You are on page 1of 6

Arany János lírája az ötvenes években

https://zanza.tv/irodalom/romantika/arany-janos-liraja
1. 1Hol bontakozott ki Arany János költészete? Mi a korszak fő kérdése, amely
foglalkoztatja?
2. Mi jellemzi a Letészem a lantot című verset?
3. Mi a L. a l. műfaja?
4. Milyen életképeket látunk a Kertben című versben?
5. Mit jelent a tivornya? Melyik mű(vek)ben jelenik meg?
6. Mi jellemzi az Őszikék—korszakot?
7. Miről ír A tamburás öregúr című versében?

1. Letészem a lantot
2. Ősszel
3. Visszatekintés

Feladatok:
Hasonlítsd össze a Letészem a lantot és az Ősszel című verseket! (párvers)

Nagykőrösen. Lehet-e a nemzeti költői szerepet vállalni?


Paradox (önmagának ellent mondó állítás), kiábrándulás verse
magyasztos, patetikus hangnemű elegico óda, a lírai én beletörődik a saját problémájába
Halál. A családja, haláltánc.kellemetlen hatások a békés kertben. Halott asszony.
Tivornya: féktelen mulatozás. Eltékozolt élet. Kertben.
Az epilógus című vers. A kapcsos könyvbe írta a verset. Az elhibázottnak tartó élet. A
titokzatossák.
Magáról ír. Gitározik öregemberként.

A korszak jellemzői: fájdalom, tragikus életérzés, motiváció elvesztése


lírai sóhajok
költői irány megváltozása

Letészem a lantot

Háttér: elbukott szabadságharc

idő és értékszembesítő vers. Összehasonlítja az értékvesztett jelent az értéktelen múlttal.


Nem tőle született az első elégico óda, mert elsőnek Csokonai Vitéz Mihály írta.

metafora: "Elhunyt daloknak lelke tán", jobb rész (boldogság), hová lettél (tűz) nem melegít a
tűz (boldogság), a baráti szem (Petőfi), lantos (lírai én)
láng (alkotás), dalolás (írás), jövő reménye, múlt panasza. minden dalunk egy friss zöld levél
(dal, vers) koszorú (az alkotások összessége), kísértet, szemfedél, szó (dal)
hasonlat: "Mely temetőbül, mint kisértet"
megszemélyesítés: Bársony palástban járt a föld, fűszeresebb az esti szél, a tűz nem él, lant
nyugodjék, másék hintette rám mosolyát, hímzettebb a rét virága, versenyben égtek húrjaim, a
lángnak eggyé fonódott minden ága, haza amit megemleget, szó mely kiállt a pusztaságba
szimbólum: lant, mert elvont fogalommal társítjuk.
alliteráció: hová lettél hová levél (figura etymológica=szótőismétlés), hittük ha
ellentét (oximoron:klasszik ellentét

Zengettük a jövő reményit,

Elsírtuk a mult panaszát;

vagy pedig

magány<->(második versszak, baráti szem, azaz Petőfi)


fa<->fonnyadó virág

és paradoxon:valami önmagával mond ellen


Letészem a lantot (ezt mondja a költő versírás közben)
hangszimbolika: eufónia: alliterációk, hittük ha,
és kakofónia: fonnyadó
Mikor valami szebben hangzik, vagy csúnyába.
1. jelen - keserűség -> 7. jelen- végső lemondás a költészetről
2. a múlt szép képei -> 6. a jelen gyászos képei
3. termékeny múlt -> 5.közös álom a jövőről, csalódás

Motívumok: tűz, fa, levél, virág -> végigvonulnak a költeményen, más kapcsolódik hozzá

pl: tűz-fény
a költő =baráttal együtt alkotás
tetőpont 4. vsz.
friss zöld levél: tiszta, új költői hang

6.vsz: csüggedt kérés, gyászos képek


-temető, kísértet, halál, szemfedél
Utolsó versszak: a végső döntés megindoklása
érdektelen hallgatóság
"fa" nincs többé -> "fonnyadó virág"

A refrén kérdéséből állítássá alakul át ("Hová lettél..." -> "Oda vagy")


Az utolsó versszakban a lírai én végleg elveszíti a reményt és biztos abban hogy abbahagyja
az írást.

HOMÉROSZ OSSZIÁN

Fénydús ég Ködös, homályos


Mosolygós, szépség Véres csta
Arany hajó Elnyomás, népszolgaság
Mulatság 6. vsz - negatív festés
Véres csata Egyhangúság, egyformaság
Küzdelem a szabadságért ismeretlen Sötétség, fájdalom
Hanyó dicsőség lantosa
Botongó ég, elveszett csaták, reménytelenség,
magány

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ossziánhoz szeretne tartozni mert ő írja le a jelenlegi állapotát

Érték és időszembesítés

Lelki alkat:
Bánatos, kétséges
Nem tudja az örömöket megélni, mert a szomorúság is ott van
Nem valék erős meghalni,
Mikor halnom lehetett:
Nem vagyok erős hurcolni
Csalódott, levert, letört
reménytelen, nem találta a világban a helyét
remény (hatodik versszak)
Álmaim is voltak, voltak...
Óh, én ifju álmaim!
Rég eltüntek, szétfoszoltak,
Mint köd a szél szárnyain.
Az az ábránd - elenyészett;
Az a légvár - füstgomoly;
Az a remény, az az érzet,
Az a világ - nincs sehol! –

Hétstrófás vers
Szimmetrikus szerkesztés
Higgadt önszemlélés -> klasszicizáló Arany
Retorikai, poétikai elemek: romantika képei (ellentét, felkiáltás, fokozás)-> rózsa,
boldogságkeresés, küzdés, álmok
irónia: bátortalanság, erőtlenség
tragikum: ifjúkori vágyak elbúcsúztatása
Kudarcok -> saját egyéniségéből veszített
Műfaja: létösszegző, értékszembesítő elégia

You might also like