Az aranyember

1) Bevezetés:
- Jókai a magyar romantikus regény legnépszerűbb és legjobb képviselője, de a művészetében helyet kap a
realizmus is  leginkább Az aranyemberben.
- Művészete eszménykereső, jellemzi a romantikus optimizmus, hit, lelkesedés.
- Képzeletvilága és érzelemvilága gazdag, a jóság és igazságosság határozza meg
- Hitt a liberalizmus eszményében
- Regényeiben a cselekmény mindig fordulatos, hőseit leegyszerűsített lélekrajzzal írja le = szereti a
végletes ábrázolást = olyan szereplői vannak akik vagy nagyon jók, vagy nagyon rosszak, nem fejlődnek,
statikus szereplők.
- Stílusa élvezetes, mert gazdag a szókincse és az élő beszéd természetességét tudja átadni.
- Legnépszerűbb művei a felvilágosodáshoz, reformkorhoz kapcsolódnak  a saját közelmúltjáról írt.
pld: Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán (ezek családregények)
A kőszívű ember fiai  az 1848-49-es eseményeket eleveníti fel,
A Fekete gyémánt  AZ aranyember romantikus párja
2) Tárgyalás:
- A mű 1872-ben Balatonfüreden született
- Az író magánéleti válsága is részt vett a könyv megírásában:
- Az író 2 nő közt vergődött:
1) Laborfalvi Róza (Jókai felesége): elhidegültek egymástól, Tímea alakját inspirálta.
2) Lukanics Otília (az író gyámleánya): szerelmi vonzalmat érzett felé, Noémi alakja
- Műfaj: vallomásregény 
Jókai teljesen azonosult Tímár Mihállyal, saját keserű nézeteit írja le a párbeszédekben, monológokban.
- Leírja a magánéleti gondjait, a gondjait a kapitalizmussal.
- Téma: az egyéni boldogság keresése a kapitalizmusban.
- Regényidő: a megírás korában játszódik, a jelenben
- Szerkezet:
a) Romantikus elemei:
- fordulatos véletlenek, kalandok  PLD: véletlenül Krisztány Tódor hal meg Tímár helyett Magával
viszi Tímár rossz énjét  „helyetteshalott”
- A titkok sokáig nem derülnek ki.
- Nagy ellentétek: Komárom – A senki szigete, Tímea – Noémi, Tímea – Áthálie
b) Realista elemei:
- Tudatosan szerkeszett cselekmény (előre átgondolta a történetet)
- A kezdő fejezetben megjelennek a később fontos motívumok, szereplők pld: A Duna összekapcsolja a
2 fontos helyszínt, A vörös félhold
- A regény elején már utal a szereplők kapcsolatára  Tímea csak hálát érez Tímár felé, Tímea és Noémi
ellentéte
- A Mű értelmezése: A KIÁBRÁNDULÁS REGÉNYE  Jókainak megrendül a hite a polgári életben, kritizálni
kezdi VESD ÖSSZE: A Fekete Gyémántok c. regényével  ebben a főszereplő sikeres, tökéletes polgári
ember, becsületes, ellentétben Tímárral.
- Tímár sorsa: azt mutatja be, hogy a vagyonhoz, nem lehet tisztességesen hozzájutni.
VÖ: Balzac: Goriot apó
- Minden konfliktust az anyagi dolgok okoznak  a pénz elrontja a boldogságot, tönkreteszi az igazi
embert  „a pénz elidegenít”  Tímár boldogtalan míg nem mond le a pénzről, a boldogságot a Senki
szigetén találja meg.
- A mű megoldása csak „paradicsomi” ábránd  nem lehet csak úgy elköltözni egy lakatlan szigetre,
elszökni a társadalomból.  Jókai nem tud realista megoldást adni, ezért romantikus, optimista módon
zár.
- Ez az eszme a russzóizmus a természet adhat csak megnyugvást az embernek.
- Tímár jelleme: szokatlan hős Jókai más műveihez képest, mert realista
Nem egy ideál. Összetett személy, aki fejlődik és nem egy eszme megszállottja.
Örökös lelkifurdalása van, mert ellopta Tímea vagyonát (sokszor tolvajnak hívja magát)
Kettős élete miatt hazugságban él  öngyilkosságon is gondolkodik Krisztán Tódor hal meg helyette.
 Befejezés: Jókai regényei olvasottak voltak mert:
- Optimista volt, illúzióba ringatta az embereket, lenyűgözte őket a stílusa
- Az Aranyember volt a legkiemelkedőbb, Jókai és az olvasók szerint is.
- A kritikusok is szerették a művet, mert ebben volt a legtöbb realista elem.