"Pedagógus mankó" - az autonóm és a 21.

századi tanulás támogatása

1. fejezet – Szemléletváltás a tanulásban

1.1. A 21. századi képességek
1.2. A 21. századi kompetenciák
1.3. Az autonóm tanuláshoz szükséges tanulói és tanári kompetenciák

Gondolkodtató feladat
 Mit gondol, hogyan támogatja ma az iskola mint intézmény a tanulás folyamatát?
 Ön milyen módszereket használ pedagógusként a tanulás folyamatának
támogatásához?
A tanulás folyamatának elsajátításához elsősorban igyekszem a tananyagot egyszerűen, érthetően
és befogadható módon átadni, oly módon, hogy a diákjaim képesek legyenek ezt befogadni,
elsajátítani és később alkalmazni.

Osztályfőnöki órán szoktunk tanulni arról, hogy hogyan is kell önállóan tanulni. Felsorolunk néhány
módszert, technikát, melyek gyakorlásával segíthetjük, fejleszthetjük az önálló tanulás
hatékonyságát:

1. Szöveges anyag néma elolvasása

2. Szöveges anyag hangos felolvasása
3. Az elolvasott vagy felmondott anyag néma átismétlése
4. Az elolvasott szöveg hangos felmondása emlékezetből
5. Az elolvasott anyag felmondása más személynek
6. Beszélgetés kezdeményezése a frissen tanult információkról
7. A felmondott szövegről felvétel készítése, majd visszajátszása
8. Bármilyen nemű ismétlés (pl.: újra átolvasás, szóban történő elismétlés, stb.)
9. Összegzések:
1. Előzetes: cím, alcímek, fontos bekezdések rövid összefoglalása
2. Utólagos: aláhúzások, utólagos saját vagy oktató által jegyzetelt részek áttekintése
10. Ismeretlen szavak megkeresése, megismerése és megtanulása
11. Szótárak, segéd információk és kiegészítő könyvek alkalmazása
12. Fontosabb részek kiemelése (pl.: aláhúzással, kiemelővel, jegyzeteléssel)
13. A fontos mondatok és bekezdések átfogalmazása saját szavakkal
14. Mások által közzétett jegyzetek átolvasása, megértése és lejegyzése
15. Fogalmak és koncepciók közötti kapcsolatok megkeresése és megértése
16. Ellentétes fogalmak és az ok-okozati összefüggések megértése
17. Kérdések megfogalmazása és lejegyzetelése, majd a válaszok felkutatása és megválaszolása
18. Mások által feltett kérdések megkeresése és megválaszolása
19. A kijegyzetelt anyag vizuális strukturálása (aláhúzás, vastagítás, dőlt betűk, nyilak, betűk és
számok, színek, stb.)
 20. Vizuális ábra és szkeccs készítése
21. Összefoglalás készítése az önálló tanulási folyamat végén
22. A teljes anyag átismétlése szóban vagy írásban

A tanuláshoz való viszony megváltozása

A hagyományosnak mondott tanítási gyakorlat – miszerint elsődleges elvárás a tanárra
irányuló figyelem, a képességek fejlesztésére leginkább a reprodukálás és a begyakorlás a
legalkalmasabb módszer – hatékonyságát egyre többen kérdőjelezik meg.
Az önálló gondolkodás, a közös felfedező munka, vagy a megismertek új területeken való
alkalmazása az „életben” jelentkező változatos és komplex feladatokra, kihívásokra
hatásosabb válasz lehet.

Az egész életen át tartó tanulás felismerése szemléletváltást hoz. A tanulás

középpontjából kikerül az iskola és a tanár mint tudásátadó. Előtérbe kerül a tanuló és a
tanulás és ezáltal a tanulás támogatása, a tanuló tanulási folyamatának segítése
kulcsfontosságúvá válik. (Kovács, 2012)
A tudás „szavatossága lejár”. Folyamatos megújulás nélkül egy idő után használhatatlan.
A „tanulj ki egy jó szakmát fiam!” bölcsesség ma már nem állja meg a helyét. Gondolná,
hogy a most tanuló generáció 65%-ának ma még nem is létezik a szakmája?
Olvassa el az alábbi linken található interjút, mely Frankó-Csuba Dea jövőkutatóval, a
Spark Institute at IBS vezetőjével készült.

Gondolkodtató feladat
Ön milyen jellegű tudás a fontos? Mi az, amit mindenképp át szeretne adni diákjainak?
Úgy gondolom, hogy az önálló tanulás képessége az egyik legfontosabb képesség napjaink
gyorsan változó világában. Ahhoz, hogy folyamatosan tudjunk alkalmazkodni a modern élet új
kihívásaihoz, folyamatosan fejlesztenünk kell magunkat.

Megpróbálok minél több módszert átadni a feladatok megoldásához, megismertetem velük

a tanuláshoz szükséges digitális eszköztárakat és hagyom őket önállóan dolgozni, felügyelve,
segítve munkájukat amikor szükséges.
Továbbá az alábbi képességek elsajátítását is nagyon fontosnak tartom: a logikus, strukturált
gondolkodás, az olvasottság, a kommunikáció, a kreatív problémamegoldás, rugalmasság,
önfejlesztés, együttműködés.

Jövőben is hasznosítható iskolai tanulás?

Ha a tanulást mint tevékenységet, aktivitást helyezzük a pedagógiai munka fókuszába,
tulajdonképpen kiküszöbölhetjük a korábban említett változókat (a tudás elavulását és az
napjainkban még ismeretlen szakmákra való felkészítést). Ebben az esetben már nem a
tanár és az információ lesz középpontban, hanem maga a tanulás mint aktivitás.
A tanulási tevékenység tervezésénél figyelembe kell venni azokat a kompetenciákat,
készségeket, egyéni érdeklődést, melyekre az iskolát elhagyva, szakmától függetlenül lesz
szüksége a munkavállalóvá váló fiatal felnőttnek.

Olvassa el Vass Vilmos A tudásgazdaság és a 21. századi kompetenciák

összefüggései című tanulmányát!
Gondolkodtató feladat
Mit gondol, van különbség a 21. századi munkavállaló elvárt képességei között 2005-ben
és 2025-ben?
Ha igen, mik lehetnek ezek a különbségek?
Természetesen van különbség. Minden szakmában más és más készségekre, képességekre van szükség, ha
boldogulni szeretnénk a munka világában. Az alábbiakat tartom a legfomtosabbnak: csapatmunka,
kreativítás, kritikus szemlélet, alázat, hatékony problémamegoldás, érzelmi intelligencia, rugalmasság,
élethosszig tartó tanulás.

Milyen képességekkel kell rendelkeznie a 21. századi munkavállalónak?

TOP 10 képesség!
1. Komplex problémamegoldás.
2. Kritikai gondolkodás.
3. Kreativitás.
4. Emberekkel való bánni tudás.
5. Együttműködési készség.
6. Érzelmi intelligencia.
7. Mérlegelés és döntéshozatal.
8. Szolgáltatásorientált szemlélet.
9. Tárgyalástechnika.
10. Rugalmas gondolkodás.
(Vass, 2020.)
Mit gondol?
Ha az előbbi felsorolás helyett ezzel az infografikával találkozott volna, mennyivel lett volna
hatékonyabb az információ befogadása?
A 21. századi kompetenciák
A kompetencia napjaink egyik leggyakrabban használt kifejezése, annyit használjuk, hogy
a szó kiüresedésének a veszélye is felmerül.

A kompetencia egy komplex rendszer, amelyet egymásra épülő elemek alkotnak.

A kompetencia szerves részei a készségek és a képességek.
„A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet, amely a tudáson, a
tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon alapszik, és amelyet egy adott személy
tanulás során fejleszt ki magában.” (Coolahan, az Európa Tanács szakértője, 1996)
A későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját a
kulcskompetenciák képezik. (Vass, 2020).
A kompetencia nem szinonimája a képességnek, hanem képesség a komplex feladatok
adott környezetben történő sikeres megoldására.
Az Európai Bizottság 2006-ban dolgozta ki, majd 2018-ban átdolgozta a 21. századi
kulcskompetenciákhoz tartozó referenciakeretet.
E szerint a 21. századi kulcskompetenciák a következők:
Előtérbe került kompetenciák
Az újabb kutatások szerint az alábbi kompetenciák és készségek kerülnek előtérbe a 21.
században:

Ezek nem köthetők egy-egy tantárgyi területhez. Azt kijelenthetjük, hogy a

fentiek fejleszthetők. Nagy részük a 21. századi kompetenciák komplex rendszerében is
felbukkan. (Vass, 2020)
Képzésünkben az önálló, autonóm tanulás elsajátítását vesszük górcső alá és azt, hogy
tanárként ebben hogyan segíthetünk és miért éri meg nekünk.
Gondolkodtató feladat
Ön mit ért az autonóm tanulás alatt? Foglalja össze néhány mondatban!
Az autonóm tanulás fogalma számomra azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját
tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, továbbá a tanulási folyamat alatt jól tud
gazdalkodni az idejével, felismeri a lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát, képes az új ismeretek
megszerzésére, feldolgozására és felhasználására.
Az autonóm tanuláshoz szükséges kompetenciák
Mi is az autonóm tanulás?
Forray R. Katalin és Juhász Erika (2009) tanulmánya szerint autonóm tanulásnak tekintjük
azt a folyamatot, amikor a tanuló
 saját maga kezdeményezi a tanulást,
 önálló, irányított tanulási programot valósít meg.

A szakirodalomban számos más elnevezést is találunk, melyek tartalmukban kisebb-

nagyobb eltéréssel, de ugyanazt takarják.
Olvassa el ezt cikket az autonóm tanulásról, mely eredetileg spanyol nyelven írodott, és
egy fordítóprogram ültetett át magyarra.
Tanulói autonómia
A tanulás irányítása és támogatása a pedagógusok egyik fontos kulcskompetenciája,
amely jelentősen hozzájárul munkájuk sikeréhez.
A tanulói autonómia megvalósítása a tanár számára is egyfajta tanulási folyamat.
Javasoljuk, hogy a következő oldalak olvasása közben gondoljon magára mint tanulóra –
aki most éppen azt tanulja, hogyan tud segíteni diákjainak a tanulási sikerek elérésében.

Hogyan segíthetjük elő a tanulói autonómiát? Válassza ki a megfelelő válaszokat, és

kattintson azokra!
Az autonóm tanuláshoz szükséges feltételek
Optimális külső feltételek megléte
o Személyes tanulási környezet, személyes információs környezet
Optimális belső feltételek megléte
o A tanuló aktuális fizikai és mentális állapota
o A tanulással kapcsolatos önértékelés, elképzelések, attitűdök
o A tanulás motivációi
o A „kognitív bázis”
Egyéni tanulási stratégiák ismerete és ezeket támogató módszerek, technikák
alkalmazása

Házépítés
A hatékony önálló tanulás tényezőit Gaskó Krisztina (2011) egy ház alapjaiként szemlélteti:
Az alsó szintet az optimális külső feltételek képezik, erre épülnek az optimális belső
feltételek, és csak mindezek megléte, illetve a tanulás hatékonysága szempontjából ideális
szintje teszi lehetővé az egyéni tanulási tevékenységet érdemben szolgáló tanulási
stratégiák és technikák sikeres alkalmazását.
A képzést ezen szisztéma szerint tagoltuk.
A tanulás különböző formái
Olvassa el az alábbi linken található, Kovács István Vilmossal készített interjút a tanulás
különböző formáinak szerepéről a 21. századi tudásban.
Gondolkodtató feladat
Ön hogyan fogalmazná meg, milyen a “jó” tanulás?
Mi legyen hangsúlyos a tanulásban?
Mennyiben tud ön tanítási gyakorlata során eleget tenni ezeknek a hangsúlyos
kritériumoknak?
A "jó" tanuláshoz elsősorban meg kell ismernünk a tanulók saját egyéni tanulási stílusát, amelyek a
leginkább segíti őket a tanulásban.

Ha megismertük a tanulók egyéni tanulási stílusát, és arra felhívtuk az ő figyelmüket is, azzal
támogathatjuk őket a legjobban, ha olyan tervet és tanulási eljárásokat segítünk kialakítani bennük,
amelyek összhangban állnak a legfontosabb tanulási stílusukkal.
Természetesen minden módszer akkor hatásos, ha megjelenik a tanulás minden szakaszában: a
megfigyelésben, a megjegyzésben, az ismétlésekben, az ismétlések számában, az alkalmazásban is.

A tanári szerep átalakulása

A kutatásokból tehát az látszik, hogy ahhoz, hogy fel tudjuk készíteni diákjainkat a jövő
kihívásaira, az út az élethosszig való tanulás, melyhez elengedhetetlen az önálló hatékony
tanulás képessége.
Ehhez pedig a tanári szerep átalakulására is szükség van.
Ez az átalakulás nem könnyű.
Vizsgáljuk meg, milyen tanári kompetenciák szükségesek az autonóm tanulóvá válás
támogatásához.
Huszty Viola 2021-ben írt tanulmányában Paul Pintrich, Zimmermann és D. Molnár Éva
elméleti modelljeit felhasználva az alábbi táblázatban összegezte az autonóm tanuláshoz
szükséges tanári és tanulói kompetenciák főbb területeit.
Gyakorló feladat
Készítsen Ön is infografikát a canva.com segítségével (vagy olyan vizuális
tanulástámogató eszközzel, amit használ) az autonóm tanuláshoz szükséges tanári és
tanulói kompetenciák főbb területeiről! Töltse fel ide az elkészült képet vagy a linket!
https://www.canva.com
Nézzük meg a tanulmányban kiemelt kompetenciákat részletesen!

Motiváció, érzelem
-
bizalom, elfogadás a tanár részéről
 A tanár feladata, hogy segítse diákját a megfelelő érzelmi és motivációs stratégiák
kiválasztásában. Itt a bizalom és elfogadás a legfontosabb kulcskompetencia.
 A tanár bízzon a diák képességeiben, merje elengedni a kezét, merje hagyni
hibázni, merjen időt adni neki.
 Végül fogadja el az ezzel járó következményeket, a kontextusbeli és szerepbeli
változásokat, magát a diák autonómiáját.

Motiváció, érzelem
-
érzelmi tudatosság, az önismeretre kész én a
tanuló részéről
  A tanuló részéről az érzelmi szabályozás az egyik legnehezebb feladat. Az, hogy
mennyire képesek szabályozni és tudatosítani saját érzelmeiket, függ az
életkoruktól, habitusuktól és az aktuális önismeretüktől.
 Az önelfogadás, az önbizalom, a reális önértékelés, az érzelmek megfelelő
kezelése, a kudarctűrés vagy az önreflexiós képesség alapvető szerepet játszanak a
tanulás sikerességében.
 Az érzelmek és motiváció szabályozása magában foglalja a célirányultság, az
önhatékonyság és az érdeklődés szabályozását.
 Minden embert csak arra tudunk megtanítani, amit ő maga is meg akar tanulni.
Ahhoz azonban, hogy ez a belső elszánás és a tanulási sikerhez szükséges kitartás
– vagyis a motiváltság – megszülessen a diákokban, sok-sok apró lelki
támasztóelemre van szükség.

Az eddig felsorolt kompetenciák az önszabályozott

tanulásnál érnek össze, itt tudnak fejlődni,
kiteljesedni.
Szerepváltozás

Szerepváltozás a tanár szempontjából

 A tanár új szerepbe kerül, a facilitátor, tutor szerepébe. Míg korábban kizárólag csak
saját hatáskörébe tartozó feladatokat engedett át diákjának, ebben a szerepkörben
támogatja az önálló tanulást.
 A diákot önállóságában segítő társként jelenik meg az oktatásban.
 Maga a tanár is mintául szolgál mint önfejlesztő, élethosszig tanuló diák, hiszen a
saját, új szerepének megtanulása új kompetenciák elsajátításával jár.

Szerepváltozás a diák szempontjából

-
Felelősségvállalás
  Ahhoz, hogy a diákból autonóm tanuló válhasson, ki kell lépnie a hagyományos,
„irányított” tanuló szerepéből.
 Nem várhat a tanári utasítására és számonkérésre. Saját maga kell, hogy kijelölje
céljait, önmagát kell irányítania, megterveznie a tanulás folyamatát és céljai
eléréséhez megfelelő stratégiákat kell (metakognitív stratégiák) alkalmaznia.
 Ez által irányítottból irányítóvá, tudatos tervezővé válik.
 A legfontosabb kompetenciája, hogy felelősséget vállal a saját tanulásáért.
A proaktív tanár és az autonóm tanuló
A proaktív tanár
 A tanuló önállóságát a tanár kezdeményezi (Holec, 1981).
 A pedagógus proaktív módon számos lehetőséggel segítheti diákját az önálló
tanulásban pl.:
o különböző stratégiák megismertetésével,
o önismereti gyakorlatokkal,
o az információs kompetencia fejlesztésével,
o fejlesztő értékeléssel,
melyekben ezzel a képzéssel igyekszünk a segítségére lenni.
 A proaktív tanár feladatai nem szűnnek meg a diák autonómiájának növelésével,
csak megváltoznak. Innentől új szemszögből tekint a tanítás-tanulás folyamatára,
tudatosan támogatja diákját az autonóm tanulóvá válás útján.
(Információs kompetencia:
a szükséges információ
 természetének és terjedelmének meghatározására szolgáló képességek;
 hatékony elérésében szerepet játszó képességek;
 forrásai értékelésének képessége,
 hasznosításának képessége, akár egyénileg, akár egy csoport tagjaként.)
Autonóm tanuló
 A kognitív folyamatok szintjén az autonóm tanulónak aktívan kell részt vennie a
tanulási folyamatban.
 A különböző reflektív, értékelő és önszabályozó stratégiák elsajátítása után ezeket
hatékonyan kell alkalmaznia.
  Fontos, hogy képes legyen reflektálni saját tanulási cselekvéseire és képes
legyen értékelni az alkalmazott stratégiákat. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy
tudatosan vizsgálja meg, hogy mit kell megértenie, mit kell csinálnia, meg tudja-e
oldani, mi a célja a feladat megoldásával. Ideális esetben észre kell vennie, ha
valami hiba van a tanulási folyamatban és ezt korrigálnia kell. Tudatosan fenn kell
tartania a figyelmét, és végül értékeléseket kell megfogalmaznia magában a
tanulásáról. Ez a folyamat kisiskolás diáknál ugyanúgy végbemehet egyszerűbb
meghatározásokkal, mint a gimnazistáknál. A későbbiek során ezekre a célokra,
értékelésekre bővebben kitérünk.
Kontextus, környezet
Kontextus, környezet - Digitális kompetencia; Személyes tanulási környezet
 Fontos, hogy a diák olyan környezetet hozzon létre maga körül, ami megfelel egyéni
igényeinek, erre pedig kiváló lehetősége nyílik a digitális tanulási környezetben.
 „A digitális tanulási környezet folyamatosan gazdagodó eszköztára azt szolgálja,
hogy a tanuló érdeklődésének, kognitív stílusának és tanulási preferenciáinak
megfelelően a lehető legmesszebb jusson el ismeretei bővítésében, képességei
kifejlesztésében.” (Komenczi, 2013)
 Továbbá a digitális kompetencia nem csupán az IKT-eszközök használatának
képességét jelenti, hanem azt is, hogyan képes a diák az információt elérni,
azonosítani és azt megfelelően felhasználni, ennek pedig lényeges eleme a kritikai
gondolkodás.
 Szintén fontosak a társas kapcsolatok, mivel a tanulás interakciók során zajlik, ez az
inspiráló közeg.
Kontextus, környezet - Digitális kompetencia, környezet újraértékelése a pedagógus
szempontjából
A pedagógusnak a saját és a diák szerepváltozása mellett újra kell értékelnie a tanulási-
oktatási környezetet is. Törekednie kell a megfelelő digitális környezet létrehozására,
beleértve a saját IKT eszközökkel kapcsolatos kompetenciáinak fejlesztését, módszertani
továbbképzését is.

I
I

I
2. tanulási egység - Az autonóm
tanulás kialakulásához
szükséges belső feltételek

 1. fejezet: Az önszabályozott
tanulás
 2. fejezet: Az alacsony
önértékelés kapcsolata az
önszabályozott tanulással
 3. fejezet: Tanulási stílusok
1. fejezet: Az önszabályozott
tanulás - Visszatekintő
Hogyan születhet valódi autonómia
a tanulás folyamatában? A tanár és
a tanuló közös
együttműködéséből. (Holec, 1981
idézi Huszthy Viola, 2021).
Az előző fejezetben
megismerkedett azokkal a
kompetenciákkal, amelyek a tanár
és a tanuló részéről a tanulói
autonómia megvalósulásához
szükségesek, valamint megismerte
a tanulói autonómia felépítéséhez
szükséges tényezőket (Gaskó,
2011), amelyek az optimális belső
és külső feltételek, valamint a
tanulási stratégiák és technikák
sikeres alkalmazása.

A tanulási tevékenységben a
tényezők között nincs hierarchia,
mert mindegyik egyéntől és
helyzettől függően bír
jelentőséggel.
A könnyebb gyakorlati megvalósítás érdekében ebben a tanulási egységben az
optimális belső feltételeket vesszük előre.
Mi szükséges az autonóm tanulás optimális belső feltételeinek megteremtéséhez?
A) A tanuló aktuális állapotának felmérése
Tisztában kell lennünk a diák tanulással kapcsolatos önértékelésével, elképzeléseivel,
attitűdjeivel (attitűd: hozzáállás, viszonyulás valamihez, vagy valakihez), a tanulás
motivációival.
Mit is jelent ez?
Milyennek látja a diák önmagát és ennek részeként milyennek látja magát mint
tanulót? Milyenek a diák már meglévő tapasztalatai a tanulásról? Milyen sikerei, kudarcai
voltak és ezzel kapcsolatban milyen érzései vannak? Reflektivitás – mennyire értelmezi,
tudatosítja magában az eseményeket, folyamatokat, amelyekben részt vett? Ismeri-e saját
tanulási stílusát? Mennyire tekinti értékes vagy felesleges dolognak a tanulást? Lel-e
örömet a tanulásban vagy kínlódás számára?
B.) A kognitív funkciók folyamatos fejlesztése
A kognitív funkciók:
 figyelem, megfigyelőképesség
 érzékelés-észlelés
  emlékezet
 gondolkodási funkciók
A fent felsorolt kérdésekre kérdőívekkel, felmérésekkel, sok-sok beszélgetéssel tudunk
választ kapni.
A tanulási egységben kínálunk Önnek számos lehetőséget a tanulók IKT-eszközökkel
történő, a tanulással kapcsolatos állapotuk felmérésére.
1.1. A tanuló aktuális állapotának felmérése - Önértékelés
Az önértékelés mérésére Coopersmith dolgozott ki kérdőívet, amelyet Tóth
László, Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez című könyvéből
emeltünk ki. (Tóth, 2005)
Elkészítettük Google Űrlapban a kérdőívet és a hozzá tartozó kiértékelő táblázatot.
Ennek használatával a hosszadalmas papírmunka, számolgatás helyett, könnyen
hozzájuthat az adatokhoz.
A kérdőív segítségével 4 skálára vonatkozóan kaphat képet diákjai önértékeléséről.
S skála - Önértékelés
Ebbe a skálába közvetlenül a „self”-re vonatkozó tételek tartoznak. Ezek magára a
gyermek önértékelésére vonatkoznak: mennyire magabiztos, mennyire elégedett
önmagával.
I skála – Iskolai teljesítmény
Ez az iskolára vonatkozó alskála. Itt elsősorban arról van szó, hogy a gyermek mennyire
elégedett saját iskolai eredményességével, mennyire bízik értelmi téren saját
sikerességében.
O skála – Otthoni elfogadás
Az otthoni hatások önértékeléssel kapcsolatos részét méri: mennyi bizalommal és
megértéssel követelnek a gyermektől a szülei.
T skála – Társakkal való viszony
Az egykorú társakkal való viszonyban kifejeződő önértékelés mutatója.
Online önértékelő kérdőív
A kérdőívet számos kutatásban használják a mai napig, de FONTOS felhívnunk a
figyelmet arra, hogy lehetnek a felmérésben szenzitív kérdések.
A felmérés előtt a kérdéseket mindenképpen ismertesse meg a szülőkkel, és
kérje jóváhagyásukat a felmérés elvégzésére!
A kérdéseket Ön is szelektálhatja, ennek lépéseit is részletesen le fogjuk írni.
A következőkben részletesen bemutatjuk, hogy hogyan juthat hozzá a fenti skálák
eredményeihez gyorsan és praktikusan.
Egy Google fiók és internet szükséges hozzá!
Azt javasoljuk, hogy először olvassa el az egész lépéssort, és utána kezdjen bele a saját
kérdőív megalkotásába! Ha bármilyen kérdése van, keressen minket!
1. Az alábbi link segítségével készítsen saját példányt az értékelő táblázatból. Minden
lépést megtalál lejjebb!
https://docs.google.com/spreadsheets/d/
16TJuOzL1XHzscqHBznSUShWn1yGzwu_w0M0E0MJAUwo/copy
A “másolat készítése” gombbal, a Google lemásolja önnek az értékelő táblázatot és a
hozzá tartozó Űrlapot az Ön saját Google Drive-jába (ezért kell Google fiók!).
2. Az Űrlapot és az értékelő táblázatot a Google Drive saját meghajtóján fogja megtalálni.
3. Amennyiben Ön szelektálja a felmérést, akkor nyissa meg az űrlapot a Drive fiókjából és
a kuka ikonra kattintva törölje a problémásnak ítélt kérdéseket.
4. Ha megkapta a jóváhagyást a szülőktől, nem szükséges semmit törölnie, kövesse az
alábbi lépéseket.
5. A következő lépés a felmérés megosztása a tanulókkal.
Nyissa meg az űrlapot a Google Drive-járól, amely másolatként létrejött a táblázattal
együtt. Majd kattintson a Küldés gombra!
A folyamatot képernyőképekkel illusztráltuk, de videón is megnézheti.

Play Video
A felugró ablakban több lehetőséget is felkínál a program az űrlap megosztására a Küldés
ezen keresztül (Send via) felirat mellett.
Levélben küldve
 Az űrlap elküldhető e-mailen, ehhez csak be kell írni az e-mail címeket. Az alsó
jelölőnégyzet kipipálásával magába az e-mailbe lehet beszúrni az űrlapot.
Megosztás linkkel
 A link szimbólumot választva, a kapott linket (lehetőség van a rövidíteni a kis
jelölőnégyzet kipipálásával) kell kimásolni és beilleszteni bármilyen felületre, ahol
van csoportunk (Google Classroom, Teams, Kréta) vagy akár egy Padletre.
Illetve megoszthatjuk Facebookon, vagy Twitteren.
Ossza meg a választott módon az Űrlapot diákjaival, szabjon határidőt a kitöltésre!
6. Ha beérkeztek a válaszok, a lemásolt táblázat első fülén (Válaszok) fogja látni.
Ezzel a füllel nincs teendője.
Ahhoz, hogy az értékeléseket lássa, át kell kattintania az Összesítés fülre.

Összesített, összehasonlító eredmények

 Az Összesítés fülön jelölje ki a 3-as sort (Képletes Zsófia sorát) az A oszloptól
egészen a Q oszlopig, ekkor egy kék kis négyzet jelenik meg a Q3 cella jobb alsó
sarkában. Erre kattintva fekete kereszt jelenik meg, ezt lehúzva pedig megjelennek
a nevek, egészen addig, amíg tanuló van a Válaszok fülön.
 Így hoztuk át a válaszok fülről a gyerekek pontjait és a beállított képleteknek
köszönhetően rögtön a skálák szerinti bontásban látjuk az értékeket a táblázatban
egyénenként és a grafikonon az osztály átlagát.
 Minél alacsonyabb a pontszám, annál alacsonyabb az önértékelése a tanulónak az
adott skálán.
 A pontozás úgy történik, hogy 2 pontot adtunk minden egyes kódolási kulcsnak
megfelelő tételre.
Például, ha a diák az 1. tételnél (–S) a Nem jellemző rám rovatba tette a jelet, 2
pontot kapott, ha a Jellemző rám rovatba tette a jelet, nem kapott pontot az S
skálában.
(Az L skálán kapott pontszámokat nem számítjuk bele az önérték-indexbe.)
Egyénenkénti eredmények
 Fontos, hogy egyénenként is megnézzük az értékeket, ez a személyes
beszélgetésekhez jó kiindulópont lesz.
 Egyéni eredmény fül A1-es cellájába az adott tanuló nevét kell beírnia, vagy a
válaszok fülről bemásolnia. (Fontos a karakteregyezés, még a szóköz is!)
 A táblázatban a tanuló saját átlagát látja, a grafikonon pedig saját pontjait a
határértékekkel.
 Minden egyes tanulóról készíthet külön fület (a fülre kattintva, jobb egérgomb és
másolat készítése paranccsal, a füleket tanulónként elnevezheti). Az új fülön az A1-
as cellába írja a következő nevet.
 A teszt eredménye természetesen csak tájékoztató jellegű. Az értékelés során
kapott, a középértéktől jelentősen eltérő eredmény kiértékelése indokolhatja a
szakemberrel történő kapcsolatfelvételt!
7. Ha több osztálya van és szeretné a beérkező válaszokat külön gyűjteni, az eredeti,
lemásolt táblázatot a megosztási beállításoknál tegye a link birtokában “bárki olvashatja”
státuszba.
  A böngészőben látható link végéről az utolsó / jel utáni karaktereket cserélje ki
a copy szóval.
 https://docs.google.com/spreadsheets/d/
16TJuOzL1XHzscqHBznSUShWn1yGzwu_w0M0E0MJAUwo/edit#gid=1403554681
 https://docs.google.com/spreadsheets/d/
16TJuOzL1XHzscqHBznSUShWn1yGzwu_w0M0E0MJAUwo/copy
 Így egy új példányt hozott létre, ennek a címét módosítsa arra az osztálynévre,
amire szeretné.
 Majd ennek a példánynak az űrlapját küldje ki a gyerekeknek. A válaszok már ebbe,
a másolt példányba fognak érkezni. Mind az űrlap, mind az értékelő táblázat a saját
Drive-ján fog megjelenni.
Gyakorló feladat
Másolja le Ön is saját kérdőívét! Töltesse ki csoportjával, vagy akár próbaképpen
kollégáival!
Írjon egy néhány soros reflexiót magának a tapasztaltakról!
A kapott adatok mennyire koherensek az Ön által tapasztaltakkal, van olyan eredmény,
amin meglepődött?
Tanulói önértékelésének ismerete fontos lesz ahhoz, hogy kit hogyan segítsen az
élethosszig való tanulás útján.
1.2. Az önszabályozott tanulás lépései
Az élethosszig tartó tanulás igényének kialakulása szempontjából az önszabályozott
tanulás és a tanulás motivációja kínálja a legtöbb lehetőséget a pedagógus számára a
tanulók tanulásának támogatása terén.
Az önszabályozott tanulás azért érdemel kiemelt figyelmet, mert ezáltal valósul meg az
egész életen át tartó tanulás.
Az önszabályozott tanulás lépéseinek tekinthetjük a következőket: (D. Molnár Éva, 2013.
alapján)
1. tervezés (célkitűzés, aktiválás),
2. monitorozás (tudatosítás),
3. kontrollálás (ellenőrzés, szabályozás),
4. reflexiók (reakciók).
Próbáljuk meg értelmezni ezeket a lépéseket!
Tervezés, célkitűzés
Ez az első és az egyik legfontosabb dolog, és a diákok ezt szeretik átugrani, pedig nem
mindegy, hogy milyen célt fogalmaz meg a tanuló, ha sikeres szeretne lenni a tanulásban.

Készíthetünk egy rövid biankó sablont a gyerekek számára, amit kezdetben közösen
tölthetnek ki, később a diák akár otthon önállóan, és egy idő után a sablon el is hagyható.
A feladat elkezdésekor győződjünk meg arról, hogy a következő kérdésekre tudjuk-e a
választ:
 A diáknak vannak-e saját tanulási taktikái, módszerei a kapott információk
átalakítására? (Mit kell ebből megértenem?)
 Felismeri-e a feladat jellemzőit? (Milyen feladat ez, mit kell majd csinálnom?)
 Ismeri-e a feladat megoldásához szükséges saját képességeit? (Meg tudom-e
oldani?). (Katona, 2011)
Vizsgáljuk meg azt is, hogy mi ösztönözheti őt a feladat megoldására.
 Hatékonyságban való hit:
 - Mennyire vagyok képes megoldani a feladatot?
 Eredményelvárások:
- Mi lesz a tanulás eredménye számomra?
- Milyen tudásra teszek szert?
- Milyen képességekben fogok fejlődni?
- Hogyan változhatnak a feladattal kapcsolatos viszonyulásaim?
 A feladat érdekessége és értékessége:
- Mennyire érdekes, hasznos számomra a feladat?
- Mennyire fontos számomra, hogy megoldjam a feladatot?
 Célorientáció:
- Mi a célom a feladat megoldásával?
Azt, hogy milyen célt tűz ki maga elé a diák, nagyban függ a motivációjától, és attól, hogy
mit gondol a saját képességeire, önértékelésére vonatkozóan. (Katona, 2011) Az
önértékelés fejlesztéséről lesz szó a későbbiekben.
Mi készítettünk egy sablont a Canva segítségével, amit a következő oldalon tekinthet meg
és tölthet le (kattintson az egere bal gomjával a képre, majd a mentés másként
lehetőségre)! Ennek, és a többi sablonnak a kérdéseit később szerkeszthető verzióban is
megkapja.
Monitorozás, tudatosítás
Ez a szint maga a tanulás megvalósulása, a tanulás folyamatának monitorozása.
Fontos, hogy tanuló észlelje a feladat nehézségeit, az aktuális teljesítményt a célban
megfogalmazottakhoz képest.
 Itt az a feladat, hogy a tanuló tudatosítsa magában a tanulási
cselekvéseit (megértette vagy nem az olvasottakat, túl gyorsan olvasott, túl lassan
haladt stb.)
 Figyelje az önhatékonyságáról szóló ítéleteit („nem vagyok képes megoldani”, „meg
fogom oldani”), a negatív érzéseit, félelmeit elemezze, vagy unalmán tudatosan
változtasson.

(A következő oldalon lévő sablonban további kérdéseket talál majd.)

A kutatók kiemelik a monitorozó stratégiák szerepét a figyelem fenntartásában is, ami által
növelhető a tanulási teljesítmény.
A pedagógusnak a monitorozás tudatosításánál nagyon fontos szerepe van. Kezdetben ez
lassítani látszik a tanulást, az eredmények nem jönnek azonnal. A diáknak szüksége van a
megerősítésre, hogy a monitorozás automatikussá váljon, a biztatásra, hogy a kezdeti
plusz idő befektetése megtérüljön majd.
A monitorozás a legfontosabb lépése az önszabályozott tanulásnak. E nélkül nem
valósulhat meg az önszabályozott tanulás. A mindennapi életben általában minden
nehézség nélkül képesek vagyunk a viselkedésünk megváltoztatására a környezet
változásának megfelelően. Ez nem menne az észlelés nélkül. Ezt az észlelést,
monitorozást kell a tanulás során is alkalmazni, hogy sikerrel járjunk.
A kontrollálás fázisa, a motivációs rendszer szabályozása
A kontrollálás szorosan összefügg a monitorozással, amely révén a tanuló információt
kaphat az kitűzött cél és az aktuális teljesítménye közti különbségről.
Kontroll
Még nem látott olyan tanulót, aki képes ilyen szintű tanulói kontrollra igaz? (És felnőttet?)
Az előző dián leírtak az idealizált cél, nem várható el a diákoktól minden téren a magas
fokú tudatosság, szabályozottság (de törekedni lehet rá). A tanulói kontrollal kapcsolatos
képességek jó, ha felnőttkorra, munkavállalás vagy felsőoktatás idejére kialakulnak, így
megvalósulhat hosszú távú célunk: az autonóm tanulóvá válás, az élethosszig való
tanulás.
A leírtak fejlesztése, megközelítése, tudatosítása lehet az optimális cél egy általános
iskolás vagy egy középiskolás diáknál.
A fentiekhez gyakorlati segítséget fog kapni a következő oldalon található sablonból.
Tanári támogatás
Az eddig említett lépésekből (és még nem vagyunk a végén) is azt látjuk, hogy a tanulás
eredményessége sok mindenen múlik, ezért szükség van arra, hogy a diákok gyakorlati
segítséget kapjanak az önszabályozott tanulásban.
A megküzdési stratégiák
Motivációs stratégiák
Gyakran emlegetett motivációs stratégia a pozitív beszélgetés saját magunkkal, illetve az
állóképesség és magabiztosság megléte.
A pozitív beszélgetéssel (mint például „tudom, hogy meg tudom oldani”) a tanulók
tudatosíthatják magukban erősségeiket, ami jobb összpontosításhoz vezet a tanulásban.
Ugyanakkor minél magabiztosabb valaki (abban, hogy képes megoldani az adott feladatot)
és minél nagyobb az állóképessége (intenzívebben és hosszabb ideig képes figyelni),
annál hatékonyabban tudja szabályozni a tanulását.
A motiváció szabályozásában ugyanakkor a külső motívumok megerősítése is eredményre
vezethet (pl. „ha megoldom ezt a feladatot, utána nézhetem a kedvenc sorozatomat”),
vagy növelhető a feladat értéke azáltal, hogy megtalálják benne azt, amiből tanulhatnak
valamit.
Az önszabályozott tanulással kapcsolatban olvassa el D. Molnár Éva tanulmányát!
A segítségkérés stratégiája
A stratégia használata azt feltételezi, a tanulók tudatában vannak annak, hogy
megakadtak, nem tudnak továbbhaladni, segítségre van szükségük. Gyakran előfordul
azonban, hogy bár a tanulók tudják, segítségre van szükségük, mégsem fordulnak
segítségért. Ennek különböző okai lehetnek:
 Individuális: például a tanulók többsége fél a tanárok vagy társaik részéről jövő
negatív kritikától, mivel azt hiszik, hogy hiányosságuk miatt butának tekintik őket.
 Kontextuális: például maga a tanóra nem teszi lehetővé, vagy szabályok
akadályozzák a segítségkérést, esetleg versengő és nem támogató az osztály
légköre stb.
Itt fontos megjegyeznünk, hogy ha a diák segítséget kér, mindig csak annyi segítséget
adjunk, amivel a diák önmaga meg tudja oldani a feladatot. Ha túl sok segítséget kap, a
szándékunknak épp az ellenkezőjét érjük el.
A reflexiók fázisa
Térjünk vissza az önszabályozott tanulás lépéseihez!
Itt kerül sor a nehézségek és a sikerek elemzésére, a kijelölt tanulási célok és a
teljesítmény összevetésére. E nélkül nem működhet az önszabályozás folyamata. Amikor
a tanuló reflektál saját tanulására, amikor tudatosan gondolja végig az eredményességét,
annak okait, következményeit, akkor lesz a tanulás önszabályozott.

Itt a tanuló feladata, hogy értékeléseket fogalmazzon meg önmagával, a feladattal és a

környezettel kapcsolatban. Reflektáljon tanulási tevékenységére, értékelje elért
eredményeit. Fogalmazza meg a teljesítménye lehetséges okait és fogalmazzon meg saját
énjére vonatkozó értékeléseket.
Gondolkodtató feladat
Az önszabályozott tanulás lépéseinek végéhez ért. Ön szerint miért jó, ha reflektálunk a
tanulási folyamatunkra?
Ha sikerült a sablon segítségével feldolgoznia ezt a részt, vizsgálja felül.

Úgy gondolom, hogy az önszabályozott tanulás során az önellenőrzés képessége, a tanulási tevékenység
folyamatos kontrollálása és a tanulás eredményeinek értékelése nagyon fontos. A tanulási folyamatunkra
való reflektálásra nemcsak a tanulási folyamat végén van szükségünk, hanem az egész tanulási folyamat
menetében. Ez a folyamatos reflektálás az önszabályozott tanulásnak lényeges eleme, mert az egyes
tanulási fázisok értékelése révén visszajelzést kaphatunk arról, mit csinálunk jól és rosszul, mi válik be és mi
nem, és ez alapján egyre professzionálisabban leszünk képesek arra, hogy hatékonyan és sikeresen
irányítsuk saját tanulásunkat.
Önértékelés eredményei
A tanulók által megfogalmazott önértékelések és a lehetséges okok, oksági
kapcsolatok befolyásolják önhatékonysági szintjüket, céljaikat. Létrejön
a visszacsatolás az önszabályozott tanulás első lépéséhez, a célkitűzéshez.
Az okokkal kapcsolatos magyarázatok következtében elégedettség (az önértékelés, a
hatékonysághit növekedése) vagy elégedetlenség (az önértékelés, a hatékonysághit
csökkenése) jön létre, ezért a negatívumok tekintetében tanácsos a képességeire
vonatkozó értékelések kerülése! Negatívumok esetében a diák adott cselekedetét
minősítsük. Pl. “Figyelmetlen vagy” helyett “ezt most nem pontosan figyelted meg”.
Ezeket az oktulajdonításokat a tanulók tudatosan is irányíthatják.
A tanuló reflektálhat a saját tevékenységeire, de mások megfigyelésére is, illetve az
önreflexiójában megfogalmazhat a tanulással kapcsolatos gondolatokat és személyes
érzéseket is. A reflektív gondolkodás magában foglalja a racionális elemzés, a választás
képességét és a választások felelősségének vállalását is. (Katona, 2011)

Miért jó, ha a fenti lépéseket tudatosítja?

Ha a saját tanulási folyamatunkra elmélyültebben reflektálunk, még tudatosabbá tesszük
azt, s így a diákjaink tanulását is jobban tudjuk segíteni.

Miért jó, ha a diákok elsajátítják az önszabályozott tanulást?

Mert ezáltal növekszik az önbizalmuk és önismeretük birtokában valóban képessé válnak
majd arra, hogy elinduljanak a saját útjukon, és azon eredményesen, önállóan haladjanak
tovább.
A motiváció csökkenése
D. Molnár Éva, a Tudatos fejlődés. Az önszabályozott tanulás elmélete és gyakorlata című
könyvében megjelent vizsgálat szerint az életkor előrehaladtával csökken a tanulás
önszabályozása (a tanulási stratégiák használatában és a tanulási motívumok
fejlettségében).
Ezt az eredményt az oktatás gyakorlatának oldaláról értelmezte. Több hazai vizsgálat is
kimutatta, hogy a tanulók minél több időt töltenek a formális oktatás keretei között, annál
kevésbé motiváltak a tanulásra. (D. Molnár, 2013)
Gondolkodtató feladat
Az ön gyakorlati tapasztalata alátámasztja a fenti megállapítást?
Írja le röviden a saját tapasztalatait a tanulók motiváltságáról.
Hasonlóan gondolom, hogy a tanulók minél több időt töltenek a formális oktatás keretei között,
annál kevésbé motiváltak a tanulásra.

A formális tanulás esetében a tanulás céljára létrehozott intézményben szervezett módon, kötött
keretek között valósul meg a tanulás ahol a résztvevő tudatosan, tanulási céllal vesz részt a tanulási
folyamatban, az eredmény pedig valamilyen végzettség megszerzéséhez vezet. Ez a diákok
számára, hosszú távon unalmassá, igerszegénnyé tud válni. Ezért jó ha tudunk válltani
a nemformális tanulásra, amely érdeklődésre, valós élet- vagy munkatevékenységekre épül, tanuló-
és tanulás központú és célja a tanulás ösztönzése, az egyéni tanulási utak, a bevonódáson alapuló
személyre szabott fejlesztés támogatása. Az így szerzett siker elkötelezetté teheti a tanulókat a
tanulás egyéb formái iránt, valamint megnyithatja az utat a formális tanuláshoz is.

1.3. Az önszabályozott tanulás fejlesztésének lehetőségei

A kutatók megfogalmaznak néhány olyan feltételt, amelyek biztosítása fejlesztheti az
önszabályozott tanulás képességét:
 amikor a tanulóknak lehetőségük van olyan célokat megfogalmazni, amelyeket
hasznosnak tartanak;
 lehetőségük van saját képességeik fejlesztésére az általuk kiválasztott tanulási
tevékenységek végzése közben;
 és olyan közösségben tanulhatnak, ahol van lehetőségük kezdeményezésre és a
saját vélemény kinyilvánítására. (Boekaerts és Corno; Fredricks, Blumenfeld és
Parist idézi D. Molnár, 2013)
2. fejezet - Az alacsony önértékelés kapcsolata az önszabályozott tanulással,
gondolkodtató feladat
Ön szerint egy tanuló önértékelését mi alakítja?
Milyen hatással lehet az önértékelés a tanuláshoz való viszonyra?
Az iskolában mennyire lehet alakítani egy hozott vagy kialakult önértékelésen?
Az alábbi tényezők alakítják a tanuló önértékelését: a környezetének (szülők, társak, barátok,
tanárok) visszajelzései és saját tapasztalatai, azaz eddigi sikerei, kudarcai, az ezekért kapott
jutalmazás, vagy büntetés módjai, illetve mennyire elfogadott az ő személyisége.

Az alacsony önértékelésű gyerek könnyen célponttá válhat egy közözsségen belül, könnyen
befolyásolható, hajlamosabb a gyenge teljesítményre. Természetesen változtatni kell ezen. Ha
fejlesszük a tanulók önértékelését akkor a tanulási eredményeik is javulni fognak. Az önértékelés
segítségével sokkal inkább magáénak érzi majd a tanuló a tanulást.
Önértékelés hatása a tanulásra
A diák tanuláshoz való viszonya nagymértékben függ attól, hogy korábban milyen
tapasztalatai voltak a tanulással kapcsolatban.
A siker- és kudarcélmények mellett az is hatással van a tanuló önértékelésére,
hogy hogyan értelmezi ezeket a tanulási tapasztalatokat. (Gaskó, Gönczöl, Horváth H.,
Katona, 2011)
A diákok gyakran észre sem veszik, hogy nem tanulnak hatékonyan, az az érzésük, hogy
értik a tananyagot és ezért nem is keresik a jobb megértés módszereit.
Az alacsony önértékelés gyakran önhátráltató stratégiák alkalmazásához vezet egy-egy
diáknál.
Számos pozitív hozadéka lenne, ha felismernénk és korrigálnánk a tanulást hátráltató
stratégiákat. A korrigálással olyan folyamatokat indíthatunk el, amik segíthetnék a tanulót,
hogy képességeinek megfelelően teljesítsen, illetve kevesebb szorongással találkozzon
tanulmányai során.
Nagy Zoltán és D. Molnár Éva egy tanulmányban foglalták össze a tanulást hátráltató, nem
hatékony stratégiákat és korrigálási lehetőségeiket.
2.1. Az önértékelést védő technikák
Az önértékelést védő, az eredményes tanulást nehezítő technikáknak több típusa van. Az
alábbiakban ezeket fogjuk bemutatni.
Önhátráltatók - self-handicapping
Az önértékelést védő technika az egyik legismertebb maladaptív stratégia (nem hatékony
stratégia), amit nemcsak a tanulás során, hanem az élet más területein is mi magunk is
alkalmazhatunk.
A kudarcot azzal magyarázzuk, hogy nem a képességeinkkel van baj, hanem a
körülményekkel. Az önhátráltatás lényege a saját tevékenység (pl. tanulás, feladatbeadás)
hátráltatása az én (képességek, énkép, önértékelés) védelme miatt.
Ez lehet feladás, vagy kifogáskeresés (betegség), vagy olyan szorongás, amit nem tudnak
befolyásolni. Például a vizsgastressz, vagy olyan erős szorongás, ami fizikai tüneteket
okoz.
Azoknak a diákoknak, akiknek alacsony az önértékelése, fenyegetőnek érzik az oktatás
támasztotta magas elvárásokat, és énképük védelme érdekében az önhátráltatást fogják
választani, ami végül alááshatja iskolai sikerességüket.
A védekező pesszimisták
Akik mindig a legrosszabbra készülnek. Nagyon könnyen elérhető célok kitűzése jellemzi
az ilyen attitűdű személyeket, akik szeretik hangoztatni, hogy „nekem mindegy, úgysem
sikerül”, vagy "én erre nem vagyok képes, bele sem vágok", ha nagyobb kihívással
szembesülnek.
Ez a stratégia is az önértékelést védi leginkább olyanoknál, akiknek vagy alapvetően
alacsony az önbecsülésük, vagy egy adott szituációban nem érzik saját képességeiket
elégnek, így kontrollt vesztenek.
Ha a védekező pesszimizmusból hiányzik a sikerorientáltság, és a diák meg van győződve
arról, hogy rosszul fog teljesíteni, kevesebb energiát fog fektetni a felkészülésre, és
önbeteljesítő jóslatként olyan döntések sorozata felé tereli önmagát, mellyel ténylegesen
csökkenti a siker esélyét.
A védekező pesszimistáknak, ha van idejük felkészülni, ha minden lehetséges buktatót
számba tudnak venni, akkor szorongásuk csökken, és a felkészülésbe fektetett idő javítja
teljesítményüket.
Korrigálási lehetőségek
Az önértékelést védő stratégiákat alkalmazó diákokat elsősorban önértékelésük
fejlesztésével segíthetjük. De hogyan?
1, Például az önszabályozott tanulás lépéseinek megtanításával! Ez idővel beindítja a
gépezetet.
 Az önszabályozott tanulás jobb tanulmányi átlaghoz vezet,
 ami nagyobb önhatékonysággal jár, ez magával vonhatja az erősebb
kontrollképességet,
 ez pedig csökkentheti az önhátráltatást, mert már bízik abban, hogy képes fejlődni.
2, Vagy megfelelő visszajelzéssel:
o pozitív eredmény, tapasztalat esetén a tanulással kapcsolatos képességeire
(kompetenciáira) vonatkozó visszajelzéseket adhatunk: Gratulálok, egyre
jobban tudtál figyelni! Nagyon jól emlékszel a dolgokra! Ezt nagyon jól
megfigyelted! Logikusan következtettél, észrevetted az összefüggéseket!
o míg negatív eredmény, tapasztalat esetén inkább a tanulási út problémáit
emeljük ki a reflexiónkban és azt pontos, a tanuló számára érthető
információk formájában fogalmazzuk meg: Biztos, hogy elég időt fektettél
ebbe? Jól osztottad be az idődet? Biztos, hogy az egész tananyag egyszerre
való elolvasása a megfelelő taktika, te eredményesnek érzed? Elég
információd volt a feladat elvégzéséhez?
3, És persze magas elsajátítási cél követésével és annak fejlesztésével:
Például a Mit kell csinálnom? helyett a Mit fogok én ezzel megtanulni? kérdéssel tűzze ki a
tanuló a céljait. Segítsünk neki az új és reálisabb célok megfogalmazásában. Kezdetben
pl. ne az egész tananyag elsajátítása legyen a cél, hanem részegységek elsajátítása, vagy
bizonyos, a tanuláshoz kapcsolódó képességek fejlesztése.
Olyan célokat jelöljünk ki, amelyek a SMART alapelvet követik:
o Specifikus – jól körülhatárolt és konkrét.
o Mérhető – ez azért is fontos, hogy a diák számára is világossá váljék, haladt-e
előre a cél irányába.
o Achievable – elérhető, azaz a diák céljaihoz és érdeklődési köréhez
kapcsolódó vagy kapcsolható.
o Reális – az adott diákra jellemző előzetes tudás és kompetenciák ismeretében
a megadott idői keretben (lásd következő pont) megvalósítható.
o Tervezett – idői tervezésről van szó, azaz olyan időhatár megadásáról, amely
alatt az adott diák számára reálisan elérhető a kitűzött cél. (Gaskó, Gönczöl,
Horváth H., Katona, 2011.)
  Sikereit saját képességeinek tulajdonítsa. Csak annyit segítsünk, amennyivel saját
maga meg tudja oldani a feladatot.
2.2. Elsajátítási cél vagy elsajátítási motiváció
Mit jelent az elsajátítási cél: Új készségek, képességek elsajátítása, a tananyag
megértésére irányuló törekvés mindenféle külső jutalom nélkül.
 A megerősítést maga a tevékenység adja: pl. ha sikerült megoldani egy összeadást,
ha sikerült egy mozdulatot adaptálni, akkor eredményes volt a tanulási folyamat.
Ehhez nyilván az kell, hogy a tanuló értse, hogy miért van szükség az adott
készségre vagy tudástartalomra.
 Ez a sikerélmény pozitív visszajelzést ad a tanulónak.
 A tudás, készség, képesség, összefoglalóan a kompetencia gyarapodásának érzetét
kelti, ami újabb és újabb próbálkozásra késztet (Stipek, 1993, idézi Józsa Krisztián).
 Mikor nem működik az elsajátítási motiváció?
o Ha a tevékenység elsajátítása megtörtént, innen már nem a tökéletesítésére
törekszik, hanem a használatára. Pl. ha már megtanultunk járni, akkor már
más célok elérésére használjuk, nem tökéletesítjük.
o Ha a feladat túl nehéz.
Mikor működik az elsajátítási motiváció?
 Ha megtaláljuk a feladat optimális nehézségét, és folyamatos kihívást biztosítuk a
tanuló számára.
 Ehhez használhatunk olyan gyakorló játékokat, ahol a feladatok folyamatosan
nehezednek, így világossá válik, hogy milyen szinten vannak tanulók.
 Pl. a Flippity.net-ről, a virtual breakout nevű játékot (https:// Flippity.net).
Segítséget a játék elkészítéséhez a videóban adunk.
Play Video

Az oldalon ezen kívül számos játék található az idővonaltól a keresztrejtvényig.

Az elsajátítási céllal tanulók a kudarcot nem adottságaiknak, hanem szorgalmuknak
tulajdonítják, valamint önbecsülésük nem a teljesítménytől függ, hanem a befektetett
erőfeszítéstől. (Fejes, 2011)
Elsajátítási cél kitűzésekor egy esetleges kudarc esetén a diák önértékelése nem sérül.
A kutatások alapján, a következők segítenek abban, hogy a tanulóknak kevésbé legyen
szüksége az önértékelést védő, nem hatékony stratégiák kialakítására:

 A túlzottan szigorú osztályozás kerülése, mert az indokolatlanul megnehezíti a siker

elérését, ezzel az osztályzatokra irányuló szorongást eredményezhet;
  Olyan értékelési gyakorlatot használjunk, ami az egyéni fejlődés nyomon követését
szolgálja. Ezt a gyakorlatban úgy tudja alkalmazni, hogy mást is értékel, nem csak a
tananyag elsajátítását. Ha a követelményt még nem is tudta elsajátítani a tanuló, az
órán nyújtott teljesítményét, fejlődését értékelhetjük pozitívan. Jó osztályzatokkal
megerősíthetjük, hogy jó úton halad.
Gondolkodtató feladat
Készítsen el egy az aktuális tananyaghoz kapcsolódó, folyamatosan nehezedő játékot a
Flippity-vel diákjai számára!
Eszébe jut olyan játék, alkalmazás, amit beépíthetne pedagógiai gyakorlatába?
Pl. One touch Drawing a gráfok megértéséhez
https://play.google.com/store/apps/details?id=com.ecapycsw.onetouchdrawing
vagy az Einstein's Riddle Logic Puzzles
https://play.google.com/store/apps/details?id=com.rottzgames.logic
Math Duel: Two Player Math Game
https://play.google.com/store/apps/details?id=com.nhgames.mathsduel

Saját munkám: https://www.flippity.net/vb.php?k=1ovoE9et2xHz0W-FxmaDVMnfbzHzaa0jpg9iwGCeMRR4

Az elsajátítási cél fejlesztése
Az elsajátítási cél fejlesztésében a tanároknak fontos szerep jut, ugyanis számos módon
működésbe hozható tanórai keretek között.
Az ideális tanulási környezet és légkör kialakítása csökkenti az önhátráltatás esélyét.
A képességalapú tanórák helyett, ahol a középpontban a versengés és a képességek
értékelése áll, feladatcélú tanórákra törekedjünk, ahol a fejlődés és a ráfordított munka a
hangsúlyos. Ahol a feladatok kreatívak és élvezetesek, a hibák a tanulás folyamatának
természetes részei. Az elsajátítás és a részvétel számít, így a tanulóknak kevésbé van
szükségük önvédő stratégiák alkalmazására.
Ezt létrehozhatja:
 demokratikus stílus meghonosításával a mindennapi kommunikációban,
 az értékek, normák, szabályok közös kialakításával és betartásával,
 elegendő idő biztosításával mindenki számára a tanulásra,
 a tanulókat tanulási sikerekhez juttató feladatokkal,
 életszerű, játékos és együttműködésre lehetőséget adó tevékenységekkel,
 illetve fontos, hogy lehetőséget adjunk az érzelmek kifejezésére.
A feladatorientált tanóra
A számonkérés jellemzői is nagyban befolyásolják a tanulók hozzáállását;
 A rendszeres és fejlesztő értékelések:
o azt hangsúlyozzák, hogy a tanulás egy folyamat, nem egy végcél;
o a javítás lehetősége is megvan, ezzel elkerülhető, hogy a tanulók egy
feladatnak túl nagy jelentőséget tulajdonítsanak, amivel a szorongás is
csökkenthető;
o a szorongás még tovább csökkenthető, ha lehetőséget adunk a megfelelő
gyakorlásra hasonló gyakorlótesztekkel vagy a feldolgozást segítő
tudásellenőrző kérdésekkel;
o és ha azt a szemléletet közvetítjük, hogy a kudarc egy újabb lehetőség a
tanulásra.
Kép háttere
A gyakorlóteszteket beágyazhatjuk IKT-s játékokkal, amivel két legyet ütünk egy csapásra.
A játék megoldásához sorozatos előhívásra, az ismeretekre (tanultakra) való
visszaemlékezésre van szükség, így a értékelés egyben tanulás is.
Nézzünk néhány egyszerű felületet, amit beépíthetünk a tanórába, vagy házi feladatként is
kiadhatunk:
 Quizizz játékos értékeléshez, (https://quizizz.com) gyakorláshoz. Hasonló a Kahoot!
játékhoz, de itt nincs szükség közös képernyőhöz, kivetítéshez és nem kell várni
arra, hogy mindenki belépjen a játékba. Nem kell letölteni, egy egyszerű e-mail
címes regisztráció szükséges a Sing Up gombra kattintva.
Play Video

 Jeopardy – mindent vagy semmit

játék (https://www.superteachertools.us/jeopardyx/)
A játék remek az összefoglalásokhoz.
A fenti felületek angol nyelvűek, de nagyon egyszerűen használhatók. Akár
a https://www.deepl.com/ fordító programba be lehet másolni a kijelölt angol nyelvű
instrukciókat, vagy a tanulókkal, kollégákkal együtt fel lehet fedezni az angol nyelvű
játékokat.
Eddig tehát megvizsgáltuk az önértékelést védő, nem hatékony stratégiákat jellemzőit és
korrigálási módjait.
Számba vettük, hogy milyen módszerekkel lehet magát az önértékelést fejleszteni, hogy
az önhátráltatásba és a védekező pesszimizmusba minél kevesebbszer meneküljenek az
önfejlesztés helyett a tanulók.
A következő nem hatékony stratégiával valószínűleg egy osztályban több gyereknél is
találkozunk, sőt mi magunk is járunk alkalomadtán ebben a cipőben.
2.3. Halogatók - nem hatékony (maladaptív) megküzdési stratégia
 Ismerjük ezt a folyamatot: Amikor a tanuló egy feladat elvégzését mind későbbre és
későbbre halogatja.
 Ez hosszú távon éppen ellentétes a céljával, a feladat nem készül el, a diák pedig
bűntudatot érez.
Mikor jellemző?
 Ha egy feladat túlságosan bonyolult, vagy sok és a diák nem képes a feladat
elvégzéséhez szükséges lépéseket felállítani.
 Leggyakrabban azoknál a tanulóknál fordul elő, akik nem az elsajátítás céljából
tanulnak. (Nagy, D.Molnár, 2017)
Korrigálása
A halogató diáknak a problémaszempontú, a hatékony megoldásra fókuszáló stratégiák
segíthetnek.
Fontos, hogy felismerje és tudatosan pozitív irányba terelje a tanulással kapcsolatos
érzelmeit. Ide tartozik az önmegbocsátás is. Az elsajátítási vagy teljesítményorientált belső
beszéd (self-talk) - csökkenti a szorongást. Érdemes a halogató diákkal az érzelmeiről,
tanuláshoz kapcsolódó viszonyáról sokat beszélni. Segíteni neki abban, hogy rövidtávú
célokat tűzzön ki maga elé, ezzel segítve azt, hogy sikerélményei legyenek.
Kérdések, amit tudatosítani érdemes:
 Milyen a diák érzelmi állapota?
 Lehet-e olyan probléma, konfliktus a háttérben, amely megakadályozza vagy
megnehezíti, hogy az aktuális helyzetben koncentrálni és együttműködni tudjon
 Milyen önjutalmazási ötletei vannak?
Gondolja végig, mit jelent neki a tanulás kudarca, vagy milyen érzés a feladat sikeres
megoldása!
A motiváció szabályozását illető segítség:
Segítsen a következő kérdésekben diákjának:
Mennyire ingergazdag a környezet? Esetleg túl sok a figyelemelterelő inger?
A figyelemelvonó tényezőket tudatosan iktassa ki tanulás előtt.
Közelítsen kisebb lépésekben a tanulás felé. “Terítsen meg a tanulásnak”.
Javasoljon diákjának előkészítési technikákat!
Például telefonján kapcsolja be a Fókusz módot, ha van ilyen. Ebben be lehet állítani a
tanulásra szánt időt, és hogy ebben az időszakban milyen alkalmazások lehetnek aktívak.
Alapesetben csak a telefon, az sms, az óra azok, amik aktívak, a többi zizegő, pittyenő,
felvillanó jelzést adó alkalmazás, amik megzavarhatják a koncentrálást, ilyenkor “alszik”.
Csináljon magának tanuláshoz lejátszási listát a Spotify-on, vagy szerezzen be füldugót!
Gondolja végig mik azok az eszközök, amikre szüksége van és csak azok legyenek az
asztalon!
Gondolja végig, mennyire könnyen elérhető a segítség, ha szüksége van rá.
Pedagógusként mit tehet?
  Alkalmazzon a diák érdeklődéséhez, tanulási céljaihoz illeszkedő tartalmakat a
feladatokban! (Differenciálás!)
 Kínáljon választási lehetőséget a tartalmak és/vagy a feldolgozás módját illetően!
 Tegye a feladatokat játékossá!
 Nézze meg, hogy a diák sajátosságaihoz melyik társas forma illeszkedik jobban (pl.
magányos, páros, kiscsoportos)!
 Az időben és teljesen befejezett munkáért következetesen jutalmazzon! A befektetett
energiát értékelje, ne pusztán a végterméket!
 Mennyire illeszkedik a feladat a diák kompetenciáihoz (tartalom, időtartam és
összetettség tekintetében)? Ha alapképességek hiányáról van szó, akkor a
képességek fejlesztéséhez kell visszatérnie!
 Adjon rövidebb, kevésbé összetett feladatokat! Ezek könnyebben, rövid időn belül
teljesíthetők, jobban átláthatók, és teljesítésük sikerélményt okoz, ami pozitív
önhatékonyságot eredményez. Majd fokozatosan növelje a hosszt és a
bonyolultsági fokot!
 Vizsgálja meg, hogy a hibázás mennyire elfogadott a közösségben! Alakítson ki
olyan magatartásformát, amelyben a hibázás a tanulás természetes velejárója.
 Milyen megerősítést kapnak az önállóan dolgozó tanulók? Adjon gyakori pozitív
visszajelzést a haladásról.
 Azokat a módszereket tanítsa meg a diáknak, amivel önmaga is segíteni tud
magának.
 Már röbbször említettük: Csak a szükséges mennyiségű segítséget nyújtsa! A túl sok
segítséggel a diák elveszíti azt az örömöt, amit az önálló sikerélmény nyújtana
neki. (Gaskó, Gönczöl, Horváth H., Katona, 2011)
Gyakorló feladat
A fentiek alapján készítsen egy önellenőrzési listát a halogató tanuló számára!
AZ ÖNELLENŐRZÉS LEHETŐSÉGEI

 Tanult elméleti ismeretek felidézése emlékezet alapján

 Tanult információk átbeszélése („tanítva tanulás”)

 Tanultak összefoglalása: a lényeg felismerése, kiemelése, információk rendszerbe építése,

leírása

 Nem megértett információk feltárása, kérdések felvetése

 Tanultak elmondása/kifejtése
2.4. Perfekcionisták
A perfekcionisták azzal blokkolják a tanulási folyamataikat, hogy mindig a tökéletességre
törekednek, így néha nem is kezdenek bele bizonyos dolgokba.
 Az adaptív (alkalmazkodó) perfekcionistáknak rendkívül magas elvárásuk van
maguk és környezetük iránt, a siker esetén elégedettség jellemzi őket.
 Maladaptív (rosszul alkalmazkodó) formájának viszont a mozgató ereje a kudarctól
való félelem, hibáikat nem tudják tolerálni, hiányzik belőlük az elégedettség. Ez
nagyon káros eredményekre vezethet.
 Ez a túlzott önkritikusság, teljesítményorientáció gyakran abból fakad, hogy nyomást
éreznek a szülők vagy más fontosnak ítélt személyek felől. Nem a tanulás öröme
miatt tanulnak, hanem a környezetük elvárásainak való megfelelés miatt.
Korrigálása
Mivel a perfekcionizmus az élet minden területét áthatja, kiküszöbölése komplexebb
fejlesztést igényel, gyakran csak a kognitív viselkedésterápia révén valósulhat meg, amit
csak megfelelő szakember végezhet.
Iskolai környezetben a pedagógus más szakemberrel (pl. iskolapszichológussal)
együttműködve nyújthat segítséget.
De a legfontosabb, hogy ha képesek vagyunk felismerni a maladaptív tanulási stratégiákat
alkalmazó diákokat, útmutatást nyújthatnak nekik ezek leküzdésére.
A tanulási attitűd felmérésére is készítettünk egy Google Űrlapot Önnek.
Másolja le az űrlapot!
(Úgyanúgy kell eljárnia, mint az 1. fejezetben az önértékelés felmérésénél.)
https://docs.google.com/spreadsheets/d/1wr362qQJIkVp7ONSrCQzIPi0ufB0df8D-
eiISGFLUeg/copy
Küldje el az űrlapot, szabjon határidőt a kitöltésre!
Így képet kaphat arról, hogy mely tanulói “veszélyeztetettek” az említett nem hatékony
stratégiák alkalmazására.
Gondolkodtató feladat
Az önértékelési kérdőív és a tanulási attitűd kérdőív segítségével próbálja meg azonosítani
a nem hatékony stratégiákat osztályában, tanulócsoportjában!
Ha van kedve, foglamazza meg pár mondatban!
Az általam tapasztalt nem hatékony tanulási stratégiák:

 a halogatás: ha egy feladat túlságosan bonyolult számukra akkor elkezdik halogatni ennek
megoldását, majd végül idő hiányában, felületesen végzik el
 elvárások: sokan az otthon támasztott magad elvárások miatt tanulnak, ezek elmaradásával
a tanulási kedvük is csökken
 "jó jegy": vannak olyanok, akik csak akkor tanulnak, ha valamilyen számonkérés következik,
a jó jegyért, éppen ezért a tudásukban üres területek alakulnak ki

3. Fejezet - Tanulási stílusok, gondolkodtató feladat

Gondolja végig, hogy milyen tanulási stílusokat ismer és hogyan tud tekintettel lenni a
különböző tanulási stílusú diákokra!
Szokta tanulási stílusuk alapján differenciálni tanulóit vagy a feladattípusokat? Indokolja
meg a válaszát!
A tanulási stílusokat osztályfőnöki órán szoktam a diákokkal feldolgozni. Fontos, hogy mindenki
felfedezze minél előbb a saját tanulási stílusát és ennek alapján tanuljon, illetve nekem is segít e
szerint támogatni őket a tanulásban.

Az alábbi tanulási stílusokat ismerjük:

  az auditív stílus – hallásra épülő tanulás
 a vizuális stílus – látásra épülő tanulás
 a kinesztetikus stílus – mozgásra épülő tanulás
 vegyes stílus – hallásra, látásra és mozgásra épülő tanulás

Aki vizuális típusúnak a következőket szoktam javasolni:

 üljön a táblához közel, hogy jól lásson, viszont az ablaktól messze, hogy ne legyen
lehetősége kifelé bámulni
 mindig jegyzetelje a hallottakat, ha otthon tanul, készítsen feljegyzéseket
 használjon színes ceruzát, filceket a különböző fogalmak, témák jelölésére, lényeg
kiemelésére
 írja a margóra a kulcsszavakat
 készítsen memóriakártyákat, illetve logikai ábrát az összetartozó fogalmakról

Aki auditív típusúnak a következőket szoktam javasolni:

 üljön a terem első soraiba, hogy jól halljon, és a többiek által keltett zaj ne zavarja, de távol
az ajtótól, ablaktól, minden egyéb zavaró tényezőtől
 a feladatok értelmezésénél kérem, hogy hangosan olvassa az utasításokat és a kérdéseket
 javaslom, hogy keressen nyugalmas helyet a tanuláshoz, ahol a zene, tv és más zajok nem
zavarják

Aki örökmozgó típusúnak a következőket szoktam javasolni:

 végezzen valamilyen fizikai tevékenységet, mielőtt leülne tanulni, akár fekvőtámaszt óra
elején
 javaslom, hogy ujjával vagy vonalzóval kövesse az olvasott szöveget
 rendszeresen rövid szüneteket iktatok be, hogy mozoghasson
 mivel valamelyik testrészét folyton mozgatja, dobol vagy rángatózik a lába, javaslom, hogy
sétáljon tanulás közben, mert ez segít neki koncentrálni
3.1. Tanulási stílusok
A hatékony tanulás feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stílusát és
stratégiáit.
Ahhoz, hogy pedagógusként segítséget tudjon ebben nyújtani, meg kell ismernie tanulói
tanulási stílusát.

Kép forrása
A tanulási stílus ismeretében
 tanítási órái hatékonyabbak lesznek;
 a tanulók hatékonyabban tanulnak, és a tudatosság hatására a tanuló azt is átélheti,
hogy ő irányítja a tanulását, ettől pedig javul az önértékelése és a motivációja és
ezáltal is nő a tanulási eredményessége. (Bernáth, N. Kollár, Németh, 2015).
Miért jó, ha ismerjük diákunk tanulási stílusát?
Különösen két esetben lehet ez fontos:
 Egyrészt, amikor a diák kihívásokkal küzd (munkamemória, figyelem, megértés
stb.), és ezért minden segítség fontos számára,
 Másrészt akkor, ha a kínált tanítási/tanulási mód és a diák által preferált tanulási
stílus nem illik össze. (Bernáth, N.Kollár, Németh, 2015.)
A tanulási stílus definíciója, jellemzői
A tanulási stílus Pritchard (2009) összefoglalója alapján:
 A tanulás egyénre jellemző módja.
 Tanulási módszer, a gondolkodás, az információfeldolgozás preferált módja.
 A tudás és készségek elsajátításának egyénre jellemző módja.
 Azok a szokások, stratégiák, amelyeket a személy a tanulás során mutat.

Kép forrása
Amit fontos még szem előtt tartanunk a tanulási stílusokról:
 Környezeti, érzelmi, társas, fiziológiai és pszichológiai jellemzők kombinációjából
alakul ki, amely meghatározza azt, hogy egy adott személy miképpen tud legjobban
tanulni.
 Minden személy egyedi, tud tanulni és sajátos tanulási stílussal rendelkezik.
 Egyik tanulási stílus sem jobb – vagy rosszabb –, mint bármely másik.
 Minden – kulturális, tanulmányi, férfi, női – csoportban megtalálható mindegyik
tanulási stílus.
 Ha az egyének úgy tanulnak, hogy érvényesítik tanulási stílusukat, akkor növekedik
tanulási teljesítményük. (Dr. Barabási, 2013)
A tanulási stílus felmérésével fontos információkat nyerhetünk!
 Megtudva azt, hogy milyen környezetben és milyen ingermodalitásban (hallás, látás,
mozgás) megy könnyebben a tanulás és a tanulási helyzeteket ezekre az
erősségekre építjük, hatékonyabbá, gyorsabbá és eredményesebbé tehetjük azt.
 De a gyenge pontokat sem érdemes figyelmen kívül hagyni. Ezeket erősítsük
játékos környezetben, mert szükség lehet majd rá a későbbiek során. Például, ha
valaki bölcsész jellegű egyetemi tanulmányokra készül, akkor szüksége lesz arra,
hogy képes legyen előadás alapján megtanulni valamit, hiába nem hallás után tanul
könnyen.
A tanulási stílusok érzékleti modalitások szerinti osztályozása
A tanulási stílusok osztályozására többféle megközelítés létezik. A kérdés
megközelíthető érzékleti modalitások szerinti felosztás irányából.
Magyarországon Szitó Imre végzett úttörő munkát a tanulási stílus kérdőív kidolgozása és
alkalmazása területén (Szitó 1987, 2005). Ezt a kérdőívet fejlesztette tovább 2015-ben
Bernáth László, N. Kollár Katalin és Németh Lilla.
A kérdőív 57 kérdést tartalmaz, 9 faktort vizsgál.
A faktorok a következőkre irányulnak:
 Hogyan fogadjuk be legkönnyebben az információt (érzékleti modalitások: hallás,
látás, mozgás)?
 Milyen feltételekre van szükségünk az információ felvételében és elraktározásában
(társas, környezeti)?
Tanulási stílusok
A következő oldalon egy dinamikus diasorban mutatjuk be a tanulási stílusokat! A kép alatt
lévő nyilakkal léphet a következő vagy előző diákra!
Tanulási stílus mérése digitálisan
A következőkben gyakorlati segítséget szeretnénk Önnek nyújtani diákjai tanulási
stílusának felméréséhez.
Elkészítettük a Bernáth László, N. Kollár Katalin és Németh Lilla által kibővített kérdőívet
egy Google Űrlapban és készítettünk hozzá a válaszok beérkezéséhez tartozó értékelő
táblázatot.
A válaszok beérkezésével pár kattintás után látja a tanulók egyéni tanulási stílusait és talál
egy összesítést is, ahol a színskála mutatja meg Önnek a hasonló tanulási stílusú
tanulókat.
A színskála alapján látja, hogy mely tanulókat érdemes a terem csendesebb zugába
ültetni, mely tanulókat érdemes tanulópárokba osztani és összességében is látja, hogy
melyek a legeredményesebb tanítási formák az osztály egészére nézve.

1. Készítsen saját példányt az értékelő táblázatból az első fejezetben megismertek szerint

az alábbi link segítségével:
https://docs.google.com/spreadsheets/d/
19RUKLKHOyprcmk32p5JW1npbLK9ZM7S67xpBv_RNfB4/copy
Segítségül az első fejezet videóját újra betesszük Önnek, itt ugyanaz a mechanizmus
működik.
Play Video
2. Ha beérkeztek a válaszok, az adattábla első fülén (Válaszok) fogja látni.
Egyénenkénti eredmények
 Egyéni eredmény fül A1-es cellájába az adott tanuló e-mail címét kell bemásolnia.
Grafikonon a tanuló saját átlagát látja a határértékekkel, szövegesen pedig a tanuló
preferált tanulási stílusát.
 Minden egyes tanulóról készíthet külön fület (a fülre kattintva, jobb egérgomb és
másolat készítése paranccsal, a füleket tanulónként elnevezheti).
Összesített, összehasonlító eredmények
 Az Összesítés fülön jelölje ki a 4-es sort (Móka Miki sorát) az A oszloptól egészen a
J oszlopig, ekkor egy kék kis négyzet jelenik meg a J4 cella jobb alsó sarkában. Erre
kattintva fekete kereszt jelenik meg, ezt lehúzva megjelennek a nevek, egészen
addig, amíg tanuló van a Válaszok fülön.
 A adott stílus annál inkább jellemző a tanulóra, minél inkább zöldbe hajlik a kapott
érték.
A színkódok a következők:
 Piros: alacsony átlag
 Narancs: közepes átlag
 Zöld: magas átlagot ért el az adott stílusban a tanuló.
3. Ha több osztályunk van és szeretnénk a beérkező válaszokat külön gyűjteni, a lemásolt
táblázatot a megosztási beállításoknál tegyük a link birtokában bárki olvashatja státuszba!
 A böngészőben látható link végéről az utolsó / jel utáni karaktereket cseréljük ki a
copy szóval.
 https://docs.google.com/spreadsheets/d/
19RUKLKHOyprcmk32p5JW1npbLK9ZM7S67xpBv_RNfB4/edit#gid=476953974
 https://docs.google.com/spreadsheets/d/
19RUKLKHOyprcmk32p5JW1npbLK9ZM7S67xpBv_RNfB4/copy
 Így egy új példányt hoztunk létre, ennek a címét módosítsuk arra az osztálynévre
amire szeretnénk.
 Majd ennek a példánynak az űrlapját küldjük ki a gyerekeknek. A válaszok már
ebbe, a másolt példányba fognak érkezni.
3.2. Az alulteljesítő diákok szűrése
Mit is jelent az alulteljesítés?
Ha a tanuló tartósan nem a képességeiknek megfelelően teljesít, ha az iskolai
teljesítménye nincs összhangban azzal, amit a képességei alapján elvárhatnánk tőlük.
(Taskó, 2015)
A téma utolsó kérdőíve következik. Hogyan szűrjük ki az alulteljesítő tanulókat?
Itt nem csak konkrétan a látványosan bukdácsoló diákokra gondolunk, hanem azokra a
tanulókra, akik (nem feltűnően, de mégis) képességeik alapján jobban tudnának teljesíteni
a jelenlegihez képest. Dr. Taskó Tünde Anna a tanulási készségek és az alulteljesítés
mérésére állította össze az ún. KATT kérdőívét (Kognitív és Affektív Tanulási Tényezők).
(Taskó, 2015)
A kérdőív 6 faktort vizsgál.
 Az iskolai szorongás (tesztszorongás) a számonkéréssel és az iskolán kívüli
szorongásokra vonatkozik.
 Az alulteljesítés prediktorai: az alulteljesítés tüneteire vonatkoznak. Rákérdez arra
is, hogy a szülők, a tanárok és maga a tanuló szerint tudna-e jobban teljesíteni.
 Tanulási motiváció a tanuláshoz való viszonyt vizsgálja.
 A vizuális tanulási technikák tanulás során alkalmazott vizuális tanulási technikák
(jegyzetelés, táblázat és ábrák készítése) használatára kérdez rá.
 A metakognitív tudás a saját tanulásával kapcsolatos ismeretekre vonatkozik.
 Az önellenőrzés a tanulás eredményének kontrollálásával, ellenőrzésével
kapcsolatos állításokra vonatkozik. (Taskó, 2015)
Már maga az űrlap kitöltése is pozitív hozadékkal jár, a kérdéseken való elgondolkodás az
első lépés a tudatos monitorozáshoz.
1. Másolja le magának a kiértékelő táblázatot a korábban megismertek szerint, majd ossza
meg tanulóival a Google Drive-ra létrejött Űrlapot.
https://docs.google.com/spreadsheets/d/1sMhgtDDWerVtXTAt3bs-
gRBWtDM8eb17Ch0SOmWBC6c/copy
2. A válaszok beérkezése után az Értékelés összesítve fülön húzza le a kijelölt A-tól G
oszlopig kijelölt 3-as sort, így a látja a gyerekek értékeit.
A színskála szerint minél pirosabb árnyalatú értéket lát, annál inkább kell figyelnie az adott
tanulóra.
Az egyéni értékelő fülön a tanulók egyéni értékeit látja, ha beírja a tanuló nevét az A1
cellába. A tanulók értékeit a korábban leírtakhoz hasonló módon lementheti külön-külön
fülenként.
Ha a kapott adatokat elküldi a kattadatok@gmail.com e-mail címre, hozzájárul Dr. Taskó
Tünde Anna ezirányú további kutatásaihoz. Természetesen az adatokat a kutató az etikai
irányelvek figyelembevételivel kezeli.
Ha kíváncsi rá, hogy hogyan számoltunk, a kérdőív leírása, az alábbi linkről letölthető:
http://iskolapszichologiai-modszertani-bazis.elte.hu/dokumentumok/KATT-k%C3%A9rd
%C5%91%C3%ADv-%C3%A9s-%C3%A9rt%C3%A9kel%C3%A9se.pdf
Összegzés
A 2. tanulási egység véget ért.
Betekintést nyert az autonóm tanulás kialakulásához szükséges optimális belső
feltételekbe.
Megismerte az önszabályozott tanulás lépéseit, a fejlesztésének lehetséges módjait és
megismert különböző megküzdési stratégiákat. Betekintést nyert az önértékelés és tanulás
kapcsolatába és gyakorlati segítséget kapott az egyéni tanulási stílusok felismeréséhez és
támogatásához.
A következőkben a külső tényezőket tárjuk fel.
A 2. tanulási egység ellenőrző feladata
Készítsen el egy olyan feladatot, amivel fejlesztheti diákjai önszabályozott tanulásra való
képességét!
A feladatban az alábbi feltételek valósuljanak meg:
 legyen lehetőségük olyan célokat megfogalmazni, amelyeket hasznosnak tartanak;
 lehetőségük legyen saját képességeik fejlesztésére az általuk kiválasztott tanulási
tevékenységek végzése közben;
 saját tanulási stílusunknak megfelelően választhassanak tanulási tevékenységet;
 és olyan közösségben tanulhassanak, ahol van lehetőségük kezdeményezésre és a
saját vélemény kinyilvánítására.
A feladathoz készítsen önértékelő és ellenőrző lapokat is!
 Az önértékelő és az ellenőrző lap is minimum 9, maximum 15 pontból álljon!
 Amennyiben társas értékelő és önellenőrző lapokat is készít, ezek is minimum 9,
maximum 15 pontból álljanak!
Az értékelés szempontjai:
 A feladat kidolgozottsága (5 pont)
 A feladat az önszabályozott tanulás fejlesztésének szempontrendszere szerint épül
fel (10 pont):
o a tanulóknak lehetőségük van olyan célokat megfogalmazni, amelyeket
hasznosnak tartanak;
o lehetőségük van saját képességeik fejlesztésére az általuk kiválasztott
tanulási tevékenységek végzése közben;
o saját tanulási stílusunknak megfelelően választhatnak tanulási tevékenységet;
o lehetőségük van a kezdeményezésre és a saját véleményük kinyilvánítására.
 Az feladat tartalmazza az értékelő és ellenőrző adatlapokat és azok elkészítéséhez
a résztvevő beépítette az önszabályozott tanulás fejlesztésének elméleti elemeit (10
pont)
 A feladat kidolgozásakor a kidolgozó figyelembe vette-e megvalósíthatóságot (5
pont)
Az ellenőrző feladat értékelése:
30 ponttal kiválóan megfelelt, 25-29 pont között jól megfelelt, 18-24 pont között
megfelelt, 0-17 pont között nem felelt meg.
Amennyiben az ellenőrző feladat nem felel meg, a résztvevőnek a konzulens véleménye
alapján át kell dolgoznia a feladatot.
3. tanulási egység - Az autonóm tanulás kialakulásához szükséges optimális külső
feltételek

A 3. tanulási egység célja, felépítése

A 3. tanulási egység célja, hogy betekintést nyerjen az autonóm tanulás külső feltételeibe.
Emellett megismerje a megváltozott tanulási környezet újfajta szempontjait, hogy mitől lesz
a személyes tanulási környezet kulcsfontosságú a hatékony tanulásban.
A tanulási egységben gyakorlati segítséget kap a tanulói információs környezet
alapfogalmaihoz és felméréséhez és az optimális tanulói környezetek kialakításához.
Megismerkedhet olyan IKT eszközökkel, felületekkel, amivel támogatni tudja diákjai
megfelelő tanulási környezetének kialakítását.
A tanulási egység feldolgozása 11x45 percet vesz igénybe.
Javasoljuk, hogy fejezetenként, azon belül alfejezetenént dolgozza fel a tanulási egységet.
A tanulási egység felépítése:
1. fejezet A tanulási környezet
2. fejezet. Hogyan tegyük személyes tanulási környezetté az iskolai tanulási környezetet?
Ebben a tanulási egységben az autonóm tanuláshoz szükséges külső feltételekről lesz
szó. Külső feltételeken elsősorban a tanulási környezetet értjük.
A tanulási környezet tehát
 az iskolai környezet;
 az otthoni környezet;
 az iskolán kívüli környezet.
Ezek a színterek gyakran teljesen különálló, egymáshoz nem kapcsolódó információs
terek.
Dr. Ollé János elmélete alapján ezt a különállást úgy tudjuk feloldani, ha visszatérünk
az integrált tanulási környezet elméleti alapjaihoz.
Ezek a következők:
 a személyes információ és tudásmenedzsment;
 a személyes információs környezet;
 és a tanulási környezet;
A személyes információs környezet, a kommunikáció során érzékelt, feldolgozott,
másokkal valamilyen formában megosztott információfeldolgozás folyamata. (Dr. Ollé,
2016.)
Tehát olyan környezet, amiben az egyén felé információk áramolnak, ezt különböző
eszközökkel érzékeli (pl. érzékszerveivel), feldolgozza és akár továbbíthatja.
Az információnak számos forrása lehet, ezek lehetnek társak, technikai eszköz,
tapasztalás stb.
Amikor az egyén ezt az információs környezetet működteti, akkor tanul. Ahol
információmenedzselés van, ott létrejön a tanulás.
A személyes tanulási környezet tehát az információs környezeten belül a tanulási
folyamatok összessége.
A továbbiakban a személyes tanulási és személyes információs környezet kifejezéseket
fogjuk használni a diák privát, személyre szabott tanulási szituációira.
Dr. Ollé János szerint, ha a tanulóknak a személyes információs környezetét
engedjük használni, sőt ehhez igazítjuk az iskolai tanulási környezetet, az egyéni tanulási
útvonalakat eredményez. Létrejön a differenciálás, megvalósul a személyre szóló tanítási
gyakorlat, a tanuló bevonódik a tanulás folyamatába, aktív részese lesz a tanulásnak.
Mivel saját maga működteti, ő maga lesz érte a felelős, ezáltal motiváltabb,
hatékonyabb, önirányított lesz.
Így a személyes információs környezet a hatékony tanulás egyik kulcsfontosságú
tényezője lehet.
1.1. A személyes tanulási környezet
A PLE modellje, a Personal Learning Environment
 olyan rendszer, ami a személyreszabottságot hangsúlyozza, és segít a
tanulóknak átvenni és irányítani saját tanulásukat;

 olyan tanulási tér, amelyben a tanuló a természetes tanulási környezetében szerzi

meg az ismereteit.
A PLE mint szemlélet felismeri, hogy a tanulás egy folyamat, amelyhez támogató
eszközöket kell keresni, és ebben nagy felelőssége van a tanuló egyénnek. (Papp-Danka,
2015)
A PLE kapcsán azzal segíthetjük a tanulókat (és saját magunkat is), hogy milyen
eszközöket, platformokat használjanak és milyen módon a saját, tanulással kapcsolatos
folyamatainkhoz. Például, hogy milyen keresőfelületeket használnak, hogyan jutnak hozzá
információkhoz, milyen platformokat használnak zenehallgatáshoz, hol kommunikálnak
egymással stb.
Nézze meg Joann PLE-jét, amit egy grafinkonban gyűjtött össze! Mit tud leszűrni belőle?
Felismeri a különöző platformok logóit? Önnek milyen lenne a PLE grafikonja?
Joann ezt írja a blogján:
"Az én PLE-m elsősorban azokon a tevékenységeken alapul, amelyeket általában a
számítógépemen vagy az alkalmazásokon keresztül végzek. Tanulás közben ezek az
eszközök és erőforrások segítenek abban, hogy dokumentumokat, ppt-kek hozzak létre,
és megosszam azokat, információkat keressek a feladataimmal kapcsolatban, vagy akár
az osztálytársaimmal is tisztázzam a gondolataimat, és a szabadidőmben is használom
őket."
Ahhoz, hogy ezt a támogató környezetet megteremtsük, pedagógusként újra kell
értékelnünk a tanulási-oktatási környezetet is a saját- és a
diákok szerepváltozásának fényében.
A diákok személyes információs környezetébe a digitális környezet egyre nagyobb
mértékben tartozik bele, ezért törekednünk kell a megfelelő digitális környezet
létrehozására, beleértve a saját IKT kompetenciáink fejlesztését, módszertani
továbbképzését is.
Fontos kiemelnünk, hogy az online környezetben folytatott tanulás eredményességéről
szóló szakirodalmak többsége arról számol be, hogy azok a tanulók, akiknek hiányzik a
metakognícióra és az önszabályozásra való képességük, nagyon keveset profitálnak a
digitális oktatási formákból, ezért az önszabályozó tanulás elősegítése itt is az elsődleges
szempont.
1.1.1. A támogató tanulási környezet kialakítása
A PLE (személyes tanulási környezet) iskolai környezetben való megjelenéséhez meg kell
ismernünk a tanulók személyes tanulási környezetét, majd velük együtt közösen át kell
gondoljuk, hogy ezek milyen módon építhetők be a tantermi tanítási-tanulási folyamatba.
Ezt egy egyszerű kérdőívvel vagy személyes beszélgetés során felmérheti szaktanárként
vagy osztályfőnökként egyaránt. Ha megismerte tanulói személyes információs
környezetét, segítségére lehet annak ideális működtetésében. Itt kiemelten fontos lehet,
hogy milyen tanulásí stílussal rendelkezik a tanuló.
Kép háttere

A természetes tanulási helyzetben megszerzett ismeretek biztosítják a tanuló számára azt,

hogy önmaga vezérelheti a teljes tanulási folyamatot.
Itt ismét visszatértünk az önszabályozó tanuláshoz, hiszen mindez csak ennek a
képességnek a birtoklásakor működhet. Mindemellett nagyon fontos lesz a tudatosság
elsajátítása, mert attól hogy diákjaink a digitális technológia korába születtek, még nem
jelenti azt, hogy tudják is, hogyan igazodjanak el a digitális világban.
A pedagógus szerepe az lesz, hogy ezt hogyan tanítja meg neki.
A diákoknak rengeteg tapasztalatuk van a különféle alkalmazások használatával
kapcsolatban, azonban ez a tapasztalat nem jár együtt a célorientált eszközhasználattal,
ezért ezt is kell fejleszteni. Vagyis szükség van arra, hogy valaki terelgesse, tanítsa-nevelje
a digitális technológiák használatát ugyanúgy, mint ahogy megtanítjuk a gyereknek a
szorzótáblát. (Papp-D, 2015.)
1.1.2. A személyes információs környezet felmérése
Készítettünk egy kérdőívet a tanulók személyes információs környezetének
feltérképezésére.
A már ismert módon másolja le magának a kérdőívet! Használja ezt a linket!
https://docs.google.com/forms/d/1OHfSTh5pap0hsZQKfBcEQaF115d_AW3HCXvp-
c2FT4g/copy
Segítségül az alábbi videóban megmutatjuk hogyan.
Play Video
A beérkezett válaszokat a Forms automatikusan ábrázolja önnek grafikonon, így gyorsan
át tudja tekinteni, hogy az osztálya milyen arányban és mire használja az internetet, vagy
milyen hozzáférése van egyáltalán az IKT eszközökhöz.
Amikor beérkeznek a tanulói válaszok, könnyen lehet, hogy nem találkozunk jól strukturált
és hatékony működésre épülő személyes tanulási környezettel. Azonban ha törekszünk
arra, hogy megismerjük a tanuló digitális környezetét is, megvalósulhat az IKT-használat
tudatos irányba való elmozdítása.
Egyrészt megmutatható a tanulónak, hogy az általa használt online felületek nemcsak a
hétköznapi életvezetésben működnek jól, hanem akár tanulási céllal is felhasználhatók.
(Persze úgy, hogy lehetőleg ne vegyük el a szórakozástól és a pihenéstől a kedvét.)
Másrészt nemcsak abban segítjük így a tanulókat, hogy az otthoni tanulást hatékonyabban
végezzék, hanem megpróbálhatunk arra is törekedni, hogy az iskolai és az otthoni
személyes tanulási környezet közelítsen egymáshoz. (Papp-D, 2015)
Gondolkodtató feladat
Egészítse ki, szerkessze át saját kérdéseivel, formálja át olyanná, hogy saját tanulói
számára még relevánsabbak legyenek a kérdések!
https://docs.google.com/forms/d/1OHfSTh5pap0hsZQKfBcEQaF115d_AW3HCXvp-
c2FT4g/copy
A beérkezett válaszokat a Forms automatikusan ábrázolja önnek grafikonon, így gyorsan
át tudja tekinteni.
1.1.3. A személyes információs környezet ideális működése
A személyes információs környezet ideális működéséhez több dologra is szükség van:
Az első a tudatos információgazdálkodás és időgazdálkodás.
Például eldönthetjük, hogy nem nézünk reklámokat, vagy melyik hírportált olvassuk,
nézzük, hallgatjuk. Mi magunk döntjük el, hogy honnan szerezzük be az információt,
milyen forráskritikával kezeljük, hogyan ellenőrizzük. (Persze ezek a döntések információs
buborék kialakulásához is vezethetnek!) Ahogy amellett is mi döntünk, hogy milyen
felületeket, online platformokat használunk. Az iskola, illetve az iskolai feladatok nagyon jó
téri lehetnek annak, hogy megtanítsa ezt a tudatosságot a diákoknak.
Több az információ, mint az idő, ezért az idő felértékelődik. Nagyon fontos lett az, hogy az
időt hogyan és mire használjuk fel. Ez visszairányít minket a tudatos
információfeldolgozáshoz.
Kép forrása
Az információfeldolgozás kockázatokat is rejt magában. Ilyen az információs túlcsordulás,
a függőség, a digitális stressz, vagy a tudatosság hiánya.
Például túl sok az információ, nem tudunk szelektálni. Vagy túl sok forrásból hagyjuk, hogy
áramoljon ránk az inger, valamilyen eszközünk állandóan jelez. Új hír a Facebookon, e-
mail vagy Messenger üzenetek, a Spotify hírt ad, hogy végre új albuma érhető el egy olyan
zenésznek, akinek az egyik számát a Kedvencek listához adtuk. Az állandó jelzés eltereli a
figyelmünket. A gyerekeknél ez hatványozottan igaz. Ez az információáradat többszörösen
terheli az idegrendszert, ha nem szabunk ennek gátat, kimeríti az erőforrásainkat.

Kép forrása
Egy ötlet!
Tippelje meg, egy nap hányszor nézi meg a telefonját, mert az valami jelzést ad!
Ha tippelt, mérje meg képernyőidejét mondjuk a holnapi naptól.
Már több alkalmazás is segít tudatosítani a képernyőhasználattal töltött időt.
Az egyik ilyen alkalmazás az Actiondash. Az alábbi linkről
letölthető https://play.google.com/store/apps/details?id=com.actiondash.playstore
Apple készülékeken az alábbi leírásból megtudhatja, hogyan követhető nyomon a
képernyőhasználat.
https://support.apple.com/hu-hu/HT208982
Meglepődött az eredményen?
Valószínűleg a gyerekek is meglepődnének, javasolja nekik az alkalmazás letöltését. Ez a
visszajelzés csökkentheti vagy tudatosabbá teheti a képernyőhasználatukat.

A motivációt segítő stratégiáknál már említettük a Fókusz módot a telefonon. (A Fókusz

mód az Androidon a ne zavarjanak mód továbbfejlesztett változata, a Xiaomi készülékeken
ez DND mód.) Az üzemmód bekapcsolását elsőre valószínűleg nincs az a diák, aki
elfogadná, mert a többségük már annyira megszokta a rengeteg információ egyidejű
áramlását, hogy hiányérzete lép fel, ha megvonjuk tőle ezt a figyelemelterelést. A Fókusz
mód beállításával a diákok önmagukon segíthetnek.
1.1.4. A hatékony tanulás feltételei a digitális világban
Ahhoz, hogy a digitális világban valóban létrejöjjön a hatékony tanulás, a diákokban
folyamatosan fejleszteni kell korábbi tanulási egységekben megismert készségeket és
kompetenciákat.
 A felelősségvállalást a saját tanulási folyamata iránt.
 Az önszabályozás képességét.
 A proaktív részvételt a tanulási folyamatban.
 A rendszeres és hatékony kommunikációt.
 A problémamegoldó gondolkodást.
 Az információ- és tudásmenedzsment kompetenciáját is.
A fentiek fejlesztéséhez már nem elég a frontális oktatás és a reprodukálásra való
felkészítés. A pedagógus szerepét újra kell fogalmaznunk.
Az IKT oktatásba való bevonása újradefiniálja a pedagógus szerepet. Ez alapján azt
mondhatjuk, hogy a pedagógusoknak érdemes lenne változtatniuk a tananyagtartalmak és
az értékelés formáin, valamint a diákokkal közösen újra kell rajzolniuk a tanulókban
kialakítandó készségek, képességek, kompetenciák térképét. (Papp-D, 2015)
A diákok személyes információs környezetének változása miatt a tanárok sokkal inkább a
tanulókat tutoráló, mentoráló szerepet kellene, hogy betöltsék, a tényanyag, a tudásanyag
átadása helyett. Emellett fontos lenne az ideális tanulási környezet megteremtése és a
tanuló külső szabályozásának csökkentése.
Hogy ezt hogyan tehetjük meg, megvizsgáljuk részletesebben a következő fejezetben.

2. fejezet - Hogyan tegyük személyes tanulási környezetté az iskolai tanulási

környezetet? Gondolkodtató feladat
Ön hogyan alakít ki bizalmi légkört osztályában, tanulócsoportjaiban?
Milyen módszereket, tevékenységeket használ erre a célra?
Az összetartó közösségért tenni kell, magától nem alakul ki. Ha a tanulók számára adottak a
körülmények és a lehetőségek, gyorsabban és könnyebben érnek csapattá.

A leginkább közösségformáló erő az együtt eltöltött idő, az együtt megélt élmények közös
emlékké válnak, amely mindennél jobban összekovácsolja az osztályt. Emiatt nagyon fontosak az
iskolán kívül szervezett programok, mert itt egymás olyan oldalát is megismerhetik a gyerekek,
amire a tanórákon nincs lehetőség.

A magukról kialakított közös kép is ugyanilyen mérvadó, hiszen egy csoport a tulajdonságaival
jellemezhető igazán. Az osztály identitása meghatározza a diákok viselkedését, ezért
pedagógusként törekedni kell arra, hogy a gyerekekben pozitív kép alakuljon ki önmagukról és az
osztályukról is.
Bizalmi légkör kialakítása
Az előző tanulási egységben, az elsajátítási cél fejlesztése témakörben is szó volt már az
osztály légköréről. Az elsajátítási cél összecseng a személyes tanulási környezettel. Az
elsajátítási célstruktúra erősítésével kedvező osztálytermi környezet alakítható ki.
Emlékszik a feladatcélú tanórára, ahol a fejlődés és a ráfordított munka a hangsúlyos? A
képességalapú tanórák helyett, ahol a középpontban a versengés és a képességek
értékelése áll, feladatcélú tanórákra törekedjük.
Ahol a feladatok kreatívak és élvezetesek, a hibák a tanulás folyamatának természetes
részei. Az elsajátítás és a részvétel számít.
Hogyan érhetjük ezt el?

A képen a pedagógus ugyanolyan ruhát visel, mint a diákjai, ő is egyenrangú tagja a csoportnak. Fontos
hangsúlyozni, hogy a partneri, demokratikus viszony egy pedagógiai folyamatban nem azt jelenti, hogy a
pedagógus feladja a saját szerepét! Kép forrása
A demokratikus stílus meghonosításával a mindennapi kommunikációban.
 Tudásbeli fölényünket ne éreztessük a diákkal, törekedjünk a partneri viszony
kialakítására, amihez az őszinte érdeklődés szükséges!
 A hibáik kijavítása semmiképpen se legyen megalázó! A hiba természetes velejárója
legyen a próbálkozásnak, amiből megszületik az elsajátítás!
 Együtt tisztázzák és alakítsák ki a közös értékeket, normákat, szabályokat és együtt
figyeljenek ezek betartására!
 A tisztelet akkor alakul ki, ha az kölcsönös. Ha a tanár nem tiszteli a diákot, a diákok
tisztelet is felszínes lesz a tanár felé.

Kép forrása
Adjunk lehetőséget az érzelmek kifejezésére!
Ehhez első lépés a pedagógus részéről az empátia kimutatása, az együttérzést így hamar
magukévá teszik a diákok, hiszen az utánzás a tanulás alapvető formája. Az érzelmekről
való beszélgetés, az érzelmek azonosítása, megnevezése is támogatja az érzelmek
kezelését. Például próbáljunk minél több időt adni arra, hogy a tanulók elmondhassák,
hogyan érzik magukat. Lehet, hogy bal lábbal keltek fel, de az is lehet, hogy éppen
kifejezetten aktívnak érzik magukat!

Kép forrása
Elegendő idő biztosítása mindenki számára a tanulásra. Az ésszerű határidők
tudatosítása.
A tananyag feldolgozásánál vegyük figyelembe diákjaink egyéni képességeit, idővel
fejlesztéssel közelítsük az elvárt tempóhoz. Vonjuk be a tanulót is az időbeosztás
elkészítésébe.
A versengés háttérbe szorítása azoknál a csoportoknál, ahol ezt a csoport dinamikája
megkívánja. A feladat elsajátítása, megértése, megoldása legyen a cél, ne az, hogy ki
oldja meg gyorsabban a feladatot. A feladatmegoldást kollaborációval is lehet motiválni.
Ahol az egészséges versengéstől még lelkesebbek a diákok, ott a kollaborációval
párhuzamosan érdemes alkalmazni. A kollaborációról lesz még a szó a
későbbiekben. (Gaskó, 2011.)

Adjunk pozitív visszajelzést!

Pozitív visszajelzés - Milyen egy jó értékelés?
A jó visszajelzés szabályai:
 tényekről és viselkedésről szól
o Az általános jelzők helyett próbáljuk meg a tanulók konkrét tevékenységéhez
kötni tapasztalatainkat
o nem minősít
o megfigyelt tevékenységekre fókuszáljunk
 személyes
o arról szól, akinek adjuk a visszajelzést
o A másik bevonását célzó kommunikáció: Te, mit gondolsz erről? Arra
gondoltam, hogy… Találjátok ki, mi történt… Hogy tetszik ez a megoldáshoz?
Van más ötleted? Érthető nektek, amit és ahogy mondtam?
o A másikra reagáló kommunikáció: „Igen, értem, amit mondasz. Látod, erre
még sohasem gondoltam. Nagyon szomorúnak látlak, mi történt? Érdekes,
amit mondtál. Azt mondod, hogy… Látom, ez most nem megy valami miatt.
Nagyon haragszol rá?”
 van rá fogadókészség
o figyeljünk a tanuló lelki állapotára, ha pl. konfliktus után akarunk visszajelezni,
győződjünk meg róla, hogy a tanuló is készen álla a kapcsolódásra, a
visszajelzés befogadására
o ha olyan visszajelzést akarunk adni, amelynek tárgya, hogy valamit máshogy
tegyen a tanuló, azt lehetőleg négyszemközt tegyünk, ezzel védve az
önbecsülését
 érzelmeket is közöl
o a tények közlése után következik
 o hogyan hatott ránk a viselkedés, tevékenység, milyen érzelmeket keltett
bennünk?
o FONTOS! itt se minősítsük a cselekvést, csak az érzelmeinket közöljük,
legyen az negatív vagy pozitív
 alternatívát ad
o a tények és az érzelmek közlése után következik a kérés, alternatíva
megfogalmazása
o a megváltoztatható, fejleszthető részekre koncentrál
o megmutatja, hogy mit és hogyan lehetne másképpen a jövőben
 egyértelmű
o kerüljük a “virágnyelven” történő megfogalmazásokat

Amit jobb, ha elkerülünk:

 Leszólás
o A leszólás tagadja az áldozat valóságról szerzett tapasztalatát, így igen
destruktív. A bántalmazó leértékeli a másik érzéseit, élményeit.
o A leggyakoribb leszólások: „Túl érzékeny vagy. Nem érted a viccet. Mindent
felfújsz. Semmi humorérzéked. Túl komolyan veszed a dolgokat. Érzelgős
vagy. Nem tudod, miről beszélsz. Mindig csak panaszkodsz. Bolhából csinálsz
elefántot. Ezt eddig is tudtuk.”
 Viccnek álcázott erőszak
o Tipikusan az, amikor valaki durván vagy szellemesen, de lekicsinylő
megjegyzést tesz a másik emberre. Az efféle bántalmazás bár viccesnek
tűnik, de sohasem viccből történik. A viccnek álcázott bántás az áldozat
elevenébe vág, a legérzékenyebb pontját célozza meg, és közben a
bántalmazó mosolyogva győztesnek érzi magát. A bántalmazó azt hiteti el,
hogy a másik az, aki nem érti a viccet.
o „Te is olyan szőke nő vagy! Talán nem lesz nagy munka összerázni, ami a
fejedben van! Akkora tudás van a fejedben, hogy majd felrobban!”
 Bagatellizálás
o Az elért eredmény elvitatása. Sajnos nehéz észrevenni a bagatellizálást. Pl. a
nehéz dolgozatot eredményesen megíró kislánynak azt mondja a tanár: „Most
nagyon könnyű volt a feladat. Vagy: „Szerencséd volt.” Na, ja, vaktyúk is talál
szemet” Vagy: „Tegnap sikerül a sakkban győznöm! Na, ez is valami? Jobb
lenne, ha máson járna az eszed!”
o Akinek mondják, lehangolt lesz és frusztrált, és maga sem mindig érti, hogy
miért. Összezavarodik.
 Az önbizalom aláásása
o Az érzelmi támogatás megvonása, a másik önbizalmának aláásása.
Bármilyen ötletet fogalmaz meg a másik, mindegyiket lekicsinyli. Az
érdeklődést, a lelkesedést ássa alá.
o „Ki kérdezett? Senki nem kíváncsi a véleményedre. Ezt te úgysem érted. Nem
értem, mit akarsz. Ettől vagy ilyen lelkes? Már ez is nagy dolog?”
 Fenyegetés
o A fenyegetés azzal manipulál, hogy a félelmeket tartja életben. Olyannal
fenyegetőzik, ami veszteséget, fájdalmat, rossz érzést okoz a másiknak.
o „Tudok én nehezebb dolgozatot is összeállítani! Ha szemtelen vagy, majd én
móresre tanítalak! Lesz még érettségi is! Nagyon el vagytok szállva
magatoktól! Majd kicsit visszafogom én a gyeplőt! Ha pofákat vágsz,
megnézem, hogy készültél!”
 Hibáztatás, szidalmazás, állandó kritizálás
o A hibáztatás és szidalmazás a szóbeli bántalmazás nyílt formája, mindig
érzelmi bántalmazásnak minősül: „Neked aztán mondhatok bármit, úgy is
annyi vízzel van tele a fejed, hogy nem fér bele semmi! Ilyen durva csürhe
állatokkal nem tudok mit kezdeni. Idióta eszetlen vagy fiam, tudod-e? Mit
játszod itt a menőt? Ilyen birkákkal én nem dolgozom!”
 Sértő neveken való szólítás
 o A tanár-diák kapcsolatot erősítheti, ha a tanárok a beceneveken szólítják a
diákokat. De ezt csak akkor tegyük, ha a diák felajánlja, vagy ha kéri! De ne
tegyük, ha bántó az elnevezés, amit az osztály használ. „Na, megint
megszólalt már Okoska! IQ Zsolti megint okos! Dagikám, ugorjál már!”
Miben segíti, mire biztatja a pozitív, támogató légkör a diákokat?
 Hogy merjenek kockázatot vállalni a tanulás során.
 Legyen bátorságuk bevallani, ha hibáztak.
 Törekedjenek rálátni saját tanulási folyamataikra.
 Építsenek önreflexióikra, vállalják önmagukat.
 Hogy a tanulók úgy érezzék, hogy a környezet ösztönzőleg hat az erőfeszítések
növelésére, a tananyag megértésére, az önmagunkhoz mért tudás gyarapítására.
(Fejes, 2011.)
Az iskolai tanulási környezet kulcsfontosságú szerepet játszik a tanításban, a tanulásban
és mind a diákok, mind a tanárok jólétében, a tanulási környezet központi jelentőségű a
tanulók motivációja, bevonódása és teljesítménye szempontjából.
Az iskolai fizikai környezet
Olvassa el az alábbi linken, a School Education Gateway cikkét az iskolai környezetről.
https://www.schooleducationgateway.eu/hu/pub/resources/tutorials/school-under-
reconstruction.htm

Gondolkodtató feladat
Ön milyennek tartja iskolájában a rendelkezésre álló iskolai tanulói környezetet?
Megfelel a célnak?
Támogatja az innovatív tanítást és tanulást?
Ha nem, hogyan lehetne változtatni rajta?

Úgy gondolom minden iskolában, így a miénkben is mindig lehetne fejleszteni a megfelelő tanulói
környezet kialakításán.

A lehetőségeinkhez mértén megpróbálunk olyan tanulói környezetet kialakítani, amely támogatja

az innovatív tanulást. A tantermeink elrendezése hagyományos, amelyen, ha időnk engedi és a
tanóra úgy kívánja módosítani tudunk, annak érdekében, hogy rugalmasabb környezetekké
váljanak, és mozgásteret biztosítsanak pl. egy fordított tanóra, vagy egy projekt alapú
tanulás pedagógiai módszerek alkalmazására.
2.1. A tanulási motivációt befolyásoló tényezők TARGET dimenzó
C. Ames 6 dimenziót különböztet meg, melyek a tanulási motivációt (és elsajátítási célt)
befolyásoló környezet lényeges jellemzőinek leírására szolgálnak.
Ezek a TARGET dimenziói (az angol szavak kezdőbetűiből).
feladat - Task
felelősség - Authority
elismerés - Recognition
csoportalkotás - Grouping
értékelés - Evaluation
idő - Time
(idézi Fejes, 2011)
Feladat
 Alkalmazzunk változatos, kihívást jelentő, konkrét célt hordozó tevékenységeket,
feladatokat!
 Használjuk jó arányban a hagyományos offline feladatokat és az IKT eszközt igénylő
feladatokat!
 A személyes jelenlétet igénylő feladatokat is ágyazzuk kerettörténetbe! Például egy
családi vállalkozás, egy vegyesbolt működtetésén belül a diákok gyakorolhatják az
excel használatát a leltározással az egyenleteket, a mértékegységeket, a
távolságokat szállítással kapcsolatos feladatokkal, de még az állandósult
szókapcsolatokat is.
 Teremtsük meg annak a lehetőségét, hogy a diákok maguk oldjanak meg életszerű
problémákat!
A változatossághoz segítségünkre lehet az IKT. Használjuk ki mi is ezt a lehetőséget és
nemcsak azért, mert erre a tanulók személyes információs környezete “rákényszerít”
bennünket, hanem azért, mert a mi feladatunkat is megkönnyíti!
Engedjünk választási lehetőséget a diáknak, hogy milyen módon szeretne tanulni!
Az előző tanulási egységben megmutattuk a Flippity-t és a Quizizzt. Ezeket mi magunk
töltöttük meg gyakorló feladatokkal.
A Quizlet egy olyan játékos felület, ahol a diákok maguk választhatják ki (a többféle
lehetőség közül pl: párosítva, igaz-hamis, feleletválasztós), hogy milyen módon
szeretnének gyakorolni. Szókártyákkal segít a tanulásban. Használható definíciók vagy
idegen nyelvben a szavak gyakorlására is.
Az oldal előnye, hogy a szókártyákat addig gyakoroltatja – kihagyva a már sikeresen
megtanultakat –, amíg a problémásabbak is rögzülnek. Többféle feladatsort generál a beírt
adatokból és ezekből maga a tanuló tudja kiválasztani a gyakorlás módját: párosítva, igaz-
hamis, feleletválasztós mód, sőt, idegen nyelv tanulásánál a kiejtést is
meghallgathatja. Tesztet is generálhatunk a feladatokból, mely ki is nyomtatható, és akár
papíron is megoldható.
Az alábbi videóban bemutatjuk a Quizlet használatát.
Felelősség
Mit jelent ez a felelősség? Lehetőség biztosítása a függetlenséghez, a személyes
irányítás érzéséhez, az aktív részvétel elősegítése, a feladat személyessé tétele.
Vonjuk bele a feladatok elkészítésébe is a diákot! Mutassuk meg nekik is hogyan lehet
tartalommal megtölteni, például a Quizletet, vagy a Flippity-t. Készítsenek saját maguk
feladatokat!
Lehet előre dolgozni, a következő lecke definícióit, szóanyagát elkészíteni, vagy a tanóra
után, házi feladatként, amennyiben ad otthoni feladatot. Így a következő tanórán ezzel
kezdünk, mint ismétlés.

Kép forrása
Quizlet Live módban csapatokban is versenyezhetnek a tanulók.
Ebben az esetben a lépések a következők:
1. A kártyapárok létrehozása a Quizletben (pl. fogalmak párosítása definíciókkal vagy
képekkel).
2. A diákok a telefonjukon a megadott kód segítségével csatlakoznak a játékhoz.
3. A Quizlet a diákokat véletlenszerűen csoportokba osztja.
4. A csapattagok megkeresik egymást, és egymáshoz közel elhelyezkednek a
teremben.
5. Elindul a játék. A csoporttagok telefonjain megjelenik az első kérdés, például egy
fogalom – a lehetséges válaszokból azonban minden csapattagnak 4-4 különböző
jelenik meg a mobilján, és csak az egyiküknél szerepel a jó definíció. A feladatuk az,
hogy közös munkával megállapítsák, kinél bukkant fel a helyes megoldás, majd
kiválasszák azt.
6. Ezután újabb kérdés következik, de már eggyel kevesebb definícióból kell
választani. A csoportok haladását lehetőség van nyomon követni a kivetítőn látható
pontjelzőn.
7. Ha bármelyik csapat rossz választ ad, a pontszámuk lenullázódik. Amikor azonban
valamelyik csoportnak sikerül megtalálnia az összes helyes választ, a győzelmével
véget ér a játék. Emiatt nemcsak a gyorsaság, hanem a pontosság is számít.
Elismerés
Már ejtettünk szót a pozitív visszajelzésről, de erről nem lehet eleget. Nagyon fontos, hogy
a pedagógus válaszol-e a diákoknak, milyen választ ad (visszajelzés, dicséret, jutalom,
társas összehasonlítás) és mire válaszol (erőfeszítésre, megértésre, dolgozat
eredményére, viselkedésre).
Ne csak a legjobb dolgozatokat, legszebb prezentációkat, vagy feleleteket emeljük ki! Az
elismerés alapja az egyénileg kitűzött cél elérése érdekében mutatott fejlődés legyen.
Az elismerés történjen olyan formában, ami a diáknak elismerés. Hiába gondoljuk mi, hogy
az osztály előtt elhangzott dicséret jutalom, ha a diák számára nem az, akkor semmit sem
ér. A jutalomnak az egyén számára kell jutalmazó értékkel rendelkeznie.
Keressük meg, hogy diákjaink számára mi a valódi jutalom, pl: osztály előtti elismerés
vagy a négyszemközti beszélgetés, jutalommatricák, apróságok, érdemjegyek, írásbeli
dicséret, piros pontok, felelős, fontos megbízatások, programok vagy egy extra közös
kosarazás a matematika óra végén stb.
Csoportalkotás
Ülésrend, teremelrendezés az osztályteremben, egyéni és kooperatív tanulási technikák?
Ehhez szükséges a megfelelően előkészített csoportalkotás.

Az előző tanulási egységben a tanulási stílusok megismerésével tisztába került azzal,

hogy melyik tanulójának melyik inkább az ideális tanulási formája, az egyéni vagy a társas
tanulás. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy akinek az egyéni tanulás komfortosabb,
az soha ne vegyen részt csoportmunkában.
Maga az ülésrendet is lehet mindig demokratikusan szervezni. A szociális kapcsolatok
legalább olyan jól hatnak a tanulási motivációra, mint a tanulási stílushoz illeszkedő
tanulás. Megállapodásokat itt is lehet kötni, ami a magatartásra, munkamorálra vonatkozik
és természetesen minden félnek be kell tartani.
A csoportmunkát használhatjuk motivációként is. Például egy ismétlőtesztet írjanak meg a
diákok páros munkában, ahol a kettőjük tudását értékelje. A felkészültebb diák a teszt
írása közben tanítja a társát, így megjelenik a kortárstanítás is. A tanulási helyzetben
megélt eredményesség nagyon fontos a motivációban.
Az egyéni tanulási helyzeteket jobban preferáló diákot is vonjuk be a csoportmunkába,
de ne csak abban kelljen működnie. Itt árnyalhatjuk is a munkát a kollaboráció és a
kooperáció közötti különbséggel.
Gondolkodtató feladat
Az Ön számára mit jelent a kollaboráció és mit jelent a kooperáció?
Mit jelent a gyerekekkel való munka terén és mit jelent az Ön munkakörnyezetében?
Nézze meg az alábbi gondolatébresztő videót, amelyet a Tempus Közalapítvány készített.
https://www.youtube.com/watch?v=syYdh991o8w
A kooperatív tanulás során a tanulók közös teljesítmény érdekében önállóan dolgoznak fel egy-
egy témát, a munkát részeire bontva végzik, és a képességeiknek megfelelően teljesítenek. A
munkájuk eredményét, a leszűrt tanulságokat egyenként prezentálják vagy fűzik össze a közös
munkába.

A kollaboratív tanulás esetén pedig cél az együtt-tanulás sikeres teljesítése, a csoporttagok

kölcsönösen részt vesznek a munkában, amely egy közös probléma megoldására irányul.

Fontosnak tartom az online kollaboratív tanulási környezetek használatát a tanórákon,

segítségükkel a tanulóknak lehetőségük van, hogy együtt dolgozzanak.

Kollegáimmal mi is sűrűn használjuk a GOOGLE ezen alkalmazásait munkánk során.

Kollaboratív tanulás vagy kooperáció?

Ezt a két fogalmat gyakran egymás szinonimájaként is használják, pedig a két fogalom
nem egy és ugyanaz.
A kooperációban a tanulás az egyén szintjén valósul meg, a tanulók önállóan
dolgoznak fel egy-egy témát, aminek az eredményét, a leszűrt tanulságokat egyenként
prezentálják vagy fűzik össze a közös munkába, például egy közös prezentációba. (Ez a
munkaforma akár az egyéni tanulási stílusú diákhoz is gond nélkül passzol.)
Kép háttere

A csoporttagok nem együtt dolgoznak, hanem egymás között megosztják a munkát,

mindegyikőjük felelőse egy „részfolyamatnak”, a munkamegosztás egymástól független
egységekben történik. E részegységek összefogására irányul csupán a
folyamatok koordinációja. A részegységek összeillesztése, illetve maga a prezentálás.
(Dorner, 2007)
A kollaboratív tanulás során a azonban a csoporttagok kölcsönösen részt vesznek a
munkában, amely egy közös probléma megoldására irányul.
Spontán munkamegosztás természetesen itt is kialakulhat, azonban itt a tanulási
folyamatok egymással szorosan összefüggő rétegekre osztódnak. A vita, az egymásnak
ellentmondó nézetek tisztázása és újragondolása mind a tanulási folyamat része.
Míg a kooperáció során a „kiosztott szerepek” fixek a tanulási folyamat végéig, addig a
kollaboráció során a szerepek akár pár percenként is cserélődhetnek, attól függően, hogy
ki milyen tudáselemmel járulhat hozzá az adott munkafolyamathoz. A munkafolyamatok
ebben az esetben folyamatos, összehangolt aktivitást jelentenek, itt a koordináció
folyamatos. (Dorner, 2007)

Például: A téma a Föld felmelegedése. Az osztályt csoportokra osztja. Az egyes csoportok

egy-egy kérdéssel foglalkoznak a felmelegedéssel kapcsolatban (hogyan hat ez különféle
területekre, milyen hatásai vannak), kapnak hozzá cikkeket és feladatokat. Ha végeztek a
feladatokkal, az eredeti csoportokból egy-egy diák létrehoz egy új csoportot, ahol
megbeszélik, hogy mit tapasztaltak, hogyan válaszolták meg a kérdéseket. Ezt követően
az Ön irányító kérdéseivel megvitatják, hogy mire jutottak az egyes csoportok. Ugyanezt
megteheti kémiai kísérletekkel, akkor azt is megvitathatják, hogy mi állhat a megfigyelt
jelenségek hátterében.
A személyes tanulási környezet szempontjából mind a két munkaformát érdemes
átültetnünk tanítási gyakorlatunkba, hiszen a természetes információs környezetben mind
a kettő előfordul.
Ha visszatérünk a családi vállalkozás példánkhoz, ahol szóba hoztuk az excelt, az
egyenleteket és az állandósult szókapcsolatot, látjuk, hogy szükség van a kooperációra
(az egyik családtag elmegy áruért, a másik igény szerint tölti a polcokat, a harmadik
kasszázik) és kollaborációra egyaránt (amikor összeülnek azon tanakodni, hogy hogyan,
milyen különleges attrakcióval vegyenek részt a falunapon, vagy, hogyan támogassák a
kisváros hátrányos helyzetű fiataljait hosszú távon, hatékonyan, hasznosan).
Kollaboráció és kooperáció a digitális térben
Az IKT megint csak a segítségünkre lehet, hogy hogyan valósítsuk meg a két említett
munkaformát.
Az online kollaboratív tanulási környezet biztosítja a tanítás-tanulás folyamatában részt
vevők számára, hogy együtt dolgozzanak (párban és/vagy csoportban) egy közös téma
vagy feladat kapcsán, valós időben, akár különböző helyekről.
A dokumentumok online kezelésének és megosztásának egyik legismertebb színtere
a Google Dokumentumok szolgáltatás (https://docs.google.com).
A megosztott dokumentum lehetőséget ad bármilyen típusú Office dokumentum közös
szerkesztésére (word=Docs, excel=Sheets, ppt=Slide stb.). A feladatok megosztása és
közös szerkesztése a tudásmegosztást és az együttműködést is támogatja.

Például az órán közösen készítsenek el egy iskolai program forgatókönyvét vagy egy téma
sorvezetőjét, hogy mi alapján kell egy-egy témát kibontani! A csoportok feladata legyen a
megosztott dokumentum közös kifejtése, ha van megfelelő számú eszköz akkor az órán,
ha nincs, akkor otthonról projektmunkában.
Segítségül készítettünk egy rövid videót a dokumentum létrehozásának és megosztásának
módjáról.
Play Video
További hozadéka az alkalmazásnak, hogy az együttműködés ilyen formában sokkal
gördülékenyebb és követhetőbb lesz annál, mint amikor e-mailben küldözgetünk
csatolmányban egy-egy módosított dokumentumot. (Papp-D, 2015.)
A hatékony csoportmunkához viszont elengedhetetlen egy ellenőrző lista, a diákok
kollaboratív készségeinek ön- és társasértékeléséhez.
Készítettünk egy ilyen listát, ami a következő oldalon megtekinthető és letölthető általunk
szerkesztett módon, de ha szeretné a kérdéseket vagy a kinézetet megváltoztatni, azokat
letöltheti INNEN.
A listákat egy Google Űrlapon is elkészítheti.
9-9 állítást tüntettünk fel (ön- és társas értékelésre), ha több mint 5-5 állításra nem a
válasza a diáknak, az azt mutatja, hogy nehézségei vannak a csoportmunkával.
Közösségi könyvjelző
Szintén nagyszerűen alkalmazható csoportmunkára de egyénire is a social bookmarking,
vagyis a közösségi könyvjelző, (pl. Twitter, vagy a Diigo – http://www.diigo.com).

Kép forrása
Ezek a felületek a diákoknak hatalmas segítséget jelenthetnek a tanulás szempontjából.
A közösségi könyvjelző alkalmazás fejleszti a forráskezelést, a kritikai gondolkodást,
a rendszerezés és strukturálás képességét. Különösen alkalmas gyűjtőmunka esetére,
amikor a tanuló a források keresésével kezdi a feladatot.
Nézzük meg a Diigo nevű felületet, mire is jó?

Ez egy felhő alapú tárhely, egy internetes online felület, tehát egyszerre több
felhasználónak is elérhető egy időben, egyszerre több helyszínről.
Regisztrációhoz kötött, ingyenes verziójában az alapfunkciók bőven elegendőek nekünk. A
Diigoban egy adott témához linkeket, képeket, különböző dokumentumokat gyűjthetünk és
címkével ellátva egy olyan saját adatbázist kapunk, amiben témák szerint kereshetünk.
A diákok összegyűjthetnek mindenféle linkeket, weblapcímeket, PDF fájlokat vagy
képeket, elmenthetik ezeket a saját online könyvtárunkba. Ezekhez címkéket,
megjegyzéseket írhatnak vagy online társas felületeket, tanulócsoportokat is
létrehozhatnak. A dokumentumokat saját jegyzeteikkel láthatják el, megjelölhetnek,
kiemelhetnek részeket. Egy online doboz, a saját jegyzeteikkel.
Az internetes oldalak könyvjelzővel való ellátása visszakereshetővé teszi azon mindenkori
oldalak listáját, amelyek segítségére voltak a tanulónak a tanulásban.
A közösségi könyvjelzőzésre épülő webes alkalmazások felülete a keresésre is alkalmas,
mert a tagek (címkék) általi keresés és a közösség ereje megbízhatóbb találatokat hozhat,
mint a Google keresőjében folytatott egyszerű keresés. (Papp-D, 2015.)
Play Video
Ha a diák létrehozza a saját fiókját és már az első órától kezdve elkezd gyűjtögetni, a
hónapok vagy a tanév végére létrejöhet egy olyan gyűjtemény, lehetőség szerint témákba
rendezve, ahol szinte minden megtalálható.
A tanulók nézegethetik egymás gyűjteményét (ha publikus), követhetik egymást, létrejöhet
tudásmegosztás. Mindenki címkézheti magának, megjegyzéseket fűzhet hozzá és így a
nagyobb dolgozatokra, majd az érettségire és utána is hatalmas segítség lesz.
Ezt a gyűjtögetési folyamatot elő lehet segíteni úgy, hogy bizonyos időnként, például egy
téma lezárása előtt megnézzük, vagy bemutatják a diákok egymásnak, hogy eddig miről
mit találtak.
Létrehozhatunk az osztálynak egy közös felületet is. Feltölthetünk a diákoknak
dokumentumokat vagy az órai munka anyagát. Házi feladatokat is adhatunk ezen a
felületen keresztül.
Forráskeresés
Ha már a forráskeresésnél tartunk, a diákok kedvelt keresője a Wikipédia, ahol tanulással
kapcsolatos tartalmakat kereshetnek.
A Wikipédia hitelességét sokszor megkérdőjelezik a pedagógusok, mivel bárki
szerkeztheti. Így akár a pedagógusok is hozzányúlhatnak egy-egy tartalomhoz.
Járuljunk hozzá, akár pedagógusként, akár tanulóként, hogy értelmes oktatási tartalom
legyen az interneten, és szerkesszük mi is a Wikipédiát!
Ahhoz, hogy ezt megtegyük, csak szerkesztőként kell bejelentkezni. Az alábbi linken
részletes útmutatót talál a szerkesztés menetéről.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:Szerkeszt%C3%A9s
A szerkesztés során megtanulunk együttműködni, megtanuljuk, hogyan kell előre megadott
irányelvek alapján szócikket szerkeszteni és azzal is szembesülünk, hogy az interneten is
léteznek szerzői jogok, amelyeket illik tiszteletben tartani. (Papp-D., 2015)
És a Wikipédiának számos további alkalmazása van, ahol nem csak szöveget lehet
keresni:
médiatár - http://commons.wikimedia.org
wikikönyvek - http://hu.wikibooks.org
videótár - http://www.vidipedia.org
Virtuális közösségek
Gyakori tapasztalat, hogy iskolaidő után a tanulók az otthoni számítógép előtt ülve vagy
telefonjaikon az osztálytársaikkal csevegnek online. A chatelést kiterjesztve, gyakran
saját maguktól szerveződnek virtuális közösségekbe az erre alkalmas felületeken, ahol
néha iskolai témák és tanulási topikok is előkerülnek.
Kép forrása
Ez a típusú közösségi szerveződés azonban a mindennapi életükhöz, szórakozási és
szabadidős tevékenységként kötődik, de kihasználható lenne tanulói közösségként való
működtetésük is. Ezt a személyes információs környezetet használhatnánk virtuális
osztálytermi közösségi felületként is.
Hiszen az ilyen felületeken (pl.: Ning – http://www.ning.com, Groups – http://grou.ps,
Facebook) a csoport tagjai közös, általuk szerkesztett weboldalon dolgozhatnak,
változatos tartalmakat oszthatnak meg egymással, saját profilt alakíthatnak ki maguknak,
közös eseménynaptárt kezelhetnek és többféle módon kommunikálhatnak. (Papp-D.,
2015)
Az ilyen típusú közösségben – a nonformális és informális tanulásnak köszönhetően –
olyan tudáshálók és tudásbázisok alakulhatnak ki, amelyekre online alkalmazás hiányában
nem lenne lehetőség.
Minden olyan oktatási tartalom könnyedén és szórakoztató módon feldolgozható online
közösségi felületen, amelyben sok szereplő van (pl. egy irodalmi mű, egy történelmi
esemény, egy adott kultúrtörténeti korszak stb.).
A tanulóink az irodalmi mű vagy a történelmi esemény szereplőiként regisztrálnak
adatlapot és profilt maguknak és ezekkel a személyekkel tevékenykedve történik meg a
tananyagtartalom feldolgozása (pl. önéletrajzot, naplót, írnak, eseményeket kreálnak,
korabeli zenéket, videókat, dokumentációkat gyűjtenek stb.).
Például a következő linken található cikkben Petőfi és Kossuth Facebook-
üzenetei olvashatók 1848 márciusából.
Videómegosztók
A személyes információs környezet felméréséből valószínűleg egyértelmű lesz, hogy a
videomegosztó portálok (Például a YouTube vagy a TikTok) elképesztő népszerűségnek
örvendenek a diákok körében.

Kép forrása
A weboldalakat felhasználhatjuk oktatási célra is.
Adhatunk olyan feladatot, amelyben oktatóvideókat nézhetnek meg, amelyek a tantárgyi,
műveltségterületi ismeretköröket egészítik ki, hiszen rövid keresés után, nagyon jó
minőségű videókat lehet találni. De ilyenkor érdemes előre megadott szempontokat adni.
Előre rögzített kérdéseket, vagy megfigyelési szempontokat adjunk ki a tanulók számára,
így a célt is segíthetünk meghatározhatni.
Ha nem is adunk ki előre kérdéseket, a diákok akkor is jegyzeteljék le a fontosabb
dolgokat. Ilyenkor ugyanis az ember hajlamos azt hinni, hogy mindenre emlékezni fog,
hiszen ez egy film, de sajnos egyáltalán nem biztos, hogy ez így lesz – főleg nem azoknál,
akiknek a képi memóriájuk nem annyira erős (és ha mindenre nem is kell emlékezni,
valószínűleg annál többre, mint amire majd emlékszik). Vélhetően a legtöbb tanuló ezt
nem teszi meg egyébként, hiszen pont ebben látja az audiovizuális tartalmakból való
tanulás vonzerejét: nem kell írni, jegyzetelni, csak „passzívan” figyelni. Segítsük diákunkat
abban, hogy elkerülje ezt a csapdát.
Vagy a diákok kaphatnak olyan feladatokat, amelyek videókészítést igényelnek, ez
esetben az általuk kedvelt felületeken tudják ezeket megosztani, csoportosítani, leírást
készíteni róluk, címkézni, kommentelni, lejátszási listákra tenni, beágyazni vagy akár
szerkeszteni is. (Papp-D., 2015)

Kép forrása
A videókészítés nem bonyolult feladat, hiszen az okostelefonokkal bárki tud filmet
rögzíteni, fotókat készíteni. De tanítsuk meg a diákokat arra, hogy hogyan lesznek ezekből
a videókból informatív, igényesen összeállított, tudatosan felépített, megszerkesztett
anyag.
Nézzünk meg egy pár videószerkesztő programot!
A szerkesztő nagyon egyszerűen használható, de attól se ijedjen meg, ha Ön nehéznek
találja, hiszen az autonóm tanulás éppen arról szól, hogy ezeket a programokat nem a
tanár, hanem a diákok, diákcsoportok fogják használni.

A legegyszerűbb és legkézenfekvőbb a Windows videószerkesztő.

Ezt az alkalmazások között találjuk a Képszerkesztőben. Semmit nem kell letölteni, sehová
nem kell regisztrálni, a Windowsban ez alapprogram. Szerkesztés közben mentenünk sem
kell, a program automatikusan ment.
Play Video

Az OpenShot Video Editor nevű programmal még profibb videókat lehet szerkeszteni.
Letölthető, ingyenes verziójában is elérhetőek azok a funkciók, amelyek szükségesek egy
igényes videó elkészítéséhez.
Az alábbi videóban mutatjuk az alapokat, az importálást, a vágást, a feliratozást, az zene
vágását és az exportálást.
Play Video

A videószerkesztő alkalmazásoknak általában van saját zenei gyűjteményük, de ha nem

ezeket szeretnénk használni, akkor a szerzői jogok tiszteletben tartása mellett ingyenesen
akár a YouTube Studio link Hangtár menüjéből is tudnak letölteni a videók alá zenét.
A Windows videószerkesztőjében is van lehetőség egyéni audio zenét tenni a film alá.
Ha már megismerkedtek a videószerkesztés alapjaival, tulajdonképpen bármilyen más
felület ismerős lesz, választék pedig van bőven.
Például
Videó animálás
https://anireel.wondershare.com/

Interaktív videó készítése

https://h5p.org/interactive-video
https://pixteller.com/templates/full-hd-videos

Ha az alapokat elsajátították diákjai, és érdeklődnek a videószerkesztés iránt, a fenti

felületek használatát már maguk fogják megtanulni és megtanítani társaiknak,
tanáraiknak.
Szövegértés, szövegalkotás
Talán ez az egyik legnehezebben és leglassabban érlelődő készség a diákok körében.
A blogvezetés nemcsak a fentieket támogatja, fejleszti az önszabályozó tanulási
képességeket is. A metakogníciót, a tanulási tevékenységek strukturálását és tervezését,
a célkitűzést és az önreflexiót is. Bizonyos esetekben kifejezetten a blogírást használják
az önszabályozó tanulási képességek fejlesztésére, amely fokozható azzal, ha a blogot a
diákok irányított kérdések mentén írják.
Ez lehet a második tanulási egységben megismert tanulási sorvezető alapján is.
Mi is az a blog?
Röviden a blog az egy internet napló. Segítségével bármilyen témában bárhol, bármikor
kifejthetjük, leírhatjuk a véleményünket, gondolatainkat és azt a világhálón közzétehetjük.
Ami a blog létrehozásának technikai részét illeti, pár perc alatt, körülbelül 3 lépésben
elkészülhetünk vele. A “nehézsége” nem ebben áll.
A legfontosabb az alapos tervezés. Tervezés nélkül elég nagy esély van arra, hogy a blog
pár bejegyzés után félbehagyott, majd gyorsan elfeledett felület lesz. De ha gondosan
tervezünk, és utána következetesen végrehajtjuk, amit elterveztünk, a blog sikeres lesz és
az írója (írói) is hosszú ideig fogja(ják) élvezni.
Segítsünk abban, hogy a diákokok határozzák meg a bloggal kapcsoltos célt,
a célcsoportot és a témát. A blog felhasználási lehetősége lehet tantárgyhoz, kurzushoz,
szakkörhöz kapcsolódó. A blog lehet saját, ilyenkor a többiek kommentekben
reflektálhatnak a bejegyzésekre. De lehet több személy is a szerző. Ezeket a közösségi,
többszerzős blogokat azzal a céllal érdemes elindítani, hogy az osztálytermi munkát
támogassuk vele: legyen ez egy olyan online felület, ahol a résztvevők reflektálhatnak a
tanultakra, problémákat vethetnek fel, továbbgondolhatják a hallott témaköröket, kiegészítő
információkat oszthatnak meg a tananyaggal kapcsolatban. (Papp-D. 2015.)
A blog sikeréhez tartalmi és igényességi szempontok is fontosak.
 Egy jó felütés, a figyelemfelkeltő nyitószöveg: A cím és az első bekezdés a döntő, a
figyelem megtartása szempontjából.
 Szerkezeti felosztás: a tartalom jól átlátható legyen. A megfelelő címek és alcímek ki
legyenek emelve.
 Helyesírás!
 Képek elhelyezése: témától függetlenül 1-2 informatív kép izgalmasabbá teszi az
írásunkat. Figyeljenek a jogtisztaságra!
Hogyan hozzunk létre blogot?
Ma már rengeteg ingyenes felület közül válogathatunk, (a Google keresőbe beírva 270
ezer találatot kapunk) kezdjünk például a blogger.com-mal. Ez az ingyenes felület a
Google tulajdonában van. Nagyon egyszerű, könnyen kezelhető.
Play Video

És egy jó blog alapja lehet egy későbbi szakmai blognak is, sőt egy saját honlapnak is.
A wordpress.com-mal WordPress alapú blogot hozhatunk létre ingyenesen. Az ingyenes
megoldások közül ez a legbonyolultabb, de egyben a legkomolyabb is. Sok-sok
megkötéssel, de a végeredmény egy saját honlap lesz
Értékelés
Az értékelésről már a képzés során többször szó esett:
 az elsajátítási cél fejlesztésénél;
 az önhátráltatást csökkentő tényezőknél;
 az önértékelés fejlesztésénél;
 a bizalmi légkör kialakításánál;
 és nagyon fontos a tanulási motivációt befolyásoló környezet szempontjából is.
Olvassa el az alábbi linken található cikket a tanulást támogató
értékelésről. https://www.schooleducationgateway.eu/hu/pub/viewpoints/experts/formative-
assessment-learning.htm
Az értékelés legfontosabb szerepe a visszajelzés.

Visszajelzés arról, milyen a diák aktuális tudása, képessége. Ez alapján módosíthatjuk,

hogy a velük együtt kitűzött tanulási célok és az odavezető út mennyire jó irány, vagy mit
vagy mennyiben kell módosítani rajta.
Az értékelés fajtái:
A szummatív (összegző-lezáró) értékelés egy-egy nevelési-oktatási szakasz záróaktusa. itt
a diáknak már nincs lehetősége a korrekcióra, ezért ennek a fajta értékelésnek csekély a
fejlesztő hatása. Ez egy összegző, lezáró értékelés, így a diákban még azt az érzést is
keltheti, hogy ezzel az adott tanulási szakaszt mintegy letudta, az adott ismeretekre és
képességekre a továbbiakban nincs szüksége. Célja a tanulók eredményeinek, tanulási
teljesítményeinek az összegzése, minősítése. Az értékelés során a tanulót viselkedése,
teljesítménye alapján minősítik, kategóriákba sorolják, aminek leggyakrabban alkalmazott
formája az osztályozás. Ez utóbbi művelet sajátos funkciót is betölt, szelektálja, szűri a
tanulókat.
Könnyűvé teszi a rangsorképzést, az sorrend kialakítását, és megadja az objektivitás
látszatát is. Hátránya, hogy visszajelzésként elég szegényes, kevés lehetőséget ad a
diáknak arra, hogy módosítsa munkáját, tanulását és a tanár számára sem ad részletes
információt arról, hogy a teljes folyamat egyes elemei hogyan működnek.
A diagnosztikus (helyzetfeltáró) értékelés célja a diákok előzetes ismereteinek felmérése,
hogy feltárja a tanulók és a tanulócsoportok sajátosságait (például előzetes tudását,
tanulási motivációit, tanulási sajátosságait). Ez már kiinduló pont a fejlesztéshez.
A helyzetfeltáró értékeléssel elsősorban besorolási döntéseket alapozhatunk meg, főként
annak érdekében, hogy döntsünk az egyénre, illetve a csoportra szabott nevelési-oktatási
stratégiákról. Például, ha a tanulók előzetes tudásáról szerzünk információkat egy téma,
egy tudásterület kapcsán, és azt látjuk, hogy a tudás mennyiségében jelentős különbségek
vannak a tanulók között, akkor nem csak azt tudjuk, hogy frontális munka helyett célszerű
a differenciált tanulásszervezés mellett dönteni, de azt is, hogy a különböző tudással
rendelkező tanulókat miként érdemes csoportosítani és számukra milyen feladatokat
célszerű megfogalmazni. Itt nem a tartós elkülönítésre gondolunk, amikor csak a tanulók
gyenge pontjaira, hibáira koncentrálva sorolják be őket különböző csoportokba. (Bartha,
Gaskó, Golnhofer, Hegedűs 2011.)

A formatív (formáló-segítő) értékelés a pedagógiai folyamatban zajló rendszeres

visszajelzés, információnyújtás a tanárok és a tanulók számára. Ennek célja a pedagógiai,
a tanulási folyamat menet közbeni irányítása, segítése.
Nem minősítést, ítélkezést jelent, hanem az eredmények mellett a hibák és nehézségek
differenciált feltárását s ezzel a fejlődés, fejlesztés megalapozását. Hogy alakítsa a
tanulási folyamatot. Ez a visszacsatolás lehetővé teszi a tanár és diák számára, hogy ha
szükségesnek látják, akkor módosítsák a nevelési-oktatási célokat, a tanítás-tanulás
tartalmát és a pedagógiai, tanulási folyamatot. A tanulók szempontjából kitüntetett szerepe
van ennek az értékelésnek, hiszen információkat és ösztönzést kaphatnak
önkorrekciójukhoz és önértékelésük fejlesztéséhez. A formatív értékelés lehetőséget ad a
módosításra, a fejlődésre. (Bartha, Gaskó, Golnhofer, Hegedűs 2011.)
Tehát milyen a fejlesztő értékelés? Diagnosztikus és formatív!
Legyen gyakori és interaktív. A tanárnak facilitáló szerepe legyen. A fejlesztő értékelés
célja többek között a tanuló tudásáról való tudásának fejlesztése. Így a diákoknak aktív
szerep jut az önfejlesztésében, a problémamegoldásban és felelősségvállalásban.
A fejlesztő értékelés olyan értékelés, amelynek középpontjában az egyén fejlődésének
támogatása áll az egyén, a tanuló fejlődésének és tudásának gyakori, interaktív módon
történő értékelése, önértékelése alapján.
A fejlesztő értékelést alkalmazó pedagógusok jó eséllyel vehetik rá tanulóikat arra, hogy
tanuljanak tanulni, amire az élethosszig való tanulás során nagy szükségük lesz.
A fejlesztő értékelés azáltal fejleszti a diákok tanulási képességeit, hogy a tanulók aktív
részeseivé válnak szocializációs, tanulási folyamataiknak. Segíti a tanulókat saját
tanulásuk megértésében és a megfelelő tanulási stratégia megválasztásában,
megvalósításában.
Hozzájárul az önértékelési és az egymás értékeléséhez szükséges készségek
fejlesztéséhez. Javítja a tanulás eredményeit, emeli a tanulók teljesítményeit is. Nem
közömbös a tanulók közötti különbségek iránt, éppen hogy támogatja az eltérésekhez, az
egyéni és csoport sajátosságokhoz alkalmazkodó tanulásszervezést, ezáltal növeli a
nevelés, az oktatás méltányosságát. A tanulási sikerekhez juttatás növeli a tanulók
önbizalmát, erősíti a pozitív énkép kialakulását, általában a személyiség pozitív irányú
változását. (Bartha, Gaskó, Golnhofer, Hegedűs 2011.)
Egy lehetséges értékelési mód: gamifikáció
Az értékelés egyik lehetséges útja a gamifikáció, azaz a játékosítás.
A gamifikáció egyik jelentése, a játékmechanizmusok és játékelemek alkalmazása az élet
más, játékoktól teljesen független területein, amellyel szórakoztatóbbá, izgalmasabbá, és
nem utolsósorban motiválóbbá tehetőek a különböző tevékenységek.

Kép forrása
Vagy játékelemek felhasználása nem játékos környezetben. Magyarországon Pievara
Tibor honosította meg a módszert.
Olvassa el az alábbi cikket a gamifikációról a tanarblog.hu oldalról:
http://tanarblog.hu/attachments/3010_7_gamification.pdf
Ha bővebben érdekli a rendszer innen tájékozódhat, szintén a
tanárblogról. http://tanarblog.hu/search?term=gamifik%C3%A1ci%C3%B3
A gamifikáció hatékonyságának egyik előfeltétele egy megfelelő pontkövető felület.
(Modern Iskola, 2020.) Ez lehet egy megosztott excel tábla is.
Az alábbi linken egy előre beképletezett táblázatot talál, amit a már megismert módon
másolhat saját Drive-jára és oszthat meg tanulóival.
https://docs.google.com/spreadsheets/d/1LaW-WBfgQk3AoD7WilRbwzr-
dH6sGia39jm869DaYwE/copy
A táblázat leírás fülén megtalálja a táblázat használatának lépéseit. Természetesen a
pontozásnak nagyon sok egyéb módja lehet még. Ha tetszik a módszer, dolgozza ki a
sajátját, vagy merítsen ötletet akár a szerzőpáros oldaláról, a tanarblog.hu oldalról.
További felületek, melyekkel vezetni lehet a pontokat:
https://www.flippity.net/
motimore.com
https://www.classdojo.com/
Formatív értékelési lehetőségek
Nézzük meg, hogy a különböző tanulási szakaszokban mikor milyen felületeket
használhatunk, amivel formatívan értékelhetünk.
Problémafelvetés szakaszában ahol még nem értékelünk, (legfeljebb diagnosztikus
értékelés formájában, ahol levonhatjuk a következtetést, hogy mennyi tudása, ismerete,
fogalma van a témával kapcsolatban a csoportnak, osztálynak) használhatunk
pl. szófelhőt.
A Mentimeterben az osztály egy időben közösen hozhatja létre, így egy látványos képet
kapunk arról, hogy az adott témáról az osztály hogyan gondolkodik.
(https://mentimeter.com)
A Mentimeterrel készíthetünk szófelhőt, feltehetünk eldöntendő vagy nyílt végű kérdést,
szavazhatnak egy kérdésről vagy a skálázós kérdések (Scales) alkalmasak lehetnek arra,
hogy a válaszok alapján módosítsunk a tanóra menetén, nehézségén, de akár arra is
utólag kiértékeljünk egy tanórát. Az alkalmazással maguk a diákok is értékelhetnek.
A mentimeter alapvetően egy prezentáló eszköz, amiben az ingyenes verzióban 2
interaktív slide-ot használhatunk. De egy villámgyors szófelhőhöz ez nekünk pont elég. Az
alkalmazás angol nyelvű, de (a videó alapján méginkább) nagyon egyszerűen
használható.

Az információgyűjtés alatt például a már megismert közösségi könyvjelző használatát

értékelhetjük.
Információ elemzéséhez segítségül hozzunk létre egy táblázatot. Amikor az összegyűjtött
információkat a diákoknak különböző szempontok szerint már elemezniük kell, akkor jól
jön egy közösen létrehozott Google táblázat. A táblázatba előre adjunk meg szempontokat,
amik szerint rendezniük, elemezniük kell az információkat.
A vita kezdődhet a blogon, aminek a linkje szintén elhelyezhető a közös Diigo felületen,
amit az osztályteremben személyesen is folytassunk!
Az eltérő tanulási útvonalak figyelembevételével az egyik út lehet az előzetes tudás
felméréshez egy Quizlet játék. Ha pedig valahol hiányosság van,
ott egyénenként korrigáljunk, vagy hívjuk fel rá a figyelmet. A Quizletben például
tanulónként, válaszonként lehet ezt nyomon követni. Nagyon fontos, hogy
az értékelés mindig egyéni teljesítményről szóljon, ne csoportéról.
A következtetések levonásakor, amikor már új tudást hoznak létre alkalmazhatjuk a 3-2-1
értékelő módszert.
A diákok itt egymásnak adhatnak visszajelzést arról, hogy mennyire járnak jó úton,
mennyiben kell korrigálni a munkájukat.
 Mondjanak, vagy írjanak három pozitívumot az elkészített feladatról, ami nagyon
tetszett!
 Mondjanak vagy írjanak két jó tanácsot, amit legközelebb a társuk helyében
máshogy tennének! Így mindenki láthatja a hibáit és erényeit.
 Mondjanak egy dolgot, amit másképpen csinálnának.
Ezzel a módszerrel lehet prezentálókat, feladatot, csoportot értékelni. Mindegyik formánál
mások a súlypontok és mások kapnak visszajelzést a működésről. Ezeket készíthetjük
Google Űrlapon is.
Készítettünk egyéni és csoportos tanári értékelő táblázatot, az alábbi linkről tudja
lemásolni magának. Módosíthatja vagy kiegészítheti a szempontokat.
https://docs.google.com/spreadsheets/d/1Qsa55fxtx6jxBx8ertvnFushzvO7ZCzB/copy
Az értékelő táblázatokat pontoztuk, de átalakíthatóak érdemjegyekké, vagy
beszámíthatóak dolgozathoz is.
A tanulói visszajelzésekhez ilyen, vagy hasonló állításokat is adhat az űrlapokon:
Így dolgoztam:
Ezt találtam könnyűnek:
Ez segített sokat:
Ezt találtam nehéznek:
Amikor nehézségekbe ütköztem, megpróbáltam….
Következő alkalommal azt fogom csinálni, hogy….
Készítsen Google Űrlapot vagy kérjen visszajelzést a Mentimeterben!
Gyakorló feladat
 A Quizletben hozzon létre egy feladatot!
 A Diigoban hozzon létre egy felületet, válasszon egy témát, gyűjtsön forrásokat!
 Készítsen el egy 1,5 perces videót az egyik videószerkesztő segítségével!
 Hozzon létre blogot!
 Készítsen el egy feladathoz egy pontozási táblázatot és ossza meg diákjaival!
Zárszó
Mindezek után fontos kiemelni, hogy nem szabad az eszközdetermináltság hibájába
esnünk, a diák személyes tanulási környezete nemcsak a digitális eszközökből áll, hanem
számos más eszköz van még, és itt nem csak a nyomtatott tanulási eszközökre és a
használati tárgyakra gondolunk, hanem a különböző tevékenységekre is.
Továbbra is kerüljük az öncélú IKT eszközhasználatot, minden esetben az legyen a
szemünk előtt, hogy mitől lesz hatékonyabb, vagy praktikusabb a tanulás. (Egy feladatot
nem muszáj az órán a Google Classroomban kiosztanunk, ha egyszerűen a táblára is
felírhatjuk a feladatszámot, a tanulók pedig leírhatják azt a füzetbe.)
A megismert tanulási stílusuk mentén igyekezzünk tanulóinkat motiválni a tanulásban, és
ezt tegyük minél változatosabban és kínáljunk választási lehetőséget.
A számítógép, az IKT eszköz csak akkor legyen bekapcsolva, ha az szükséges és segíti a
tanulási tevékenységet (információ megosztást, információgyűjtést, tudásépítást... stb.).
Ha nem IKT eszközzel tanul a diák, akkor erre az időre, arra ösztönözzük, hogy
tudatosan zárja ki a figyelemelterelő hatásokat. Emlékszik? Pl. a Fókusz módban
kiválaszthatók az alkalmazások, amikkel dolgozni szeretnénk, az összes többi lezárható.
A tanulási tevékenység IKT-val való támogatásakor törekedjünk arra, hogy csak
néhány releváns alkalmazás legyen megnyitva. Érdemes az óra elején pár percet adni a
diákoknak arra, hogy megnézzék az személyes oldalaikat (pl.: email, FB), és megbeszélni
velük, hogy ha lejár az erre szánt 3 perc, akkor utána kezdődik a tanulás. Ezzel jelezzük,
hogy digitális szükségleteiket elfogadjuk és megértjük, továbbá hatékonyabb tanulási-
tanítási folyamatot kezdhetünk el. (Papp-D. 2015.)
Összegzés
A 3. tanulási egység véget ért.
Betekintést nyert az autonóm tanulás kialakulásához szükséges optimális külső
feltételekbe.
Megismerte a személyes információs környezet és az iskolai környezet összefonódásának
előnyeit és gyakorlati segítséget kapott ezek IKT-val való támogatásához.
A következőkben a tanulási technikákkal, módszerekkel fogunk foglalkozni.
Gyakorló feladat megoldásai
A 2. fejezet gyakorló feladatának lehetséges megoldásai itt ellenőrizhetők:
 Quizlet
 Diigo
 Videószerkesztő
 Blog
 Pontozási táblázat
A 3. tanulási egység ellenőrző feladata
Írjon egy 1 oldalas reflexiót arról, hogy a tanulási egységben megismert tényezőket hogyan
tudja figyelembe venni, milyen módon tudja átültetni tanítási gyakorlatába! Vegye számba,
hogy mely lépéseket tart megvalósíthatónak és melyeket nem, miért.
A levél terjedelme kb. 1500 karakter legyen.
Az értékelés szempontjai:
 A feladat kidolgozottsága (15 pont)
 A résztvevő feladatba beépítette a továbbképzés gyakorlati és elméleti elemeit. (15
pont)
Az ellenőrző feladat értékelése:
30 ponttal kiválóan megfelelt, 25-29 pont között jól megfelelt, 18-24 pont között megfelelt,
0-17 pont között nem felelt meg.
Amennyiben az ellenőrző feladat nem felel meg, a résztvevőnek a konzulens véleménye
alapján át kell dolgoznia a feladatot.
A 4. tanulási egység célja, felépítése
A 4. tanulási egység célja, hogy betekintést nyerjen az autonóm tanulási tevékenységet
érdemben szolgáló tanulási technikák és módszerek feltételeibe és alkalmazásába.
Továbbá megismerjen és a gyakorlatban alkalmazni tudjon számos technikát és módszert.
A tanulási egység feldolgozása 8 x 45 percet vesz igénybe.

1. fejezet - 1. Tanulási technikák, módszerek gyakorlata - Bevezetés

Ebben a tanulási egységben olyan konkrét tanulási technikákat, módszereket szeretnénk
bemutatni, amelyek a 21. századi képességek, kompetenciák fejlesztésére szolgálnak.
De mik is ezek a tanulási folyamatok? Mit takarnak pontosan?
A pontosabb megértéséhez szükség van a tanuláshoz kapcsolódó fogalmak tisztázására.
A tanulási stratégiákról való értekezésekben sokszor szinonimaként használják a tanulási
módszereket és tanulási stílusokat (melyeket mi már kielemeztük a 2. tanulási egységben,
itt már nem térünk ki rá), technikákat, de ezek különböző értelemmel bírnak. Ezeket a
tanulási folyamatokat a funkciójuk által tudjuk megkülönböztetni.
A tanulási technika az eszköz, a tanulási stratégia pedig a rendszer, amelynek
segítségével feldolgozzuk az információt.
Nézzük kicsit konkrétabban is mit jelent mindez!
Interaktív és reflektív tanulási technikák a gyakorlatban
Mozaik módszer és a szakértő mozaik módszer
Ez a módszer a tanítva tanulás tipikus példája. Kiscsoportok esetében alkalmazható jól.
Lényege, hogy a végcél teljesítéséhez szükséges részfeladatokat az egyes tagok végzik.
Első körben a csoport minden tagja kap egy témát vagy problémát, amit megvizsgál,
kipróbál, elsajátít vagy megold. Ez lehet videó, szöveg, mozdulatsor, feladat vagy kísérlet,
szinte bármi.
A következő körben megtanítják egymásnak a már elsajátított ismereteket, megoldásokat.
A munkamegosztás révén az egyes tagok által mozaikszerűen elvégzett részfeladatok
végül kiadják a nagy egészet.
A Szakértői mozaik több csoport munkáját hangolja össze. Különböző jeleket kapnak a
csoporttagok, egyénileg dolgoznak a feladattal, majd az azonos jelű tagok összeülnek,
megbeszélik a tananyagot, közös vázlatot készítenek. Ezután mindenki visszamegy a
csoportjába, és elmondja tapasztalatait, megtanítja a saját feldolgozott anyagát, bemutatja
megoldását.

A mozaik módszer leírását ide kattintva töltheti le.

Böngésszünk a mozaikhoz!
A feladat sikeres elvégzéséhez világos instrukciókat adjunk arról, milyen információkat kell
megszerezni a feladat megoldásához, illetve hol nézhetnek utána a dolgoknak! Meg kell
tanítani a diákokat az információ keresésének módjára is.
A világhálón való keresés már a mindennapjaink része, de vajon diákjaink tudnak “jól”
keresni?
Íme egypár tipp a hatékony gyors keresésre:
Alapértelmezett keresőmotornak állítsuk a Google keresőjét!
1. A kereséshez nem szükséges a www.google.hu oldalt felkeresni.
Kereshetünk rögtön a címsorból is, ahová egyébként a URL-eket írnánk.
2. Csak a keresés szempontjából fontos szavakat használjunk! A névelőnek, kötőszónak itt
nincs jelentősége, ezektől nem kapunk potosabb találatot.
3. A kereső beállításánál szűkíthetjük a találatokat képekre, videókra, térképre, hírekre (itt
megadhatjuk, hogy mennyire régi hírekre vagyunk kíváncsiak) vagy egyebek - könyvek,
vásárlás, pénzügy, járatok stb.)
4. A képek keresésénél fontos a felhasználási jogok fül! Itt állíthatjuk be, hogy milyen jogi
státuszú képeket szeretnénk keresni. Ez különösen fontos, ha a képeket fel szeretnénk
használni, nyilvánossá szeretnénk tenni.
5. Ha valamit ki szeretnénk zárni a keresésből, azt kivonás jellel kell feltüntetni. Pl. ha
zebrát, mint gyalogátkelőhelyet szeretnénk keresni, kivonás jellel írjuk mellé, hogy állat,
így az állatról nem kapunk találatokat (zebra - állat).
6. Ha valamit idézőjelbe teszünk, azt pontosan “karakteregyezően” fogja keresni nekünk a
Google.
7. Ha az ÉS szót használjuk a keresett kifejezések között, akkor csak olyan találatot
kapunk, ahol mind a két kifejezés megtalálható.
A VAGY szóval a kifejezések valamelyike található meg a találatokban.
Az AROUND kifejezéssel pedig egymáshoz közel lévő kifejezéseket tartalmazó oldalakat
kapunk.
Két pontot: .. írva számok közé a két érték között kereshetünk.
8. Képen keresztül is kereshetünk! A https://images.google.com/ oldalra feltölthetjük a
képet (vagy beírjuk az URL címét) és a Google már keres is. Ez jól jön, ha egy szobor
alkotóját keressük, beazonosítanánk egy növényt vagy egy bizonyos képet jobb
felbontásban szeretnénk megszerezni.
9. Ha kifejezetten fájlokra szeretnénk keresni, a keresőbe írjuk be a keresett fájl
kiterjesztését is: pdf vagy ppt keresésre csak pdf vagy ppt fájlokat kapunk.
A memória használata a tanulásban az IKT technológiák hatására már másfajta
jelentőséggel is bír. A számítógép és az internet a gép memóriájában vagy a felhőben
mindent eltárol. “Erről már olvastam valahol”, “erről láttam már valahol egy nagyon jó
képet”.
Ma már nem magát az információt, hanem az elérési utakat, webhelyeket kell eltárolnunk,
ahonnan az információkat újra elő tudjuk hívni. Ez történhet kulcsszavak alapján történő
kereséssel, webes könyvjelzők használatával vagy a lépések ismeretével, melyekkel
hozzájuthatunk az információhoz.
Azon túl, hogy a diákok információt gyűjtenek a világhálóról, a már meglévő tudásukat,
információikat hogyan egészítik ki, hogyan találják meg újra? Vajon milyen szavak
kombinációival találnak meg leghatékonyabban egy adott cikket vagy képet?
Írjon össze diákjainak olyan feladatokat, amiben a keresési tippeket tudják kipróbálni,
gyakorolni!
Aztán bátorítsa diákjait, hogy ők is készítsenek ilyen feladatokat egymásnak!

Három megy, egy marad

A kooperatív tanulásszervezés része, hogy a csoportok egymás munkáival is
megismerkedjenek. Ez a technika lehetővé teszi, hogy a kiscsoportokban végzett munkák
folyamatának és eredményének bemutatása párhuzamosan, egy időben történjen meg.
A három megy, egy marad módszer leírását ide kattintva töltheti le.
Kerekasztal-körforgó
Ez a módszer a fogalmak csoportosítására, összefoglalására vagy egyszerűen
információgyűjtésre is alkalmas. Mivel egymás után mindenkinek nyilatkoznia kell, egyenlő
esélyt teremt a kooperatív munkában.
Lehet nagyon egyszerű a kérdés: pl. számokat kell mondani megadott logika szerint,
szavakat valamilyen nyelvtani szabály szerint, adott halmazhoz tartozó fogalmakat, vagy
rendszertan vagy élőhely szerint csoportosítva az élővilágot, de lehet komplexebb is a
téma, pl. beszéljék meg, hogy Szent István mitől volt államalapító, vagy József Attilának
melyik a legreménytelenebb verse.
A kerekasztal-körforgó leírását ide kattintva töltheti le.

Mit gondol, a kooperatív technikákat lehetne-e általánosan, minden tantárgyi órán

használni?
Pl. egy matematika órán az előzetes ismeretek feltérképezése, az új téma ismertetése,
magyarázata után kialakíthatóak lennénk kis csoportok? Ki lehetne osztani a tagoknak
egy-egy konkrét feladatot a témában egyéni-, majd a mozaik módszer szerinti
feldolgozásra?
Ha van kedve, készítsen el egy kooperációs technikán alapuló feladatot tantárgyához!

Páros módszerek
Páros szövegértelmezés
A diákok párokban dolgoznak. Mindenki ugyanazt a szöveget kapja. A feldolgozandó
szöveget két részre osztjuk. Mindketten elolvassák az első részt, majd egyikük elmondja a
párjának az olvasottak tartalmát, lényegét a másik kiegészíti, kijavítja. Utána következik a
másik rész, amit a másik diák magyaráz el.
Képtár módszer
A diákok párokba rendeződnek. A feladatokat párosan oldják meg, majd megoldásaikat
összevetik a másik páros megoldásával, megvitatják, módosítanak, javítanak. A páros
munka a közös véleményalkotással zárul. A módszer fejleszti az érvelést, a
beszédkészséget és a kompromisszumkészséget.
Levelezés egy irodalmi műról
A levelezés páros tevékenység, egy tömör, személyes reagálás az olvasottakra, egyik diák
írja a másiknak. A levelezés útján a két diák között párbeszéd jön létre az adott könyvről
vagy a szerzőjéről.
Ezt a módszert be is illeszthetjük a diákok személyes információs környezetébe.
A témát feldolgozhatják online közösségi felületen. A tanulóink az irodalmi mű vagy a
történelmi esemény szereplőiként regisztrálnak adatlapot és profilt maguknak és ezekkel a
személyekkel tevékenykedve történik meg a tananyagtartalom feldolgozása (pl.
önéletrajzot, naplót írnak, eseményeket kreálnak, korabeli zenéket, videókat,
dokumentációkat gyűjtenek stb.).
Emlékszik a cikkre, ami Petőfiék csevegéséről szólt 1848 márciusában?

Itt olvashatja el, hogyan használja a Levelezés egy irodalmi műről nevű módszert.
Vita
Az autonóm tanuló sajátja a kritikai gondolkodás. Fejlesztéséhez az egyik legjobb technika
a vita.
A vita a legmagasabb szintű kulcskompetenciának tartott kritikai gondolkodást: az
értékelés képességét fejleszti. A diák képes lesz mennyiségi és minőségi ítéleteket alkotni,
véleményét meggyőző érvekkel alátámasztani, mások ítéleteit mérlegelni, elfogadni vagy
cáfolni, azaz kritikusan gondolkodni és vitatkozni (Káplár-Pajor, 2007)
Fejleszti a beszédkészséget, bátorít, hiszen bátorság kell ahhoz, hogy a diák véleményét a
nyilvánosság előtt elmondja, és megpróbáljon érvelni mellette. Fejleszti az információk
szelektálásának és rendszerezésének képességét, mert ahhoz, hogy egy téma mellett
vagy ellen érvelni tudjon, kutatómunka szükséges.

Fejleszti a többszempontúságot és a nézőpontváltás képességét. Pl. ha a sajátjának

ellentmondó álláspont mellett kell érvelnie, az ellentétes oldal képviselete arra készteti a
diákot, hogy kutasson fel ellenérveket (talán a való életben felmerül benne az a kérdés is,
hogy “esetleg nem nekem van igazam?”).
Végül, de nem utolsósorban a vita a szociális készségeket is fejleszt. A vita a másik fél
tiszteletéről is szól, hogy engedje szóhoz jutni, tisztelje a másik fél véleményét és válaszra
méltassa azt. Fontos az a felismerés, hogy a vitában egyik fél sem jár jobban, ha a földbe
döngöli a vitapartnerét.
A vita felkészülés is: azoknak a technikáknak a módszeres elsajátítása, amelyek
segítségével a vita sikeresen folytatható, s amelyek egyben életre szóló technikák is.
Összességében tehát remek tanulási technika.
A vitafeladatok előtt érdemes magáról a vitáról is beszélgetni az osztállyal.
Egy vicces videóval is felvezethető maga a téma, például a Holló Színház örök klasszikus
jelenetével:
Az alábbi honlap pedig érvelési hibákat mutat be: https://a.te.ervelesi.hibad.hu/
Lássuk tehát a viták néhány típusát!
Akadémikus vita
Vezessünk fel egy ellentmondásos témát az osztályban és fogalmazzunk meg egy
eldöntendő (igen-nem, mellette-ellene) kérdést a témával kapcsolatban. A munka több féle
felosztásban folyhat.
Az akadémikus vita bemutatását ide kattintva töltheti le.

Konstruktív vita
Ez a vitatechnika a saját érveink kidolgozását, előadását, az érvek különböző szempontok
szerinti megfigyelését és előadását, illetve a mások érveinek figyelmes meghallgatását
segíti.
A konstruktív vita részleteit ide kattitva ismerheti meg.

Sarkok
A sarkok vitatechnika a vélemények ütköztetésére késztet. Fejleszti a tanulók érvelését, és
magában foglalja a véleményváltoztatás lehetőségét is. Elkötelezettséget, ugyanakkor
rugalmasságot, az érvrendszer folyamatos újragondolását is követeli a feladat, ami akár a
diák álláspontja megváltoztatását is eredményezheti.
A Sarkok módszer leírását ide kattintva töltheti le

Disputa
Egy előre megadott témáról, formális keretek között vitatkozik két csapat (3-3 fő). A két
csapat álláspontjában a személyes meggyőződés nem játszik szerepet. A témát
tételmondat formájában kapják meg. (pl.: A mohácsi csatát meg lehetett volna nyerni - vita
lehetősége).
Össze kell gyűjtenünk a tétel igazsága mellett és ellen szóló érveket is. Vitázhatunk
természettudományos állításokról, etikai kérdésekről, természetvédelemről vagy az
evolúcióról.
Vitaháló
Ez a kooperatív vitatechnika arra ösztönzi a tanulókat, hogy aktívan vegyenek részt a vita
folyamatában. A diákok párokban dolgoznak. A tanár által felvetett eldöntendő kérdés
mellett és ellen érveket gyűjtenek, és ezt egy táblázatban vezetik. A párok egy másik
párhoz csatlakoznak és velük is megvitatják érveiket. Végül az osztály két részre oszlik és
úgy vitatkoznak.
A Vitahálóról ide kattintva talál bővebb információkat.
Vita digitálisan
A vita alkalmazásához is bevonhatjuk a diákok személyes információs környezetét például
a TRICIDER nevű alkalmazással.
A Tricider egy olyan felület, ahol érveket és ellenérveket gyűjthenek a diákok bizonyos
állításokhoz, tételmondatokhoz kapcsolódóan egy témakörön belül akár a tanóra előtt,
vagy alatt. Használható szóbeli és írásbeli munkához egyaránt.
A felvetett érveket, ötleteket további állításokkal lehet továbbfűzni, vonatkozásokat lehet
felvenni, és ezek mellé pro és kontra érveket.
Az egyes főbb pontokra, állításokra összességében is lehet szavazni, de az egyes érveket
is lehet lájkolni.
A felület használatához a vitainródítónak elég rendelkeznie egy fiókkal, és egy link
segítségével vonhatja be a diákokat a diskurzusba. A diákok maradhatnak anonimak, de
adhatnak meg becenevet is és ha regisztrálnak, akkor a hozzászólásaik a saját profiljukból
elérhetőek lesznek a későbbiekben is.
Alapvetően két hétig fogad válaszokat egy ilyen vita, az addig felvitt válaszok tárolódnak
és megtekinthetőek.
Az eltelt idő érdekes összehasonlítási alapot nyújthat, hogy a témakör végére hogyan
bővült a diákok tudása, hogyan változott a véleményük.
A Tricider használatáról készült videót itt megnézheti:
Készítsen elő egy vitatémát a triceder.com-on! Másolja ide a linkjét!

Kettéosztott napló
A következő technika az információ egyéni feldolgozására, reagálásra való.
Az írásra szánt felületet egy függőleges vonallal kettéosztjuk.
A bal oszlopba a szöveg olyan részletei kerülnek, amelyek érzelmeket, gondolatokat
ébresztettek, megdöbbentők, érthetetlenek vagy megindítóak voltak.
A jobb oszlopba a kiválasztott részletekhez fűzött megjegyzéseket, gondolatokat,
kérdéseket írjuk le.
A kettéosztott napló a személyes reagálásra épít. Olyan helyzetet teremt, amelynek
alapján beszélgetést, értelmezést, elemzést vagy vitát kezdeményezhetünk és
folytathatunk a tanórán.
De nem csak olvasmányok feldolgozására alkalmas. Használhatjuk évszámok,
kulcsszavak feldolgozására is. Balra a kulcsszó, jobbra a részletes információk.
Vagy bal oldalra a tények, jobb oldalra az egyéni vélemények, gondolatok. De jobb oldalra
kérdéseket is írhatunk legyen az olvasmány, film, előadás vagy kísérlet.

A Kettéosztott naplóról bővebben ide kattintva olvashat.

A kettéosztott naplót használhatjuk IKT eszközzel is. Például egy Padleten. Így az
otthonról (beteg, de lábadozó, figyelni tudó, akaró) is becsatlakozhat a munkába.
Alkalmazható a tanóra folyamatába ágyazva, úgy hogy az egész osztály egyszerre
dolgozik. A diákok leírt gondolatai valós időben jelennek meg mindenki számára láthatóan
(akár anoniman).
Ha még nem ismeri a Padletet, az alábbi videóban bemutatjuk az alapokat.
A felület magyar nyelvű, könnyű a használata, a fortélyait gyorsan ki tudja tapasztalni.
Egyszerre 3 padlet tárolható az ingyenes verizóban, illetve több is beszerezhető, ha az Ön
által kiküldött linkkel regisztrál további 3 felhasználó.

Drámapedagógiai technikák
Az előzőekben ismertetetett technikák tulajdonképpen bármilyen tantárgyhoz
használhatóak, a drámapedagógiai módszerek inkább a humán területen.
Belső hangok
Ez a technika a narratív és drámai művek szereplőinek indítékainak feltárására és a
szereplők közti viszonyok értelmezésére alkalmas. Emberismeretre, önismeretre tanít.
Lényege, hogy olvasás közben bizonyos helyeken megállva az adott pillanatban a figura
gondolatait, érzelmeit próbálja a diák megfogalmazni.
Mit gondol, egy blog formájában ez a feladat megvalósítható lenne?

A Belső hangok módszer leírását ide kattintva töltheti le.

Állóképek
Ez a módszer arra ad lehetőséget, hogy egy téma, történet, szituáció egyetlen konkrét
pillanatát vagy akár természeti jelenséget, sőt akár elvont fogalmat elemezzük. A diákok a
saját testükkel alkotják meg az állóképet.
Ugyanez IKT-val nem más, mint a GIF.
Mi az a GIF?
A GIF egy rövidítés: Graphics Interchange Format. Majdnem olyan képfájl típus, mint a jpg
vagy a png, de képes egyetlen fájlban több képkockát tárolni, és így mozgóvá alakítható.
Ez az animált gif, azaz a megelevenített, életre keltett kép.
Az állókép funkciójára egy GIF készítése is lehetőséget ad.
Az alábbi felületre egyszerűen csak be kell húzni azt a videót, amiből a részletet ki
szeretnénk ragadni, a csúszka segítségével jelöljük ki a pillanatsorozatot, Feldolgozás,
Letöltés és kész is a GIF.
Próbálja ki!

RAFT
Mozaikszó: Role - szerep, Audience - hallgatóság, Form - forma, Time - idő.
Ezzel a technikával a diákok az alkotó írást gyakorolhatják.
A technika lényege, hogy felvetünk egy olyan témát, ami érdekli a diákokat, ők pedig a
témával kapcsolatos személyek bőrébe bújva, az ő nevükben írnak írásműveket. Ez lehet
levél, riport, tudósítás, feljegyzés, színdarab, stb.
A technika alkalmazható csoportban is, így egy-egy szerepelő levelét 2-3 diák közös
munkával írja meg.
A feladat megoldható az órán szóban, vagy bevethetjük a közösségi felületeket, ahol
álprofilt hozhatnak létre, de tovább is mehetünk, személyes emoji készítésével a Bitmoji
segítségével még személyesebbé tehetik a diákok a szereplőket.
Az elkészített avatar használható bármilyen üzenetküldő felületen.
Megnézhet egy rövid videót a regisztrációról és az indulásról:
A RAFT módszer leírását itt találja.
Logikai szervezők
Szerkezet, logikai kapcsolat, áttekintés, összefüggések elemzéséhez csoportban vagy
egyénileg is jól alkalmazható technikák a következők:
Gondolattérkép
Alkalmazható a szövegalkotáshoz, segít átgondolni, szerkezeteket adni, felépíteni azt. De
ötletelésre, vagy az összefüggések, logikai kapcsolatok, feltárására, problémamegoldásra
is alkalmas. Gondolattérképet rajzolhatunk kézzel vagy pl. mindomoval.
Emlékeztetőül a mindomo használatáról:
Innen többet is megtudhat a Gondolattérképről.

Fürtábra (Jelentésháló)
Ez a módszer is a gondolatok, információk, fogalmak felvázolására és a köztük lévő
kapcsolatok feltárására való.
A diákok készíthetik egyénileg, párban, csoportban vagy közösen az egész osztály.
Nagyon jól használható az új asszociációk kiépítésére.
Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni a Fürtábráról.

T - táblázat
A T-táblázat olyan grafikai szervező, amelyben többnyire egy fogalmat kétféle
vonatkozásban, nézőpontban vizsgálunk vagy összevetünk. Használhatjuk egy vitára való
felkészülés vagy összehasonlító-szembeállító érvek rögzítésére is.
A T-táblázat leírását innen tudja letölteni.

INSERT technika
Interaktív jegyzetelési eljárás. A szöveget olvasás közben oldalszéli jelekkel látjuk el annak
megfelelően, hogy mit tudunk, még mit nem tudunk, mit tudtunk másképpen, és mivel
kapcsolatban van kérdésünk, vagy egyéb gondolatunk.
Ha többet is megtudna az INSERT-technikáról, kattintson ide!
Mit gondol, egy megosztott Google Dokumentumban hogyan lehetne a T-táblázatot vagy
az INSERT technikát alkalmazni?

Ötletbörze
Ötletgyűjtő technika bármire. Például nézőpontok összegyűjtésére, egy probléma
vizsgálatára, egy feladat megoldására, vagy egy teljes terv elkészítésére.
A technika alkalmazásánál elengedhetetlen az elfogadó légkör az osztályban, csoportban.
Csak így valósulhat meg a közös, kreatív gondolkodás. Fontos tudniuk a diákoknak, hogy
nincs rossz ötlet!
A Tricider.com felület erre a technikára is jól alkalmazható.
Ha csak szavakkal szeretnénk ötletelni, akkor erre találták ki az AnswerGardent.
Ezen a felületen a válaszgyűjtési időintervallumot 1 órára, 1 napra, 1 hétre is be lehet
állítani. Egy eszközről több válasz is beküldhető, és itt is minél többször szerepel egy
válasz, annál nagyobb méretű lesz a generált szófelhőben.
Az eredményeket közvetlenül lehet exportálni a Wordle vagy a Tagxedo nevű
szófelhőkészítő alkalmazásba, ahol több beállítási lehetőség áll rendelkezésünkre a betűk
típusát, színét és a szavak elrendezését illetően.
Az AnswerGarden használatáról a videó innen elérhető:
A módszer részletes leírását ide kattintva töltheti le.

További logikai szervezők

Fogalomtáblázat
Kiváló eszköz az információk összehasonlításának vizuális megjelenítésére, ismereteik
felidézésére, rendszerezésére. Használható lényegkiemelésre, összefüggések
megkeresésére, ok-okozati kapcsolatok feltárására, dolgok vagy fogalmak azonos
szempontok szerinti összehasonlítására.
A Fogalomtáblázat módszer leírását itt találja.

Közzététel
A csoportból egy választott tag vagy tagok bemutatják a tanulási folyamat eredményeit.
Ennek formáját ők maguk választhatják. Pl. előadás vagy egy folyamat konkrét
bemutatása, kisfilm vagy interaktív bemutató.
Az ilyen gyakori prezentációs helyzet oldhatja a tanulók gátlását, fejleszti a beszéd-, a
kommunikációs- és a szociális készségeket és magabiztos fellépésre tanít. Ezeket a
kompetenciákat szintén megtaláljuk a 21. századi képességek sorában, amiknek
eléréséhez az önálló tanulás fejlesztését tűztük ki célul.
Kilépőkártya
Ez a technika arra ad módot, hogy a tanulók kiemeljék a legfontosabb gondolatokat,
kérdéseket fogalmazzanak meg a témával kapcsolatban, megjegyzést, észrevételt
tegyenek, egyszóval reflektáljanak a tanultakra.
A kilépőkártya technikát blogbejegyzés formájában is alkalmazhatjuk.
Kezdetben segíthenek az irányított kérdések vagy befejezetlen mondatok.
A Kilépőkártya módszerét így használhatja.
Kockázás
Ez a technika egy adott téma más és más szemszögből való vizsgálatára késztet. Egy
kockára van hozzá szükség, melynek minden oldalán egy-egy utasítás áll. Ezek a rövid
utasítások olyan hívószavak, melyek egy-egy gondolkodási műveletre késztetnek a
megadott témáról.
Ha nincs kockánk, IKT-val a flippity.com felületen 1 perc alatt megoldhatjuk. A
szerencsekerék játék is alkalmas erre a célra.
A Kockázásról bővebben ide kattintva olvashat.

Miért jó, ha interaktív-reflektív tanulási technikákat helyezzük előtérbe?

Képzésünkben a 21. századi képességek és kompetenciák elsajátításához az autonóm
tanulás fejlesztését vettük górcső alá.
Az önálló tanuláshoz az lehet az igazi motiváció, ha a tanulás forrása a saját élmény, a
megélt tapasztalat és az ennek feldolgozása nyomán megvalósítható önelemzés és
reflektált önértékelés. Ezen az úton haladva kibontakozik a kíváncsiság, a képzelőerő, a
kreativitás, kialakul a kritikai gondolkodás, a problémamegoldás, az innovációs készség, a
pozitív beállítottság, a tolerancia stb.
Ha a pedagógus a konstruktív tanulási technikákat is alkalmazza tanóráin, a diákok kisebb
eséllyel ragadnak le a mechanikus tanulási formáknál és a tanulási technikáik közé újabb,
hatékonyabb formákat építhetnek be.
A megfelelően alkalmazott technikákból pedig összeállíható a megfelelő stratégia.
Az interaktív-reflektív tanulási módszereket Ön tudja beépíteni tanítási gyakorlatába.
Természetesen előfordulhat az, hogy már a kognitív funkciókkal is baj van. Hogy
fejlesztésre szorul maga a figyelem, az emlékezet, megértés vagy a problémamegoldás.
Ezek is magukkal a konstruktív technikákkal (is) fejleszthetők.

Az első tanulási egységben feltettük a kérdést, milyen jellegű tudást tart

fontosnak átadni munkája során diákjainak? És itt az "átadni" szót a 4. tanulási egységnél
idézőjelbe tehetjük. Helyesebb lenne így feltenni a kérdést: Milyen jellegű tudás létrejöttét
tartja fontosnak diákja számára?
A diák autonóm tanulóvá válásának útján kiemeltük a pedagógus szerepváltozását. Ezen
az úton a tanár új szerepbe kerül, a facilitátor, tutor szerepébe. Míg korábban kizárólag
csak saját hatáskörébe tartozó feladatokat engedett át diákjának, ebben a szerepkörben
támogatja az önálló tanulást. Mivel azt az autonóm tanulót támogató tanulásszemlélet
keressük, amely során a tanuló képes lesz a már birtokában lévő tudásrendszerekbe
hatékonyan beépíteni és feldolgozni az új ismereteit, az új tudás belsővé tétele nem
elsősorban ismeretszerzési vagy megértési folyamatként definiálható.

Kép forrása
A pedagógus a tudást már nem átadja, hanem megteremti a tanuló számára azt a
támogató környezetet, ahol a tudás létrejön.
Ezt a szemléletet Jean Piaget és Lev Vigotsky nevével fémjelzett konstruktivista
pedagógia képviseli. Magyarországon Nahalka István munkássága nyomán terjedt el.
A konstruktivizmus szerint a tanulás nem a tudás átvitele, hanem a tudás létrehozása. Egy
aktív folyamat, amelynek legfontosabb mozzanata, hogy a tanuló a már birtokában lévő,
rendszerezett ismereteinek segítségével értelmezi az új információkat.
Tehát a tanuló nemcsak befogadja a tudást, hanem létrehozza azt a már korábban
megszerzett ismeretei alapján.
A konstruktivista pedagógus nem irányít vagy szabályoz, hanem megteremti azt az
ideális környezetet, amely alkalmas arra, hogy a tanuló létrehozhassa egyéni tudását a
tananyagra vonatkozóan.
A tanulók akkor értik meg legmélyebben és akkor teljesítenek jobban egy
feladatban, ha az épít az egyéni tanulási stratégiáikra, ebből pedig arra következtethetünk,
hogy az eredményes tanulásban nagy szerepet játszik a tanulási stratégia és tanítási stílus
összhangja. (Roszik, 2021)
A konstruktivista pedagógia modellje, az RJR-modell
Az RJR modellt a pedagógus tudja alkalmazni a tanulási tevékenység során.
Az RJR Ráhangolódás-Jelenlét-Reflektálás egy olyan lehetséges tanulási-
tanulássegítői tanórai modell, ami alapján a tanulás során a tanulók személyes
tapasztalatokat szereznek arról, hogy mit jelent az információval való találkozás, hogyan
dolgozzák fel, miként alakítsanak ki belőle a maguk számára is használható információt.
A tanulás és tanításnak az egyik fontos célja, hogy a diákok ne csak az ismereteket
sajátítsák el, hanem az ismeretek elsajátításának folyamatát is.
Nézzük meg a fázisait! (Bárdossy, Dudás, Pethőné, Priskinné, 2002)
Melyik 21. századi top 10 képességet fejlesztik a felsorolt technikák!

Összegzés
A képzést az élethosszig való tanulás szükségességével kezdtük, tekintettel arra, hogy a
jövő munkavállalójától a rugalmas tanulási készségeket minden bizonnyal várják majd.

Kép forrása
Az egyén boldogulása attól is függ, hogy képes-e az őt érintő információáradatból a
számára fontosak kiválasztására, értelmezésére, értékelésére és kreatív felhasználására.
Eljutottunk addig a megállapításig, hogy a tanulási tevékenység tervezésénél fontos
figyelembe venni azokat a kompetenciákat, készségeket, melyekre az iskolát elhagyva,
szakmától függetlenül lesz szüksége a munkavállalóvá váló fiatal felnőttnek.
Megvizsgáltuk a 21. századi TOP 10 képességet és az autonóm tanulóvá váláshoz
szükséges tanári és tanulói kompetenciákat is, megállapítottuk, hogy az élethosszig való
tanulás elengedhetetlen eleme az önálló, önirányított vagy autonóm tanulás.
Az önirányított tanulás első feltétele az optimális külső feltételek megteremtése, ami az
ideális tanulás környezet, tehát az otthoni, az iskolai és a diák személyes tanulási
környezetének összhangja. Kiemeltük az iskolai bizalmi légkör fontosságát.
Az ideális külső feltételek megteremtése után a belső feltételek megteremtése következik,
ahol fontos megjegyeznünk, hogy az oktatási rendszer bármely szintjén tanuló diáknak
tisztában kell legyen erősségeivel, gyengeségeivel, tanulási stílusával. Végül, de nem
utolsó sorban az autonóm tanulás feltétele a ház teteje, a konkrét tanulási technikák és
módszerek és a hatékony tanulási stratégiák ismerete.

Kép forrása
A tanulási technikák a tanulási stratégiák eszköztárai. A különböző tanulási technikák tehát
a stratégia alkotóelemei, amelyet minden diáknak egyénileg kell kialakítania. A pedagógus
szerepe ebben, az hogy minél változatosabb technikákat és módszereket mutasson,
tanítson diákjainak és megteremtese a választás lehetőségét.
A módszerek ismerete, rendszerezése és megfelelő használatára szükséges a
stratégiához, aminek kialakítása elengedhetetlen az autonóm tanulóvá váláshoz.
Összegezve a tanítási folyamat eredményessége voltaképpen azon is múlik, hogy milyen
mértékben hajlandó, és képes a pedagógus alkalmazkodni tanítványaihoz. Ehhez pedig a
tanuló szükségleteihez igazodó, a tanuló magas szintű bevonódásán alapuló tanulási
folyamat alkalmazása szükséges.
A pedagógiai modernizáció kulcskérdése, hogy a tanár ismeret- közvetítő, a saját
aktivitásán nyugvó eszközrendszerét átfordítsa a tanuló aktivitásán alapuló, a valós
fejlődésére fókuszáló megközelítésmóddá.
A módszertani virágzás alapja a tanulói lendületesség, együttműködés és autonómia
megteremtése az osztályteremben, tehát az a felismerés, hogy sikeresebb a tanulási
folyamat akkor, ha a tanuló nem készen kapja a tudást, hanem maga konstruálja azt meg.
(Einhorn, 2018, idézi Roszik, 2021)
A tanulói autonómia elősegítésének szempontrendszere tehát
 Az oktatás fókuszának áthelyezése a tanításról a tanulásra. A tanár kevésbé legyen
oktató és inkább segítő.
 A tanári magyarázattal szemben a tanulási folyamatot segítő kérdezés kerüljön
előtérbe.
 A diákok ténylegesen abban a tartalomban és azon a ponton kapjanak támogatást,
ahol elakadtak a tanulási folyamatban.
 A tanár feladata az önkontroll stratégiák megosztása (tervezés, monitorozás,
kontrollálás, reflektálás), és a diákok segítése abban, hogy hibáikat tanulási
lehetőségként éljék meg tanulási céljaik teljesítéséhez.
 A rendszeres, támogató, konstruktív visszajelzés adása.
 A diákok figyelmének ösztönzése saját tanulási stílusukra és tanulási stratégiáik
kiválasztására.
 A tanulási tevékenységek tervezése és megvalósítása során a kompetenciák
kialakítása kerüljön előtérbe.
 Az aktív tanulást igénylő módszerek legyenek előtérben és legyen meg a választás
lehetőség a megoldási útvonalak közötti.
 A tanulási folyamatban az érvelés és a következtetések kidolgozása legyen a
hangsúlyos az ismeretek egyszerű rögzítésével, bevésésével szemben.
 A tanulási folyamatban jelenjenek meg a személyes bevonódás és felelősség
feltételei.
 A pedagógus tudja, hogy hol tart a tanuló a tanulási folyamatban, hogyan jutott el
odáig és mire van szüksége ahhoz, hogy a célhoz eljusson.
 A rugalmas tanulásszervezés biztosítása, hogy a tanulók csoportokban vagy
párokban, illetve egyéni munkában is dolgozhassanak.