HOGYAN LEGYEK JÓ TANULÓ?

    

                                   

2023.
Bevezetés

A tanulás születésünktől fogva az életünk része, gyakorlatilag életünk végéig tanulunk, ha

nem is iskolarendszerben vagy képzéseken, de napi szinten vannak újdonságok az életünkben.

Változó világunkban meg kell tanulnunk alkalmazkodni a napi kihívásokhoz, új

élethelyzetekben, hogy álljuk meg a helyünket.

Annak érdekében, hogy jobban boldoguljunk, magasabb életszínvonalon tudjunk élni

szükséges, hogy képezzük magunkat lehetőleg folyamatosan. Ehhez felsőoktatási képzések
vagy különböző tanfolyamok is a segítségünkre lehetnek.

Fiatal korában nem mindenki tudja eldönteni, hogy később mivel is szeretne foglalkozni,
illetve nem biztos, hogy egy fiatal korban hozott pályaválasztás a későbbiekben is eredményes
lesz. Ezért a pályamódosításban is nagy szerepe van a tanulásnak. Egyre többen vannak, akik
részt vesznek felnőttképzésben, ebből is látszik, hogy a tanulást sosem késő elkezdeni.

Magam részéről is elmondható, hogy az érettségi után választott képzés az akkori

gondolkodás módom szerint jó ötletnek tűnt, ám későbbiekben mégsem abban a szakmában
szerettem volna elhelyezkedni. Illetve különböző tudások megszerzésével szeretnék több
lábon állni az életben. Ezért egy turizmus-vendéglátás szak elvégzését követően idén
januárban végeztem szociális munka szakon, most pedig az emberi erőforrás szak hallgatója
vagyok, e mellett pedig még OKJ-s rendszerben végeztem idegenforgalmi szakmenedzser
képzést, majd TB és bérügyintéző képzést is. Valamint, hogy a szabadidőmben szívesen
végzett tevékenységet is jobban érthessem és foglalkozhassak vele, a tavalyi évben egy
jégkorong versenybíró képzést is elvégeztem, ez által már nem csak nézőként, hanem
zsűriként is részt vehetek a kedvelt sportom mérkőzésein.

A tanulás szempontjából is elmondható, hogy mindenkinek más módszer az, ami beválik,
hiszen minden ember más és más. Milyen tanulási módszerek vannak, amik segítenek, hogy
jó tanuló lehessek? Dolgozatomban ezeket a módszereket szeretném megismerni.
A tanulás

A tanulás meghatározása: „A tanul igével kifejezett cselekvés, tevékenység; az a cselekvés,

hogy vmit tanulnak, ill. az a tény, hogy vki tanul (vmit); ismeret(ek), készség elsajátítása,
szerzése.” 1

A környezetünkhöz való rugalmas alkalmazkodás feltétele a tanulás. A tanulás során sajátítjuk

el azokat az ismereteket és teszünk szert olyan tapasztalatokra, melyek viselkedésünkben
viszonylag állandó változást idéz elő. Megtanuljuk az illemszabályokat, bekötni a
cipőfűzőnket, a történelmi ismereteket, a szobatisztaságot és még rengeteg példát lehetne
felsorolni arról, hogy mi mindent sajátítunk el tanulás révén életünk során. A tanulás alatt a
mindennapi életben elsősorban az ismeretek elsajátítását és a tudás megszerzését értjük.

A tanulást végző egyén szándékát tekintve megkülönböztetünk szándékos és nem szándékos

tanulást. A szándékos tanulás akarati erőfeszítést igényel, valamint a tanulás tudatos
irányítását. A nem szándékos, spontán tanulás nem igényel különösebb akarati erőfeszítést és
többnyire önkéntelenül megy végbe.

A tanulást megalapozó folyamatok az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet,

gondolkodás, megértés.

A megértés bemutatja a megszerzett ismeretek megértésének fokát, minőségét. A

memorizálást és a megértést háromféleképpen határozhatjuk meg:

- Szóról szóra tanulás: Sokan így definiálják a tanulást. Úgy lehet bebizonyítani, hogy
valaki megértett‐e valamit, hogy el tudja‐e mondani a saját szavaival, a tankönyv
szavaitól elszakadva.
- Raktározás: A memorizálással elsajátított ismeretekre jellemző a rövid távú
memóriában történő raktározás, míg a hosszú távú memóriában raktározott ismeretek
esetében nagyobb biztonsággal beszélhetünk arról, hogy megtörtént a megértés, az
összefüggések észrevétele, az ismeretek összekapcsolása.
- Alkalmazás: Ha a tanulók képesek alkalmazni a tanultakat, az alkalmazás a tudást és a
felhasználást köti össze, a megértett tudás későbbi felhasználására nagyobb
lehetőségeink vannak.

1
Tanulás fogalma: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-
szotara-1BE8B/t-4D5B8/tanulas-4DD8F/ Letöltve: 2023.04.30.
Ismétlés és önellenőrzés: Akkor a leghatékonyabb a tanulás, ha a tanulásra szánt idő 60% át
önellenőrzésre, vagyis az anyag felmondására fordítjuk, és csak 40%‐át töltjük el ismétléssel,
vagyis az anyag újra olvasásával.

Egy előadás vagy egy tananyag olvasása után a frissen feldolgozott anyag nagy része még
rövid távú memóriánkban található, ezért az még viszonylag könnyen felidézhető. Aki nem
ismeri a rövid és hosszú távú memória működését, az úgy is értheti, hogy megtanulta az
anyagot. Ezért könnyen abba a hibába eshet, hogy a továbbiakban nem foglalkozik a
tananyaggal. Sajnos, ezek az információk csak nagyon rövid időre tárolódnak el az agyban,
így ismétlés, ellenőrzés nélkül meglehet, hogy az illető később semmire sem emlékszik.

Elengedhetetlen az önellenőrzés, ezzel vizsgálhatjuk meg, hogy az információ bekerült‐e a

hosszú távú memóriába.

A szövegeket redukáljuk le a lényegre, hiszen általában nem egybefüggő szövegeket tanulunk

meg szó szerint, hanem a lényeget, összefüggéseket jegyezzük meg.

Az adatok (dátumok, szakkifejezések) megjegyzése azért nehéz, mert önmagukban nem

rendelkeznek értelemmel, és nehezen találhatunk összefüggést köztük és a meglévő tudásunk
között.

Minél több érzékszervünket bevetjük a tanulás során, annál mélyebb a bevésés. Ezzel
kapcsolatban kísérleteket is végeztek, és megállapították, hogy mely tanulási mód használata
után milyen arányban tudták felidézni az alanyok az észlelt információkat:

• Az olvasottak 10%‐ra,

• a hallottak 20%‐ára emlékszünk,

• a látottaknak pedig a 30%‐ára.

• ha valamit hallunk és látunk is, kb. az 50%‐a marad meg,

• ha ezen túl ki is mondjuk az információkat, akkor már 70%.

Ha ezen felül nem csak mondjuk, hanem csináljuk is, akkor 90%‐uk is megmaradhat a
memóriánkban. 2

2
A tanulás módszertana: http://etk.pte.hu/protected/OKJ/Egeszsegugyi_gyakorlatvezeto/Barta_Agnes/
Tanulasmodszertan.pdf Letöltve: 2023.04.30.
Tanulási stílusok felnőtt korban

A gyermekkor elmúlásával az embereket már sokkal inkább a belső tényezők motiválják a

tudásuk fejlesztésére, mint például az önbecsülés, az önmegvalósítás vagy a megfelelési vágy.

A felgyorsult világunkban felértékelődött a hatékonyság, mindenki azt keresi, hogyan tudja a

feladatait a leghatékonyabban elvégezni úgy, hogy minél rövidebb időbe kerüljön és minél
kisebb energiabefektetéssel. Így van ez a tanulással is, minél rövidebb idő alatt akarunk minél
többet megtanulni. Az információ mennyisége folyamatosan növekszik, ezért fontos, hogy
meg tudjuk gyorsítani a tudás elsajátításának folyamatát.

Számos elméletet és lehetőséget dolgoztak ki az egyéni tanulási stílus meghatározására:

- Az érzékleti modalitásokon alapuló beosztásban például négy csoportot különítenek

el: az auditív, a vizuális, a kinesztetikus és a vegyes stílust.
- A társas környezet alapján két stílust különböztethetünk meg: a társas és a csendes
stílust.
- Az információra történő reagálás alapján lehet impulzív és reflektív stílusú a tanuló.

A tanulási stílust meghatározhatják a környezeti ingerek, az adott terem zsúfoltsága, a

hőmérséklet és a motiváció is. Azok, akik aktívan és a gyakorlatban tudnak a legjoban tanulni
a „gyakorlati emberek”. Akiknél fontos a gyakorlat, de inkább passzívak, „szemlélődőknek”
nevezi a modell. Az aktív, de elméleti típusok az „aktív résztvevők”, míg a passzív és elméleti
típusok az úgynevezett „elmélkedők”.

A gyakorlati ember

Ők azok, akik aktívan és gyakorlatorientáltan szeretnek tanulni. Esetükben a legfőbb kérdés,

hogy van-e az elmondott vagy leírt elméleti tananyagnak gyakorlati haszna. Ha gyakorlati
szempontból is hasznosnak ítélik meg, akkor nagyon szívesen tanulják, gyakorolják.

Fontos, hogy reális, megvalósítható célokat lássanak maguk előtt a képzésük folyamán, ez
ösztönzően hat rájuk. Számukra nem vonzóak a tankönyvek, jegyzetek, átláthatatlan ábrák és
táblázatok. Sokkal inkább arra vágynak, hogy tanáruk az elsajátításra váró anyag gyakorlati
hasznát emelje ki, vagy akár a gyakorlatban mutassa be azt. Kifejezetten imponál nekik, ha
tanáruk sikeres, gyakorló szakember.
Az aktív résztvevő

Az aktív résztvevőknél a gyakorlatiasság már háttérbe szorul, de a problémák elméleti

megoldásában élen járnak. Ezzel együtt lelkesen próbálnak ki új dolgokat, nyitott
személyiségek. Előnytelen tulajdonságuk, hogy először cselekszenek, és csak utána
gondolkodnak.

Kifejezetten szeretik, ha mélybe vethetik magukat egy nehéz feladattal. Folyamatosan

tapasztalatokat gyűjtenek, segíti őket a tanulásban, ha újabb és újabb, megoldásra váró
problémával és lehetőséggel találják szemben magukat. Képtelenek olyan munkafolyamatok
elvégzésére, amelyeknek nem látják az értelmét, vagy amelyek hosszabb ideig tartanak, és
monotonok. Ennél jobban csak az ismétlés és gyakorlás untatja őket.

A szemlélődő

A szemlélődő emberek gyakorlatias gondolkodásúak, de inkább passzívan vesznek részt a

feladatok megoldásában. Az elnevezésből is sejthető, hogy szeretik megfigyelni a
jelenségeket, folyamatokat. Szívesen gyűjtenek adatokat arról, amit nem ismernek, és az
információk birtokában elgondolkoznak. Szeretnek elemezni, sokszor ezzel kapcsolatban
túlzásokba is eshetnek.

Rendkívül nehéz rávenni őket arra, hogy meghozzanak egy döntést. Bármennyit
gondolkodnak, bármennyit halogatják a választ, mindig maradnak bennük kétségek. A
szemlélődők nyugodt, tartózkodó emberek, akik nem érzik jól magukat a figyelem
középpontjában. Tanulni is leginkább egyedül szeretnek, de igénylik, hogy tapasztalataikat
megbeszélhessék másokkal.

Az elmélkedő

Az elmélkedő típusok az elméleti tudást tartják elsődlegesnek, gyakorlati készségeik

fejlesztése háttérbe szorul. Maximalisták, mindent átgondolnak a legapróbb részletekig.
Cselekedeteiket logikus elméletek vezetik, a racionális és analitikus objektivitáshoz
ragaszkodnak. Kedvelik a feltételezéseket, alapelveket, szeretnek elemezni és szintetizálni.

A tananyag elsajátítása során fontos számukra, hogy meglegyen a logikai háttér, számukra
értelmetlen dolgokat nem képesek megtanulni. Nagy segítséget jelent nekik, ha a tanult anyag
modell, elmélet vagy koncepció. 3

3
NEMZETI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT (KÖZREAD.): Oktatástechnikai kézikönyv családorvosok részére,
Budapest, 2020
Az iskolai szituációkban zajló tanulás legtöbbször a pedagógus által irányított, amely során a
tanulási folyamat megtervezése, nyomon követése és ellenőrzése a pedagógus feladatai közé
tartozik. Ritkán van alkalmuk a diákoknak arra, hogy dönthessenek, saját célokat, tanulási
terveket fogalmazzanak meg.

Természetesen az sem mindegy, hogy mikor és mennyi ideig tanulunk. Meg kell tapasztalin,
hogy meddig vagyunk képesek odafigyelni valamire. A kutatók szerint 30-50 perc közötti az
ideális tanulási intervallum. A tanulás idők közötti pihenésnél pedig a legfontosabb, hogy
valóban pihenés legyen, ne telefonnyomkodás.

Hatékony tanulási módszerek:

- Időközönkénti ismétlés: a tanulás ne legyen passzív tevékenység, hanem aktívvá kell

tenni. Jó módszer lehet például, ha tanulókártyákat készítünk, így az agyunk a
felidézés során, a visszaemlékezés közben tanul.
- Mély kikérdezés: A technika lényege, hogy az olvasott tényekre minden áron
magyarázatot keresel. A jó kérdésekhez persze szükséges lehet egy kis ismeret az adott
témáról előzetesen.
- Önmagyarázat: Ennek a lényege, hogy hangosan elmagyarázod magadnak a helyzetet.
- Összeszőtt gyakorlat: Egy azon dolgon, tantárgyon, szakterületen belül felváltva
gyakoroljuk a tananyagot. Pl: angol nyelvtanulásnál felváltva a nyelvtant, a kiejtést, a
szavakat.
- Megosztott gyakorlás: Ne egy nap alatt tanuljunk 14 órán keresztül, hanem 14 napon
át napi 1 órán keresztül. 4

Összességében a lényeg, hogy lássuk át az összefüggéseket, próbáljuk a gyakorlatba átültetni

az elméleti tananyagot és igyekezzünk minél többször elővenni és ismételni, hogy a
hosszútávú memóriánkban raktározódjon el a tudás.

4
Hatékony tanulási módszerek: https://onfejlesztoakademia.hu/tanulas/ Letöltve: 2023.04.30.