A HATÁROZÓK

ÉS A
HATÁROZÓS
SZÓSZERKEZET
Tk. 55-76.

EK
Pusztában bujdosunk, mint hajdan
Népével Mózes bujdosott.
S követte, melyet Isten külde
Vezérül, a lángoszlopot.
Ujabb időkben isten ilyen
Lángoszlopnak rendelé
A költőket, hogy ők vezessék
A népet a Kánaán felé.
 Hol bujdosunk? – pusztában – helyre utal – helyhatározó
 Mikor bujdosott? – hajdan – időre utal – időhatározó
 Kivel bujdosott? – népével – társra utal – társhatározó
 Miért külde? – vezérül – célre utal – célhatározó
 Mikor rendelé? – időkben – időre utal – időhatározó
 Minek rendelé? – lángoszlopnak – célra utal – célhatározó
 Hová vezessék? – Kánaán felé – helyre utal - helyhatározó
 A HATÁROZÓK
 A határozók az alaptagjuk jelentéséhez kapcsolódó különféle
körülményeket jelölik. 
 Ezek a körülmények sokféle jelentéstípusba sorolhatók be.
 Kifejezhetsz vele például
helyet: moziba megy; időt: estig maradunk; állapotot: betegen feküdt 
és még sok másféle körülményt is.
 A HATÁROZÓK KÉTFÉLEKÉPPEN
JELENHETNEK MEG A MONDATBAN:

igékhez vagy igenevekhez

kapcsolódva: medencében úszkál, kezéhez ér, 
Szentendrén született, lassan sétáló, hajnalban ébredve stb.
névszókhoz (főnév, melléknév, számnév, névmás) és
határozószókhoz kapcsolódva: himnusz
(az) emberhez, nagyon okos, kétszer öt, teljesen olyan, kor
án reggel stb.
 A HATÁROZÓK SZÓFAJA ÉS
ALAKJA
 határozóragos vagy névutós főnév (a földre lépett, a műhely előtt találkoztak),
illetve főnévi névmás (abban bízva),
 határozóragos melléknév (szépen ír) vagy melléknévi névmás (olyan  + -
vá → olyanná lett),
 határozóragos számnév (hárman lesznek) vagy számnévi névmás (annyiszor mondtad),
 főnévi igenév (zuhanyozni ment, festetni készül),
 határozói igenév (ülve fogadta, énekelve gyülekeznek),
 határozószó (bent van, reggel jött, gyakran fut, egyedül él) vagy határozószói
névmás (ott tanul),
 főnévvé vált mondatszó (nem válaszolt a hellóra).
 GYAKOROLJUNK!
1.
 Keresd meg a mondatokban a tanult mondatrészeket!
 Kérdezz rá a kiemelt szavakra!
 Írd le a használt kérdőszavakat a füzetbe, és jelöld rajtuk a
határozóragokat színes ceruzával!
 Kettőtől kezdődik az énekkar. Nagy üstben főzzük a
szilvalekvárt. Mogyoróval ízesítjük a csokoládét. Céljainkért sokszor
áldozatot kell hozni. Barátnőimmel ma moziba megyek.
GYAKOROLJUNK!
2.
 Kérdezz rá a következő határozós szószerkezetekben a határozóra!
 Csoportosítsd a határozókat az alapján, hogy határozóragos névszó vagy névutós névszó fejezi
ki a körülményt!
veszekszik a testvérével
 gyorsan fut
 az asztal alatt találta
 tavasz óta nem láttam
 a dugó miatt késtem el
 szomorúan néz
 GYAKOROLJUNK!
3.
 Hány határozó van a következő mondatokban? Elemezd és ábrázold a
mondatok szerkezetét a füzetedben!
 Hajnalban kedvetlenül csipogtak a verebek a bokorban.
 Kimerülten, de rendíthetetlenül vánszorogtak a kastély felé.
 Jókedvűen indultunk sétálni.
 Bízom benned és Piroskában
GYAKOROLJUNK!
4.
Írj három mondatot az időjárásról úgy, hogy
mindegyik mondatban legalább két határozó legyen!
Karikázd be a határozóragokat!
HÁZI FELADAT
 Munkafüzet:
 43./1.
 44./2,3.