Jókai Mór élete:

 Értelmiségivé váló nemesi család

 Liberális, hazafias szellemben nevelkedett
 Pápai református kollégium – megismerkedik Petőfi Sándorral
 Alapító tagja a Tízek Társaságának
 Forradalmi ifjúság tevékeny tagja a szabadságharc idején – a toborzásban is részt vett
Kossuth Lajossal
 MTA tagja, majd igazgatósági tagja
 Kisfaludy Társaság tagja lesz
 Országgyűlési képviselőként is tevékenykedik
 Legismertebb regényei: A kőszívű ember fiai, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán,
Az arany ember, Fekete gyémántok, És mégis mozog a Föld

Pályája:
 Egyik legolvasottabb, legtermékenyebb magyar író
 A romantikus magyar prózairodalom legjelentősebb életművét hozta létre, bár
műveinek irodalmi-esztétikai értékéről a kritikusok vitatkoznak
o Viszont széles olvasóközönség volt/van/lesz
o Populáris író
 Stílusára hatott Charles Dickens, Victor Hugo, Walter Scott
 Többféle regénytípust írt: titokregény, mítoszi regény, mesei regény, eposzias regény,
kalandos regény, történelmi regény, válság- vagy vallomásregény
 Korai írói korszaka: jellemzői a vadromantika, népiesség
o Első regénye: Hétköznapok – sikert aratott
 Kibontakozás korszaka: egyénibbé váló stílus, nemzeti színezet
o Elbeszélőkötetei: Csataképek, Egy bujdosó naplója,
o Csúcsteljesítménynek tekinthető regénykettős: Egy magyar nábob, Kárpáthy
Zoltán – egymást követő nemzedékek magatartása, életfelfogása a téma
o Nemzeti felemelkedésért való küzdelem, mint téma: A kőszívű ember fiai –
kiemelkedő regény, a szabadságharc „hősi eposzaként” tartották számon
o Reformkori törekvések, mint téma: És mégis mozog a Föld
o A kapitalizálódó Magyarország romantikus-utópisztikus feldolgozása, mint
téma – Fekete gyémántok, Az arany ember
 Késői írói korszaka: 1870-től pályája egyenetlenné válik, alacsonyabb színvonalú
művek
 Hősei:
o Pozitív: emberfeletti fizikai és szellemi adottságok, eszményi erkölcsi
igazságot képviselik
o Negatív: elvetemültek, a démoni gonoszság képviselői
o Regényeiben a jó és a rossz küzdelme – lehetővé teszi a kortól, történelemtől
független történetmesélést
 Anekdoták használata: szóban terjedő, rövid, csattanós, humoros történet
o Szerkezete: kivonat, betájolás, cselekménybonyolítás, értékelés,
eredmény/megoldás, lezárás
o Célja: olvasói érdeklődés felkeltése, figyelemfenntartás
 Nyelvezete: szókincse gazdag, stílusa változatos, népies, régies stílus használata
A huszti beteglátogatók:
 Műfaja: novella
 o Rövid, tömör prózai mű, kevés cselekmény, kevés helyszín, kevés szereplő,
rövid időtartamot ír le, de befejezett általában fordulattal záródó történet
 Téma: kuruc-labanc időkben a szabadságharc elvesztése miatti fájdalom enyhítésére
íródott
o A történelmi példázattal a nemzeti öntudatot akarta erősíteni Jókai – a kurucok
a labancok felett állnak erkölcsileg és leleményességben egyaránt
 Cselekmény: egyetlen szálon fut, hadicsel
 Cím: témamegjelölő
 Helyszín: Huszt vára
 Idő: nincs pontos idő megadva, a vár urának betegeskedése alatt játszódik
 Szerkezet: Az ötös felosztás szerint
o 1. előkészítés - a kuruc vezér megbízza Rédeyt, hogy foglalja el Huszt várát
o 2. bonyodalom - Tallósy megbetegszik, Rédey pedig ennek ürügyén látogatja
meg
o 3. cselekmény kibontakozása - Rédey gyógyító szándékkal hívja fiát és az
orvost, majd egyre több kurucot
o 4. tetőpont - a kurucok száma annyira megnövekszik, hogy harc nélkül
elfoglalják a várat, amire a labanc vezér is rádöbben
o 5. megoldás - Tallósyt kikúrálták a várából, s önként hagyja el azt
 Szereplők:
o Tallósy = labanc, Huszt várkapitánya
o Rédey Ferenc = kuruc
o Az orvos, Rédey rokonsága, a kurucok és a labancok, akiket még említ
 Stílus, nyelvezet: nyelvezete témának megfelelő
 Írói eszköz: anekdota – nem csak egy színesítő mellékszál, hanem az egész novella
alapját képezi

Az arany ember:
 Műfaj: regény, mert cselekménye szerteágazó, tág térben és időben játszódik,
epizódok, fő- és mellékcselekmények vannak benne, szereplők rendszere, összetett
narráció
o Társadalmi regény, mert benne van a kapitalizmus kritikája, a reformkor
társadalomrajza, a pénz személyiségtorzító hatása, a természetbe menekülés
o Romantikus regény, mert romantikus teljességelv jellemzi, kalandos,
fordulatos cselekmény, kontrasztos jellemek, líraiság, festőiség,
emelkedettség, véletlenek szerepe, mesei ,mítoszi motívumok (kincs, titok,
mesés meggazdagodás, titkos kamra, méreg)
o Realista jegyek: valós helyszínek, a pénz szerepe a karrierépítésben,
önmagával viaskodó főhős
 Térszerkezet:
o Komárom: valós helyszín, a főhős boldogtalanságának helyszíne, a
kapitalizálódó Magyarország jelképe, ahol a pénz a legfőbb érték
o Senki-szigete: idilli, kitalált hely, biztonság, menedék, harmónia jellemzi,
kivonulás, különállás helyszíne, itt az egyén a természet része
 Idő: nyitány és regényzárlat – mítoszi idő
o A valós idő 1828 őszén indul és a cselekmény végéig 10 év telik el
o Időbeli vágás: az utolsó fejezet 40 év távlatába helyezi a történetet
 Szereplők:
 o Tímár Mihály: boldogságra, teljességre, belső szabadságra vágyik, a pénz őt is
megrontja, nagyravágyása bűnre készteti, lelkifurdalás gyötri
o Tímea: mártír, áldozat, a téves út jelképe, fenségesség, magasztosság
o Noémi: a vitalitás megtestesítője, Tímea ellentéte, jóság, nyugalom,
szabadság, idilli, bájos
o Athalie: gőgös, démoni, szép de gonosz, szenvedélyes, negatív szereplő
o Krisztyán Tódor: kalandor, ellenszenves, Tímár ellentéte, gonosztevő
o Szereplők sajátosságai: szembeállítás, pozitív vagy negatív szereplők, sarkított
jellemábrázolás, a hősök nem formálódnak, nem változnak, belső állandóság
 Metaforák:
o Az arany ember: központi motívum, megbízható, megvesztegethető, jó, igaz
o Víz: Dunaként összeköti a két világot, Balatonként a megtisztulás metaforája
o Hajó: sorsszimbólum (görög líra), Tímár kormánybiztosi szerepe
o Vörös félhold: Tímár lelkiismeretének metaforája, bűnre csábító égitest, Tímár
bűnének megtestesítője, öngyilkosságra késztető csillag, a mű végén jó baráttá
válik
 Narrátor:
o Néha hangsúlyozza önmaga jelenlétét
o Hitelesít, elbizonytalanít
o Információkat oszt meg
o Adomázik, anekdotázik
o Értékel
o A végén a főszereplő veszi át a beszélő szerepét