2.

tétel
AZ IRODALMI MŰVEK CSOPORTOSÍTÁSA
Az epikus műfajok

Forma szerinti és műnem szerinti csoportosítást lásd az 1.tételben!!!

Az epikus művek szerkezete: előkészítés - bonyodalom – kibontakozás – tetőpont – megoldás

A jellemábrázolás módjai:
az író beszél róla + más szereplő beszél róla + az író beszélteti + az író cselekedteti +
monológok segítségével mutatja be + a környezetrajz segítségével mutatja be a szereplőt

Jellem: a szereplő külső és belső tulajdonságainak összessége

MŰFAJ MEGHATÁROZÁS PÉLDA

fabula Tanmese, melynek szereplői gyakran állatok emberi La Fontaine: A tücsök és a
tulajdonsággal felruházva. Középpontjában hangya
valamilyen tanulság, életbölcsesség szerepel. Heltai Gáspár:A holló és a
róka
mese Kitalált, csodás történet. Jellemzői: meseszámok, Grimm-mesék, Andersen,
csodás hősök, mesekezdés és befejezés, jók és Benedek Elek
rosszak harca. Az igazság győzedelmeskedik.
Népmese és műmese. Mesefajták.
mítosz Istenekről, félistenekről, természetfeletti Prométheusz, Ariadné
képességekkel rendelkező hősökröl (héroszokról) története, Az aranyalma
szóló csodás történetek. Van valóságalapjuk. mítosza
monda A múltat, történelmet feldolgozó epikai műfaj. Mondák Mátyás királyról, a
Középpontjában általában egy rendkívüli történelmi magyarok eredetéről
esemény, nevezetes alak, különös természeti
jelenség áll. Hiedelemmonda, történeti monda,
eredetmonda.
legenda Általában egy vallási szempontból fontos személy, Szent István, László, Margit
szent, mártír, pap, vallásalapító életéről szól. A legendái
keresztény szentek életét mondja el, csodatetteit
meséli.
elbeszélő Verses formában megírt történet, elbeszélés. Petőfi: János vitéz, Arany:
költemény Jellemzői: monológok, dialógusok, leíró és elbeszélő Toldi,
részek, konfliktus Fazekas Mihály: Lúdas Matyi
regény A legnagyobb terjedelmű epikus műfaj. A Molnár Ferenc: A Pál utcai
cselekmény több szálon és helyszínen fut, fő-és fiúk
mellékszereplők sora jellemzi. Több fajtája létezik Gárdonyi Géza: Egri csillagok
(kalandregény, történelmi ...)
novella Rövid, tömör műfaj. A valóságnak egy kis szeletét Kosztolányi: Fürdés
mutatja, ezért nagyon intenzív. Kevés helyszín, Mikszáth Kálmán: A néhai
kevés szereplő jellemzi. A sorsfordulatra épít. bárány
Általában meglepően, csattanószerűen zárul. Móricz Zsigmond: Tragédia
ballada Mindhárom műnem jellegzetességeit hordozza. Kőmíves Kelemen
Jellemzői: párbeszédek, monológok, balladai Arany: Mátyás anyja, A walesi
homály, sejtetés, babonás világ, ismétlések, bárdok
ellentétek. Népballada és műballada.