BEVEZETÉS

A FORDÍTÁS
ELMÉLETÉBE
 A FORDÍTÁSELMÉLET KELETKEZÉSE

 A fordításelmélet a XX. század második felétől van jelen. A fordítás alkotó tevékenység,
amelynek során számos választási lehetőség közül egy mellett döntünk. Ezen szubjektív
döntések objektív alapjait kutatja a fordítástudomány (Science of Translation,
Übersetzungswissenschaft, Translationswissenschaft).
 A fordításelmélet tárgya a szöveg, amely többféle értelmezést tesz lehetővé.
 A fordításnak nyelvpártól, szövegtől, kortól független törvényszerűségei vannak.
 A fordítástudomány nem az irodalomhoz, hanem a nyelvészethez kötődik, az alkalmazott
nyelvészet egyik ága, amely a fordítás folyamatát, végeredményét, funkcióját vizsgálja.
 FORDÍTÁSELMÉLET ÉS
INTERDISZCIPLINARITÁS

Irodalmi megközelítés Nyelvészeti megközelítés

 Szépirodalmi, művészi szövegek  Főleg tudományos, műszaki szövegek

 Főleg kiemelkedő alkotókat vizsgál  Fordítók, tolmácsok tömegét vizsgálja
 A hangsúly az egyéni megoldáson van  A hangsúly a tömeges megoldásokon van
 A fordítás végeredménye a fontos  A fordítás folyamata a fontos
 Normatív (előírja milyen a jó fordítás)  Leíró (leírja mit tesz a fordító
 fordításkor)
Értékel, minősít
 Kerüli az értékelést, minősítést
 Kontrasztív nyelvészet Fordításelmélet

 Nem rokon nyelveket vizsgál  Szövegeket vet össze

 A két nyelv teljes rendszerét veti össze
 Azonos szinteken lévő elemeket tárgyal
(pl. főnevek)
 Lehet kétirányú
 Nyelvtanároknak nyújt segítséget
 A fordító gyakorlati problémáit vizsgálja
 Nem feltétlenül azonos szinten lévő
elemeket tárgyal
 Inkább egyirányú
 Fordítók, tolmácsok számára nyújt
segítséget
 FORDÍTÁS ÉS PSZICHOLINGVISZTIKA

Egynyelvű beszélő esetén Fordító, tolmács esetén

 A percepció és a produkció egy nyelven  A percepció és a produkció két nyelven

zajlik zajlik
 A percepció és a produkció egymás után  Időben egymásra csúszhat és el is
következik tolódhat
 A beszélő saját kommunikációs igényét  A beszélő nem saját kommunikációs
elégíti ki igényét elégíti ki, közvetett motiváció
van
 FORDÍTÁS ÉS SZOCIOLINGVISZTIKA

 Fordításelmélet és szociolingvisztika: nyelv és társadalom viszonya →fordítás és

társadalom viszonya
   Gyakorlati kérdések:
Egyéni beszédsajátosságok visszaadása: két nyelv eltérő horizontális és vertikális
rétegződésének problémája. Tájnyelvi jellegzetességek visszaadása. Alá- és
fölérendeltségi viszonyok (tegezés-magázás). Ekvivalens nélküli lexika fordítása
(reália): pl. gimnasztyorka, usenka, nescafé
 Elméleti kérdések: fordíthatóság – fordíthatatlanság, nyelv és valóság viszonya.
 Pragmatikai adaptáció: a fordított műnek a célnyelvi olvasó igényéhez való
alkalmazása.
 Reália: olyan jeltárgy elnevezése, amely jeltárgy a másik nyelvben nem létezik.
 FORDÍTÁS ÉS SZÖVEGNYELVÉSZET

 Fordítás folyamata: az eredeti szöveg megértése → a fordítás szövegének megalkotása.

 Visszatérés a szöveg egészhez (↔ a kronológia I. szakaszában, 50-es évek: szó, szószerkezet, grammatikai
struktúra a vizsgálat tárgya), Nida és Taber (1969): minden szövegben vannak nyelvenként eltérő, sajátos
eszközök a következők jelölésére:
1. szöveg eleje és vége
2. belső átmenetek
3. időbeli viszonyok
4. térbeli viszonyok
5. logikai viszonyok
6. referencia-viszonyok
7. lényeg kiemelése, értelmi, logikai hangsúly
8. szerző nézőpontja.
 A fordítás mint szöveg vizsgálata történhet:
 belső szerveződés felől: fordítás folyamata
 külső szerveződés felől: szövegtípusok hatása (Skopos) a
fordítás folyamatára; illetve
 a két megközelítés integrálása.
 Belső: szövegkohézió, aktuális (értelmi, logikai) tagolás - az értelmi struktúra a fordítás
invariánsa.
 Külső: minden szövegtípus (skopos elmélet, Reiss szövegtipológiája) más fordítói stratégiát
kér. Ide tartozik a szakszövegtipológia is.
 Integráció: fontos a fordítás célja, a kulturális transzfer. Vizsgálják, milyen eltolódások
születnek a fordítás során. Kohéziós eltolódás elfogadható, koherenciális eltolódás nem.
 Toury: discourse transfer: szövegszegmentálás: minél tapasztaltabb a fordító, annál nagyobb a
szegmens (a végén a szöveg egésze).
 Ellenvélemények: Peter Newmark: a fordítás egysége nem a szöveg, hanem a legkisebb
egység. A praxis és a gyakorlat különbsége.
 Kutatási szempontból az egyik legfontosabb interdiszciplináris kapcsolat.
 SZKOPOSZ-ELMÉLET

 Vermeer funkcionális fordításelméletének központi kategóriája. Minden szöveget

valamilyen céllal hoztak létre, és ennek a célnak meg kell felelnie. A szkoposz-
szabály szerint a fordító legfontosabb feladata, hogy olyan szöveget hozzon létre,
amely be tudja tölteni a funkcióját a célnyelvi kultúrában. Mivel ez a funkció
minden esetben más, a szkoposz, a cél is minden esetben más. Vermeer
különbséget próbál tenni a cél, szándék, funkció és az intenció között, de végül
mindegyiket szkoposz fogalmába egyesíti.
 1984: Katharina Reiß és Hans Vermeer: Foundation for a General Theory of
Translation   és Justa Holz-Mänttäri:  Translatorial Action (Translatorisches
Handeln).
Katharina Reiß (fordításszempontú) szövegtipológiája:

 tartalomközpontú (informatív szöveg, mit mond): sajtóhír, kommentár, használati

utasítás, szakszövegek
 formaközpontú (expresszív, mit és hogyan mond): szépirodalom; a nyelv kifejező
funkciója az elsődleges, inspiráció szerepe, formai analógia
 felhívásközpontú (operatív szöveg): reklám, hirdetés, hittérítő szöveg – funkció.
Reakció kiváltása, ezért mind a tartalom, mind a forma eltérhet!
 audio-mediális szöveg : opera, vígjáték stb. filmszinkronizálás. A közvetítő
csatorna feltételeit kell figyelembe venni!
 A fordítás folyamatának nyelvészeti modelljei

Mi történik a fordító fejében?

 Fordítás: áttérés egyik jelrendszerről a másikra. Hogyan?
 Fázisokban:
 1. FNy-i szöveg elemzése (analízis)
 2. CNy-i szöveg felépítése (szintézis)
 A hogyan és a szakaszok részeinek kérdésében nagy az eltérés. Pl. milyen szakaszokban
történik az elemzés? Morféma? Szó? Mondat? Bekezdés?
 Vagy: szavanként analizálunk, és mondatonként szintetizálunk?
 Válasz: fordítás folyamatának modellálása.
 Modellek

 Denotatív (szituatív)
 Transzformációs
 Szemantikai
 Ekvivalencia-szintek szerinti
 Denotatív modell

 Alapja: a valóság közös. A nyelvi jelek térnek el, a jeltárgyak (denotátum)

azonosak. Szituáció: közlési helyzet.
 Analízis: FNy-i jeleket visszavezetjük denotátumok közös világába (vagyis az
objektív valóság melyik szituációját írja le a nyelv).
 Előnye: helyesen tükrözi a fordítás folyamatát, azonban a fordítónak ismernie kell
a jeltárgyakat. Tipikus esete a reáliák fordítása.
 Szintézis: ugyanezeket a denotátumokat leírja CNy-en.
 Példa: Keep off the grass. Fűre lépni tilos!
Betreten der Rasenfläche verboten!
 A fordítás folyamatának jellemzése a denotatív modell szerint:
 Nincs közvetlen kapcsolat a két nyelv között
 A két nyelvet sosem vonatkoztatjuk közvetlenül egymásra
 Az átlépés mindig a valóságon, a jeltárgyak világán keresztül történik
Hátránya
 Nem ad választ a különböző célnyelvi lehetőségek közül való választásra
 Ha a fordító fejében két nyelv van, nem tud ezektől elvonatkoztatni
 Transzformációs modell

 Kiinduló hipotézis: Bár nincs két nyelv, melyben az elemek száma és elrendeződése
azonos lenne, de bármely két nyelvben találunk hasonlóan működő elemeket.
 Ez a közös tartomány az alapja a fordításnak.
 A fordítás folyamata a transzformációs modell szerint:
 FNy-i intralingvális transzformáció. A FNy felszíni szerkezeteinek visszavezetése a FNy
mély szerkezeteire
 Interlingvális transzformáció: a FNy mély szerkezeteinek helyettesítése a CNy megfelelő
mély szerkezeteivel
 CNy-i intralingvális transzformáció: CNy mély szerkezeteinek helyettesítése a CNy
felszíni szerkezeteivel
 Nida (1964) e modell képviselője, a következő szakaszokat különítette el:
 Analízis
 Átmenet (transzfer)
 Szintézis
 A transzfer a magmondatok szintjén történik!
Mik ezek a magstruktúrák?
 Objektumok (ember, kutya, fa, folyó stb.)
 Események (pl. tesz, csinál stb.)
 Elvonatkoztatások (nagy, gyorsan)
 Viszonyjelölők (mert, hogy)
 Példák az intralingvális transzformációra:
 János (…) prédikálván a megtérésnek a keresztségét a bűnöknek bocsánatára. (Márk 1.4)
 János prédikált
 János megkeresztelte az embereket
 Az emberek megtértek bűneiktől
 Isten megbocsátott az embereknek
 Az emberek bűnben éltek.
 CNy-i intralingvális transzformáció, a magmondatok közötti struktúrák tisztázása után:
 János megjelent a pusztában: keresztelt és hirdette a bűnbánat keresztségét a bűnök
bocsánatára. (Káldi György fordításának a Neovulgáta alapján történő átdolgozása)
A transzformációs modell előnyei:
 Reális képet ad a fordítás egyes mozzanatairól
 A FNy-i szöveg megértése nyelven belüli transzformációk sorozata
 A CNy-i változatok mérlegelése szintén nyelven belüli transzformáció
 Hátrányai:
 Túlságosan elválasztja a két nyelvet
 Sokszor nincs közös tartomány nyelvileg, csak a denotátumok szintjén: pl. cookies -
teasütemény
 Szemantikai modell

 A transzformációs modell egyik változata

 Szintén három szakaszban képzeli el a fordítás folyamatát, csak az átlépés egy szemantikai
mélystruktúrán keresztül történik = szemantikai törzsnyelv
 Kidolgozói: Melcsuk és Zsolkovszkij (1969)
 A jelentés, az értelem változatlan marad a fordítás során:
szöveg – értelem – szöveg
 A fordítás szakaszai a modell szerint:
 Független értelmi analízis
 Tulajdonképpeni fordítás
 Független értelmi szintézis
 A fordítás folyamata a modell szerint:
 Ha azt akarom fordítani, hogy szél támad, kerekedik, elül, akkor nem azt keresem a
szótárban, hogy:
 támad
 kerekedik
 elül,
 hanem azt, hogy a CNy-ben mit rendel a szél mellé a szótár.
 A modell előnyei
 A fordító értelmi összefüggéseket állapít meg, kevésbé vezeti vissza a fordítást lexikai és
grammatikai szerkezetekre.

Hátrányai
 Nem tud megoldani olyan helyzeteket, amikor a szituáció, a kommunikációs cél alapján
kellene CNy-i megfelelőt keresni
 Többszintű modell: Az ekvivalencia szintek
modellje
Komisszarov (1972) modellje, amely öt szintet különít el:

 Nyelvi jelek: javítani kellene a tetőt

 Megnyilatkozás szintje: javítani kell a tetőt
 Közlemény szintje: lyukas a tető
 Szituáció szintje: rossz a tető
 A kommunikációs cél szintje
 A fordítás folyamata a modell szerint: két szakasz 5-5 szinttel:

Forrásnyelvi analízis Célnyelvi szintézis

 A nyelvi jelek szintje
 A megnyilatkozás szintje
 A közlemény szintje
 A szituáció szintje
 A kommunikációs cél szintje
a kommunikációs cél szintje
a szituáció szintje
a közlemény szintje
a megnyilatkozás szintje
a nyelvi jelek szintje
 Hol lép át a fordító?
 Átlépés szintje változó
 Ideális esetben mind a két szakasz 5 szintjét végigjárja
 A gyakorlatban azonban csak az analízis szintjeit kell végigjárni, a szintézisét nem, mert az
első fok már kizárja a többi lehetőséget.
 Pl. a szituáció szintje kizárhatja a többit:
Vigyázat mázolva! Wet paint
Miért lógatod az orrod? Warum bist du so kopfhängerisch?
 A modell előnyei:
 Realistább a többinél
 Jobban tükrözi, hogy a fordító nem csupán egyféle stratégia szerint dolgozik
Hátrányai:
 Idealizálja a fordítás folyamatát
 Az összes modell kritikája

 A szakaszok nehezen választhatók el

 A fordító ide-oda közlekedik a két nyelv között
 Állandóan mérlegeli a két nyelv jeleinek egymáshoz és a valósághoz való viszonyát
 A már megtalált CNY-i megfelelők megkönnyíthetik a FNY-i szöveg megértését is
 A fordítás modellje leginkább a két nyelv együttes működtetéseként képzelhető el