük, motivációjuk és
viselkedésük központi tényezőjévé tenni.

3. Cél, kritérium vagy a mértékadó elvárás

alapfeltétele: célok vagy referencia-értékek
46
4. Az önszabályozó tanulás aktív, konstruktív
folyamat, ami által a tanulók megállapítják
tanulási céljaikat.

5. Megpróbálják monitorozni, szabályozni és

kontrollálni saját megismerésüket,
motivációjukat és viselkedésüket, összhangban az
elvárásokkal és lehetőségekkel.

47