A fogalmazási ismeretek összefoglalása

A fogalmazás szerkesztése
 
1; A téma megválasztása
2; Az anyag összegyűjtése
Anyaggyűjtési módok: tapasztalat, megfigyelés, emlékezés, elképzelés, olvasás, stb.
3; A cím meghatározása
A jó cím többnyire rövid, érdeklődést kelt és utal a tartalomra, amiről olvasni fogunk.
4; Anyag elrendezése
Vázlatkészítés
A fogalmazás tagolása bevezetésre, tárgyalásra, befejezésre. A bevezetés és a befejezés
általában rövid, a tárgyalásban pedig részletesen kifejtjük a mondanivalónkat.
5; A fogalmazás kidolgozása
 
 A fogalmazási műfajok
 
1; Az elbeszélő fogalmazás
Elbeszélésnek nevezzük azokat a fogalmazásokat, amelyekben eseményeket mondunk el
vagy írunk le.
Az elbeszélő fogalmazás bevezetése általában rövid, az a célja, hogy felkeltse az érdeklődést.
Bemutathatja a szereplőket, az esemény helyszínét, idejét, okát, utalhat a tárgyalásban
kifejtendőkre is.
A tárgyalás az elbeszélés fő része.
A lényeges eseményekről részletesen, kevésbé fontosról röviden írunk.
A tárgyalás több bekezdésre tagolható.
A befejezés lezárja az eseményt. Tartalmazhat megállapítást, állásfoglalást, véleményt,
érzelmet, tanulságot, kívánságot.
 
2; A leíró fogalmazás
Tájak, tárgyak, növények, állatok, emberek, híres személyek, kitalált szereplők színes,
hangulatos bemutatása a leírás. Benne az író érzelmei is megnyilvánulnak. A leírás
anyagának lehetséges elrendezése: egy pontból kiindulva haladunk a térbeli sorrendet
követve, vagy az általánostól indulunk ki, és haladunk a részletes felé ( külső, belső
tulajdonságok ).
 
3; A jellemzés
Jellemzést készíthetünk kitalált vagy élő személyről a külső és belső tulajdonságai alapján. A
jellemzés tükrözi az író véleményét, érzését.
 
4; A hír
A hír valakiről vagy valamiről szerzett értesülés rövid, tömör közlése, a helyszín, az esemény,
a szereplő(k) megjelölésével.
 
5; A levél
Levelet akkor írunk, amikor távol van tőlünk, akivel közölni akarunk valamit, ezért
személyesen nem mondhatjuk el neki.
 
Az írásmű megfogalmazásának főbb követelményei
 
1; Törekedj a gondolatot legmegfelelőbben kifejező szavak megválasztására!
 2; Minél változatosabb mondatfajtákat alkalmazz!
 3; Egyszerűen, érthetően fejtsd ki gondolataidat!
 4; Színesebbé teheted a fogalmazásodat jelzővel, hasonlattal.
 
Az írásmű külső alakja
 
1; Tagold a fogalmazásodat bekezdésekre!
 2; Legyen mindig olvasható, áttekinthető az írásod!
 3; Tartsd be a helyesírási és nyelvhelyességi szabályokat!
 
 Az összetett szavak helyesírása

1. Az alárendelő szóösszetételek

Az alárendeléseket általában különírjuk. Két esetben egybeírjuk őket:

a. ha az összetétellel megváltozik a szó jelentése: nagylábon él (=gazdag)

b. ha az összetétel jelöletlen: nyelvtan (=nyelvnek a tana)

2. A hosszú alárendelő szavak helyesírása

Ha ezeket jelentésváltozás vagy jelöletlenség (az előző szabály) miatt egybeírnánk, kötőjelet kell

tenni abban az esetben, ha

1.       legalább 3 szóból állnak, ÉS

2.       legalább 7 szótagból állnak (ebbe a ragok és a jelek nem számítanak bele).

Példák:

nyelvtantanulás: egybeírva, mert 3 szóból áll, de csak 5 szótag.

kommunikációelmélet: egybeírva, mert 9 szótag, de csak 2 szó.

rabszolga-felszabadítás: különírva, mert 3 szó ÉS 8 szótag.

3. A mellérendelő szóösszetételek

a. szóismétlések: kötőjellel írjuk őket, pl. néha-néha.

b. valódi mellérendelések és ikerszók

– kötőjellel írjuk őket, ha mindkét tagjuk toldalékolható: süt-főz > sütnek-főznek, irul-pirul

> irulnak-pirulnak.

– egybeírjuk őket, ha csak az utótagjuk toldalékolható: Annamária > Annamáriával, csigabiga >

csigabigát.