A Meixner Pedagógiai Egyesület munkaanyaga

A 4. osztályos felmérés céljai, módszertana

A 4. osztályos olvasás és szövegértés felmérést csoportos, önállóan megoldható feladatlap

formában terveztük. Ha van olyan tanuló, akinek olvasástechnikai elmaradása van, ennek mértékét
a 2. osztályos felmérés egyéni részével lehet feltárni.
A felmérésre két 45 perces óra áll rendelkezésre. A felmérés keretében megírandó
fogalmazás miatt nyúlik ilyen hosszúra. Ha valaki nem tudta az első részt befejezni, megteheti a
fogalmazásra szánt második óra elején. Aki készen van a fogalmazással, tüzetesen nézze át a
feladatok megoldásait, ha van rá még idő! Ezzel esélyt adunk arra, hogy a feldolgozás során változó
értelmezési szinthez igazíthassák a részletek értelmezését.
A helyben szokásos íróeszközön kívül (A gyerekek írhatnak ceruzával, de tollal is, ha a
tanórákon azt használnak.) Szükség van színes ceruzákra a feladatok megoldásához. (Legalább 5
szín kell.) A színezéssel megoldandó feladatoknál érdemes felhívni a gyerekek figyelmét, hogy ne
nyomják erősen a ceruzát, elég halványan átsatírozni a felületeket. Akkor olvasható marad a szöveg.
(Ezt még a felmérés megkezdése előtt!) Fontos, hogy az ilyen feladatoknál a kért módon,
színezéssel jelezzék, és ne csak ceruzával húzzák össze a szerintük összetartozó szókártyákat. Nem
csak azért, mert így könnyebb javítani, hanem az is fontos, hogy egy-egy tulajdonságot, jelentést
csak egy forráshoz kapcsolhassanak. (Egy cellához lehetne több vonalat is húzni. Ilyen esetben
lehetetlen egyértelműen eldönteni, mit választott a gyerek, de színezni csak egyfélére lehet.)
A fogalmazás megírásához szerkesztettünk ugyan bevonalazott lapot a felmérésbe, de ez
több szempontból sem szerencsés megoldás. Egyrészt csak a mi tanítványaink írnak még
négyvonalas rendszerben negyedikben is. A formátuma is szokatlan, ismeretlen sok gyerek
számára. Ha van rá mód, akkor olyan füzet dupla (4 oldalas) lapjaira dolgozzanak, amilyenben a
fogalmazásokat eddig írtak. Ez kivédené a másik hátrányt is. Az egy oldal lehet szűk korlát a jól író
gyerekek számára. Füzetből kiemelt írólap biztosításakor viszont a későbbi azonosíthatóság
érdekében feltétlenül a nevük felírásával kezdjék, és a fogalmazásokat hozzá kell kapcsolni a
felmérésekhez. Három kitöltött oldalig ragasztani is lehet az utolsó felmérésoldalra. (A
fogalmazások rögzítése különösen akkor fontos, ha a javítást és/vagy a rögzítést ránk bízzák.)
Újdonság felmérésünkben a szókincs vizsgálatának, a kifejezések értelmezésének
megoldása. Igyekeztünk ezt is árnyaltabbá tenni. (Kontextus szerepének figyelembevétele, passzív
szókincs bevonása, színekkel való hozzárendelés.)
A 4. osztályos felmérésben vizsgált területek:
I. Fogalmak értelmezése, szókincs
Szövegből kiemelt szavak jelentésének kiválasztása (listából)
Szövegből szövegkörnyezettel együtt kiemelt szavak jelentésének kiválasztása (listából)
II. A szövegrészek konkrét megértése (egyszerű megértés)
Szereplők kiválasztása (listából)
A részletekre irányuló kérdések konkrét szinten való megválaszolása (Az értelmező
kérdésekre adott válaszok alacsony pontszámaiban tükröződhet.)
III. A szövegrészek értelmezése (képesség az elvonatkoztatásra, összefüggések felismerése,
következtetések levonására, rekonstrukcióra)
A német nyelvű szövegrészek jelentésének rekonstruálása
Átvitt értelmezéssel meghatározott szövegrészek keresése
A szereplők tulajdonságainak kiválasztása (listából)
A részletekre irányuló kérdések elemezésen alapuló megválaszolása
IV. A szöveg lényegének komplex megragadása
V. Az értelmezőnél mélyebb feldolgozási szintek
 A Meixner Pedagógiai Egyesület munkaanyaga

Reflektálás az olvasott szövegre (bíráló, kritikai olvasás)

Alkotó kreatív olvasás

A felmérésben - a harmadikos feladatsorunkkal megegyezően - a szövegértést több síkon is

vizsgáljuk. Ugyanúgy elkülönül a konkrét megértésen és az értelmezésen is alapuló megértés
nyomon követése. A fejlődést ezen a területen így sokkal árnyaltabban tudjuk nyomon követni, ha a
felmérés folyamata kialakul. A hagyományos felmérésekben, ahol redukáltak vagy összemosódnak
a feldolgozási szintek, erre nincs lehetőség. A negyedikes felmérésben vizsgálni szeretnénk már az
eddigieken túl a szöveg komplex megértésének megvalósulási mértékét is.

I. Fogalmak értelmezése, szókincs

A harmadikoshoz képest kevesebb szókincsre vonatkozó feladatot szerkesztettünk a

felmérésbe. Egyrészt a választott szövegben eleve kevesebb erre alkalmas, az „alapszókészleten”
jelentősen kívül eső kifejezés van. Másrészt a fogalmazás feladat miatt időben is korlátozottabbak a
lehetőségek. Összehasonlításra biztosít lehetőséget, hogy a harmadikos feladatsor két feladattípusát
használtuk fel. (A kontextus nélküli fogalmak kapcsolására, és a kontextussal is segített
fogalomértelmezésre irányulókat.) A szavak, kifejezések megértését tehát kétféle módon is
vizsgáljuk.

1. A szövegkörnyezet közvetlen segítő hatása nélkül

(1. feladat) Az első feladat megoldása alapján a szókincs terjedelmére is következtethetünk.
A magában álló, kontextus nélküli, a szövegből kiemelt szavakat azonos jelentésű, ugyanúgy
magában álló kifejezésekhez kell kapcsolni. Itt nehezíti az értelmezést a szövegkörnyezet közvetlen
hiánya. Valószínűleg a szöveg olvasásakor már társítottak jelentést a szóhoz. Vagy eleve részei
voltak a gyerek szókincsének, vagy a szövegkörnyezet alapján frissen társított az adott szóhoz
jelentést a gyerek. (Van ugyan lehetőség a szavak kikeresésére a szövegből, de erre ritkán kerül sor.
A jó szókincsűeknek felesleges, a rosszabb szókincsűek többnyire olvasni is rosszabbul tudnak,
ezért inkább próbálják ők is emlékezetük alapján.) Az értelmezési lehetőségeket olyan jelentésekkel
is bővítettünk, amelyek nem következnek a történet szövegkörnyezetéből.
A függeszt a történetben a „szemeit rám függesztette” kontextusban szerepel. Ezért a
kínálatból a „szegez” párosul hozzá. A szó további felajánlott jelentései (akaszt, lógat) a szövegből
nem levezethetőek. Csak azok választhatják, akik a szónak ezeket a jelentéseit is ismerik.
Beillesztettünk megtévesztő szavakat is. Ezek szószinten azonossággal kecsegtető,
asszociáción, valamilyen hasonlóságon alapuló párhuzamok, de nincs semmi közük sem a
célszavak jelentéséhez sem a történethez. (nyájas-juhászos, selyemszőrű- finom ruhájú) Ezek
választása felületes, kritikátlan jelentéstulajdonításra utal.
Ezeken kívül természetesen van lehetőség a teljesen alaptalan kapcsolásra is. Ha előfordul
ilyen, azt jelzi, hogy nem csak a szókincse szűk a gyereknek, hanem jelentéstulajdonításra akár
véletlenszerűen is hajlamos. (Vagy csak összehúzott valamiket, hogy ne maradjon üresen…) Az
ilyen választásokat súlyos hibaként regisztráljuk, mert nem csupán szűk szókincsre utalnak, hanem
egyben a szókincs bővülésének valamilyen komoly akadályát jelzik.

2. A szövegkörnyezet segítségével
(2. feladat) Ebben a feladatban a szókincs terjedelmén kívül a kontextus segítő szerepének
mértékét is tudjuk vizsgálni. Ennek érdekében a szöveg egyes kifejezéseit környezetükkel együtt
 A Meixner Pedagógiai Egyesület munkaanyaga

emeltük ki. A kiemelt kifejezések bizonytalan, vagy ismeretlen jelentésűek a gyerekek többsége
számára. Az aktív szókincsükön minden esetre többnyire kívül esnek. Itt is ajánlunk választékot az
értelmezésre. A választékban vannak jó értelmezések. (Többnyire nem is csak egy.) Vannak olyan
szinonimák, amelyik a mese szempontjából nem megfelelőek. Ezek választása ennél a feladatnál - a
kontextus szem előtt tartása miatt - hibának számít. (pl. hivatal-iroda) Itt is vannak asszociációra
építő megtévesztések. (pl. nem tesz semmit – nem rak nullát)

II. A szövegrészek konkrét megértése (egyszerű megértés)

A negyedikes felmérésben a konkrét megértés hangsúlya arra helyeződik, azonosításukon

túl mennyire képes a gyerek alkalmazni, felhasználni ezeket az értelmeket. Az elsődleges, konkrét
megértés komoly eredmény, de az átvitt értelmezések akadályává válhat, ha megmerevedik, a
gyerek „végállomásnak” tekinti. Nem vizsgáljuk ezért külön feladatokkal a konkrét értelmezésre
való képességet, a mélyebb értelmezésekben játszott szerepüket igyekszünk inkább megfigyelni. A
feladatokkal arra késztetjük a gyerekeket, hogy konkrét értelmezéseket egymással kombinálva
alkalmazzanak. Ennek eredményéből kiderül az is, hogy ezek milyen mértékben álltak
rendelkezésre. A rendezésre, értelmezésre irányuló feladatokban valamilyen mértékben sikeresek
konkrét szinten is értik a szöveget. A hibás válaszokból ennek hiányosságára következtethetünk,
ami a válaszból többnyire visszafejthető. A válaszokat abból a szempontból is vizsgáljuk, hogy az
elemzésekben mennyire dominálnak a konkrét szintű értelmezések. Vélhetően még döntő
mértékben, de ennek mértéke csak a felmérések eredményeként derülhet majd ki.

1. Szereplők kiválasztása (listából)

(4. feladat) A szereplők azonosítása nemcsak konkrét szövegértést igényel. Azt is tudni kell
hozzá, hogy a szövegben felbukkanó személyek mitől válnak szereplővé. Ezért nem közvetlenül a
szövegből emeltetjük ki a szereplőket, hanem először egy előre összeállított listából kell
kiválasztani ezeket. Akiknél a szövegben több elnevezés is található, mindegyiket a listába emeltük.
A szereplőkön kívül a listát a következőkkel bővítettük:
- Szereplőnek nem minősülő személyek (édesanya, valaki, aki hozta a mézet)
- A szövegben szereplő nem szereplő állatok (méhek)
- Fontos tárgyak (méz, mézesüveg)
- Az író, aki akár a kisfiú is lehet (Gárdonyi Géza)
- Megtévesztő elnevezések (Morcos, falánk kutya)
A választásokat megerősíttetjük azzal, hogy ki is írják a listából a szereplőket.

2. A részletekre irányuló kérdések

(7. feladat) Nincs olyan kérdés, amely szöveghű konkrétum kiemelésére irányul. Azt, hogy
mennyire érti pontosan az egyszerű megértés szintjén a gyerek a szöveg részleteit, csak áttételeken
keresztül, a válaszokból visszavezetve vizsgáljuk. Az első két kérdés látszólag konkrétum
keresésére irányul:
Mi lehet a neve a kisfiúnak?
Mi lett volna az uzsonna, ha nem fogy el a méz?
Ezek egyike sem klasszikus konkrét információ kiemelésére irányul. Mindkettőnél
lehetséges szövegelemzés segítségével kiterjesztett értelmezés is. A szövegben nincs néven nevezve
a főhős, de az első szám egyes személyben mesélő író lehet a kisfiú. A szöveg konkrét szintű
 A Meixner Pedagógiai Egyesület munkaanyaga

értelmezése alapján: Nem derül ki, nincs neve a szövegben. A másik kérdésre a szöveg szerinti
elsődleges válasz a „mézuzsonna”, vagy méz. De van utalás arra, hogy vajas kenyér szokott lenni,
tehát mézes kenyér, illetve mézes-vajas kenyér válaszok a szöveg több konkrét részletét is
figyelembe vevő összegző értelmezések.
A többi kérdés egyértelműen elemzésre késztető. A válaszokat abból a szempontból
értékeljük, hogy csak a szöveg konkrét tartalmára, vagy értelmére is támaszkodnak-e. Eltérő,
magasabb pontszámokkal regisztráljuk a magasabb feldolgozási szintet jelző, a konkrét értelmektől
elszakadó, vagy a szöveg kereteiből is kitekintő válaszokat. A legmagasabb pontszámokat a
lényeget szem előtt tartó értelmezések kapják. Ha a válasz konkrét szinten sem értelmezhető, azt
csak hibapontokkal jelöljük. Az értelmezhetetlen, a meg nem értésre utaló válaszok értékelését nem
vonjuk össze a megértésre kapottakkal. Így a megértést nem rontják, csak kiegészítik az erről
alkotott képünket. Akiknél gyakran, a kérdések többségénél előfordul a meg nem értésre utaló
válasz, azok vélhetően nem értik kellő mértékben az olvasott szövegrészeket sem, az egyszerű
megértés szintjére nem nagyon képesek eljutni. (Vagy eljutnak ugyan, de megértéseiket nem
képesek felhasználni.) A megértés ilyen szempontú határát a felmérések alapján tudjuk majd
pontosabban megállapítani. (Alacsony megértés, és magas hibapont arány.) Az így kijelölt szintnél
magasabb összesített megértés pontszám, a konkrét szint elérését, és az ettől való elrugaszkodás
mértékét mutatja majd.
Előzetesen úgy véljük, azok, akik ebben a feladatban nem érik el legalább a pontszámok
harmadát, az egyszerű megértéssel sem boldogulnak biztonságosan. Az ennél magasabb
pontszámok már a kívánt konkrét szintű megértési szintre jutást jelzik.

III. A szövegrészek értelmezése (képesség az elvonatkoztatásra, összefüggések

felismerése, következtetések levonására, rekonstrukcióra)
Az olvasottak önálló átvitt értelmezésének, az összefüggések segítség nélküli felismerésének
képessége a tanulók egy részében spontán kialakul. A többieknek ehhez több-kevesebb mintára,
gyakorlatra mindenképpen szüksége van. A feltételek megléte (olvasástechnika, szókincs, egyszerű
megértés) önmagában nem váltja ki a szövegfeldolgozás mélyebb szintjeinek elérését. Különösen
akkor, ha már a feltételek megteremtése is az átlagosnál több erőfeszítést igényel, s ezek nem is
teljesültek a szükséges mértékben. Akinél nem alakul kis spontán az értelmező olvasás, ott csak egy
személytől is függő hosszúságú folyamat eredménye lehet. Ez a folyamat nem zárul le 10 éves
korban. Akinél kialakult, azoknál is további tréning szükséges a csiszoláshoz. Sok gyerek el sem jut
még a 4. osztály végére a kellő mértékben erre a szintre a legkörültekintőbb, szakszerűbb tanítói
munka ellenére sem. A kerettanterv szerint nem is feladata a tanítóknak minden gyerekeket idáig
eljuttatni. Az viszont igen, hogy megpróbálják. Vizsgálatunkból az derülhet ki, hogy kiket sikerült.
Elsősorban ez a felmérés arra irányul, hogy a konkrét értelmezések meglétét és sikeres
alkalmazását vegyük szemügyre, az ezen való túllépést ennek érdekében, kiegészítésként
vizsgáljuk.

1. A német nyelvű szövegrészek jelentésének megtalálása

(5. feladat) A szövegben az író szándéka szerint szerepelnek német nyelvű mondatok. Ezzel
minden bizonnyal csak fokozni szerette volna a kutya megszólaltatásának abszurditását. A történet
lényegének megértése szempontjából mindegy, hogy mit mondott a kutya, a kisfiú egyébként is
tolmácsolja a tartalmát. Számunkra azért fontos ez a szövegrész, mert a fiú tolmácsolása és a
szövegkörnyezet alapján rekonstruálható valamilyen értelem a németül nem tudók számára is. Erre
kérjük a gyereket. Ez abból a szempontból nem szerencsés, hogy a tanulók egy része tanulhat,
tudhat németül. A némettudásra vonatkozó információt a feladatlapon kérjük rögzíteni. Ennek
segítségével a nyelvtudás hatását ki tudjuk szűrni. Az értékeléskor ezt lehet pótolni, helyesbíteni. A
gyerekek zavarodottságának megelőzésére a felmérés előtt érdemes erre a szövegrészre felhívni a
 A Meixner Pedagógiai Egyesület munkaanyaga

figyelmet! (Ne lepődjetek majd meg, lesz majd a szövegben német nyelvű rész. Az lesz az egyik
feladat, hogy próbáljátok kitalálni mit jelent! … Ez bonyodalmat könnyen okozó részlet. Sajnos az
is fordult már elő a próbaméréseknél, hogy a tanítónő a zavar elhárításárának érdekében a fordítást
felírta a táblára. Ha van az osztályba németül tudó gyerek, akkor meg kell kérni, hogy nem rontsa el
a játékot…) Kicserélhettük volna valami halandzsára, hogy senki se érthesse, de nem akartunk
megváltoztatni az eredeti szöveget.

3. Átvitt értelmezéssel meghatározott szövegrészek keresése

(3. feladat) Az egyes szövegrészek értelmezésén alapul ez a feladat, nem egyszerű
szövegkiemelés. (Ezt a feladattípust általában konkrétumok kiemelésére használják. A 3. osztályos
feladatlapban mi is ezt tettük,) Átvitt értelmük alapján kell a szövegrészeket kiválasztani. Ezzel az
átvitt értelmezés sikerességén túl egyrészt újraolvasást is kiváltunk, másrészt szándékosan
ráirányítjuk a gyerekek figyelmét néhány olyan részletre, amik a mélyebb megértés, a lényeg
megragadása szempontjából fontosak. (Mennyire vágyott a fiú a később eltűnt mézre, és
édesapjának voltak komoly okai a kételkedésre a fiú meséjében.)

4. A szereplők tulajdonságainak kiválasztása (listából)

(6. feladat) A tulajdonságok hozzárendelését is választékból kérjük. A szereplők jellemzése
változó lehet annak függvényében, hogyan értelmezi a gyerek a történetet. Minden valamilyen
szempontból értelmezhető választást elfogadunk, de magasabb pontszámot rendelünk a lényeg
szempontjából értelmezhető választásokhoz.

5. A részletekre irányuló kérdések elemezésen alapuló megválaszolása

(7. feladat) A feladatot a konkrét értelmezés szempontjából már leírtuk. Akkor tekinthetjük
a feldolgozási szintet a feladat tükrében döntően elemzésen alapulónak, ha a pontszám megközelíti
vagy meghaladja a háromnegyedes határt.

IV. A szöveg lényegének komplex megragadása

A novella szándékolt célja szerint olvasó rájön arra, hogy a kisfiú ette meg a mézet, aztán
komikusan ködösít, hárít, annak ellenére, hogy torkosságával szülei tisztában vannak és megértőek.
(Különben is neki szánták, a falánksága egyébként is magában hordozta büntetését.)
Aki a lényegre rátalál, annak a szövegrészletek átvitt értelmeik segítségével értelmes
egésszé kapcsolódhatnak össze, minden részlet a helyére kerül. Ez tekintjük a történet komplex
megértének. (Ezt a lényeg megragadása nem váltja ki automatikusan.)
A lényeg megértése nélkül a novella túlnyomó részt, vagy teljesen kaotikus, érthetetlen.
Ellentmondások és feleslegesnek tűnő részmomentumok is vannak a konkrét jelentések szintjén. (A
– németül? - beszélő kutya, az édesapának miért nem beszél? Ha annak fájdul meg a gyomra, aki a
mézet megette, és a kutya ette meg, akkor miért a kisfiú gyomra fáj? Stb.) De mindenképpen
maradnak vakfoltok a lényeg felületes megragadása esetén is. Ezek hiánya nem zavarja az irodalmi
élményt, az nem csak a komplex értelmezés eredménye lehet.
A 10 éves gyerekek túlnyomó többsége első olvasásra nem képes ennek a történetnek a
lényegét megragadni, a komplex értelmezésig eljutniuk pedig egyáltalán nem is kell. Nem
gondoljuk, hogy ez elvárható lenne. (Ez a felnőttekkel szemben sem elvárás.) A komplex
értelmezési keretre csak azért van szükség, hogy mindenképpen beleférjenek az egyéni, egymást
csak részben lefedő, részleteikben változatos értelmezések különbségei. (Ezek összessége adhatja ki
nagy mintán a lényeg komplex értelmezését.)
 A Meixner Pedagógiai Egyesület munkaanyaga

A novella összetettsége, rejtett értelmeinek hálózata lehetőséget teremt annak feltárására,

hogy a gyerekek, az olvasás órákon is alkalmazott feldolgozási lépések önálló végigjárásával
mennyire képesek a lényeg megragadására, és az ezen alapuló komplex értelmezésre. A
feladatsorban mód nyílik arra, hogy ezt a folyamatot nyomon kövessük. Az értelmezés változásaira
utaló jeleket több ponton is regisztráljuk. Ennek állomásai:

1. Szereplők azonosítása (4. feladat)

A szereplők felsorolását nem a szöveg alapján, hanem egy szerkesztett választékból kell
elvégezni két lépésben. Először a szövegből kiemelt elnevezések listájában kell a szereplőket
azonosítani. A gyanúba kevert kutyát négyféleképpen is beillesztettük a listába. Két, a szövegben
tényleg felbukkanó elnevezés van: selyemszőrű kutya és Zordon. A harmadik a megtévesztési
szándékkal listába kerülő név a kutya nevére csak emlékezető Morcos név. A negyedik, a lényeg
megragadására utaló név a listában a „falánk kutya”. A szövegben egyáltalán nem szerepel, a falánk
szó. Azért kapcsoltuk a kutyához, hogy a gyerek a feldolgozásnak ebben a korai fázisában állást
foglalhasson a kutya szerepéről. Aki szereplőként azonosítja, az újraolvasás és az eddigi egyszerű
megértésre vonatkozó próbálkozások ellenére is döntően a konkrét értelmezési szinten van. (A
kutya ette meg…) Ha nem karikázza ezt a gyerek, akkor valószínűleg elszakadt már ettől a szinttől,
vagy eleve a mélyebb értelmezéssel rendelkezett. Mivel azt kérjük, hogy a listából írják is ki a
szereplőket, választania kell, a lényeg szempontjából semleges Morcos és a falánk kutya között.
Ezek természetesen csak erősen közvetett mutatók, de együttállásuk már komoly jelzés.

2. Szereplők tulajdonságai (6. feladat)

A tulajdonságok hozzárendelését is választékból kérjük. Ebbe elhelyeztük a „bűnösségre”
utaló tulajdonságokat (falánk, torkos, színlelő, stb.), illetve a többi szereplőnek a lényeg értelmezése
szerint változó tulajdonságait is. A szereplők jellemzéséből kidomborodik, hogy a gyerek a fiút
vagy a kutyát tartja-e bűnösnek. A gyerek véleményének feltárását segíti számunkra az is, hogy két
szereplő valamelyik választott tulajdonságát indokolnia is kell. A kétféle lényegértelmezési
lehetőségből (kutya vagy fiú a torkos) az következik, hogy a szereplők tulajdonságait eltérően ítéli
meg.

3. Kérdésekre adott válaszok (7. feladat)

A válaszok többsége utalhat a lényeglátás szempontjából fontos bűnösség kérdésében a
gyerek álláspontjára. Ezeket kiemeléssel jelöltük:
a. Mi lehet a neve a kisfiúnak?
b. Mi lett volna az uzsonna, ha nem fogy el a méz?
c. Miért beszélhetett a történetben németül a kutya?
d. Milyen magyarázattal állhatott volna még elő a kisfiú a méz eltűnésére?
e. Milyen más állatok keveredhettek volna még gyanúba a kutyán kívül?
f. Mi minden cáfolhatná a kutya falánkságát?
g. Hová tűnt szerinted a méz?
h. Miért nem kapott senki büntetést a méz eltűnése miatt?
i. Találkoztál már a történethez hasonló helyzettel? Mikor, hol, kivel történt?
Ezek közül az egyik lényegre törő (g. Hová tűnt…), de a többinek is van kapcsolódása a
lényeg megértéséhez. Az aktualizálás (i. Találkoztál már…) is hasonlóan egyértelmű lehetne, de a
válaszok értelmezése várhatóan kevésbé lesz egyértelmű, különösen akkor, ha tömör, rövid. (Pl.
otthon a húgom) A konkrét állásfoglalásra vonatkozó kérdésen kívül a többi csak erősítheti vagy
gyengítheti az alapkérdésre kérdésre (g.) adott választ. Egy irányba mutatásuk mértéke a komplex
lényegértelmezés meglétének szempontjából fontos. Van viszont több kérdés, ahol a konkrét szintű
 A Meixner Pedagógiai Egyesület munkaanyaga

válasz nem gyengíti a komplex értelmezést. Ezekben a gyerek behelyezkedhet az író szerepébe,
próbálhatja a történetet másképpen alakítani, mint Gárdonyi. (d. Milyen magyarázattal…, c. Miért
beszélhetett a történetben németül…, és a lényeg szempontjából egyébként nem számba vett Milyen
más állatok keveredhettek volna gyanúba?) Az ilyen válaszok éppen hogy nem gyengítik, hanem
erősítik a lényeg komplex megértésének tendenciáját.

4. A fogalmazás (9. feladat)

A gyerekeket arra kérjük, hogy az általuk vélt értelmezés mintájára írjanak történetet. A
fogalmazások alapján jól körvonalazható, hogy mi is lehetett ez az értelem. A gyerek által a
fogalmazásban leírt körülmények akár az értelmezés komplexitására is utalhatnak. Alapulhat a
fogalmazás a tartalommal párhuzamos konkrét és az átvitt értelmezésen egyaránt.

5. A lényeg megragadásának összegzése

A történet lényegének megértését ennek az előző négy vizsgálati területnek az együttesen
figyelembe vett eredményei alapján értelmezhetjük. Négy csoportot szeretnénk elkülöníteni:
1. konkrét szint értelmezésénél is sikertelenek.
2. konkrét szintet elérők, akik a lényeget csak lehetőségként sejtik.
3. lényegre a feldolgozás során rátalálók.
4. történetet lényegét kezdettől értők.
Hangsúlyozzuk, hogy az utolsó három csoportot az olvasott szöveg értelmezésében
egyértelműen sikeresnek tekintjük, ha eltérő mértékben is. (A párhuzamos szövegértés felmérések
döntően a 2. szint stabil elérését, az egyszerű megértés meglétét vizsgálják.) Az egyszerű megértés
akár komoly eredmény is lehet, különösen a nyelvi hátránnyal küzdőknél, de a többi valamilyen
szempontból hátrányos helyzetű csoportba tartozóknál is. Ez a feldolgozási szint - ha korlátozott
mértékben is - még lehetővé teszi az olvasásra támaszkodó ismeretszerzést. (Az önálló szaktárgyi
tanulást.) Szövegértés szempontjából szerintünk csak azok sikertelenek, akik az egyszerű
megértésig, a konkrét értelmezés szintjére sem nagyon képesek eljutni. Annak megállapítására,
hogy pontosan hol lehet ez a szövegértés sikerességi határ, csak a felméréseink vonatkozó adatainak
feldolgozásával adhatunk pontos választ. Az eredményeink értelmezésénél azt sem hagyhatjuk
figyelmen kívül, hogy a gyerekek önálló teljesítményét vizsgáltuk. A tanórákon, társas
helyzetekben az egyénileg mért feldolgozási szintnél jóval magasabbra is juthatnak. (Általában
szoktak is.)

V. Az értelmezőnél mélyebb feldolgozási szintek

1. Reflektálás az olvasott szövegre (bíráló, kritikai olvasás)

(8. feladat) A reflexió is több szinten értelmezhető, nem feltétlenül mélyebb feldolgozás az
alapja. (Esetünkben ráadásul nem is spontán reakció, hanem a feladattal kikényszerített.) A
véleménynyilvánítás a konkrét szintet sem éri le, ha túl általános. (Tetszett, mert érdekes volt.)
Legfeljebb az egyszerű megértésre utal, ha valami konkrétumot emel ki, indoklásnak. ( beszélt a
kutya) A történet érthetetlenségére utalás is ide sorolható. (Nem jutott el a lényeg megragadásáig.)
Akkor utal magasabb feldolgozási szintre, ha saját élmény párhuzamra, átvitt értelmezésre, stílusra,
műfajra utal. (pl. Velem is történt ilyen. Mulatságos, ahogyan a kisfiú próbál hárítani.) Különösen
érdekes, ha kritikát, dramaturgiai változtatást is tartalmaz.

2. Alkotó kreatív olvasás

 A Meixner Pedagógiai Egyesület munkaanyaga

(9. feladat) A fogalmazás adhat teret annak megnyilvánulására, hogy a gyerekek alkotó
módon viszonyulhassanak a történethez. Ez nem jön létre, ha csak lemásolják a történetet
megértésen alapuló analógiák alapján. Az alkotó, kreatív olvasásra az utal, ha a fogalmazás a lényeg
megragadásán alapul. (Egy gyerek valamilyen mulatságos akciója, hogy leplezze csínytevését.)

VI. A felmérések javítása, értékelése

A fenti szempontokhoz igazodó részletes, javítási kulcsokkal kiegészített útmutatót

állítottunk össze. Ez is a felmérés melléklete, honlapunkról letölthető.
A kitöltött felmérőlapokat így lehet helyben is javítani, összesíteni és értékelni. Ennek
érdekében közzétesszük a rögzítést, összesítést, elemzést könnyítő Excel munkalapokat. Ezek a
többi dokumentummal együtt honlapunkról is letölthetőek (www.meixnerped.hu). (A munkalapok a
beírt képletek miatt megnyitáskor hibaüzenettel indulnak. Ezt figyelmen kívül kell hagyni! Az
adatok beírásával ez a probléma szerencsére automatikusan megszűnik.)
Ha nincs idő vagy energia a felmérések javítására, akkor ezt a munkát részben vagy
egészben magunkra vállaljuk. Aki megküldi a felméréseket, azoknak természetesen
visszaküldjük az adatokat és tapasztalatokat. (Cím: Meixner Pedagógiai Egyesület 1162
Budapest Szilaj utca 34.) Erre a munkára szervezünk területi csoportokat is, ezek elérhetőségét a
honlapunkon tesszük közzé. Várjuk az erre vállalkozók jelentkezését!
Nem tudhatjuk előre, hogy a 4. osztályos gyerekek ezen a nem értéstől a lényeg komplex
megértéséig terjedő skálán milyen teljesítményt nyújtanak a feladatok megoldása során. Ez csak a
felmérés eredményeinek feldolgozásával derülhet majd ki. Az összesítésből kidomborodó
szövegértési tendenciák, mértékek lesznek majd alkalmasak a gyerekek és tanulócsoportok
teljesítményének egymáshoz való viszonyításához. Ezeket az adatokat, hogy az összevetést
mindenki maga is megtehesse, a honlapunkra fel fogjuk tölteni. Munkánk sikere nagyban függ attól,
hogy mennyi felmérést, adatot kapunk.
Köszönjük mindazok munkáját, akik a felmérés kidolgozásában, kipróbálásában
segítségünkre voltak! Azokét pedig előre, akik a felmérések megszervezésével, lebonyolításával, az
adatok megküldésével támogatják a kezdeményezésünk sikerét!

A felmérésekkel kapcsolatos kérdéseket, véleményeket, és a helyben

rögzített eredményeket az

egyesulet@meixnerped.hu

címre várjuk!