A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai

B/9.
Mondat fogalma: egy vagy több szóból álló zárt intonációs szerkezet, a beszéd legkisebb egysége
Mondatok osztályozása szerkezetük szerint:
egy mondat lehet egyszerű vagy összetett.
Az egyszerű mondatok csak egy tagmondatból, azaz csak egy állításból állnak (pl. Az alma
piros.), míg az összetett mondatokban több tagmondatot kapcsolunk egymáshoz.
Az egyszerű mondat lehet tagolt vagy tagolatlan mondat. Tagoltnak nevezzük azokat a
mondatokat, amelyekben van állítmány (pl.Dani hangosan nevetett), ha hiányzik a
szövegkörnyezetből kiegészíthetjük vele a mondatot (pl. Dani. Hangosan.) A tagolatlan
mondatokban nincsen állítmány, és nem is lehet őket kiegészíteni vele. Tagolatlan mondatok
a megszólításból álló mondatok (pl. Peti!), az egy mondatszóból álló mondatok (pl. Igen. ;
Szia! ; Jaj!) és a tájékoztató feliratok(Pl. Kijárat). A tagolatlan mondat is állhat több szóból (pl.
Kedves Öcsém!). A tagolt mondat lehet minimális vagy bővített mondat. A minimális
mondat csak egy állítmányból és egy kötelező bővítményből áll (pl. Villámlik. ; Máté látta a
filmet.). Az állítmány leggyakoribb kötelező bővítménye az alany. Ha a mondatban a kötelező
bővítményen kívül más mondatrész is szerepel, akkor bővített mondatról beszélünk (pl.
Ijesztően villámlik). A minimális mondat és a bővített mondat lehet teljes vagy hiányos
szerkezetű. Ha a mondatból valamilyen kötelező elem hiányzik, hiányos szerkezetű
mondatról beszélünk (pl. Bence régóta érdeklődik). Az első mondatból az alany, a
másodikból a tárgy a harmadik mondatból egy határozó, és a negyedikből pedig az állítmány
hiányzik ( KI biciklizik? ; Máté MIT látott? ; MIT ÁLLÍTOK Mártiról?). Az összetett mondat
lehet szerves, vagy szervetlen. Szervetlen összetett mondatról beszélünk, ha az összetett
mondat egy tagmondatata tagolatlan mondat (pl. Ne nevess, Dani!). Ha mindkét tagmondat
tagolt akkor közöttük szerves viszony van, mely alárendelő (pl. Az alma piros, mert érett) vagy
mellérendelő (pl. Az alma piros, a körte pedig sárga).

Logikai minőség szerint a mondatok lehetnek állító és tagadó mondatok, a tagadó formájú felszólító
mondatokat tiltó mondatoknak nevezzük.

Mondatfajták: annak alapján különböztethetjük meg az egyes mondatfajtákat, hogy a beszélőnek a

mondat kimondásával milyen szándéka van, azaz hogy milyen a mondat modalitása.

Kijelentő mondat: a beszélő ismereteit, tapasztalatait tárgyilagos hangnemben közli.

Felkiáltó mondat: a beszélő érzelmeit, indulatait mutatja meg
óhajtó mondat: a beszélő vágyait, kívánságát fejezi ki
Felszólító mondat: A beszélő akaratát nyilvánítja ki azért, hogy a beszédpartnere ennek
megfelelően cselekedjen

Kérdő mondat: A beszélő tudása bizonytalanságát és az ismeretszerzés vágyát fogalmazza meg

két fajtája van, az igen/nemmel megválaszolható eldöntendő kérdő mondat és a
kérdő névmás segítségével kifejezett kiegészítendő kérdő mondat