Professional Documents
Culture Documents
Tk. 25-28.
A MONDAT
Gondolatainkat kifejező beszédünk és
írásunk (a beszélt és írott szövegek)
mondatból, mondatokból áll.
Mi a mondat? - Nehéz megfogalmazni.
„A mondat a szavaknak olyan összeállítása,
amely teljes gondolatot fejez ki.”
Kosztolányi Dezső: „A mondat: egy
gondolat összefüggő, kerekded kifejezése,
formai tagolása, természetes lélegzetvétele”.
A MONDATOK A BESZÉLŐ
SZÁNDÉKA SZERINT
A beszélő szándéka szerint öt mondatfajtát különböztetünk
meg:
- kijelentő
- kérdő
- felkiáltó
- felszólító
- óhajtó
Minden magyar mondat besorolható a két alapvető hanglejtéstípus
egyikébe:
- ereszkedő
- emelkedő
MIT TANULTÁL A
MONDATFAJTÁKRÓL?
A KIJELENTŐ MONDAT
• A kijelentő mondatban néha
feltételes módú állítmányt is
használunk, de a mondat ettől
nem válik óhajtó mondattá.
• Ezekben a mondatokban nem
az óhaj kifejezése, hanem
annak közlése a lényeg.
MONDJATOK OLYAN KIJELENTŐ
MONDATOKAT, AMELYBEN
FELTÉTELES MÓDÚ IGE TALÁLHATÓ!
KÉRDŐ MONDAT
• Kérdő mondatban az ige bármilyen módban
lehet:
• Kijelentő módú ige: Eljössz velem moziba?
• Feltételes módú ige: Elkísérnél moziba?
• Felszólító módú ige: Találkozzunk a mozi
előtt?
• Az eldöntendő kérdésben az –e kérdőszócska
mindig az igéhez kapcsolódik, írásban
kötőjellel jelöljük:
Pl. Nem jönnél-e velem moziba?
• Az eldöntendő kérdésre igenlő, tagadó, vagy
ezekkel határos feleletet lehet adni:
valószínűleg, esetleg, aligha, semmiképp.
A FELKIÁLTÓ MONDAT
• Sokszor indulatszót tartalmaz: Pl. Jaj,
már megint elkéstél! Az indulatszót
vesszővel különítjük el a mondat többi
részétől!
A FELSZÓLÍTÓ MONDAT
Ebben a mondatfajtában gyakran megszólítás is található.
A megszólítást vesszővel különítjük el a mondat többi részétől.
Erőteljes felszólítást a hanglejtés segítségével kijelentő módú
igealak is kifejezhet: Pl. Ezt nem fogod megtenni! Leülsz!
Olykor kérdő mondattal is kifejezhetünk enyhébb kérést vagy
szigorú parancsot, pl. Ideadnád a vonalzódat?, Veszed le rólam
a kezed?
E/1 személyben gyakran a hadd módosítószóval együtt
használunk felszólító módú igét: pl. Hadd lássam, mit csináltál!
AZ ÓHAJTÓ MONDAT
A kívánságot a beszélő (E/1)
szempontjából fejezi ki, pl. Bárcsak aludna
Balázs.
Ha az E/3. személyre tartalmaz kívánságot,
akkor az intonációtól függ, hogy kijelentő
mondat-e vagy felkiáltó mondat.
Pl. Kijelentő mondat: Feri aludna.
Pl. Felkiáltó mondat: Feri úgy aludna!
FELADAT: TANKÖNYV 27/1.,
28/3.
FELADAT: MUNKAFÜZET 15-
14/1,2,3,4.
HÁZI FELADAT: 16-17/1,2,3,4,5.
A mondatok logikai minősége
A mondatokkal vagy állítunk, vagy tagadunk, tehát a
mondatok logikai minőségük szerint lehetnek állító
vagy tagadó mondatok!
A tagadó felszólító mondatot tiltó mondatnak
nevezzük.
Tagadást, tiltást kifejező módosítószók: nem, ne,
sem, se.
A tagadást kifejező mondatokat könnyen felismerheted a
tagadó névmásokról (pl. senki, semmi, semmilyen,
semennyi stb.) és a tagadó határozószókról (pl. sehol,
sehonnan, semmikor, semeddig).
Nyelvi szempontból nemcsak a közlő mondatokban lehetséges az
állítás és a tagadás, hanem valamennyi mondatfajtával állíthatunk,
illetve tagadhatunk:
Pl.
Kijelentő
Kérdő
Felkiáltó
Felszólító
Óhajtó
Vannak olyan mondatok, amelyek annak ellenére állító mondatok,
hogy a nem módosítószó szerepel bennük, ha a nem nem az egész
mondatot, hanem csupán egyetlen mondatrészt tagad.