Jókai Mór

(Az arany ember című regénye)

ÉLETRAJZ
 A romantikus korstílus minden országban a regény műfaji kibontakozását megerősödését hozta. A
magyar romantika sajátos, történelmi érdeklődése szintén a magyar regény megszületését
eredményezte. A nemzeti történelem tragikus mozzanatainak feldolgozása olyan írói szerep
megvalósítását teszi lehetővé, amely hasonlít a kor vátesz- költő szerepéhez. Olvasóvá nevelte a
nemzetet.
 Életének főbb adatai:
o Született: 1825. február 8., Komárom uram
o Apja: Jókay József ügyvéd
o Anya: Pulay Mária
o A család középnemesi, de életmódjában polgárosodó, hazafias, nemzeti érzésű.
o Jókai eredeti nevének „y” -ját 1848. március 25-én cserélte „i” -re.
o Református vallású család.
 Iskolái:
o Az elemit és a gimnáziumot Komáromban végezte.
o 1827-35 között Pozsonyban tanult, majd visszatért Komáromba.
o 1842-ben Pápán érettségizett.
o Jogi tanulmányait Kecskeméten és Pesten végezte.
o 1846-ban ügyvégi oklevelet szerez.
 Első elbeszélése 18465-ben jelent meg (Nepean-sziget).
 1847-től hivatásos író, újságíró, az Életképek szerkesztője.
 Részt vesz az 1848-as forradalomban, március 15-e hőse.
 A szabadságharc bukása után egy idei bujkál, de közben is ír.
 Felesége Laborfalvi Rózsa színésznő.
 Az 1850-es években újságírással, újságalapítással próbálkozik.
 1861-től ismét intenzíven politizál, képviselő.
 1863-ban megalapítja a Balközép Párt politikai lapját, a Hont. A kiegyezéssel nem ért egyet. Ebben
az időszakban jut írói pályája csúcsára, megteremti a reformkor és a szabadságharc korának mitikus-
hősies képét (pl.: Az új földesúr, A kőszívű ember fiai)
 1876-ban a Petőfi Társaság elnöke lett.
 1886-ban meghalt felesége, rövid idő elteltével újra nősült, az ifjú Nagy Bella színésznőt vette el.
 A századfordulótól többnyire balatonfüredi házában élt, 1904-ben tüdőgyulladásban halt meg.

Az arany ember (1879)

 A 19. század második felének magyar prózairodalmát a romantika és a realizmus stílusainak
keveredése határozza meg.
 Jókai történelmi-társadalmi regényeiben egyfajta nemzeti mitológiát épít fel, melyben a
sikertelenségek, a kudarcok í végzet erejével, de külső erők közvetítésével jelennek meg, ezért a
hősöknek nincsen más teendőjük, mint saját eszményeik szerint élni és elviselni az esetleges bukást.
Ez a magatartás az idealizált hősök ábrázolásával eszményt és reményt ad, és a realitáson túlról
indokolható győzelmeket eredményez.
 Az arany ember a legrealistább, poétikai szempontból pedig a legjobban megoldott Jókai-regény.
 Az alapvető kérdés általános emberi felvetés: megvalósítható-e az emberi boldogság a társadalom
által biztosított keretek között, önfeladás nélkül.
 A romantikától a realizmusig ebben a regényben jut a legtovább.
 Tímár Mihály számára két nőalak szimbolizálja a két lehetséges utat.
o Tímea: hideg, boldogságra képtelen. Tímár minden társadalmi, gazdasági, politikai
törekvését megkérdőjelezi
 o Noémi: meleg, kedves, boldog. Idillivilága csak a társadalmon kívül, „a szigeten” képzelhető
el, így ő is minden megkérdőjelezésére ösztönöz.
 A mű Jókai jelenében játszódik. Tímár Mihály kezdetben pozitív hős,
ügyes hajós, becsületes ember. Fordulat a műben: Ali Csorbadzsi rábízza lányát és rakományát
halála előtt, s a vörös félhold titkáról suttog. Tímár választhat. Megtarthatja, vagy odaadhatja
Tímeának a talált vagyont. Az első lopástól eltekintve tisztességes ember. Hirtelen, véletlenszerűen
meggazdagszik, de az első lopás mindig kísérteni fogja. A bűn árnyéka minden tettére rávetül. A
világ szemében „aranyember”, bármihez nyúl, sikerre viszi, az üzletben szerencsés, azonban az igaz
szerelmet Tímeától nem kapja meg.
 Később látszólag boldog Komáromban. Jómód, pénz, siker, elismertség, szép feleség. Csak a
szerelem hiányzik az életéből. A világ csak az aranyat értékeli, Noémi az első és az egyetlen, aki az
embert látja-szereti. Félrelép, elkezdi látogatni a Senki szigetét, és elkezd kialakulni a kettős élete,
ami szinte felőrli a főhőst, öngyilkosságot fontolgat. A balatoni rianás jól tükrözi lelkiállapotát,
zaklatottságát. Ide robban be Krisztyián Tódor, a gátlástalan gazember, a kapitalizmus jellegzetes
alakja.
 Nagy alapigazsága: Akinek pénze van, az mind lopta. Akinek kevés, keveset lopott. Aki nem maga
lopta, annak az apja vagy a nagyapja lopott. Megzsarolja Tímárt. Váratlan megjelenése, halála
romantikus fordulat, hiszen Tímár öltözékében a balatoni rianásba fullad. A felismerhetetlenségig
eltorzult holttestről a világ azt hiszi Tímár az.
Noémi a szelíd jóság, természetes nőiesség megtestesítője, Athalie-t szélsőséges szenvedélyek fűtik,
féktelen gyűlölet motiválja. Krisztyán Tódor a főhős legnagyobb ellenfele, maga a megtestesült
gonoszság. Árnyaltabb jellemrajzot Jókainál rendszerint a mellékalakokban találunk. Ebben a
műben például Brazovics Athanázné figurája reálisabb, színes, zsánerszerű. Tímea egy eszményített,
mesékbe illő nőalak. Túl jó. Amikor felmerül a gyanú, hogy férje megcsalja, angyali mosollyal, teljes
szívéből örül, hogy valaki mellett megtalálta a boldogságot.
 Utópisztikus a befejezés, hiszen a főhős egy ősközösségi családmodellt épít ki Noémi és gyermekei
körében a Senki szigetén.
 40 év telik el az epilógus és a regény között. Sorsában megbékélt, nyugodt idős embert látunk. Úgy
érezzük jól döntött. Illúzió, romantikus elképzelés csupán.
Jókai ebben a műben a lélek történéseire koncentrál, Tímár boldogságkeresése alkotja a
cselekmény fővonalát. A szerkezete sajátosan többszálú többi művéhez képest. A romantikus
cselekményvezetésben hatásos jelenetek (a menyegző napja Brazovicséknál), kiélezett
értékhelyzetek (Tímea és Athalie), fordulatok, megkapó leírások (pl.: a Vaskapu leírása), váratlan
találkozások, hirtelen ritmusváltások fordulnak elő. Stílusa patetikus, emelkedett nyelvezetű,
gazdag, színes, láttató képekkel. Előadásmódja könnyed, áradó, gyakori a visszautalás.
Ábrázolásmódja részletező, szerzői mindentudás jellemzi, ami a 19. századi nagyregény sajátossága.