A stílussal kapcsolatos

néhány kérdésről
Jakusné dr. Harnos Éva
adjunktus
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
 Témavázlat
• A stílus fogalmának meghatározása
különféle nyelvészeti irányzatokban
• Néhány stilisztikai alapfogalom
• Korstílus és stílusirányzat
• A szövegvilág és a diskurzusvilág
• A fordítás és a szövegmegértés
szövegtani megközelítése
Forrás: Tolcsvai Nagy Gábor: A Cognitive Theory
of Style. Frankfurt am Main: P. Lang. 2005.

• A stílus a szöveg jelentést hordozó

alkotóeleme.
• Nem annyira konvencionalizálódott, mint
például a szavak jelentése.
A stílus hétköznapi értelmezése
• A beszédaktus olyan része, melynek
társadalmi vonatkozása van.
• Szociokulturális komponensei vannak.
• Megválasztása és megítélése a
helyzethez kapcsolódik.
• Felismerésében szerepe lehet a
kategorizálásnak (prototípus-elmélet).
 Nyelvészeti alapú stíluselméletek
• Strukturalizmus és generatív nyelvészet:
autonóm nyelvtan (performance)
• Charles Bally: a stílus a parole része
• Jakobson: nyelvi szintek szerinti elemzés
„Forma” és „tartalom” merev elkülönítése
• Enkvist: az előfordulási gyakoriság a stílus
fő összetevője
• van Dijk:szisztematikus kapcsolatok a
nyelvi szintek szerkezeti variánsai között
 Nyelvészeti alapú stíluselméletek
• Beaugrande és Dressler: a stílus fő eleme a
gyakoriság, de a normákhoz és a kontextushoz
viszonyítva
• Halliday: regiszterelmélet (a nyelvhasználat
variációi különféle, de tipikus kontextusokban)
• Sandig: a stílus a cselekvéstípus és a valóságos
cselekvés közötti eltérés eredménye
• Labov: szociolingvisztikai fogalom
• kognitív irányzat: a stílus megismerési
folyamatokat helyez előtérbe
 A stílus és a kultúra
• A nyelv (tehát a stílus és a műfajok is) a
kultúra valóságában léteznek (mivel a
nyelv társadalmi viselkedésforma).
• A koherens szövegek konkrét társadalmi
célok elérése érdekében keletkeznek.
Thomson─de Silva Joyce─Motoki Sano (2017): Mapping Genres
Using Systemic Functional Linguistics. In: Thomson et al.:
Mapping Genres, Mapping Culture. John Benjamins Publishing
Co., Amsterdam, Philadelphia. 1─27
 A regiszterelmélet
(Systemic Functional Linguistics)
• Field: jelentéspotenciál, amely lehetővé teszi az
emberi tapasztalatok logikus megosztását
• Tenor: lehetővé teszi a személyközi cselekvést;
a vélemények, nézetek közlését
• Mode: koherens szövegként értelmezhető
egységbe foglalja a jelentéseket

Thomson et al. 2017:5

 A szituáció kontextusából eredő általános
nyelvi funkciók (metafunkciók)
field tenor mode
↕ ↕ ↕
ideational m. interpersonal m. textual m.
grammar and lexical choices

Thomson et al. 2017:6

 A stílus kognitív elméleti
megközelítése
• A nyelv az emberi tudás és megismerés része.
• A fogalmi megismerés alapja a tapasztalat
(absztrakció, sematizáció, kategorizáció).
• Képszerűség, leképezés. A dolgok, folyamatok,
jelenetek többféleképpen
konceptualizálódhatnak (stilisztikai variáció).
• Sematizáció, kategorizáció (hierarchiába
rendezett jelenségek).
• Lakoff: leképezési sémák ( tartály, rész-egész,
kapcsolat, középpont-periféria, kiindulási pont-
útvonal-cél)
 A stílus kognitív elméleti
megközelítése
• Nézőpont
• A konvencionalizálódott struktúrák
irányítóközpontok (a helyénvalóság egyik
feltétele a megfelelő fokozat)
• A szöveg verbális produktum, a stílus a
társadalmi színtéren zajló közlés fényében
ismerhető föl.
• Az egyes szerkezeti elemek között nincs
éles választóvonal.
 A stílus funkcionális kognitív
nyelvészeti megközelítése
• A nyelv szimbolikus rendszer.
• A szerkezet és a művelet egyaránt fontos.
• A tudás enciklopédikus alapú.
• A nyelvtan a fogalmi tartalmakat
szimbolizálja.
• A stílus felismeréséhez vizsgálni kell a
funkciót, a szövegösszefüggést és a
verbális viselkedést.
 A stílus funkcionális kognitív
nyelvészeti megközelítése
• Langacker: a nyelvi alkotóelem jelentése
nemcsak annak tartalmát szabja meg, hanem a
tartalom megjelenítési módját is.
• Előtérbe helyezés (figyelem irányítása).
• A közlő/befogadó nyelvi tudása tartalmazza a
stílusra vonatkozó ismereteket is (tapasztalat,
absztrakció, sémák).
• A gyakori helyzetekre vonatkoztatva
konvencionalizálódtak a stílusbeli
követelmények.
 A stílus funkcionális kognitív
nyelvészeti megközelítése
• A stílus kevésbé konvencionalizálódott, mint
más nyelvi komponensek.
• Valamilyen stílust tulajdonítunk a szövegeknek.
• Mivel a stílus nem állandó, nyelvi potenciált
képvisel. Mindig viszonylagos.
• A stílus nem ékítmény, nem egyenlő a szöveg
érzelemkifejező komponenseivel, vagy
magukkal a regionális és társadalmi
nyelvváltozatokkal.
 Szathmári István a stílusról
• Az a sajátos mód, ahogyan mondanivalónkat a
megfelelően kiválasztott nyelvi elemek
segítségével kifejezzük.
• A nyelv valamennyi eleme részt vesz a
létrehozásában.
• A nyelvi szintekhez tartozó, szinonimasorokba
rendezendő eszközöknek lehet stílusértékük
(=gondolati, érzelmi-hangulati, asszociációs
tartalom).
• A válogatás/elrendezés tényezői: közlő,
beszédpartner, téma, a közlés célja, a közlés
körülményei.
 A stílusrétegek (Szathmári)
• A közlésnek meghatározott témája,célja,
szerkezete, meghatározott nyelvi-stilisztikai
eszközei lehetnek a szociokulturális viszonyok
hatására kialakult közlésformákban.
• Nincsenek kellően rendszerezve (vitatott
elnevezések: stílusfajta? stílusnem? funkcionális
stílus?).
• A nyelv részrendszerei. Történetileg kialakult és
funkcionálisan különböző közlésmódok.
 A stílusrétegek osztályozása
• Beszélt nyelviek: társalgási, előadói,
szónoki, felolvasói.
• Írott nyelviek: tudományos, szakmai,
publicisztikai, hivatalos, levél.
• Kihalhatnak és újak keletkezhetnek.
 A stílusárnyalatok (Szathmári)
• A stílusrétegeken belül; aszerint, hogy a
közlő milyen nyelvi változattal él, mennyire
igényes, milyen arányban használ értelmi
és érzelmi hatást keltő elemeket. A közlés
műfaja is befolyásolja.
• Valójában a stílusrétegeket átszövő
hangnem, attitűd.
 A stílusrétegek osztályozása
• Nyelvi változat alapján: irodalmi, köznyelvi, népi(es),
szaknyelvi, zsargon/argó.
• Nyelvi igényesség szerint: egyszerű, választékos,
finomkodó, stb,; közönséges, durva, stb.
• Értelmi és érzelmi-hangulati elemek aránya szerint:
világos, logikus, homályos, nehézkes, száraz,
stb.;ünnepélyes, patetikus, stb.; gúnyos, tréfás, régies,
modoros stb.
• Stíluseszközök keveredése: pl. ünnepélyes stílus
(archaizmusok, költői színezetű szavak stb.); pl.
bizalmas (zsargon, neologizmusok, tájnyelv stb.).
• Nem különülnek el élesen.
 Korstílus és stílusirányzat
(Szathmári)
• formai elemek sajátos rendszere, egy meghatározott
látásmód, ábrázolásmód függvénye
• korstílus: egy művelődéstörténeti korszak valamennyi
művészeti ágát átfogja
• stílusirányzat: nem egyetemes jellegű (pl.
impresszionizmus)
• Nem pontosan körülhatárolható, zárt rendszerek;
évszámokkal nehezen meghatározhatók.
• Egy-egy korban több stílusirányzat élhet egymás mellett.
• Gyakran egymás ellentéteként születnek.
• Létrejöttükben szerepet játszik a szociokulturális
viszonyokban beállt változás, új közízlés, közhangulat.
 Szabó Zoltán a korstílusról és a
stílus történetiségéről
• A szöveg kövület.
• Értelmezéséhez: intertextualitás, hermeneutika,
historizmus.
• A befogadóban aktualizálódik a szöveg rejtett értelme, a
történeti korszak által meghatározott szerepe.
• A szöveg története = újabb és újabb jelentések,
értelmezések keletkezésének a folyamata.
• Korstílus: egy korszak uralkodó stílusa. Inkább: irodalmi
irányzat. Inkább: stílusfejlődési tendencia.
• A változás magyarázata: külső tényezők (pl. társadalmi
körülmények, események);belső tényezők (pl. utánzás,
hatás-ellenhatás).
• Nincsenek éles korszakhatárok.
 Enkvist a diskurzus-univerzumokról és a
szövegvilágról

• Szöveg = a dolgok állása konkrét helyzetben.

• Diskurzusvilág (keretek, sémák, forgatókönyvek –
asszociatív hálózatban tárolva): a világ általános
ismeretéből következik.
• A szövegvilág lényeges következtetéseket tartalmaz a
diskurzusvilágra,még akkor is, ha nincsenek explicit
módon megemlítve, hanem pragmatikai természetűek
(inferencia, áthidalás= bridging).
• A szövegvilág létrejöttében a változók fontosak: az egyén;
a helyzet+kontextus; a szövegértelmező célja+motivációja;
a befogadó ismeretei a beszélőről/íróról.
 Enkvist a diskurzus-univerzumokról és a
szövegvilágról

• A befogadó megalkot egy szövegvilágot, amely ideális

esetben izomorf a szövegalkotó szövegvilágával.
• Pl. az allegória olyan szövegvilág, ami egyidejűleg és
folyamatosan kivetítődik két diskurzusvilágra.
• A szöveg akkor befogadható, ha szövegvilágot lehet
alkotni köré; ha el lehet helyezni egy diskurzusvilágban,
ahol „értelme van”, „hihető”.
 A szövegszerűség ismérvei
(Beaugrande és Dressler)
• kohézió
• koherencia
• szándékoltság
• elfogadhatóság
• hírérték
• helyzetszerűség
• intertextualitás
 Az irodalmi szövegek befogadása
• Az irodalmi szövegekben lévő
ellentmondások, folytonossághiányok
akkor a leghatásosabbak, ha a „való világ”
társadalmilag elfogadott modelljében lévő
ellentmondásoknak és
folytonossághiányoknak felelnek meg.
 Fordítástudományi kérdések
• „Szó szerinti”, vagy „szabad fordítás”?
• Szövegvilágok
• Szándékok, tervek
• A szövegvilág megértése. A befogadó tudati
képeket kapcsol pl. helyfogalmakhoz. Az
időviszonyokat felhasználva az eseményeket
folyamatos mintába fűzi össze. Az észleléssel
kapcsolatos következtetéseket von le. Oksági
összefüggéseket hoz létre. Mennyi tennivalót
hagyjon meg a befogadó számára a fordító?
 A stílus és a stilisztika egyes
kérdéseiről
Ajánlott irodalom:
•Chadessy, M. (ed.) 1998. Registers of Written English. London: Pinter
•Eckert, Penelope ─ Rickford, John R. (eds.) 2001. Style and Sociolinguistic Variation.
Cambridge: Cambridge University Press
•Fónagy Iván 1999. A költői nyelvről. Corvina
•Halliday, M.A.K. 1978. Language as a Social Semiotic. The Social Interpretation of
Language and Meaning. London, Baltimore: University Park Press
•Leckie-Tarry, H. 1995. Language and Context: A Functional Linguistic Theory of Register.
London: Pinter
• van Peer, Willy 1986. Stylistics and Psychology. Investigations of Foregrounding. London:
Croom Helm
•Semino, Elena ─ Culpeper, Jonathan (eds.) 2002.Cognitive Stylistics. Language and
Cognition in Text Analysis. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins
•Szabó Zoltán 1982. Kis magyar stílustörténet. Budapest
•Szathmári István (szerk.) 2008. Alakzatlexikon. Budapest: Tinta Könyvkiadó
•Szathmári István (szerk.) 1998. Stilisztika és gyakorlat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó
•Tolcsvai Nagy Gábor 2005. A Cognitive Theory of Style. Frankfurt am Main: P. Lang.
•Zolnai Béla 1958. Nyelv és stílus. Budapest: Gondolat
 Ajánlott irodalom az említett nyelvtudományi
alapok ismeretéhez
• Beaugrande, Robert de – Dressler, Wolfgang: Bevezetés a
szövegnyelvészetbe. Corvina, 2000. (Különösen: III. fejezet:
Műveleti megközelítés)
• Clark, Herbert H.: Áthidalás. In: Pléh-Síklaki-Terestyéni: Nyelv –
kommunikáció – cselekvés. Osiris Kiadó, Budapest, 1997. 380-
390.
• Johnson, Mark – Lakoff, George: Metaphors We Live By. The
University of Chicago Press, 1980.
• Reboul, Anne – Moeschler, Jacques: A társalgás cselei. Osiris
Kiadó, Budapest, 2000.
 Ajánlott irodalom az említett nyelvtudományi
alapok ismeretéhez

• Eggins, Suzanne(2004). An Introduction to Systemic

Functional Linguistics. New York, London: Continuum
• Halliday, Michael A.K.─Matthiessen, Christian M.I.M.
(1999).Construing experience through meaning: a language
based approach to cognition. London, New York: Continuum
• Halliday, Michael A.K.─Matthiessen, Christian M.I.M.
(2004). An Introduction to Functional Grammar. London:
Edward Arnold
• Martin, James R.─ Rose, David (2008).Genre Relations,
Mapping Culture. London: Equinox
 Példa: szövegvilág és diskurzus univerzum

Thunderous applause exploded from the big top, and the

band slid seamlessly into the Gounod waltz. I turned
instinctively toward the menagerie because this was cue
for the elephant act. Marlena was either preparing to
mount or was already sitting on Rosie’s head.
“I’ve got to go,” I said.
“Sit,” said Grady. “Eat. If you’re thinking of clearing
out, it may be a while before you see food again.”
 Példa:szövegvilág és diskurzus univerzum

That moment, the music screeched to a halt. There was an

ungodly collision of brass, reed, and percussion ─ trombones and
piccolos skidded into cacophony, a tuba farted, and the hollow
clang of a cymbal wavered out of the big top, over our heads and
into oblivion. Grady froze, crouched over his burger with his
pinkies extended and lips spread wide.
I looked from side to side. No one moved a muscle ─ all eyes
were directed at the big top. A few wisps of hay swirled lazily
across the hard dirt.
“What is it? What’s going on?” I said.
“Shh,” Grady hissed.
 Példa: szövegvilág és diskurzus univerzum

“The Disaster March,” he said, wrestling the apron over his head.
“Means something’s gone bad ─ real bad.
“Like what?”
“Could be anything ─ fire in the big top, stampede, whatever.
Aw sweet Jesus. The poor rubes probably don’t even know it
yet.” He ducked under the hinged floor and took off.
Chaos ─ candy butchers vaulting over counters, workmen
staggering out from under tent flaps, roustabouts racing headlong
across the lot. Anyone and everyone associated with the Benzini
Brothers Most Spectacular Show on Earth barreled toward the
big top.
 Példa: szövegvilág és diskurzus univerzum

The concession stand in the center of the tent had been flattened,
and its place was a roiling mass of spots and stripes ─ of
haunches, heels, tails, and claws, all of it roaring, screeching,
bellowing, or whinnying. A polar bear towered above it all,
slashing blindly with skillet-sized paws. It made contact with a
llama and knocked it flat ─ BOOM. The llama hit the ground, its
neck and legs splayed like the five points of a star. Chimps
screamed and chattered, swinging on ropes to stay above the cats.
A wild-eyed zebra zigzagged too close to a crouching lion, who
swiped, missed, and darted away, his belly close to the ground.
My eyes swept the tent, desperate to find Marlena.
 Source:

Sara Gruen: Water for Elephants. Alganquin

Books, 2007.
http://www.bookbrowse.com/excerpts/index.cfm/
book_number/1826