Mi a stílus?

A stílus

A stílus a görög eredetű sztülosz szóból származik, amely azonban a latin nyelv stylus (ejtsd: sztílusz)

szava révén terjedt el világszerte,

Eredetileg íróeszközt jelentett, amelynek egyik vége hegyes volt, a másik pedig lapos. A hegyes végével karcolták
a viasztáblába a betűket, a lapos végével pedig el lehetett egyengetni a puha viaszt, s így tudták törölni, majd javítani
a hibákat.

Az idők során a stílus szó egyre inkább az írás, a megfogalmazás, a kifejezés módját kezdte jelenteni. Mára a
jelentése még inkább kibővült.

nyelvi stílust, a nyelvi kifejezésmódot, ugyanakkor az egyes művészeti irányzatok,

amely jellemző lehet egyes korokra, irodalmi alkotók jellegzetes (nem nyelvi)

műfajokra, szövegekre vagy személyekre kifejezésmódját is

A stilisztika
A stilisztika a stílus, pontosabban a nyelvi stílus tudománya.

A stílussal már az ókori szerzők is foglalkoztak (a retorikán és a poétikán belül), a stilisztika önálló

tudományágként azonban csak néhány évszázada létezik.

Interdiszciplináris, vagyis több tudomány (diszciplína) határterületén kifejlődött tudományág: a nyelv- és

irodalomtudomány egyaránt érdekelt a nyelvi elemek stílus szempontjából történő vizsgálatában.

A stílusérték
Szavaink egy része semleges, közömbös stílusú. Amikor kimondjuk őket, nem szándékozunk különösebb hatást
kelteni velük az adott szövegben, amikor pedig halljuk őket, csak jelentésükkel keltenek bennünk hatást.

Az adott szövegben szereplő szavak és egyéb nyelvi elemek stílushatást keltenek.

A stílusértéknek két típusát különböztetjük meg:

az alkalmi és állandó stílusértéket

szavaknak, nyelvi jeleknek az a sajátos A szavaknak, nyelvi jeleknek

érzelmi, hangulati többletjelentése, szövegkörnyezetben elért jelentése.

melyet kizárólag az adott szövegösszefüggésben Állandó, nem csak érzelmi, hangulati

nyer el mozzanatokat tartalmaz. (pl.: A zöngés

mássalhangzók a szöveg dallamosságát erősítik
Stílusréteg, stílustípus, stílusárnyalat
A stílusréteg a társas érintkezés során bizonyos kommunikációs szituációkban jellemzően használt
kifejezőeszközök rendszere.

Hat stílusréteget különböztetünk meg:

• társalgási (magánéleti),

• tudományos,

• publicisztikai,

• hivatalos,

• szónoki (nyilvános, közéleti),

• irodalmi.
A stílustípus a stílusrétegeken belüli fogalom, amely a szöveg funkciójához és a szituációhoz kötődik. A stílustípus
lehet bizalmas, közömbös és választékos.

A stílustípusokon belül stílusárnyalatokat különítünk el, amelyeket a beszélő lelkiállapota, a hallgatóhoz és a

témához való viszonya határoz meg. A bizalmas stílustípusú szöveg lehet például durva, trágár, a választékos
szöveg pedig ünnepélyes, lírai.