AZ ARANYEMBER

A FILM KELETKEZÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI:

 Az aranyember egy 1962-ben bemutatott színes, magyar romantikus
film. Gertler Viktor alkotása Jókai Mór Az arany ember című regényének
harmadik filmváltozata, melyben a magyar filmtörténet népszerű
művészei szerepelnek. Az aranyember volt az első magyar szélesvásznú
film, a forgatáshoz szükséges Agascope-kamerákat Svédországból
kölcsönözték. A dunai felvételeknél a Magyar Hajózás működött közre.
[1] A produkció olyan kiugró közönségsikert aratott, hogy a következő
években további Jókai-regényeket filmesítettek meg egy másik biztos
kezű rendező, Várkonyi Zoltán irányításával. Az aranyembert a mozik
1974-ben újra műsorra tűzték, és a televízió is többször sugározta. Az
ősbemutató óta eltelt évtizedek alatt több millió néző látta, és ezzel az
eredménnyel a legnépszerűbb és legnézettebb magyar filmek élvonalába
tartozik.
A RENDEZŐ
 Gertler
Viktor (Budapest, 1901.
 augusztus 24. –
Budapest, 1969. július
5.) Kossuth-
díjas magyar filmrende
ző.
A FILM ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ ÍRÁSOS ANYAGOK 

 Az arany ember Jókai Mór 1872-

ben megjelent társadalmi regénye,
mely a boldogságkeresésről szól.
Jókai azonos címmel drámát is
megjelentetett 1884-ben. A mű a
romantika és a realizmus világát
állítja egymással szembe. A regény
saját korában is és később is nagy
népszerűségnek örvendett, számos
nyelvre lefordították, és többször
megfilmesítették. A regény Jókai
legismertebb és legolvasottabb
alkotása, mely nyomot hagyott a
későbbi magyar írók műveiben is.
A FILM MESÉJÉNEK LEÍRÁSA
Műfaja: kaland, romantikus, történelmi film
A magyar Midász, Timár Mihály alakját Jókai Mór alkotta meg Az arany ember című
regényében, amelyet 1872-ben írt. A történet az 1820-as években játszódik.
Ali Csorbadzsi a kegyvesztett török pasa, lányával, Tímeával Komárom felé menekül egy
dunai gabonaszállító hajón. Krisztyán Tódor, a török rendőrségi besúgó üldözi őket, mert szeretné
megkaparintani a kincseiket. A hajót Tímár Mihály kormányozza, aki az útközben meglátogatott Senki
szigetén beleszeret a gyönyörű és vadóc Noémibe. Miután a pasa öngyilkos lesz, végrendeletében lányát
a hajó tulajdonosára, Brazovics Athanáz kereskedőre bízza. A hajó elsüllyed, de Tímár Mihály így is
megtalálja a mesés kincset a rakomány között. A férfi az egészet megtartja magának, így Brazovics azt
hiszi, hogy Tímea teljesen földönfutó lett. Később Tímár feleségül veszi a cselédsorban tartott lányt,
mert korábbi tette miatt állandó lelkiismeretfurdalás gyötri. Házasságuk nem boldog, hiszen mindketten
másba szerelmesek. Tímár titokban gyakran felkeseri a Senki szigetét, ahol Noémi gyermeket is szül
neki. A teljesen lezüllött Krisztyán Tódor rájön a dologra és megpróbálja megzsarolni a párt. Eközben
halálos balesetet szenved, és mivel Tímár ruháit viseli, jó alkalmat teremt arra, hogy az a saját halálhírét
kihasználva végleg kivonuljon a társadalomból. Tímár új és tiszta életet kezd a szigeten Noémival, a
megözvegyült Tímea pedig feleségül mehet régi választottjához, Kadisa kapitányhoz.
A LÁTVÁNY ELEMEI/ OPERATŐRI MUNKA/ HANG/ ZENE 

 helyszínek, díszletek:  Forgatókönyvíró Gertler

Komárom, Al-Duna, Viktor
Vaskapu-szoros, az Al-  Dramaturg Borhy Anna
Duna egyik szigete, mely  Zene Vincze Ottó
a bácskai földbirtokos  Operatőr Forgács Ottó
család, a Dungyerszkyek  Vágó Morell Mihály
birtoka volt és a Vác  Hangmérnök Lehmann
melletti Lupa-sziget Mihály
Svábhegy.
 Jelmeztervező D. Forgó Teréz
 Díszlettervező Duba László
 Gyártásvezető Golda József
SZÍNÉSZEK 
Főszereplők:Csorba András (Tímár Mihály)
 Béres Ilona (Tímea)

 Krencsey Marianne (Athalie, Brazovics lánya) (Krencsey Mariann néven)

 Greguss Zoltán (Brazovics Atanáz)

 Gobbi Hilda (Zsófi mama, Brazovics felesége)

 Bárány Frigyes (Kacsuka Imre)

 Pécsi Ildikó (Noémi)

 Komlós Juci (Teréza mama)

 Latinovits Zoltán (Krisztyán Tódor)

Mellékszereplők :Szabó Ernő (Ali Csorbadzsi)

 Kovács Károly (Miniszter)

 Barsy Béla (Sándorovics Cirill)

 Basilides Zoltán (Fabula János, a kormányos)

 Ágh Éva (Tímár Mihálynak a kitüntetése alkalmából gratuláló fiatalabb nő)