Bedecs Máté

Jókai Mór élete és az Az arany ember műelemzése

Ásvai Jókay Móric, ismertebb nevén Jókai Mór Komáromban,

1825. február 18.-án látott napvilágot és Budapesten 1904. május 5.-én
már nem látta többet. A márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy
magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag a
Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent
István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól a Petőfi
Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. Jókay Károly
és Jókai Eszter öccse. Első felesége Jókainé Laborfalvi Róza volt,
akinek köszönhetően felbomlott a jó viszonya Petőfivel. 2. házasságát
Nagy Bellával köttette meg, eleinte csak pártfogója volt a költő, de
később ez szerelemmé fokozódott. Életében helyet foglalt a 48-49es
forradalom is. A márciusi ifijak közé tartozott ő is.
Jókai kedvelte a csillagászatot, a kínai kultúrát számos elbeszélést is
kiadott a témában pl: tsong-nu, chinai románcok. Legnépszerűbb
regényei közé tartozik a Hétköznapok mely egy mű gyűjtemény.
Egyik legismertebb regénye A Kőszívű ember fiai melyet meg is
filmesítettek. Ez a mű a szabadságharc idején játszódik, szeretné
bemutatni, hogy milyen volt akkoriban az élet. Másik legismertebb
műve Az Aranyember, mely egy kalandregénynek nevezhető és mély
filozófiai mondanivalót szeretne közölni az olvasóval a boldogság
keresésről. A magyar nábob a reformkorban játszódik és anyukám
egyik kedvence, szintén meg lett filmesítve. A regény röviden egy
epikai műfaj, hosszú terjedelmű, sok szereplőjű. A cselekménye több
szálon fut, melyeket epizódok szakíthatnak meg. Ezek a szálak a
tetőpontban találkoznak.
Arany ember
Az arany ember Jókai Mór 1872-ben megjelent társadalmi regénye,
mely a boldogságkeresésről szól. Jókai azonos címmel drámát is
megjelentetett 1884-ben. A mű a romantika és a realizmus világát
állítja egymással szembe. A regény saját korában is és később is nagy

források: https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3kai_M%C3%B3r és mástöbb wikipédia oldalak

https://doksi.net/hu/elemzes.php?order=Show&id=55
Bedecs Máté

népszerűségnek örvendett, számos nyelvre lefordították, és többször

megfilmesítették. A regény Jókai legismertebb és legolvasottabb
alkotása, mely nyomot hagyott a későbbi magyar írók műveiben is. A
regény létrejöttében életrajzi mozzanatok is szerepet játszottak. Noémi
harmóniát sugalló alakját az a szerelem ihlette, mely az 1870-es évek
elején Jókai és gyámlánya, Lukanics Ottilia között szövődött.
Mikszáth szerint: „A kisasszony is ábrándos, költői természetű lény
volt, valóságos képmása hajban, természetben, arcban „Az arany
ember” Noémijének. Amiről nappal beszéltek, amit elgondoltak, azt
este a költő beleöntötte Az arany emberbe. Így készült a regény, az
egyik a világ számára, a másik nagy titokban.” A regény midaskirály
történetéből merít ihletet. Fríg király azt kérte Dionűszosztól jutalmul,
hogy minden változzon arannyá, amihez csak hozzáér. Jókai többször
is utal Tímár által a storyra, anélkül, hogy említené Midas nevét: „És
akármihez kezd, az mind arannyá változik a kezében"
Elemzés: A mű Tímár Mihály karaktere köré épül, aki egy agyafúrt
rafinált ember, aki nem tud dönteni 2 nő között, de jól forgatja a
kártyáit mindenki szerencséjére. A mű elején egy haldokló csorbadzsit
láthatunk halálos ágyán ahogy rábízza szeretett lányát Tímárra majd
elsüllyed a hajó, de ráhagyja a gabonát, amit szállított és egy vörös
félhold jelzést említ neki, ahova hatalmas vagyonát rejtette el ennek
köszönhetően indul be a cselekmény az emberek csak úgy hívják,
hogy Tímárt, hogy arany ember. Egy kis szigeten köt ki Tímár, ahol
egy asszonyt és a lányát találja és a török rossz figurát a történetben,
aki később keresztbe akar tenni tímárnak. Tímár bele szeret a török
ember lányába és hozzá megy, de rövidesen kiderül, hogy neki
valahova máshova húz a szíve. Tímár mindig jó volt a lányhoz, de a
viszonzatlan szerelem miatt vissza-vissza nézeget arra a kis szigetre
ám a gonosz török ember is oda jár és tímár elüldözi egy menlevéllel
és némi pénzel és a tulajdonjoggal a szigetről. Gondolta így már
semmi nem állhat közé és az egyszerű élet boldogságai közé, de ott
van a vagyon meg a neje otthon. Végül haza megy és munkás
feleségét találja, aki ellátta a tenni valókat otthon amig ő rossz kapura
rúgta a labdát. Végül mindent hátra hagy Tímár és a szolgájában

források: https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3kai_M%C3%B3r és mástöbb wikipédia oldalak

https://doksi.net/hu/elemzes.php?order=Show&id=55
Bedecs Máté

megbízva rá hagyja titkát, akit elfog majd az irigység Tímea és a

katona egybekelési szándéka láttán. Álmában meg akarja ölni a lányt,
de nem jött össze szerencsére. Mindenki boldogan élt ezek után.
Az arany ember bölcseleti alapját az ember és polgár ellentéte adja.
Érdekes módon a polgári világot uralomra juttató felvilágosodás
vetette fel nagy erővel a civilizáció és a természet szembenállását, az
egység végérvényes megbomlását. A kérdést leghatásosabban
Rousseau fogalmazta meg. Felfogásában az egyén válaszút előtt áll:
„vagy, mint ember a természet része lesz, vagy polgárként a
társadalomé”. Rousseau értelmezésében az ember értéke önmagában,
mint abszolút egész számban van, a polgár pedig a társadalom
függvénye, tört szám. Az egyén nem lehet mindkettőnek a tagja, mert
természet és civilizáció kizárja egymást. A műnek 2 fő helyszíne van
Komárom és a senki szigete. Komárom volt az írónak a szülő hazája.
Komárom éppen Az arany ember története időpontjában élte
fénykorát. A felvidéki és alföldi kereskedelem fő víziútjainak
kereszteződésénél lévő város virágzó gabona- és fakereskedelme,
valamint feldolgozó ipara jólétet és folyamatos gazdagodást biztosított
lakosainak. A senki szigete egy költő által kitalált tökéletes képet ír le,
el van zárva minden bajtól. „A vörös félhold” kissé külsődlegesen
jelzi az emberi sors végzetszerűségét. A fehér cica kétszeri bemutatása
funkciótlan.
Tímár Mihály a boldogságkeresés szimbóluma. pozitív a mű során, de
rögös az útja. Eleinte egy egyszerű hajós alakját töltötte be, de később
hatalmas vagyonra tett szert, ami valójában a halott pasa lányáé lenne
csak neki erről nem szól. Tímár valójában kettős életet él és erre
alapul az egész mű. A mű címe egy jól élő jó lelkületű emberre utal,
de Timárról kiderül később, hogy ő annyira nem at. A megoldhatatlan
erkölcsi problémák az öngyilkossági kísérletig sodorják a főhőst.
Tímár vívódása ritmikusan tagolja a regényt ez is hozzá ad a
hangulatához nagyon ügyesen/jól megírta ezt a költő! A mellék
szereplőknek is mindnek volt valami fontos dolga a műben kevés
ember nem csinált semmit. a mű megoldása az volt hogy tímár

források: https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3kai_M%C3%B3r és mástöbb wikipédia oldalak

https://doksi.net/hu/elemzes.php?order=Show&id=55
Bedecs Máté

kiszaladt a világbol úgymond. szerintem jól tette választotta a

kényelmes egyszerű életet a rögös de fényűző helyett.
Szerintem ez egy remek mű volt élveztem minden percét amíg
ezt írhattam.
Bedecs Máté

források: https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3kai_M%C3%B3r és mástöbb wikipédia oldalak

https://doksi.net/hu/elemzes.php?order=Show&id=55