A beszéd mint cselekvés

1. Információ-e a szándék, szándék-e az információ?

Anyanyelvünk működését a felhasználó szemével is nézhetjük  nyelvészeti pragmatika
felfogása
- a kommunikáció közben nem csak a nyelvre, hanem egymásra, önmagunkra és a
világra is figyelünk
- pragmatika: a szavak jelentésével foglalkozó tudomány
 kontextus / beszédhelyzet = szövegkörnyezet

Keressetek jó példát a szemléltetésre!

Találjatok ki, mutassatok be jeleneteket, amelyekben a mozgás vagy más vizuális jelzés segít
megérteni a következő nyilatkozatok konkrét jelentését!
Megyek!; Mit nevetsz?; Kettőt; Nem hallom!

2. Szándékok és célok a kommunikációban

Beszéd közben gyakran valamilyen eseményre irányítjuk egymás figyelmét, pl: Beesteledett.
- a közlésnek itt hírértéke van

A hétköznapi kommunikációban a szándékokat igyekszünk kifejezni  a szándék is

információ
- pl.: kérlek, hallgass!

A sikeresség feltétele: megnyilatkozásunk legyen hiteles + a megfelelő szándékot fejezzük ki

- pl.: Psszt!

3. Mikor számít tettnek a beszéd?

Futok.  elnézést kérek!

- beszédcselekvésre utal, a kimondással cselekszünk is  beszédtett / beszédaktus
 pl.: igazolom; nem adom fel; vállalom a feltételeket; visszavonom

Milyen helyzetekben számít beszédtettnek, ha valaki számolni kezd a beszédpartnerére: Egy,

kettő, három!

4. Milyen feltételek között lehet az ige beszédtett?

A. A beszédtett értékű igék nyelvtani alakja között

- A közlés a kimondással egyidőben történik  formája jelen idejű, E/1
- Pl.: esküszöm; imádlak

B. Érvényességi feltétel
- Hogy megfeleljen a személyeknek és körülményeknek
- Pl.: a munkára kötelező jogi szerződés egy kisgyerekre nézve ijesztő

C. A beszédtettben foglaltakat végre kell hajtani

D. Nem hiányozhat a hitelesség, a megfelelő szándék
E. Hivatalos jogkörhöz kapcsolódó beszédaktusokat csak jogosult személyek
végezhetnek

Jelöld be azokat a mondatokat, melyekben beszédtett- igét találsz!

 5. Mi múlik a beszédhelyzetben a beszélőn, mi a beszédpartneren?
A pragmatika tárgya: a megnyilatkozás + a beszélői szándék megvalósulása
közlés: lokúció
- a beszélőtől indul
- a beszélő szándékát fejezi ki  illokúció

A jelentés a befogadóban születik meg : perlokúció

perlokúciós aktus lehet szándékolt és nem szándékolt (pl.: korábbi szándékát nem éri
el a beszélő)

A beszélő által tett megnyilatkozás azt tartalmazza, amit leginkább közölni akar 
implikáció: amit a hallgató beleért abba, ami elhangzott, amit feltételezünk

Hétköznapi közléseink fele legalább részben nem szó szerinti, nem kifejtett

Társadalmi elvárás, hogy a beszélő ne csak a direkt, közvetlen felszólításokra tudjon

reagálni
pl.: talán nem kéne itt rágyújtani.

 Egészítsétek ki a párbeszédet csoportonként, majd mutassátok be!

- Holnap?
- Megyek!
- Megvan az új?
- Persze, kipróbáljuk.
 Hasonlítsátok össze a megoldásokat a valóságkeret, a beszédszituáció, a szereplők
és a beszédszándék szempontjaiból!

 Írjatok 3 teljesen eltérő helyzetet, amelyben egyetlen mondat vagy rövid párbeszéd
után elhangozhat a következő mondat:
„Mindennek vége!”

6. Mire utalhatunk deixissel?