A szöveg, a szövegegységek

1. A szöveg fogalma és jellemzői

 A latin texere ’sző’ igéből származik a kifejezés.
 A beszéd legnagyobb egysége, a kommunikáció eszköze, amely – terjedelmétől függetlenül
– kerek, egész, lezárt, teljes üzenet.
 A szöveg általában egymással összefüggő mondatokból áll, noha lehetséges egy hangból,
szóból vagy mondatból álló szöveg is.
 Jellemzője a szövegösszetartó erő, amely a kommunikációs, a szerkezeti, a jelentésbeli és a
grammatikai kapcsolatból jön létre.
 A szöveg szerkesztett mondatok halmaza:
o megszerkesztett a mondat, ha a nyelvtani szabályok szerint épül fel,
o beszerkesztett a mondat, ha a szöveg egészébe épül be.
 A szöveg lehet szóbeli vagy írásbeli közlés, amely nyelvi és nem nyelvi összetevőkből áll.

2. A szöveg felépítése, szerkezeti egységei

I. Mikroszerkezeti egységek:
a) A mondat:
 A szöveg legkisebb, láncszemnyi egysége, amely a közlést egy mozzanattal viszi tovább.
 Írásban a mondatkezdő nagybetűtől a mondatzáró írásjelig tart.
 Élőszóban a megnyilatkozás egysége, amit a hanglejtés és a szünet zárt le.
 (Rendszermondat: a mondatot a nyelvi rendszer részeként – pl. szófajtani vagy mondatrészi
– szempontból elemezzük. Szövegmondat: ha a mondatot a szöveg részeként elemezzük.)
b) A tételmondat:
 Összefoglalja a teljes szöveg vagy egy bekezdés fő gondolatát.
 Leggyakrabban a bekezdés első mondata, de szerepelhet a bekezdés közepén vagy a végén
is.
c) A mondattömb:
 A téma szerint szorosan összetartozó, egymással tartalmi-logikai viszonyban álló mondatok
együttese.
d) A bekezdés:
 Szorosan összefüggő mondatokból vagy mondattömbökből álló, tartalmi-logikai
szempontból egy gondolategységnyi szövegrész, amelynek első sora beljebb kezdődik.
 Az egy mondatból álló bekezdés lehetséges, de ritka, ugyanis a gondolatot pontosan és
árnyaltan csak több mondatban lehet kibontani.
 Általában tételmondattal indul, amelynek tartalmát és összefüggéseit a bekezdés egészének
mondatai fejtenek ki.

II. Makroszerkezeti egységek:

a) Bevezetés: A cím értelmezése, a téma jelentősége, egy vagy néhány bekezdés, ami a szöveg
egészének terjedelmétől függ.
b) Tárgyalás: A szöveg leghosszabb, fő része, a téma részletes, több bekezdésre, esetleg fejezetre
tagolódó kifejtése.
c) Befejezés: A szöveg lezárása – összegzés, következtetés.