A török elleni felszabadító háború megindítása: Az 1683-as bécsi ostromot követően Habsburg I.Lipót most sem kívánta folytatni a harcot. Az európai közvélemény és XI. Ince pápa segítségével megindult a küzdelem Magyarország felszabadításáért. 1684-ben létrejött a Szent Liga (törökellenes európai szövetség), melynek tagjai: a pápa, Velence, Hbs. Birodalom és Lengyelország. A nagy háború kezdetén a nádor és néhány nemes kivételével a magyarok a törökök oldalán találták magukat. Miután a törökök elfoglalták Thökölyt, változott a helyzet. A kurucok többsége csatlakozott a császári sereghez. A magyarság politikailag rendkívül kedvezőtlen volt, hogy nem önálló magyar erőként vettek részt a felszabadító háborúban. Buda visszavétele: 1. szakasz: - 1683-1688 -Habsburg I, Lipóton nyomás: - XI. Ince pápa 10 millió aranyforintot adományoz - XIV. Lajos↔ I. Lipót : a pápa segítségével 20 éves ki fegyverszünetet kötnek - 1686 Buda visszafoglalása: Abdurrahman pasától. 10.000 fős serege vereséget szenved - 1687 Nagyharsány: keresztény győzelem (legyőzték a szultáni főerőket) - 1688 Belgrád keresztény kézen 2.szakasz: - 1689-1699 - XIV. Lajos megszegve ígéretét (20 éves fegyverszünet) hátba támadta a császárt. Bécs a kiváló hadvezéreket nyugatra vezényelte, gyengül a török front. A háború ismét g Magyarországon zajlik közel 10 évig, (gyilkolás, pusztítás, kirablás) - 1690 Belgrád ismét török kézben - 1697: Savoyai Jenő Zentánál megveri a 25.000 fős török sereget Hbs.: Nyugaton újabb háború, kimerülés - 1699: Karlócai béke: Magyarországon véget ér a török hódoltság Pozsonyi országgyűlés: 1687 A magyar rendek lemondanak: - szabad királyválasztási jogukról a Hbs. fiú ág javára - az Aranybulla ellenállási záradékáról I. Lipót elismerte, hogy a felszabadított területek a Magyar Királyság részét képezik. Udvar: felszabadított területek: - az adók a többszörösére nőnek - az Udvari Kamara irányít - egykori birtokosok visszakaphatták földbirtokukat, ha okmányokkal igazolni tudták - Újszerzeményi Bizottság: intézte az ügyeket Erdély: - A meggyengült Erdélyt nem vonták be a küzdelembe - 1687: Lotharingiai Károly megszállja Erdélyt→ Apafi Mihály (erdélyi fejedelem) átended 12 várat + 700.000 forintot ← ez a balázsfalvi szerződés - Apafi Mihály halála után I. Lipót lett Erdély fejedelme -Diploma Leopoldium: 1691 - nem sérül: erdélyi vezetőréteg hagyományi, vallási helyzet, állami hivatalok - I. Lipót nem csatolja Erdélyt Magyarországhoz - Erdély élén: gubernátor← tényleges hatalom: az uralkodótól függő hadsereg és annak parancsnoka