MINTA TÉTEL

A Mutatkozz be, majd beszélj a képről!

Mi a neved? Hogy hívják a szüleidet? Hol laksz?
(teljes lakcím)

Mi az iskolád neve? Hogy hívják az iskolád

igazgatóját? Mi az osztályfőnököd neve?

Mi az iskola címe? Hány éves vagy? Mikor és hol

születtél?

B Ismert szöveg + irodalom

Olvasd fel az olvasókönyvből már jól ismert mese részletét!

Irdalom tétel (5.)

Mik azok a corvinák?
Ki az a történelmi személy, magyar király, aki eszedbe jut róluk?
Mit tudsz erről a királyról? Milyennek ismerted meg ezt a királyt a népmesékből?
C Ismeretlen szöveg + nyelvtan
Olvasd fel a mese első 9 sorát! Miről olvastál? Mondd el a saját szavaiddal!
Nyelvtan tétel (5.)

Cselekvést, történést kifejező szavak és helyesírásuk

Cselekvés, történés ideje _ múlt, jelen, jövő

Mit kell tudni a tanév végére magyar nyelvből és irodalomból

3. osztályban? (tanulóknak kiadható tételsor)

1. Bemutatkozás és szóbeli szövegalkotás kép alapján (A)

Mutatkozz be! Mi a neved? Hogy hívják a szüleidet? Hol laksz? (teljes lakcím)
Mi az iskolád neve? Hogy hívják az iskolád igazgatóját? Mi az osztályfőnököd neve?
Mi az iskola címe? Hány éves vagy? Mikor és hol születtél?

2. Irodalom (B)
A kérdésekre adható válaszokat dőlt betűvel szedtük, vagy megjelöltünk tankönyvi oldalakat,
ahol a válaszadáshoz szükséges információkat megtaláljátok.
1. Mit tudsz a népmesékről, népdalokról, népköltésekről, népi mondókákról? (Mf.
8. o.) Sorold fel néhány híres népmesegyűjtemény íróját! Benedek Elek, Arany László,
Illyés Gyula

2. Mit nevezünk szólásnak, közmondásnak? (Mf.18.)

 A tanuló megfogalmazhatja a saját szavaival, önállóan is a két dolog közötti
különbséget, de az is elfogadható, ha a kérdező tanító néni segítségével fogalmazza
meg.
Amit a tanulótól mindenképpen elvárunk az, hogy két csoportot tudjon alkotni az elé
kerülő szólások és közmondások halmazából, és meg is tudja magyarázni azokat.
Lent néhány példa olvasható.
Közmondás (Tömören megfogalmazott bölcsesség.): Többet ésszel, mint erővel!
Hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. Az ígéret szép szó, ha megtartják
úgy jó. Kicsi a bors, de erős.
Szólás (Egy szóval vagy szókapcsolattal helyettesíthető.): Borsot törnek az orra alá.
(dühítik) Éhes, mint a farkas. (nagyon éhes) Ég a keze alatt a munka. (szorgos)
Eltörött a mécses. (sír)

3. Szereplők, helyszín, külső és belső tulajdonságok, események

Sorold fel az olvasott történet szereplőit! Mondjál a szereplőkről külső és belső
tulajdonságokat! Sorold fel a történet helyszíneit! Melyek a történet legfontosabb
eseményei? Melyik indítja a bonyodalmat?
Az év során sok írót, költőt, mesei, mondai hőst, történelmi szereplőt ismertél meg.
Kikre utalnak a jelzők?
lánglelkű költő, hős, forradalmár_ Petőfi; igazságos, (hollós, Corvin) _Mátyás
a hunok királya _Attila; honalapító, honfoglaló_ Árpád vezér; államalapító_ István
király

4. Magyar mondák
Hogyan kerültek a magyarok a mai hazánk területére? Hogyan hívjuk azokat a
történeteket, amik erre magyarázatot próbálnak találni? (Mf. 34. o.) Mit nevezünk
mondának? (Mf. 36. o.) Sorold fel néhány magyar monda címét! Ok.
tartalomjegyzékében szereplő címek: Mese a csodaszarvasról; A hunok hazát keresnek;
Emese álma; Az Isten kardja; A Tordai-hasadék)
Hogy hívják honfoglaló vezérünket? Hogy hívják az 1. magyar királyt, az
államalapítót?

5. Corvinák és Mátyás király (Ok. 81.o.)

Mik azok a corvinák? Hunyadi Mátyás híres könyvtárából származó kódexek. (A szó
eredete: corvus – latinul holló).
Ki az a történelmi személy, magyar király, aki eszedbe jut róluk?
Mit tudsz erről a királyról? (Mf. 52.o.) Milyennek ismerted meg ezt a királyt a
népmesékből? Keménykezű, igazságos, álruhában vegyült el a nép között, kíváncsi,
furfangos, népét szerető. Meghalt mátyás, oda az igazság.

6. Népszokások, jeles napok, magyar ünnepek

Melyik évszakban van Mihály napja? Mi történt ekkor? Ősz, szept. 29. Az állatokat
ekkor hajtották be a nyári legelőkről a téli szálláshelyükre.
Mikor van karácsony, mit ünneplünk? Jézus születését. Dec. 25-26.
Mikor van szilveszter? Dec. 31. Az év utolsó napja.
Mikor van újév napja? Január 1. Az esztendő első napja. (Ok. 128.o.)
Mikor van farsang? Vízkereszttől (január 6.) a böjt kezdetéig (húshagyó keddel zárul).
 Mit ünneplünk március 15-én? Melyik vers jut eszedbe erről az ünnepről! Ok. 131. o.
Az 1848-as forradalomra és az 1848-1849-es szabadságharcra emlékezünk. Petőfi
Sándor: Nemzeti dal.
Mikor van húsvét, mit ünneplünk ekkor? Milyen népszokások kötődnek hozzá?
Tavasszal, a nagyböjtöt követően. Jézus feltámadását ünnepeljük. Locsolás,
tojásfestés. (Ok. 132.o.)
Szent István ünnepe mikor van? Mit ünneplünk ekkor? Augusztus 20. Államalapítást,
új kenyeret. (Ok. 136. o.)

7. Sorolj fel híres magyar írókat és költőket!

Mit írnak az írók? Mit írnak a költők? Az írók prózai szövegeket írnak: mesét,
ismeretterjesztő szöveget, regényt. A költők verseket.
Miről ismered fel a verseket? Versszakok, rímek, ritmus, refrén. (József Attila
születésnapján, április 11-én ünnepeljük a költészet napját.)
Kik a tavalyi és az idei kötelező olvasmányaink írói? Fésüs Éva, Erich Kästner
Mai és régi írók, akiket ismerhetsz az olvasókönyvedből: Bálint Ágnes (Mazsola),
Csukás István (Süsü), Móra Ferenc, Móricz Zsigmond; Benedek Elek; Berg Judit
(Rumini), Janikovszky Éva (Kire ütött ez a gyerek), Lázár Ervin (Négyszögletű kerek
erdő), Benedek Elek; Gárdonyi Géza
Költők: Petőfi Sándor, József Attila; Weöres Sándor; Nagy László; Nemes Nagy Ágnes.

8. Himnusz és szózat (Tk. 86.o.)

Ki írta, és ki zenésítette meg őket? Mikor ünnepeljük a Himnusz születésnapját? Mikor
találkozunk ezekkel a versekkel? Nemzeti ünnepeinken, iskolai ünnepségeken.
Mondd el az első versszakukat! Hogyan illik viselkedni, amikor meghallod a himnuszt
vagy szózatot?

9. Mit tudsz a meséről?

Ez egy kitalált történet. A mese lehet prózai vagy verses. A szereplők lehetnek állatok,
emberek, mesebeli lények.
Milyen meselényeket ismersz? Mondjál mesei helyszíneket! Óriás, tündér,
boszorkány, sárkány, manó, törpék; ördögök … Üveghegy, Óperenciás-tenger, Bűvös
erdő, üvegpalota, Tündérország; aranyrét; égig érő fa; földalatti
világ; tündérpalota; gyémántrét; rézvár; rengeteg erdő; királyi palota; sárkányok
földje; kacsalábon forgó kastély; ezüstrét; aranyvár; Bergengócia …
Tipikus mesekezdés, befejezés. Miért jó mesét olvasni? Mindig jól végződik, az igazság
nyer, a rosszakat megleckéztetik.

10. Szöveg felépítése

betű – szótag – szó – szószerkezet – mondat – bekezdés – szöveg
Párbeszéd_ Olvass fel a szövegedből egy párbeszédet! Kik között zajlik? Mivel jelölik?
Gondolatjellel. Milyen mondatfajtákkal találkozhatsz a párbeszédekben? Legtöbbször
kijelentő és kérdő, de szerepelhet benne felszólító, óhajtó és felkiáltó mondat is.
Milyen a jó cím? Mire utal? Mit kell tudni a címek helyesírásásról? A jó cím rövid,
figyelemfelkeltő. Szereplőkre, helyszínre, eseményre, időpontra. Nagybetűvel kezdjük.
A címben szereplő tulajdonnevek is nagybetűvel írandók. A cím végére csak akkor
teszünk mondatvégi jelet, ha felkiáltó- vagy kérdőjel.
 Hogyan jelöljük a bekezdést? Miért van rá szükség? A bekezdés első sora beljebb
kezdődik. Könnyebb a segítségével a szövegben eligazodni, megtalálni dolgokat.
Amikor fogalmazunk, és újabb gondolat jut eszünkbe, az ahhoz kapcsolódó mondatokat
újabb bekezdésben írjuk le.

11. Ismeretterjesztő szövegek

Mi a különbség az ismeretterjesztő szövegek és a mesék között?
Az ismeretterjesztő szövegek pontos tényeket, adatokat közölnek. Csak a valóságnak
megfelelő információk vannak benne. A mesékben sok szereplő és esemény, helyszín
kitaláció, a fantázia szülötte.
Miről szólnak az ismeretterjesztő szövegek az olvasókönyvedben? Állatokról,
növényekről, történelmi eseményekről, ismert emberekről, ünnepekről,
népszokásokról.

12. Évszakok, hónapok

Sorold fel az évszakokat! Sorold fel az évszakok hónapjait! Hány napból állnak a
hónapok? (ököl-trükk) Mondj néhány ünnepet, eseményt minden évszakhoz!
Mit tudsz az időszalagról?
Az időszalagon olyan, mint egy számegyenes, amin a történelmi eseményeket szoktuk
ábrázolni. Az események pontos időpontjának bejelöléséhez nagyon-nagyon hosszú
számegyenes kellene, ezért az időszalag évszázadokra van osztva. A századokat
általában római számokkal írjuk. Ami pl.1848-ban történt, az a XIX. század eseménye.
Évszámok, időpontok kiolvasása
1953-ban; 1993. november 25-ét; 1800-as évek; 4 – 5 évig; január 22-én; 14.30 – 16.00;
március 15-ei

3. Nyelvtan (C)
1. Szavak jelentése
Hány jelentése lehet egy szónak? Gondolj például a toll, él, xilofon szavakra! (Tk.
28. o.)
Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak (Tk. 30. o.)

2. Tulajdonnevek helyesírása
Címek (pl. színdarab, könyv), személy- vagy állatnevek, intézményed neve,
lakóhelyed (település, utca) neve, országunk neve, legnagyobb tavaink, folyóink
neve (Duna, Tisza, Velencei-tó, Fertő-tó, Balaton)
Mondatok helyesírása, írásjelek
Mondatkezdő betű nagy. Mondat végére mondatvégi írásjelet teszek. (! ? .) A
kettőspont nem mondatvégi írásjel, utána felsorolok például szavakat. A felsorolt
szavakat kisbetűvel kezdem (kivétel a tulajdonnevek), és vesszővel választom el.

3. Mondatfajták és helyesírásuk (Tk. 16. o.; 18. o.; 20. o.; 22.o.)
4. Valakit vagy valamit megnevező szavak és helyesírásuk (Tk. 62.o.)
Ki? Mi? Kik? Mik?
Kisbetű? Nagybetű? (Tk. 51.o.)

5. Cselekvést, történést kifejező szavak és helyesírásuk

Mit csinál? Mi történik?
Cselekvés, történés ideje _ múlt (Tk. 75.o.), jelen (Tk. 72-73. o.), jövő (Tk. 78-79.o.)

6. –ít és –ul, ül végződésű cselekvést, történést kifejező szavak Tk.80 – 81.o.

7. Tulajdonságot kifejező szavak és helyesírásuk (különös tekintettel az ly betűvel

írandó szavakra)
Milyen? Mekkora?
Tulajdonságot kifejező szavak fokozása és helyesírása (Tk. 98.o.)

8. Számot mennyiséget kifejező szavak és helyesírásuk (Tk. 108.o.)

Hány? Mennyi? Hányadik?
Sok és kevés szavak fokozása (Tk.107.o.)

9. J, ly a szavakban
A magyar nyelvben van egy különleges hang, melyet kétféle betűvel is jelölhetünk (j
vagy ly). Sajnos, amelyik szó tartalmazza ezt a hangot, arról külön meg kell tanulni,
hogy az egyjegyű, vagy a kétjegyű betűvel jelöljük.
Van néhány segítő szabály. Íme!
Szó elején csak a lyuk és toldalékos alakjai esetében állhat ly.
Kivétel szabályok szócsoportok esetében:
• Tejtermékek nevében j. Kivétel a gomolyatúró.
• Madarak nevében többnyire ly szerepel, kivétel a fürj, szajkó, varjú,
jégmadár, héja.
• A zaj szó rokon értelmű megfelelői j-vel írandók: zaj, dörej, moraj, zörej,
robaj, zsivaj, ricsaj.

10. Hangok és betűk; másképp ejtjük, másképp írjuk (Pl.: Tk. 11. o. /20.)
Hang, amit kimondunk, betű, amit leírunk.
Magánhangzók, mássalhangzók _morgós, nem morgós, hosszú és rövid, egyjegyű és
kétjegyű

11. Szótagolás, elválasztás szabályai

Két magánhangzó közé egy mássalhangzó kerül, akkor azt a mássalhangzót
átvisszük a második szótagba. Pl. a – nya. Az összetett szavak szótagolásakor az
egyik elválasztójel a szóösszetétel határára kerül. Pl. rend-őr-ség. Különösen
figyelni kell, ha szóban hosszú egyjegyű vagy hosszú kétjegyű mássalhangzó van.
Arra is figyelj, hogy a dz, dzs egy mássalhangzó, csak két-, illetve háromjegyű!

12. Maganhangzók időtartama a szavakban

• Szó végén az –ó, -ő; -ú, -ű.
• Toldalékok ó-ja és ő-je. (-ból, -ből, -ról, -ről, -tól, -től)
• -ít végű cselekvést jelentő szavak
• - ul, -ül végű cselekvést jelentő szavak