4.

témakör: A nyelvi szintek (3)

12. tétel: A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai

A mondat fogalma és szerkezete

A mondat a beszéd legkisebb egysége. Olyan minimális közlemény, amely a kommunikációs folyamatot egy közlésmozzanattal
(tájékoztató, kifejező vagy felhívó funkcióval) építi tovább. A mondatot formai szempontból a lezártság, az intonáció
(hanglejtés) egysége jellemzi. Mivel a mondat csak szövegbe ágyazva vagy beszédhelyzetben töltheti be szerepét, a szöveg
láncszemnyi egységének is nevezzük (Deme). A mondat funkciója szerint kerek közlés, de szerkesztettségi fokát és terjedelmét
tekintve igen sokféle lehet.

1. A mondat fogalma
 beszédünk és írásunk mondatokból épül fel
 mondatokat általában szavak és szintagmák összefűzésével alkotunk, de léteznek egyetlen szóból álló mondatok is
 a mondatot az intonáció lezártsága jellemzi
 a beszéd legkisebb egysége

2. Mondatfajták
a.) a beszélő szándéka szerint (MODALITÁS)
 Kijelentő: tárgyilagos megállapítás, közlés, ereszkedő hanglejtéssel
 Kérdő:
1. Eldöntendő kérdés: a kérdező bizonytalanságát fejezi ki, a hallgatótól igenlő vagy
nemleges választ vár pl. Holnap felelünk nyelvtanból? 
2. Kiegészítendő kérdés: a kérdező információi hiányosak, kifejtett választ vár
pl. Mikor jön a busz?
 Felkiáltó: a beszélő különféle érzelmeit fejezi ki, a mondat intonációja is ezek szerint alakul
 Felszólító: a beszélő akaratát fejezi ki – lehet udvarias kérés, de akár utasítás, parancs is. Állítmánya felszólító módban
áll
 Óhajtó: a beszélő kívánságát fejezi ki, állítmánya feltételes módban áll.

b.) Logikai minőség szerint

 Állító mondat: egy állítás igenlése a mondatban (nem tartalmaz tagadószóval/tiltószóval módosított mondatrészt vagy
tagadó értelmű igét)
 Tagadó mondat: egy állítás tagadása a mondatban (tagadószót/tiltószót vagy tagadó értelmű igét tartalmaz A tagadó
értelmű felszólító mondatokat tiltó mondatoknak nevezzük.

c.) Szerkezet szerint

1. Egyszerű mondat:
a.) Tagolt: alanyi és állítmányi részre bontható
 tőmondat: csak alanyt és állítmányt tartalmaz
 bővített mondat: alanyon és állítmányon kívül tárgyat, határozót és/vagy jelzőt tartalmaz
 hiányos mondat: hiányzik belőle az alany (ritkábban az állítmány), de értelmes
pl. Villámlik.; Az igazat mondta (ő).

b.) Tagolatlan: nem bontható alanyi és állítmányi részre

 szerkesztett: több tagból álló szintagma (határeset a szószerkezet és a mondat között)
pl. A kőszívű ember fiai
 szerkesztetlen: nem bonható további elemekre (egy szóból álló mondatok)
pl. Segítség!; Szia!

2. Összetett mondat: több predikatív szószerkezetet tartalmaz

 Alárendelő: a tagmondatok között hierarchikus viszony van
(főmondat – mellékmondat)
 Mellérendelő: a tagmondatok egyenrangúak, főmondat értékűek