A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli

kritériumai

A retorika fogalma, története

Görög eredetű szó, jelentése: helyes beszéd, ékesszólás. A retorikát magyarul
szónoklástannak vagy szónoklattannak nevezzük.
A régi görögöknél és rómaiaknál az ékesszólás tanítói voltak a rétorok, akik maguk is
szónokoltak.
A retorika napjainkban vizsgál minden olyan szóbeli megnyilatkozást, amelyben
legalább az egyik fél nem csak a saját képviseletében szólal meg. A retorika beszélni tanít,
hisz nemcsak a politikusok beszédeit, az ügyvédek, ügyészek beszédeit vagy az ünnepi
beszédeket vizsgálja, hanem például a tanárok előadásait is.  
A nyilvános beszéd műfajai közé tartozik az előadás (pl.: tanár előadása), a kiselőadás, a
felszólalás, a hozzászólás, az értekezés, a beszámoló, az ismertetés, a nyilvános vita és a tévés
rádiós műfajok is.

A retorika szerepe
1. Kapcsolatteremtés: a hallgatóság megszólítása, jóindulatuk
megnyerése.
2. Kapcsolattartás: a szónok beszéd közben kérdéseket tehet föl a hallgatóságnak,
visszajelzést is kérhet azzal, hogy értik-e a mondanivalóját vagy egyetértenek-e vele.
3. Kapcsolatzárás: összegzés, elköszönés, elbúcsúzás. Megköszöni a
figyelmet, a jóindulatot. Kijelöli a célokat amennyiben a hallgatóság egyetértését
megnyerte.

A szónoki beszéd fajtái:

– Törvényszéki beszéd (jogi beszéd, vád vagy védő)

– Tanácskozó beszéd (politikai beszéd, rábeszélés vagy lebeszélés, egyházi szónoki beszéd,
prédikáció)

– Bemutató beszéd (alkalmi beszéd, pl. évnyitó, évzáró, balalgás, előadás, beszámoló; ünnepi
beszéd valamilyen történelmi eseményhez kötődve; emlékbeszéd; dicsőítő beszéd, ünnepi
alkalomkor elmondott művészi beszéd, amelynek feladata személy, közösség vagy eszme
dicsőítése; székfoglaló; pohárköszöntő)
A szónok feladatai:
1. Anyaggyűjtés
2. Az anyag elrendezése, a szöveg megfogalmazása, kidolgozása
3. Az előadásmód megtervezése
4. A szöveg memorizálása
5. A szöveg előadása 

A jó szónok tulajdonságai
a) tisztesség:
 fontos tudni, hogy a közszereplés, a nyilvánosság vállalása felelősséggel jár
 csak az erkölcsileg hiteles ember szavai lehetnek meggyőzőek
b) találékonyság:
 egyrészt azért, hogy megtaláljuk a beszédhez a legmegfelelőbb anyagot, a jó
érveket, bizonyítékokat,
 másrészt azért, hogy alkalmazkodni tudjunk a hallgatók ismereteihez,
véleményéhez, hangulatához stb.
c) szerkesztőkészség:
 a szöveg megfelelő elrendezéséhez, logikus felépítéséhez
d) stílusérzék
 a hallgatóságnak leginkább megfelelő hangnem, stílus kiválasztásához
e) emlékezőtehetség
 tények, tételmondatok, példák és a beszéd felépítésének rögzítéséhez
f) előadókészség
 a szöveg hatásos megszólaltatásához, a beszéd zenei eszközeinek, a nem nyelvi
jeleknek megfelelő alkalmazásához
g) nagy szókincs
h) állhatatosság
i) önuralom, fegyelmezettség
j) alapos jártasság a témában
 A megfelelő hatás elérése érdekében a szónok használhatja a költői kifejezőeszközöket
is: költői kérdést, metaforát, hasonlatot, megszemélyesítést, ismétlést, felsorolást, halmozást,
fokozást, túlzást, sejtetést, késleltetést stb.