Professional Documents
Culture Documents
Babári Ernő
Tanmenetjavaslat 11
1. lecke 21
2. lecke 25
3. lecke 31
4. lecke 35
5. lecke 39
6. lecke 43
7. lecke 46
8. lecke 50
9. lecke 53
10. lecke 56
11. lecke 61
12. lecke 65
A hallás utáni megértés szövegei 69
Feladatlapok 89
Bevezetés a tanári kézikönyv használatához
Általános bevezető
A Der Neue Schulbus 5 című nyelvkönyv a sorozat előző köteteit ismerő, általában 13-14 éves
gyermekek részére készült. Nyelvtani anyagát tekintve folytatása a sorozat negyedik kötetének. A nyelv-
tani anyagot a célkorosztályt figyelembe véve természetesen nem teljes mélységben tárgyalja. Témakörei
a tanulók és az ifjúság mindennapjairól szólnak, esetenként azonban kitekintést engednek a német kultúra,
valamint a felnőttkor világába.
A leckék felépítése azonos. A témára történő ráhangolás képekre irányított egyszerű hallás utáni meg-
értéssel kezdődik. A szöveg egyszerű, a hozzá kapcsolódó feladat az előző kötetek szókincsének ismere-
tében könnyen megoldható.
Utána segítségként megadott, korábbról már ismert lexikai elemek felhasználásával képleírás követke-
zik, mely feladat a témára történő ráhangolódás lexikai előkészítését hivatott szolgálni. A megadott ele-
mek nagyon kevés kivételtől eltekintve nem tartalmaznak új ismereteket.
A tankönyv leckéi alkalmasak mindenféle nyelvi készség fejlesztésére és gyakorlására, ugyanakkor
változatos lehetőséget nyújtanak az ismétlésre is. A leckék feldolgozásánál célszerű, de nem feltétlenül
szükséges a tankönyv felépítése által javasolt sorrendet követni, a tanári szabadság teljes mértékben
érvényesülhet.
Ha azonban a tankönyvi sorrendet megváltoztatjuk, mindenképpen ügyelnünk kell arra, hogy a benne
lévő, később fontos anyagot megbeszéljük.
Csak indokolt esetben célszerű a tankönyv által kínált haladási sorrendet megváltoztatni. Mind a
diáknak, mind a tanárnak megnyugtatóbb, követhetőbb és áttekinthetőbb a folyamatos haladás. Az ok
nélküli ide-oda ugrálás a leckéken belül gyakran a kapkodás látszatát kelti diákban és szülőben egyaránt.
Nagyon fontos, hogy amit elkezdtünk, azt fejezzük előbb be, csak utána vegyünk más anyagot.
Szerencsésebbnek mondható gyengébb nyelvi csoportok esetében az egyes olvasmányrészek „felüle-
tesebb”, pl. olvasási és megértési szinten történő tárgyalása, mint annak teljes mellőzése. Így a tanulóban
sem merül fel az érzés, hogy csak a tankönyv egy részét vesszük, de a szülő is szívesebben veszi tudomá-
sul, hogy az általa megvásárolt könyv teljes egészében hasznosult.
A tankönyvhöz készített tanári kézikönyvünk elsődleges feladata az, hogy a kevésbé tapasztalt kollé-
gáknak segítséget nyújtson, ötleteket, esetleg megerősítést adjon a komoly tapasztalattal rendelkezőknek.
Az ajánlott óravázlatok és feldolgozási javaslatok természetesen senki számára nem kötelezők. Min-
den tanár ismeri nyelvi csoportja szorgalmát, képességeit. Ennek ismeretében maga dönti el, hogy mennyit
és mit valósít meg, és azt milyen módszerrel dolgozza fel. A korábbi kézikönyvek módszertani segédesz-
közei közül nyugodtan felhasználhatunk mindent, ami a tanulókat koruknál fogva még motiválja.
Célszerű minden nyelvi órát egy kis nyelvi bemelegítéssel kezdeni. A ráhangolásnak átgondoltnak
és rövidnek kell lennie, ellenkező esetben unalmassá válik. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy minden
tanuló megszólaljon, és a neki adott feladat sikerélményt nyújtson neki. Ezeket tehát személyre szólóan
kell előkészíteni és szóbeli formában. Tartalmazhatnak már tanult, de nem eléggé begyakorolt nyelvtani
jelenségeket, az elmúlt órák szóanyagát, ezt azonban lehetőség szerint aktualizáltan.
Nem csak a tankönyv kérdéseit, mondatait, a gyakorlatok feladatait idézzük, hanem gyakorlásra szánt
kérdéseket aktualizáljuk, a tanulók mindennapjaira vonatkoztatjuk.
Legjobb, ha a gyors tolmácsolások olyan mondatokat (is) tartalmaznak, amelyeket a tanuló esetleg
még ugyanazon az órán elmondhat, talán egy másik nyelvi szituációban.
A ráhangoló feladatokban ne forduljanak elő új nyelvi elemek. Feladatuk a nyelvre történő ráhango-
lódás, az ismétlés és az önbizalom megerősítése.
Gyenge nyelvi szinten álló tanulók esetében olyan feladatot adunk, amiről biztosan tudjuk, hogy az il-
lető meg tudja oldani. Ha ez feltűnően rövid és egyszerű, adunk belőle kettőt vagy hármat, akkor már
nem fog a csoportnak feltűnni az esetleges színvonalbeli különbség.
A leckékben található szövegeket a könyv vagy olvasásra, (fordításra), vagy hallás utáni megér-
tésre szánja. Feldolgozásuk természetesen a két módszer kombinálásával is történhet.
A hallás utáni megértés, különösen a gépi hang megértése általában nem könnyű feladat,
főképpen a kevés szókinccsel rendelkező tanulóknak, ezért ennek gyakorlására nagy hangsúlyt kell fek-
Bevezetés 5
tetni. Ha a szöveg lemezen van, onnan hallgatjuk meg, ha nincs, felolvassuk az olvasásra szánt szöveget
a csoportnak és kiderítjük, hogy ki mit értett meg belőle.
Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy az első meghallgatásnál nagyon fontos a globális megértés.
Az első meghallgatáskor figyelmen kívül kell hagyni az ismeretlen szavakat. Ha azon gondolkodnak,
hogy egy-egy ismeretlen szó mit jelent, akkor a szövegből alig fognak valamit felfogni.
Azzal sem kell törődni, hogy valamit nem értenek tisztán, túl kell lépni rajta és megpróbálni a hallott
szövegről egy általános képet alkotni. Ez nem könnyű, ezért sokat kell gyakorolni. Ha ezt a szöveghallga-
tási módszert megszokják, nagy előnyükre válik későbbi hasonló feladatok megoldása során.
Az első meghallgatás utáni ellenőrző kérdéseknek ennek megfelelően globális ismeretekre kell irá-
nyulniuk és magyarul tesszük fel őket. Pl.
Ha látjuk, hogy már elég információnk van a továbblépésig, újra meghallgatjuk a szöveget és nem me-
séltetjük el a jobb nyelvi szinten álló tanulókkal.
Most már azonban olyan feladatokat adunk, melyeket az adott alapinformációk ismeretében várha-
tóan meg lehet oldani. Pl.
Néhány vélemény meghallgatása után még mindig maradhat kiderítetlen fontos információ. Feltehe-
tünk konkrétan azokra irányuló kérdéseket, de ha most sem derülne ki, nem érdemes tovább kísérletezni.
A könyvben található hallás utáni megértést segítő feladatokat kétszeri meghallgatásra javasoljuk. Ha
azonban a tanár úgy ítéli meg, hogy egy harmadszori meghallgatás mindenképpen szükséges, feltétlenül
hallgattassa meg harmadszor is.
Ebből azonban lehetőleg ne csináljunk rendszert, hiszen a jobbak számára unalmassá válik.
Természetesen nem könnyű eldönteni, hogy kinek az érdekeit vesszük figyelembe. A szorgalmas, min-
den órára készülő, tudni vágyókét, vagy a kevésbé szorgalmas, adott esetben nyelvi szempontból szeré-
nyebb tehetséggel megáldott kisebbségét.
Nagyon fontos, hogy a diákok hangosan olvassanak. A hangos olvasás semmivel sem helyet-
tesíthető és a tanulók jelentős része nem tud olvasni. Ha azonban ebben az osztályban nem tanulja meg
az olvasást, feltehetően már nem is nagyon fogja megtanulni. Ilyen esetben a lassú, de szépen artikulált
olvasás komoly segítség lehet.
Teljesen egyértelmű, hogy az olvasás megtanítása nem ennek a tanévnek a feladata. A problémát
azonban mindenképpen kezelni kell, nem lehet figyelmen kívül hagyni. Nem haszontalan az olvasás osz-
tályozása, vagy a szép olvasás valamilyen módon történő honorálása.
Az új, sok ismeretlent tartalmazó szövegeket mindig le kell fordítani magyarra. Nem elégedhetünk
meg azzal, hogy a diákok tudják a szavakat. Az még messze nem jelenti azt, hogy az adott szöveget úgy
is értelmezik, ahogy azt tényleg értelmezni kell. Sajnos gyakran előfordul, hogy a tanulók még a memori-
terként megtanult szöveget sem értik, vagy nem helyesen értik, így annak megtanulása valóban a „mago-
lás” kategóriába tartozik.
6 Bevezetés
Nem szabad elfelejteni, hogy a fordítás is a nyelvi készségek közé tartozik, még akkor sem, ha néhány
módszer és tankönyv az ellenkezőjét sugallja.
Ne vigyük túlzásba, de ne feledjük el, hogy a nyelvet tanuló nagyon sokáig fordít, amennyiben komo-
lyabb nyelvi szituációba kerül. A fordítás ezen a szinten semmiképpen nem lehet cél, de eszközként na-
gyon hasznos és hatékony. Kiválóan mérhető vele a nyelvi fejlettségi szint minden eleme, a szókincstől a
nyelvtani anyag naprakész alkalmazásán át a helyes mondatalkotásig.
A tanuló fordít, amikor fogalmazást íratunk vele, amikor szituációkat készít, amikor képről mesél, ami-
kor levelet ír. Először lassan, később egyre gyorsabban, egyre kevésbé észrevehetően, egyre kevésbé
tudatosan. Minél több gyakran használt, jól begyakorolt nyelvi fordulat, beszédpanel áll rendelkezésére,
annál gördülékenyebben fejezi ki magát.
A memoriter a beszédkészség fejlesztésének nagyon hatékony eleme. Általa a tanuló megtanul ösz-
szefüggően beszélni, eleinte rövidebb, majd hosszabb történeteket előadni. Szófordulatok, kifejezések,
germanizmusok és nagyon sok esetben az adott témához kötődő fontos gondolatok rögződnek, melyek
később részenként is felhasználhatók. Hatalmas előnyt és nagy sikerélményt jelent, ha beszélgetés közben
nemcsak néhány kész mondat, hanem néhány kész gondolat már eleve rendelkezésre áll.
A memoriter azonban csak akkor célravezető, ha a tanuló érti is azt, amit megtanul és elmond. Ha nem
érti a szöveget, egyben és elemeire bontva, akkor az egész csak értelmetlen magolás, amely sok energi-
ába kerül, elveszi a diák kedvét és semmi nyelvi eredménye nincs.
Memoriterként olyan szöveget szabad feladni, amit valóban érdemes megtanulni, nem túl nehéz, jól
követhető gondolatmenete van, megfelel a tanulók értelmi és nyelvi szintjének, és komoly esély van arra,
hogy a mindennapi társalgásban felhasználható.
A diáknak látni kell, hogy a memoriterként feladott szöveg hol, mikor lehet hasznos, annak különösen
milyen elemeire érdemes figyelni, milyen hatással van a memorizáló készség fejlesztése a többi tantárgy
tanulására.
Memoritert alaposan begyakorolhatjuk az órán is. Az előkészítést mindenképpen hangos olvasással és
a szöveggel való megismerkedéssel kezdjük. Csak akkor szabad a szöveg visszamondásával próbál-
kozni, mikor a diákok már teljesen megértették. Miután ez megtörtént, mondatonként visszamondathatjuk
a feladott szöveget.
Először mondhatja az egész csoport, majd áttérünk az egyéni visszamondásra. Nyilván nem tudunk
minden tanulótól minden mondatot meghallgatni, de törekednünk kell arra, hogy mindenki a lehető leg-
többször szóhoz jusson.
Az első mondat után meghallgatjuk a másodikat, majd az első kettőt együtt, és így haladunk tovább.
Amikor már több visszamondandó mondatunk van, célszerű az önként jelentkezőkből választani. Nyilván-
valóan főleg a jobbak fognak már csak jelentkezni, de nem szabad elfelejteni, hogy nekik is szükségük
van sikerélményre és dicséretre, nemcsak a gyengébbeknek.
Segítségképpen felírhatunk a táblára egy-egy szót az adott mondatból. Ez komoly könnyebbség, főleg
a memoriterrel mint módszerrel való ismerkedés kezdeti szakaszában. Ha valaki hibátlanul, vagy csaknem
hibátlanul visszamondja a feladott szöveget, nyugodtan honorálhatjuk az aktivitását és teljesítményét egy
jelessel. Ha főképpen az aktivitás akarjuk honorálni, akkor azt mindenképpen tudatosítani kell. A memori-
zált szöveget sokszor és hangosan el kell mondani ahhoz, hogy a feladat elérje a célját, és a szöveg
szabadon felhasználható legyen a mindennapi beszédben.
A feladott szöveg terjedelme nem haladhatja meg a tanulók nyelvi lehetőségeit. Szorgalmi feladatként
rendszeresen adhatunk fel hosszabb memoritereket is, melyeket nyilván a jobbak, a törekvőbbek fognak
megtanulni. Mindenképpen meg kell hallgatni az erre vállalkozó tanulók teljesítményeit, és a befektetett
munkát jutalmazni kell.
Az olvasmányt visszamondathatjuk annak magyar fordításáról is. Ez komoly segítség azoknak,
akik nehezen tanulnak meg kívülről szövegeket, hiszen az anyagot ugyan jól kell ismerniük, a gondolat-
menetet azonban nem szükséges memorizálniuk.
Bevezetés 7
Különösen hasznos az ilyen feldolgozási mód akkor, ha a szövegben néhány olyan kifejezés is van,
melyeknek szerkezete a két nyelvben eltér egymástól. A sokszor elmondott szerkezeteket alaposan be-
gyakorolják a tanulók, kétséges esetben pedig fel tudják idézni az adott mondatot, ami komoly segítséget
jelent. Pl.
Peter bietet seinen Freunden ein Glas Apfelsaft an.
Péter megkínálja a barátait egy pohár almalével.
Arra azonban nagyon kell ügyelni, hogy a magyar szöveg valóban magyar legyen, ne a német gon-
dolatmenetet tükrözze. Ez állandó ellenőrzést igényel, mert a tanulók hajlamosak arra, hogy a feladat
megkönnyítése érdekében németes szerkezeteket írjanak, néha a magyarul beszélő számára teljesen
érthetetlen formában.
8 Bevezetés
A folyamatos ismétlés a minden előző tananyag alkalmazási szinten való ismeretét megkövetelő
tantárgyak esetében hallatlanul fontos. Ha a tanár olyan dolgokat észlel, melyekből arra lehet következ-
tetni, hogy bizonyos ismeretek elhalványultak, bizonytalanná váltak, mindenképpen ismételni kell.
Az ismétlő óra az ismétlésnek nem az egyetlen és messze nem a leghatékonyabb színtere. Tudatosan
szerepeltetni kell az órákon olyan feladatokat, melyek korábbi ismeretek felelevenítésére késztetik a tanu-
lókat. Nyugodtan feladhatunk egy-egy régebbi nyelvtani anyagot vagy szóanyagot ismétlésre, de ügyelni
kell arra, hogy egyszerre ne túl sokat adjunk fel. Mindenképpen csak annyit, amennyit ki is tudunk kér-
dezni, és ki is tudunk értékelni. Nincs akkora értelme és haszna a nagy hévvel bejelentett átfogó ismétlé-
seknek, mint a gyakori kicsiknek.
Az ismétlést soha ne büntetés jelleggel adjuk. Mindig tudatosítani kell a tanulókban, hogy miért van
szükség rá. Természetes dolog, hogy nem akkor ismétlünk nyelvtant vagy lexikai elemeket, amikor új
anyagként is sok van belőlük. Időt azonban még akkor is kell rá szakítani, ha ezáltal nem végezzük el
teljes mértékben az adott évre betervezett összes olvasmányt. Nem mi vagyunk a tanmenetért, hanem a
tanmenet van értünk.
A rendszeres számonkérés az iskolai oktatás nagyon fontos eleme, a nyelvoktatásban pedig
egyszerűen nélkülözhetetlen. Informálja a tanárt diákjai tudásáról, ugyanakkor informálja a diákot is el-
végzett munkája értékéről, vagy tudásának egy adott szintjéről, de természetesen jelzés a szülők felé is.
A számonkéréssel szemben támasztott legfontosabb követelmények:
– legyen rendszeres,
– legyen korrekt és egyértelmű,
– ne csak a teljesítményt értékelje, hanem az embert is.
Aki rendszeres tanulásra akarja diákjait szoktatni, annak állandóan számon kell kérni a feladott
anyagot. Ha ezt nem teszi meg, nem várhatja el komolyan, hogy a tanuló minden órára felkészül. Ha
valaki tudja, hogy egy feladatot holnapra mindenképpen el kell végeznie, egy másikat pedig nem, bizto-
san az elvégzendővel kezdi a napot, a másikat legfeljebb akkor csinálja meg, ha marad rá idő.
A tantárgyak egy részénél, így a nyelvnél sem engedhető meg, hogy a tanuló ne készüljön rendszere-
sen az órára. Aki a témazárók bűvöletében él, az nyugodtan elfelejtheti a rendszeres készülést. A téma-
záróra a diák rendszerint az előtte való napon vagy napokon készül. Általában tudja az anyagot a szá-
monkérés napján, annak másnapján vagy később azonban már szinte semmire sem emlékszik belőle.
Véleményünk szerint a sikeres felmérő elengedhetetlen előfeltétele a sok kicsi, gyorsan megírható és
pillanatok alatt kijavítható dolgozat. A rájuk adott jegyeket nyugodtan kezeljük teljes értékűként. Könnyen
megeshet, hogy ezek a kicsi jegyek hasznosabbak, mint a nagy témazárók osztályzatai.
Ha a dolgozatok anyagát úgy állítjuk össze, hogy az tudatosan többféle témakört is tartalmaz, a nagy
felmérők megírása nem jelent problémát. Nagyon helyteleníthető, hogy egy diák egy féléven keresztül
alig szerepel, akkor is csak ír, félévi vagy év végi értékelést pedig néhány jegy alapján kap.
Egyre kevesebb tanár engedi meg diákjainak, hogy rossz pillanatukban szerzett osztályzatukat kija-
víthassák. Természetesen nem arról van szó, hogy ebből bárki is rendszert csináljon, hiszen az követhe-
tetlen káoszhoz vezet. Adott esetben azonban hatalmas pedagógiai erőt képviselhet az efféle „engedé-
kenység”, és semmiképpen nem megy a színvonal vagy a tanári tekintély rovására.
Nyugodtan fel lehet ajánlani diákjainknak a lehetőséget, hogy félévente egy-két osztályzat helyett
némi pluszmunka fejében megpróbálhatnak újat szerezni. Tudatosítani kell azonban, hogy a próbálkozás
önmagában nem elég, a megfelelő eredményt is kell produkálni ahhoz, hogy jobb jegyet kaphassanak. A
réginél rosszabbat semmiképpen sem szabad adni, még teljesen sikertelen próbálkozás esetében sem.
A számonkérés legyen korrekt és egyértelmű. Félreérthetetlenül meg kell határozni a számonké-
rés anyagát, valamint az értékelés kritériumait. Az osztályzás módszerét alaposan át kell gondolni, mivel
nem lehet minden apróságra külön értékelési szabályt kitalálni. Mindenképpen meg kell azonban indo-
kolni, hogy valami miért annyit ér, amennyit adtunk rá.
Az írásbeli munkákat illik gyorsan kijavítani, hiszen csak akkor érezhető a szükséges visszacsato-
lás mindkét irányban. Egy tízszavas dolgozat azonban nagyon gyorsan javítható és a következő órán
már vissza is lehet adni. Ne a padszomszéddal javíttassuk és értékeltessük a mellette ülő teljesítményét, az
a tanár feladata.
Bevezetés 9
A tanár is ember, tehát tévedhet. Ha valamelyik diák nem érti, hogy miért van valami aláhúzva, biz-
tassuk, hogy kérdezze meg nyugodtan. Csak akkor fogadja el a diák az értékelésünket, ha tisztában van
vele, hogy mit rontott el.
Nem csorbul a tanári tekintély, ha esetleges tévedéseinket beismerve kijavítjuk az osztályzatot és jobb
jegyet adunk, ha az megjár. Ha ellenkező irányban tévedtünk, azt már nem illik negatív irányban korri-
gálni. Ezzel ugyanis visszariasztjuk a diákot a kérdezéstől, hiszen ebből kiindulva megeshet az is, hogy
rossz jegyet kap, ha reklamálni „merészel“.
Nagyon nehéz dolog a ma elterjedt csak a teljesítményt mérő osztályzási rendszerbe „becsempészni“
az embert is. Ráadásul komolyan számítani kell a pontszámok alapján feljebb sorolt tanulók reklamálá-
sára, amennyiben a pontszámon kívül mást is figyelembe veszünk. Ha valakinek a szorgalmát vagy órai
aktivitását szerényebb nyelvi tehetsége által determinált gyengébb teljesítményeibe pedagógiai okokból
be szeretnénk számítani, ne a pontszámokat változtassuk meg, hanem honoráljuk a fentieket pluszpontok-
kal. Ez egy lehetőség lehet a pozitív, követendő emberi tulajdonságok némi beszámítására, természetesen
csak bizonyos határokon belül.
A nyelvi számonkérés nagyon fontos változata a szóbeli felelet. Köztudottan lehetetlen annyi szóbeli
osztályzatot produkálni, amennyit szeretnénk, hiszen a szóbeli feleletekhez sok idő kell. Jól alkalmazható
feleltetési forma a memoriterek visszamondása, egy nyelvi laborban több tanuló párhuzamos meghallga-
tása, egy rövid párbeszéd a tanárral. Nem értünk egyet azzal, hogy úgy osztályozzunk párokat, hogy az
egyik fél eredménye a másik fél felkészültségétől függjön.
Adjunk minden órára házi feladatot. Mennyiségét a csoport színvonalához kell méretezni. Mielőtt
feladjuk, meg kell nézni, hogy kell-e valamilyen előkészítés, szóbeli kiegészítés hozzá. A házi feladat kö-
vesse, mélyítse el az órán tanultakat, de adott esetben előkészítheti a következő óra anyagát is. A feladott
fogalmazást vagy kiegészített történetet a következő órán feldolgozzuk.
A házi feladatot, egyáltalán minden feladott és megoldott feladatot ellenőrizni kell. Ha nem sikerül az
órát úgy szervezni, hogy sor kerüljön rá, megtesszük otthon, de el nem maradhat.
A tanár szava szent. Ha nem az, akkor probléma van a személyiséggel vagy a felkészültséggel.
Amit kimondunk, az legyen is úgy, amit nem tudunk biztosan, azt ne mondjuk ki. Ha dicsérünk, tegyük azt
minden esetben az egész osztály előtt, ha korholunk, tegyük azt inkább négyszemközt!
A tanári kézikönyvről
A tanári kézikönyv használatánál feltétlenül figyelembe kell venni az alábbi körülményeket. A tanme-
net javaslat 111 évi óraszámmal számol, amely természetesen változhat iskolánként, osztályonként, cso-
portonként.
Az óratervek úgy készültek, hogy a szerző nem ismerhette a rendelkezésre álló tanulókat, azok képes-
ségeit, munkabírását és munkakedvét.
Az egy-egy adott órára betervezett feladat néha talán kissé túlméretezettnek tűnik. Mindenki annyit és
ott hagy ki belőle, ahol és amennyit akar, ill. amennyit kell. Természetesen hozzá is lehet tenni, ki lehet
egészíteni az osztály szintjének megfelelően a korábbi kézikönyvekben ajánlott módszerekkel.
Minden kollégának van valamilyen kialakult módszere. Az itt bemutatottat hosszú éveken keresztül al-
kalmaztuk és alkalmazzuk ma is. Ezek a módszerek ebben az életkorban már jól működnek, de bármilyen
más egyéni módszer is kiválóan alkalmas lehet.
Mindenki annyit használ fel belőle, amennyit tanári meggyőződése megenged, egy próbát azonban
mindenképpen megér.
a Szerző
10 Bevezetés
Tanmenetjavaslat
Tanmenetjavaslat 11
Óra Tananyag Megjegyzés, feladatok
12 Tanmenetjavaslat
Óra Tananyag Megjegyzés, feladatok
Tanmenetjavaslat 13
Óra Tananyag Megjegyzés, feladatok
14 Tanmenetjavaslat
Óra Tananyag Megjegyzés, feladatok
Tanmenetjavaslat 15
Óra Tananyag Megjegyzés, feladatok
16 Tanmenetjavaslat
Óra Tananyag Megjegyzés, feladatok
Tanmenetjavaslat 17
Óra Tananyag Megjegyzés, feladatok
18 Tanmenetjavaslat
Javaslat a leckék feldolgozására
Típusfeladatok
A kérdező lehet bármelyik tanuló is. Eldönthetjük kijelölés vagy jelentkezés alapján, hogy ki tegye
fel a következő kérdést. Ha kevés a jelentkező, megengedhetjük nyugodtan, hogy egy tanuló
több kérdést is tegyen fel. A válaszadót mindig a kérdező jelöli ki.
Játszhatjuk azt is, hogy a válaszadó lesz a következő kérdező. Nem célszerű azonban időt rabló
trükkökkel kideríteni mindezt, mert amúgy sincs túl sok idő az órán.
A kérdésekre gyors és rövid válaszokat várunk, hiszen a bővebb kifejtést a következő feladat tűzi
ki célul.
Ezután meghallgatjuk a szövegeket. Ha nehezen megy a megértés, a tanév elején meghallgathat-
juk kétszer is. Az első meghallgatás után azonban mindenki megpróbálja megoldani a feladatot.
Arra fel kell hívni a figyelmet, hogy azt ne tippszerűen oldják meg. Csak akkor szabad jelölni, ha
értik is a szöveget.
Egy adott szöveg meghallgatása után nem adunk időt az elmélkedésre, mindenki jelölje meg azt
a képet, amire gondol.
Mindenképpen rá kell kérdezni a válaszhoz vezető információra, ha jó a válasz, ha nem jó. Tudni
kell, hogy a tanuló miből jött rá a megoldásra, vagy miért tévesztette el.
A tanár hathatós segítséget adhat azzal, ha felhívja diákjai figyelmét arra, hogy milyen kulcssza-
vak találhatók a szövegekben, melyeket meg kellett volna érteniük eddigi ismereteik birtokában.
Ezek kiemelése, ha a teljes megértést nem is, de a helyes orientációt segíti.
Komoly sikertelenség esetén mindenképpen tisztázni kell, hogy a tanulónak a gépi hang megér-
tése okoz gondot, vagy érti a szavakat, de jelentésüket nem ismeri.
Ha a megértéssel van baj, akkor bizonyos szövegek jól artikulált tanári felolvasása segítséget je-
lenthet.
Ha a tanuló nemcsak hallja a szöveget, hanem egyidejűleg látja az olvasó szájmozgását is, biz-
tosan könnyebben megérti az elmondottakat. Hangsúlyozni kell azonban, hogy mindez csak át-
meneti segítség lehet, indokolt esetben.
Ha a tanuló jól meg tudja ismételni a gépi hangon hallott szöveget, akkor csak a szókincsfejlesz-
tés segíthet a magasabb szintű szövegértésben.
A Sprich über die Bilder! c. feladatoknál segítségképpen megadtunk néhány korábban már
tanult kifejezést vagy lexikai egységet. Ügyeltünk arra, hogy ezek között lehetőleg ne legyen
ismeretlen, hiszen ezen feladatok célja a ráhangoláson kívül az elmúlt évek szóanyagának
szinten tartása, ill. ismétlése. Az egész könyvet figyelembe véve talán 3-4 képnél van olyan szó
egy-egy szókapcsolatban, ami nem szerepel az elmúlt kötetek anyagában, az órán viszont nagy
valószínűséggel szóba kerülhetett.
Gyorsan átfutjuk a megadott elemeket, ha valamelyik ismeretlen, megmondjuk a jelentését. Ezt a
tanulók az ismeretlen szó fölé írják, majd otthon átvezetik a szótárukba, és természetesen megta-
nulják, helyesebben átismétlik.
Auf dem Bild sehe ich Wanderer. Jeder trägt einen Rucksack auf dem Rücken. Im Rucksack
haben sie bestimmt Mineralwasser, Brot oder Brötchen, ein Messer, Konserven und
vielleicht einen Regenmantel.
Der Herr in der Mitte ist älter als die anderen. Das ist vielleicht eine Familie und er ist der
Großvater. Alle sind sehr lustig, sie lachen fröhlich.
Es ist Nachmittag. Das Wetter ist schön. Die Sonne scheint, es ist aber nicht sehr warm. Ich
denke, es ist Frühling. Die Bäume und das Gras sind schon grün, die Gruppe ist aber nicht
sehr leicht angezogen. Sie tragen lange Hosen, eine Jacke oder einen Pullover. Stb.
Jobb nyelvi szinten álló csoportok esetében érdemes belehelyezni a tanulókat az adott képbe. Pl.
A gyerekek általában szeretik más ember, tárgyak vagy állatok szemével nézni a dolgokat. Ezt a
szerepjátékot mindenki kipróbálta már kisgyermek korában.
A fejezetek nyelvtani részét javasoljuk átismételni, hiszen ezek felelevenítése feltétlenül szükséges
a továbbhaladáshoz. Az ismétléshez felhasználhatjuk az elmúlt tanév gyakorlatait. Legjobb és
leggyorsabb, ha az ismétlést az adott nyelvtani anyag rövid elméleti áttekintésével kezdjük, majd
3. Év eleji felmérés
A Tesztek c. fejezet Wiederholung c. feladatlapja, mely az elmúlt év témazáró feladatlapjainak
anyagából készült.
6. Conni, Lena
Ráhangolás Ellenőrizzük a házi feladatot, majd az elmúlt óra anyaga, valamint az olvas-
mány feletti kép alapján rövid beszélgetést folytatunk a nyárról. Röviden meg-
válaszolható kérdéseket teszünk fel és ügyelünk arra, hogy mindenki megszólal-
jon.
Feldolgozás Elolvassuk az olvasmányt. Gyengébb csoportokban megkeressük a szövegben
azokat a helyeket, ahol a kérdésekre adandó válaszok megtalálhatók, majd
megválaszoljuk a tankönyv kérdéseit. Jobb csoportokban nem szükséges az
ehhez hasonló segítség.
Ha van az osztályban térkép, megkeressük rajta Hannover-t és természetesen
Schloss Dankern-t is.
Újból elolvastatjuk a szöveget mondatonként és lefordítjuk. Ügyelünk a magya-
8. Philipp
Ráhangolás Ellenőrizzük a házi feladatot, majd mindenkinek felteszünk egy gyors kérdést az
elmúlt óra anyagával kapcsolatban.
Feldolgozás Meghallgatjuk a szöveget, majd magyarul elmondatjuk a tanulókkal, hogy mit
értettek meg belőle. Legalább három-négy tanulóval elmondatjuk a tartalmat,
de nem kommentáljuk az elhangzottakat.
A második meghallgatás után tisztázzuk a félreértéseket, majd kitöltetjük a hi-
ányzó részeket. Dolgozhatunk egyénileg, de párban is. Amennyiben szükségét
érezzük, természetesen lefordítjuk a kiegészített szöveget.
Képezhetünk az olvasmányban szereplő személyek között elképzelt párbeszé-
deket is:
Kinder: Herr Stark, wir möchten heute Abend in die Disco gehen.
Stark: Aber Kinder, heute machen wir Lagerfeuer und kochen ein
feines Abendessen.
Vagy:
Herr Stark war böse. Was sagte er?
Stark: Hört doch endlich auf! Ich will keinen Ärger kriegen!
Gyakorlatok Utána elvégezzük a tankönyv 8., 9., 10. valamint a munkafüzet 14. feladatát.
A 8. feladat kérdéseire többféle válasz is adható, amennyiben van ilyen, termé-
szetesen mindegyiket értékelni kell.
A 9. feladatot mindenki egyénileg és írásban oldja meg, az eltérő megoldáso-
kat meg kell beszélni.
A 10. feladat megoldásához kis csoportokat alakítunk. A legszellemesebb
megoldást jutalmazzuk.
Házi feladat A munkafüzet 15. feladata
Ráhangolás A házi feladat ellenőrzése után felteszünk néhány kérdést a kerékpárral kap-
csolatban:
Hast du ein Fahrrad? Was für ein Fahrrad hast du? Wie alt ist dein
Fahrrad? Von wem hast du es bekommen? Beschreibe dein Fahrrad!
Fährst du oft Fahrrad? Stb.
Ráhangolás A házi feladat ellenőrzése után mondunk a lecke anyagából egy-egy rövid
mondatot, amit a tanulók kapásból lefordítanak.
Feldolgozás Kétszer meghallgatjuk a szöveget és megoldjuk a tankönyv 13. feladatát. Eset-
leg ismét meghallgatjuk a szöveget, majd a megoldás után megbeszéljük az
eredményt.
Gyakorlatok Megoldjuk a munkafüzet 21., 22., 23., 24., 25. feladatát.
A 21. feladatot megoldhatjuk szóban is. Az egyik tanuló által mondott monda-
tot egy másik tanuló Perfektbe teszi. Így gyorsabban elvégezhetjük, és per-
gőbbé válik az óra.
A 22. feladatot legjobb egyénileg, esetleg párban megoldatni, majd utána
ellenőrizni.
A 23. feladatot célszerű egyénileg, írásban megoldani, csak így kaphatunk
világos visszajelzést a szerkezet ismeretét illetően.
A 24. gyakorlat párbeszédes formában kiválóan elvégezhető. Ha kevés az idő,
nem szükséges leírni, főleg, ha meggyőződtünk róla, hogy helyesek a válaszok.
A tanárnak természetesen bele kell hallgatni a párbeszédekbe.
A 25. gyakorlatot írásbeli egyéni vagy páros megoldásra szántuk. Alkalmas a
korábbi ismeretek felelevenítésére. Ismét fel kell hívni a figyelmet az egymás
után következő cselekvések és az előidejűség közötti különbségre.
Házi feladat A munkafüzet 29. feladata.
Ráhangolás A házi feladat ellenőrzése már bevezeti a témát, hiszen a megérkezés utáni
első órákról szól.
Feldolgozás Megoldjuk a munkafüzet 26., 27., 28. feladatát.
A 27. gyakorlatban szereplő főmondatokat Präteritumba is tetethetjük, így lehe-
tőség nyílik a múlt idejű előidejűség gyakorlására is. Nem feltétlenül kell a fel-
adatot írásban megoldani.
A 28. feladatot egyénileg oldatjuk meg. Első lépésként adunk 3 percet a feladat
végigolvasására és a hibásnak vélt helyek megjelölésére. Mivel eddig ez az első
ilyen feladat az évben, érdemes végignézni a helytelennek ítélt részeket. Ha
valaki jót húzott alá, akkor egyszerűen megmondjuk, hogy hibásan döntött.
Második lépésként a tanulók kijavítják a helytelen részeket, természetesen szin-
tén egyénileg. A javításra szintén kb. 3 percet adunk, majd ellenőrizzük a meg-
oldásokat.
A képleíráshoz képezhetünk kisebb csoportokat, akik néhány perc alatt össze-
állítanak egy rövidebb fogalmazást a képen látott témáról.
Nem csak azokat a kifejezéseket lehet felhasználni, amelyeket megadtunk,
hanem minden olyan gondolatot, ami a stranddal, a nyárral kapcsolatba hoz-
ható.
Megoldható ez a feladat úgy is, hogy a képen látottak alapján egymás után,
vagy felszólítás alapján mindenki mond egy-egy mondatot a következő kifeje-
zéssel.
13. Ráhangolás A tolmácsolási gyakorlat megbeszélése után meghallgatjuk a hallás utáni meg-
a témára értés szövegét. Ha lehet, megoldatjuk a feladatot már egy meghallgatás után.
Jobb csoportoknál elmondathatjuk a hallott szöveg tartalmát magyarul, majd
németül is.
A feladat másik részénél megengedhetjük, hogy a tanulók vagy tanulópárok
maguk válasszanak maguknak egy képet, melyet rövid idő elteltével bemutat-
nak.
A többi képet feladhatjuk szorgalmi házi feladatnak, melyet a szokásos tanári
gyakorlatunknak megfelelően jutalmazunk. Ügyelni kell azonban arra, hogy a
tanuló írja ezeket a kis dolgozatokat, ne pedig valakivel írassa. Ezt egy tanár
pillanatok alatt képes megállapítani, elég rákérdezni bizonyos részletekre.
Nyelvtan Elmagyarázzuk a tankönyv nyelvtani anyaga alapján a vonatkozó névmások
használatát és ragozott alakjaik képzését, majd közösen kitöltjük a munkafüzet
1. feladatának táblázatát. Természetesen felhívjuk a figyelmet a határozott
névelővel való alaki azonosságra és a köztük lévő hangsúlybeli különbségre.
Gyakorlatok Ezután egyénileg megoldjuk a munkafüzet 2. a és 2. b feladatát.
Házi feladat A munkafüzet 2. c feladata.
14. Anja
16. Anja
Az olvasmány begyakorlása
Ráhangolás Megbeszéljük a házi feladatot, majd tehetünk fel hozzá kérdéseket, de adha-
tunk villámfordításra rövid mondatokat az olvasmányból is. Kiválaszthatunk
szavakat, melyekkel a tanulók az olvasmány szellemében mondatokat képez-
nek.
Woran siehst du, dass die linke Hexe sehr alt ist?
Minden tanuló mond egy dolgot az olvasmány alapján. Akinek nem jut, az ki-
egészíti saját ötleteivel. Ügyelni kell a tanulók felszólításánál arra, hogy a
gyengébbeknek mindenképpen jusson még az olvasmány válaszlehetőségei-
ből.
Gyakorlatok Megoldjuk a munkafüzet 13., 15., 18. gyakorlatát. A 18. gyakorlatban bizto-
san mindenki észreveszi, hogy az előző mondat állítmányát kell Perfektbe tenni.
Ha nem tételezzük fel, érdemes felhívni rá a figyelmet.
Megoldathatjuk pármunkában is, de mindenképpen el kell végezni, különben
nem tudjuk feladni házi feladatnak a következő feladatot.
Házi feladat A munkafüzet 19., 20. gyakorlata.
Ráhangolás A házi feladat ellenőrzése után folytathatjuk az elmúlt óra bemelegítő téma-
körét, most már azonban múlt időben. A kérdéseket a tanár teszi fel, a tanulók
szintjének ismeretében. A kérdésekre teljes mondattal válaszolunk. Gyakorlás-
képpen meghatározhatjuk a kívánt igeidőt is.
Ráhangolás Ellenőrizzük a házi feladatot, majd minden tanuló elmond a szövegről egy
információt.
Ráhangolás A házi feladat ellenőrzése után felteszünk néhány olyan kérdést a régi korok
„általános” iskolájáról, melyeket a gyerekek nyelvi és egyéb ismereteik birtoká-
ban meg tudnak válaszolni. Amennyiben a tanulók nem tudnak válaszolni, segí-
tünk nekik.
Vagy:
Was gab es in der alten Schule bestimmt nicht? Mindenki mond egyet:
Es gab keinen Computer / keine Zetralheizung
keinen Fernseher / kein Sprachlabor
keine Schulmensa / keinen Turnsaal
keinen Kuli / keinen Taschenrechner Stb.
22. Ráhangolás a Ellenőrizzük a házi feladatot, majd egyszeri meghallgatás után bejelöljük a
témára hallott tantárgyakat. Csak nagyon indokolt esetben hallgatjuk meg másodszor
is.
A „B” feladat úgy oldható meg gyorsan, hogy a tanulók a táblázatban sze-
replő tantárgyak közül felírják egy cetlire azokat, melyek a kedvenceik közé
tartoznak.
Miután ezeket összesítettük, ki lehet számítani a %-os arányt, és összevetni a
táblázat adataival.
Ha még kevesebb az idő, egyszerűen felolvassuk a tantárgyakat, és mindenki
jelentkezik a kedvenc tantárgyainál.
A „C” feladat megoldásánál, a tantárgyak összehasonlításánál támaszkodha-
tunk a munkafüzet 1. gyakorlatára is. Közben néhány szóban átismételjük a
melléknevek fokozásáról tanultakat.
Ismételten fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az am-sten-es alakok nem a mel-
léknevek felsőfokú alakjai, hanem annak továbbragozott, a mondatban betöl-
tött funkciója miatt ebben az alakban álló változatai.
Vier hoch zwei ist sechzehn. / Vier hoch drei ist vierundsechzig.
Ráhangolás Ellenőrizzük a házi feladatot, majd mindenki mond egy hasonló mondatot és
valaki lefordítja.
Nyelvtan Elmagyarázzuk a tankönyv alapján a gyengén és az erősen ragozott főnévként
használt melléknevek képzését és használatát. A gyengén ragozott főnevesült
melléknevek szemléltetésére jól felhasználható a munkafüzet 32. oldalán lévő
Die Dicken c. rész.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a gyengén ragozott hím- és nőnemű főnevesült
melléknevek egyes számban mindig személyeket jelölnek, többes számú
alakjaik azonban bírhatnak általános jelentéssel is.
Figyelmeztetni kell a tanulókat arra is, hogy a főnevesült melléknév néha össze-
téveszthető az előtte megnevezett főnévre vonatkozó, de önállóan – a főnév
nélkül álló – melléknévvel. Ezt természetesen nem nagy kezdőbetűvel írjuk,
hiszen nem főnévként használjuk.
Ráhangolás A házi feladat ellenőrzése után tehetünk fel a kis történethez néhány kérdést,
mely a nyelvtani anyagra vonatkozik.
4 × 8 = 31 5 × 5 = 23 6 × 8 = 19
16 : 4 = 3 33 : 3 = 10 64 : 8 = 7 stb.
Ráhangolás Ellenőrizzük a házi feladatot, majd kérdéseket teszünk fel először a szöveggel
kapcsolatban, utána személyes jellegűeket.
30. Ráhangolás a Ellenőrizzük a házi feladatot, majd egyszeri meghallgatás után bejelöljük a
témára helyesnek vélt válaszokat. Megbeszéljük a megoldásokat, ha szükséges, meg-
hallgatjuk a szöveget még egyszer.
A „B” feladat bevezetéseként minden tanulónak felteszünk egy kérdést:
Ráhangolás Ellenőrizzük a házi feladatot, majd mondunk egy szót, melynek folytatásaként a
tanulók egy mondatot képeznek. Pl.
Amennyiben kimerül a készlet és még nem szólalt meg mindenki, keresünk egy
új mondatkezdő szót.
Feldolgozás Megválaszoljuk a tankönyv 1. feladatának kérdéseit. Természetesen további
kérdéseket is tehetnek fel a tanulók.
A tankönyv 2. feladatában a párokat mindenki maga keresi meg, a mondat-
alkotásnál azonban szólítsuk fel a tanulókat, hogy mindenki hallhassa a képzett
mondatot. Egy szóval több mondat is képezhető. Ne sorban haladjunk, mert
akkor mindenki csak arra az egy feladatra koncentrál, ami majd rá fog jutni.
A tankönyv 3. feladatát esetleg többféleképpen be lehet fejezni. A frappáns
megoldásokat jutalmazzuk.
A 7. feladat minden mondatát más mondja, így sokan szóhoz jutnak az órán.
Ha van elég idő, elmondathatjuk a mondatokat más személyben és számban is.
A munkafüzet 4. gyakorlata az olvasmány ismeretében könnyen megoldható.
Ha nincs rá idő, feladjuk szorgalmi házi feladatnak.
Házi feladat A munkafüzet 8. gyakorlata.
Ráhangolás Felolvastatjuk a házi feladatot, majd mondunk egy-egy rövid mondatot a lecke
anyagából, amit a tanulók kapásból lefordítanak.
Nyelvtan Elmagyarázzuk az als és a wenn használatát, és néhány példán keresztül be-
gyakoroljuk.
A tankönyv alapján megtanítjuk a Partizip Präsens képzését és felelevenítjük a
Partizip Perfekt képzéséről korábban már tanultakat.
Feldolgozás Hangosan elolvassuk a történetet, majd a következő elolvasáskor lefordítjuk.
Felhívjuk a figyelmet a wenn, als és a melléknévi igenevek használatára.
Gyakorlatok Megoldjuk a munkafüzet 9., 10., 11. feladatát.
Ha úgy látjuk, hogy önálló munkával is sikerül megoldani, akkor egyéni fel-
adatnak adjuk, ha nem, akkor hangosan oldjuk meg és osztályszinten.
Házi feladat A munkafüzet 12. gyakorlata.
Ráhangolás Megbeszéljük a házi feladatot, majd egy mondattal elindítjuk a történetet. Fel-
szólítunk valakit, akinek a következő mondatot kell mondania, de úgy, hogy a
történetnek folytatódnia kell.
Feldolgozás A tankönyv 9. feladatának megoldására kb. 5 percet adunk, majd felolvasta-
tunk néhány megoldást.
A tankönyv 10. feladatának kérdéseire jelentkezés alapján szólítjuk fel a tanu-
lókat. Aki aktív és jó válaszokat ad, jutalmazzuk.
A tankönyv 11. feladatát tanulópárok is megoldhatják, de természetesen az
egyéni megoldás mindig hatékonyabb, mint a páros.
Gyakorlatok A munkafüzet 14. feladatát mindenki önállóan oldja meg. Ha kevés lenne az
idő, befejezését feladjuk házi feladatnak.
Házi feladat A munkafüzet 13. gyakorlata.
Ráhangolás Korrigáljuk a házi feladatot, utána kérdéseket teszünk fel, melyekre a korábbi
olvasmány alapján válaszolnak a tanulók. Pl.
Feldolgozás Az első elolvasás után elmondatjuk a tartalmat, majd ismételt elolvasás közben
lefordítjuk a szöveget. Ha a részletes fordítás nem szükséges, mert anélkül is
érthető, elegendő csak a problémásabb szerkezeteket lefordítani.
Feltétlenül meg kell azonban győződni arról, hogy a tanulók jól értelmezik-e az
olvasmány tartalmát.
Gyakorlatok A munkafüzet 16., 20., 21., 23. gyakorlatának elvégzésével alaposan begya-
korolható a melléknévi igenevek használata.
A 16. feladatot érdemes egyénileg megoldatni, majd utána rögtön ellenőrizni.
Az esetleges hibák tisztázása sokat segíthet a további feladatok helyes megol-
dásában.
A 20. gyakorlat a melléknévi igenév határozói használatát gyakoroltatja. A
német nyelvben nincs külön határozói igenév, a magyarban viszont van.
38. Részismétlés
A feladatlap megbeszélése, a felmérő előkészítése.
Ráhangolás A házi feladat megbeszélése után minden tanuló mond egy-egy mondatot a
saját kerékpárjáról.
Feldolgozás Megmagyaráztatjuk az olvasmány előtt álló példamondatok átalakítási szabá-
lyait. Feltétlenül meg kell követelni a szenvedő szerkezet képzésének ismeretét,
különben gyakorlatilag nincs mit gyakorolni. Nagyon fontos megértetni a tanu-
lókkal, hogy a megértés csak a képzési mód megtanulása után következik. A
legtöbb „Ezt nem értem.” oka a „Nem tudom.”. Mindez természetesen a
többi tantárgy hasonló problémáira is érvényes.
Elolvassuk az olvasmányt és megfigyeljük a benne lévő szenvedő szerkezete-
ket. A következő olvasás közben mondatonként lefordítjuk a szöveget, egyen-
ként megmagyarázva – megmagyaráztatva a szenvedő szerkezetet tartalmazó
mondatokat.
Gyakorlatok Megoldjuk a tankönyv 3. valamint a munkafüzet 5., 6., 7. gyakorlatát.
A tankönyv 3. gyakorlatában mondatonként haladunk és minden mondatot
megbeszélünk. A kérdéseket Präteritumban is feltesszük.
A munkafüzet feladatait már nyugodtan megoldathatjuk egyénileg is.
Nagyon fontos, hogy a szövegekben és a gyakorlatokban előforduló igék szó-
tári alakjait a tanulóknak ismerni kell, különben nem képesek szenvedő szerke-
zeteket képezni. Ezek kikérdezéséről a tanár gondoskodik.
Házi feladat A tankönyv 5. feladata.
Ráhangolás Ellenőrizzük a házi feladatot, majd eddigi ismereteink alapján kitöltetjük a tan-
könyv 1. feladatában található táblázatot.
Feldolgozás Minden tanuló feltesz egy kérdést az olvasmánnyal kapcsolatban, az általa
kiválasztott pedig válaszol rá, majd ő kérdez tovább.
A tankönyv 4. feladata nemcsak párban, de természetesen egyénileg is meg-
oldható.
Kijelölhetünk az olvasmányban található lexikai egységek közül néhányat,
melyekkel a tanulók lehetőleg szenvedő szerkezetű mondatokat mondanak.
Képezhetünk csoportokat is, akik közösen oldják meg a feladatot.
Gyakorlatok Megoldjuk a tankönyv 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14. feladatát.
A 9. feladat értelmében természetesen további szerkezeteket is aláhúzhatunk.
Ügyelünk arra, hogy minden tanulónak jusson egy-egy szerkezet.
A 10. feladatot szóban oldjuk meg, a tanulókat jelentkezés alapján szólítjuk fel.
Bármit mondhatnak, aminek értelme van és kapcsolatba hozható az adott szö-
veggel.
A 11. feladat megoldása után megpróbálhatjuk a mondatokat más kötőszóval
bevezetett mellékmondattal is befejezni.
Feldolgozás Kétszeri meghallgatás után megoldjuk a tankönyv 15. feladatát, majd megbe-
széljük a megoldást. Ha szükségesnek ítéljük, meghallgatjuk a szöveget har-
madszor is, természetesen a megbeszélés előtt.
Gyakorlatok A munkafüzet 28. gyakorlata már senkinek sem okozhat problémát, nyugodtan
megpróbálkozhatunk az azonnali és szóbeli megoldással.
Házi feladat A munkafüzet 29. gyakorlata.
Ráhangolás Ellenőrizzük a házi feladatot, majd minden tanulónak mondunk egy-egy szerke-
zetet vagy szót, amivel egy mondatot képez, de nem az olvasmány értelmében.
Ráhangolás A 19. gyakorlat megbeszélése után minden tanuló mond a képről egy-egy
mondatot.
Feldolgozás Felosztjuk a szerepeket, és egyszer hangosan elolvassuk a párbeszédet. Min-
denki aláhúzza azt a részt, amelyet nem értett meg teljesen, ezeket a második
olvasáskor megbeszéljük. Ha sok ilyen van, lefordítjuk az olvasmányt. A
…hängt es am besten szerkezet helyes fordítására feltétlenül fel kell hívni a fi-
gyelmet.
Gyakorlatok Az igepárok további gyakorlására szolgál a 21., 22. gyakorlat. Természetesen
az önálló megoldás a leghatékonyabb. A javítást azonban nem a gyakorlat
végén végezzük, hanem minden rövidebb egység után. Ezáltal a közvetlenül
szerzett tapasztalatokat már a következő megoldásnál lehet hasznosítani.
A 23. gyakorlat előtt röviden elragoztatjuk a vonatkozó névmásokat, majd
megoldjuk a szómagyarázatokat.
Házi feladat A tankönyv 11., 12. feladata.
Ráhangolás Elegendő a házi feladat felolvasása. A 12. feladatra adott válaszokat lehetőleg
minden tanulónál meghallgatjuk.
Feldolgozás Kétszeri meghallgatás után kitöltjük a feladatlapot. Ha szükséges, meghallgat-
juk a szöveget harmadszor is, csak utána ellenőrizzük.
A tankönyv 14. feladata az olvasmány ismeretében nem okozhat senkinek sem
problémát, nyugodtan feladhatjuk egyéni feldolgozásra is.
Ráhangolás Meghallgatjuk a házi feladatot, majd mindenkinek adunk egy rövid feladatot
az adott témából. Ez lehet egy kérdés, egy rövid fordítandó mondat, egy meg-
kezdett mondat ötletszerű befejezése stb.
Nyelvtan Elmagyarázzuk a tankönyv alapján a határozatlan névmás használatát. Egyes
számú alakjai felfoghatók úgy is, mint a határozatlan névelő önállóan használt
alakjai. Lehet, hogy ezzel a megközelítéssel közelebb kerülünk a megértéshez.
A nyelvtani anyag megértését szolgálja a munkafüzet 5. (Pass bitte gut auf!)
valamint 6. gyakorlata. Az előbbi gyakorlat szemléltet, az utóbbi gyakoroltat.
Alapos szemléltetés után megoldatjuk egyénileg a 6. gyakorlat mondatait.
Minden párbeszéd után megállunk és értelmezzük a választ.
Feldolgozás Csukott könyv mellett kétszer meghallgatjuk a szöveget, majd kitöltetjük az üre-
sen hagyott részeket. Ellenőrzésképpen ismételten meghallgatjuk, majd megold-
juk a tanköny 2. feladatát.
Házi feladat A munkafüzet 7. gyakorlata.
Gyakorlatok Egyénileg írásban oldatjuk meg a munkafüzet 15., 16., 17. gyakorlatát.
A 16. gyakorlat megoldása előtt tisztázni kell a két szerkezet közötti pontos
jelentéskülönbséget, csak utána szabad elkezdeni a megoldást.
A 17. gyakorlatnál természetesen hangosan elolvastatjuk a bal oldali oszlopot,
gyakorolva ezzel a sorszámnevek képzését, csak utána oldjuk meg a feladatok
jobb oldali részét.
Házi feladat A munkafüzet 14. gyakorlata.
A megoldás biztosan gondolkodásra készteti a tanulókat. A két galambot nyil-
ván felismerik, beírják a Tauben szót, de arra már nem biztos, hogy mindenki
rájön, hogy a megoldáshoz a galamboknak semmi közük nincs. A taub mellék-
nevet már tanulták, a megoldás természetesen ebből vezethető le: der Taube,
die Tauben = a süket
Ráhangolás Ellenőrizzük a házi feladatot, majd jelentkezési sorrendben mindenki feltesz egy
kérdést a szöveghez, amire a mellette ülő válaszol.
Nyelvtan A tankönyv alapján elmagyarázzuk az évszámok használatát 1100-tól 1999-
ig, majd a dátum kifejezését.
Feldolgozás Kis csoportokat alakítva megoldjuk a tankönyv 10. feladatát. Mindhárom vari-
ációt elmondjuk, esetleg más, hasonló jelentéssel bíró szerkezettel is bevezethet-
jük a mondatokat.
Természetesen kérdések alapján is gyakorolhatunk, vagy kiválasztunk kisebb
egységeket, és elmondatjuk az azokra vonatkozó információkat.
Ráhangolás A házi feladat ellenőrzése után minden tanuló elmondja, hogy mikor született,
és mikor született valamelyik közeli rokona.
Feldolgozás Egyszeri meghallgatás után nagy valószínűséggel mindenki el tudja dönteni,
hogy melyik képről van szó. A másik két kérdés megválaszolásához ismételten
meghallgatjuk a szöveget, ha szükséges, természetesen harmadszor is.
Hangosan elolvassuk a Heine életéről szóló adatokat, különös tekintettel az
évszámokra.
Megoldjuk a tankönyv 13. feladatát. Amennyiben tanári segítség szükséges a
megfelelő állítmány megtalálásához, természetesen segítünk. A szenvedő szer-
kezet használata nem mindig lehetséges, nem is követelmény.
Gyakorlatok Hangosan felolvassuk a munkafüzet 28. gyakorlatát. Ha időnk engedi, mond-
hatunk még hozzá hasonlókat. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a német köz-
nyelv gyakran nem következetes a kétféle használatban, az irodalmi nyelv
azonban igen.
Házi feladat A munkafüzet 30. gyakorlata.
Szorgalmi feladatnak vagy fordításnak feladhatjuk a munkafüzet 29. gyakorla-
tát. Természetesen az is elfogadható, ha nem a következő órára adjuk fel, ha-
nem a következő órák valamelyikére. Valamilyen határidőt azonban nyilván
meg kell szabni.
Ráhangolás a A házi feladat ellenőrzése természetesen nem maradhat el. Miután megbeszél-
témára tük a fordítást, meghallgatjuk a szöveget és elvégezzük az „A” feladatot.
Mindenki kiválaszt egy képet, és rövid felkészülés után mond róla 4-5 monda-
tot. Amennyiben a megadott szógyűjteményben valami ismeretlen, természete-
sen megmondjuk. Megtehetjük azt is, hogy az ismeretlen lexikai egységeket
nem vesszük figyelembe, hiszen azok nélkül is kell annyi ismertnek lenni közöt-
tük, amennyi a pár mondat megalkotásához elegendő.
Nyelvtan Elmagyarázzuk a megadott személyekben a felszólító mód kifejezésének lehe-
tőségét. Mivel a sollen segédige már ismert, biztosan nem fog senkinek
nehézséget okozni a szerkezet képzése. A szerkezet magyar jelentésére viszont
fel kell hívni a figyelmet.
Mikor menjek?
Wann soll ich gehen? Nem pedig: Wann gehe ich?
Ráhangolás Ellenőrizzük a házi feladatot, majd kiválasztjuk pl. a bal felső képet és feltesz-
szük a következő kérdést:
69. Am Telefon
Ráhangolás A házi feladat ellenőrzése után rövid beszélgetést folytatunk egy utazás előké-
születeiről. Képeket mutatunk, melyek az utazással kapcsolatosak. A tanulók
ezekről elmondják a gondolataikat.
Was macht der Mann auf der Straße? Was ist er von Beruf?
Wie heißt sein Instrument? Wie ist er gekleidet?
Welche Jahreszeit haben wir? Woran sieht man das noch?
Welche Tageszeit haben wir? Stb.
Was bedeutet für dich sparen? Wie spart ihr mit dem Strom?
Wie kannst du sparen? Warum muss man sparen?
Wie sparst du mit der Heizung? Müssen alle Leute sparen?
Kann man auch mit Wasser sparen? Stb.
Ráhangolás A házi feladat megbeszélése után mondunk vagy mondatunk még néhány ha-
sonló szerkezetet, a tanulók pedig lefordítják őket.
Ráhangolás Kis szerepeket osztunk a tanulóknak, akik annak megfelelően viselkednek. Lehet
ugyanazt a szerepet több tanulónak is adni.
Pl.
Du bist Ingrid, die Stadtführerin. Was sagst du der Gruppe vor der
Führung?
Du hast nicht verstanden, was Ingrid über die Gründung von München
gesagt hat. Wie fragst du nach? Stb.
Gesund Ungesund
Ein Salatteller, Übergewicht haben,
Ráhangolás Röviden visszatérünk az előző oldal lexikai anyagához. Mindenki mond egy
összetett mondatot arról, hogy mi jó és mi rossz az ott látható gyerekek szá-
mára. Egy másik mondatban pedig azt fejezik ki, hogy ők mit csinálnának szí-
vesen és mit nem.
Ráhangolás Ellenőrizzük a házi feladatot, majd elkezdünk egy feltételes mondatot, amit
minden tanuló befejez.
Ha csak ezt az egy mondatot vesszük alapul, máris találtunk legalább négy
megoldást, melyek mindegyike kifejezi a német mondat lényegét. A szöveg
jellegéből adódóan azonban szinte egyértelmű, hogy a verseny az a) és a d)
megoldás között fog eldőlni, a mi ítéletünk szerint az a) megoldás javára.
Gyakorlatok Elvégezzük a munkafüzet 10., 11., 12. gyakorlatát.
A 10. gyakorlat megkezdése előtt felfrissítjük az als kötőszó használatáról ta-
nultakat, majd hangosan, kapásból megoldjuk a feladatot.
A 11. gyakorlathoz érdemes felütni a tankönyv táblázatát, melybe beírtuk a 6
éves korban érvényes kötelességeket és jogokat. Ezek alapján mindenki köny-
nyen megoldhatja a feladatot.
A 12. gyakorlat a danken ige vonzatát erősíti, úgy gondoljuk, nem ok nélkül.
Házi feladat A munkafüzet 13. gyakorlata.
97. Am Donnerstag
Ráhangolás Ellenőrizzük a házi feladatot, majd Frau Böhm-ről folytatunk egy rövid beszélge-
tést az eddig tanultak alapján.
98. Am Donnerstag
Az olvasmány begyakorlása
Ráhangolás A kitöltött táblázat elemeiről beszélgetünk. Ami egyszer elhangzott, azt lehető-
leg nem hozzuk ismét szóba.
Feldolgozás Rövid párbeszédeket képeztetünk a tankönyv 10. feladata értelmében. Termé-
szetesen adhatunk a tankönyvi példákhoz hasonló egyéb szituációkat is.
Religion auswählen 12
zur Schule gehen 5 Stb.
Ráhangolás A házi feladat ellenőrzése után visszalapozunk a tankönyv 103. oldalára. Ismé-
telten megnézzük a képeket, majd feltesszük a kérdést:
Ráhangolás A házi feladat ellenőrzése után mindenki mond egy feltételes múlt idejű monda-
tot az előző órák anyagából.
Feldolgozás Elolvassuk, és ha szükséges, lefordítjuk a párbeszédet.
Tanulópárokban megoldjuk a tankönyv 8. feladatát. Minden párnak adunk
egy-egy szituációt. A megoldást le kell írni, majd felolvasni. Az azonos szituá-
ciót kidolgozó párok munkáit össze lehet egymással hasonlítani, az igényesebb
kidolgozásokat jutalmazzuk.
Gyakorlatok A munkafüzet 9. feladatát mindenki egyénileg oldja meg, de a 10. gyakorlat-
hoz ismét tanulópárokat alakítunk. Érdemes átszervezni a régieket, hogy ne
mindig ugyanazok a tanulók dolgozzanak együtt. Felhívjuk a figyelmet arra,
hogy az ehhez hasonló jellegű feladatok megoldásához mindig meg kell előbb
a magyar mondatot alkotni, csak utána szabad a németbe belekezdeni. Aki
nem tudja világosan, hogy mit szeretne mondani, szinte biztos, hogy elrontja a
megoldást.
Házi feladat A tankönyv 9. feladata.
Ráhangolás Ellenőrizzük a házi feladat mondatait, majd minden tanuló mond egy-két mon-
datot a nyári terveiről.
Feldolgozás Egyszer elolvassuk a párbeszédet, és csukott könyv mellett válaszolunk néhány
egyszerű kérdésre.
Ráhangolás Felolvassuk a házi feladatot, majd kissé elmélyedünk benne. Felteszünk néhány
kérdést a szöveggel kapcsolatban.
108. Részismétlés
A felmérő dolgozat előkészítése
Das Wetter ist prima, ich bin aber schon ein bisschen müde.
Wir sind gleich da und machen eine Pause.
•••
Also vier Personen? Zwei Ehepaare?
Zwei habe ich noch frei. Natürlich sind beide unter Bäumen.
•••
Oh, es ist aber frisch hier! Meine beiden Schuhe sind nass.
•••
Jetzt ist es hier ruhig. Bald kommen aber die ersten Gäste und es geht los. Springen, rutschen, baden
ganz bis zum Abend.
•••
Kalt ist es heute. Meinst du nicht?
Nicht mehr lange. Jetzt steigt der Letzte ein, dann müssen wir los. Ach diese Bergtouren!
Und dazu noch dieser Schnee!
•••
Wasser ist dringend nötig, aber niemand ist da. Alle hocken im Wald, weil es hier warm ist. Aus dem
Mittagessen wird wohl nichts!
7. Höre dir den Text an und schreibe die fehlenden Wörter in die Lücken!
Jakob
Am Abend wollten einige in die Disco gehen, Herr Stark hat aber anders entschieden. Wir haben an einer
Feuerstelle Lagerfeuer gemacht und Frau Stark hat im Kessel einen leckeren Bohneneintopf mit Wurst
gekocht. Wir haben dazu Brot gegessen. Dann kam die große Überraschung.
Nachdem wir das Abendessen gegessen hatten, machten wir eine Nachtwanderung durch den dunklen
Wald. Wir Jungen haben die Mädchen oft erschreckt. Sie haben laut geschrien und Herr Stark wurde
böse. Er wollte nämlich mit dem Personal und den anderen Gästen keinen Ärger kriegen.
Am nächsten Tag um neun Uhr kamen die Kontrolleure. Bis dahin mussten wir alles blitzblank putzen.
Nachdem sie alles o. k. gefunden hatten, fuhren wir um zehn Uhr leider nach Hause.
In der Geschichtsstunde
Herr Schulz Conni Lena
In Athen gab es keine Schulpflicht, aber die Kinder der Reichen gingen mit sieben Jahren zur Schule.
Die Schule befand sich im Haus des Lehrers, dort hat er die Schüler unterrichtet.
Gab es damals keine Lehrerinnen?
Und auch keine Schülerinnen.
Meistens führte die Kinder ein Sklave in die Schule und nach dem Unterricht zurück nach Hause. Er
hieß auf Griechisch paidagogos, heute Pädagoge.
Die Pädagogen waren damals also Sklaven! Ach die Armen! Die Kinder waren bestimmt auch nicht
besser als heute.
Was haben die Knaben gelernt?
Lesen und schreiben vor allem. Sie lernten zuerst die Buchstaben, erst dann haben sie Wörter gelesen.
Sie haben immer laut gelesen, still lesen war nicht üblich.
Wir lesen immer nur still. Warum eigentlich?
So lernten sie auch schreiben. Die Meisten schrieben mit Feder. Sie hatten keine Hefte, sie schrieben
auf Papyrus.
Die alten Griechen konnten so schön singen. Hat man es in der Schule unterrichtet?
Musik und Singen waren in Athen beliebt und man hat es auch unterrichtet.
Sport war auch bestimmt sehr wichtig.
Richtig. Der Sportunterricht fand auf Sportplätzen statt, die Wettkämpfe dagegen hat man in Stadien
veranstaltet. Kinder aus reichen Familien lernten auch reiten.
Vati mag es nicht, wenn es schmutzig ist. Er muss aber immer arbeiten und hat nie Zeit. Wir wollen Papi
eine Freude bereiten und ihn überraschen. Schlauch, Wasser, Lappen, ein bisschen Arbeit. Nur so viel
braucht man dazu.
•••
Mami hat heute einen langen Tag. Sie kommt, wie fast immer, spät und müde nach Hause. Wir haben die
Wäsche aus der Waschmaschine rausgenommen und zum Trocknen aufgehängt. Dann habe ich die
Handtücher gebügelt und Vati hat sie zusammengelegt.
•••
Opa ist krank, er muss das Bett hüten. Oma kann auch nicht mehr so gut gehen, so müssen wir für sie
täglich einkaufen. Oft müssen wir für sie Medikamente holen oder etwas erledigen. Na ja, sie haben für
uns auch vieles getan. Jetzt sind wir dran.
•••
Sie schiebt den großen Einkaufswagen so langsam. Sie hat für heute ganz schön viel eingekauft. Beine
und Arme tun ihr weh, aber was soll sie machen. Ihre Familie lebt in einer anderen Stadt.
14. Höre dir den Text an und finde die richtige Antwort!
Wiederholung I.
4. Höre dir den Dialog an und ergänze ihn!
Ein Fahrrad aus Großmutters Zeiten. Man konnte damit schon ziemlich gut fahren, es war aber sehr
schwer. Das ist ein Fahrrad für Frauen, denn damals haben die Frauen noch Röcke getragen. Nur so
konnten sie in den Sattel steigen.
•••
Es hat ganz komisch ausgesehen und die Leute, die es gesehen haben, haben darüber viel gelacht. Man
saß ganz hoch, man konnte es schlecht lenken und bremsen konnte man überhaupt nicht. Auf den
schlechten Straßen brauchte man dazu wirklich viel Mut.
•••
Dieses arme Fahrrad hat jemand kaputt gefahren. Er fuhr vielleicht gegen einen Baum, hat sich bestimmt
schwer verletzt. Die Räder sind verbogen, die Reifen geplatzt. Es steht auf der Straße und wer will, kann es
haben. Die Reparatur wird aber teuer sein.
6. a) Höre dir den Text an und kreuze die richtige Feststellung an!
Hallo, guten Tag! Ich heiße Hanna, ich bin sieben Jahre alt und radele gern. Darf ich schon auf dem
Radweg fahren?
Du musst noch ein bisschen warten. Erst nach deinem 8. Geburtstag darfst du den Radweg benutzen.
Ich möchte so gern mit dem Fahrrad zur Schule fahren! Mutti erlaubt es aber nicht.
15. Höre dir den Text an und kreuze die richtige Lösung an!
Lektion 6 – Einweihungsparty
Na ja, alles hat seine Vor- und Nachteile. Von uns aus kann man die ganze Stadt überblicken, man kann
sogar die Wälder am Rande der Stadt sehen. Wir kommen ganz schnell hoch, die zehn Stockwerke
machen mir nichts aus, wenn der Lift funktioniert. Wir wissen immer, was unsere Nachbarn machen, die
Wände sind nämlich ziemlich dünn.
•••
Bei uns siehst du im Sommer nur grüne Bäume. Du kannst hier reine Luft atmen, in der Gegend kann man
im Winter prima Ski laufen und im Sommer im Wald wandern und Pilze sammeln. Die Tiere kommen oft in
den Garten.
Hören 4. Höre dir den Dialog an und kreuze die richtige Lösung an!
Conni Jakob
Jakob, das ist aber wunderschön! Habt ihr es gekauft oder bauen lassen?
Weder noch. Das war Urgroßvaters altes Haus, das wir geerbt haben. Es wurde dann umgebaut und
renoviert. Die Renovierung war nicht billig, aber unser großer Traum hat sich erfüllt. Wir haben immer
von einem Einfamilienhaus mit Garten geträumt.
Einfach Spitze! Der Garten mit den bunten Blumen, die grünen Rasenflächen, die riesigen Bäume, wie
ein Märchenschloss.
Es gefällt uns auch, daran wurde aber auch viel gearbeitet. Jeden zweiten oder dritten Nachmittag
habe ich hier verbracht und meinem Vater geholfen. Die Treppe wurde betoniert, die ganze Terrasse
weiß und mein Zimmer hellgelb gestrichen.
Darum hattest du also so wenig Freizeit und bist so selten mitgekommen!
Nächstes Mal sollst du das aber sagen, dann kommen wir auch und helfen.
Das ist nett von euch. Ich wusste immer, dass ich wahre Freunde habe. Aber kommt doch herein!
Conni erzählt:
Der Nachmittag war super. Das Haus, das Jakob und seine Eltern jetzt haben, ist sehr groß und ganz
schön eingerichtet. Vor dem Haus liegt ein großer Garten mit hohen Bäumen.
Jakob hat uns das ganze Haus gezeigt. Es ist geräumig, sie haben viel Platz. Ihre alten Möbel haben sie
behalten, nur die Kücheneinrichtung ist neu. Ihre alte Wohnung konnten sie gut verkaufen, aber für die
Renovierung haben sie das ganze Geld ausgegeben.
Die Party war toll. Jakobs Mutti hat im Garten einen langen Tisch gedeckt, der voll mit leckeren Speisen
war: Obst, Salat, kalte Platten, aber auch Torten, Pudding und andere Süßspeisen. Jakobs Opa hat
gegrillt. Im Garten hat er den Grill aufgestellt, du konntest hingehen und dir heiße Würste oder Schnitzel
holen.
Die guten Freunde und die Verwandten von Jakobs Eltern waren anwesend. Sie waren ganz nett, Jakob
natürlich auch. Er hat sich über unsere Geschenke wahnsinnig gefreut.
Jakob und Philipp sind echte Naschkatzen. Philipp hat drei Stück Schokoladentorte gegessen und Jakob
vier Cremeschnitten. Das hat mich überrascht.
Die Erwachsenen sind noch geblieben, wir gingen aber gegen 18 Uhr nach Hause. Zu Fuß natürlich,
denn wir brauchten den einstündigen Spaziergang nach den vielen Leckerbissen.
Jakob hat uns begleitet und fuhr danach mit seinem Fahrrad nach Hause.
Man zieht sich die schönsten Sachen an. Frauen tragen Abendkleider und viel Schmuck, Männer dunkle
Anzüge, einen Frack oder einen Smoking. Alle sehen sehr elegant aus. Während der Vorstellung wird
nicht gegessen und gesprochen. Mitsingen ist verboten.
•••
Das ist etwas für schönes Wetter. Wenn es regnet oder das Wetter schlecht ist, macht man es an einem
anderen Tag. Du kannst ruhig mitsingen, du kannst auch aufstehen und tanzen. Die anderen darf man
aber nicht stören.
Strudel
Heute findet, meine Damen und Herren, der große Wettbewerb statt. Die Teilnehmer stehen schon bereit,
gleich geht es los. Wer schafft es? Viel Training und Ausdauer gehören dazu. Und es ist auch ziemlich
gefährlich. In den vergangenen Jahren musste man einige Teilnehmer tatsächlich ärztlich versorgen.
Und jetzt geht es los! Der Beste hat schon den achten Strudel geschafft. Jetzt kommen aber größere
Strudel, die Meisten haben schon aufgegeben, sie kommen nicht mehr mit. Der Sieger heißt Tobias und
hat 25 verschiedene Sorten gegessen.
Lieblingssport Nummer 1. Man kann damit nie früh genug beginnen. In einigen Ländern lernen es die
Kinder schon im Kindergarten. Man braucht dazu nicht viel. Einen Ball, einen Platz, ein paar Spieler, und
es kann losgehen.
•••
Das Wetter ist zwar sehr schön, aber der Fluss ist noch eiskalt. Schade, dass wir noch nicht baden können.
Unser Auto ist unten auf dem Parkplatz. Wir sind schon drei Kilometer gewandert, jetzt haben wir alle
einen guten Appetit.
8. Höre dir den Text an und kreuze an, ob die Feststellungen stimmen oder nicht!
Endlich ist es soweit! Morgen um vierzehn Uhr geht es los... ab in Richtung München! Was soll ich nur
einpacken? Vati, was sagt der Wetterbericht?
Sonne und frühlingshafte Temperaturen.
Also kein Regen oder starker Wind?
Niederschlag gibt es erst wieder ab Montag.
Doch was soll ich an Klamotten einpacken?
Packe deinen dicken Rollkragenpulli ein! Den kannst du auch tagsüber tragen, wenn es eventuell kalt
wird.
Och nee ... immer muss ich mich entscheiden!
Du Arme! Vergiss nicht, dass du keine Weltreise machst.
Also zwei Paar Socken, zwei Strumpfhosen, Pantoffeln, Sachen zum Waschen und fertig.
Was du nicht unbedingt brauchst, soll zu Hause bleiben.
So einfach ist es nicht. Meine Kosmetiktasche brauche ich auch. Und noch vieles mehr.
Du, was soll der dicke Koffer da? Eine Reisetasche reicht vollkommen aus.
Mutti! Hast du was zum Knabbern und Lutschen gekauft?
Klar, hab ich. Wer aber immer nur an Süßigkeiten denkt, wird schnell dick.
Danke Mutti! Du weißt, nur während der Fahrt wird von mir genascht. Und Vati nascht auch nur dann.
11. Hör dir den Text an und finde die richtige Antwort!
Unsere Klassenfahrt
Olaf kam natürlich 5 Minuten zu spät. Er ist rechtzeitig aufgestanden, aber sein Vater konnte die
Garagentür nicht öffnen. Er hat den Schlüssel nicht gefunden.
Als wir endlich alle im Bus saßen, begrüßte uns der Fahrer sehr freundlich und wünschte uns gute Fahrt.
Dann hat uns Frau Schmidt, unsere Klassenlehrerin, noch ein bisschen erzogen, dass wir im Bus keinen
Misthaufen machen sollen usw.
Zuerst haben wir gequatscht, einige sogar gesungen, dann wurden wir immer stiller. Nach einer halben
Stunde hat der ganze Bus friedlich geschlafen.
Es ist kein leichter Job. Im Sommer ist es sehr warm, dann schwitze ich, im Winter ist es meistens kalt, meine
Finger frieren, die Handschuhe müssen aber in der Tasche bleiben. Die Leute bleiben kurz stehen, dann
gehen sie bald weiter. Fast niemand kommt näher und gibt etwas. Na ja, sie haben auch nicht viel.
•••
Wo bleibt denn Hans? Er hat gesagt, dass er gleich zurückkommt, nur eine Zeitung kauft. Der Kleine wird
gleich wach und wir müssen nach Hause, weil er Hunger hat. Ach diese Männer!
Am besten setze ich mich ins Café und esse ein Eis.
1. Höre dir den Dialog an und kreuze die richtige Aussage an!
Guten Tag, Fräulein, mein Name ist Friedrich Stein. Wir kommen aus Marburg zur Konferenz.
Herzlich willkommen, Herr Stein. Ich heiße Linda Orth. Haben Sie uns leicht gefunden?
Ja, ich kenne mich in München ziemlich gut aus.
Ach so. Sind Sie allein?
Nein, meine Tochter und ihre Freundin sind im Auto. Sie möchten ein eigenes Zimmer.
Aber bitte nicht allzu weit von meinem, wenn es geht.
Ich sehe gleich nach, was sich machen lässt. In der zweiten Etage sind noch mehrere Einzelzimmer und
Doppelzimmer frei. Dort kann ich Sie unterbringen.
12. Höre dir den Text an und kreuze an, ob die Feststellungen richtig oder falsch
sind!
Das Oktoberfest
Das große Münchener Oktoberfest wird seit fast 200 Jahren veranstaltet. Es fand erstmals am
17. Oktober 1810 statt.
Das Oktoberfest zieht jährlich mehr als sechs Millionen Besucher an. Die Gäste kommen auch aus dem
Ausland, vorwiegend aus Italien, aus den USA, Japan und Australien.
In den Bierzelten wird bis 18 Uhr traditionelle Musik gespielt, erst abends darf man Popmusik und
Schlager spielen. Die Musik darf nicht sehr laut sein.
Es gibt 14 große und 15 kleinere Bierzelte. Darin gibt es insgesamt 100000 Plätze. Manchmal sind die
Zelte voll und werden geschlossen. Dann müssen die Gäste auf einen freien Platz warten.
Man denkt natürlich nicht nur an die Biertrinker. Es gibt hier auch verschiedene Attraktionen wie
Schaukeln, Riesenrad, verschiedene Karrussels usw.
Das Wetter ist im Oktober oft schon kühl, darum beginnt das Oktoberfest schon im September. Es wird
stets am Samstag nach dem 15. September eröffnet. Ende des Festes ist traditionell der erste Sonntag im
Oktober.
Mein Gott, ich habe aber Hunger wie ein Wolf. Es ist ganz frisch und knusprig, sehr appetitlich. Ich esse
schnell den Teller leer, dann ist Mutti zufrieden. Wenn ich beim Essen der Schnellste bin, gibt es bestimmt
ein Stück Torte.
•••
Er schmeckt prima. Vor einem Jahr wollte ich so etwas nicht essen. Meine Eltern haben ihn aber oft
gegessen und ich habe mich daran gewöhnt. Er ist leicht, schmackhaft und sehr gesund. Na ja, ich habe
Glück mit meinen Eltern.
•••
Wir machen es jeden Tag, sogar bei Regen oder Schnee. Oft kommen auch Vati und Mutti mit, dann ist es
noch lustiger. Auf der Wiese gibt es frische Luft. Seitdem wir täglich laufen, sind wir auch in der Schule
besser. Wir schaffen einfach viel mehr.
2. Höre dir den Text an und kreuze an, ob die Aussage richtig oder falsch ist!
13. Höre dir den Text an und kreuze an, ob die Aussagen stimmen oder nicht!
Mindestens mit hundert Stück muss ich fertig werden, sonst bekomme ich kein Geld. Ich arbeite auch in der
Mittagspause, sonst schaffe ich es nicht. Unsere Familie braucht das Geld. Vater ist arbeitslos, Mutter ist
krank. Wir leben davon, was ich hier verdiene.
•••
Oh, es schmeckt prima. Mami hat alles eingepackt, was wir gern essen. Bei schönem Wetter ist ein
Picknick wunderbar. Am Wochenende machen wir immer Ausflüge. Mama und Papa sind sehr nett, wir
bekommen von ihnen sehr viel.
Es ist hier ganz lustig. In unserer Gruppe gibt es Kinder aus fünf Ländern. Wir verstehen uns nur, wenn wir
englisch sprechen. So sprechen wir praktisch den ganzen Tag Englisch. Am Vormittag sind wir in der
Schule, am Nachmittag machen wir gemeinsame Ausflüge mit unseren Lehrern. Am Ende gibt es eine
Prüfung.
•••
Ich dachte, dass das Leben hier langweilig ist, ist es aber nicht. Von früh bis spät habe ich etwas zu tun.
Mal muss ich die Tiere tränken, mal radele ich zum Geschäft ins Dorf, ziehe Wasser aus dem Brunnen
hoch oder gieße die Blumen. Am liebsten esse ich aber frisches Obst, direkt vom Baum.
CONNI: Mutti, schau mal, was ich gefunden habe. Etwas für den Sommer.
MUTTI: Lass mich mal sehen! Was ist denn das?
CONNI: Ein super Angebot nur für Mädchen auf einem Bauernhof.
MUTTI: Schon wieder? Da hättest du schon vor einem Jahr gerne mitgemacht, oder?
CONNI: Das wäre was ganz anderes gewesen. Schau mal!
MUTTI: Das sieht gar nicht schlecht aus!
CONNI: Du weißt, dass ich schon lange reiten möchte. Es wäre schon voriges Jahr so schön gewesen.
MUTTI: Schon gut! Du musst aber auch die Pferde pflegen und im Stall arbeiten.
CONNI: Das tue ich gern. Außerdem lerne ich auch, wie Brot gebacken wird, wie richtig gegrillt wird. Ich
würde euch Bohneneintopf im Kessel kochen und bald könnte ich deine Pflanzen pflegen.
MUTTI: Wir müssten es auch mit Papa besprechen, dann rufen wir an. In Ordnung?
CONNI: Ich hab' die tollste Mutti der Welt! Danke!
Ich frage Lena, ob sie auch Lust hat.
Főnévi E.sz.
Präteritum Perfekt Jelentés
igenév 3. sz.
Wiederholung 89
VII. Antworte auf die Aussagen im Perfekt!
Förster: Kinder, heute dürft ihr hier nicht spielen.
Kinder: Aber gestern .................................................................................................................................................
Lehrer: Kinder, heute müsst ihr viel lernen.
Kinder: Auch gestern .................................................................................................................................................
Vater: Ich will heute fernsehen.
Mutter: Auch gestern .................................................................................................................................................
6 Punkte
IV. Bilde zusammengesetzte Sätze!
Die Lehrerin sagt: „Peter kommt heute nicht.“ 1
Die Lehrerin sagt, ............................................................................................................................................................
Anna fragt: „Wann hat Jutta Geburtstag?“ 1
Anna fragt, .......................................................................................................................................................................
Eva fragt Steffi: „Bist du gestern mit deinem Sohn nach Budapest gefahren?“ 2
Eva fragt Steffi, ................................................................................................................................................................
Der Lehrer sagt den Kindern: „Ihr habt heute viele neue Wörter gelernt.“ 2
Der Lehrer sagt den Kindern, ........................................................................................................................................
6 Punkte
Insgesamt: 50 Punkte
90 Wiederholung
Test I
III. Setze derselbe, dieselbe, dasselbe, dieselben in der richtigen Form ein!
Anja hat seit Jahren .................................... Freundin. Sie heißt Petra und wohnt in ....................................
Haus. Die Mädchen warten auf .................................... Bus und sehen jeden Morgen ....................................
Menschen. Ein Mann, lernt schon seit Jahren aus .................................... Buch Englisch. Er hat immer
.................................... Buch in der Tasche.
6 Punkte
Test I 91
V. Welche Endungen fehlen?
Ein Krank…….. und ein Fremd………… sitzen auf einer Bank.
Der Krank……… begrüßt den Fremd……….. .
Zwei Deutsch………… haben dieses schöne Haus gekauft.
Sechsjährig………… müssen zur Schule gehen.
6 Punkte
VI. Wenn oder als?
………….. es schneit, wird alles weiß.
………….. es gestern schneite, gab es viele Unfälle.
………….. ihr uns schreibt, freuen wir uns immer.
………….. du mir deine Telefonnummer sagst, kann ich dich anrufen.
Du bist nie zu Hause, ……………... ich mit dir sprechen will.
5 Punkte
VII. Es gibt oder ist / sind?
In unserer Gruppe ………………. nur Mädchen, die Jungen ……………… in der anderen Gruppe. In welcher
Gruppe ………………… noch Mädchen?
Auf diesem Platz ……………… nur neue Bänke. Wo ……………….. denn die alten Bänke? Sie ………………….
vor der alten Kirche.
6 Punkte
VIII. Ergänze die Sätze durch Partizipien!
Der Hund bellt laut. Der …………………………. Hund ist gefährlich. Siehst du auch den …………………………..
Hund?
Die Straßenbahn fährt. Wer sitzt in der ……………………… Straßenbahn?
Das Mädchen reitet. Kennst du das …………………………….…… Mädchen?
Hans hat einen Brief geschrieben. Wo ist der …………………………….…… Brief? Hat er den
………………………. Brief schon aufgegeben?
6 Punkte
92 Test I
Test II
III. Ergänze die Sätze! stellen, legen / sich stellen, sich legen / stehen, liegen
Anna ……………….. vor dem Spiegel und kämmt sich. Sie ……………………… jeden Morgen vor den Spiegel.
Ich …………………….. die Vase auf den Tisch.
Oma …………………….. auf das Bett, weil sie müde ist. Dann ………………….. sie auf dem Bett und schläft.
Die Mutter ………………………. Das Kind schlafen.
6 Punkte
Test II 93
V. Wie liest du das?
Heute ist ( 05. Mai) ............................................................................................................................................ 1
Gestern war (14. August) .................................................................................................................................. 1
1848. március 15. ............................................................................................................................................. 2
4 Punkte
VI. Bilde Passivsätze!
Der Lehrer korrigiert die Hausaufgaben.
............................................................................................................................................................................................
Die Eltern erziehen die Kinder.
............................................................................................................................................................................................
Der Chef schickte den Arbeiter zur Konferenz.
............................................................................................................................................................................................
Der Lehrer besucht Familie Klein.
............................................................................................................................................................................................
Jakob lud die Kinder zur Hausweihe ein.
............................................................................................................................................................................................
10 Punkte
VII. Welche Sätze sind richtig? Kreuze an!
a) b) beide
a) Wer viel reist, der kann viel erzählen.
b) Wer viel reist, kann auch viel erzählen
a) Wer mich anruft, rufe ich auch an.
b) Wer mich anruft, den rufe ich auch an.
a) Wer mir etwas schenkt, schenke ich auch etwas.
b) Wer mir etwas schenkt, dem schenke ich auch etwas.
3 Punkte
VIII. Übersetze die folgenden Sätze
Miért mindig én menjek a boltba?
................................................................................................................................................................................ 2
Péter írja meg a leckéjét!
................................................................................................................................................................................ 2
A gyerekek még ne menjenek haza! Maradjanak még?
................................................................................................................................................................................ 3
Aki egészségtelenül él, az megbetegszik.
................................................................................................................................................................................ 2
9 Punkte
Insgesamt: 50 Punkte
94 Test II
Test III
Name: …………………………………………………………..……. Gruppe: ..........................................
I. Bilde Passivsätze in der gleichen Zeit!
Man hat mich oft angerufen. ..................................................................................................................
Man hat Sie höflich bedient. ..................................................................................................................
Man hat die Pute gebacken. ..................................................................................................................
Anna hat die Pferde gefüttert. ..................................................................................................................
Hans hat Petra geweckt. ..................................................................................................................
10 Punkte
Ist Herr Stark der beste Chorleiter? Nein, aber ………………… der besten.
Ist Frau Kluge die beste Lehrerin? Nein, aber ………………… der besten.
Ist Anna das schönste Mädchen? Nein, aber ………………… der schönsten.
Hat Hans den stärksten Hund? Nein, aber ………………… der stärksten.
Arbeitest du bei der größten Firma? Nein, aber bei ………………….. der größten.
5 Punkte
III. Ergänze die Konditionalsätze!
Wenn ich viel Cola trinken ………………, ………………… ich dick.
Wenn ich viel Geld …………………, ………………… ich ein neues Handy kaufen.
Wenn du mehr lernen …………………., ………………… du bessere Noten bekommen.
6 Punkte
Test III 95
V. Antworte auf die Fragen!
Was hättest du gestern gern gemacht?
spazieren gehen ................................................................................................................................................
Deutsch lernen ................................................................................................................................................
in der Küche helfen ................................................................................................................................................
im Park Rad fahren ................................................................................................................................................
4 Punkte
VI. Wie sagst du das anders?
Das Hotel ist ausgebucht. ...............................................................................................................................................
Das Wasser ist trinkbar. .................................................................................................................................................
Diesen Pilz kann man nicht essen. ................................................................................................................................
6 Punkte
VII. Ergänze die Sätze durch die nötigen Präpositionen!
Es ist erst Oktober, aber ich freue mich schon jetzt ………….Weihnachten.
Deutschland ist reich ……………. Wäldern.
Der kleine Hase zittert ………………. Angst.
Die Straßenbahn ist ……………… der Kirche vorbeigefahren.
Die Kinder danken ihren Eltern …………… das Geschenk.
5 Punkte
VIII. Übersetze die Sätze!
Insgesamt: 50 Punkte
96 Test III