Mi is az a stílus?

A stílus a görög eredetű sztülosz szóból származik, amely azonban a latin nyelv stylus (ejtsd: sztílusz)
szava révén terjedt el világszerte. Eredetileg íróeszközt jelentett, amelynek egyik vége hegyes volt, a
másik pedig lapos. A hegyes végével karcolták a viasztáblába a betűket, a lapos végével pedig el
lehetett egyengetni a puha viaszt, s így tudták törölni, majd javítani a hibákat. A rómaiak úgy
tartották, hogy aki nagy gyelmet fordít a szövegre, gondosan ír, az sűrűn megfordítja a stylust – azaz
gyakran javít. Az idők során a stílus szó egyre inkább az írás, a megfogalmazás, a kifejezés módját
kezdte jelenteni. Mára a jelentése még inkább kibővült. Jelenti egyrészt a nyelvi stílust, a nyelvi
kifejezésmódot, amely jellemző lehet egyes korokra, irodalmi műfajokra, szövegekre vagy
személyekre. Jelenti ugyanakkor az egyes művészeti irányzatok, alkotók jellegzetes (nem nyelvi)
kifejezésmódját is. Hétköznapi szóhasználatban pedig az egyénre jellemző öltözködés- és
viselkedésmódot is értjük alatta. A stílus mindig választáson alapul. Azért beszélhetünk öltözködési
stílusról, mert számtalan eltérő árú, minőségű, szabású, színű ruhadarab közül választhatunk.
Megnyilatkozásaink nemcsak azért rettenetesen sokfélék, mert annyira sokféle tartalmat szeretnénk
közölni, hanem azért is, mert egyféle tartalom közlésére számtalan lehetőség áll rendelkezésre:
szinonimák, hasonló jelentésű szerkezetek stb.
A sztilisztika
A stilisztika a stílus, pontosabban a nyelvi stílus tudománya. A stílussal már az ókori szerzők is
foglalkoztak (a retorikán és a poétikán belül), a stilisztika önálló tudományágként azonban csak
néhány év százada létezik. Interdiszciplináris, vagyis több tudomány (diszciplína) határterületén
kifejlődött tudományág: a nyelv- és irodalomtudomány egyaránt érdekelt a nyelvi elemek stílus
szempontjából történő vizsgálatában. Az alábbiakban a stilisztikában használt, a stílus elemzéséhez
szükséges legfontosabb fogalmakat vezetjük be