13.

tétel:

estiGimi oldal
8
/
29

6. tétel

A nyelvtörténet
forrásai:
nyelvemlékek,
Halotti beszéd és
könyörgés,
ÓmagyarMária
siralom

A nyelvtörténet
legértékesebb forrásai
az írott szövegek,
a nyelvemlékek, mert
azokrögzítik nyelvünk
régi állapotát. Korunk
régészeti vizsgálatokk
al meghatározható.
Anyaguk pergamen -
különlegesen
kikészített állatbőr.
Szövegük összehasonlí
thatómás nyelvekkel
nyelvészeti
vizsgálatok útján.Az
írott forrásoknak két
fajtájuk van: kézírásos
és nyomtatott (1440
-
től) szövegek.
Kézírásos szövegek
-
glosszák,
szójegyzékek,
kódexek.
-

Szórványemlékek:

idegen szövegbe (latin,

görög) ágyazott
magyar
szavaktalálhatók
bennük.
Ilyen:
A tihanyi apátság
alapítólevele.
-
I. András
adománylevele a
tihanyi bencés
szerzeteseknek
(1055)Világi témájú
szöveg, magyar
tulajdonnevek,
köznevek és
szószerkezetektalálhat
ók benne.
-

Szövegemlékek:
összefüggő magyar
nyelvű szövegek.
Ilyenek:
Halotti beszéd és
könyörgés
(1200) Pray György
találta meg 1770
-ben egy
misekönyvben. Ez egy
latin nyelvű halotti
búcsúztató beszéd
magyaros
átdolgozása.A
megszentelt koporsó
sírba lebocsátásakor
mondták el. A beszéd
-
 prédikációfelépítése:B
evezetés: Megszólítás,
felkiáltás, kérdés,
válasz.

Főrész: A paradicsom,
a bűnbeesés, a kitiltás,
a földi halál
- a verem, ami minden
ember közös sorsa.
Befejezés: Könyörgés
az irgalmas Istenhez és
szentekhez a haló
lélekért.

Stíluseszköze: figura
etymologica
-
szótőismétlés
-
a felsőfok kifejezésére
szolgálóókori eredetű
körülírás.
pl.: „halálnak
halálával halsz”

Ómagyar Mária
-siralom
(1300) 1922-
ben találták meg
egy belgiumi
könyvtárban,
1982-
től a magyar állam
tulajdona. Első magyar
nyelvű versünk
- magyaros
verselésű, rímes
versünk, ami egy latin
nyelvű himnusz
átdolgozása.Ebben
Mária egyedül állva a
kereszt tövében siratja
Jézust.
Stíluseszköze: figura
etymologica
-
„
világ világa, virágnak
virága
”

A honfoglalás előtt a
magyarok írása
rovásírás volt
(Erdélyben a
XVII. századig felirato
k készítésére
használták.

rovás írás betűi

A magyar
nyelvtörténet fő
korszakai

Nyelvünk történetét
népünk történetének és
a művelődés
történetének
nagyfordulataihoz
kapcsolódóan

korszakoljuk. Ezek a
korszakhatárok
jelképesek.
Egyesváltozások több
korszakon keresztül is
tartanak, mások rövid
idő
alatt végbemennek.A
nyelvtörténet a magyar
nyelv önálló életének
5 periódusát
különbözteti meg:
-

Ősmagyar nyelv
korszaka:

Ugor nyelvközösség
felbomlása (kr.e.
1000) → Honfoglalás
(895/6)

Nyelvemlékek
nélküli.

Magába foglalja a
vándorlásokat → első
jelentőstörök hatás.
 Nyelvjárások jöttek
létre
nemzetségi alapon.
-

Ómagyar kor:
Honfoglal
ás (895/6) → Mohácsi
vész (1526)

A törzsi nyelvjárások
letelepedéssel területi
jellegűvé váltak
.
Első írásosemlékek.

Szórvány
emlékeinkben (idegen
nyelvű
szövegek) találunk
magyar
szavakat, mondatok
at. Szövegemlékeink
teljesen magyar
nyelvűek. Szláv,latin
és német
nyelvhatások jelentőse
k. Ez a korszak a
kódexek kora.
-

Közép
-magyar kor:
Mohácsi vész (1526)
→ A felvilágosodás
kora (18. sz. vége)
A nyelvre hatással volt
az ország 3 részre
szakadása, a
humanizmus,
areformáció, a
könyvnyomtatás
megindulása. A
korszak végére
a nyelviegyesülés,
a normatív
nyelvhasználat
kialakulóban van,
Kazinczynakköszönhe
tően. Ez a köznyelv
elődje, s az írásban
pedig az irodalmi
nyelvé.
-

Újmagyar kor:

1772 → 1920

Legújabb magyar kor:

1920 → Napjaink

A felvilágosodás, a
nyelvújítás, és
a reformkor hatására
megújul a szókészletés
a stílus, kialakul a
helyesírási
normarendszer.
Nyelvtanok és
szótárakkészülnek.
Kidolgozzák a
nyelvművelés
alapelveit.
www.vimizo.com estiGimi ol
dal
9
/
29
Feladat:

Állapítsa meg, hogy

az idézett szövegek
milyen nyelvemléktípu
sból valók,döntését
indokolja is.

/…/ cuius incipit termi

nus sar feu, hinc ohut
cutarea, inde ad holmodi
rea, ac postea
nogu azah fehe rea,
inde ad castelic,
feheruuare rea meneh
hodu utu rea
/…/(Ahelynevek mai
kiejtéssel: Szárfő,
Óhut kútja,
Halmocska,
Nagyaszófó,
Fehérvárramenő
hadútra) (1055)
Megoldás: részlet a
Tihanyi
apátság alapítóleveléb
ől

Halotti beszéd és
könyörgés 1200 körül

Benkő Loránd
olvasata szerint
„Láttyátuk feleim
szümtükkel mik
vogymuk. Isa pur
es chomuu vogymuk.

Menyi milosztben
terümtevé elevé miü
isemüküt, Ádámut,
és adutta
vola neki pa
radisumut házoá.
Es mend
paradisumben volou
gyimilsiktül

mundá neki élnie.

Héon tilutoá üüt igy fa
gyimilsétül. Gye
mundoá

neki, meret nüm

eneik. „Isa, ki nopun
emdül oz gyimilstüül,
halálnek
haláláal holsz.”
Hadlává holtát
terümteve istentül, gye
feledevé
.
Engede ürdüng
intetüinek, és evék
oz tilvut gyimilstüül,
es oz
gyimilsben halálut
evék. Es oz
gyimilsnek uly
keserüü volá vize,
hogy

turkukat migé
szokosztya vola. Nüm
heon mugánek,
gye mend üü fojánek
halálut evék.
Horoguvék isten es
vetevé üüt ez munkás
világbelé, es

leün halálnek és
pukulnek fesze es
mend üü nemenek.
Kik ozuk? Miü

vogymuk. Hugy és tiü

láttyátuk szümtükkel.
Isa és nüm iggy
ember

mulchottya ez vermüt.
Isa mend ozchuz járou
vogymuk Vimággyuk
uromk

isten kegyilmét ez
lélikért, hugy
jorgossun üü neki es
kegyiggyen es
 bulsássa mend üü
bünét. Es
vimággyuk szent
achszin Máriát és
boudug

Michael archangyelt
és mend angyelkut,
hugy vimággyonok
érette.Es vimággyuk
szent Péter urot, kinek
odutt hotolm oudonia
es ketnie,

hugy ougya mend üü

bünét. Es vimággyuk
mend szentüküt, hugy
legyenek

neki segéd uromk

szine eleüt, hugy isten
iü vimádságuk miá
bulsássa üü
 bünét. Es szoboducha
üüt ürdüng ildetüitül
es pukul kinzotujátul,
es

vezesse üüt paradisum

nyugalmábeli, es
oggyun neki münyi
uruszágbeléutot
es mend juoban reszet.
Es keássátuk
uromkhuz chármul:
Kyrie elesion!

Szerelmes brátim!
Vimággyomuk ez
szegin ember lilkiért,
kit ur ez

napun ez homus világ

timnücébeleül mente,
kinek ez nopun testét
tümettyük, hogy ur üüt
kegyilméhel Ábraám,
Izsák, Jákob

kebelében

helhezje, hugy
birságnop jutva mend
üü szentii es ünüttei
küzikün
 jou feleül jochtotnia
ileszje üüt. Es tiü
bennetük! Clamate ter:

Kyrie eleison!”

Valék siralm tudatlan /

Siralmat
sepedek, / Búal aszuk,
epedek. / Választ
világomtúl /
zsidou fi
adomtúl, / ézes
örömömtől. / Ó, en
ézes urodum / egygyen
így fiodum! /sírou
anyát teküncsed, /
búa beleül
kinyúchchad!

(A feltehető eredeti
kiejtés Benkő Loránd
olvasata szerint) (1300
körül)
Megoldás: részlet az
Ómagyar Mária
-
siralomból

Ez időben menyekzők
lének Galileának Kána
nevű várassában és
vala ott Jézusnakanyja,
hívattaték el kedég
Jézus ő tanojtványival
a menyekzőben. És a
borokelfogyván
mondja az anyja
őneki. Borok
nincsen . Monda őneki
Jézus. Mi énnekemés
teneked asszonyállat.
Nem jött el még az
én horám /hora=óra/.

(Feltehető eredeti
kiejtéssel, de mai
helyesírás szerint)
(1524
-27 A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok
Az önéletrajz
Önéletrajzot általában iskolai felvételik, új munkahely megpályázása, valamilyen pályázati
anyag mellékleteként készítünk. Az önéletrajz személyünk, iskolai végzettségünk,
tanulmányaink, szakismeretünk, munkásságunk, munkahelyeink, érdeklődési körünk
bemutatása. Egy önéletrajz sokat elárul írójáról, nyelvi, helyesírási képességéről, sőt
igényességéről, rendszeretetéről is tanúskodik.
Az önéletrajz leggyakrabban alkalmazott típusai: az általános és a szakmai önéletrajz.
Mindkettő íródhat hagyományos, illetve amerikai/modern formában.
A hagyományos önéletrajz egyik lényeges eleme, hogy írója összefüggő mondatokban tudósít
önmagáról, képet ad személyisége alakulásáról, szakmai, emberi fejlődéséről, az életét
befolyásoló tényezőkről. A hagyományos önéletrajz vázlata:
 személyi adatok (születési hely, idő, a család adatai)
 az iskolák adatai (az iskolák neve, az időtartam, a szaktárgyak iránti vonzalom, az elért
eredmények)
 az elért szakképzettségek (hol, mit, mikor)
 a munkahelyek, a beosztások, az eredmények, a kitüntetések
 nyelvismeret (a nyelv megnevezése, a nyelvismeret szintje, az elért hivatalos minősítés)
 szakmai munkásság (az elért eredmények, a tanulmányutak)
 szabadidős, egyéb társadalmi tevékenység, érdeklődés.
 a cél kiemelése (miért készült az életrajz; a hivatásválasztást, a pályázást indokoló
tényezők)
A fent bemutatott sorrend tetszőleges, az önéletrajz írásának célját figyelembe véve
változtatható, illetve bizonyos részek elhagyhatók belőle.
A modern formában megírt életrajzot a rövidség, az áttekinthetőség, a tagolt, vázlatszerű
elrendezés jellemzi. Ebben nincsenek összefüggő, egymásra épülő mondatok – a
célmeghatározás kivételével. Ennek a típusú önéletrajznak a fő célja az adatok tényszerű,
rövid közlése.
A modern típusú önéletrajzban a lap elején jobb oldalt helyezkedik el a fejléc, amely az
életrajzíró nevét lakcímét, telefonszámát, esetleg a fax-, illetve e-mail címét tartalmazza.
Középre felírva kerül az önéletrajz mint cím. Ez alatt pontokba szedve foglaljuk össze a
következőket. A célt, amely az önéletrajz megírásának indítékait tartalmazza. A
tanulmányokat felsorolásszerűen mutatjuk be. Ebben az idő, az iskola és az esetleges szakok,
tagozatok felsorolása történik. A nyelvismeret, az esetleges társadalmi tisztségek bemutatása,
a referenciaszemélyek felsorolása (azoknak a megnevezése, akik információt tudnak adni az
önéletrajz írójáról) sem maradhat el. Az önéletrajzot a személyes rész zárja. Ebben a név, a
születési idő és hely, a család legszükségesebb adatainak a bemutatása történik. A személyes
rész szerepelhet első pontként is. A felsorolt részek az önéletrajzon belül tetszés szerint
változhatnak. Sőt, az életrajz írója dönti el, hogy a leírást az egyes részeknél a legrégebbi
vagy a legközelebbi adat felsorolásával kezdi-e.
Önéletrajzot fehér, ún. A/4-es lapra illik írni. Az önéletrajzot még ma is több helyen kézzel írt
formában kérik, bár egyre inkább elfogadják a géppel készített változatot is, sőt egyre több
helyen már ezt kívánják meg. Akár kézzel, akár géppel írunk, figyelni kell a helyes és
esztétikus elrendezésre! Nem vet jó fényt a szerzőre, ha irománya tele van helyesírási,
nyelvhelyességi hibákkal, ha írásképe rendezetlen, javításokkal, áthúzásokkal teli.
A modern típusú önéletrajzoknál külön ügyelni kell az egyes pontok kiemelésére, szellős
elkülönítésükre. Nehéz meghatározni, hogy milyen hosszú legyen az önéletrajz. Ha csak két
oldalra fér el a mondandó, akkor a második oldalt külön lapra kell írni, a lapot meg kell
számozni, és összefűzni az elsővel. Az életrajzot soha nem szabad elfelejteni személyesen
aláírni sem. A keltezés sem maradhat el. Előfordul, hogy az önéletrajzhoz fényképet is
kérnek. Ilyenkor a legmegfelelőbb egy arckép vagy egy félalakos, nem túlságosan régi kép.
A hivatalos levél
Levélnek azokat az írásos üzeneteket nevezzük, amelyek valamilyen közvetítő (futár,
küldönc, posta, számítógép stb.) útján jutnak el a címzetthez.
A levelezés általánossá csak a 19. század második felében vált. A 20. században elkülönült
egymástól a magánlevél és a hivatalos levél. A két levéltípusnak vannak közös jellemzőik. A
fontos formai kellékek nagy részét már az ókorból ránk maradt levelekben is megtaláljuk.
Minden levél első kelléke a megszólítás. Formája függ a címzetthez fűződő viszonyunktól, a
levél jellegétől. Ezt a téma követi, amely a magánlevél esetében igen változatos és csapongó
lehet. A levél befejező részében a lényeges közléseket újból megismételjük, és végül
elköszönünk. Az elköszönés búcsúzásból és jókívánságokból áll. A levelet mindig aláírjuk.
Az aláírás még a hivatalos levél esetében is saját kezű legyen! A keltezés elmaradhatatlan
része a levélnek, a levél legfelső, esetleg az alsó részén szerepel. A felsorolt általános
jellemzőkön kívül a hivatalos levelekre külön tartalmi és formai szabályok vonatkoznak.
A kérvény
A kérvény az egyik leggyakoribb hivatalos levél, ezzel szinte mindenki találkozik élete során.
A kérvény valamilyen hivatalos kérés írásban történő megfogalmazása.
Kérésünk akkor nem lesz jó, ha minél hosszabban és alázatosabban fogalmazzuk meg, hanem
akkor, ha ügyelünk a kérvény általános szabályaira, s kívánságunkat ügyesen indokoljuk,
megfelelő érvekkel támasztjuk alá.
A kérvénynek mint hivatalos levélnek formai követelményei is vannak. Ezek a fejléc, a
megszólítás, a keltezés, az elköszönés és az aláírás. A fejlécben, ha hivatalos személynek
vagy szervnek küldjük, fel kell tüntetni a címzett személy vagy vállalat adatait. Amennyiben a
levél konkrét személynek szól, akkor elsőként mindig az ő neve és beosztása szerepeljen, s
csak ezután álljon a vállalat, intézmény neve és címe. A megszólítás nagyon fontos. Bántó
lehet, ha hiányzik a megszólítás, vagy túlságosan rövid (pl. T. Cím!). A megszólítás állhat
középen, de kerülhet bal oldalra is. Ha a megszólítást vesszővel választjuk el az üzenettől, a
szöveget kisbetűvel folytatjuk. A keltezés lehet a jobb felső sarokban vagy balra lent. Az
aláírás alatt szerepelhet az a minőségünk, beosztásunk, amelyben a levelet írtuk, és – ha
szükséges –, akkor az a cím, ahova a választ várjuk. A levél bal alsó részén a melléklet(ek)ben
felsoroljuk, hogy milyen iratokat csatoltunk a levélhez.
A pályázat
Pályázatot akkor készítünk, ha valamilyen állás, ösztöndíj, tanulmányút stb. elnyerésére
törekszünk. A pályázati felhívások mindig nyilvánosak, legtöbbször a tömegkommunikáción
keresztül jutnak el a széles pályázó közönséghez. Gyakori, hogy a pályázathoz külön űrlapot
kell kitöltenünk. Ilyenkor az ott feltett kérdésekre kell értelemszerűen válaszolnunk. Akár
álláshirdetésre, akár más jellegű pályázatra jelentkezünk, mindig célszerű egy levelet is
mellékelnünk. A pályázati levél tartalma:
 a bevezetőben hivatkozunk a pályázati felhívásra, megemlítjük, hol és mikor olvastuk,
hallottuk azt
 kifejezzük készségünket, hogy hajlandóak vagyunk a meghirdetett feltételeket teljesíteni.
Személyi adatainkból azt közöljük, ami alkalmassá tesz minket a pályázat vagy az állás
megnyerésére. Ez el is maradhat, ha a pályázathoz külön életrajzot is mellékelünk
 a záró részben megismételjük készségünket a feladat teljesítésére
 a levél mellékletében felsoroljuk azokat az iratokat (önéletrajz, bizonyítvány, pályázati
anyag, ajánlások, támogatások, költségvetés), amelyeket a pályázathoz csatolunk
 a pályázati levél formájára is ugyanazok a követelmények vonatkoznak, amelyeket a
kérvénynél megismertünk