Professional Documents
Culture Documents
K3 - A Szóbeli Kommunikációs Folyamat Szakaszai
K3 - A Szóbeli Kommunikációs Folyamat Szakaszai
Szakaszai:
I. kapcsolatfelvétel
II. kapcsolattartás
III. kapcsolat megszakítás
I. Kapcsolatfelvétel
1. köszönési formák, szabályai
2. kézfogás
3. bemutatkozás, bemutatás
4. névjegykártya szerepe, átadásának módja
5. megszólítás
I.1. Köszönés
kapcsolat kezdésének, befejezésének legáltalánosabb módja,
gyakran nem-nyelvi jelekkel is kiegészítjük (mosoly, kézfogás, ölelés),
köszönünk, ha ismerősökkel találkozunk vagy ismeretlen emberekkel kapcsolatot
teremtünk (pl. üzletbe belépünk)
Köszönési formák:
hagyományos köszönés: napszakhoz igazodó (Jó napot kívánok!) NE FELEJTSÜK
EL A „KÍVÁNOK” SZÓT ODATENNI!
hivatalos köszönési formák (kezét csókolom…)
I.2. Kézfogás
az üdvözlés legrégebbi formája (keleten a szívre tett jobb kéz vagy a mellen a
keresztbe tett kéz ugyan ezt jelenti)
aki előre köszön annak meg kell várni, míg a másik kezet nyújt
kézfogás nem kötelező
ázsiai országokban nőkkel nem illik kezet fogni
kéznyújtás el nem fogadása illetlenség
mindig, egyszerű, rövid, határozott mozdulat, mindig egymás szemébe nézünk
I.3. Bemutatkozás, bemutatás
ezzel kezdődik az ismeretség
férfi először a nőnek
nagy korkülönbség esetén a fiatalabb az idősebbnek
társaságban az érkező mutatkozik be
helytelen, ha csak a keresztnevet mondják
bemutatkozáskor az idősebb nyújt kezet a fiatalabbnak, a nő a férfinak, illetve akinek
bemutattak valakit
ez eltérhet hivatali kapcsolatok esetén
hivatalos bemutatkozás: beosztás, munkahely megemlítése
a rang és cím felsorolása rövid legyen
Mikor kell bemutatkozni?
olyan társaságban, ahol hosszabb ideig maradunk, és olyan helyzetben, ahol több
kapcsolat lesz
hivatalos minőségben, ha telefonálunk valakinek azt is közölnünk kell, hogy honnan
és milyen minőségben beszélünk
első találkozáskor
I.4. Névjegykártya
Több típus:
1. hivatalos
2. magán
3. kombinált
4. diplomáciai
Névjegy nagysága: átlagosan 100x50 mm, de országonként eltérő (pl. Angliában a nők kártyája
nagyobb a férfiétől)
Mi legyen a névjegyen?
magánnévjegy: általában a teljes név szerepel, de gyakori az is, hogy a tudományos fokozat, a
végzettség, a lakcím és a telefon is kiegészíti
hivatalos névjegy: teljes név, rang, beosztás, amely a név alatt áll. Fel kell tüntetni a hivatal
pontos nevét, címét, telefonját, e-mail címét vagy fax számát. Gyakran megjelenik a céglogó
vagy jelzés. Találhatunk rövidítéseket, amelyek címeket, tudományos jelzést rövidítenek.
kombinált névjegy: egyénid adatok mellet, a hivatali adatokat is tartalmazza.
diplomáciai névjegy: itt csak a név szerepel. (házastársaknak közös névjegyük lehet)
idegen nyelvű névjegy: egyik oldalon magyar, a másik oldalon valamilyen idegen nyelv
reklámcélú és fényképes névjegy: valamilyen plusz információ szerepel rajta (üzlet neve,
nyitva tartás). Ilyen névjeggyel találkozunk bankokban, üzletekben, melyeket általában kitűzve
viselnek.
Névjegy elrendezése: nincs kitűzött szabály, általában a név mindig középen, a cím jobb vagy
baloldalon és alul van.
I.4. Megszólítás
kapcsolatteremtés elengedhetetlen formája
hivatalos, személyes, közvetlen
tisztelet, megbecsülés fejeződik ki
gyakori, hogy a köszönést a megszólítással együtt alkalmazzuk
nyelvi és társadalmi szabályai vannak (pl. köszönést megelőzi a megszólítást)
megszólíthatunk valakit a nevén, de köznévi alakot is használhatunk: utalhatunk a
foglalkozására, nemére, korára, köztük lévő viszonyra, családon belüli bizalmas
megszólítás, névmással történő megszólítás. Sokszor kérdésfeltevéssel szólítunk meg
valakit.
II. Kapcsolattartás
A kommunikáció iránya, minél hatékonyabb működése a feladatuk.
Számos formáját ismerjük:
1. beszélgetés,
2. vita,
3. előadás
II.1. Beszélgetés
Közvetlen és teljes kommunikáció teljes formája.
Feltétele:
Legalább két ember között kell, hogy történjen, akik állandóan szerepet cserélnek
(egyszer feladó, egyszer címzett)
Információk cserélnek gazdát.
A közlés gyakran megszakad, a hallgató gyakran kiegészít, rákérdez, visszakérdez és
válaszol a hallottakra.
Két fél közösen alkotja meg a szöveget, amely lehet:
o szabad beszélgetés, illetve
o meghatározott, kötött: konvenciókhoz (meghatározott téma) kötött beszélgetés
Beszélgetés egységei:
Kezdés és befejezés: meghatározott szabályai vannak, ahogy az adott helyzethez illő
formákat alkalmazzuk (pl. tárgyalófelek bemutatása, köszönés tárgyalás kezdetén);
Társalgási forduló: a beszélő egy megszólalását jelenti;
Szóátvétel: a másik résztvevő megszólalását jelenti;
Híd: ha a szót mindenképpen át akarjuk adni, akkor kiegészítő kérdéseket
fogalmazunk meg.
A beszélgetés lehet spontán (senki nem irányítja, kötetlen) és irányított (valaki irányítja).
A témában kötött beszélgetéseknél a beszélői sorrend lehet előre meghatározott (pl. egy
konferenciánál) vagy kötődhet egy személy irányításához (pl. osztályvezető által irányított
értekezlet, szülői). Ahol a beszélgetőpartnerek nem egyenrangúak (pl. tanár-diák), ott a fölérendelt
személy feladata a társalgás irányítása.
Hogyan kérdezünk?
Ismerni kell a kérdezés technikáját.
Aki kérdez, annál van az irányítás.
Csak akkor kérdezünk, ha valóban hallani akarjuk a választ, mert ha nem, az előbb-
utóbb érződni fog.
Próbáljunk arra is figyelni, amikor kérdezünk, hogy mi az, amiről a partnerünk
szívesen beszél. Ne csak azt, és arról kérdezzük, ami bennünket érdekel.
Célzott beszélgetés: ennek a formának valami előre eltervezett, elhatározott célja, sokszor tétje van.
Pl. a beszélgetés során meg akarunk győzni valakit, illetve rá akarunk valamire beszélni. Az ilyen
beszélgetésekre alaposan fel kell készülni.
Ebben az esetben figyelni kell:
1) a cél a mondanivaló meghatározása,
2) a partner előzetes tanulmányozása,
3) az értelmi és az érzelmi érvek összeválogatása,
4) érvekre való hivatkozás,
5) esetleges személetbeli különbségek felfedezése,
6) a partner által figyelmen kívül hagyott szempontok felismerése,
7) saját nézeteink és állásfoglalásunk összefoglalása,
8) a partnerünk érveléseinek elismerése, „dicsérete”,
9) a visszavonulás „aranyhídjának” biztosítása mindkét fél számára,
10) összegzés és konklúzió levonása, ha van.
II.2. Vita
Itt a legfontosabb az érvelés és a meggyőzés.
Az érvelést mindig készítsük elő.
Érveljünk meggyőzően, objektíven.
Biztos tudással rendelkezzünk a vita tárgyáról.
Vita előtt végig kell gondolni:
Mit akarunk bizonyítani,
hogyan fogjuk a bizonyítékainkat közölni,
elég bizonyítékkal rendelkezünk-e,
vannak-e tartalék érveink,
mivel válaszolhat a másik fél az érveinkre,
milyen engedményeket tehetünk a vita során,
hogyan gondolkodhat partnerünk ugyanerről a vitáról?
Vitavezető feladata: nem vesz részt a vitában, biztosítja, hogy mindenki elmondhassa a véleményét,
a vita szabályait betartja, végig pártatlannak kell maradnia és a vita eredményét neki kell
összefoglalnia.
II.3. Az előadás
mindig fel kell rá készülni, hogy kinek, milyen minőségben tartjuk,
szakmai közönség esetén használhatunk szakszavakat,
olyan témáról tartsunk előadást, amiben jártasak vagyunk,
legelső teendő az előadás anyagának összegyűjtése (az anyag összerendezését az
előadás vázlatának elkészítése előzi meg),
előadás kidolgozása,
szöveg megtanulása, előadás formájának megtervezése, gyakorlása (célszerű előtte
otthon elmondani az anyagot),
soha nem lehet sikeres egy előadás, ha csak felolvassuk (az előadás vázlata előttünk
lehet),
idézeteket, adatokat felolvashatjuk