Megoldókulcs Irodalom 6 - MF - Teljes - Végig

Irodalom 6.
munkafüzet megoldott feladatai
Amiről eddig tanultunk
4-5. oldal / 1. feladat
Az elbeszélő költemény írója: A regény címe:

Petőfi Sándor A Pál utcai fiúk
A történet úgy ér véget, hogy Írója:
János és Iluska Tündérország Molnár Ferenc
fejedelmi párja lesz. A két gyerekcsapat konfliktusának
Egy hasonlat a műből: az az oka, hogy a nagyvárosban,
„Elváltak egymástól, Budapesten mindkét csapatnak
mint ágtól a levél” üres terület (grund), játszóhely
kellett.
A mű címe: A képen látható szereplők:

Tom Sawyer kalandjai tanfelügyelő úr, Fillentő
Írója: Mark Twain A fiú néhány tulajdonsága:
Arra emlékszem a történetből, árva, szegény gyerek,
hogy Tom leleményes gyerek a legnehezebb helyzetből is
volt, és többször is átfestették a kifüllentette magát, kócos hajú,
kerítést. pisze orrú.
Tanulságos volt számomra, mert A mű írója: Móricz Zsigmond
szerintem is „Minden munka:
amit meg kell tenni, és minden Az alkotás műfaja:
szórakozás: amit önként vállal elbeszélés
az ember.”
A mű címe: A mű címe:
Tündérszép Ilona és Árgyélus Daidalosz és Ikarosz
Műfaja: tündérmese A fiú meggondolatlan volt, mert
Csodás elemek a történetből: nem fogadta meg az apja tanácsait,
a hollók lányokká változtak; a és közel ment a naphoz. Meglágyult
köpönyeg, a bocskor és az ostor a viasz, és Ikarosz szárnyait vesztve
oda juttatta a gazdáját, ahová az a tengerbe zuhant.
menni akart; az almafa éjjel Még két mítosszal ismerkedtünk
virágzott, és meg is ért rajta az meg irodalomórán, címük:
aranyalma egy éjszaka alatt. Prométheusz, Parisz ítélete
1
5. oldal / 2. feladat
2. Mindegyik sorban van egy-egy kakukktojás. Keresd meg, és indokold a választásodat!

a) Petrovics István A Pál utcai fiúk Az alföld Szendrey Júlia
A kakukktojás: A Pál utcai fiúk, mert ez Molnár Ferenc regénye, (műve) többi Petőfi
Sándorhoz kapcsolódik.
b) hasonlat regény mese elbeszélő költemény
A kakukktojás a hasonlat, mert ez szókép (költői kifejezőeszköz),
a többi irodalmi műfaj.
c) Tündérszép Ilona és Árgyélus Az alföld János vitéz Egy estém otthon
A kakukktojás Tündérszép Ilona és Árgyélus, mert ez népköltészeti alkotás (nem Petőfi
műve), a többi Petőfi Sándor alkotása.
d) Áts Feri, Boka János, Pásztorok, Nemecsek Ernő, Petőfi Sándor, Csónakos
A kakukktojás Petőfi Sándor, mert ő költő (valóban élt), a többi A Pál utcai fiúk
szereplője.
3. Igaz vagy hamis? Karikázd be az igaz állítások betűjelét!
Jellegzetes mesekezdés és befejezés jellemzi a népmeséket. M

A tündérmesékben a hősnek próbákat kell kiállnia. I
A mese formáját tekintve lehet verses és prózai mű. G
A mesék végén szinte mindig a gonosz győz. B
A műmesében nem szerepelhetnek csodás lények. C
A leggyakoribb meseszámok: 3, 7, 12, 77, 99. R
A mesékben állandó kifejezések is vannak. M
(Például: „Hol jársz erre, ahol a madár se jár?”)
Megoldás: GRIMM
4. Írd a mű címe mellé a rá jellemző műfaj betűjelét!
tréfás mese: A, valós mese: B, csalimese: C, állatmese: D, novella: E, meseregény: F,
tájleíró költemény: G, életkép: H
Február: E Harry Potter és a bölcsek köve: F

Az okos lány: B Gyűszű, Fésű, Hadd-el: C
A bolond falu: A Családi kör: H
A holló meg a róka: D Az alföld: G
5. Írd le, milyen szóképekre, nyelvi alakzatokra ismersz az idézetekben! (Egy idézethez több
költői kifejezőeszközt is írhatsz.) Nevezzétek meg közösen, melyik műből idéztünk! Az
idézetek Petőfi Sándor János vitéz című művéből valók.
2
Példa Szókép, nyelvi alakzat
„Gyere ki, galambom! gyere ki, gerlicém!” megszólítás, ismétlés, metafora
„Mikor a nap fölkelt, s a holdat elküldte” megszemélyesítés
„Elváltak egymástól, mint ágtól a levél” hasonlat
„Vannak-e szüleid? Van-e feleséged? kérdés, ismétlés
„Kendnek gazdasága, ökre és juha van” felsorolás
„Szeretem a könyvet, és hiszek benne.”

A könyv és az élet
Fekete István: A könyv
8. oldal 1. feladat
Egyéni megoldás.
8. oldal 2. feladat
Milyen érzelmek jellemzik az elbeszélőt a részlet alapján? Karikázd be a rá jellemző szavak
betűjelét!
b) c)
8. oldal 3. feladat
Egyéni megoldás.
„És azóta, hősök párja! / Híretek száll szájrul szájra”
A monda és a rege
Értelemszerűen.
2. Búvárkodj a könyvtárban és az interneten! Lapozd fel az alsó tagozatos olvasókönyveidet
is! Párosítsd a monda címét a hozzá kapcsolódó kifejezésekkel, idézetekkel! Jegyezd le az
összeillő párokat!
1. Attila halála és temetése I. „szolgám leszel a másvilágon”
2. Lehel kürtje T. álruha, hasábfa, kréta, igazság
3. Mátyás király és Kinizsi H. arany-, ezüst-, vaskoporsó
4. Mátyás király és a kolozsvári bíró S. malomkő, korsó, szomjúság
5. A korona és a kard R. németek, pajzs, megfutamodtak
6. A Vértes Ó. András, Béla, Salamon
7. A vérszerződés A. „Három sebet kaptam”
8. Hunyadi László halála I. Álmos vezér, fejedelmek, eskü
1.: H 2.: I 3.: S 4.: T 5.: Ó 6.: R 7: I 8: A
Olvasd össze a betűket! A megfejtés: HISTÓRIA

Hogyan kapcsolódik a szó a mondákhoz? A népnyelv históriának is nevezi a mondákat.
3
Egy téma kétféle feldolgozása
A csodaszarvas

1. Kikről szólnak a meghatározások, kikhez fűződnek a cselekvések? Írd a betűjelüket a megfelelő
helyre! Segítségükkel beszéljétek el a monda történetét!
a) az alánok fejedelme, b) fiainak feleségeit Hunor és Magyar rabolta el, c) az egyik lánya Hunor, a
másik Magyar felesége lett, d) tőlük származnak a magyarok és a hunok,
e) egy szarvast keresve a meótiszi mocsarakba jutottak
Hunor: d), e) Magyar: d), e)

Dula: a), c) Belár: b)

2. Milyen volt Meótisz tartománya? Egészítsd ki a hiányos szöveget a monda alapján!
Határos Perzsiával, egy keskeny gázló kivételével mindenfelől

tenger veszi körül, nincsenek folyói, gazdag
füvekben, fákban, madarakban, halakban,
területére a bejutás és a kijutás nehéz.

Értelemszerűen.
Arany János: Rege a csodaszarvasról

1. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a kérdésekre!
a) Karikázd be, kb. hány éve szerepel nemzetiségi jelvényként a szarvas a keleti
pusztákon!
kb. 3100 éve kb. 2000 éve több mint 5000 éve
b) Húzd alá a szövegben, miért nem tudják megsebezni a nyílvesszők a menekülő

szarvast! sebezhetetlen volt
c) Karikázd be a szöveg alapján az igaz állítások számát!
1. Egyik szarvasfajtának sincs agancsa. 2. A szarvas alakja a szkíta időkben kezdett
jelentőssé válni. 3. A Hold régen a női istenség jelképe volt.
d) Hogyan különböztette meg a rajzon a két nép ősét László Gyula?
Az egyik ló sötét, a másik fehér, ezzel akartam a két nép ősét megkülönböztetni.
e) Értelmezd a szöveg utolsó mondatát!
Csodás, meseszerű elemek is színesítik a történeteket. Például a mondákhoz valóságos

elemek is kapcsolódnak: ezek lehetnek helyszínek, szereplők, események vagy szokások.

2. Tedd időrendi sorrendbe a rege eseményeit!
1. „Elejtették már a hímet” 7. „Engesztelni fiat szültek”
2. „Gím után ők egyre törnek” 5. „Tanyát verjünk; itthon vagyunk”
3. „Kur folyót ők átalúszták” 8. „Szittya földet elözönlék”
4
4. „Vadont s a Dont ők felverik” 6. „Vigyük haza asszonyunkat”

3. Milyen rokoni kapcsolatban álltak egymással a szereplők?
Ménrót Enéhnek a férje volt. Hunor Ménrótnak a fia, Magyarnak a testvére, Enéhnek a fia
volt.

4. Fejtsd meg a rejtvényt, majd a megadott helyen lévő betűket írd be a táblázatba!
1. Arany János elbeszélő költeménye: Buda … HALÁLA

2. A szarvas üldözőinek a száma. SZÁZKETTŐ
3. „Száll a madár, száll az ének /
Két fiáról szép …” ENÉHNEK
4. „Ki lepét fog, lopva …”
5. Ennyiszer ismétlődik a költeményben a
„Száll a madár…” kezdetű verssor. HATSZOR
(Hétszer van a költeményben de hatszor ismétlődik.)
6. „… az ég alja” (mindjárt felkel a nap) BÍBORODIK
7. Az ütemhangsúlyos verselés másik elnevezése. MAGYAROS
B3 I2 C4 B7 A6 E1 C2 H7
N Ő R A B L Á S
A megfejtés úgy kapcsolódik Arany János művéhez, hogy a nőrablás a rege egyik fontos
motívuma.
13. oldal
Monda a honfoglalás idejéből
A fehér ló mondája

1. Dolgozzatok csoportokban! Támasszátok alá érvekkel, hogy mondát olvastatok!
A megismert történet monda,
mert valós szereplői is vannak, például Árpád vezér és Szvatopluk.
mert valós helyszínei is vannak, így a Duna.
mert a fehér ló, az aranyozott lószerszám és a nyereg a korban szokásos fejedelmi
ajándék volt.

2. Figyeld meg a rajzot, és válaszolj a kérdésekre!
a) Kik láthatók a rajzon? Nevezd meg a személyeket, és írd le röviden, mit tudtál meg róluk a
történetből!
Az egyik személy Szvatopluk, aki Pannónia fejedelme volt. Elfogadta Árpád vezér
ajándékait, és ezzel lemondott a tartományáról. Sereget gyűjtött maga köré. Az
ellenségtől üldöztetve a Dunába ugrott, és belefulladt.
A másik személy Kusid, aki Pannóniába ment, hogy meggyőződjön annak

gazdagságáról. Ajándékokat vitt Szvatopluknak, cserébe földet, füvet és vizet kért.
5
3. Írd le a betűket a számoknak megfelelően, és értelmes szavakat kapsz.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
NY R G E L F K É Ó
1. 4. 2. 4. 3.: NYEREG 6. 4. 5. 1. 4. 2. 3. 4. 5. FELNYERGEL

5. 9.: LÓ 6. 8. 7.: FÉK 9.5.: ÓL 2. 4. 3. 8. 5.: REGÉL
14. o. /1.
1. Fejezd be röviden a mondatokat a történetnek megfelelően!
a) A bűvös kakas és a macska abban segédkezett az asszonynak, hogy
a vár építéséhez szükséges anyagokat felhordták egy magas hegyre.
b) Rapsonné azt kérte az ördögtől, hogy varázsereje segítségével csináljon neki egy utat
Tordáig.
c) Az ördög hamar elkészült a munkával, ugyanis már hat nap múlva készen állt az út.
d) A hegynyi arany és a völgynyi ezüst nem volt több, mint egyetlen egy arany- és egy
ezüstpénz.
14. o. /2. „otthon húzódnak meg csöndes falvakban, egyre szűkebb helyen, a néphit egyik
szögletében”: a boszorkányokról szóló történetek emlékét őrzi még a néphit, de már
egyre kevésbé emlékeznek meg róluk
„elég egy fajtából egy szakosztály”: egy fajtából, típusból elég egy.
14. o. /3.
A U H E G Y
F K J A F Ö
E L R R E R
P A R A J D
H E D N O Ö
Ő F F Y R G
K A D R O T
HEGY, ALKU, PARAJD, ÖRDÖG, TORDA, ARANY. Elfogadható: KŐ, FA.
15. o. /1.
1. e) 2. a) 3. b) 4. c) 5. d)
15. o. /2. Egyéni megoldás
16. o. /2.
„- Inasom, inasom, kedvesebb inasom,
Húzd elé hintómat, fogd bé lovaimat!”
(Kádár Kata)
ismétlés, megszólítás
6
„Leányom, leányom! Virágos kertömbe
Első raj méhömnek gyönge lépecskéje,
Gyönge lépecskének sárguló viasza,
Sárog viaszának földön futó füstje,
Fődön futó füstje s mennybe ható lángja!”
(Júlia szép leány)
ismétlés, megszólítás, metafora, fokozás
„– Istenem, Istenem, este is eljöve,

Mégis édösanyám még haza nem jöve!”
Kőmíves Kelemenné)
ismétlés, ellentét
16. o. /3.
a) Á gn e s a ssz o ny, b) Sz o nd i k é t a pr ó dj a,
c) T ö r ö k B á l i nt, d) A w a l e s i b á rd o k
17. o. /1.
1. Húzd alá az olvasott balladára jellemző igaz állításokat!
szerzője ismeretlen, prózai formájú, sok benne az ismétlés, előadásmódja
szűkszavú, műköltészeti alkotás, tragikusan végződik
17. o. /2.
Kőmíves Kelemenné
Szerkezeti egység Cselekményvázlat
Előkészítés Déva falai leomlanak
Bonyodalom A kőművesek egyezséget kötnek
Késleltető mozzanat Kőmíves Kelemennét kocsisa megpróbálja lebeszélni az

utazásról
Kibontakozás Az asszony elmegy Déva várába, ahol a kőművesek közlik
vele a végzetét
Késleltető mozzanat Kőmíves Kelemenné hazatér, és elbúcsúzik kisfiától
Tetőpont A kőművesek feláldozzák az asszonyt
Megoldás A falak megállnak, a kicsi fiú meghal
18. o. /4. tizönkét – kőmíjes; tüzes – istennyila; szoros – egyességöt; gyönge - hammát
7
18. o. /7.
„Elindula sírva az ő kicsi fia

x’ x x x | x’ x || x’ x x x | x’ x
Elindula sírva magos Déva várra,

x’ x x x | x’ x || x’ x x x | x’ x
Háromszor kiáltá, magos Déva várán:

x’ x x x | x’ x || x’ x x x | x’ x
- Anyám, édös anyám! szólj bár egyet hozzám!”

x’ x x x | x’ x || x’ x x x | x’ x
Az egy sorban lévő szótagok száma: tizenkettő

Az egy sorban lévő ütemek száma: négy
A sorfajta neve: négyütemű felező tizenkettes
(A 2. ütem után sormetszet (cezúra) van.)
19. o. /1. a), d), e)

19. o. /3.
áinstv: István nyoopzs: Pozsony abél: Béla
adnu: Duna ehiknr: Henrik deenr: Endre
áámsty: Mátyás eegr: Eger dknu: Kund
20. o. /1.
4. A király aludni sem tud, bántja a lelkiismeret.

2. Montgomery várában senki sem élteti a királyt.
1. Edward a walesi tartomány megtekintésére indul.
3. Ötszáz bárd választja a máglyahalált.
20. o. /2.
„Felség! valóban koronád / Legszebb gyémántja Velsz”
azonosított: azonosító: közös jegy(ek):

a walesi tartomány a korona gyémántja értékesség gazdagság 8
„Kunyhói mind hallgatva, mint / megannyi puszta sir.”
hasonlított: hasonló: közös jegy(ek):

kunyhók sír puszta, élettelen
20. o. /3.
1. c) 2.: d) 3.: b) 4.: a)
20. o. /4.
Keletkezése: 1857-től 1863 -ig (ekkor fejezte be)

Szerkezete-gondolatmenete:
I. részben (1–6. versszak): a Walesbe tartó király képe, a győztes
uralkodó megveti a legyőzötteket, majd ismét az úton lévő király
képe.
II. részben (7–25. versszak): a lakoma leírása,
Edward kihívó szavai, a három bárd dala és átkai.
__________________________________________________________
III. részben (26–31. versszak): a lakoma utáni események, ötszáz
ártatlan ember halála, a királyt őrületbe kergeti a lelkiismeret-
furdalás.
Költői kifejezőeszközök:
a) Metaforára példa: „koronád / Legszebb gyémántja Velsz”
b) Ismétlésre példa: „Edward király, angol király”
c) Inverzióra példa: „Ötszáz, bizony, dalolva ment / Lángsírba velszi
bárd”
d) Hasonlat: „Kunyhói mind hallgatva, mint / Megannyi puszta sir”
e) Megszemélyesítés: „Emléke sír a lanton még”
Rímfajták:
Sorvégi rímfajta neve, rímképlete: félrím: x a x a
Alliterációra példa: „Harsogjon harsona”
Belső rímre példa: „bor – forr”
Verselése: időmértékes
Műfaja: ballada
Mondanivalója, üzenete számomra: Az elnyomó hatalmak dicsőítése
igaz ember, igaz költő számára elképzelhetetlen. Vannak olyan
helyzetek, amikor a legnagyobb áldozatot is meg kell hozni egy ügy
érdekében.
9
20. o. /5. Egyéni megoldás. Például: Conwy Kastély, amelyet épp a balladában szereplő I.
Edward építtetett
22-23. oldal / 1.
Az alkotás műfaja: A rege írója:

ballada Arany János
Szereplők: Témája:
Kőmíves Kelemenné, Kőmíves honfoglalás, (szarvasüldözés)
Kelemen, kőművesek, kisfiú, kocsis Hangulata:
A műben a bonyodalmat az okozza, nyugodt, kiegyensúlyozott
hogy a kőművesek egyezséget A mű verselése:
kötnek egy asszony feláldozására. ütemhangsúlyos,
felező nyolcas
A történet műfaja: A képen látható szereplők:

vármonda Edward király, katonái (kísérői),
A női szereplő neve és néhány bárdok (lángsírban)
tulajdonsága: A mű balladai sajátosságai:
Rapsonné, ördöngös, ravasz, témája tragikus; epikai, lírai és drámai
nagyon szép, a parajdi vár úrnője vonásai is vannak; előadásmódja
szaggatott, szűkszavú; gyakoriak benne
az ismétlések; formája vers
A mű címe: Címe:
A buvár Kund Mátyás király meg Markóp
Költője: Mi miatt került a bolond hóhérkézre?
Vörösmarty Mihály Tréfái megsértették az uralkodót.
Műfaja: ballada Ezért a király megparancsolta, hogy
Hőstettnek tartod-e a főszereplő a bolondot akasszák fel.
cselekedetét? (Indokold is meg a A történet úgy zárult, hogy Markóp
válaszodat!) Igen, mert élete nem halt meg, ugyanis az általa
kockáztatásával megvédte a választott fa csak a hónaljáig ért.
hazáját.
23. oldal / 2.
Monda Ballada
2. 5. 1. 3. 4. 6.
23. oldal / 3. Igaz: a), c), d)

23. oldal / 4. Markóp, Mátyás király meg Markóp
24. oldal / 1.
10
a) Sok-sok esztendeje történt, hogy az embereket Isten
megbüntette, és hatalmas özönvizet bocsátott a földre.
b) Ménrót egy hatalmas tornyot akart építeni, hogy oda menekülhessenek az emberek,
ha ismét özönvíz jönne.
c) A tornyot nem építették fel, mert Isten megváltoztatta a torony építőinek a nyelvét.
d) Ménrót Perzsiába ment, és elvette feleségül a szép Enéht.
e) Két fiuk született: Hunor és Magyar.
f) Tőlük származnak a hunok és a magyarok.
24. oldal / 2. a) Noé, Sém, Kám és Jáfet.

b) Noé fiai Sém, Kám és Jáfet. Apa-fiúk, illetve testvérek.
24. oldal / 1. (alsó)

A levél írója: Rád király (a longobárdok királya)
Leánya neve: Délibáb
Mit jelent az, hogy már nincsenek feltételeim? Korábban csak úgy adta volna Csörsznek a
lánya kezét, ha vízen viszi haza.
25. oldal / 2.
Csörsz királyt az árok ásása (felügyelete) közben az ég tüzes villáma leütötte a lováról.
25. oldal / 1.
A legenda szentek életéről és tetteiről vagy egy-egy tájhoz, településhez, templomhoz
fűződő vallásos elképzelésekről tudósított.
25. oldal / 2.
 Levitáció: imádkozás közben a király teste a föld fölé emelkedett a váradi kolostorban.
 A besenyő támadás idején az éhhaláltól a király imádkozása mentette meg a
katonákat: imádkozása nyomán szarvasok és bivalyok egész csordája jelent meg.
 A hívek haboztak, hogy a király holttestét – a nagy meleg miatt – a távoli Váradon
vagy a közeli Fehérváron temessék-e el. Éjszaka a koporsót vivő szekér magától indult
el Várad felé az országúton, jelezve a király akaratát.
 A temetésének résztvevői különös, jó illatot éreztek. Csak egy ember állította, hogy
rossz szagot érez. Az ő álla hátracsavarodott, és nem tudta visszatekerni. Megértette,
hogy vétkezett, és Istenhez fohászkodott. Erre visszanyerte épségét, de a szakadt bőr
sebhelye megkeményedett.
 László sírját sokan felkeresték, és ő csodás módon sok embert meggyógyított.
 A király sírjánál ítélkeztek a peres ügyekben (pl. az ezüst tál története).
 Csillag-csoda: szentté avatása alatt vöröslő, fényes ragyogású csillag mutatott az égen
annak a kolostornak az irányába, ahová szent testét helyezték.
25. oldal / 3.
Keletkezése: 1406–1425 között készülthetett, Zsigmond király idején.
Alapanyaga: aranyozott ezüst. Magassága: 65 centiméter.
Készítői: ?? Kérdéses, egyes szakértők a Kolozsvári testvérek idősebbikének, Kolozsvári
Mártonnak tulajdonítják.
A koponyát ezüsttel vonták be, ám a legfelső részét szabadon hagyták, hogy ott felnyitható
legyen. A herma később a Báthory családé, majd 1606-ban – Naprághy Demeternek
köszönhetően – a győri püspökségé lett, mivel őt nevezték ki Győr püspökének. A
mellszobrot Prágában restaurálták, amelynek során kicserélték a koronán található igazi
11
drágaköveket. Ez után a török megszállás miatt Borostyánkő várában őrizték, majd a
felszabadulás után visszakerült Győrbe. Az eredetileg négyágú gótikus koronát a XVII.
század fordulóján alakították át barokk tízágúra. A herma 1861-ben új helyet kapott a
Hédervári-kápolnában, új oltáron, díszes üveggel borított tartóban helyezték el. Jelenleg a
győri bazilikában található.
A herma tiszteletéhez kapcsolódik egy monda is, mely szerint 1762-ben földrengés volt
Győrben, és az emberek Szent Lászlóhoz folyamodtak segítségért, hogy mentse meg a várost.
Nem is történt nagy kár, ezért Zichy Ferenc püspök elrendelte, hogy minden évben
körmenetben vigyék végig a hermát a városon, június 27-én. Ez a szokás 1950 és 1989 között
szünetelt, azóta ismét hagyománnyá vált.
A Szent László herma hazánk harmadik legértékesebb ereklyéje a Szent Korona és a Szent
Jobb után, a világ minden részéről érdeklődők százai keresik fel, hogy megcsodálhassák.
2011-ben a hermát és a benne található koponyaereklyéket természettudományi és műszaki
vizsgálatoknak vetették alá.
Más ereklyék Szent Lászlótól: A 15. század végén az állkapcsot elválasztották a koponyától,
és azt Bolognában őrzik. A nyakszirtcsontból Zichy Ferenc püspök 1775-ben egy darabot a
nagyváradi székesegyháznak adományozott, és azt ott szintén díszes hermában őrzik.
25. oldal / 4. Egyéni megoldás.
26. oldal / 1.
a) Cs a l á d i k ö r
b) N e mz e t ő r- d a l
c) M á ty á s a nyj a
d) A f ü l e m i l e
26. oldal / 2.
1. Ezen a településen született 1817-ben. Nagyszalonta
2. Híres kollégiumában is tanult. Debrecen
3. Életének utolsó évtizedeit itt töltötte. Budapest
4. Nemzetőrként szolgált ebben a városban. Arad
5. Magyart és latint tanított gimnáziumában. Nagykőrös
27. oldal / 3.
12
a) „Szülőhelyem, Szalonta, b) „Leszek míg a világ,
Nem szült engem szalonba” Kossuth katonája,
(Szülőhelyem) Ország katonája.”
(Rásüt az esthajnal…)
Keresd meg a Magyar értelmező
kéziszótárban a szalon szó jelentését, majd Járj utána, milyen feladatai voltak
ennek ismeretében értelmezd a költő Aranynak a szabadságharc időszakában!
gondolatát! A forradalom győzelme után egy ideig
Díszesen berendezett szoba a szalon. Aradon volt nemzetőr, és a Nép
Arany családja nem volt vagyonos, a Barátja című lapot szerkesztette.
tandíj megfizetése is gondot jelentett
számukra.
c) „Nem így, magánosan, daloltam: d) „Ada címet, bár nem kértem […]
Versenyben égtek húrjaim; Egy kis független nyugalmat,
Baráti szem, müvészi gonddal Melyben a dal megfoganhat,
Függött a lantos ujjain” Kértem kérve:
(Letészem a lantot) S ő halasztá évrül-évre.”
(Epilógus)
Kire utal a „Baráti szem” kifejezés? Mi
Jegyezd le Arany „címeit”, megbízatásait,
történt a jó baráttal, hogy a verssorok már
amelyek elvették tőle a „független
az ő fájó hiányáról szólnak?
nyugalmat”!
Petőfi Sándorra utal a „Baráti szem” A Kisfaludy Társaság igazgatója, a
kifejezés. A költő 1849. július 31-én Magyar Tudományos Akadémia
tűnt el Fejéregyháza közelében. titkára, majd főtitkára volt.
27. oldal / 4.
a) Megyeri Sára: Arany János édesanyja, akinek tíz gyermeke közül csak az első (Sára)
és az utolsó (János) maradt életben.
b) Ercsey Julianna: Arany János felesége. Gyermekeik Juliska és László.
c) Arany János édesapja, aki fia születésekor már korosodó ember, 55 éves.
28. oldal / 1.
a) Hosszabb, nagyobb terjedelmű a Toldi, mint a János vitéz.
Írd le, melyik szó segített a választásban! „megolvastam”
b) három hónap
c)
 A Toldi elkészültéről Szilágyi István / Petőfi Sándor már a pályázati eredmény
kihirdetése előtt is tudott.
 Vahot Imre felkérése megelőzte / két héttel követte Petőfi levelét.
d) Toldit a szalontai néphagyomány is ismerte; Arany pedig Ilosvainak Toldiról szóló
ponyvahistóriáját
29. oldal / 2. Egyéni megoldás

 Nagyszalontai mondák: Arany már gyermekkorában sok mondát hallott édesapjától a
Toldiakról. A hagyomány szerint Arany szülőföldje régen a Toldiak birtoka volt.
13
 Ilosvai Selymes Péter históriás éneke: Arany már diákkorában elolvasta Ilosvai
Selymes Péternek Toldi Miklósról írt históriás énekét, melynek címe Az híres-neves
Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokoskodásáról való história. Ilosvai
említi, hogy Toldi Miklós 1320-ban született Nagyfaluban.
 Nagy Lajos koráról írt történeti munkák: Arany tanulmányozta Nagy Lajos korát
is, amely a lovagkor egyik legdicsőbb időszaka volt.
 Petőfi Sándor János vitéze: Nagy hatással volt Aranyra Petőfi Sándor elbeszélő
költeménye.
29. oldal / 3. Egyéni megoldás

Toldi Miklós képe a Magyar hősök arcképcsarnokában
A Toldi első kiadásának belső címlapja
A Toldi Előhangjának kézírásos lapja

30. oldal / 2.
a) Bátran szembeszállt az akadályokkal, nehéz helyzetben is helyt állt: „Ez volt ám az ember,
ha kellett, a gáton”
b) Tetteit nem hinnétek el, ámításnak vélnétek: „Minden dolgát szemfényvesztésnek
hinnétek.”
c) Napjainkban sincs hozzá hasonló ember: „Nem terem ma párja hetedhét országon”.
30. oldal / 3.
 előhang: Rövid előszó, az epikus művek lírai hangú bevezetése.

Kiegészítés: Megteremti a várakozás hangulatát.
 mottó: Rövid idézet a mű elején, amely fontos gondolatot tartalmaz.
Kiegészítés: Segíti a mű megértését.
 ének: A részek elnevezése a régi történetmondókra utal.
 Kiegészítés: A históriákat zenei kísérettel adták elő.
31. oldal / 4.
a) „kilenc-tíz ember-öltő” hossza: 9-10-szer 50 év: 450-500 év
b) A Toldi keletkezési éve és a fenti szám különbsége =
ekkor élt Toldi Miklós: 1846-450/500= 1346
c) 2014-1846= 168 éves
d) Egyéni megoldás.
14
31. oldal / 5.
buzogány sarkantyú parittya, parittyakövek

súlyos ez is lehet rettenetes
pajzs kopja
rettenetes öklelő
akár ez is lehet súlyos
32. oldal / 1.
2. Laczfi nádor és serege megérkezik Nagyfalu határába.
1. Toldi Miklós a vitézi életre vágyakozik.
3. A nádor megsérti a fiút. („Hé, paraszt!”)
5. Miklós feldúlt lélekkel tér haza.
4. A vitézek egy parasztfiúval nem állnak ki.
32. oldal / 2.
Laczfi parasztnak nézte Miklóst, és így is szólította meg.
Laczfi nézte parasztnak Miklóst, nem a szolgák.
Laczfi megkérdezte a Budára vezető utat, a fiú egy nyomórúddal adta meg a választ.
32. oldal / 3.
kútágas legelésznek
15
szöcskenyáj kémel
ökrök ég
sarj delelnek
33. oldal / 4. a) – 2.; b) – 1.; c) – 3.; d) – 3.;
33. oldal / 6. a) – 1.; b) – 5.; c) – 2.; d) – 3.; e) – 4.;
34. oldal / 1.
füstöl, konyha, borjú, király, malac, tor, kastély, bor, Nagyfalu, temető, cseléd, tűz
34. oldal / 2.
Nagyfaluba negyven katonájával érkezett meg Toldi György.
A testvérétől fordult el gőgösen György.
A jussát Györgytől kérte Miklós.

ige: veszekedtek, gyalázkodik, becsmérel, kér
főnév: juss, pofon, harag
melléknév: haragos, indulatos, fájdalmas
35. oldal / 4. Vízszintesen: György, ebnek, nevezte, Miklóst.

Függőlegesen: ölbeli.
Mondat: György ölbeli ebnek nevezte Miklóst.
36. oldal / 1.
Az Első énekben a történet előkészítéséből (expozíciójából) megismertük a kiinduló

helyzetet, az események idejét és helyét.
A Második énekben a testvérek konfliktusának, összeütközésének a szemtanúi lehettünk.
A Harmadik énekben a vitéz halálával kezdetét vette a bonyodalom, amely a történet további
eseményeinek a kiindulópontja lesz. Megváltozott az alaphelyzetet, elkezdődik a Toldi
cselekményének a kibontakozása.
16
36. oldal / 2.
2. „S nagyfejű legényit ily szókkal biztatja”

György a bortól már ittas legényeit biztatja.
5. „György haragja pedig lészen rendkivűli”

György hatalmas haragra gerjedt vitéze halála miatt.
1. „Vitéz ő szolgái rudat hánynak vala”

György vitézei fadárdákkal versenyt dobtak az udvaron.
4. „Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg?”

A Miklós által eldobott kő vajon hová, kire száll?
3. „Toldi tűr azonban, bárha nem békével”

Miklós tűrte, bár lelke háborgott, hogy feléje dobták a dárdákat.
36-37. oldal / 3. A hazug szomszéd neve: Pál

37. oldal / 4.
Megszemélyesítések: 1 Hasonlatok: 3.,4. Metaforák: 2.
37. oldal / 5.
Szó Meghatározás Jelölés

két és fél méter magasra is megnövő, hosszú nyakú és
túzok lábú futómadár
mezőkön, pusztákon élő, nagy testű, nehéz röptű madár X
nádasokban élő, sárgásbarna tollazatú énekesmadár
egyenes, széles pengéjű hosszú kard, amelyet a hóhér az X
pallos elítéltek lefejezésére használt
deszkából készült, keskeny, korlát nélküli kis híd
hosszú, bő, ujjatlan, köpenyforma ruha
kimerültek, elfáradtak X
eltörődtek részekre, apró darabokra hulltak
hosszasan foglalkoztak valamivel
38. oldal / 6. dárda, malomkő, menekül

Egyéni megoldás. Például: Egy dárda Miklós válla csontját érte. A malomkő elrepült, és egy
vitéz halálát okozta. Miklós embert ölt, és ezért menekülnie kellett.
38. oldal / 7.
tűr, bűn, fűz, sün, süt, tűz, üst, fűt, (ha fűti a harag)
38. oldal / 8. malom, alom, lom, al, a, ma, kő, ő
39. oldal / 1.
a) Miklós, Bence
b) a nádasban
17
c) Miklós a nádasban talált menedéket üldözői elől.
Éhségét a vadmadarak tojásaival csillapította a fiú.
Bence a nádasban megtalálta Miklóst. Ettek, ittak, beszélgettek.
39. oldal / 2.
a) nagyapjánál, b) molnárlegényeket, c) három, d) az édesanyjának
Testmagassága: magas; Testalkata: izmos, erős; Haja színe: barna; Szeme színe: barna.
40. oldal / 4.
a) búsul, b) falánk, c) ború, d) jósol
40. oldal / 5.
1. Az étel szagáért pénzhanggal fizetnek. b)
2. Sem étele, sem itala. c)
3. Evés közben jön meg az étvágy. a)
40. oldal / 7. alom, alám, elem, élem, elém, ölem, ölöm, ólom
41. oldal / 1. a) Őshonos: olyan faj, amely az adott területen fejlődött ki, és természetesen
úton terjedt el.
41. oldal / 1. b) nádi farkas, réti farkas, síksági farkas, farkassakál
41. oldal / 1. c) barna, sötétebb, lába, szürkésbarna
41. oldal / 1. d) Testtömege: 7-15 kg, Fogainak száma: negyvenkettő, Törzsének hossza: 80-
100 cm
41. oldal / 1. e) Állati eredetű táplálék: rágcsálók (mezei pocok), vadak (őzek), cserebogár,
gyík
Növényi eredetű táplálék: fűfélék, kukorica, alma, körte, vadon termű gyümölcsök
42. oldal / 2.
Hová indult Toldi a farkasokkal? Az édesanyja házához Nagyfaluba.
Miért fordult vissza a fiú? El akart búcsúzni az édesanyjától.
Hogyan győzte le a farkasokat? A nőstényt megfojtotta, a kan elpaskolta a nőstényével.
42. oldal / 3. Epizód. Nagyobb terjedelmű epikai művek része. Önálló esemény, amely rövid
időre megszakítja, késlelteti a történetet. Általában a szereplők jellemzésében, a kor, a
körülmények bemutatásában van szerepe.
42. oldal / 4.
„ S mint midőn a bika dolgozik szarvával, Nem birt elszakadni az édesanyjátul.”
„Símogatta a két árva kis jószágot, Mint a juhász-bojtár, amikor kapatja”
„De mintha kötéllel vonták volna hátul, Nem birt elszakadni az édesanyjátul.”
„Mint egy nagy csoroszlya, lóg ki zöldes nyelve”
43. oldal / 5.
bakacsin: c) sötétség;
csoroszlya: c) az eke késforma része
az elméjét hányja: a) gondolkodik
avas: a) állott
18
43. oldal / 6.
a) Miklós a nőstény és a hím farkast is elpusztította.
b) Miklós nemcsak a nőstény farkast pusztította el, hanem a hím farkast is megölte.
43. oldal / 7.
búcsú, zsombék, kölykök, bosszú, nádas
Miklós nem akart búcsú nélkül elválni az édesanyjától.
A nádasban a zsombék lesüppedt Miklós alatt. / A nádasban a farkas fészke körül a zsombék
lesüppedt Miklós alatt.
A fészekben sírtak a kis kölykök.
Az elbeszélő is intette Miklóst, hogy ne álljon bosszút. Vesse el a bosszú gondolatát.
Az ötödik ének helyszíne a nádas.
43. oldal / 8.
3.1.2.5.1.4.: FARKAS, 3.1.2.1.5.6.4.: FARAKÁS, 8.9.2.: VER
8.7.2.: VÉR, 4.1.5.5.: SAKK 5.7.8.9.: KÉVE 9.8.7.4.: EVÉS
7.2.4.9.5.: ÉRSEK

a) Miklós letette a farkasokat a kertben. / Miklós édesanyja ablaka körül leskelődött. / Miklós
édesanyja ajtaja előtt hallgatózott.
b) Miklós a két farkast György ágyára fektette.
c) Miklós édesanyja szobájában elbúcsúzott anyjától.
d) A kutyák megérezték a vadak szagát, Miklósnak ismét menekülnie kellett.
44. oldal / 2.
Miklós nem zörgetett édesanyja ajtaján, mert nem akarta, hogy anyja a zörej miatt megijedjen
(megriadjon). / hogy a zajra felriadjon az asszony.
A fiú a lándzsákat a kezébe kapta, és az őrállók ruháit a földhöz szegezte velük.
Miklós azzal vigasztalta az édesanyját, hogy látják még egymást, hall még az asszony hírt a
fiáról./ róla.
Toldi Lőrincné nem hallotta a ház népének kiabálását, mert ájultan hanyatlott le a megvetett
ágyra.
45. oldal / 3.
bátorság ellentétes jelentésű kifejezései: gyávaság, ijedősség, félénkség, nyúlszívűség,
bánatos ellentétes jelentésű kifejezései: vidám, jókedvű, víg, örömteli, kedélyes
csendes ellentétes jelentésű kifejezései: zajongó, lármázó, zsivajgó, ricsajos, ricsajozó,
ricsajkodó, zajos, harsány, fülsértő,

Például: Petőfi Sándor: János vitéz, Tündérszép Ilona és Árgyélus, Reményik Sándor: Mi
mindig búcsúzunk.
45. oldal / 5.
19
„Ennyit mondott anyja; többet nem is szólna,
x’ x x x | x’ x || x’ x x x | x’ x 12 szótag, 4 ütem
Ha mindjárt a széles Hortobágyon volna,

Ott is úgy ölelné, szíve elfogódnék,

Szája hosszu néma csókra kulcsolódnék.”

46. oldal / 1. Egyéni megoldás. A tankönyv 150. oldali táblázatát is segítségül hívhatjuk.
46. oldal / 2.
a) zsombék, bárány, farkasok, bosszú 5. ének
b) vendégoldal, Laczfi, kútágas, nádas 1. ének
c) álom, kulacs, nád, vitézek, Bence 4. ének
d) nyoszolya, kutyák, Bence, farkasok 6. ének
e) túzok, malomkő, nádas, dárda, Sámson 3. ének
f) malac, Laczfi, pofon, György, juss 2. ének
47. oldal / 3. a) L; b) E; c) J; d) J
47. oldal / 4.
„Mint a sértett vadkan, fú veszett dühében”
hasonlított: dühös, vérig sértett Miklós
hasonló: sértett vadkan
közös jegy: sértődöttség, düh
„Úgy anyám! kecsegtesd ölbeli ebedet”

azonosított: Miklós
azonosító: ölbeli eb
közös jegy(ek): kényeztetett, óvott
47. oldal / 5. Laczfi nádor, Toldi Lőrincné

48. oldal / 1.
a)
 első írásos említése: 11. század
 az ország közepének említették: 13. század
 Károly Róbert királlyá választása: 14. század
b) I, H, I
c) Rákosnak mezején gyülekeztek a magyar hadak, ha külső vagy belső ellenség fenyegette az
országot
49. oldal / 3.
20
a) Hogyan halt meg a hajdú? A villám ütötte agyon: „Az Isten haragja megütött egy
hajdút”
b) Miért volt bosszús György? Nem tudta elfogatni testvérét. Így kútba esett az a terve,
hogy Miklóst elítéltesse, ő pedig megkapja testvére birtokrészét.
c) Hány napig vándorolt Miklós, míg Pest határába ért? Három napig.
d) Ki ölte meg a két vitézt? Egy cseh bajnok.
e) Hová indult Miklós a temetőből? Pest városába.
49. oldal / 4.
nyájas, rideg, haragos, kételkedő, bánatos, kedves, szomorú, harsány
Például a haragos bizonyítására: „Isten a pokoltól soha meg ne mentse.”
49. oldal / 5.
szomorú barátságtalan sír temető
bánatos hideg zokog sírkert
gyászos ellenséges pityereg cinterem
bús zord könnyezik nekropolisz
49. oldal / 6.
vízszintesen balról jobbra: özvegy, Pest, temető
függőlegesen felülről lefelé: gyász, cseh, bosszú,
függőlegesen alulról felfelé: Miklós
(Még kijön egy 8. szó is függőlegese alulról felfelé: éhes. Konkrét utalás nincs rá a
szövegben, de feltételezhető.)
Ö Z V E G Y
P E S T Y C B
Ó Á S O
i. L S E S
K Z H S
I É Z
T E M E T Ő Ú
50. oldal / 7.
Fordulópont: a cselekmény fontos mozzanata, amely a hős sorsának változását idézi elő.
Metonímia: olyan szókép, amely két fogalom érintkezésén, névátvitelén alapszik. Létrejöhet
pl. térbeli, időbeli, anyagbeli és ok - okozati érintkezésen.
50. oldal / 8.
a) Ismerd fel, hogy a metonímiák térbeli, időbeli, anyagbeli vagy ok - okozati érintkezésen
alapulnak-e!
 Elcsendesedett a falu. térbeli
 A 20. század nagyot alkotott. időbeli
 „Pejlovam viszik Gyulára,

Magamat vason utána.” anyagbeli
(népdal)
 „…álom nélkül álmodunk

Én s a magyar tanyák.” térbeli
(Ady Endre: A téli Magyarország)
21
 „Boglyák hűvösében tíz-tizenkét szolga”
(Arany János: Toldi) ok - okozati
b) Írj még egy-egy köznyelvi vagy irodalmi példát a metonímiák fajtáira!
 térbeli: Hollywood újabb szenzációs alkotása (= az amerikai filmipar újabb szenzációs
alkotása). Ötös asztal fizet (= az ötös asztalnál ülő vendégek fizetnek).
„S csendes a ház, ah de nincs nyugalma” (= elcsendesedtek a ház lakói, de nincs
nyugalmuk) (Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka) „Európa csendes” (= az európai népek
csendesek) (Petőfi Sándor: Európa csendes, ujra csendes...)
 időbeli: „Mit rákentek a századok, / Lemossuk a gyalázatot!” (Petőfi Sándor: Nemzeti
dal)
 anyagbeli: „Kukoricza Jancsi célozza vasával” (Petőfi Sándor: János vitéz) Nincs egy
vasam sem. (= Nincs egy fillérem sem.) Acélt ragad (= kardot ragad).
 ok – okozati: „Az Isten haragja megütött egy hajdút” (Arany János: Toldi). Jó tollú
író (= jól dolgozó író).
51. oldal / 1.
a)
3. feleségeiről és gyermekeiről 2. kegyességéről és erényeiről
4. haláláról és temetéséről 1. megkoronázásáról
52. oldal / 1.
b) pipa: három lánya volt, bőkezű uralkodó volt, jártas volt a csillagászatban
c) Jadviga: lánya Erzsébet: felesége (második)
Margit: felesége (első) Károly: apja
d)
 Mi jelent meg az égen a király halála előtt? egy (csodálatos) üstökös
 Mikor temették el Lajost?
év: 1342., hónap: szeptember, nap: 16-a
 Melyik városban helyezték örök nyugalomra? Fehérváron
52. oldal / 1.
1. RÁKNÁL,
2. LŐRINC,
3. MÁSNAK,
4. JOBBÁGY
5. NAGY
6. NYÁR
7. ÖRÖKSÉG
8. SZOLGÁK
9. TIZEDIK
10. ZSÁMOLY
11. ILOSVAI
Megfejtés: ármánykodás.
Magyarázata: Gonosz fondorlatot, cselszövést eszel ki valaki egy másik ember ellen. György
a király elé járult, hogy álnok módon megszerezze Miklós birtokrészét. Hazug állításokkal
rossz színben tüntette fel Miklóst a király előtt.
53. oldal / 3.
Miklós tízesztendős korában veszíti el édesapját.
22
„Miklós a tizedik esztendőben járván,
Kimúlt szegény apánk s ő elmaradt árván”
György Budára ment, Lajos király udvarába.

„György […] Budán termett,
Hogy Lajos királynál megássa a vermet”
Öccse öröksége csak akkor lesz Györgyé, ha legyőzi a cseh bajnokot.

„Öcséd örökségét […]
Olyan feltétellel adom pedig néked,
Hogyha holnap a cseh bajnokot kivégzed.”
53. oldal / 4.
Egyéni megoldás.
királyi, budai, díszes palota
hideg, bizalmatlan, kételkedő, királyi mosoly
ármánykodó, gonosz, rossz testvér
hazug, hamis, valótlan vád
53. oldal / 5.
Egyéni megoldás.
(Természetesen maga a Toldi.) Bibliai példák: József és testvérei, Káin és Ábel története,
Arany János: Buda halála, Szophoklész: Antigoné, Jókai Mór: A kőszívű ember fiai,
J. K. Rowling: Harry Potter története, Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma, Szent Péter
esernyője
53. oldal / 6.
Egyéni megoldás.
54. oldal / 1.
a) Spanyolország mellett Spanyol-Amerikában (Mexikó, Peru, Ecuador, Kolumbia,
Venezuela) is igen népszerű látványosság a bikaviadal.
Elfogadható még ezen kívül: Kedvelt szórakozás Portugáliában és Dél-Franciaországban is.
b) négyszáz: Az 1800-as években már közel 400 aréna, bikaring volt a Spanyolországban.
húszezer: A sevillai bikaring húszezer ember befogadására alkalmas.
ötvenezer: A legnagyobb aréna Mexikóvárosban épült, ahol ötvenezer ember szórakozhat
egy-egy futtatáson.
c) 1. a spanyol és portugál bikaviadal eltérései
2. a matador felszerelései
3. országok, ahol népszerű a bikaviadal
4. nagy arénák
55. oldal / 2.
utca, temető, kémény, máj, mészárosok, kutyák
55. oldal / 3.
Honnan szabadult el a bika?
A szilaj bika egy vágóhídról szabadult el
Mit csinált Miklós a májjal?
Toldi az elé dobott májat egy éhes kutyának adta.
Hol töltötte Miklós az éjszakát? / Hol aludt el Miklós?
Miklós egy sírdombon hajtotta álomra a fejét.
55. oldal / 4.
Egyéni megoldás.
55. oldal / 5.
Egyéni megoldás.
23
legény: fiatalember, legényember, férfi, segéd
lárma: ricsaj, zsivaj, zaj, zajongás
kurjant: kurjongat, rikoltozik, kiabál, kiált, lármázik, racsít, óbégat
csendes: halk, zajtalan, hangtalan, hallgatag
56. oldal / 6.
Megszemélyesítések: 1., 6., 8.
Hasonlatok: 3., 4., 7.
Metaforák: 2., 5.
56. oldal / 7.
a) Az utolsó szótagban csak a magánhangzó rímel: „kifáradva – padra” (2. versszak);
b) Az utolsó szótagban a magán- és mássalhangzó is összecseng: „bánatban – tarsolyában”
(2. versszak); „sohajt – avval bajt” (15. versszak);
c) Az utolsó két szótagban csak a magánhangzó rímel: „alább – falát” (1. versszak);
„férfi – nézni” (2. versszak); „támad – várat” (3. versszak);
d) Az utolsó két szótag magán- és mássalhangzója is összecseng: „ellenség – jelenség” (3.
versszak); „szájokban – haragjokban” (5. versszak); „célja – páncélja” (17. versszak);
56. oldal / 8.
M Á J B I K A V Á R O S
B Á J B É K A K Á R O S
B Á N B É L A K Á R O M
B Ű N M É L A K O R O M
57. oldal / 1.
a) tarisznya, vasszelence, jámbor, csapszék, szurdék, csárda, kemence
b) kegyelem, szolga, Bence, hatalmas, csaplár, abrak, Miklós
57. oldal / 2.
Bence megtalálta Miklóst, és étellel kínálta.
Bence találta meg Miklóst, nem az édesanyja.
Bencét Miklós édesanyja küldte, hogy fia hű szolgája legyen.
57. oldal / 3.
1. megkeresés: a, b, g, h 2. találkozás: b, c, d, e, f, g
58. oldal / 4.: kanna: 4., tarisznya: 1., vasszelence: 3., cipó: 2.
58. oldal / 5.:
A B C D E F G H
1. L Ó H Á T A S
2. S Z U R D É K
3. V Á R A T L A N
4. E L T Ö R T
5. C I M B A L O M
6. L E L K E M
7. P I N T E T
8. M E T A F O R A
E8 G5 E4 E2 C2 A6 B1 A7 F8 H3 E3
24
F O R D U L Ó P O N T
A megfejtés úgy kapcsolódik a Tizedik énekhez, hogy Miklós a száz arany segítségével már
meg tudja valóstani céljait.
58. oldal / 6.:
hosszmérték: rőf, arasz űrmérték: pint, akó súlymérték: font, uncia, lat
59. oldal / 1.:
Egyéni megoldás.
59. oldal / 2.:
karikázás helyett aláhúztam
aikss: sisak, ílny: nyíl, ácélnp: páncél,
ajpzs: pajzs, ábgnyouz: buzogány, eegtz: tegez,
eeglyr: gerely, ilyopszt: pisztoly, ajkop: kopja
59. oldal / 3.:
H Kora délután kezdődött a viadal.
H A király sátra a pesti részen állt.
I A cseh Buda vára felől érkezett.
H A viadal egy álló napig tartott.
H Toldi szíven szúrta ellenfelét.
I A győztest tapsolták, éljenezték.
59. oldal / 4.:
a) az irodalmi művek cselekményének leglényegesebb fordulópontja, csúcspontja.
b) János vitéz bedobta a rózsát a tóba (az élet vizébe), és Iluska életre kelt.
c) Mindkét esetben a hős legfőbb vágya teljesül a tetőpont során. Boldogság, öröm kíséri a
fordulópontot.
60. oldal / 1.:
Bence, bika, nádas, Laczfi, király, György, igazságszolgáltatás, édesanya
60. oldal / 2.:
a) egyszerű, jó: együgyű; b) vad, kegyetlen: pogány;
c) havi zsold: hópénz; d) egyszerű, közönséges: hitvány
60. oldal / 3.:
Egyéni megoldás.
60. oldal / 4.:
Egyéni megoldás.
61. oldal / 1.:
Egyéni megoldás. A tankönyv 150. oldalán lévő összefoglaló táblázat segítségével.
62-63. oldal / 2.: Egyéni megoldás
Ilyennek mutatja az elbeszélő: fiatal: „még legénytoll sem pehelyzik állán”; hatalmas ereje
van, „araszos váll”. Elnyomott, paraszti sorban él. Hirtelen természetű, indulatos, nem
mérlegeli tettei következményét. Nagyon bántja, ha megsértik, igen sebezhető. Nagyon szereti
az édesanyját, átérzi másnak (az özvegyasszonynak) a fájdalmát. Önfeledt is tud lenni (lásd
mulatozás a csárdában).
Ilyennek látja az édesanyja: (Egyes szám 3. személyben is megfogalmazhatja.) mindkét
gyermekemet nagyon szeretem. Férjem halálakor Miklós még csak tízéves volt, ezért
különösen féltettem (és féltem még ma is) kisebbik fiamat. Tudom, hogy rendkívül erős, és
azt is, hogy mennyire érzékeny. Indulatosságával is tisztában vagyok.
Ilyennek látja György: Tudom, hogy némileg eltúloztam, amit édesanyámnak és a királynak
mondtam Miklósról. Épp ez volt a szándékom. De mégis igaznak tartom a következőket:
„De korhely, buta lőn: jóra semmi kedve,
Hon maradt, betyárnak, pórnak nevekedve;
25
Pedig erő benne volna módnélkűli” (8. ének)
„Úgy anyám! kecsegtesd ölbeli ebedet,

Ójad fúvó széltül drága gyermekedet;
Mártsad tejbe-vajba, mit se kímélj tőle,
Majd derék fajankó válik úgy belőle.” (2. ének)
Nagyon erősnek tartom Miklóst, ugyanakkor butának, fajankónak, pórnak is. Nem becsülöm
az általa végzett paraszti munkát, nem kell hozzá ész, az ereje megvan hozzá, de azt sem
használja ki eléggé. Faragatlannak és lustának tartom testvéremet.
Ilyennek látja Bence: nagyon szeretem kisebbik gazdámat, a családjukat szolgálom, mióta az
eszemet tudom. Bármit is tett, nem tudom elítélni, tudom, hogy mennyire jó szíve van.
Rendkívül erős, de senkit sem bántana meg, amíg őt nem bántják. Örülök, hogy végre
megnyugodhat, hisz vágya teljesült, a király testőre lett.
Ilyennek látja Laczfi nádor: rendkívül erős, szinte emberfeletti képességekkel rendelkezik.
Még suhanc, fiatal ember. Paraszt egyáltalán? Engem a származása nem érdekel, sokkal
inkább az, hogy általa egy hatalmas erejű hőssel gazdagodna seregem.
Ilyennek látja a király: erre a fiatal, nagy erejű hősre szüksége van az országnak. Helyén van
a szíve és az esze. Először megkegyelmezett ellenségének, másodjára már nem kímélte a
csehet. Indulatból követte el bűnét, indulatosságán sokat fog alakítani, ha vitézként szolgál
királyi seregemben.
Ilyennek látom én: Egyéni megoldás.
64. oldal / 3.: Lajos király, Bence, György, Miklós

64. oldal / 4.:
a) terhére van valakinek; b) nagyon nyugtalan; c) rá se hederít; d) örök szégyene marad
64. oldal / 5.:
János vitéz: 2., 4., 7., 8., 12. Toldi: 3., 5., 9., 10., Mindkettő: 1., 6., 11.
65. oldal / 1.:
2. versszak: „Hol is tehettél szert ennyi jóra, ennyi
Szépre, mely könyvedben csillog pazar fénnyel?”
5. versszak: „Dalod, mint a puszták harangja, egyszerű,
De oly tiszta is, mint a puszták harangja”
65. oldal / 2.:
„Ki és mi vagy?”; Ki volt tanítód? hol jártál iskolába?
65. oldal / 3.: Iskoláit megszakítva színésznek állt, de a két hónap alatt szerzett élményei
kiábrándítóak voltak. Majd jegyzőként dolgozott napi tíz órában, nagyon kevés havi bérért.
65. oldal / 4.:
Mi a két költői levél (vers) műfaja?
Mindkét költői levél episztola.
Milyen a sorfajtája a két ütemhangsúlyos versnek?
Felező tizenkettes.
Mikor keletkezett a két episztola?
1847 februárjában.
66. oldal / 5.:
Hasonlat: „Zavarva lelkem, mint a bomlott cimbalom”
26
Elemei: hasonlított: Arany lelke; hasonló: bomlott cimbalom; közös jegy: zavartság,
nyugtalanság, a megszokott helyzettől eltérő állapot.
Metafora: „Legyen minden dalunk egy-egy vigasztalás,

Egy édes álom a kemény nyoszolyára!”
Elemei: azonosított: dal; azonosító: álom / vigasztalás; közös jegy: vigasztaló, megnyugtató
66. oldal / 6.:
Például Petőfi írásaiban: „drága Fajankóm”, „imádott Jankóm”, „bájdús Jankóm”,
My dear Dzsenkó! Utóbbi angolos címzés apropója az volt, hogy Arany drámákat fordított
Shakespeare-től.
A levélrészlet így szól:
Debrecenchester, november 15. 1848.
My dear Dzsenkó! Áj em itthagying Debrecent, zászlóaljunk Becskerekre megy holnapután,
én pedig Erdődre With Úrláb januáriusig. Tehát oda légy nekem firkáling még pedig mocs.
Tiszteleting end csókoling a tied familia és kendet, vagyok barátod
A megszólítások árulkodnak barátságukról, kapcsolatuk közvetlenségéről.
66. oldal / 7.:

Petőfi: 1., 2., 4., 6., 8. Arany: 3., 5., 7., 9., 10., 11., 12.
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
67. oldal / 1.
a) Megismerkedett a helyszínekkel. Bejárta Budát és Egert.
Soproni vár Szigetvár Konstantinápolyi vár (Yedikule Hisan, Héttorony erőd)
b) Irodalmi forrásokat olvasott. Tinódi Sebestyén Buda vesztéről, Török Bálint fogságáról,
Egri históriának summájáról című műveit olvasta.
c) Tanulmányozta a történelmi kort. A Széchényi Könyvtár levéltárában 16. századi
történetírók munkáit olvasta. (Például a Négyszáz magyar levél a XVI. századból című
gyűjteményt). A Nemzeti Múzeum régiségtárában és a konstantinápolyi Szultánmúzeumban
megismerkedett az életvitelre, hadviselésre, fegyverekre stb. vonatkozó tárgyi emlékekkel.
67. oldal / 2.
Hold és csillagok, Gergely diák, 1901-ben
68. oldal / 1.
a) A kislány neve: Cecey Éva (Vicuska) . Megtudtam róla, hogy ötéves, „úri leány: „kövér,
mint a galamb, és fehér, mint a tej”, szőke, szöszke hajfonata van; apja, a fakezű, falábú
Cecey Péter Keresztesfalva ura; a kislány koros apjának a szemefénye, Tündér Ilonának is
nevezte Dobó előtt.
A kisfiú neve: Gergő. Megtudtam róla, hogy hétéves, jobbágyfiú; apja egykor kovács volt
Pécsett, de már nem él; anyja és nagyapja Keresztesfalvára költöztek, anyja a történet idején
(1533-ban) török kéz által lelte halálát; nagyapja harcolt a Dózsa György-féle lázadásban,
ezért is kaptak menedéket Ceceynél. Bátor, eszes, élelmes gyerek volt, hisz el tudtak szökni a
török fogságából.
A férfi neve: Jumurdzsák. Megtudtam róla, hogy Gergő szerint félelmetes és különös volt az
arca, „csupa bőr fej”; a feje és az arca is csupasz volt. Tudott magyarul, anyja magyar volt,
apja a híres Jaja-Oglu Mohamed. Talizmángyűrűje volt.
b) A két gyerek 1533 májusában (tavaszán) (Mikor? év, évszak) fürdött a patakban,
Mecsekben, Keresztesfalva (Pécs) közelében (Hol? hegység, település).
27
„Hát csak tedd félre az idei kalendáriumot, tisztelt olvasóm, és vedd elő gondolatban az
1533-it. Annak az évnek a májusában élsz te mostan, s vagy János király az urad, vagy a
török, vagy I. Ferdinánd.” (Hol terem a magyar vitéz? 1. fejezet)
c) Jumurdzsák elkötötte a szürke lovat. Gergő a ló után szaladt, a török elfogta a gyereket.
Gergő Vicuskának kiabált, a kislány előjött, így mindketten a török foglyai lettek.
68. oldal / 2.
Cecey: a), e) Bálint pap: b) Gábor pap: d), g)
Dobó István: c) Móré László: f) Török Bálint: h), i)
a) fakeze, falába volt; b) nyelvét Szapolyai János vágatta ki; c) harmincegy éves, még nem
nősült meg; d) két napon át temette Kishida halottait; e) egykor Dózsa György kincstartója
volt; f) egy nagy vágás van az arcán; g) nem végzett Jumurdzsákkal, de az amulettjét elvette;
h) „jól megtermett, javakorú ember; csupa izom és mozgékonyság”; i) Szigetvár ura
69. oldal / 3.
a) A regénybeli helyzetre: Most Dobónak, a magyaroknak kedvezett a hadiszerencse,
Jumurdzsák a fogoly. De lehet még Dobó az ő, a törökök foglya.
b) A regénytől elvonatkoztatva: Ma nekem van szerencsém / bosszúságom, hamarosan
azonban fordul a kocka, téged ér el mindez. Hasonló mondás: Egyszer kerék, egyszer
(másszor) talp.
69. oldal / 4.
A mindennapi munkát állandó veszély között végezték. A munkára az olló, a veszélyre
(harcra) a kard szó utal.
Kinizsi Pál (1431? – 1494): Kinizsi Pál Magyar Balázs egyik alvezéreként tűnt fel 1468-ban
a morvaországi hadjáratban. 1472-ben hűségéért megkapta Vázsony várát a hozzá tartozó
birtokokkal együtt. 1479-ben már temesi ispán volt, amikor egy 35-40 ezer fős török sereg
betört az országba. Báthory István erdélyi vajdával együtt 1479. október 13-án
Kenyérmezőnél hatalmas győzelmet aratott a török sereg felett. 1481-ben Mátyás király a
déli végek védelmével bízta meg, s Kinizsi 1482-ben Szendrőnél győzelmet is aratott az
ellenséges hadsereg felett.
(Hadvezéri képessége, rendkívüli, legendás ereje és sorozatos győzelmei révén napjainkra
mondai alakká vált.) A Mátyás király és Kinizsi című monda szerint Kinizsi malomkövön
nyújtotta (tálca gyanánt) egy korsó vizet Mátyás királynak. A monda szerint a király ekkor
adományozta neki Nagyvázsony várát.
Mátyás király (1443–1490): Kolozsvárott született, édesapja a nagy törökverő, Hunyadi
János; édesanyja Szilágyi Erzsébet. 1458-tól magyar király.
Uralkodása kezdetén konfliktusa a főurakkal: Garai László nádor és Újlaki Miklós
összeesküdtek Mátyás ellen, és III. Frigyest választották magyar királlyá. Mátyás legyőzte az
összeesküvőket, akik ezután behódoltak a királynak.
1463: bécsújhelyi megállapodás: ha Mátyás fiú utód nélkül halna meg, a magyar trónt Frigyes
fia örökli. Később ez a kitétel vált a Habsburg-ház hatalmi igényének első jogalapjává.
Központosított királyi hatalmat épített ki, amelynek katonai alapja az első magyar állandó
zsoldoshadsereg, a fekete sereg volt. Harcai a török ellen és a Délvidéken: sikerek pl. Jajca
(1463-ban) és Szabács (1476-ban) váránál. Majd Morvaország, Szilézia és Lausitz
megszerzése.
28
Mátyás trónra kerülésekor a kincstár éves bevétele nem sokkal haladhatta meg a 110-120 ezer
forintot. Harminckét éves uralkodása alatt Mátyásnak sikerült elérni, hogy ez a szám a
sokszorosára emelkedjen (füstpénz, koronavám, rendkívüli hadiadó).
Dózsa György: Lásd még tk. 163. oldal 1. feladatát.

Születésének pontos dátuma nem maradt fenn; a korabeli források szerint közel 40 évesen halt
meg, tehát az 1470-es években születhetett. Gyerekkorát Dálnokon töltötte testvéreivel, majd
apja halála után Makfalvára került. Mindig a vitézi pálya vonzotta, apja nyomdokaiba akart
lépni, ezért később katonának állt.
Több végvárban is szolgálhatott, Szapolyai János erdélyi vajda 1513-as török elleni
hadjáratában lovaskapitányként vett részt. A hadjárat után a nándorfehérvári őrségben maradt.
Itt vívott győztes párviadalt 1514. február 28-án a szendrei lovas szpáhik vezérével, az
epeirosi Alival, aki már sok vitéz halálát okozta. Ezért a tettéért II. Ulászló király – kétszeres
zsold és aranylánc adományozása mellett – a lovagrendbe emelte, és falut ajándékozott neki;
ugyanakkor azt is engedélyezte, hogy a családi címerébe – a hőstett emlékére – egy karddal
levágott vérző kart illesszen. Eközben Bakócz Tamás esztergomi érsek és szentszéki követ
1514. április 9-én kihirdette a törökök elleni keresztes hadjáratot elrendelő pápai bullát.
70-71. oldal / 1.
a) Mely eseményekhez kapcsolódnak a következő évszámok?
1526. november 11.: Szapolyai Jánost (I. János néven) királlyá koronázták
1526. december: Habsburg Ferdinándot uralkodóvá választották
1541. augusztus 21.: Buda vár ostromának utolsó napja / a Habsburg-csapatok elfoglalták
Budát
b) Húzd alá a szövegben, hogyan hívták Szapolyai János feleségét!: Izabella királyné
Karikázd be, kik voltak a budai vár védelmének vezetői!: Fráter György, Török Bálint
c) Húzd alá a megfelelő szót! Kiderül-e a szövegből, hogy…
 mi volt Habsburg Ferdinánd fiának a neve? igen nem
 ki vezette a Habsburg csapatokat? igen nem
 hol választották Szapolyai Jánost királlyá? igen nem
 melyik évben született János Zsigmond? igen nem
d) A két király erejét az egymás elleni küzdelem őrölte fel.
e) János király és Habsburg Ferdinánd egymás elleni küzdelme, viszálykodása a törököknek,
I. Szulejmánnak kedvezett. Ő a nevető harmadik
71. oldal / 2.
a) Bornemissza Gergő és Gábor pap merényletet terveznek a szultán ellen. Azonban nem az
uralkodó, hanem egy díszes öltözetű janicsáraga lesz a robbantás áldozata.
b) Amikor a törökök elfogják Gergőt, a fiú Tulipán foglyának tetteti magát.
c) Gergő elcseni Hajvántól az egri vár alaprajzát, a többi rajzot pedig darabokra vágatja a mit
sem sejtő férfival.
d) A szultán magához kéreti a kis János Zsigmondot.
e) Szulejmán rabláncon viszi magával Konstantinápolyba Török Bálintot.
71-72. oldal / 3.
a) „Mindennap ellopja a pincekulcsot a cudar, pedig mindennap máshova dugom.” (Oda
29
Buda! 2. fejezet)
 Ki a megszólaló? Tulipán felesége
 Kit jellemeznek a nem igazán dicsérő szavak? A törökből magyarrá lett Tulipánt.
 Miben lesz majd ez a személy Gergő segítségére? A török sereg részeinek,
alakulatainak ismertetésében. (Amikor haladnak Buda felé, és Gábor pap
felrobbantja a janicsáragát.)
b) „De hiszen azt mondták, hogy a pap felakasztotta!” (Oda Buda! 4. fejezet)
 Kik a beszélgetők? Tulipán és Gergő
 Kiről gondolták, hogy már rég meghalt? Jumurdzsákról
 Mikor és hol pillantották meg? A Buda felé vonuló török seregben, amint a hegy
tetejéről nézték a vonuló sereget.
c) „Nem tudjátok, mi az: tigris barlangjába bocsátani be egy kisdedet. Ki tudja: visszatérhet-e
onnan?” (Oda Buda! 19. fejezet)
 Kinek a szavait olvastad? Izabella királyné
 Mit takar a „tigris barlangja” kifejezés? Szulejmán szultán környezete
 Visszatérhetett-e onnan a gyerek? igen
72. oldal / 4.
BUDA PEST EG ER
BUTA FEST EG ET
S U T A vagy B É T A FÜST ÜG ET
SÉTA FÜRT Ü GY E T
72. oldal / 5.
torok, terek, tőrök, törők, törik, túrók, túrok, tűrök, térek, tarok, tárok
73. oldal / 1.
 Török Bálint – mielőtt a szultánhoz ment – elbúcsúzott szeretett legénységétől. nincs
pipa. Ez még az Oda Buda! 19. fejezetében történt.
 A törökök elől Cecey udvarába menekült be az egész falu népe. nincs pipa. Ez még az
Hol terem a magyar vitéz? 7. fejezetében történt.
 Cecey elzavarja Gergőt, mert máshoz akarja adni a lányát. pipa
 Vicuska és Gergely örök hűséget fogadnak egymásnak a gyalui havasokban. pipa
73. oldal / 2.
 „Még így csupaszon is látszik rajta, hogy úrileány: kövér, mint a galamb, és fehér,
mint a tej. Ahogy ugrándozik a vízben, a két kis szöszke hajfonat ide-oda röppen a
hátán.”
a) (Az elbeszélő maga mutatja be a szereplőt.)
 „– Fegyvert is forgat?
– Micsoda? Olasz vívókat győzött le a nyáron. Aztán hogy lő, hogy lovagol! Hét férfi
kitelnék ebből, s még mindig maradna benne egy tüzes ördög.”
b) (Más szereplő beszél róla.)
 „Abban a cseresznyeszínű atlaszruhában szökött el, amelyikben énekelt.”
d) (Cselekedteti.)
74. oldal / 3.
1. FÜRJES 1. A királyné őt szemelte ki Éva férjének (Ádám).
30
2. GERGŐ 2. Török ruhát öltött magára, hogy urát kiszabadítsa.
3. MAYLÁD 3. Török Bálinttal együtt raboskodott (István)
4. CSILLAG 4. A talizmángyűrűn öt volt belőle.
5. MEKCSEY 5. Gergő segítője volt a lányrablásban (csak családnév).
6. ISZTAMBUL 6. Konstantinápoly másik neve.
7. OLASZ 7. Gergely és társai … énekesnek öltöztek.
8. ARANY 8. „Az én nevem Százezer …”
Jedikula: a konstantinápolyi Héttorony erőd. Itt raboskodott Török Bálint és Maylád István.
74. oldal / 4.
„A tavasz édes illatát köténnyel hordta onnan a délutáni megszemélyesítés
szellő.”
„A dolmánya, két sárga csizmája, süvege, kardja mellette felsorolás
hevert a gyepen.”
„ A bajuszkája két vasszögként hegyes.” hasonlat
„A szőlő is kihajt a tövéről. Csak az ember nem hajt ellentét
ki…”
„De valahányszor eszembe jutnak, úgy érzem, mintha hasonlat
kardot forgatnának a mellemben.”
75. oldal / 1.
Kibontakozás 1545–1552: fontos végvárak Bornemissza Gergely
Eger veszedelme eleste Sopronból Egerbe megy 250
1552. szept. 9.: A török had katonájával
megérkezik Eger alá. Jumurdzsák elrabolja
1552. szept. 16.: Sopronból Jancsikát.
Megkezdődik az ostrom. Éva és Miklós diák is
Egerbe indul a térképpel és
a gyűrűvel
75. oldal / 2.
tk. 169. oldali térképe segítségével
75. oldal / 3.
a) „Hiszen éppen azért ment az uram is Egerbe. Csak szegény apám el ne ment volna vele!
Gondolja csak: hetvenesztendős ember. Keze, lába fából. És elment az urammal!”
• Kik beszélgetnek, melyik városban?
Bornemissza Gergely felesége (CeceyÉva) és Jumurdzsák Sopronban.
• Milyen rossz sejtése van az asszonynak? Beigazolódik-e a félelme, vagy feleslegesen
aggódott?
Nyugtalanság fogta el, amikor a kisfiú felé nyúlt a férfi. A félelme beigazolódott, mert
Jancsikát elrabolta Jumurdzsák.
(„Az ember mindig a jobbján ment. Ez parasztos volt. Meghajolva köszönt. Ez uras volt.
Háttal ment ki az ajtón. Ez törökös volt.”)
b) „Hát csak az, hogy bolond kecske az, amelyik nekiugrik a késnek!”
31
• Értelmezd a kassai ember szavait!
Butaság a kétszázezres török sereggel szemben harcolni maroknyi (ezer fős) seregnek.
• Milyen választ adott rá – szóban és tettben egyaránt – Gergely?
Menjenek, ha ők lettek volna Szolnoknál, a vár még hamarabb elveszett volna. Pofon
vágta az embert.
„Most már azt is tudom. És azt is tudom, hogy ha ti voltatok volna ottan, akkor még
hamarabb elveszett volna. Hát csak eredjetek haza. S hogy ne menjetek üresen, hát nesztek, ez
mindnyájatoknak szól, patkányok!” (Eger veszedelme, 2. fejezet)
c)„Béka a neve. Mikor ez kuruttyol, a török megérzi az esőt!”
• Ki/mi is ez a béka? Értelmezd a várkapitány szavait!
Egy hatalmas, gyönyörű bronzágyú volt. Amikor azt megtöltötték, a török félhetett tőle,
mert sok emberben kárt tett.
„Az ágyú bronzból volt. Ki volt fényesítve ragyogóra. S vasazott, erős tölgyfa ágyával együtt
valóban olyan volt, mint egy ülő béka.” (Eger veszedelme, 2. fejezet)

„- Vagyunk tehát összesen száz ember híján kétezren.” = 1900 ember. Bizakodóak voltak,
még a király segítségére is számítottak, az utolsó napig várták a felmentő sereget.
Fegyverekről:
„Semmi okunk sincs arra, hogy nehéz szívvel várjuk a törököt. A falak erősek. Puskapor meg
élelem van bőven: akár esztendeig is kibírjuk. A király ha csak az erdélyi hadát ideküldi is,
minden török Mohamedhez költözik Eger alól. De hát olvasd fel most már a második számú
jegyzéket is - szólt Gergelynek.
Gergely olvasta:
- Nagy bombaágyú egy, másik nagy bombaágyú, Béka nevű és Baba nevű kettő; a királytól
három ágyú, Perényi Gábortól négy ágyú, Serédy Benedektől egy ágyú.
- A puskaport nem mértük meg, mert nem is lehet - szólt közbe Dobó. - Tavalyról is maradt, a
királytól is kaptunk. A sekrestye aljában színig áll a kész puskapor. Ezenkívül van
salétromunk és malmunk is, hogy ha kell, magunk csináljunk puskaport. Folytasd.
Gergely olvasta:
- Öreg réztarack, faltörő öt, vastarack ugyanilyen öt, őfelségétől rézfaltörő négy; golyóöntő a
faltörőkhöz és szakállasokhoz huszonöt, dupla, prágai szakállas ágyú kettő, seregbontó
szakállas ágyú öt.”
76. oldal / 1.
a) A tüzes kerék Bornemissza Gergely találmánya volt. Az egyik szétvert
malomkerékből készítette.
„A török had eleje rémülten vágódik arcra, hogy azt az ördögkereket a hátán engedje
legurulni. De az már szikrás tűzkerékké változik közöttük. Lángot lő, égő olajat pökdös,
violaszínű tűztulipánokat szór a tar fejekre, harci köntösökre. Sisteregve, pattogva, dirregve-
durrogva ugrál rajtuk tovább. Küllőiből kígyózó sugarakban szórja, fecskendezi, lövi a vörös,
kék és sárga csillagokat.”
„S a keréknek mintha esze és akarata volna, nyomon követi a futókat, leüti lábukról,
befecskendezi őket eleven tűzzel: égő olajjal, égő kénnel. Elsüti a puskájukat úgy, hogy
egymást lövik. Telepöki tűzzel szemüket, szájukat, fülüket, nyakukat, úgy, hogy bukfencet vet
tőle még a haldokló is. S gurul a tűzkerék tovább.” (Holdfogyatkozás, 16. fejezet)
b) Éva megsérült az utolsó ostromban, a fejét kardvágás érte. A törökök elvonultak, a
török asszony pedig magával vitte a várba a kis Jancsikát, ő pedig visszakapta saját
32
kisfiát. Gergely, Éva és gyermekük túlélték a veszedelmet. Bornemissza Gergelyt a
király kinevezte Dobó helyére Eger vára főkapitányának.
76. oldal / 2.
a) „Arca sápadt volt és átmagasztosult. Fölemelte az égő fáklyát, és belecsapta a
puskaporba.” (Holdfogyatkozás, 8. fejezet)
Réz Miklós és Éva – a térkép segítségével – a vár egyik alagútján akartak bejutni az egri
várba. A törökök azonban észrevették az elmozdított malomkövet, és követték őket.
Miklós nem akarta, hogy az ellenség bejusson a várba, ezért magára nézve végzetes
döntést hozott.
b) „Az ostromot voltaképpen a leves verte vissza. A török hozzá volt szokva tűzhöz, kardhoz,
kopjához, de a forró leveshez nem.” (Holdfogyatkozás, 9. fejezet)
Gergely az üstök mellett haladt el, amelyekben a leves főtt. Kiadta a parancsot, hogy a
nyolc nagy üstöt, amelyben az apróra vágott hús forró leve gőzölt és rotyogott, öntsék a
törökre.
c) „Gergely a várnak az esze. Az ő elméjét nem szabad elvonni a vár védelmétől egy percre
se.”
Éva szerencsésen bejutott a várba Varsányi Imre segítségével. A nő elmondta Dobónak,
hogy ki is ő és miért jött. Megegyeztek Dobóval, hogy nem mutatkozik a férje előtt.
(Holdfogyatkozás, 10. fejezet)
77. oldal / 3.
a) Éva és Török Jancsi / Réz Miklós az alagúton keresztül akartak bejutni a várba.
b) A magyar kém Hegedüs / Varsányi / Sárközi volt.
c) Az árulót felakasztották / engedték / a törökök kezére adták.
d) Gergely csak akkor hiszi el, hogy Jancsika Jumurdzsáknál van, amikor a török bedobja a
várba a kisfiú levelét / játékkardját / gyűrűjét.
78. oldal / 1.
név (születéskori név): Gárdonyi Géza (Ziegler Géza)
születési idő és hely: 1863., Agárdpuszta
jelenlegi lakóhely: Eger
foglalkozás: író
78. oldal / 2.
Első rész: Hol terem a magyar vitéz?; A kis Gergő bátran viselkedett, Vicuskát is
kimenekítette a rabságból. Ráadásul még a török lovát is elkötötte.
Második rész: Oda Buda!; A törökök csellel foglalták el Budát. Ezután a városba egy török
és egy magyar kormányzó került.
Harmadik rész: A rab oroszlán; Török Bálint a Héttorony foglya lett, hosszú éveken át
(haláláig) raboskodott a törökországi Jedikulában.
Negyedik rész: Eger veszedelme; A védelem megszervezése, az előkészületek. A hatalmas
erejű török had újra és újra próbálta bevenni a várat. A támadásokat sikeresen visszaverték
a várvédők.
Ötödik rész: Holdfogyatkozás; A hatalmas török sereg nem tudta bevenni a maroknyi
véderővel bíró egri várat. A pogányok elvonultak a vár alól.
78. oldal / 3.
33
3. Török Bálint a Héttorony foglya lesz.
4. Jancsikát elrabolja Sopronból a félszemű török.
5. Elkezdődik Eger ostroma.
2. Gábor pap megpróbálja felrobbantani a török szultánt.
1. Jumurdzsák rabul ejti Gergőt és Évát.
79. oldal / 4. (Karikázás helyett aláhúztam.)

1. Hány év történéseit írja le a regény?
1. 21 év 2. 19 év x. 15 év
2. Kinek a szavait idézzük? „Fogd ezt a kardot. A tiéd. Légy hű vitéze a hazának, jámbor
szolgája az istennek.”
1. Török Bálint 2. Dobó István x. Bornemissza Gergely
3. Melyik évben lett oda Buda?

1. 1526-ban 2. 1541-ben x. 1552-ben
4. Kinek az énekére hagyatkozott az író az egri vár bemutatásakor?

1. Arany János 2. Tinódi Lantos Sebestyén x. Ilosvai Selymes Péter
5. Ki rendezett filmet a regényből?

1. Várkonyi Zoltán 2. Bacsó Péter x. Jankovics Marcell
79. oldal / 5.
janicsár: elrabolt keresztény gyerekekből mohamedánná nevelt gyalogos katona
szpáhi: török lovas katona
dervis: mohamedán (kolduló) szerzetes
pasa: egy tartomány közigazgatási és katonai vezetője
müezzin: a híveket a minaretről imára szólító mohamedán pap
dzsámi: nagyobb mecset

Bornemissza Gergely cselekedeteinek leírásához segíthet a tankönyv 165. oldalának táblázata.
80. oldal / 7.
Hazájukat védték a pogányok ellen, vezetőik, katonák és a vár népe példát mutattak
egymásnak a rendületlen hazaszeretetből. Haditechnikailag: segítette őket a vár védelmi
helyzete és a leleményes technikai találmányok, így a tüzes kerék is.
80. oldal / 8.
Az egri várvédők mindössze 1900-an voltam, mégis hősiesen verték vissza a kétszázezres
török sereg ostromát. A király seregét azonban hiába várták, nem jött a segítségükre.
„Egy dallam visz, de keresztezi száz”

34
József Attila: Mama, Betlehemi királyok, Altató
Kölcsey Ferenc: Himnusz
Nemes Nagy Ágnes: Jeromos, a remeterák
81. oldal / 2.
 lírai alany: a népdalok lírai alanya is önmaga lelki folyamatairól, gondolatairól szól
érzelmekkel teli és hangulatilag gazdag módon.
 nyelvezet: egyszerűség és népies kifejezések használata jellemzi. Egy részük
természeti képpel kezdődik, fontos elemei a madár- és virágmotívumok.
 zeneiség: a dallam és a szöveg együtt érvényesül bennük. Hangsúlyos verselésűek,
leginkább a páros rímek és bokorrímek jellemzik.
81. oldal / 3.
1. x a x a: félrím 3. a a a a: bokorrím
2. a a b b: páros rím 4. a a b b: páros rím
82. oldal / 1.
A vers két szerkezeti egységből áll, a kis láng igyekezetét az
igék halmozása fejezi ki. A költemény műfaja leíró
költemény, a verssorok páros rímben végződnek.
82. oldal / 2.
l á b h e gy r e állt
vígat nyújtózott
piros csodát
lázas törpe
Megfejtés: líra
82. oldal / 4. Fokozatos növekedés, törekvés (ifjúkor, felnőttkor), majd fogyás és elpusztulás
(időskor). A fák az élet akadályait is példázzák.
82. oldal / 5.
a) lángba borul az arca: az arca elvörösödik
b) lángész: rendkívüli szellemi tehetségű és alkotóerejű személy
c) lángsír: halált okozó láng(ok)
d) szalmaláng: hirtelen fellobbanó és hamar lelohadó lelkesedés
83. oldal / 1.
a) A kitartó követés jutalmaként a lírai alany és unokája elé tárul a ragyogó téli napfényben
álló szarvas. Az állat körül aranyként ragyog a napfény.
b) A szarvas az újjászületés, az örök megújulás jelképe. Emellett a Napé is. Más népeknél,
például a keltáknál: a szarvastehén a nőiesség, a szarvasbika a férfiasság szimbóluma. Az
indiánok hitvilágában: a szarvas megnyugtatja a Nagy Szellem birodalmába tartó, az
ismeretlentől rettegő holt lelkeket.
35
c) „Minden térben és időben zajló folyamat legelemibb jelképe. Legeredendőbben az út maga
az élet. Átvitt értelemben a lelkek útja: a születendőknél az égből a földre, az eltávozóknál a
fölről az égbe, vagy a föld alatti világba vezet. Elterjedt hit szerint a lelkek útja az eget-földet
összekötő Tejút (magyar mondákban a Hadak útja), ezen száll a földre az isten küldötte, az
ember nemzőatyja, ezt az utat járja révülésében a Sámán, hogy felsőbb hatalmakkal
társalogjon (a Sámán útja), a világfára mászó, pokolba ereszkedő mesehős. Még elvontabban
ez a beavatás jelképes útja (labirintus, csigavonal). Út vezet a megvilágosodáshoz a nagy
vallások tanítása szerint. Az esendő ember útja a megigazuláshoz kanyargós, vagy spirál
alakú. A kiválasztottaké viszont a királyi út, mely – ellentétben a spirállal – egyenes. Az
evangélium tanítása szerint a királyi út: Jézus. Ő mondja magáról: „Én vagyok az út, az
igazság és az élet.”A királyi út a középkorban a szerzetesi létforma jelképe, mely mentes a
világi lét hiábavaló kanyarulataitól.” (Hoppál Mihály – Jankovics Marcell – Nagy András –
Szemadám György: jelképtár alapján)
83. oldal / 2.
bibmó: bimbó, dászokva: vadászok, lekediktü: tülekedik, rákacsony: karácsony, pan: nap,
köpörlődök: pörkölődök, gyatyer: gyertya, vasír: sírva
Tavasz: bimbó, tülekedik Ősz: vadászok, sírva
Nyár: nap, pörkölődök Tél: karácsony, gyertya
83. oldal / 3.
Van, amikor maga a szarvas (szarvas-fiú) szólal meg, és van, amikor
a kívülálló szemével látjuk őt. Ezt nézőpontváltásnak nevezzük.
84. oldal / 1. Egyéni megoldás. Például: hó, hógolyó, hóember, fehér, hideg, karácsony,
ünnep, kályha, tűz, korcsolya, szánkó, síelés
84. oldal / 2. Egyéni megoldás. Például: a korcsolya hangját, ahogy csúszik a jégen. A
jégcseppek csöpögését, ahogy olvadni kezd a jégcsap a szikrázó hóban. A fagyos hóban a
csizma lépésének csikorgó hangját. Latyakos időben az olvadó hó „cuppanó” hangját. A síelő
hangját.
84. oldal / 3.
Weöres Sándor verse szimultán verselésű, ami azt lejelenti,
hogy időmértékesen és ütemhangsúlyosan is verselhető. (Az időmértékes verselés a rövid
és hosszú szótagok szabályos váltakozásán alapszik.)
Csanádi Imre költeménye ütemhangsúlyos verselésű, ami a hangsúlyos és hangsúlytalan
szótagok szabályos váltakozásán alapszik.

ima
2 főnév: imádkozás, könyörgés, esedezés, fohász, miatyánk, remény, szerzetes, ember, Isten,
templom, oltár
3 melléknév: áldásos, reményteljes, ájtatos, szomorú
egy négy szavas mondat: Istentől áldást kérő könyörgés. vagy: Istennek hálát adó fohász.
szinonima: fohász
36
85. oldal / 2.
A lírai alany nem Istenhez / a teremtett világhoz imádkozik, hanem Istenhez / a teremtett
világhoz. A kétsoros versszakok első / második soraiban a természet elemeit szólítja meg. Az
emberhez is / nem fohászkodik.
85. oldal / 3.
G E V Ü M E Z S
D R E Z Ó I Á Z
S S D U I O M Á
A D R K D P O M
C G A R Á L K O
F S Á I R Ó Á K
R A T L A Ő Á
1. Új szemüveg
2. Lóci meg a számok
3. Kis Klára csodálkozik
4. Lóci óriás lesz
5. A rádió
86. oldal / 1. harmonikus, meghitt
86. oldal / 2. a) Lusta lustát szerez; Egy lógós nap;

b) hangulat: vidám, harsogó lenne; nyelvi alakzatok: több felkiáltás, de a megszólítás
gyakorisága maradna
86. oldal / 3.
A lustának a kenyér is kár. d)
A lustaság az ördög párnája. c)
A rest embernek sok ünnepe van. b)
A rest kétszer fárad. a)
Lassan ballag a restség, de nyomában megy a szegénység. e)

1. Szmájli
2. Karakter
3. Link
4. Titokban

1. Egymás mellett vagyunk, és mégis egymástól távol. Miért nem egymással beszélgettek,
törődtök, játszatok?
2. A mértéktartás fontossága.
3. Hová tűnt a személyiség, az ember?
37
89. oldal / 2.
a) Tóth Árpád: Láng; b) Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért; c) Nagy László: Csodafiu-
szarvas; d) Varró Dániel: Email
89. oldal / 3.
Megszemélyesítések: 2., 3., 6., 9.
Hasonlatok: 5., 8.,
Metaforák: 1., 4., 7., 10.
90. oldal / 4.
1. megszemélyesítés
2. metafora
3. hasonlat
90. oldal / 5.
a a b b: páros rím a a b b: páros rím
x a x a: félrím a b a b: keresztrím
a b b a: ölelkező rím a a a a: bokorrím
90. oldal / 6.
–– spondeus   pirrichius
–  trocheus  – jambus
–   daktilus   – anapesztus
„Hős harc az élet, és megélni szép”
91. oldal / 1.
a) fogát nyakát nyelvét száját lábát fülét

b) négyezer-hatszázötvenért
c) háromszázötvenet
d) a lábát: nádhoz (olyan vékony, mint a nád); a száját: vén sütőlapáthoz
91. oldal / 2.

Helyesen:
Viselkedés, tulajdonság
Otthon a lábán csapkodja a legyeket – lusta
a szitokszó lepereg róla – engedetlen
A falu végén nézett, szemlélődött a távolba – érdeklődő
tudakozódott, hírt hallott a döbrögi vásárról
A vásárban nem süvegelte meg Döbrögit – büszke,
önérzetes
nem engedett a ludak árából – öntudatos
38
Döbrögi kastélyában elveszik a lúdjait
megverik
Matyi ígérete – bátor
92. oldal / 3.
a) Matyi anyja sokat veszekedett a fiával, de mindhiába szidalmazta a fiút, az semmi se

változott, nem használt a szitokszó.
b) Matyi arra kérte az anyját, hogy hadd vigye el a lúdjait a döbrögi vásárba, hogy ott eladja
azokat.
c) Döbrögi azért verette meg a fiút, mert nem süvegelte meg, és ráadásul a ludak árából sem
engedett.
d) Az uraság Matyi fenyegetését nem vette komolyan, és a házában is mindenki kinevette a
fiút.
92. oldal / 4.
Döbrögi ötvenet veretett Matyira,… …, nem a fiú édesanyja.
Döbrögi veretett Matyira ötvenet,… …, hanem a libáit is elvette.
Döbrögi nemcsak megverette Matyit,… …, nem százat.
92. oldal / 5.
tunya: d) (lusta) élet (életet) dalmahodó: a) (magasodó, emelkedő, terjeszkedő) hegy (hegyeket)
fót: c) (csapat, falka) lúd annyányi: b) (nagy, felnőtt) libái
minden: f) (mindenki) süvegelte körmön font: e) (sok ágból kézzel font) ostor (ostorral)
93. oldal / 6.
Elesett a lúd a jégen. d)
Ő a ludak között a hattyú. a)
A ludat gágogni tanítja. b)
Sok lúd disznót győz. c)
Lúdtól tanul a liba. e)
93. oldal / 7.
Nem készülhetett, ezt bizonyítja az emberek ruházata, a nő táskája, a távolban kivehető busz.
93. oldal / 8.
szűcs, fazekas, bognár
94. oldal / 1.
Matyi elverte Döbrögit.
Matyi az erdőben elverte Döbrögit. (Hol?)
Matyi az erdőben egy husánggal elverte Döbrögit. (Mivel?)
Matyi az erdőben egy husánggal jól elverte Döbrögit. (Hogyan? Mi módon? Mennyire?)
39
Matyi a hatalmas erdőben egy husánggal jól elverte Döbrögit. (Milyen?)
94. oldal / 2. Helyes megoldás: 3.
94. oldal / 3.
a) „Meg lesz már, […] meg lesz Döbrögi verve”
 Milyen esemény előzte meg a szavakat? Matyi elment Döbrögi házába, meglátta,
hogy pompás palotát építenek.
 Ki a megszólaló? Lúdas Matyi
 Hol hangzottak el a szavak? Döbrögi házának udvarán
b) „vigyetek szaporán, mert meghalok”
 Ki a megszólaló? Döbrögi
 Kikhez beszél? a fejszésekhez
 Hol hangzottak el a szavak? az erdőben
 Mi a „meghalás oka”? Matyi elverte (egy fához kötözte, mohával a száját betömte, és
egy husánggal jól elverte)
 Hová vitték „szaporán”? a házába, a kastélyába
94. oldal / 5.
plajbász esedezve kéri

instálja ceruza
azonba durva szálú felsőkabát
guba nyomban
hajtsák meg nézzék át, verjék fel
95. oldal / 6.
1. Aki tanul, halad, aki lusta, marad. b)
2. Tanult ember nem pottyan az égből. a)
3. Amit Misi megtanult, Mihály sem felejti. c)
95. oldal / 7. kastély, husáng, tölgy
96. oldal / 1.
Hasonlóságok: megköti Döbrögit, Matyi álruhában van, jól elveri, lúdjai árát is elveszi
Különbségek: egyik alkalommal az erdőben, másiknál az otthonában veri meg; a második
verésnél már jobban őrzik az uraságot
96. oldal / 2.
vén
Matyi már az újabb verésen törte a fejét, amikor beállt egy ifjú doktorhoz szolgálni. Nagyon
Hamar
sok időbe telt, amíg megismerte az orvoslás fortélyait. Amikor már elég felkészültnek
Másodszor
érezte magát az újabb visszavágásra, álruhát öltött, és elindult Döbrög felé. Harmadszor
is könnyedén elpáholta az uraságot, és degesz erszénnyel elinalt a kastélyból.
40
96. oldal / 3.
hosszú kard (spádé) fodros kézelő (=tászli)
koszperd (=rövid kard) bőrbugyogó paróka
96. oldal / 4.
Szó Meghatározás Jelölés
nagy darab hús ináig
jó darab jó ideig X
ízig kézpercig
hírnök, küldönc
kuruzsló képzettség nélkül gyógyító X
kocsis, lovas
gyógyítással is foglakozó borbély, X
felcser tábori orvos, sebész
beöntőkészülék, orvosi fecskendő
vérvételre alkalmazott búra
97. oldal / 1.
a) vásár, alku, siheder, virgonc, kegyetlen, hintó, törvény, bámul
b) erszény, ország, háromszor, mennykő, kastély, mellészöktet, őrizet, megjavul
97. oldal / 2.
a) Vele – lovas
b) ezt – háromszor adja vissza (Döbröginek a kölcsönt)
c) Róluk – kegyetlen urat

98. oldal / 1.
I. Előkészítés: Élt egy faluban egy mihaszna legény, aki végül elunta a tétlenkedést. Elindult
a döbrögi vásárba, hogy eladja a lúdjait.
II. Bonyodalom: Matyi megfogadta, háromszor veri vissza az őt ért botütéseket Döbrögin.
Megjegyzés: a bonyodalom a történet további eseményeinek a kiindulópontja. Így a mű valódi
bonyodalma az, hogy Matyi megfogadja, háromszor veri vissza az őt ért botütéseket Döbrögin.
A bonyodalom kezdete persze onnan indul, hogy Matyi nem süvegelte meg Döbrögit, a ludak
árát sem adta alább. Ezért Matyit megverik, és a lúdjait is elveszik.
III. A cselekmény kibontakozása: Matyi világgá ment. Sok mesterségnek kitanulta a
csínját-bínját. Hazatérve ács képében, majd tudós doktornak álcázva jól elverte az
uraságot, és elvette a ludak árát. (Kétszer visszaadta a kölcsönt.)
IV. Tetőpont: Matyi harmadszor is megverte Döbrögit, és elvette a ludak árát.
V. Megoldás: Döbrögi megjavult, és erre intette a többi kegyetlen urat is.
98. oldal / 2.
41
henyélés, gyógyfüvek, alku, deres, liba Első
cselédség, lovas, gyógyfüvek, fürdő, doktor Harmadik
palota, tölgyes, vásár, ács, husáng Második
legény, alku, doktor, verés, vásár Negyedik
98. oldal / 3.
„Korhely! léhűtő! majd a vásárra, pokolba!”

Matyi édesanyja mondta Matyinak, Első levonás
„Hol vagyon a süveged? mi ezen lúdaknak az árra”

Döbrögi mondta Matyinak, Első levonás
„Be kár, hogy öt ujjnyi hibázik”

Matyi mondta Döbröginek, Második levonás
„Tudd meg, Lúdas Matyi én vagyok!”

Az idegen lovas mondta Döbröginek, Negyedik levonás

99. oldal / 2.
O, Sz, E,
Innen nyomdahibás a feladat, elnézést kérek.
99. oldal / 3.
nyakas, gigász, kolosszus, köpcös, behemót, monstrum, otromba, csenevész, nyurga
99. oldal / 4.
órás, sár, ró, rá, ár, ás, só, Sári, ó, á
100. oldal / 1.
a) oroszlán, medve, bronzsisak, parittya, fegyverhordozó, kard, dárda, lándzsa
b) Dávid, Góliát, Izrael, Saul, homlok, páncél, sereg, bátorság, öltözék
100. oldal / 2.
1. Tárgy, amelyet Dávid magával vitt az útjára.
2. Dávid keze által lelte halálát.
3. Nem gyáva. / Ilyen volt Dávid is.
4. Kréta szigetéről származó nép tagja.
5. Pásztorfiú, hárfa muzsikája meggyógyította Sault.
6. A Biblia szerint a zsidó nép első királya.
100. oldal / 3.
a) Hogy mersz az erősebbel, a nagyobbal kikezdeni?
b) Aki vagy ami önmagában véve sem nagy vagy jelentős, az a nála jóval nagyobbal,
jelentékenyebbel összehasonlítva teljesen eltörpül.
42
c) Aki kis dolgokban kiérdemelte a megbecsülésünket, arra fontos ügyekben, jelentős
kérdésekben is számíthatunk.
101. oldal / 1.
A gyerekek: összegyűltek, és katonásdit játszottak (nádparipával, fakarddal) a falu végén.
Kasza Palkó: a kemence mögötti kuckóban subába bújva olvasott.
101. oldal / 2.
a) Az édesapjától hallotta a történetet.
b) Toldi Miklós történetét.
c) Halászmester volt.
d) A 19. században.

101. oldal / 5.
A novella cselekménye általában egy eseménysorra épül. Közép-
pontjában valamilyen konfliktus (összecsapás, összeütközés) áll.
A cselekmény egyenletesen halad a tetőpontig, és legtöbbször meg-
lepő, csattanószerű fordulattal zárul. Általában kevés
szereplője van, a cselekménye rövid idő alatt játszódik.

Az asszony szó a komolyságot, az anyaságot jobban kifejezi, mint a felsorolt rokon értelmű
alakok.
102. oldal / 2.
a) terepszínű dzsip, tank, lánctalpas monstrum, szurony, páncélos
b) Néhány hét: néhány héttel karácsony előtt kezdődik, olvasunk a karácsonyról (fenyőfa
díszítéséről), december 24-e az elbeszélt történet utolsó napja.
c) Ezzel általánosít az elbeszélő, és kifejezi, hogy a falu minden lakója segíti az asszonyt.
d) Egyéni megoldás.
103. oldal / 5.
1. A kép egy boldog, meghitt pillanatot ábrázol, az olvasott történet szereplőit pedig üldözik.
2. A történetbeli gyermek még csecsemő, a szöveg szerint pólyás. A csecsemő fiú, a
munkafüzeti képen lány látható.
3. A ruházatuk is más, az asszonyon arany szegélyű, kék köpeny volt.
103. oldal / 6.
S A K U Y L
Z G I F D H
E R S N G E
P Á L Y G R
L S Á Ú H N
43
Ő X N L N Y
K C Y V B Ó
1. A lyukas zokni,
2. Szökevény szeplők,
3. A Kék meg a Sárga,
4. A kislány, aki mindenkit szeretett,
5. A fába szorult hernyó,
6. Az igazságtevő nyúl

105. oldal / 3.
A regény története a 17. században játszódik. I
Robinson több mint harminc évet töltött a lakatlan szigeten. H
Sok év elteltével a férfinak társa is lett, egy bennszülött, akit Pénteknek nevezett el. I
Megmenekülése után Robinson már soha többé nem tért vissza a szigetre. H
Az elbeszélő egyes szám első személyben meséli el a történetet. I
A regény története Angliában fejeződik be. I
Robinson szerényen, magányosan fejezi be életét. H
105. oldal / 4. ROBINZONÁD. A kalandregény egyik változata, melyben a hősök kalandjaik

során megküzdenek a természet erőivel és civilizálják környezetüket.
105. oldal / 5. bekarikázás helyett aláhúztam
1. 3. 2. 3. 4. 1. 3. 5.: lakatlan 6. 9. 7. 8. 4.: sziget 4. 3. 5. 2.: tank
2. 3. 4. 1. 3. 5.: katlan 8. 6. 9. 2.: eszik 3. 1. 6. 9. 2.: alszik
6. 8. 7. 8. 1.: szegel 2. 8. 1. 8. 4. : kelet 6. 8. 5. 4.: szent
106. oldal / 1.
a) A vén kalóznak felmutatják a fekete kört.
b) a vak Tew; a vén kalóz, Bill
c) A közelgő végzetéről ad hírt, meg fogják ölni.
d) Bill összeesik, és meghal. A fiatal Jim és a fiú édesanyja átkutatják a kalóz ládáját.
106. oldal / 2.
a) A csomag két tárgyat tartalmazott: egy számadási könyvet és egy térképet.
b) A könyvben a keresztek azoknak a hajóknak vagy városoknak a nevei helyett álltak,
amelyeket elsüllyesztettek vagy feldúltak.
c) A bejegyzéseket hosszú éveken át vezették, csaknem húsz éven át tartottak a jegyzések.
d) Az iraton lévő szigetnek olyan alakja volt, mint egy álló, kövér sárkánynak.
e) A papírról mások is tudhattak, ők ostromolták meg a fogadót.
44
107. oldal / 1.
a) tengerpart, hegyfokon, menedék, ormányos, dárdahegy, hajnalonként
b) szikla, törzs, kudarc, biztonság, kutyák, kislány, delfin, oszlop, pillantás
107. oldal / 3.
Jobb magán lenni, hogysem rossz társsal.: inkább egyedül legyen az ember, mint rossz
cimborák társaságában.
Jaj nekem, egyedül, senki se hegedül: a házastárs nélküli, vagy általában a magános élet
sivárságának jellemzése.
108. oldal / 4. a)
Gréti története: Christine Nöstlinger
Sziget a romok között: Uri Orlev
Macskák társasága: Annie M. G. Schmidt
Pirosházi történetek: Astrid Lindgren
Csillagnéző: Katherine Paterson
Majomsziget: Paula Fox
Agnes Cecilia: Maria Gripe
b) Egyéni megoldás.
108. oldal / 5.
a) ÖLŐ VAD: Vadölő
b) MOSÓ TAZO HULIKÁN: Az utolsó mohikán
c) KŐ NYOM ERES: Nyomkereső
d) ARANY BŐRHIS: Bőrharisnya
e) PAR ÉRI: A préri
109. oldal / 1.
Időszak A mű szerzője, műfaja

Régmúlt, több A küklópsz barlangjában, mítosz
ezer éve Dávid és Góliát párviadala
A 18. század Robinson, Daniel Defoe,
első fele kalandregény, robinzonád
A 19. század Lúdas Matyi, Fazekas Mihály,
első fele elbeszélő költemény
A 19. század A kincses sziget, Robert Louis Stevenson,
második fele kalandregény
A 20. század Kuckó király, Móra Ferenc, novella
első fele
A 20. század Az asszony, Lázár Ervin, novella
második fele Kék delfinek szigete, Scott O’ Dell, regény
45
109. oldal / 2.
a) Bederik Duri, aranyszegélyű köpeny, Rácpácegres, csecsemő, hirdetmény, parancs,
tankok, besúgó, szekér, hó Címe: Az asszony
b) ispán, tölgyes, vásár, siheder, libák, Döbrögi, Matyi, három, verés, alku, gyógyfüvek
Címe: Lúdas Matyi
c) Galambosék portája, Tisza, katonák, jég, lék, aranypénz, kemence, osztrákok,
Címe: Kuckó király
d) Jim, doktor, bejegyzések, térkép, kincsek, Messzelátó, lovag, hajósinas
Címe: A kincses sziget
e) Saul, parittya, filiszteus, Góliát, Dávid, koponya, Seregek Ura
Címe: Dávid és Góliát párviadala
110. oldal / 3.
„Gyere, Palkó, katonának! Kint táborozik a sereg a falu végin, csak éppen te hiányzol még.”
Móra Ferenc: Kuckó király; Kasza Palkót hívták a falubeli gyerekek katonáskodni.
„Csak karácsonyig. Karácsonykor már lesz hova mennünk”
Lázár Ervin: Az asszony; a házba belépve mondta az asszony a szállásadóinak
„Mi bajod Polüphémosz, hogy ennyire ordítasz, és éjnek idején álmunkból is fölversz.”
A küklópsz barlangjában, a küklópszok mondták az Odüsszeuszt és társait fogva tartó
óriásnak, miután annak a szemét kioltotta Odüsszeusz
„Menj hát, és legyen veled az Úr!”
Dávid és Góliát párviadala, Saul mondta Dávidnak, amikor a fiú Góliát ellen indult.
110. oldal / 4.
1. A kemence melletti hely, ahol Kasza Palkó szívesen tartózkodott.
2. Az övé volt az aranyszegélyű köpeny.
3. Egyszemű óriás.
4. Háromszor verte meg Döbrögit (csak keresztnév).
5. Epikai műfaj, ilyen a Kuckó király című mű is.
6. A Robinson szerzőjének a családi neve.
111. oldal / 1. Egyéni megoldás. Leborulnak a falai, összedől. (Lásd a filmbeli jelenetben is.)
111. oldal / 2.
bakter c)
lazsnakol a)
pampuska c)
111. oldal / 1. alsó

a) Mindig több oldalról, különböző szemszögből kell megvizsgálni egy kérdést.
b) Egyéni megoldás.
c) Egyéni megoldás.
46
112. oldal / 2.
A történetet Ewald Mittermeier (Ki?) beszéli el, aki tizenhárom éves (Mennyi idős?), és
Bécsben (Hol?) él. Azt tervezi a nyárra, hogy olvasással tölti az idejét a nagymamája
hétvégi házában (Mit csinál? Hol?) Szülei azonban nem engedik, hogy fiuk társaság nélkül
töltse a nyarat. Angliába, Oxfordba (Hová?) akarják küldeni, hogy a gyerek angol kiejtése
csiszolódjon. Az utazásra végül nem kerül sor, az ő otthonukba érkezik egy cseregyerek
Angliából (Ki? Honnan?).
113-114. oldal / 1.
Az elbeszélő költemény írója: A regény címe:

Arany János Egri csillagok
A történet úgy ér véget, hogy Írója:
Miklósnak teljesült a vágya, és Gárdonyi Géza
vitéz lett. Tanulságos volt számomra, hogy
Egy metafora a műből: egyéni megoldás
„amott ül egy túzok magában”
A mű címe: A képen látható szereplők:

Kőmíves Kelemenné Kasza Palkó (Kuckó király)
A ballada műfaji sajátosságaira A fiú tulajdonságai:
néhány példa a műből: önfeláldozó, szeretett olvasni, kék szemű
1. témája tragikus esemény; A mű írója:
2. cselekménye sűrített; Móra Ferenc
3. epikai, lírai és drámai vonásai Az alkotás műfaja:
is vannak; novella
4. gyakoriak benne az ismétlések;
5. formája vers.
A mű címe: Robinson A mű írója: Robert Louis Stevenson
A történet mintegy 30 év A kincses sziget története a 19. században

eseményeit beszéli el. játszódik. Igazi kalandregény, hisz jellemző rá a
A regény a kalandregény egyik kincsvadászat, a hátborzongató fordulatok, a
változata, robinzonád, amelyben a jók és a rosszak küzdelme és az egzotikus táj.
hősök kalandjaik során
megküzdenek a természet erőivel
és civilizálják környezetüket.
114. oldal / 2.
a) 1846-ban
b) 1901-ben
c) 2006-ban
d) 1719-ben
e) 1817-ben
47
114. oldal / 4.
Szerző Mű Műfaj
népk. alk. A fehér ló mondája monda
Arany János A walesi bárdok ballada
Fazekas Mihály Lúdas Matyi elbeszélő költemény
népk. alk. A küklópsz barlangjában mítosz
Scott O’ Dell Kék delfinek szigete regény
Arany János Rege a csodaszarvasról rege
5. Nevezd meg, milyen költői kifejezőeszközre ismersz a versrészletekben! Írd le azt is,
melyik műből idéztünk!
A mű szerzője és címe: Arany János: Toldi

„A fiú betoppan; szive égő katlan” metafora
„Hárman sem birnátok súlyos buzogányát” túlzás
„Lelkemből lelkezett gyönyörű magzatom” szótőismétlés
„Mint komor bikáé, olyan a járása” hasonlat
„Sült hús, fehér cipó, kulacs bor van benne” felsorolás
„Az Isten haragja megütött egy hajdút” metonímia
„Átok és hazudság minden ige szádban!” felkiáltás
„Zörgetne is, nem is; bátorsága nincsen” ellentét
6. Rendezz békítő tárgyalást a tanév során megismert művek szereplői között! Ki kivel
béküljön ki, miért haragszanak egymásra?
a) Rapsonné béküljön ki a neki utat építő ördöggel.

Azért haragszanak egymásra, mert Rapsonné az ördögnek egy hegynyi aranyat és egy
völgynyi ezüstöt ígért, de csak egyetlen aranyat és egy ezüstöt adott neki.
b) Toldi Miklós béküljön ki testvérével, Toldi Györggyel.
Azért haragszanak egymásra, mert György pofon vágta testvérét. György neheztelhet
Miklósra azért is, mert neki Nagyfaluban kellett élnie, ráadásul paraszti sorban.
48

Megoldókulcs Irodalom 6 - MF - Teljes - Végig

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Megoldókulcs Irodalom 6 - MF - Teljes - Végig

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Irodalom 6.

munkafüzet megoldott feladatai

Amiről eddig tanultunk

4-5. oldal / 1. feladat

Az elbeszélő költemény írója: A regény címe:

A mű címe: A képen látható szereplők:

2. Mindegyik sorban van egy-egy kakukktojás. Keresd meg, és indokold a választásodat!

3. Igaz vagy hamis? Karikázd be az igaz állítások betűjelét!

Jellegzetes mesekezdés és befejezés jellemzi a népmeséket. M

Február: E Harry Potter és a bölcsek köve: F

„Szeretem a könyvet, és hiszek benne.”

„És azóta, hősök párja! / Híretek száll szájrul szájra”

1.: H 2.: I 3.: S 4.: T 5.: Ó 6.: R 7: I 8: A

Olvasd össze a betűket! A megfejtés: HISTÓRIA

10. oldal / 1. feladat

Hunor: d), e) Magyar: d), e)

10. oldal / 2. feladat

Határos Perzsiával, egy keskeny gázló kivételével mindenfelől

10. oldal / 3. feladat

11. oldal / 1. feladat

b) Húzd alá a szövegben, miért nem tudják megsebezni a nyílvesszők a menekülő

Csodás, meseszerű elemek is színesítik a történeteket. Például a mondákhoz valóságos

12. oldal / 2. feladat

12. oldal / 3. feladat

12. oldal / 4. feladat

1. Arany János elbeszélő költeménye: Buda … HALÁLA

13. oldal / 1. feladat

13. oldal / 2. feladat

A másik személy Kusid, aki Pannóniába ment, hogy meggyőződjön annak

1. 4. 2. 4. 3.: NYEREG 6. 4. 5. 1. 4. 2. 3. 4. 5. FELNYERGEL

HEGY, ALKU, PARAJD, ÖRDÖG, TORDA, ARANY. Elfogadható: KŐ, FA.

15. o. /2. Egyéni megoldás

16. o. /1. Egyéni megoldás

„– Istenem, Istenem, este is eljöve,

1. Húzd alá az olvasott balladára jellemző igaz állításokat!

szerzője ismeretlen, prózai formájú, sok benne az ismétlés, előadásmódja

szűkszavú, műköltészeti alkotás, tragikusan végződik

Késleltető mozzanat Kőmíves Kelemennét kocsisa megpróbálja lebeszélni az

Megoldás A falak megállnak, a kicsi fiú meghal

17. o. /3. Egyéni megoldás

„Elindula sírva az ő kicsi fia

Elindula sírva magos Déva várra,

Háromszor kiáltá, magos Déva várán:

- Anyám, édös anyám! szólj bár egyet hozzám!”

Az egy sorban lévő szótagok száma: tizenkettő

19. o. /1. a), d), e)

19. o. /4. Egyéni megoldás

4. A király aludni sem tud, bántja a lelkiismeret.

azonosított: azonosító: közös jegy(ek):

hasonlított: hasonló: közös jegy(ek):

1. c) 2.: d) 3.: b) 4.: a)

Keletkezése: 1857-től 1863 -ig (ekkor fejezte be)

Az alkotás műfaja: A rege írója:

A történet műfaja: A képen látható szereplők:

23. oldal / 3. Igaz: a), c), d)

24. oldal / 2. a) Noé, Sém, Kám és Jáfet.

24. oldal / 1. (alsó)

25. oldal / 4. Egyéni megoldás.

29. oldal / 2. Egyéni megoldás

29. oldal / 3. Egyéni megoldás

30. oldal / 1. Egyéni megoldás.

 előhang: Rövid előszó, az epikus művek lírai hangú bevezetése.

buzogány sarkantyú parittya, parittyakövek